2023. augusztus 6., vasárnap

MIÉRT TERMÉSZETES EGY FIATAL ZENÉSZ KONCERTJÉN A „MOCSKOS FIDESZ”? – LOVASI ANDRÁS A KULTÚRTÁJBAN

KULTÚRTÁJ
Szerző: MAGYAR HANG
2023.8.03.



Miközben mindent központosítanak, az állam kivonul az egészségügyből, az oktatásból és a kultúrából is, az alapvető feladatait egyre kevésbé tudja ellátni – mondta Lovasi András a Kultúrtáj műsorában. A zenész-énekes szerint a kormány pontosan tudja, hogy „húsz év múlva már nem lesz nyugdíj, és hogy az egészségügy a jelen állapotában fenntarthatatlan”, de nem tesz ellene semmit. – Toljuk a szart magunk előtt, és majd ránk omlik a végén. 

– Cinikus a magyar politikai vezetés, de ez a világban mindenhol így van – fogalmazott Lovasi András. – Vannak köztük egészen ádázak, és olyanok, akik kevésbé tűnnek pszichopatának. A NER tökéletesen megfelel az elmúlt száz évben kialakult gyakorlatnak, Orbán Viktor ráérzett a magyar néplélekre, és nagyszerű politikai érzékkel létrehozta az újabb egypárt rendszert. De ugyanezt látjuk a nagytestvér Oroszországban is, csak nekik van tíz év előnyük. Lehet, hogy tíz év múlva mi is megtámadjuk Ukrajnát. 

• Lehet-e koncertet adni a Tusványoson? 

• Miért nem vállal állami fellépéseket? 

• Miért természetes az, hogy egy fiatal zenész koncertjén zúg a „mocskos Fidesz”? 

• Nem érezte úgy, hogy kihagyták a Petőfi Zenei Tanácsból? 

• Miért jó, hogy Demeter Szilárd tud basszusgitározni? 

• Hogyan és miért tolódott szélsőjobbra Orbán Viktor?

Műsorvezető: Ficsor Benedek és Wekerle Szabolcs



GÁBOR GYÖRGY: ORBÁNÉK ALKOTTAK EGY MÚLTAT, SAJÁT HATALMUK IGAZOLÁSÁRA

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.08.06.


Orbán Viktor a múlttal akarja legitimálni a saját hatalmát, de egy olyan múlttal, amilyet a miniszterelnök meg propagandistái alkottak. Tehát egy agyonhamisított, agyonerőszakolt múltról van szó, ami ráadásul agyon van kozmetikázva. Így értékelte a Hírklikknek a tusnádfürdői beszéd filozófikusnak szánt gondolatait Gábor György vallásfilozófus. Szerinte mindez értékelhetetlen, csupán ócska manipulációról van szó. Az egész történelmi múltat saját politikai, hatalmi technikája szolgálatába kívánja állítani.


Orbán Viktor idei tusnádfürdői beszédében többek között arról beszélt, hogy 2010-ben új korszak kezdődött, amelynek szellemi és gazdasági alapjai is vannak. De valójában milyen korszak ez, előre- vagy inkább visszafelé mutató?


Nyilván egy messiási korszak köszöntött be, hiszen a beszédének a legvégén, amikor „spontán” kérdésekre válaszolt, önmagát gyakorlatilag Jézus Krisztushoz hasonlította, és a saját munkáját Jézus Krisztuséval vetette egybe. Azt mondta: „Az én felfogásomban a hatalom az a közös cselekvés képessége. És a fölfogásom szerint ennek van biblikus alapja. Van az a rész az írásban, hogy úgy beszélt, mint akinek hatalma van és nem úgy, mint az írástudók. Ha ezt lefordítom a saját szakmám nyelvére, ez azt jelenti, hogy képes volt arra, hogy közös cselekvést idézzen elő, anélkül, hogy mint az írástudók, valami jogszabállyal rákényszerítse az embereket a cselekvésre. Tehát előidézni közös cselekvés képességét külső kényszer nélkül, belső lelki hatásokkal. Ezt tekintem én hatalomnak. És ez az én szakmám, amivel foglalkoznom kell. Ez a filozófiai megközelítés.” Bár a keresztény kormány feje maga sem tudta, hogy honnan idéz, tudta, hogy valahonnan a Szentírásból, de nem tudta, hogy a Hegyi Beszéd után következik az a rész, amire utalt. Az „úgy beszélt, mint akinek hatalma van és nem úgy, mint az írástudók” ez Jézusra vonatkozik, aki persze, hogy nem úgy beszél, mint egy ember, hiszen isten, isten meglényegülése, isten egyszülött fia. Ilyen értelemben messiási korszak köszöntött be.

Az új korszak szellemi alapját Orbán szerint a magyar alkotmány összegzi, ami nyilvánvalóan megkülönböztet bennünket az Európai Unió többi országától. Röviden összefoglalva, a liberális alkotmányok középpontjában az „én” áll. A magyar alkotmány középpontjában a „mi”. Ezért a magyar alkotmány a kötődés alkotmánya, ami a megerősítést szolgálja, a liberális alkotmányok pedig az eloldás világát rajzolják meg, és nem megerősíteni akarnak, hanem elutasítani akarnak valamit az egyéni szabadság nevében. Igaz-e ez, vagy inkább a közjót szolgálják, amiről Orbán új korszaka nagyon is szeret elfeledkezni?

