2023. november 10., péntek

„NEM MEGIJEDNI KELLETT VOLNA AKKOR” – MEGSZÓLALNAK AZ EGY ÉVE KIRÚGOTT TANÁROK

VÁLASZ ONLINE
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2023.11.10.


„Akkor és abban a helyzetben ezt éreztem helyesnek, ennyi.” Ennyit tudott mondani indoklásként Marosi Beatrix tankerületi vezető a bíróságon arról, miért rúgta ki tavaly az oktatás állapota miatt polgári engedetlenséggel tiltakozó tanárokat. Állása mindegyiküknek nagyon hamar lett, de a hivatásukat elvesztették, és lelkileg megviselte őket, ami történt. Az elbocsátott pedagógusokkal és ügyvédeikkel beszélgettünk – egy évvel később.


Mivel máig nem derült ki, hogy a tavaly szeptember elsejével indult, gördülő jelleggel folytatott tiltakozásban december közepéig részt vevő 2018 fő közül mi alapján választották ki a tankerületek éppen azt a tizenhat tanárt, akit végül elbocsátottak, a lépés legvalószínűbb magyarázata ma is csak az erődemonstráció lehet. A megfélemlítés pedig működik, hiszen – bár akad, aki sokáig élt a polgári engedetlenség eszközével – az ilyen formában történő tiltakozás, amelyhez korában több mint kétszáz iskola csatlakozott, a kirúgások után lényegében megszűnt. Ennek nem csak az az oka, hogy sokan, akik ugyan nincsenek megelégedve a megalázóan alacsony bérekkel, az irreálisan megnőtt terhekkel és a kifizetetlen túlmunkával, hivatástudatból vagy egzisztenciális okokból nem merik kockáztatni az állásukat, de az is, hogy a sztrájktörvény után a polgári engedetlenség eljárását is igyekeztek kiüresíteni azáltal, hogy a tankerületeknél a legkülönfélébb módon elcsalták a meg nem tartott tanórák adminisztrációját. (Magyarul nem érdekelte őket, hány órán nem jutottak oktatáshoz a diákok, lényeg, hogy a dolog úgy legyen lepapírozva, hogy ne kelljen miattuk magyarázkodni. Van, akinek sztrájk jogcímen szerepelt levonás a bérjegyzékében annak ellenére, hogy polgári engedetlenségben vett részt, de olyanok is akadtak, akiknek egyszerűen nem könyvelték el az elmulasztott órákat.) Ma már tehát

polgári engedetlenséggel sem lehet felhívni a hatalom figyelmét a közoktatás problémáira, amelyeket szemmel láthatóan tökéletesen figyelmen kívül hagynak az oktatásirányítás szereplői.

– Döbbenetes, hogy a tárgyaláson elhangzottakból kiderült, a tankerületi vezető egyáltalán nem volt tisztában azzal, hogy milyen célokért álltunk ki és mi volt az oka annak, hogy a véleménynyilvánításnak ezt a formáját választottuk. Vagy nem volt tisztában vele, vagy nem mondhatta el, hogy tisztában van vele. Egyik borzalmasabb feltételezés, mint a másik – kommentálja a múlt heti tárgyaláson egy év várakozás után végre megjelenő Marosi Beatrix szereplését Törley Katalin, aki egyike volt az elsőként kirúgott kölcseys tanároknak. – Azt is egészen különösnek tartom valaki részéről, aki az oktatásirányításban dolgozik, hogy a bíróság előtt tett állítása szerint nem érdeklődik azok iránt a problémák iránt, amelyekkel a fennhatósága alá tartozó munkavállalók küzdenek. Marosi Beatrix ráadásul azt állította, hogy nem volt tudomása arról, hogy az általa elbocsátott oktatók közül valakinek kötődése lenne a Tanítanék Mozgalomhoz. Az elmúlt két év történései után ezt állítani több mint meghökkentő – teszi hozzá Törley, aki 2016 óta küzd a Tanítanék Mozgalom keretei közt az oktatás megújításáért...

TELEX: AKI KIJÖN A KÖZOKTATÁSBÓL, ANNAK SÚLYOS POSZTTRAUMÁS STRESSZ SZINDRÓMÁJA LESZ

TELEX / KÖZBESZÉD
Szerző: HALÁSZ NIKOLETT
2023.11.10.


