2023. június 21., szerda

A CSILLAGOS HÁZAK NAPJÁN

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2023.06.21.



Június 21-én, a csillagos házak napján egy hetvenkilenc évvel ezelőtti eseményre emlékezünk. 1944. június 21-én egy kormányrendelet 1944 sárga csillagos házba kényszerítette a budapesti zsidókat. A csillagos házak olyan budapesti lakóépületek voltak, amelyeket Farkas Ákos polgármester 1944. június 16-án kiadott rendeletében a „zsidók lakhelyéül” kijelölt. A polgármester a zsidók „indokolt lakásszükségletét” családonként egy szobában határozta meg, s a rendelet értelmében az épületek bejáratát hatágú sárga csillaggal kellett megjelölni. Az emlékezés a sorosozás csúcsra járatásának idején különösen fontos lehet.


A napokban Lánczi Tamás politológus a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában arról értekezett, hogy a „Soros-birodalom" örököse, Alexander Soros, „fokozhatja a politikai nyomást, mivel Magyarország iránt különösen érdeklődik, és vannak kapcsolatai az itteni ellenzékkel is”. Lánczi politológus arról nem beszélt, hogy az általa különös érdeklődésnek nevezett jelenség nem kis részben annak is betudható, hogy a most visszavonult Soros György zsidó származású magyar-amerikai, érthető, ha fiának is kötődése van apja szülőföldjéhez, Magyarországhoz. Nem mindegy neki, hogy mi történik abban az országban, ahol apja – szerencsés körülményeknek köszönhetően – túlélte a sokak pusztulását okozó vészkorszakot.

Lánczi Tamás abból, hogy Alexander Sorosnak ki az apja, arra a következtetésre jut, hogy a birodalom örököse „bizonyára támogatni fogja az abortuszt, a drogliberalizációt és az azonos neműek házasságát, ezzel együtt össztűz alatt tartja majd a család intézményét is.” Szerinte abban is biztosak lehetünk, hogy Ukrajna támogatását szintén erősíteni akarja, hiszen ahol háború van, ott pénz is van, mert a „Soros-hálózat" mindig fölbukkan, ha üzletet gyanít...

ÍGY VÁLIK MAGYARORSZÁG AKKU-SZEMÉT GYÁRTÓ NAGYHATALOMMÁ

ÁTLÁTSZÓ / VIDEÓ
Szerzők: BODNÁR ZSUZSA, SEBŐ FERI
2023.06.21.



A kormány mindent megtesz, hogy akkugyártó nagyhatalom legyen Magyarország. Arról azonban elfelejt beszélni, hogy közben rohamos tempóban szaporodnak az elektromos autókba szánt, selejtes akkukból épülő szeméthegyek. Az Átlátszó hónapok óta gyűjti a bizonyítékokat, hogy bemutassa az akku-feldolgozó üzemek körüli életveszélyes mulasztásokat, amiket a hazai laza szabályozási rendszer tesz lehetővé. Rákkeltő anyagoknak kitett dolgozók, ismétlődő robbanások és tűzesetek, meghamisított címkék, tűzvédelem nélkül tárolt gyúlékony akkumulátorok – a szép új nagyhatalmi álmok árnyoldalai. Videó.


Számos alkalommal számoltunk be a hazai akkumulátor-gyárak engedélyezési és működési anomáliáiról. De hasonló súlyos gondokat tapasztaltunk a használt, selejtes akkuk tárolását, feldolgozását végző üzemek, telephelyek működésével kapcsolatban is. Több esetben kiderült, hogy engedély nélkül, szabadban vagy nyitott csarnokban helyezték el a veszélyes anyagokat is tartalmazó hibás akkukat. Sőt, egy mocsai telephelyen a veszélyességet jelző kódot meghamisítva tárolták a nehézfémtartalmú hulladékot...

OLYAN HANGULAT ALAKULT KI, HOGY A LEGÁRTATLANABB KÉRDÉSBEN IS CÉLSZERŰNEK TŰNT ORBÁN MELLÉ ÁLLNI

TELEX
Szerző: CSEKE BALÁZS
2023.06.21.