A modern, liberális, demokratikus államok alapvetése az az egyéni szabadságjogokból indul ki, és mindegyiknek az a lényege, hogy a demokratikus berendezkedést a közjó szolgálata garantálja. Tehát vannak az egyéni szabadságjogok, a maga személyében mindenkit megillet a szólás-, a vélemény-, a gyülekezési, a lelkiismereti, a vallási, a világnézeti stb. szabadság. Ugyanakkor mindezt egy demokratikus államnak oly módon kell szolgálnia, hogy az egész a közjó érdekében történjen. Ha ettől eltérünk, akkor az nem demokrácia. Végső soron minden demokráciának a közjó szolgálata a lényege, és a joguralom. A joguralom pedig mindenki személyes jogait garantálja. Ezzel szemben a despotikus berendezkedés pontosan ezzel ellentétes. A despotikus uralomban az a veszélyes igazán, amikor a közösségen keresztül próbálja magát legitimálni. Amikor azt mondja a despotikus hatalom – és ez a „mi”, amire Orbán hivatkozik – „hát én a legjobbat akarom nektek, titeket akarlak elvezetni a mennyek, a kommunizmus stb. birodalmába. Aki pedig ennek a közérdeknek nem tud alárendelődni, annak kénytelenek vagyunk lerúgni a veséjét, vagy börtönbe zárni.” Tehát a despotikus rendszerekből eltűnik a joguralom, illetve a személyes jogoknak a központi szerepe, helyette megjelenik a „mi”. És ezzel a „mi”-vel tulajdonképpen a despotikus hatalom azonosítja magát.

Orbán nekiment a felvilágosodásnak is: „ugyanis kétszáz-egynéhány évvel ezelőtt, a felvilágosodás idején a baloldali, internacionalista és liberális szellemiségű értelmiségiek és politikai vezetők azt gondolták, hogy a vallás és a kereszténység elutasítása után létrejön egy ideális, felvilágosult közösség, ami a jó és a közjó belátásán alapul, felismert szociológiai társadalmi igazságok szerint él egy szabad és magasabb rendű életet. Ezt remélték a kereszténység és a vallás elutasításától.” Valóban elutasították a kereszténységet és a vallást a felvilágosodás idején, vagy csak szabaddá akarták tenni azt?

Én úgy tudom, hogy van érettségi bizonyítványa ennek az embernek, de nem tudom, milyen úton jutott hozzá. Viszont aki így beszél, annak kimaradtak például a közép-, de még az általános iskolai történelmi stúdiumok is. A felvilágosodásban is nyilván akadt – miért ne, mindenhol voltak ilyenek –, aki a vallás ellen beszélt. De akkor már vallásellenes volt az egész protestáns reformáció önmozgalma Luther Mártontól kezdve? Hát, nem. Természetesen nem! Egészen másról van szó. Az egyházkritika az bizony létezett, Voltaire például az egyházat akarta eltaposni, mert azt egy korrupt intézménynek tekintette. De általában nem a vallást akarták elutasítani. A liberális jogalkotás, amelyik a XIX. században nagyon erősen kapcsolódik a racionalizmus meg a felvilágosodás tradíciójához, az éppen a vallás szabad gyakorlása mellett fogalmazza meg azt az alapvető elvet, amelynek a lényege a vallás- és lelkiismereti szabadság. Ez nem azt mondja, hogy nem lehet vallásosnak lenni, meg el kell törölni a vallásosságot, hanem épp ellenkezőleg. Az egész magyar liberális progresszió Deák Ferenctől Eötvösig pontosan ezt képviselte. Nem azt mondta, hogy azt el kell törölni, hanem azt, hogy mindenki szabadon gyakorolhatja a maga világnézeti meg lelkiismereti szempontjai szerint a hitét, legyen az akár vallásos, akár nem. Tehát éppen a szabadsággal biztosították a vallás szabad gyakorlását, és nem a vallás eltörlésével. Amit Orbán mond, az maga az ostobaság. Aki ilyet állít, az vagy semmit nem tud a történelemről, az eszmetörténetről, vagy pedig a saját képére akarja meghamisítani, manipulálni azt. Ez pedig a tisztességtelenség netovábbja.

Mi lenne ma Európával a felvilágosodás nélkül?

Nem lenne az, ami. Ha a mai Európáról beszélünk, ennek a történelmi kialakulásáról, akkor természetesen kell beszélnünk a zsidó-keresztény tradícióról, és ezt nem is kell magyarázni, hiszen meghatározó volt. De ugyanígy kell beszélni például a görög filozófiai hagyományról, a római jogalkotásról, ugyanígy kell beszélni a racionalizmusról, annak a filozófiájáról, és a racionalizmus mellett létrejövő racionális természettudományi rendszerek kialakulásáról, a felvilágosodásról, és így tovább. Ezek így mind, együttesen adják azt, amit ma Európának nevezünk. Ha ebből bármit kiveszünk, kiemelünk, mert úgy gondoljuk, hogy az nekünk nem tetszik, akkor kitalálhatunk valami ostobaságot, de akkor nem a történelmi múltról, és nem a jelen Európájáról beszélünk, hanem valami ostobaságról.

Forradalminak, vagy inkább ellenforradalminak nevezhető az az Orbán-féle útmutatás, amit az embereknek szán?

Én egyiknek sem mondanám, tudniillik azzal valamilyen módon értékelnénk. Én ezt egy ócska manipulációnak tartom. Itt nincs semmiféle megfontolás, itt a saját politikai, hatalmi technikájáról van szó, s az egész történelmi múltat ennek a szolgálatába állítja. A magyar múltat is ezért hamisítgatják jobbra-balra mindenféle kormányközeli intézmények, mint a Magyarságkutató Intézet, meg a többi. Ezt csinálják az egész európai történelemmel, meg a múlttal, és ugyanezt csinálják a jelennel is. Mindez ócska, hatalomtechnikai manipuláció, semmi egyéb. Minden egyebet én fölülértékelésnek tekintenék. Egész egyszerűen nevetséges.

De ez a „következő másodpercben is enyém legyen a hatalom” című játék, nem?


Nagyjából, persze. Ennek az a lényege, hogy a múltat egy ócska, hatalomtechnikai eszközként fogja fel. A múltat úgy használja fel, és a múlthoz olyan módon viszonyul, amiről úgy gondolja, hogy levezetheti és legitimálhatja a jelent, az ő hatalmát. Azt mondja, hogy ez a múltból következik. Csakhogy, milyen múlt az? Olyan, amilyet ő meg propagandistái megalkottak, tehát egy agyonhamisított, agyonerőszakolt múltról van szó, ami ráadásul agyon van kozmetikázva. Ebből vezeti le a saját hatalmi jelenét, és ezzel akarja legitimálni a saját hatalmát: „lám a múltból az következik, hogy nekünk kell hatalmon lennünk, és hatalmon maradnunk, minden egyéb csak tönkre tenné Európát és Magyarországot”.

ITT OLVASHATÓ

AZ ELLENZÉK ÉS AZ ORBÁNI KETTŐS ÁLLAM

MÉRCE
Szerző: ANTAL ATTILA
2023.08.06.


A 2022-es választás után az Orbán-rendszer ellenzéke nehéz helyzetbe került: a választási kudarc nemcsak azt bizonyította be, hogy az ellenzéki összefogás a kipróbált formában működésképtelen, hanem azt is, hogy a kormányzat csakis rendszerként váltható le. Egyszerű kormányváltásra nincs lehetőség.


Az is bizonyossá vált ugyanakkor, hogy az Orbán-rendszert (csakúgy, mint a kapitalizmust) a válságok éltetik és működtetik. Az ellenzék legfőbb kihívása, hogy mit fog kezdeni azzal az orbáni „kettős állammal”, amely olyan jogrendszert hozott létre, amelyet immáron közvetlenül az állampolgárok ellen alkalmaznak...

KÉT DŰLŐÚT KÉSZÜLT 620 MILLIÓBÓL, JÖVŐRE ESKÜT KELL TENNIÜK A TANÁROKNAK - AZ ÁTLÁTSZÓ HETI LAPSZEMLÉJE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2023.08.05.


Hvg.hu: 620 millióért újították fel a tarcali és tokaji dűlőutat, az egyiket heten adták át, két kisgyerek kíséretében


Szerdán hét kormánypárti politikus adott át egy frissen felújított, több mint 3,5 kilométer hosszú dűlőutat Tarcalon. Az avatáson ott volt Butta László, Tarcal polgármestere, Posta György, Tokaj polgármestere, Bánné Gaál Boglárka, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei közgyűlés elnöke, Wáberer György, a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács elnöke, korábbi kormánybiztos, Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára és a térség országgyűlési képviselője, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, és Szabó Tünde, a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács társelnöke. Gulyás az átadón arról beszélt, hogy a csaknem 620 millió forint értékű útfelújítás egy olyan új turisztikai fejlesztés, ami lehetővé teszi, hogy a szőlőültetvényeket gyalog vagy biciklivel közelítsék meg a gazdálkodók és a turisták. Később a Miniszterelnökség azt közölte, 620 millióból nem egy, hanem két szakasz újult meg, a tokaji, és a tarcali, összesen 7 kilométer hosszan. Vagyis 1 kilométer 88,5 millió forintba került.

444: Megtévesztésig nyaralóra emlékeztető üzemet épített a víkendháza mellé a fideszes politikus, akinek van egy saját hegye Balatonfüreden

Luxusnyaralóhoz hasonlító, emeletes gyümölcsfeldolgozó üzemet épített a már meglévő luxusvillájával egy telekre Gál András Levente volt államtitkár Balatonfüreden, uniós vidékfejlesztési támogatásból – leplezte le Hadházy Ákos független parlamenti képviselő. Gál András Levente nem aprózta el, mert a közelben – kizárólag politikusi fizetéséből – meg tudott szerezni egy egész hegyet.

RTL: Megtudtuk, mennyibe kerültek Orbán Viktor külföldi útjai – a látogatások több mint harmadában különgéppel ment

Tavaly január óta 18 alkalommal repült külföldre az egyik állami különgéppel Orbán Viktor – derült ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium adataiból. A kormány ugyanakkor már nem hajlandó elárulni, hogy az egyes utakon milyen áron szállt meg a miniszterelnök delegációja, valamint hogy mekkora napidíjat utaltak ki a résztvevőknek, ehelyett inkább csak összesített adatot közöltek. Az összeg így is figyelemreméltó: 2022 eleje óta több mint 500 millió forint ment el a kormányfő utazásaira. Ebből 395 millió forintot fordítottak szállásra, 14 millió forintot napidíjra, míg az útiköltség 93 millió forint volt. Az alacsony útiköltség hátterében feltehetően az áll, hogy nem lehet tudni, pontosan milyen áron számolják el az Airbus A319-es különgép használatát. Az adatok alapján ez a költség valószínűleg nem az utakat szervező külügyminisztériumnál keletkezik.

Mfor: Szijjártó Péter felesége sem akart kimaradni a NER-es ingatlanbizniszből

Míg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter éjjel-nappal azon dolgozik, hogy minél több kínai akkumulátorgyár épüljön Magyarországon, addig a felesége sem tétlenkedik. A nyilvános cégadatbázisból ugyanis kiderült: Szijjártó-Nagy Szilvia is elérkezettnek látta az időt arra, hogy belevágjon az ingatlanbizniszbe. A külügyminiszter felesége június 30-án lett társtulajdonos a Centrum Property Szolgáltató Kft.-ben, amelynek fő tevékenyége saját tulajdonú ingatlan adásvétele. A céget még 2016-ban alapították és eddig Benkő Szilárdhoz tartozott, tőle szerezte meg a vállalkozást Szijjártó-Nagy Szilvia, aki az eladó személy feleségével, Benkő Judittal közösen lett tulajdonos. Benkő Szilárd neve már sokak számára csenghet ismerősen, hiszen Szijjártó Péter egykori futsalos munkatársáról van szó.

Népszava: Jövőre már esküt is kell tenniük a tanároknak, ha tanítani akarnak

Jövő év május 31-étől csak akkor tölthetnek be pedagógus munkakört a pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkezők, ha felsőoktatási intézményben esküt tettek, olvasható az új pedagógus életpálya törvény – melynek, mint kiderült, a hivatalos rövidítése: Púétv. – végrehajtási rendeletének tervezetében, amely csütörtök éjjel került ki a Belügyminisztérium oldalára. Az, hogy pontosan mire kell majd esküdniük, a tervezetből nem derült ki.

GÁBOR GYÖRGY: A MAGYAR REKTORI KONFERENCIA ISTENÉRE ESKÜSZÜNK, ESKÜSZÜNK…

SZABADSÁG KLUB
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.08.06.


Így nem marad más, mint az, hogy a pedagógusok az eskü megtétele alatt a Magyar Rektori Konferencia tagjainak csípője alá helyezzék majd a kezüket. Tudom, ez várhatóan tömegeket fog elriasztani a pedagógusi pályától, de azoknak az elszánt kollégáknak, akik hivatástudatból mégis vállalják a fenti megpróbáltatást, csak azt tudom javasolni, hogy vegyék komolyan az eskütételt, s ennek jelképeként a lehető legerősebb szorítással, mintegy vasmarokkal tegyék a kezüket a Rektori Konferencia tagjainak "csípője alá".


A Héber Bibliában több helyen olvasható az a hagyományos esküforma, amelyre akkor került sor, ha az a személy, akinek az ígéretet tették, nem tudta ellenőrizni az esküvel vállalt kötelezettség teljesítését, ugyanis vagy már nagyon öreg volt, vagy az eskü teljesítése eleve a halála utáni időszakra vonatkozott. Ilyenkor az eskütevő az illető "csípője alá" (értsd: a nemiszervéhez) tette a kezét, ugyanis a nemiszerv a nemzőerőt fejezte ki (1Királyok 8,19; 2Krónika 6,9), vagyis az ókori világban a hatalom, s a családi-nemzetségbéli elsőbbség jelképe volt, amelynek a fenti esetben az eskütevő alárendelte magát, kifejezve a hűségét és az eskü megkövetelte fel nem oldható kötöttséget. Így tett esküt Ábrahám szolgája Ábrahámnak (1Mózes 24,9), "kezét urának, Ábrahámnak a csípője alá téve", hogy Ábrahám fiának, Izsáknak feleséget nem a kánaániták lányai közül fog hozni, hanem Ábrahám szülőföldjéről. De hasonlóképpen tett esküt apjának, Jákobnak József is, "kezét csípője alá téve" ígérve meg, hogy apját nem Egyiptom földjén fogja eltemetni (1Mózes 47,29). Szép és szimbolikus hagyomány, s miután már Platón óta tudja a politikafilozófia, hogy sok esetben a szimbólumoknak a politikában nagyobb és meghatározóbb a szerepük, mint a valóságos politikai gyakorlatoknak, a tradíció átvételre alkalmasnak tűnik.

Mindez azért jutott most az eszembe, mert olvasom, hogy jövő év május 31-től minden frissen végzett pedagógusnak egy olyan esküszöveget kell elmondania, amelyet a Magyar Rektori Konferencia fog megírni számukra.

Az a Magyar Rektori Konferencia, amely békésen és hűségesen átszunyókálta az elmúlt esztendőket, s egy szava sem volt a CEU száműzetésbe kényszerítésekor; egy szava sem volt az SZFE gyalázatos szétverésekor; egy szava sem volt az állami egyetemek szétlopása és fideszes alapítványokba való átmentésekor; egy szava sem volt, amikor ezeket az alapítványokat a Fidesz, tán még a tőle megszokott gátlástalanságát is felülmúlva, saját minisztereivel, államtitkáraival töltötte fel; egy szava sem volt, amikor a hülyének nézett EU ezt szóvá tette, ám a kormány továbbra is mindenkit palira véve, az EU-t pedig fejőstehénnek tekintve a miniszterek és államtitkárok helyébe saját csókosait, neki elkötelezett vállalkozókat ültetett; egy szava sem volt, amikor a hatalom páros lábbal lépve bele az egyetemi autonómia ősi és alapvető intézményébe, előírta, hogy mit nem lehet tanítani az egyetemeken; egy szava sem volt akkor, amikor ugyancsak fittyet hányva az egyetemi autonómiára a hatalom a saját soraiból küldte az egyetemekre a pártfeladatokkal ellátott, s kancellároknak becézett pártalkalmazottakat; egy szava sem volt, amikor a kormány szakmányban kezdte el egyetemi tanárokká kinevezni azokat a talpasait, akik sem szakmai-tudományos, sem oktatói eredményekkel nem rendelkeztek, akik tehát nem habilitáltak; s a Magyar Rektori Konferencia szó nélkül végig asszisztálta, ahogy a hatalomnak ezzel a páratlanul durva beavatkozásával az egyetemi oktatók évtizedes munkával megszerzett presztízse, felkészültségükkel és oktatói képességükkel kivívott rangja és tekintélye, valamint – ismételten – az egyetemi autonómia szelleme leértékelődött és elvesződött. És csak akkor szólaltak meg, akkor is a Párt és a kormány udvarias és hűséges visszhangjaként, amikor az alapítványokba átlopott egyetemek elveszítették az Erasmus- és a Horizont-támogatásaikat, minthogy az Európai Bizottság – sajnos teljes joggal – innentől kezdve súlyos költségvetési kockázatnak tekintette ezeknek az egyetemeknek a támogatását (ne feledjük, az állami egyetemeknek megmaradt felsőoktatási intézmények hallgatói, oktatói és kutatói továbbra is részesedhetnek a fenti lehetőségekből).