A magyar oktatási rendszer arra van kalibrálva, hogy egy-két Nobel-díjast kitermeljen. A pedagógusok azt gondolják, akkor dolgoznak meg a pénzükért, ha minél többet állnak és magyaráznak, de így a gyerekek alig jutnak szóhoz


– mondta Lannert Judit oktatáskutató, a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ senior kutatója a Telex Közbeszéd második eseményén, amelynek témája az oktatás volt.

A Telex rendszeres támogatóinak megrendezett beszélgetés másik két vendége Nádori Gergely, tanár, és Galambos Attila, az Újpedagógia ügyvezetője és a PTE BTK Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskolájának doktori hallgatója volt, a beszélgetést Joób Sándor, a Telex szerkesztője vezette.

A Közbeszéd második eseményén a résztvevők arra keresték a választ, hogy képes lenne-e a mai oktatási rendszer újabb Nobel-díjasokat adni az országnak? Galambos Attila és Lannert Judit szerint a rövid válasz az, hogy igen, de Galambos Attila szerint Karikó Katalin Nobel-díja nem az akkori oktatási rendszer sikere. Nádori Gergely szerint a címben feltett kérdés rettentően káros szemléletet tükröz.

A szakértők öt fő kérdéskört jártak körül, amelyek mentén bővebben is kifejthették álláspontjukat. A témakörök a következők voltak:

- Milyen az iskola ma, és milyennek kellene lennie?
- Milyenek a diákok?
- Milyen a tudás, amit tanulnia kéne a diákoknak?
- Milyenek a tanárok?
- Milyen legyen a tanítás ahhoz, hogy az iskola korszerű tudást tudjon átadni?

Az iskolák közötti és az iskolán belüli szelekció is erősödött

Az első blokkban szóba került az elit és a tömegoktatás kérdése. Lannert Judit szerint ma „elit cicaharc zajlik” az oktatásban, abszolút nincs szó valódi problémákról.

Galambos Attila szerint az elit képzés gátja tud lenni a pedagógiai innovációnak, mert sokszor a tehetséggondozó iskolákban tanító tanárok azt mondják: az oda járó gyerekek képesek a frontális oktatással jól teljesíteni. Miközben az Újpedagógia ügyvezetője szerint az elitképzést nyújtó iskoláknak lenne lehetősége arra, hogy innovációt hajtsanak végre az oktatásban.

Lannert Judit tapasztalatai szerint az iskolák közötti és az iskolán belüli szelekció is erősödött az utóbbi időben. Galambos Attila erre elmondott egy példát: gyakran előfordul, hogy ha egy szegregátumban lévő iskolába sok a cigány diák, akkor a szülők elviszik onnan a gyerekeiket, így organikusan alakulnak ki cigány iskolák.

És hova lesz a kezdeti lelkesedés, érdeklődés a tehetséges gyerekekből? Lannert Judit szerint az a probléma, hogy a zsúfolt tanterv és a szűk időkeret miatt nincs idő velük külön foglalkozni.

Nádori Gergely szerint az oktatási rendszer újrateremti a meglévő társadalmi különbségeket. Alsó tagozaton a lányok még jelentősen jobbak matematikából, mint a fiúk, viszont a lányok közül alig mennek néhányan matematikusnak. Nádori szerint ennek az az oka, hogy a lányok megtanulják: anomália, ha ők értik/szeretik a matekot. Erre elmesélt egy személyes történetet: volt egy diákja, aki emelt matematika érettségin 99 százalékot ért el, a bizonyítványt átadó pedagógus erre az mondta neki:

ez kiemelkedő eredmény, főleg, hogy lány.

A beszélgetés több pontján is szóba került, hogy a lányok természettudományi oktatása hol csúszhat el. A PISA- eredmények alapján 15 éves korban a fiúknak már jobbak az eredményeik matematikából, mint a lányoknak. De ha a puszta számok mögé nézünk, és az elemzésbe beemeljük a motivációs szintet, akkor ez megfordul.

Lannert Judit oktatáskutató szerint ebből az látszik, hogy a matematika oktatással motivációs szinten van a probléma. Lehet, hogy egyes lányok kicsit lassabban gondolkoznak, több időre lenne szükségük egy-egy példa megoldásához, de az iskolákban lévő versenyszemlélettel a fiúk leuralják őket – mondta a szakértő.