Orbán Viktor egy dologban különbözött mindenki mástól: ő akarta a legjobban – mondja Szelényi Zsuzsanna, aki a Fidesz megalakulása utáni első gyűlésen, 1988-ban lépett be a pártba, és két évvel később, 23 évesen már országgyűlési képviselő lett. 1994-ben kilépett a Fideszből, és sokáig az Európa Tanácsnál és civil szervezeteknél dolgozott. Később Bajnai Gordon hívására tért vissza a politikába, és részt vett az Együtt megalapításában. 2014-től ismét országgyűlési képviselő volt, immár Orbán ellenzékeként. Május végén jelent meg a Szétzilált ország című könyve, amelyben arról ír, Orbán Viktor hogyan építette ki a hatalmát és bontotta le a demokráciát. Orbán felemelkedéséről, orosz fordulatáról, a rendszerváltás elbukott generációjáról és az ellenzék szerepéről kérdeztük Szelényit, a CEU Demokrácia Intézetének programigazgatóját.


Mikor beszélt utoljára Orbán Viktorral?


Régóta nem beszéltünk. Nem is igen lenne közös témánk, nem ugyanabban a világban élünk. A politikai vezetők eléggé elzártan élnek, Orbán Viktor sem olyan, akivel az ember nap mint nap összefuthat, talán egy vidéki focimeccsen.

Na de mégis, mikor találkoztak utoljára a miniszterelnökkel?

Azt hiszem, Kocsis Zoltán egyik koncertjén találkoztunk utoljára a MÜPA-ban valamikor a kétezres években, amikor váltottunk pár szót.

Ott volt a Fidesz első éveiben, tagja volt a párt első parlamenti frakciójának. A mából visszatekintve hogy látja, hogyan tudott Orbán Viktor már a legelején kiemelkedni a Fideszből? Az 1993-as kongresszuson már nem volt kérdés, hogy őt választják meg a párt első elnökének.

Egy dologban különbözött mindenki mástól: ő akarta a legjobban. És ez nagyon fontos a politikában. Orbán hatalmi kérdésnek tekintette a politikát, nem pedig közszolgálatként. A politikát mindig is egy csatatérnek látta, ahol meg kell küzdeni az első szerepéért. Ma már közismert, hogy a Bibó Szakkollégiumban is erős befolyást tudott kiépíteni az eseményekre akkor is, amikor nem ő volt az első számú diákvezető. Ennek a technikáit tudta alkalmazni később a Fideszben is.

A könyvben felidézi, hogy 1991-ben Kósa Lajossal és Hegedűs Istvánnal készítettek egy csoportpszichológiai jegyzetet a Fidesz-frakcióról, amely rávilágított, hogy Orbán és köre hogyan manipulálták a frakciót annak érdekében, hogy minden esetben az ő álláspontjuk jusson érvényre. A beszámolója szerint ez a kör finoman fogalmazva nem fogadta jól az összefoglalót. Mint írta, soha többé nem készült közös fotó a Fidesz első országgyűlési csoportjáról. Ezen túl milyen következménye lett a Kockafejűek klubja címet viselő elemzésnek?


SZAVAK HÁBORÚJA DÚL MAGYARORSZÁG ÉS UKRAJNA KÖZÖTT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI MÉDIASZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.06.21.


A magyar-ukrán kapcsolatokat a háború kitörése óta feszültség jellemezte, a kétoldalú viszonyon most javíthatott volna az – egyébként kivétel nélkül a magyar etnikumhoz tartozó – ukrajnai katonák Magyarországra engedése, nem ez történt – írja a BBC.


Először röviden térjünk vissza Emmanuel Macronnak arra a hétfői közlésére, hogy Franciaország, Észtország, Magyarország, Belgium és Ciprus közösen vásárol Mistral rövid hatótávolságú föld-levegő légvédelmi rakétákat. A svájci Neue Zürcher Zeitung ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy ez a fejlemény nem csupán egyedi beszerzéstechnikai döntés, hanem a francia elnök azon apró lépéseinek a sorába illeszkedik, amelyek az úgynevezett európai szuverenitás megteremtésére irányulnak. Macron fegyverkezési kérdésekben is igyekszik előmozdítani a kontinens emancipálódását, a világ más régióitól, de mindenekelőtt az Egyesült Államoktól való függetlenedést. Olyannyira fontosnak tartja ezt, hogy azon a – légvédelmi témakörnek szentelt – párizsi tanácskozáson, amelyen húsz európai védelmi miniszter, valamint NATO-képviselők vettek részt, személyesen kívánta bejelenteni a közös fegyvervásárlást, kedvenc szuverenitási narratíváját alátámasztandó – írja a zürichi újság.

Szavak háborúja dúl Magyarország és Ukrajna között

Most pedig nézzük az ukrán hadifoglyok ügyét, amely napok óta okoz komoly fejtörést a nemzetközi sajtó hírmagyarázóinak. Tekintettel arra, hogy bizonyos információrészletek kisebb-nagyobb fáziskéséssel érnek el a különböző médiumokhoz, a beszámolók nagy része inkább csak töredékeket, mintsem összképet nyújt. Kiemelkedik a sorból a BBC budapesti tudósítása Nick Thorpe tollából, amelynek a címe „a szavak háborújáról” szól Magyarország és Ukrajna között, és amelyet olyan fotó illusztrál, amelyen Semjén Zsolt pózol egy arannyal gazdagon díszített ikonsorozat előtt, a képaláírás pedig arra utal, hogy a magyar miniszterelnök-helyettes és az orosz ortodox egyházi vezető személyes barátságának nagy szerepe volt a 11 hadifogoly átadásában.

A brit közmédia tudósítója kiemeli: rejtély övezi azt, hogy kikről van szó, hogyan fogták el őket, illetve, hogy mi történt velük, miután Magyarországra kerültek. Ukrajna azt mondja, közülük hármat már elengedtek, és ők hazatértek – teszi hozzá Nick Thorpe. Beszámolójában megemlíti, hogy Magyarország és Ukrajna összekülönbözött egymással, és Szijjártó Péter szerint ukrán hivatali partnere hamis vádakkal él. Visszatekintve az előzményekre, a BBC-tudósító emlékeztet arra, hogy a magyar-ukrán kapcsolatokat a háború egész eddigi menete alatt a feszültség jellemezte, és hogy Orbán Viktor az egyetlen olyan európai uniós vezető, aki fenntartja a kapcsolatot Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Diplomaták azon keseregtek a brit újságírónak, hogy a kétoldalú viszonyon most javíthatott volna az – egyébként kivétel nélkül a magyar etnikumhoz tartozó - ukrajnai katonák Magyarországra engedése, de ehelyett éppenséggel tovább rontott a helyzeten.

Az ügy körül keletkezett köd nagyrészt azzal magyarázható, hogy mindkét külügyminisztert teljes sötétségben, tájékozatlanságban hagyták – olvasható a BBC cikkében, amely szerint a mentőakció kulcsa Semjén és Kirill személyes barátsága volt, és főszerepet játszott még a foglyok átadásában a magyar máltai szeretetszolgálat.

A tudósító kitér arra, hogy sok kárpátaljai önkéntesként beállt, vagy pedig besorozták az ukrán hadseregbe. Mások elmenekültek a háború elől, átúsztak a Tiszán, vagy átkeltek az Ukrajna nyugati határát övező hegyeken. Kárpátalja 1920-ig az Osztrák-Magyar Birodalom része volt – írja Nick Thorpe, aki szerint ebben az ügyben az információhiányra kézenfekvő magyarázat lehet, hogy a szóban forgó férfiak nem akarnak visszatérni Ukrajnába, de erre utaló hivatalos kijelentés nem hangzott el.

A két szomszédos ország között a szavak háborúja 2016-ig nyúlik vissza, amikor egy sor ukrán törvény előírta a magyar és a többi kisebbségi nyelv – beleértve az orosz nyelv - használatának drasztikusan csökkentését az ukrajnai iskolákban – ismerteti a konfliktus gyökereit a tudósító, majd részletesen kifejti, hogy az Orbán-kormány az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta távolságot tart az Ukrajnával való nyugati szolidaritástól – nagy mennyiségben nyújt ugyan humanitárius támogatást, és segíti az Ukrajnából menekülőket, de nem hajlandó csatlakozni a többi EU- és NATO-országhoz Ukrajna fegyverekkel való ellátásában. Eközben – írja a BBC – az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok olyan erősek, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter a múlt héten – a hivatalt viselő uniós politikusok közül egyedüliként – részt vett a szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon, valamint rendszeresen tárgyal Szergej Lavrov külügyminiszterrel és olyan orosz nukleáris, illetve gázipari vállalatok vezetőivel, amelyektől nagy mértékben függ Magyarország energiaellátása.

Fico visszatérhet

Végül lapozzunk bele a londoni Financial Timesba, amely arról ír: a nyugati szövetségeseket aggodalommal tölti el Zuzana Čaputová szlovák államfőnek az a döntése, hogy nem indul a következő, jövőre esedékes elnökválasztáson. A lap a liberális politika mértékadó közép-európai politikusának nevezi Čaputovát, és úgy véli: kilátásba helyezett távozása tovább növeli a kételyeket azt illetően, hogy fennmarad-e Szlovákia nyugati irányvonala. Robert Fico Moszkva-barát volt miniszterelnök pártja a dolgok jelenlegi állása szerint győzelemre esélyes a szeptemberi előrehozott parlamenti választáson – figyelmeztet a FinTimes. A cikk szerint Fico arra építi a kampányát, hogy az Oroszország elleni szankciók sokba kerülnek Szlovákiának. A demokratikus világ aggodalmainak illusztrálására a cikk megemlíti azt is, hogy a múlt hónapban a szlovák fővárosban tartott Globsec-konferencia alkalmából az egyik kapcsolódó rendezvényen Japán pozsonyi nagykövete, Nakagava Makoto úgy fogalmazott: „nem akarunk még egy Magyarországot ebben a térségben”.

A RÉTVÁRI-KÖR 8,7 MILLIÁRDOT HASÍTOTT KI AZ ÁLLAMBÓL – ITT A KDNP–CISZTERCI-SZTORI FOLYTATÁSA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2023.06.21.


Ha a Vatikán nem kezdett volna vizsgálódni a zirci apátságnál, talán soha nem derül ki, mennyire összeépült a ciszterci vezetés Rétvári Bence belügyminiszter-helyettes holdudvarával. Nem állítjuk, hogy a szerzetesi hátterű Familiare Társadalomszervező Központ volt a KDNP-s politikus „zsebe”, azt viszont igen, hogy az egyházi entitást nagyon is evilági célokra használták. A „cég” szerves része lett annak az alapítványi-egyesületi hálózatnak, amely az elmúlt években legalább 8,7 milliárd forintnyi pénzt/vagyonelemet – például hét értékes ingatlant – húzott le az államról. Tényfeltárásunk második része.

A Zirci Ciszterci Apátság vezetőinek felfüggesztéséről szóló cikkünk első felvonását azzal zártuk, hogy a Róma által kezdeményezett pénzügyi átvilágítás elérheti a nagypolitikai szférát, sőt „mérföldkő lehet az állam és az egyház széjjelebb választása ügyében”. És máris történt valami. Részletes írásbeli kérdéssorunkkal még két hete, június 6-án kerestük meg az érintetteket, köztük a szerzetesi főnökség és Rétvári Bence közös bizalmasát, a nyitóképünkön szereplő Drabos Erik Kasszián ügyvédet. Azt értettük, hogy a korábbi ciszterci elöljáró őt bízta meg a belső egyházi jogi személyként (rendi vállalkozásként) jegyzett Familiare Társadalomszervező Központ igazgatásával – azt viszont nagyon nem, hogy miért az apátság épületében lelt székhelyre az ugyancsak milliárdokat forgató, szintén Drabos által menedzselt Magyar Vezetőképző Alapítvány, amely viszont teljesen privát érdekeltség.

Hivatalos választ ugyan nem kaptunk az ügyvédtől, ám első írásunk után a bírósági civil nyilvántartásban is megjelent, hogy június 8-i dátummal – tehát két nappal kérdéseink elküldése után – kiköltöztették Zircről a vezetőképzőt; az új bázis az a budai, Aga utcai ingatlan lett, amelyet két éve ingyen biztosított a kormány a magánalapítványnak. Ezzel tehát fizikailag máris széjjelebb választódott az egyház és az állam (pontosabban: a költségvetési forrásokból gyarapodó Rétvári-kör)...

ROSSZUL LETTEK A KORMÁNYHIVATAL EMBEREI A SZIGETSZENTMIKLÓSI AKKU-FELDOLGOZÓ ÜZEMBEN – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.06.21.


Pedig még maszk is volt rajtuk…


Az üzemben már halállal végződő baleset is történt, háromszor bírságolták meg rákkeltő anyagokkal való súlyos veszélyeztetés miatt, de a tavalyi, 18,5 milliárdos árbevétel és az 1,6 milliárd forintos nyeresége mellett röhögve kifizetik a bírságot, amit a hatósági előírások rendszeres megsértése és dolgozók évek óta tartó súlyos veszélyeztetése miatt róttak ki rájuk.

Az MNB alapítványi pénzeit kezelő cég luxusingatlanokat vásárol szerte Európában

Mindeközben a jegybanknak idén akkora vesztesége lesz, amiből kijönne Paks II. fele.

Kunyerál a kormány

“Sokáig nem volt ekkora szükség a lakosság pénzére, mert volt egy gazdag – nem amerikai, hanem európai – nagybácsi, aki finanszírozta a kormány kiadásait és kedvteléseit. Európai Uniónak hívják ezt a kedves rokont, leánykori nevén európai adófizetőnek. Ő működtette idáig a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, de most egy ideje nem küld pénzt, mert megelégelte, hogy a kormány nem hasznos célokra költi a tőlük kapott apanázst.”

Orosz tintával írná át a múltat a NER

A történeti torzításokat az oroszbarát közösségi profilok és híroldalak mellett ráadásul a kormányhoz közeli médiafelületek, szócsövek, valamint politikusok is felerősítik.

Az oroszok hősi emlékművet avattak hétfőn Csákberényben

A polgármester a háború miatt nagyon nem tartotta időszerűnek, így az orosz fél végül a saját szakállára megcsinálta – és ezt meg is tehetik.

Így kerülik meg az orosz oligarchák a szankciókat

„A Rotenberg-akták azt mutatják, hogy a szankciók ellenére Putyin családtagjai és cimborái nemcsak hogy külföldön tudják tartani luxusvagyonuk nagy részét, de továbbra is képesek külföldi eszközökbe fektetni.”

A Magyar Nemzet tisztességes megítélést követelt Horthynak

A Mazsihisz szerint a cikk szerzője valójában azt szeretné, hogy Horthyt a valóságot elferdítve mentsék fel a magyar holokausztban játszott bűnös szerepéből.

Vétókormány

Olyan uniós ötlettől félti a rezsicsökkentést Szijjártó, ami éppen azt segíti, hogy más országok is rezsicsökkentsenek…

Látványdiplomácia a föld körül

Szijjártó Péter öt év alatt rengeteget utazott, de szinte semmit nem ért el.

Fényévekre vagyunk a román jóléttől

A magyar háztartások tényleges fogyasztása az uniós átlag 72 százalékát éri el. Ez a második legrosszabb adat az Európai Unióban (1. Bulgária).

10 ezer filippínó munkást toboroz az Orbán-kormány a Fülöp-szigeteken

A gyári vagy mezőgazdasági munkásoknak nettó 520 eurós, vagyis közel 200 ezer forintos (…) fizetést ígérnek.