Még sorolhatnám kedvemre (vagy kedvetlenségemre) a Magyar Rektori Konferencia nagy némaságának heroikus pillanatait, de nem teszem. Inkább csak jelzem, hogy az általuk megírt eskü szövegének beteljesedését Ábrahámhoz vagy Jákobhoz hasonlóan ők sem fogják tudni személyesen ellenőrizni, hiszen hozzájuk képest túl sokan fogják letenni az esküt, s ráadásul idővel – remélhetően – a Magyar Rektori Konferencia csendes visszafogottsággal és decens lojalitással zümmögő kórusának névsora is változni fog.

Így nem marad más, mint az, hogy a pedagógusok az eskü megtétele alatt a Magyar Rektori Konferencia tagjainak csípője alá helyezzék majd a kezüket.

Tudom, ez várhatóan tömegeket fog elriasztani a pedagógusi pályától, de azoknak az elszánt kollégáknak, akik hivatástudatból mégis vállalják a fenti megpróbáltatást, csak azt tudom javasolni, hogy vegyék komolyan az eskütételt, s ennek jelképeként a lehető legerősebb szorítással, mintegy vasmarokkal tegyék a kezüket a Rektori Konferencia tagjainak "csípője alá".

PADISÁK JUDIT: MEGSZŰNT A BALATON TERMÉSZETES PARTVONALA, A NÁDASOKAT ILLEGÁLISAN AGYONSZABDALJÁK

SZABAD EURÓPA
Szerző: FAZEKAS PÁLMA
2023.08.06.


Amit ő nem tud folyóinkról, tavainkról, a szárazföldi belvizekről, azt nem is érdemes tudni – mondanám, ha nem lennék biztos abban, hogy tudósként azonnal tiltakozna kijelentésem ellen. Biológus, akadémikus, egyetemi tanár, a Pannon Egyetem doktori tanácsának elnöke. Padisák Judit volt a Szelfi vendége, csopaki otthonában beszélgethettem vele. Gyakorlatilag beleszületett a rádiózásba, édesapja, Padisák Mihály a magyar rádiózás meghatározó alakja volt, Miska bácsi levelesládája című műsorára generációk emlékeznek most is. Ő mégis biológus lett. Erről kérdeztem beszélgetésünk elején, hogy azután beszéljünk a tavainkról, főként a Balatonról és az oktatásról.

Édesapád, Padisák Mihály majd ötven éven át volt a rádió egyik leghallgatottabb műsorának szerkesztője, vezetője, egyébként író, polihisztor. Hogyhogy nem rádiós lettél?

Nagyon szerettem a rádiót. Édesapám egész kicsi korom óta bevitt a rádióba, anyám az Akadémiára. Úgyhogy én most is azonnal felismerném a stúdiószagot, a technikai helyiségek hangulatát. Apám elvitt vidékre különféle vetélkedőkre, amit úgy mondtak, hogy hakniznak. Gyerekkoromban megszoktam, hogy színpadon vagyok, és háromszáz ember áll előttem. Apám már tízéves koromban megbeszélte velem a forgatókönyveket. Szerettem csinálni. Csak aztán az ember nő, kamasz lesz, és akárhova mentem, amikor bemutatkoztam, mindenki azt kérdezte, hogy az apám lánya vagyok-e. Ez egy tinédzsert annyira bosszant, aki saját magát keresi, saját magát szeretné megtalálni valamiképp, hogy amikor már sokadszor kaptam meg ezt a kérdést, akkor döntöttem úgy, hogy elkerülöm a rádiót, a médiát. Választok egy olyan hivatást, amit úgyszintén szerettem, otthon éreztem magam benne. Így lettem biológus.

Egy nagyon különleges ágával foglalkozol a biológiának. A laikus is, aki egyáltalán nem ért hozzá, egyre gyakrabban hallja azt a szót, hogy limnológia. Mivel foglalkozik a limnológus?

A limnológia a szárazföldi belvizekkel foglalkozó tudomány. A belvizet nem úgy kell érteni, ahogy az agráriumban értik. Itt tulajdonképpen a kontinentális vizekről van szó, tavakról, folyókról, akár egy bromélia levélrózsájában található öt köbcentiméteres vízmennyiségről, forrásokról, barlangi vizekről; ez mind a limnológia tárgykörébe tartozik. Úgy lehet megfogalmazni, hogy minden víz, ami nem mélységi talajvíz, valamint nem óceán, azon kívül minden, még a sarki jégsapka is.

Van-e olyan természetes víz az országban, aminek a mintájával nem találkoztál?

Persze, természetesen van. A Balatonon kezdtem, a Balaton volt a szakdolgozatom témája. Utána foglalkoztam a Fertő tóval. Amikor a Pannon Egyetemre kerültem tanítani, szerettem volna egy kutatócsoportot alapítani. Akkor az a Magyar Tudományos Akadémia kezelésében volt, és a kiírás egyik része volt, hogy olyan kutatásokat kíván az Akadémia támogatni az egyetemeken, amit akadémiai kutatóhelyen nem vagy kevésbé vizsgálnak. Van a Balatoni Limnológia Kutatóintézet, van a Duna-kutató Intézet és van a Tisza-kutató csoport. Akkor azt mondtam, hogy az én kutatócsoportom majd foglalkozik a hazai kisvizekkel, legyenek tavak vagy patakok. Azóta elsősorban kisvizekkel foglalkozunk, ami nem jelenti azt, hogy a Balatonnal ne foglalkoznánk, ha szükség van rá. Jövő héten megyek előadást tartani Tihanyba a balatoni algavirágzásokról. Három hete egy másikat tartottam. Tavalyelőtt, amikor alacsony volt a Velencei-tó vízállása, egy civil közösség meghívott egy beszélgetésre a vízszintről, a klímaváltozásról, hogy ennek mi a hatása satöbbi. Ha az embernek annyi tapasztalata van, mint nekem, és nemcsak hazai vizekről, hanem a brazíliai, a kínai, a svéd, a német tavakról is, akkor azért ha ránéz egy tóra, hogy milyen mély, mi az eredete, mik a klimatikus viszonyok, ki tudja találni, hogy milyen lehet.

Milyen állapotban vannak nemzetközi összehasonlításban a magyarországi természetes vizek? Romlott-e, javult-e a helyzet mondjuk az elmúlt húsz évben? Vagy nem lehet általános következtetést levonni, hanem mindig a helyi sajátosságokat kell figyelembe venni?

2000-ben adta ki az Európai Unió a vízkeretirányelvet, amely azt tűzte ki, hogy 2016-ra – később kitolta a dátumot – jó ökológiai állapotba kell hoznunk az összes vizünket. Akkor kezdődött el egy olyan monitorozás és egy olyan új szemléletű ökológiai állapotbecslés, ami erre a kérdésre választ adna. Ezt a környezetvédelmi laboratóriumok végezték, amelyeket az utóbbi időkben eléggé visszafejlesztettek, nem találkoztam különösebb eredményekkel. Az ő feladatuk lenne ezt végezni. Nekünk csak annyi volt a feladatunk a kétezres évek elején, hogy kidolgozzuk azokat a mérőszámokat, amivel ezt jellemezni lehet. Ez alapkutatási feladat, megcsináltuk. Az első felmérés alapján a magyarországi helyzet – figyelembe véve, hogy jellemzően lapos, síkvidéki országról van szó – nem túl rossz. Általában közepes, jó minősítésűek voltak a vizeink, amiből nem következik, hogy néhány ne lett volna kiváló, és ne lett volna köztük nagyon rossz...

ITT OLVASHATÓ

A MAGYAR ISKOLÁKBAN A FORDÍTOTTJA TÖRTÉNIK ANNAK, MINT AMI AZ ORSZÁG JAVÁT SZOLGÁLNÁ

G7.HU
Szerző: HAJDU MIKLÓS
2023.08.06.


A friss kompetenciamérési adatok a nyolcadikosok gyengülő szövegértési képességein túl a felzárkózással és az integrációval kapcsolatos, a magyar közoktatási rendszernek régóta felróható hiányosságokkal kapcsolatban is kedvezőtlen fejleményekről árulkodnak. Pedig tavaly a 2021-es adatokat elemezve még arra reményteli következtetésre jutott a Belügyminisztérium, hogy

"javult az iskolák hátránykompenzáló képessége".

Az otthoni könyvek számától kezdve a szülők iskolai végzettségén keresztül a számítógéppel való ellátottságig számos szocioökonómiai tényezőt együttesen kifejező családiháttér (CSH)-index és a kompetenciapontszámok közötti összefüggés ugyanis jellemzően erősebbé vált tavaly – kivételt e tekintetben épp a nyolcadikosok jelentenek, akik szövegértési tudása sosem látott szintre esett egy éve.

A CSH-index egy egységnyi növekedésével együtt járó átlagos kompetenciapontszám-változás egyaránt 117 pont volt a tizedikesek körében, a matematika és a szövegértés területén is. Másként fogalmazva: ha összehasonlítunk két tizedikest, akik CSH-indexei között éppen egy egységnyi a különbség, a jobban szituált fiatal számolási és olvasási eredményei várhatóan 117 ponttal lesznek jobbak a szerényebb hátterű társához képest...

KÖKÉNY MIHÁLY: ELLEHETETLENÍTI A GYÓGYSZERHATÓSÁGI MUNKÁT AZ NNK ÉS AZ OGYÉI ÖSSZEVONÁSA

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.08.06.


A politikai hatalomnak lényegtelen, hogy milyen szakmai megfontolások vannak, ha az érdeke úgy kívánja, egyszerűen átlép mindenféle szakmai racionalitáson. Így kommentálta a Hírklikknek a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) és az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) összevonását Kökény Mihály. A korábbi egészségügyi miniszter ezt látszatcselekvésnek tartja, ami mögött még az ingatlanmutyi is felsejlik. Szerinte amíg a szakemberhiányon és a magyar egészségügy alulfinanszírozottságán nem javítanak, a gondokból semmi sem fog változni.


Mint közölték, a létrejövő szervezetet, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központot (NNGYK) Müller Cecília országos tisztifőorvos vezeti majd. Kinek használ az NKK és az OGYÉI összevonása?

– Én inkább úgy fogalmaznék, hogy felszámolták és beleolvasztották az OGYÉI-t abba a Nemzeti Népegészségügyi Központba, amely – némi megszakítással – a korábban országos szervezetként jól működő Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak, az ÁNTSZ-nek volt egy rendkívül gyengén teljesítő utóda. Még emlékszünk jól a Covid-járványra, és arra, hogy mind a szükséges útmutatók kiadásában, mind a lakosság tájékoztatásában igencsak alulmúlta az összes környező ország járványügyi hatóságának teljesítményét. Most ebbe a Nemzeti Népegészségügyi Központba olvasztják be a több mint 60 éves gyógyszerhatóságot, amely fénykorában – nem csak a gyógyszer-engedélyezés, hanem az orvosi munkát segítő tájékoztatás, a tudományos kutatások területén is – Európában élenjáró, rendkívül tekintélyes szervezet volt. Korábban még Országos Gyógyszerészeti Intézet volt, aztán néhány évvel ezelőtt még ez élelmiszer-egészségügyet is beletették ebbe a szervezetbe, és így lett Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI). Az OGYÉI hanyatlása tulajdonképpen már akkor megkezdődött, amikor két-két és fél évvel ezelőtt, a járvány második évében - egyszerűen hatalompolitikai szempontok miatt – belenyúltak a gyógyszer-engedélyezésbe. Akkor a kínai és az orosz vakcinákat lényegében minden szakmai szabályt megszegve, egy olyan gyorsított eljárásban hozhatták hazai alkalmazásban forgalomba, amelyben az OGYÉI-nek lényegében csak pecsételő szerepe maradt. Hiszen a sürgősségi rendeletekben elég volt csak a külügyminiszternek azt megállapítania, hogy az adott vakcinát már hány országban használják, ennyi és ennyi embernek engedélyezték. Az ilyenkor szükséges hazai megerősítő vizsgálatok is elmaradtak, és lényegében csak „papíron” volt lehetőség arra, hogy a dokumentációt megnézzék. De még azt sem nézték meg rendesen, mert a kínaiak is megmondták, hogy a Sinopharm vakcinát nem próbálták ki 60 év felettieken, Magyarországon pedig nagyon sok idős embernek adták. Ez tulajdonképpen megmutatta már azt, hogy a politikai hatalomnak lényegtelenek a szakmai megfontolások, ha az érdeke úgy kívánja, egyszerűen átlép mindenféle szakmai racionalitáson. Ez az eljárás jelentős mértékben rontotta a gyógyszerhatóság értékét, nemzetközi megbecsülését. Hozzáteszem, hogy az elmúlt években már elég jelentősen elkezdték csökkenteni a gyógyszerhatóság létszámát is, ami majd most tovább folytatódik...

MAGUNKRA HAGYVA

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.08.06.


Az utóbbi napokban biblikus méretű eső ömlött a mi vármegyénkre. Marquez után éreztük úgy, hogy a tető beszakadni készül a lezúduló víz nyomásától, így magam is megdiskuráltam az ablakban a mindig ott tollászkodó rozsdafarkú fecskékkel, verebekkel és más jószágokkal, építsek-e vajon bárkát. De azt mondták, nekik édesmindegy. Valljuk meg, az ő szempontjukból teljesen igazuk van, az ácsoljon úszó készséget, aki nem tud repülni, s ilyenek vagyunk mi, emberek. Az esőt azonban bízvást nevezhetjük monszunnak is, a végeredményt tekintve irreleváns, egy a lényeg, hogy árvízi helyzet volt (és van) mifelénk, mert a Rába megvadult.

Nem a Tisza módján, mint Petőfinél, hogy zúgva meg bőgve törje át a gátat, de izgalom és munka akadt azért. Volt falu, amely főutcáján kajakkal közlekedtek az emberek, máshonnan gólya viszi a fiát módszerrel cipelték ki szügyig gumicsizmában – és vízben – a hős tűzoltók a néniket, házak, játszóterek kerültek víz alá, utakat mosott el a víz. Mindenféle ilyen cuki kurvaságok történtek, amik történni szoktak, ha jön a víz. Az ország más tájairól érkeztek vízügyi szakemberek irányítani a védekezést, rakták a homokzsákokat, egy kaland volt az élet, és lesz még majd ma is. De kormányzati megszólalást ez ügyben nem hallottunk.

Valahogyan nem ér el idáig a tekintet, mert annyi hír volt csak szombaton kormányunk és a víz kapcsolatáról, hogy Grúziában is volt árvíz, akiknek ezért tetemes pénzt ajánlottak. Rólunk azonban itt, a kerítésen belül egy kurva szó nem esett, mintha a világon sem volnánk. Igaz, nem vármegyénk szülötte – mint ahogyan Grúziáé meg igen – a nagy Sztálin, de azért Feri bátyámék is kaphatnának legalább egy aggódó szót, de nem. Elmúltak azok az idők, amikor a mi kedves vezetőnk legalább azt mímelte, hogy érdekli az emberek sorsa, vagy legalább szavazatot akart úgy szerezni, hogy gumicsizmában gátakon fotóztatta magát.

