KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖRSzerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT2023.03.27.
Miközben Szijjártó Péter továbbra is több tiszteletet és kevesebb kritikát várna a Nyugattól, arról is beszélt, hogy az általuk javasolt béketerv nem jelenti azt, hogy Moszkva megtarthatná a nemrég elfoglalt ukrán területeket. Az orosz energiától való függés 2019-re újra elérte az 1990-es szintet – állítja Szelényi Zsuzsa egykori parlamenti képviselő, aki szerint Orbán nem oroszpárti, hanem egyszerűen Orbán-párti. Drezdában hamarosan ítélet születhet azoknak a német szélsőbalos aktivistáknak az ügyében, akik Budapesten részt vettek a kitörés napi támadásokban. Csernyánszky Judit nemzetközi lapszemléje.
A Nyugat kritikája a magyarországi demokrácia helyzetéről és egyéb kulturális kérdésekről akadályozza a magyar kormány együttműködését, különösen a NATO-t és Oroszországot érintő kérdésekben – emelte ki az Euronews Szijjártó Péter külügyminiszter az AP amerikai hírügynökségnek adott nyilatkozatából.A cikk szélsőjobboldali pártként jellemzi a Fideszt, amelyet az EU vezetése autoriter rendszerépítéssel, az uniós pénzalapokkal való visszaéléssel és az Ukrajna ügyében egységes uniós politika megbontásával vádol. A szerző szerint évek óta igazi kardcsörtetés zajlik Budapest és Brüsszel között.
Szijjártó az AP-nek elmondta, hogy azért nem szavazták meg eddig a svédek és a finnek NATO-csatlakozási kérelmét a parlamentben, mert a képviselőknek elege van a nyugati kritikákból, abból, hogy beleszólnak a magyar belügyekbe. A külügyminiszer megjegyezte, szerinte roppant tiszteletlen a stockholmi és a helsinki politikai elit hozzáállása, ami elfogadhatatlan. Ugyan erre a hétre ígérik a kért ratifikálást, a svédek kérelmének elfogadásával kapcsolatban lebegtetett: "nehéz megmondani mikor szavazzák meg".
Az elemzés megjegyzi, hogy a széleskörben burjánzó korrupció és az intézmények kormányzati kontrollja is hozzájárult ahhoz, hogy az Európai Parlament külön határozatot fogadott el Magyarországról, amelyet választási autokráciára épülő hibrid rezsimként jellemzett. Szkeptikusok szerint a ratifikáció késleltetése mögött leginkább az áll, hogy Orbán ekképp akar engedményeket kicsikarni Brüsszeltől.
A Euronews csak másodsorban idézte, hogy Szijjártó szerint az általuk javasolt béketerv nem jelenti azt, hogy Moszkva megtarthatná a nemrég elfoglalt ukrán területeket. Idézem a külügyminisztert: „Amikor a felek leülnek az asztalhoz és elkezdődnek a béketárgyalások, akkor nem feltétlenül ott lesznek meghúzva a határok, ahol épp a frontvonalak húzódnak. Mi ezt nagyon jól tudjuk már a saját történelmünkből."
Szelényi Zsuzsa külpolitikus, egykori parlamenti képviselő véleménycikket írt az Euronewsnak, amelyben amellett érvel, hogy Orbán saját érdekeinek érvényre juttatására használja ki az oroszok háborúját, azaz olyan stratégiát épített, amellyel Ukrajna uniós támogatását gyengíti. Szerinte Orbán nem oroszpárti, hanem egyszerűen Orbán-párti. Amikor 2008-ban az oroszok megtámadták Grúziát, még agresszornak nevezte előbbieket. Aztán úgy átalakította az ország energiapolitikáját, hogy 2019-re az orosz energiától való függés újra elérte –az 1990-es szintet. Szelényi úgy véli, az energiaválság Orbán veszte is lehet a nyomában járó inflációval. Mivel a kormányfő meg van győződve arról, hogy a Nyugat hanyatlik nem kötelezi el magát azon az oldalon, helyette inkább arra törekszik, hogy Közép-Kelet Európában legyen vezető szerepe. Ez a békehirdetés akár még be is jöhet neki, mert egyre több országban nő az elégedetlenség a háború elhúzódása miatt, amit most Orbán maximálisan igyekszik kihasználni, emellett pedig azzal is számol, hogyha Donald Trump nyeri a 2024-es választásokat, akkor ismét megváltozhatnak a játékszabályok.
A Spiegel információi szerint hamarosan ítélet születik Drezdában azoknak a német szélsőbalos aktivistáknak az ügyében, akik nemcsak Németországban sebesítettek meg embereket, a magyar neonácik felvonulásán is megtámadtak neonáci tüntetőket. A 20 fős csoportból kilencen beismerték, hogy maguk is megsérültek amikor a magyar szélsőjobb képviselőit támadták meg Budapesten a kitörés napjának évfordulóján még februárban. Köztük van Johann G, azaz a Gucci névre hallgató szélsőbalos, aki 2020 óta bújkál a hatóságok elől és aki ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
A Tagesschautól a Die Weltig számos német sajtótermék ír arról Gulyás Gergely miniszter szavai alapján, hogy a magyar kormány a nemzetközi elfogatóparancs ellenére nem tartóztatná le Putyin elnököt háborús bűn elkövetése miatt. A hágai Nemzetközi Büntető Bíróságnak viszont az az álláspontja, hogy Magyarország aláírta az ún. római statútumot még 1999-ben, 2001-ben pedig ratifikálta és bírósági letétbe is helyezte. Tehát az minden kifogás ellenére kötelezi Magyarországot a statutum betartására.
Gennagyij Gudkov elűzött orosz parlamenti képviselő szerint Orbán gyakorlatilag semmivel nem ért egyet, ami Ukrajna érdekét szolgálná, viszont szerinte ő is azok között van, akit Putyin lefizetett – mondta a betiltott orosz ellenzéki rádió, az Echo Moszkvi külföldről közvetítő utódának podcastjában.
ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