KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖRSzerző: KÁRPÁTI JÁNOS2023.02.15.
Hiába a közös álláspont, a magyar és a lengyel nagykövet is a jogtipró, ukrajnai polgári célpontok támadását elősegítő iráni kormánnyal ünnepel. A lengyelek a meglepőek ebben. Tényleg a nyugat provokálta ki az orosz agressziót Ukrajnában? Az állítást tények cáfolják. Magyarországon nem ukrán zászlók, hanem "brüsszeli" és "szankcióellenes" plakátok utalnak a háborúra. Mit ér el ez a politika? A Katar-gate miatt az autoriter hajlamú, konzervatív nacionalista vezetők alig tudják véka alá rejteni kárörömüket, Orbánnak ötletei is vannak. Nemzetközi lapszemle.
Hibáztatható-e a Nyugat az ukrajnai háborúért? Ezt a kérdést boncolgatja Gideon Rachman, a Financial Times elemzője. Utal arra, hogy John Mearsheimer, a Chicagói Egyetem professzora egy 2015-ös előadásában amellett érvelt, hogy Moszkva támadó fellépését a Nyugat provokálta ki – amit akkor még Krím elfoglalása és a kelet-ukrajnai szeparatista harc jelentette. Mearsheimer szerint Oroszország létében érezte fenyegetve magát, miután az Egyesült Államok ígéretet tett arra, hogy Ukrajnát felveszik a NATO-ba, és megjósolta, hogy Moszkva ezt nem fogja tűrni, és hogy Ukrajna szerencsétlenül fog járni. A Youtube-ra feltöltött előadást azóta 28 millió alkalommal tekintették meg, Mearsheimer állításait az orosz külügy is megosztotta a Twitteren. És ő maga pedig Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is találkozott – olvasható Rachman cikkében.
A Financial Times szerzője szerint azt a vádat, hogy Mearsheimer egyszerűen a Kreml védelmezője, megkérdőjelezi az a tény, hogy a professzor az egyike volt azoknak a keveseknek, akik 1993-ban óvták Ukrajnát a nála maradt nukleáris arzenál feladásától, mondván, csak az atomfegyver képes visszarettenteni az oroszokat az agressziótól.
Gideon Rachman azonban leszögezi: a preventív háború megindítása csak akkor fogadható el, ha a másik állam csapásmérésre készül, márpedig Ukrajna semmiképpen sem volt ebben a helyzetben tavaly, az orosz támadás előtt. Mearsheimer túlságosan beleszeretett saját elméletebe, és ezért nem hajlandó elfogadni azokat a tényeket, amelyek ellentmondanak az elméletének – olvasható a Financial Times cikkében. A professzor, híres 2015-ös előadásában például azt állította, Putyin túl okos ahhoz, hogy valaha is megpróbálja meghódítani Ukrajnát, csak arra törekszik majd, hogy megakadályozza a Nyugathoz való csatlakozását. Ez nehezen egyeztethető össze azokkal az orosz harckocsioszlopokkal, amelyek tavaly februárban Kijev felé nyomultak – írja Gideon Rachman.
A Guardian Magyarországról szóló cikke azzal indít, hogy éppen most, az Ukrajna elleni orosz invázió első évfordulója előtt volt a premierje a Magyar Állami Operaházban a Háború és béke című Tolsztoj-regényből Prokofjev által alkotott monumentális zenedrámának. „Megvédtük vérrel a hazát, Oroszország dicsfénye sosem halványul el” – zeng fortissimóban a kórus. Shaun Walker budapesti beszámolója kitér a háborúhoz való magyar hozzáállásra is, és azt írja, itt nem ukrán zászlók láthatók, mint máshol Európában, hanem azok a plakátok, amelyek szerint a magyarok 97 százaléka nemet mondott a szankciókra. A cikkben megszólaltatottak úgy vélik:
- Az Orbán-kormány magatartását a jelek szerint az motiválja, hogy elnyerjék Moszkva kegyeit.
- A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy sok magyar negatív módon tekint az ukránokra
- A kormány képesnek látszik arra, hogy a rekordszintű inflációt, a romló gazdasági helyzetet a szankciók következményeként adja el a lakosságnak.
A Politico emlékeztet arra: Magyarország és Lengyelország egyaránt figyelmen kívül hagyta, hogy az EU-országok között nem hivatalos egyetértés jött létre, hogy távol maradnak az iráni forradalom évfordulójának teheráni megünneplésétől. Az iráni médiában közölt fotók tanúsítják, hogy a két ország nagykövete - Varga-Haszonits Zoltán és Maciej Fałkowski – ott ült Ebrahim Raiszi elnök és más iráni állami vezetők mögött a múlt csütörtöki ünnepségen, valamint megjelent a hivatalos fogadáson is.
Az unió többi tagországának a távolmaradását az indokolta, hogy az iráni rezsim gyilkos kegyetlenséggel csapott le a rendszerellenes utcai tüntetőkre, és demonstrálók kivégzésétől sem riadt vissza. Teherán emellett – írja a portál - kamikaze drónokkal látja el Oroszországot, amelyekkel polgári célpontokat támadnak Ukrajnában. A Politico megjegyzi: Magyarország eddig is nyíltan hirdette, hogy el kell mélyíteni Iránnal a kapcsolatokat, a mostani lengyel magatartás azonban meglepő, aminek az indoka rejtély.
Az Európai Parlamentnek meg kell szigorítania összeférhetetlenségi szabályait – hangsúlyozza az EurActiv című brüsszeli portálon az úgynevezett Katar-gate botrányról írt cikkében Michael Leigh, a Johns Hopkins egyetem bolognai campusának az oktatója. Szerinte az összeférhetetlenségi szabályok szigorításának elmaradása esetén a megvesztegetési botrány miatt csökkenhet a mérsékelt pártok támogatottsága a jövő évi európai parlamenti választásokon. A szerző szerint a kirobbant ügy letaszította az EU-t az emberi jogok és jogállamiság világbajnoki talapzatáról.
Brüsszel felrója a demokratikus hiányosságokat az olyan „erős emberek” által irányított országoknak, mint Magyarország vagy Kína – jegyzi meg az EurActiv vendégkommentátora. Nem véletlen – írja -, hogy az autoriter hajlamú, konzervatív nacionalista vezetők alig tudják véka alá rejteni kárörömüket, hiszen a botrány leginkább európai szocialistákat érintett. Orbán Viktor azt mondja, meg kellene szüntetni az Európai Parlamentet.
ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ
