Szerző: SOMOGYI ANDRÁS
2023.02.04.
Vagyonnyilatkozatok, korrupcióban az elsők...
2023. február 5., vasárnap
VAGYONNYILATKOZATOK, KORRUPCIÓBAN AZ ELSŐK❗| SOMOGYI ANDRÁS |
YOUTUBE
Szerző: SOMOGYI ANDRÁS
2023.02.04.
Vagyonnyilatkozatok, korrupcióban az elsők...
Szerző: SOMOGYI ANDRÁS
2023.02.04.
Vagyonnyilatkozatok, korrupcióban az elsők...
TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS DÉMÓNIÁJA HIÁNYOZNI FOG NEKÜNK
MÉRCE
Szerző: LOSONCZ ALPÁR
2023.02.05.
Hogyan kapcsolódnak össze bennem az életmű motívumai egy előre-hátra mozgó távlatban?
Szerző: LOSONCZ ALPÁR
2023.02.05.
Emlékeim között keresgélek: 1977-ben ötlött fel először a neve. Akkor még az Új Symposion szerkesztősége az újvidéki Ifjúsági Tribünön volt: ott történt, hogy a főszerkesztő a félszeg zöldfülű kezébe nyomott egy megjelentetésre szánt, ám még szerkesztendő TGM-szöveget. Egykor tapintható anyagi valósággal rendelkeztek a fehér papírra vetett írások, és fel tudom azt is idézni, hogy milyen sok, a gépelt szöveget javító, piros betű, áthúzás tömörült ezeken a lapokon. Olyan volt az írás, mint egy túlzsúfolt térdarabka ̶ a szerző a legépelés után sok mindent újragondolhatott (amúgy: milyen kerülőutakon is juthatott el Kolozsvárról Újvidékre az írás? ̶ persze akkortájt Újvidék volt a fogadó területe mindannak, ami elhajlott a hivatalos kurzustól).
1977 ̶ Ernst Bloch halála okán jött létre az írás. Az utópia szellemének írója, az utópikus impulzusok/moccanások rendszerezője, aki a lehetőségfilozófia kidolgozásával tett nagyszabású kísérletet arra, hogy meglelje azokat az aspektusokat, amelyek a valóság „megmerevedését” akadályozzák, vonatkoztatási pont volt a baloldali reflexivitású szerző számára.
Hogyan lehet taglalni azt, ami még-nincs, de úgy, hogy kritikai potenciált hordozzon a jelennel szemben?
Lázadó-misztikába hajló spiritualitás, középkori rebbelis eszmék, amelyek az emberi méltósággondolatot firtatják, lüktető forradalomfilozófia, amely vallási távlatban mutatkozik meg, párosulva valamelyest a kapitalizmus társadalmi anyagának feldolgozásával. Mindez nélkülözhetetlen volt a szerző számára, aki később is visszatér Blochhoz, mint kiapadhatatlan forráshoz ̶ apokrif baloldalisága rengeteget merített belőle. Így rövid publicisztikával reagál akkor, amikor megjelenik Az utópia szellemének magyar fordítása, nyilván kevésbé virtuóz formában a Symposionban megjelentekhez képest.
Még inkább figyelmet érdemlő, hogy (kimondatlanul) is Bloch fogalmait idézi 2020-as Az új aszkézis című írásában, mármint a „vallásos ateizmust”, valamint a „vallásos várakozást”. Azt magyarázza, hogy bár baljós tendenciák vegyülnek a politikai korrektség gyakorlásába, mindez a cselekvést igénylő „radikális fiatalság” (azaz belföldi és nemzetközi fellépései/írásai valódi befogadójának) felizzott türelmetlenségét jelzi, amely most, rögtön, késedelem nélkül kíván „jó lenni” ̶ magára vállalva a gyorsított megváltás és a tolerancia félretevésének kockázatát. A megváltás szempontjából ugyanis a tolerancia amúgy is ingatag ügye tizedrangú dolog. Mondjuk ugyanezen fiatalokat irritálja, hogy miközben gyűlnek a felderengő katasztrófa jelei, hogy miközben zöld retorikát harsognak világszerte, vagy halmozódnak az olyan ígéreteket szajkózó rendezvények, mint a COP-27, lényegében minden marad a régiben. Nem véletlen, hogy a kapitalizmus keretein belüliek (a „halálkultusz”[1] áldozatai) elszabotálják saját megmentésüket, a rájuk testált világ megőrzését. Szerkezeti kényszerek késztetnek erre, amelyek közepén ott a barlanglétezés, a lényeg-vakítottak élete ̶ a fiataloknak mindközönségesen ezért van elegük mindebből.
Bloch az ateizmusra utaló tételével arra utalt, hogy hagyjuk a túlnan lévő istent, aki hagyományosan belenyúl a történelem forgatagába ― egyébként is mellétalál a gyakori fordítás, mert az isten országa még csak nem is „bennünk”, hanem „köztünk” találtatik. (Ezt a „köztünket” rabolja/hajlítja/idomítja a kapitalizmus, amely folytonosan kikezdi az emberi viszonyokat). Ugyanakkor tudni kell, hogy a „messiási” mozzanat, mint a történelem eseménye, minden forradalom valódi, ám rejtett kulcsa ̶ mindez kihagyhatatlan TGM vonatkozásában. És milyen jellegzetes, hogy a kései TGM ugyanezt az ateizmust gondolja ismét, miközben a még megrontatlan, és elkötelezettségi formákat kereső fiatalság felújult radikalizmusának jelentéseit boncolgatja!
Vibrálnak itt kétségkívül régi dimenziók, akadhat akár olyan értelmező is, aki a hatvanas évek észjárásának utórezgéseire gondol. Ám figyelemre méltó, hogy a gondolkodó, aki korábban óva intette a baloldalt, hogy belevesszen a megváltás előremozdítására (eleve) rendeltetett alanyiság kétségbeesett keresésébe[2] (munkások, migránsok, szubalternek, ki tudja), itt egy körülhatárolt szubjektivitást rögzít, amelyet meg lehet szólítani. Az sem lényegtelen, hogy sűrűn szőtt publicisztikájában kitapinthatók a pedagógiai célzatú gesztusok, amelyekkel megpróbált lehajolni közönségéhez, és az elfecsérelt rendszerváltás tapasztalatköreinek birtokában sugallni, tanácsokat adni – talán valaki megszívlel valamit, talán mindez hoz valamilyen eredményt. Fellépéseiből egy valóságos pedagógiai gesztuscsokrot lehetne kiállítani.
Jegyezhetjük a tényt, hogy írásait/előadásait, performatív aktus gyanánt, gyakran egy-egy szóval zárta ̶ illett ez hozzá. Például, „Marx”, „forradalom” – utóbbit Újvidéken mondta így, azaz poentírozva, talán tizen-egynéhány évvel ezelőtt. Emlékeznem kell erre, hiszen akkoriban meg-meg történt, hogy az alkalmi szimultán fordító szerepében tetszelegtem (akinek a szemszögéből TGM az eszményi tempójú Konrád György, és a vesszők, pontok nélküli, pergő retorikával, és hát kibírhatatlanul gyors beszéddel élő Heller Ágnes közé helyezhető)...
3+1 PONT DAVOSRÓL ÉS A HÁTTÉRHATALOMRÓL
PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2023.02.04.
Tényleg egy maroknyi gonosz ember irányítja a svájci Alpokból a világot, ahogy rengeteg összeesküvés-elmélet állítja? Milyen kritikák hozhatók fel a világ leggazdagabbjait tömörítő elittel szemben? Van bármi jelentősége a davosi Világgazdasági Fórumnak vagy csak egy fényűző PR-esemény? Szélmalmok elleni harccal demokratikusabbá tehető-e a világ?
Szerző: Partizán
2023.02.04.
Tényleg egy maroknyi gonosz ember irányítja a svájci Alpokból a világot, ahogy rengeteg összeesküvés-elmélet állítja? Milyen kritikák hozhatók fel a világ leggazdagabbjait tömörítő elittel szemben? Van bármi jelentősége a davosi Világgazdasági Fórumnak vagy csak egy fényűző PR-esemény? Szélmalmok elleni harccal demokratikusabbá tehető-e a világ?
Ebben az adásban 3+1 pontban beszélünk Davosról és arról, mit árul el a rendezvény a kortárs világ működéséről.
TRAUMATIZÁLVA
A NYOMOR SZÉLE
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2023.02.03.
Sokszor mondtam már, hogy szerintem a legtöbb gyerek, aki generációs szegénységben él, traumatizált. Maga a lakhatási szegénység önmagában is előidézi ezt, és akkor még nem beszéltem azokról az átörökített hatásokról, amelyek a családon belüli erőviszonyokban, kommunikációban, szokásokban, viszonyulásokban érik a gyerekeket. A szegénység és annak összes hozadéka kiszámíthatatlanná teszi a gyerekek életét. A bizonytalanság beépül a kis lelkekbe, és meghatározza a működésüket a közösségben, a tanulásukat az iskolában, olyan mentális sérüléseket okozva, ami képes szervi tüneteket is kiváltani.
Persze a traumatizálódás szintje más és más. Mint ahogy az is, melyik gyerek milyen reakciókat produkál. Nagy kihívás, hogy tudunk-e és ha igen, hogyan, hatni rájuk?
Sokat szenvedünk attól, hogy érezzük, nem tehetünk semmit, és gyakran még az ártalomcsökkentés illúziójában sem tudjuk ringatni magunkat.
A traumatizált gyereknél a szakemberek szerint a legfontosabb lenne a biztonságos környezet megteremtése, a bizalom, a kiszámíthatóság. De hogy tudjuk ezt megteremteni? A művészeti iskola heti két találkozása elégséges lehet? Vagy a tanoda egyéni foglalkozásai? A semminél több, nyilván, de utána hazamennek, ugyanabba a közegbe, ahonnan érkeznek. És ez a hatás nagyobb lesz. Időben és erősségben is.
Iszonyatosan nehéz ez. A család élete, a gyerek helyzete, és az intézményrendszer valahogy mind más vágányon megy. Mindnek megvan a saját működése, tele ellentmondásokkal, határokkal, és megoldásokat alig találni. A nehézségeket pedig tovább növeli a lehetőségek hiánya: pénzben, tudásban, szolgáltatás-elérésben.
Az ilyenek amortizálnak le leginkább, mikor nem tudunk mit tenni, csak nézni, ahogy fordul egyre rosszabbra minden. Amikor látjuk,hogy a próbálkozások eredménytelenek és végül mindenki széttárja a karját: nincs mit tenni. Mert minden messze van, nincs szakember, nincs pénz, nincs kapcsolati háló, nincs semmi, ami olyan erős lehetne, hogy bemozgassa a többi tényezőt is…
A fiúcska, akiről írok, most harmadikos. A legjobb volt a csoportban, rajzban is, és tanulásban is, ösztöndíjat is adtunk neki, örültünk, hogy mellé állhattunk az ígéretes gyereknek.
Hárman vannak testvérek, az anyuka közmunkás, és egyedül neveli őket. A történet ettől az infótól vett rossz irányt. A kisfiú rajongott az apjáért, aki azonban úgy döntött, elhagyja őket, és új családot alapít. Erről a részről nem sokat tudunk, nem tudjuk, milyen volt a kapcsolatuk, csak ennyit, hogy a legkisebb által rajongva szeretett apa, az utolsó látogatásnál átnézett rajta, félretolta és elment.
Bár biztosan voltak számunkra nem látható előzmények is, de tény, hogy ettől kezdve a gyerek szorongani kezdett, fájlalta a hasát, rosszullétet produkált az iskolában, napról napra, egyre gyakrabban. Vitte az anyukája orvoshoz is, de nem derült ki szervi probléma. Egyre ritkábban jött hozzánk is, a művészetibe, ott, amikor csak rá irányult a tanár figyelme, még elvolt, ha a csoportra, azonnal tüneteket produkált, és haza akart menni. Egyre nehezebben ment reggelente az elindulás is, a kis faluban nincs iskola, busszal járt át a másik településre. Végül magántanulói státuszba került, már nem is lehet otthonról kimozdítani. Az anyja mellett akar maradni, mindig, retteg, ha valaki érkezik hozzájuk.
Kézenfekvő lenne, hogy foglalkozzon vele iskolapszichológus, ha lenne. Bár ahhoz jelen kellene lennie az iskolában, és kérdés az is, a hetente maximum egyszeri beszélgetés elégséges lenne-e? A leszakadó térségek iskolái jellemzően szakemberhiányosak, ezen a területen is. Szinte minden szegregált, vagy szegregálódó iskola teljes állásban tudna foglalkoztatni iskolapszichológust, annyi a traumatizált gyerek. Mennyi probléma megelőzhető lenne egy prevenciós munkával…. De hol vagyunk ettől!
Az egészségügyi rendszeren belül sem sok a lehetőség, gyermekpszichiátria csak a megyeszékhelyen van, a beutazás is nehéz, a lakóhely épp a megyehatáron van, nem egy megyében van tehát az iskolával, ami bonyolítja a hatások egységesítését. No meg ott van az is, hogy van még két gyerek, és az anya egyedül van.
Vajon ebben a helyzetben mit lehet tenni? Mindentől távol, leszakadva, elszigetelten, nehéz megélhetési helyzetben, a segítségnyújtási lehetőségek elérése előtt álló nehézségekkel hogyan lehet megbirkózni?
Most, a legfrissebb információk szerint van egy időpont, amikor az egészségügyi rendszer fogadja, és az önkormányzat vállalta, hogy elviszi őket. De vajon hogy lesz majd tovább? Nyilván nem tudja vállalni egy kistelepülési önkormányzat, hogy ezt a szállítást folyamatossá tegye. Kórházi ápolást nem szeretnének, nagy a félelem, a szorongás ebben is, félnek, hogy csak tovább romlik a helyzet. Itt meg kellene birkózni azzal a viszonyulással, ami a mentális betegségeket nem úgy értelmezi, mint egy szervi bajt, aminek a kórházi kezelésére mindenki könnyebben rábólint. No és meg kellene birkózni az egészségügyi rendszerrel szembeni bizalmatlansággal is, ami az utóbbi időben nagyon felerősödött.
Mi, civil szervezetként mit tudunk tenni? Hogy hidalhatók át ezek a hiányok, amelyek rátelepülnek a megoldásra? Vajon meddig fokozódik még a trauma a gyerekben? Milyen más hatások érik még, ami tovább ront a helyzetén? Mi lesz így vele?
Három mondattal zárom, összegzésképp:
· Tömegesen élnek a társadalmi leszakadásban traumatizált gyerekek.
· A társadalmi leszakadásban élő szülők maguk is traumatizáltak, nem képesek a problémákkal megfelelően szembenézni, megoldást nyújtani.
· A társadalmi leszakadásban érintett települések szolgáltatás- és szakemberhiányosak, nem tudnak megbirkózni a helyzettel.
Megoldást nem látni. A felelősség érzése nyomasztó. A tehetetlenség érzése dühítő.
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2023.02.03.
Persze a traumatizálódás szintje más és más. Mint ahogy az is, melyik gyerek milyen reakciókat produkál. Nagy kihívás, hogy tudunk-e és ha igen, hogyan, hatni rájuk?
Sokat szenvedünk attól, hogy érezzük, nem tehetünk semmit, és gyakran még az ártalomcsökkentés illúziójában sem tudjuk ringatni magunkat.
A traumatizált gyereknél a szakemberek szerint a legfontosabb lenne a biztonságos környezet megteremtése, a bizalom, a kiszámíthatóság. De hogy tudjuk ezt megteremteni? A művészeti iskola heti két találkozása elégséges lehet? Vagy a tanoda egyéni foglalkozásai? A semminél több, nyilván, de utána hazamennek, ugyanabba a közegbe, ahonnan érkeznek. És ez a hatás nagyobb lesz. Időben és erősségben is.
Iszonyatosan nehéz ez. A család élete, a gyerek helyzete, és az intézményrendszer valahogy mind más vágányon megy. Mindnek megvan a saját működése, tele ellentmondásokkal, határokkal, és megoldásokat alig találni. A nehézségeket pedig tovább növeli a lehetőségek hiánya: pénzben, tudásban, szolgáltatás-elérésben.
Az ilyenek amortizálnak le leginkább, mikor nem tudunk mit tenni, csak nézni, ahogy fordul egyre rosszabbra minden. Amikor látjuk,hogy a próbálkozások eredménytelenek és végül mindenki széttárja a karját: nincs mit tenni. Mert minden messze van, nincs szakember, nincs pénz, nincs kapcsolati háló, nincs semmi, ami olyan erős lehetne, hogy bemozgassa a többi tényezőt is…
A fiúcska, akiről írok, most harmadikos. A legjobb volt a csoportban, rajzban is, és tanulásban is, ösztöndíjat is adtunk neki, örültünk, hogy mellé állhattunk az ígéretes gyereknek.
Hárman vannak testvérek, az anyuka közmunkás, és egyedül neveli őket. A történet ettől az infótól vett rossz irányt. A kisfiú rajongott az apjáért, aki azonban úgy döntött, elhagyja őket, és új családot alapít. Erről a részről nem sokat tudunk, nem tudjuk, milyen volt a kapcsolatuk, csak ennyit, hogy a legkisebb által rajongva szeretett apa, az utolsó látogatásnál átnézett rajta, félretolta és elment.
Bár biztosan voltak számunkra nem látható előzmények is, de tény, hogy ettől kezdve a gyerek szorongani kezdett, fájlalta a hasát, rosszullétet produkált az iskolában, napról napra, egyre gyakrabban. Vitte az anyukája orvoshoz is, de nem derült ki szervi probléma. Egyre ritkábban jött hozzánk is, a művészetibe, ott, amikor csak rá irányult a tanár figyelme, még elvolt, ha a csoportra, azonnal tüneteket produkált, és haza akart menni. Egyre nehezebben ment reggelente az elindulás is, a kis faluban nincs iskola, busszal járt át a másik településre. Végül magántanulói státuszba került, már nem is lehet otthonról kimozdítani. Az anyja mellett akar maradni, mindig, retteg, ha valaki érkezik hozzájuk.
Kézenfekvő lenne, hogy foglalkozzon vele iskolapszichológus, ha lenne. Bár ahhoz jelen kellene lennie az iskolában, és kérdés az is, a hetente maximum egyszeri beszélgetés elégséges lenne-e? A leszakadó térségek iskolái jellemzően szakemberhiányosak, ezen a területen is. Szinte minden szegregált, vagy szegregálódó iskola teljes állásban tudna foglalkoztatni iskolapszichológust, annyi a traumatizált gyerek. Mennyi probléma megelőzhető lenne egy prevenciós munkával…. De hol vagyunk ettől!
Az egészségügyi rendszeren belül sem sok a lehetőség, gyermekpszichiátria csak a megyeszékhelyen van, a beutazás is nehéz, a lakóhely épp a megyehatáron van, nem egy megyében van tehát az iskolával, ami bonyolítja a hatások egységesítését. No meg ott van az is, hogy van még két gyerek, és az anya egyedül van.
Vajon ebben a helyzetben mit lehet tenni? Mindentől távol, leszakadva, elszigetelten, nehéz megélhetési helyzetben, a segítségnyújtási lehetőségek elérése előtt álló nehézségekkel hogyan lehet megbirkózni?
Most, a legfrissebb információk szerint van egy időpont, amikor az egészségügyi rendszer fogadja, és az önkormányzat vállalta, hogy elviszi őket. De vajon hogy lesz majd tovább? Nyilván nem tudja vállalni egy kistelepülési önkormányzat, hogy ezt a szállítást folyamatossá tegye. Kórházi ápolást nem szeretnének, nagy a félelem, a szorongás ebben is, félnek, hogy csak tovább romlik a helyzet. Itt meg kellene birkózni azzal a viszonyulással, ami a mentális betegségeket nem úgy értelmezi, mint egy szervi bajt, aminek a kórházi kezelésére mindenki könnyebben rábólint. No és meg kellene birkózni az egészségügyi rendszerrel szembeni bizalmatlansággal is, ami az utóbbi időben nagyon felerősödött.
Mi, civil szervezetként mit tudunk tenni? Hogy hidalhatók át ezek a hiányok, amelyek rátelepülnek a megoldásra? Vajon meddig fokozódik még a trauma a gyerekben? Milyen más hatások érik még, ami tovább ront a helyzetén? Mi lesz így vele?
Három mondattal zárom, összegzésképp:
· Tömegesen élnek a társadalmi leszakadásban traumatizált gyerekek.
· A társadalmi leszakadásban élő szülők maguk is traumatizáltak, nem képesek a problémákkal megfelelően szembenézni, megoldást nyújtani.
· A társadalmi leszakadásban érintett települések szolgáltatás- és szakemberhiányosak, nem tudnak megbirkózni a helyzettel.
Megoldást nem látni. A felelősség érzése nyomasztó. A tehetetlenség érzése dühítő.
TARTÓSSÁ VÁLTAK AZ EGYENLŐTLENSÉGEK MAGYARORSZÁGON, ÉS NEM LÁTSZIK A KIÚT
QUBIT
Szerző: SZABÓ ATTILA
2023.02.03.
Hogyan kerültek Magyarországon a szakmunkások és betanított munkások a legfelső jövedelmi ötödbe, és hogyan kerültek ki onnan különböző értelmiségi csoportok? A Válasz online szerdán megjelent cikke azt mutatja be, hogy milyen komoly átrendeződés tapasztalható az utóbbi években a hazai bérviszonyokban, és konkrét példákkal szemlélteti, hogy egyes szakmunkások bére már rég meghaladta az állami szférában dolgozó értelmiségiek bérét.
A cikk Huszár Ákos, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatójának tanulmánya alapján készült, ami a TÁRKI kétévente kiadott Társadalmi Riportban olvasható ( a legújabb, 2022-es kötet tavaly decemberben jelent meg; a tanulmány címe: Osztályszerkezet és jövedelemeloszlás Magyarországon 1982 és 2019 között). Huszár Ákossal arról beszélgettünk, hogy
Szerző: SZABÓ ATTILA
2023.02.03.
A cikk Huszár Ákos, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatójának tanulmánya alapján készült, ami a TÁRKI kétévente kiadott Társadalmi Riportban olvasható ( a legújabb, 2022-es kötet tavaly decemberben jelent meg; a tanulmány címe: Osztályszerkezet és jövedelemeloszlás Magyarországon 1982 és 2019 között). Huszár Ákossal arról beszélgettünk, hogy
- mi az az osztályszerkezet;
- miért volt korai meghaladottnak tekinteni az osztályviszonyokat és azok kutatását;
- mi változott 2015 után a magyar osztályszerkezetben;
- hogyan lehetséges, hogy egy összetettebb munkát végző szakmunkás már többet keres, mint egy egyetemi tanár;
- hol tart most a társadalomtudomány a folyamatok vizsgálatában;
- és mi ennek az egésznek a politikai, hatalmi kontextusa...
HETI MUTYIMONDÓ: ORBÁN VIKTOR ÖSSZESPÓROLT 14 MILLIÓT, LAZÍTJÁK AZ AKKUGYÁRAKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁST
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2023.02.03.
444: Orbán 14 millió forintot spórolt össze a feleségével közösen
Havi 4,9 millió forintból már Orbán Viktor is tud spórolni. A miniszterelnök az elmúlt három alkalommal nem tüntetett fel megtakarítást a vagyonnyilatkozatában, a kedden éjfélkor nyilvánosságra kerül bevallásban viszont 14 millió forint szerepel, ami a feleségével közös bankszámlán van.
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2023.02.03.
Havi 4,9 millió forintból már Orbán Viktor is tud spórolni. A miniszterelnök az elmúlt három alkalommal nem tüntetett fel megtakarítást a vagyonnyilatkozatában, a kedden éjfélkor nyilvánosságra kerül bevallásban viszont 14 millió forint szerepel, ami a feleségével közös bankszámlán van.
Portfolio: A kormány fellazítja az akkumulátorgyárakra vonatkozó szabályozást
Szerdán tette közzé a Külgazdasági és Külügyminisztérium azt a jogszabálytervezetet, amely a nemzetgazdasági célból kiemelt beruházásokat könnyített területkijelölési szabályozáshoz köti. A változtatást a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell, két elemet pedig külön kiemelnek: az iváncsai és a debreceni akkumulátorgyár-építési projekteket.
Hvg.hu: Varga Mihály végre megvette a gyenesdiási házat és tetemes adósságot halmozott fel
Varga legfrissebb – január végén leadott – vagyonnyilatkozatából kiderül, hogy a pénzügyminiszter fele részben tulajdonosa lett annak a gyenesdiási családi háznak, amelyről az Átlátszó írta meg tavaly, hogy áron alul bérli. A vételár nem ismert, de a miniszter vagyonnyilatkozata szerint 59 millió forint tartozást halmozott fel az előző bevallása óta.
Szerdán tette közzé a Külgazdasági és Külügyminisztérium azt a jogszabálytervezetet, amely a nemzetgazdasági célból kiemelt beruházásokat könnyített területkijelölési szabályozáshoz köti. A változtatást a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell, két elemet pedig külön kiemelnek: az iváncsai és a debreceni akkumulátorgyár-építési projekteket.
Hvg.hu: Varga Mihály végre megvette a gyenesdiási házat és tetemes adósságot halmozott fel
Varga legfrissebb – január végén leadott – vagyonnyilatkozatából kiderül, hogy a pénzügyminiszter fele részben tulajdonosa lett annak a gyenesdiási családi háznak, amelyről az Átlátszó írta meg tavaly, hogy áron alul bérli. A vételár nem ismert, de a miniszter vagyonnyilatkozata szerint 59 millió forint tartozást halmozott fel az előző bevallása óta.
24.hu: Nagycsaládosok autóvásárlása: titkolózik a kormány, pedig luxus Mercedesre is járt az állami pénz
Bár luxuskategóriás autókat – Audit, BMW-t és Lexust – is vettek a nagycsaládosok autóvásárlási támogatásával, ezek pontos számát nem árulja el a Pénzügyminisztérium. Az viszont kiderült, hány nagycsaládnak kellett visszafizetnie részben vagy egészben a felvett 2,5 millió forintos kedvezményt.
Bár luxuskategóriás autókat – Audit, BMW-t és Lexust – is vettek a nagycsaládosok autóvásárlási támogatásával, ezek pontos számát nem árulja el a Pénzügyminisztérium. Az viszont kiderült, hány nagycsaládnak kellett visszafizetnie részben vagy egészben a felvett 2,5 millió forintos kedvezményt.
Telex: Kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítaná a kormány egy budapesti török magániskola épületének felújítását
A kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítaná a VII. kerületi Hernád utca 52. száma alatti ingatlan felújítását és átalakítását, amibe a török Maarif alapítvány magániskolája költözne be. A Recep Tayyip Erdoğan török elnökhöz közel álló szervezet először 2019-ben nyitott iskolát Budapesten, a IX. kerületi Ifjúmunkás utcában.
A kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítaná a VII. kerületi Hernád utca 52. száma alatti ingatlan felújítását és átalakítását, amibe a török Maarif alapítvány magániskolája költözne be. A Recep Tayyip Erdoğan török elnökhöz közel álló szervezet először 2019-ben nyitott iskolát Budapesten, a IX. kerületi Ifjúmunkás utcában.
HETI ABSZURD: HUN A HAJAD?
NÉPSZAVA
Szerző: BÁLINT ORSOLYA
2023.02.05.