Vagy egyedül vette fel a harcot a márciusi hóval, amikor úgy menekült meg a komplett ország a fagyhaláltól, hogy Pintér elvtárs sms-ére hallgatva átült másik autóba. Ez a tíz évvel ezelőtti tavaszon történt, amikor másnap, a hóvihar elmúltával Orbán atyánk enkezével vezette a páncélozott géperejű kisbuszát, de mostanában már nem mutat be ilyen bravúrokat. Ha belegondolunk, nem is igazán jön ki a Karmelita-Kossuth rádió bűvös körből, maximum Tusványosra fogdmegekkel körülvéve. Innen is látszik, hogy eltávolodott az ő népétől, vagy elfelejtette a hatalom hűvös ormain, hogy ilyen is van neki.

Mozgalmas volt egyébként a 2013-as év, mert alig is múlt el a márciusi nagy havazás, ahol és amikor Pintér elvtárssal tekintették meg a feudumot, máris jött a kora nyári árvíz. Ám még mielőtt rátérnénk arra, hogy akkoriban még érdekelték a kerítésen belüli árvizek a mi egyetlenünket, abba sem árt belegondolnunk, hogy máma már Pintérnek is egészen más gondjai vannak, mint a havak. Pedagógusok, orvosok, védőnők és szoptatós anyák, ma már ő sem tekint meg semmit, nem küld bíztató sms-eket, hogy legalább röhöghessünk egy jót. Egyáltalán, sokkal rosszkedvűbb ez a mi hazánk manapság.

A tíz év előtti nyári árvíz alkalmával viszont az akkor még katasztrófában – és nem migráncsokban – utazó Bakondi volt Orbán megtekintő társa a végeken. Erről a határszemléről is készültek képek és videók dögivel, mert Orbán még az elején volt az istenné válás rögös útjának. És még egyszer mondom, nem győzve hangsúlyozni, hogy fajsúlyosabb történések híján ilyen piszlicsáré dolgoktól – mint hó és víz – remélt népszerűséget és szavazatot a mi egyetlen urunk. Viszont azóta magunkra hagy minket a nagy nyomorúságunkban, és erre azt mondom, hála a jó istennek, csak a kabaré hiányzik, ami akkor még megvolt.

Iderakom a kis jelenetet, amit azon az árvízen – tíz éve – Bakondi és Orbán előadott, hogy megbizonyosodjunk arról, ezek már akkor is hülyék voltak, igaz Rogán sem volt propagandaminiszter, hogy Goebbels módján megfésülje a szereplésüket. Ezért lett olyan lehengerlően emlékezetes, hogy például én azóta sem tudom feledni, és ábrándozva gondolok rá hideg téli éjszakákon, vagy most, amikor a vármegyét készül elmosni a víz, de nem kapunk törődést az elkordonozott Karmelitából. Pedig megnéznék az alább következő jelenet mostani változatát, hogy jobb legyen az iszonyú kedvünk. Íme, utólagos kommentár nélkül:

„- Öblözet – mondja Orbán Viktor
– Az állomány ebben a pillanatban a vacsorát hajtja végre – jelenti Szabó őrnagy a miniszterelnöknek.
– Mennyi ez még? – kérdi Orbán Bakondit.
– Már hogy értve? – kérdez vissza a tábornok. – Időben?
– Amíg fel fog jönni – mutat a Duna felé Orbán.
– Erre még nem, hogy még egyszer ennyi, hanem még… – próbálja magyarázni a helyzetet egy szakember külsejű férfi, de Orbán Bakonditól várja a választ:
– Mennyi a víz? Szerinted mennyire jön még föl? Másfél méter?
– Onnan? Igen! – feleli Bakondi.”

Az élet minden kétséget kizáróan csodaszép.

FRISS UNIÓS STATISZTIKÁK: SOKAT DOLGOZUNK, ROSSZUL ÉLÜNK, KORÁN MEGHALUNK

QUBIT
Szerző: SZABÓ ATTILA
2023.08.02.


Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat július közepén hozta nyilvánosságra azt a kiadványt, amiben összegyűjti azokat az adatokat, amelyek szerinte kulcsfontosságúak ahhoz, hogy megértsük 2023 Európai Unióját és azon belül Magyarország helyzetét. Íme a legérdekesebb statisztikák.

1. Fogy a magyar


Magyarország 9,7 milliós lakossága az Unió 446,7 milliós lakosságának csak körülbelül 2 százalékát teszi ki. De hogyan változtak a számok az elmúlt 10 évben?

Az EU jelenlegi tagállamainak lakossága 2012 és 2022 között 1,4 százalékkal növekedett. Ez részben azért is van így, mert egyre több helyen egyre tovább élnek az emberek, másrészt viszont, mint az ábrán is látszik, több tagállamban kimutatható a bevándorlás hatása. A legnagyobb arányú népességnövekedést olyan kis tagállamok produkálták, mint Málta vagy Luxemburg; a legnagyobb arányú népességcsökkenés a perifériákon, Horvátországban, Lettországban, Litvániában és Bulgáriában ment végbe. Magyarország ilyen szempontból nincs jó helyzetben: az elmúlt tíz évben többen érkeztek ugyan hozzánk, mint ahányan elmentek az országból, de mivel kevesebben születtek, mint ahányan meghaltak, nálunk is jelentősen csökkent a népesség.

2. Egy átlagos uniós polgár 80 évig él, egy magyar 74-ig

Az EU-ban 2021-ben átlagosan 80,1 évig éltek az emberek, míg Magyarország a maga 74,3 évével alulról ötödik a listán. A gazdasági fejlettség szempontjából nagyjából velünk egy szinten álló Görögország és Portugália hat-hét évet ver ránk ebben a mutatóban, de még Szlovákia és Lengyelország is kicsivel előttünk áll...