Őszintén, kinek van még kedve politikusi vagyonnyilatkozatokat olvasgatni, egyre dagadó zsebükben turkálni, lakásaik, nyaralóik és földjeik körül szaglászni, kedvenc hobbijaikról és abszurd vagyontárgyaikról értesülni? Ha van eltitkolni valójuk, el is titkolják könnyű szívvel, csak beteszik a ner-felsőelit által kezelt több tucat magántőkealapból a legszimpatikusabba, és huss!, már el is tűnt a kíváncsi népek szeme elől.
Bevallás szempontjából kétféle politikus létezik, az egyik, aki lázasan listáz minden hóbelevancot, hogy úgy tűnjön, ő aztán mindent felsorolt heveny őszinteségi rohamában. Egy idő után úgyis elkezd az ember feje pörögni a nyakán, és már csak annyit észlel, halványlila fogalma sincs az illető pénzügyi terebélyességének határairól, lásd Szalay-Bobrovniczky Kristóf kacsalábon forgó birodalmát. A másik típus, akinek a hónap végéig kajára se elegendő a bankszámláján feltüntetett pénze, húszéves autóval vagy biciklivel jár, és harminc éve tartozik a szüleinek egy egyszobás alagsori lakás árával, ami szintén ad okot némi gyanakvásra. Utolsó felvonásként következik a kínos magyarázkodás, miből vette, miért tüntette, vagy miért nem tüntette fel, „elfelejtettem” és „nem tűnt fontosnak”, végül úgyis kiderül, hogy nincs itt semmi látnivaló.
A magyar ember történelmileg amúgy is úgy szocializálódott, hogy a vagyont dugdosni kell az irigyek meg a hatóság elől. Különösen a furmánnyal szerzett milliókat, nehogy még úgy járjanak, mint a Völner–Schadl jómadárduó, akiknek folytatásos podcastját naponta hallgatva a fél ország azon tűnődhet, vajh’ hogy kerülhettek ezek ilyen fontos és befolyásos pozíciókba, mert nem az agyafúrtságukkal vívták ki maguknak. A hallgatóságnak legalább megadatik némi schadlfreude (tudom, már én is elsütöttem, de ebből sosem elég), hogy bukhatják a fasza kis tengerparti nyaralót, ha már a Porschét, a luxusórákat meg az ékszereket is elvitték ugye, és benne van a pakliban (benne kéne lennie, de már nincsenek illúzióink), hogy járulékos veszteségként Varga Juditot is magukkal rántják a kiszivárogtatott felvételeken elhangzó komiszságok...
Szerző: BÁLINT ORSOLYA
2023.02.05.
Bevallás szempontjából kétféle politikus létezik, az egyik, aki lázasan listáz minden hóbelevancot, hogy úgy tűnjön, ő aztán mindent felsorolt heveny őszinteségi rohamában. Egy idő után úgyis elkezd az ember feje pörögni a nyakán, és már csak annyit észlel, halványlila fogalma sincs az illető pénzügyi terebélyességének határairól, lásd Szalay-Bobrovniczky Kristóf kacsalábon forgó birodalmát. A másik típus, akinek a hónap végéig kajára se elegendő a bankszámláján feltüntetett pénze, húszéves autóval vagy biciklivel jár, és harminc éve tartozik a szüleinek egy egyszobás alagsori lakás árával, ami szintén ad okot némi gyanakvásra. Utolsó felvonásként következik a kínos magyarázkodás, miből vette, miért tüntette, vagy miért nem tüntette fel, „elfelejtettem” és „nem tűnt fontosnak”, végül úgyis kiderül, hogy nincs itt semmi látnivaló.
A magyar ember történelmileg amúgy is úgy szocializálódott, hogy a vagyont dugdosni kell az irigyek meg a hatóság elől. Különösen a furmánnyal szerzett milliókat, nehogy még úgy járjanak, mint a Völner–Schadl jómadárduó, akiknek folytatásos podcastját naponta hallgatva a fél ország azon tűnődhet, vajh’ hogy kerülhettek ezek ilyen fontos és befolyásos pozíciókba, mert nem az agyafúrtságukkal vívták ki maguknak. A hallgatóságnak legalább megadatik némi schadlfreude (tudom, már én is elsütöttem, de ebből sosem elég), hogy bukhatják a fasza kis tengerparti nyaralót, ha már a Porschét, a luxusórákat meg az ékszereket is elvitték ugye, és benne van a pakliban (benne kéne lennie, de már nincsenek illúzióink), hogy járulékos veszteségként Varga Juditot is magukkal rántják a kiszivárogtatott felvételeken elhangzó komiszságok...
MÁR LÁTSZIK, HOGY NAGY BAJBAN VAN A LAKOSSÁG - ZUHAN A LAKÁSHITELEK FELVÉTELE, CSÖKKEN A BANKI MEGTAKARÍTÁS
AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: LOVAS JUDIT
2023.02.02.
Szabályosan bezuhant a lakáshitelezés 2022 végére, miközben a lakosság bankban tartott megtakarítása is csökken. Az MNB legfrissebb adataiból jól látszik, hogy nem egyszerűen a kiugróan magas hitelkamatok ijesztik el az embereket, hanem fogy a lakosság pénze, sokan már a megtakarításaikat élik fel.
Az év eleji, még a választások előtti osztogatások (nevezzük egyszerűn szavazatvásárlásnak, ami be is jött a kormánynak) még megpörgették egy kicsit a gazdaságot az év első felében. Nőtt a fogyasztás, nőtt a hitelfelvételi kedv és még a bankban tartott pénz is emelkedett. A nyár azonban már fordulatot hozott a gazdaság és a lakosság életében. A drasztikusan emelkedő infláció, és augusztustól a rezsicsökkentés csökkentése, azaz a háztartási energiaárak váratlan, brutális emelése elvitte a lakosság jövedelmét. Mindezzel párhuzamosan a hitelkamatok is annyira megnőttek, hogy csökkent a hitelfelvételi kedv, ráadásul a kamatok miatt emelkedő törlesztőrészletek a hitelképesség romlásával is jártak. (Ugyanakkora jövedelem már csak kisebb kölcsön felvételére elég.)
Az MNB tegnap napvilágot látott, legfrissebb statisztikái szerint már júniustól kezdve havonta egyre kevesebb lakáshitelt vettek fel az emberek. Decemberre aztán annyira bezuhant a piac, hogy mindössze 41 milliárd forint lakáshitelre kötöttek szerződést, ami 61 százalékkal kevesebb, mint 2021 decemberében. A májusi 154 milliárd forintos csúcshoz képest pedig 74 százalékos a visszaesés. Azaz a lakáshitelpiac a tavasz végéhez képest a negyedére zsugorodott össze. A decemberinél alacsonyabb havi szerződéses összegeket utoljára 2017 tavaszán és az azt megelőző években láthattunk...
Szerző: LOVAS JUDIT
2023.02.02.
Az év eleji, még a választások előtti osztogatások (nevezzük egyszerűn szavazatvásárlásnak, ami be is jött a kormánynak) még megpörgették egy kicsit a gazdaságot az év első felében. Nőtt a fogyasztás, nőtt a hitelfelvételi kedv és még a bankban tartott pénz is emelkedett. A nyár azonban már fordulatot hozott a gazdaság és a lakosság életében. A drasztikusan emelkedő infláció, és augusztustól a rezsicsökkentés csökkentése, azaz a háztartási energiaárak váratlan, brutális emelése elvitte a lakosság jövedelmét. Mindezzel párhuzamosan a hitelkamatok is annyira megnőttek, hogy csökkent a hitelfelvételi kedv, ráadásul a kamatok miatt emelkedő törlesztőrészletek a hitelképesség romlásával is jártak. (Ugyanakkora jövedelem már csak kisebb kölcsön felvételére elég.)
Az MNB tegnap napvilágot látott, legfrissebb statisztikái szerint már júniustól kezdve havonta egyre kevesebb lakáshitelt vettek fel az emberek. Decemberre aztán annyira bezuhant a piac, hogy mindössze 41 milliárd forint lakáshitelre kötöttek szerződést, ami 61 százalékkal kevesebb, mint 2021 decemberében. A májusi 154 milliárd forintos csúcshoz képest pedig 74 százalékos a visszaesés. Azaz a lakáshitelpiac a tavasz végéhez képest a negyedére zsugorodott össze. A decemberinél alacsonyabb havi szerződéses összegeket utoljára 2017 tavaszán és az azt megelőző években láthattunk...
A NEMZETI LOPÁSÜGYI FŐISPÁNSÁG - AVAGY MIT HISZÜNK EL MI, ÉS MIT AZ EURÓPAI UNIÓ
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: MAJTÉNYI LÁSZLÓ
2023.02.03.
Itt, természetesen, az úgynevezett Integritás Hatóságról írok, amelynek neve, később majd látjuk, miért, félrevezető. És, majd elfelejtettem említeni – noha ennek mértéke, ahogy nekem, gondolom, az olvasó számára felfoghatatlan –, az inflációval növekvő mértékű 3000 milliárd forint megszerzésére irányuló manőverről.
„Nem várt király, glancolt király / Érdek takart lován / Feszít – nép hátán is megél / Sok tarha tartomány (...) Jer, Szőr, tanácsi szolga, gyűjts / Gyuvatlan bárdokat – / Tálent, ki egy tálból velünk / Hatalmat mártogat! (...) Nagyúr, ne hős időd rabold, / De lelket rekvirálj! / A honni költés fölvirágz! / Te tetted ezt, király!”1 (Kovács András Ferenc: A nyelszi bárdolatlanok)
Ami újbeszélül Integritás Hatóság...
...az lényegében és tömören, úgynevezett semmisem, duplablöff. Orbán rendszerének újabb és egyre átizzadtabb jelmeze, a pávatáncban viselt új báli ruhája. Másképp szólva, az autokrácia undok és szürke betonhomlokzata elé tett színes paraván, mely mögött a költés felvirágz, és ahol glancolt király szolgáival hatalmat mártogat.
Tavaly október 4-én adta hírül a Magyar Nemzet nevű kormányközlöny, hogy a Magyarországgal szemben az uniós költségvetés védelmét fenyegető korrupció miatt folyó eljárásra válaszul az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a parlament 150 igen szavazatával, 12 ellenében és 19 tartózkodással autonóm államigazgatási szervként jön létre az Integritás Hatóság, amelynek feladata az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy más jogsértés kivizsgálása. Az Integritás Hatóság alapításának dátuma 2022. november 4-e.2
Ezzel, szögezzük le, napsugaras kormányzatunk elismerte, hogy keze enyves, rutinszerűen dézsmálja a német, holland, svéd, francia stb. adófizetők kárára Európa közpénzeit. De azt is, hogy a magyarországi korrupció mérséklése iránti elkötelezettsége nem teljesen őszinte. Mutatja ezt a vonatkozó törvény bevezetője, amely szerint a tekintetes karok és rendek, kurátorok, püspökök és főispánok, nemzeti tőkésosztály stb. „az európai uniós költségvetési források felhasználásának még hatékonyabb ellenőrzését ellátó intézményrendszert” hoznak létre. Bármennyire léha és őszintétlen is a deklarált lopáskorlátozó cél, az a hazai adófizetők védelmére a mégoly üresen kongó deklaráció szintjén sem terjed ki. Már itt el kell oszlatnom azt az esetleg felmerülő olvasói aggodalmat, miszerint a NER említett zászlósurainak a jövőben esetleg be kellene érniük az általuk itthon beszedett régebbi és újmódi adók eltulajdonításával. A bemutatandó törvény és annak hatóságeszménye a nemzeti oligarchiánk iránt megértő, irányukba kötelezően bőkezű. Aligha tehetne másként. A szelvényvagdosó nemzeti tőkésosztály és a NER fizetési listáján lévő kiterjedt kaszt saját bevételeiből önmagát fenntartani soha nem tudná, folyamatos tőketranszfer hiányában – se jacht, se privát jet, se Marbella, de még tán saját tihanyi uszoda se – felkopna az álla...
Szerző: MAJTÉNYI LÁSZLÓ
2023.02.03.
„Nem várt király, glancolt király / Érdek takart lován / Feszít – nép hátán is megél / Sok tarha tartomány (...) Jer, Szőr, tanácsi szolga, gyűjts / Gyuvatlan bárdokat – / Tálent, ki egy tálból velünk / Hatalmat mártogat! (...) Nagyúr, ne hős időd rabold, / De lelket rekvirálj! / A honni költés fölvirágz! / Te tetted ezt, király!”1 (Kovács András Ferenc: A nyelszi bárdolatlanok)
Ami újbeszélül Integritás Hatóság...
...az lényegében és tömören, úgynevezett semmisem, duplablöff. Orbán rendszerének újabb és egyre átizzadtabb jelmeze, a pávatáncban viselt új báli ruhája. Másképp szólva, az autokrácia undok és szürke betonhomlokzata elé tett színes paraván, mely mögött a költés felvirágz, és ahol glancolt király szolgáival hatalmat mártogat.
Tavaly október 4-én adta hírül a Magyar Nemzet nevű kormányközlöny, hogy a Magyarországgal szemben az uniós költségvetés védelmét fenyegető korrupció miatt folyó eljárásra válaszul az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a parlament 150 igen szavazatával, 12 ellenében és 19 tartózkodással autonóm államigazgatási szervként jön létre az Integritás Hatóság, amelynek feladata az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy más jogsértés kivizsgálása. Az Integritás Hatóság alapításának dátuma 2022. november 4-e.2
Ezzel, szögezzük le, napsugaras kormányzatunk elismerte, hogy keze enyves, rutinszerűen dézsmálja a német, holland, svéd, francia stb. adófizetők kárára Európa közpénzeit. De azt is, hogy a magyarországi korrupció mérséklése iránti elkötelezettsége nem teljesen őszinte. Mutatja ezt a vonatkozó törvény bevezetője, amely szerint a tekintetes karok és rendek, kurátorok, püspökök és főispánok, nemzeti tőkésosztály stb. „az európai uniós költségvetési források felhasználásának még hatékonyabb ellenőrzését ellátó intézményrendszert” hoznak létre. Bármennyire léha és őszintétlen is a deklarált lopáskorlátozó cél, az a hazai adófizetők védelmére a mégoly üresen kongó deklaráció szintjén sem terjed ki. Már itt el kell oszlatnom azt az esetleg felmerülő olvasói aggodalmat, miszerint a NER említett zászlósurainak a jövőben esetleg be kellene érniük az általuk itthon beszedett régebbi és újmódi adók eltulajdonításával. A bemutatandó törvény és annak hatóságeszménye a nemzeti oligarchiánk iránt megértő, irányukba kötelezően bőkezű. Aligha tehetne másként. A szelvényvagdosó nemzeti tőkésosztály és a NER fizetési listáján lévő kiterjedt kaszt saját bevételeiből önmagát fenntartani soha nem tudná, folyamatos tőketranszfer hiányában – se jacht, se privát jet, se Marbella, de még tán saját tihanyi uszoda se – felkopna az álla...
BREXIT, HUXIT, UKRÁN CSATLAKOZÁS
KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Szerző: KLUBRÁDIÓ
2023.02.04.
A Hetes Stúdió e heti vendégei Hegedűs István, Dunay Pál, F. Szabó Emese és Rostoványi András voltak.
Szerző: KLUBRÁDIÓ
2023.02.04.
A Hetes Stúdió e heti vendégei Hegedűs István, Dunay Pál, F. Szabó Emese és Rostoványi András voltak.
Orbán állandóan az Európai Uniót szapulja, mert nem csinálhat kedvére való diktatúrát. Vajon ez csak egy kommunikációs trükk, hogy a választókat maga mellé állítsa vagy tényleg ki akar lépni az uniós közösségből? Külföldi újságíróknak őszintén beszélhetett arról, hogy nem jó neki ez a mostani felállás. Mi lehet a következménye annak, ha hosszú távon Huxitra rendezkedik be? Ezt kérdeztük Hegedűs Istvántól, a Magyarországi Európa Társaság elnökétől.
A brit politikusok felelőssége vitathatatlan, hisz átverték a Brexit-kampányban az embereket. Három év után a kilépés egy igazi katasztrófának látszik. Tényleg ez a helyzet? - erről kérdezte Csernyánszky Judit az utca emberét, és egy szakértőt az Egyesült Királyságban.
Ukrajna viszont egyre inkább közeledik az Unióhoz. Hisz pénteken a brüsszeli vezetés Kijevben tárgyalt. Merre az előre? És miért fenyegetőzik Putyin a háború első éves évfordulójához közeledve? – megbeszéltük Dunay Pállal, a berlini Marshall Center kutató-elemzőjével.
Noha az uniós pénzekért ácsingózunk, de a korrupció mértéke nemhogy javult, de ég romlott is. A Transparency International elkészítette éves jelentését erről, Bodnár Barna küldött helyszíni beszámolót.
ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ
„MEGMUTATJUK A KORMÁNYNAK, HOGY MENNYI EMBERTŐL KELL FÉLNIE” – DIÁKMOZGALMI VEZETŐK AZ OKTATÁSI TÜNTETÉSEKRŐL
G7.HU
Szerző: SZABÓ MILÁN
2023.02.05.
A Szombathelyen élő tizedikes gimnazista, Bozai Ákos hirtelen felindulásból jelentkezett az év oktatási tüntetésein fontos szerepet játszó Alternatív Diákközpontú Oktatásért Mozgalom (ADOM) nevű diákszervezetbe.
„Egyik este pörgettem a Facebookot, bejött egy adomos hirdetés, megtaláltam a jelentkezési felületet és kitöltöttem az űrlapot” – mondta. Először az informatikai csapatban kezdett dolgozni, ám idővel egyre több feladatot vállalt, és szeptember óta elnöki asszisztens.
Ákos családjával tavasszal költözött Budapestről Szombathelyre, és ekkor szembesült azzal, hogy itt nehezebb aktivizálni az embereket. Az október 23-i budapesti tüntetés egyik főszervezője volt, ahol fel is szólalt, valamint november 26-án és a december 3-án a második hullámos kirúgások után is ott volt a színpadon...
A Székesfehérváron tanuló Sorok Tamás szintén tizedikes gimnazista. Azt követően kezdett el tüntetésekre járni, hogy szeptemberben öt tanár kirúgtak a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból, ami váratlanul érte és felháborította őt. Ennek hatására lépett be október közepén az ADOM mozgalomba.
Tamást mindig is érdekelte a közösségszervezés, így kezdetben szervezőként vett részt több élőláncban és tüntetésen. A Belügyminisztérium előtti decemberi virrasztáson is részt vett, majd reggel ment vissza Székesfehérvárra az első órájára.
Bár a mintegy egy éve tartó oktatási tüntetések az elmúlt hetekben kevésbé voltak intenzívek, mint az ősz nagy részében, a konfliktus továbbra sem rendeződött. Ebben a cikkben a két diákszervezeti tag nézőpontján keresztül mutatjuk be az oktatási tüntetések hátterét, és lesz szó személyes élményekről, a vidéki iskolák szerveződéséről, valamint a stratégiai különbségekről az ADOM és az Egységes Diákfront között...
Szerző: SZABÓ MILÁN
2023.02.05.
„Egyik este pörgettem a Facebookot, bejött egy adomos hirdetés, megtaláltam a jelentkezési felületet és kitöltöttem az űrlapot” – mondta. Először az informatikai csapatban kezdett dolgozni, ám idővel egyre több feladatot vállalt, és szeptember óta elnöki asszisztens.
Ákos családjával tavasszal költözött Budapestről Szombathelyre, és ekkor szembesült azzal, hogy itt nehezebb aktivizálni az embereket. Az október 23-i budapesti tüntetés egyik főszervezője volt, ahol fel is szólalt, valamint november 26-án és a december 3-án a második hullámos kirúgások után is ott volt a színpadon...
Tamást mindig is érdekelte a közösségszervezés, így kezdetben szervezőként vett részt több élőláncban és tüntetésen. A Belügyminisztérium előtti decemberi virrasztáson is részt vett, majd reggel ment vissza Székesfehérvárra az első órájára.
Bár a mintegy egy éve tartó oktatási tüntetések az elmúlt hetekben kevésbé voltak intenzívek, mint az ősz nagy részében, a konfliktus továbbra sem rendeződött. Ebben a cikkben a két diákszervezeti tag nézőpontján keresztül mutatjuk be az oktatási tüntetések hátterét, és lesz szó személyes élményekről, a vidéki iskolák szerveződéséről, valamint a stratégiai különbségekről az ADOM és az Egységes Diákfront között...
„AKI CSAK ÉRETTSÉGIT SZEREZ, DE NINCS MÖGÖTTE NYELVTUDÁS, AZ MEGNÉZHETI, HOGYAN TUD MAJD ELHELYEZKEDNI”
TELEX
Szerző: MIZSUR ANDRÁS
2023.02.05.
Karácsony Gergely budapesti főpolgármestert amiatt kritizálták a tavalyi országgyűlési választás előtt, hogy nem beszél angolul. A másik oldalról a kormánysajtó azzal fényezte Orbán Viktort, hogy angolul tart sajttájékoztatót. Ez is azt mutatja, hogy cikinek tartjuk, ha valaki politikusként, állami vezetőként nem tud megszólalni egy idegen nyelven.
Ehhez képest a magyarok alig beszélnek nyelveket, az uniós összevetésekben rendre a sereghajtók között találjuk Magyarországot. Az Eurostat 2016-os felmérése szerint a magyarok 57 százaléka egyetlen idegen nyelvet sem beszélt, amivel csak az Egyesült Királyságot és Romániát előztük meg. Azóta némileg javult a helyzet, főleg a 30 évesnél fiatalabb korosztálynál, de még így is a rangsorok végén kullogunk. Egy 2018-as EU-s felmérés pedig azt mutatta, hogy az egész unióban a magyar fiatalok akarnak legkevésbé nyelveket tanulni, ami szintén nem túl szívderítő adat.
Lehet, hogy sok diák lélegzett fel tavaly nyáron, amikor Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter bejelentette, hogy 2024-től eltörlik a nyelvvizsga-kötelezettséget az egyetemi felvételinél, és a diploma megszerzésének sem lesz feltétele az elvileg a nyelvtudás szintjét igazoló bizonyítvány. Az egyetemek ezentúl maguk határozhatják meg, milyen szintű nyelvtudást várnak el a hallgatóiktól, vagyis ez akár intézményenként eltérő is lehet.
Ezzel együtt a felvételi pontszámok számítása is változik, nagyobb lesz az egyetemek beleszólása: eltörlik az eddig központi többletpontokat, a felvételin maximálisan szerezhető 500 pontból százról az egyetemek dönthetnek, ők határozhatják meg, hogy mire adnak pontokat. Ez lehet akár a nyelvvizsga is, tehát a módosítás nem azt jelenti, hogy ezután egyáltalán nem számít majd a nyelvvizsga a felvételinél, hiszen pluszpontokkal honorálhatják az egyetemek, ha valakinek egy vagy több nyelvből nyelvvizsgája van. (A maradék 400 pont a középiskolai tanulmányi eredményekből és az érettségin elért eredményekből adódik össze.)
A módosítás több tízezer fiatalt érint: az Oktatási Hivatal adatai szerint 2022-ben több mint 80 ezren nyelvvizsgáztak, igaz, ez a szám 2013-ban még bőven 120 ezer felett volt. Továbbra is az angol a népszerűbb idegen nyelv, tavaly 68 ezren vizsgáztak belőle.
De el lehet helyezkedni használható nyelvtudás nélkül frissen végzett diplomásként, miközben már a netezés, az okostelefonok használata is megkövetel minimális angoltudást? Egyáltalán, mennyiben feleltethető meg egymásnak a nyelvvizsga és a nyelvtudás?
Szerző: MIZSUR ANDRÁS
2023.02.05.
Ehhez képest a magyarok alig beszélnek nyelveket, az uniós összevetésekben rendre a sereghajtók között találjuk Magyarországot. Az Eurostat 2016-os felmérése szerint a magyarok 57 százaléka egyetlen idegen nyelvet sem beszélt, amivel csak az Egyesült Királyságot és Romániát előztük meg. Azóta némileg javult a helyzet, főleg a 30 évesnél fiatalabb korosztálynál, de még így is a rangsorok végén kullogunk. Egy 2018-as EU-s felmérés pedig azt mutatta, hogy az egész unióban a magyar fiatalok akarnak legkevésbé nyelveket tanulni, ami szintén nem túl szívderítő adat.
Lehet, hogy sok diák lélegzett fel tavaly nyáron, amikor Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter bejelentette, hogy 2024-től eltörlik a nyelvvizsga-kötelezettséget az egyetemi felvételinél, és a diploma megszerzésének sem lesz feltétele az elvileg a nyelvtudás szintjét igazoló bizonyítvány. Az egyetemek ezentúl maguk határozhatják meg, milyen szintű nyelvtudást várnak el a hallgatóiktól, vagyis ez akár intézményenként eltérő is lehet.
Ezzel együtt a felvételi pontszámok számítása is változik, nagyobb lesz az egyetemek beleszólása: eltörlik az eddig központi többletpontokat, a felvételin maximálisan szerezhető 500 pontból százról az egyetemek dönthetnek, ők határozhatják meg, hogy mire adnak pontokat. Ez lehet akár a nyelvvizsga is, tehát a módosítás nem azt jelenti, hogy ezután egyáltalán nem számít majd a nyelvvizsga a felvételinél, hiszen pluszpontokkal honorálhatják az egyetemek, ha valakinek egy vagy több nyelvből nyelvvizsgája van. (A maradék 400 pont a középiskolai tanulmányi eredményekből és az érettségin elért eredményekből adódik össze.)
A módosítás több tízezer fiatalt érint: az Oktatási Hivatal adatai szerint 2022-ben több mint 80 ezren nyelvvizsgáztak, igaz, ez a szám 2013-ban még bőven 120 ezer felett volt. Továbbra is az angol a népszerűbb idegen nyelv, tavaly 68 ezren vizsgáztak belőle.
De el lehet helyezkedni használható nyelvtudás nélkül frissen végzett diplomásként, miközben már a netezés, az okostelefonok használata is megkövetel minimális angoltudást? Egyáltalán, mennyiben feleltethető meg egymásnak a nyelvvizsga és a nyelvtudás?
...
A KILÉPTETŐ RENDSZER: EURÓPÁBÓL MÁR KIVEZETETT ORBÁN VIKTOR, AZ EU-BÓL IS KI FOG?
NÉPSZAVA
Szerző: FORGÁCS IVÁN
2023.02.05.
Az ellenzéki politika, a demokrata szellemű, kormánykritikus közvélemény és média valamiért különösen érzékeny Orbán Viktor azon kijelentéseire, amelyekben szkeptikus hangon bírálja az Európai Unió intézményét, vagy távolságtartást jelez vele szemben. Méghozzá nem éppen diplomatikus stílusban. Ilyenkor rendre kigyulladnak egy időre a nagy gyanakvások, felismerések lámpái: „Orbán ki akarja vezetni az országot az unióból, huxitra készül, úgy bizony!” Akit „ütnek, vernek, rúgnak, harapnak” – amiként ezt a kormányfő érzi –, miért is akarna pofonálló lenni (és nem legény a gáton), amikor az unió már nem állja tovább a ner-cechet?
Pár napig a csapból is ez folyt, a kormányfő nemrég egy konzervatív külföldi újságírókkal folytatott beszélgetésen mosolygott ki sokértelműen efféle mondatokat magából. Egyik vendége úgy érezte, jól emlékszik rájuk, és beírta a The American Conservative-nek készített beszámolójába, hogy arra a kérdésére, hogy a miniszterelnök szeretné-e, ha Magyarország az EU-ban maradna, Orbán így válaszolt: „Egyértelműen nem!” Hozzátéve, hogy ugyanakkor nincs más választás, mert a magyar export 85 százaléka az unióba megy. Aztán az újságíró elbizonytalanodott, és változtatott a szövegen, persze-persze, finomabban fogalmazott a vendéglátó. Egy biztos, Orbán nem lelkesedett az EU-tagság miatt.
Kérdés, hogy infláció, háború, energiaválság, tanársztrájkok idején, amikor megállapodásra várunk létfontosságú uniós pénzekről, az Erasmus programról, miért kerül a fókuszba a kilépés esetleges távlati szándéka. Egy hivatalosnak nehezen tekinthető beszélgetésen elhangzott mondatok alapján, ahol egy populista, népszerűséghajhász politikus nyilván saját imázsát is erősíteni kívánja a laza fogalmazással. De a felfokozott izgalom más miatt is furcsa. Mert hiszen Orbán Viktor már kivezette Magyarországot Európából. Abból a típusú polgári demokráciából, amely az európai országokat bizonyos szinten gazdasági-politikai közösséggé tudta formálni. A folyamat itt zajlott az orrunk előtt, a demokratikus oldal összevont szemöldökkel szépen végignézte...
Szerző: FORGÁCS IVÁN
2023.02.05.
Pár napig a csapból is ez folyt, a kormányfő nemrég egy konzervatív külföldi újságírókkal folytatott beszélgetésen mosolygott ki sokértelműen efféle mondatokat magából. Egyik vendége úgy érezte, jól emlékszik rájuk, és beírta a The American Conservative-nek készített beszámolójába, hogy arra a kérdésére, hogy a miniszterelnök szeretné-e, ha Magyarország az EU-ban maradna, Orbán így válaszolt: „Egyértelműen nem!” Hozzátéve, hogy ugyanakkor nincs más választás, mert a magyar export 85 százaléka az unióba megy. Aztán az újságíró elbizonytalanodott, és változtatott a szövegen, persze-persze, finomabban fogalmazott a vendéglátó. Egy biztos, Orbán nem lelkesedett az EU-tagság miatt.
Kérdés, hogy infláció, háború, energiaválság, tanársztrájkok idején, amikor megállapodásra várunk létfontosságú uniós pénzekről, az Erasmus programról, miért kerül a fókuszba a kilépés esetleges távlati szándéka. Egy hivatalosnak nehezen tekinthető beszélgetésen elhangzott mondatok alapján, ahol egy populista, népszerűséghajhász politikus nyilván saját imázsát is erősíteni kívánja a laza fogalmazással. De a felfokozott izgalom más miatt is furcsa. Mert hiszen Orbán Viktor már kivezette Magyarországot Európából. Abból a típusú polgári demokráciából, amely az európai országokat bizonyos szinten gazdasági-politikai közösséggé tudta formálni. A folyamat itt zajlott az orrunk előtt, a demokratikus oldal összevont szemöldökkel szépen végignézte...
BODNÁR ZOLTÁN: A HUXIT KATASZTROFÁLIS LENNE MAGYARORSZÁGNAK
HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.02.05.
A britek többsége már bánja, hogy a nemzeti szuverenitást fetisizáló, azt hangsúlyozó, demagóg, populista kalandorokra hallgatva, Nagy-Britannia kilépett az Európai Unióból. Így reagált Bodnár Zoltán közgazdász arra, a héten nyilvánosságra került felmérésre, amely szerint a brit választók 54 százaléka hibának tartja, hogy az Egyesült Királyság kilépett az unióból. Az MNB korábbi alelnöke úgy látja, ezek szerint rájöttek, a Brexit semmilyen előnyt nem hozott, ezzel szemben rendkívüli gazdasági károkat okozott nekik. Hozzátette, a magyar kilépés itthoni pedzegetésének gyökere ugyanaz a populista, népbutító, felelőtlen szöveg,
Szerző: MILLEI ILONA
2023.02.05.
a Huxit pedig katasztrofális lenne Magyarország számára.
Három éve szűnt meg a brit EU-tagság. Mára azonban csaknem az összes nagy-britanniai választókörzetben a szavazásra jogosultak többsége hibának tartja a kilépést. Végül is mit hozott a Brexit az angoloknak?
Előnyt nem, ezzel szemben rendkívüli gazdasági károkat igen. Jelentősen gyengítette az egész brit gazdaságot, és világgazdasági pozíciójukat. Ennek többféle eleme is van. Kikerültek a vámunióból, ami egyrészt azt jelentette, hogy komplett gyárak, vállalatok települtek át Nagy-Britanniából a kontinensre, ennélfogva munkahelyek szűntek meg. Például autógyártásban a Toyotának az egyik legfőbb európai bázisa ott volt, a gyárat egyszerűen bezárták, és a kontinensen valahol újra nyitották. Így bizonyos szempontból munkanélküliség keletkezett. Megszűntek vállalatok, kisebb cégek is, boltok például a londoni Cityben, amelyek a nagyon pénzes, felsőosztályba tartozó bankárvilágnak a kiszolgálói voltak mindenféle luxuscikkekkel. Miután a bankszektor – főleg a befektetési banki üzletágban – üzleti tevékenységének jelentős részét szintén áttelepítette a kontinensre, így ez a réteg is erősen megcsappant. Egyrészt tehát a vállalatok áttelepülése miatt a reálgazdaságban volt egy jelentős visszaesés, másrészt az, hogy a vámunióból kikerült Nagy-Britannia, jelentős részben megnövelte az importárú árát a megnövekvő szállítási költségek miatt, amit a vámeljárás önmagában okoz, és természetesen a fizetendő vám miatt. A brit export versenyképességét kifejezetten rontotta megint csak a megemelkedett szállítási költségek, és a fizetendő vám okán. A kilépés szaldója ebben az értelemben is negatív volt. Vagyis meggyengült London történelmi okokból kialakult, hagyományos pénzügyi központ szerepe...
Három éve szűnt meg a brit EU-tagság. Mára azonban csaknem az összes nagy-britanniai választókörzetben a szavazásra jogosultak többsége hibának tartja a kilépést. Végül is mit hozott a Brexit az angoloknak?
Előnyt nem, ezzel szemben rendkívüli gazdasági károkat igen. Jelentősen gyengítette az egész brit gazdaságot, és világgazdasági pozíciójukat. Ennek többféle eleme is van. Kikerültek a vámunióból, ami egyrészt azt jelentette, hogy komplett gyárak, vállalatok települtek át Nagy-Britanniából a kontinensre, ennélfogva munkahelyek szűntek meg. Például autógyártásban a Toyotának az egyik legfőbb európai bázisa ott volt, a gyárat egyszerűen bezárták, és a kontinensen valahol újra nyitották. Így bizonyos szempontból munkanélküliség keletkezett. Megszűntek vállalatok, kisebb cégek is, boltok például a londoni Cityben, amelyek a nagyon pénzes, felsőosztályba tartozó bankárvilágnak a kiszolgálói voltak mindenféle luxuscikkekkel. Miután a bankszektor – főleg a befektetési banki üzletágban – üzleti tevékenységének jelentős részét szintén áttelepítette a kontinensre, így ez a réteg is erősen megcsappant. Egyrészt tehát a vállalatok áttelepülése miatt a reálgazdaságban volt egy jelentős visszaesés, másrészt az, hogy a vámunióból kikerült Nagy-Britannia, jelentős részben megnövelte az importárú árát a megnövekvő szállítási költségek miatt, amit a vámeljárás önmagában okoz, és természetesen a fizetendő vám miatt. A brit export versenyképességét kifejezetten rontotta megint csak a megemelkedett szállítási költségek, és a fizetendő vám okán. A kilépés szaldója ebben az értelemben is negatív volt. Vagyis meggyengült London történelmi okokból kialakult, hagyományos pénzügyi központ szerepe...
A FIDESZ ALKONYA
REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.02.05.
Egy egészen friss felmérés szerint a hatvan év felettiek körében a Fidesz népszerűsége hatvannégy százalékon, a harminc év alattiaknál azonban csupán tizennégy százalékon áll. Ha Fidesz volnék, kétségbe esnék ezen, de szerencsére nem vagyok az. Ugyanakkor egy elemzés szerint maga a NER, ami egyenlő a párttal, a Fidesszel, nem leváltható, és két dolog okozhatja csupán a bukását, valami óriási kataklizma, vagy Orbán halála. Ebből fakad, hogy mostani elmélkedésünk sem csűrdöngölés a várható csodálatos jövendőn, hanem Spengler terminológiáját és következtetési módszertanát alkalmazva a Fidesz morfológiája, ha nem is tudományos alapossággal, hanem a szív látásával kizárólag és csakis.
Harminc év alatt a fiatal demokraták vén kommunistákká vagy fasisztákká váltak gusztus szerint. Más vélekedések alapján soha nem is voltak mások, csak a gúnyájuk volt másféle, és az álarcuk ártatlanabb, ugyanakkor a szemünk előtt és az orrunk alatt váltak történelmi léptékkel friss, tavaszi illatúból avasszagúvá. Illetve más szemszögből a protkó savanykás gőzölgése érződik rajtuk, amit a szenteltvíz sem tud lemosni. Hogy mikor ment végbe a metamorfózis, pontosan nem dátumozható, viszont a hatalom kizárólagos akarásával történt meg, morálisan pedig a székház eladásával, ami üggyel kezdődött a következménynélküliség Magyarországon, pedig akkor még Polt sem volt sehol. A felelős tehát máshol keresendő.
Mindemellett és ezzel együtt is azt látjuk így visszatekintve és a jelent is felmérve, hogy pártként azt az utat járták és járják majd be, amit Spengler a kultúráknál alkalmaz, azaz, a kialakulás, a fejlődés és csúcspont, majd az elaggás, a hosszú alkony és végül a megszűnés. A Fidesz működésében, a valósággal, a társadalommal való kapcsolatában, hasznosságában illetve haszontalanságában – vagy károsságában -, személyi politikájában és utánpótlásában ott tart, mint az MSZMP a bukás előtt, vagy, mint még előbbről az MDP ugyane stádiumában. Ha Spenglerre hallgatunk, akkor ez nem véletlen, hanem törvényszerű, s ha arra gondolunk, hogy a NER Orbán halálával szűnik meg, akkor igaz is egészen. Csak sajnálatos.
Mindemellett ami számunkra ezeken felül és kívül lényeges, hogy a Fidesz, mint párt életútjában eljutott az alkonyig, s ami viszont még lényegesebb, sorsának beteljesedéséért vajmi keveset lehet tenni kívülről – de belülről is –, egészen egyszerűen csak ki kell várni. Az alkonyodást, illetve annak beteljesültét nem kizárólag az mutatja, hogy a fiatalok nem kérnek belőle, míg az úgynevezett szocializmusban szocializálódtak meg igen, hanem az, ez azért lehet így, mert mondanivalója, olyan, amelyik el is jut a címzetthez, a fiatalok számára nincsen, a másik korosztálynak pedig van. Őket pedig azzal lehet megszólítani, amit megszoktak ifjúságukban, ami viszont Kádár hangja és szövege sztaniolban.
Más szemszögből, ezt azért el ne feledjük. Ugyanakkor ahogyan a Fidesz – és tagjai – egyedfejlődésében illetve egyedfejlődésükben – a liberalizmustól (vagy annak álcájától) a szélsőjobbig jutottak, azt is mutatja, nincs már hová menniük, ennél jobbra csak a nácizmus áll, amivel ugyan kacérkodnak, de a mai Európában ebbe belevágniuk nem lehet. Elfogyott a mozgástér, és fogyóban van az a társadalmi réteg – ha korosztályi, ha más besorolás miatt -, akit, illetve amelyet meg tudnak szólítani. Ezért van az, hogy most már mindig ugyanazt mondják csak más alakban, mindig újabb ellenséget kell találni, amivel riogatni lehet. De a jelek szerint fogyóban van az a bázis, aki meg is ijed, és ez is törvényszerű...
Szerző: Rezeda
2023.02.05.
Harminc év alatt a fiatal demokraták vén kommunistákká vagy fasisztákká váltak gusztus szerint. Más vélekedések alapján soha nem is voltak mások, csak a gúnyájuk volt másféle, és az álarcuk ártatlanabb, ugyanakkor a szemünk előtt és az orrunk alatt váltak történelmi léptékkel friss, tavaszi illatúból avasszagúvá. Illetve más szemszögből a protkó savanykás gőzölgése érződik rajtuk, amit a szenteltvíz sem tud lemosni. Hogy mikor ment végbe a metamorfózis, pontosan nem dátumozható, viszont a hatalom kizárólagos akarásával történt meg, morálisan pedig a székház eladásával, ami üggyel kezdődött a következménynélküliség Magyarországon, pedig akkor még Polt sem volt sehol. A felelős tehát máshol keresendő.
Mindemellett és ezzel együtt is azt látjuk így visszatekintve és a jelent is felmérve, hogy pártként azt az utat járták és járják majd be, amit Spengler a kultúráknál alkalmaz, azaz, a kialakulás, a fejlődés és csúcspont, majd az elaggás, a hosszú alkony és végül a megszűnés. A Fidesz működésében, a valósággal, a társadalommal való kapcsolatában, hasznosságában illetve haszontalanságában – vagy károsságában -, személyi politikájában és utánpótlásában ott tart, mint az MSZMP a bukás előtt, vagy, mint még előbbről az MDP ugyane stádiumában. Ha Spenglerre hallgatunk, akkor ez nem véletlen, hanem törvényszerű, s ha arra gondolunk, hogy a NER Orbán halálával szűnik meg, akkor igaz is egészen. Csak sajnálatos.
Mindemellett ami számunkra ezeken felül és kívül lényeges, hogy a Fidesz, mint párt életútjában eljutott az alkonyig, s ami viszont még lényegesebb, sorsának beteljesedéséért vajmi keveset lehet tenni kívülről – de belülről is –, egészen egyszerűen csak ki kell várni. Az alkonyodást, illetve annak beteljesültét nem kizárólag az mutatja, hogy a fiatalok nem kérnek belőle, míg az úgynevezett szocializmusban szocializálódtak meg igen, hanem az, ez azért lehet így, mert mondanivalója, olyan, amelyik el is jut a címzetthez, a fiatalok számára nincsen, a másik korosztálynak pedig van. Őket pedig azzal lehet megszólítani, amit megszoktak ifjúságukban, ami viszont Kádár hangja és szövege sztaniolban.
Más szemszögből, ezt azért el ne feledjük. Ugyanakkor ahogyan a Fidesz – és tagjai – egyedfejlődésében illetve egyedfejlődésükben – a liberalizmustól (vagy annak álcájától) a szélsőjobbig jutottak, azt is mutatja, nincs már hová menniük, ennél jobbra csak a nácizmus áll, amivel ugyan kacérkodnak, de a mai Európában ebbe belevágniuk nem lehet. Elfogyott a mozgástér, és fogyóban van az a társadalmi réteg – ha korosztályi, ha más besorolás miatt -, akit, illetve amelyet meg tudnak szólítani. Ezért van az, hogy most már mindig ugyanazt mondják csak más alakban, mindig újabb ellenséget kell találni, amivel riogatni lehet. De a jelek szerint fogyóban van az a bázis, aki meg is ijed, és ez is törvényszerű...
A NAGY-MAGYARORSZÁG TÉRKÉP IRREDENTA, AZ ÁRPÁDSÁVOS ZÁSZLÓ NYILAS JELKÉP
AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.02.03.
...A horthysta revizionizmust és a nyilaskeresztes antiszemita gyilkosok ideológiáját nevezi ártalmatlannak Orbán Viktor és rendszere, ehhez akar európai jóváhagyást szerezni, előbb a stadionokban, majd az élet minden területén. A nemzetiszocialistákat idézi mindez, ők is így készítették elő a második világháborút és a holokausztot, a népirtást. Akik ezt teszik, szellemi örököseik azoknak, akik a náci népirtásban is résztvettek és meghatározó szerepet játszottak benne.
Kíváncsian várjuk, hogy ahol majd ezeket a jelképeket lengetik, ott a politikán kívül lesz-e más is, például futballoznak-e. Ha igen, csak mellékes körülmény lesz ahhoz képest, hogy minden magyar válogatott meccs, vagy nemzetközi kupameccs egy irredenta, revizionista, fasiszta demonstráció lesz, ahol a Nagy-Magyarország térkép úgy függ össze az árpádsávos nyilas zászlóval, hogy a zsidók bűnének tartják azt, hogy Magyarország elveszítette azokat a területeket, amelyekről a mai napig nem mondtak le, és amelyet követelnek vissza.
A kettő együtt egy náci, fasiszta, antiszemita és rasszista demonstráció lesz. De ebben nincs semmi politika. Semmi. Csak abban van, ha a játékosok letérdelnek, hogy elítéljék a rasszizmust.
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.02.03.
Kíváncsian várjuk, hogy ahol majd ezeket a jelképeket lengetik, ott a politikán kívül lesz-e más is, például futballoznak-e. Ha igen, csak mellékes körülmény lesz ahhoz képest, hogy minden magyar válogatott meccs, vagy nemzetközi kupameccs egy irredenta, revizionista, fasiszta demonstráció lesz, ahol a Nagy-Magyarország térkép úgy függ össze az árpádsávos nyilas zászlóval, hogy a zsidók bűnének tartják azt, hogy Magyarország elveszítette azokat a területeket, amelyekről a mai napig nem mondtak le, és amelyet követelnek vissza.
A kettő együtt egy náci, fasiszta, antiszemita és rasszista demonstráció lesz. De ebben nincs semmi politika. Semmi. Csak abban van, ha a játékosok letérdelnek, hogy elítéljék a rasszizmust.
RÉGI TÉVEDÉSEKET ÖNTENEK BETONBA – A VÁRI ÉPÍTKEZÉSEK ÚJ HULLÁMA
VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2023.02.03.
Toronydaruk erdeje jelzi, hogy gőzerővel zajlik a Budai Vár több, rég eltűnt épületének visszaépítése. Van köztük több egykori minisztérium, hivatali épület és magánpalota is. Amiben közösek, hogy a második világháború után mindegyiket azért bontották le, mert úgy látták, hogy túlméretezettségük miatt nem illenek a Várba: elnyomják a régebbi polgárházakat, kis palotákat, és konkurálnak magával a Királyi Palotával is. Most, hogy betonvázuk lassan az eredeti magasságban tornyosul, újra átélhetővé válik, miért tartották ezeket a 20. században a Vár megrontóinak. Bónusz: a monstrumokhoz ragaszkodnak ugyan, de csak addig, amíg nem a miniszterelnök hivatala elé kellene építeni. Onnantól már nem olyan fontos a sokat hivatkozott hitelesség sem...
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2023.02.03.