Az iskolarendszer megtöri a szabad akaratot

A második blokkban előkerült az a kérdés, hogy az iskola mennyire tud alkalmazkodni a diákok felgyorsult világához. Nádori Gergely szerint ez az egész téma túl van misztifikálva. „Szerintem a gyerekek érdekes dolgokkal képesek sokat foglalkozni, a kudarcunkat fedi el, ha azt mondjuk, ezek már másfajta gyerekek” – mondta.

Nádori Gergely inkább azt javasolja, töltsön el mindenki negyedikes diákként egy napot az iskolában, ő ezt megtette nemrég. Szerinte „aki kijön a közoktatásból, annak súlyos poszttraumás stressz szindrómája (PTSD-je) lesz”. Ezt azzal magyarázta, hogy a diákoknak engedélyt kell kérniük, ha WC-re akarnak menni, az udvaron is megszabják nekik, mivel játszhatnak.

„A bent töltött tíz órából egy pillanat sem a sajátjuké, az iskolarendszer a szabad akarat megtörésének nagyon hatékony eszköze” – mondta a tanár.

Galambos Attila szerint fel kell tenni a kérdést, hogy az iskola valaha megfelelt-e a gyerekek igényeinek. Szerinte a diákok mindig is unatkoztak az iskolában, és a megoldás inkább az lenne, ha nem a középosztály által meghatározott tudáshalmazt jelölnék ki általános műveltségnek. Szerinte például az is lehet releváns tudás, amit a diákok kortársaiktól tanulnak a Youtube-on.

A HÉT VIDEÓJA: VALÓTLANUL – FEKETE KAMPÁNYOK AZ ORBÁN-RENDSZERBEN

444.HU
Szerző: 444.HU
2023.11.08.



- Az Orbán-rendszernek Európában példátlan médiagépezet áll rendelkezésére.

- A lejáratókampányok első célpontjai politikai ellenfelek voltak, mára azonban bárki célkeresztbe kerülhet.

- Az igazságnak ezekben a kampányokban semmiféle szerep nem jut.

- Mit tehet ez ellen az igazságszolgáltatás, hogyan lehet védekezni?

- Magyar Jeti Film a rendszer legkeményebb fegyveréről.

 A film a 444 előfizetőnek köszönhetően valósult meg.

Készítette: Ács Dániel, Botos Tamás, Kiss Bence, Kovács Bendegúz, Plankó Gergő, Kristóf Balázs, Németh Dániel, Páll Tamás

A független sajtót a kormányzat egyre erőteljesebben igyekszik ellehetetleníteni. Mi eközben napról napra azon dolgozunk, hogy megmutassuk Neked a hatalom valódi arcát. Ezt a munkát nélküled nem tudjuk tartósan végezni. Legyél te is a 444 Közösségének tagja, csatlakozz a Körhöz 6 vagy 12 hónapra, most a havidíjas ár feléért!


VISSZAJÁTSZÁS / "FRIDERIKUSZ": INTERJÚ A MAFFIAÁLLAMRÓL MAGYAR BÁLINT SZOCIOLÓGUSSAL (2014.)

FRIDERIKUSZ PODCAST
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2014..



Magyar Bálint 2001-ben Magyar polip - a szervezett felvilág címmel írt cikket az egészpályás letámadást és lenyúlást alkalmazó, a jogállam intézményrendszerét szétzüllesztő Fideszről, illetve az általa berendezett világról, ahol a demokratikus intézményrendszer keretei között működő hatalom maffiamódszerekkel, állami segédlettel kezdett terjeszkedni. Ebben a rendszerben az állam nem a maffia eszköze, hanem maga a maffia, amely az államhatalom teljes fegyvertárát beveti politikai és gazdasági érdekei érvényesítéséért.

Magyar Bálint cikkének megjelenésekor még sokan vitatták az új fogalmi megközelítés helyességét, amelynek kulcskategóriái a "szervezett felvilág", a "maffiamódszereket alkalmazó állam" és a "politikai családtagok" voltak. 2010-től kezdve azonban a Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti többségével jórészt megszűntek a hatalomgyakorlás intézményes korlátai. A Fidesz, mint párt után a magyar állam is egyetlen személy, Orbán Viktor fennhatósága alá került, aki azóta az engedelmességre kényszerítést már a társadalom egészén alkalmazza. A rendszert leíró új fogalmi keret revelációként hatott sok politológusra, szociológusra és közgazdászra. Felmerült tehát a gondolat, hogy ezen az új nyelven lehetne modellszerűen értelmezni a jelenlegi magyar gazdasági és társadalmi viszonyokat. 2014-ben könyv lett ebből az egészből, melynek címe: Magyar polip - A posztkommunista maffiaállam. Ez a kötet az eddigi legteljesebb, legalaposabb, legátfogóbb elemzése a 2010 óta Magyarországon kiépült Orbán-rezsimnek. "Aki igazán érteni akarja, hol él, az aligha nélkülözheti az e könyvbe foglalt lényegi, ugyanakkor enciklopédikus tudásanyagot.”- írta róla például Debreczeni József.

2014-ben Magyar Bálintot egy háromnegyedórás beszélgetésre invitálta Friderikusz Sándor.



JÖN A KORRIGÁLT NYUGDÍJ, A VISSZAMENŐLEG JÁRÓ PÉNZ, ÁM AZ ÉRINTETTEKNEK NINCS MIÉRT HÁLÁSNAK LENNI

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2023.11.10.


Minden bizonnyal nem reális a nyugdíjkorrekció mértéke, igazságosnak pedig az egész nyugdíjrendszer nem az, hiszen az induló nyugdíjak a korábbi 70-75 százalékkal szemben jelenleg csak mintegy 50 százalékát teszik ki az utolsó bérnek – mondja Katona Tamás, aki szerint Orbán hiába várja el, a nyugdíjasoknak nincs miért hálásnak lenni a kormánynak. Azzal kapcsolatban kerestük meg a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának szakértőjét, hogy ma érkeznek a számlákra a 3,5 százalékos nyugdíjkorrekcióval megemelt ellátások, kiegészülve a visszamenőleges kiigazítással, beleértve a 13. havi nyugdíjat is. A korábbi KSH-elnök szerint a jövő évi 6 százalékos emelés is problémás, ugyanis nagyon komolyak a felfelé mutató kockázatok, szerinte az infláció lesz 7-8 százalék is. Ennél nagyobb probléma, hogy nem látszik, miképpen lassulhat azután a fogyasztói árak emelkedésének az üteme.


Ma hajnalban érkeztek meg a bankszámlákra az ettől a hónaptól esedékes korrekcióval megemelt november havi nyugdíjak, plusz az év elejétől visszamenőlegesen járó kiigazítás összege, beleértve a 13. havi nyugdíjét is (a jövő héten pedig folyamatosan hordják ki a postások). Forintban ez annyit jelent, hogy a 210 700 forintos átlagnyugdíj 6 532 forinttal 217 232 forintra emelkedik, ennyit „hoz tehát a postás” novemberre, emellett a 10 hónapra járó + a 13. havi nyugdíj korrekciójának az összegét, 71 852 forintot.

A kiigazítás persze igazságtalan – ahogy a nyugdíjas szervezetek és a szociális érzékenységgel megáldott politikusok, szakértők, elemzők nem győzik hangoztatni, mondván: ugyanúgy jár a 3,5 százalékos visszamenőleges korrekció a milliós nyugdíjat élvezőknek, mint a legkisebb összeget kapóknak. Ám a legszegényebbek, legelesettebbek sanyarú sorsa – mint megszokhattuk – nem hatja meg a Fidesz-kormányt, amely a sokszoros kérés, javaslat, felszólítás ellenére sem hajlandó plusz összegekkel kárpótolni a leginkább rászoruló nyugdíjasokat.

A 3,5 százalékos kiigazítás oka is csak az, hogy törvény köti Orbánék kezét. Minimum ennyivel lesz magasabb ugyanis az idei (nyugdíjas) infláció annál, mint amit a kormány az év elején prognosztizált, s amennyivel így megemelte januártól a nyugdíjakat. Az alábbi grafikon az eddigi tényadatokat mutatja (az októberi infláció számát a Központi Statisztikai Hivatal majd ma délelőtt teszi közzé), azt, hogy az idén az elmúlt adott hónapban mekkorával voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy éve. Az éves infláció ezek átlagából jön ki – s ezt a kormány az első nyolc hónapból kiinduló prognózisa „lövi be”...

ISTEN, ÉLET, HALÁL, GULYÁS

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.11.10.


Egy gyógyíthatatlan halálos betegségben szenvedő embernek jobbulást kívánni nem épp komilfó, mi több teljesen tahó cselekedet. Mindezt nagy nyilvánosság előtt (kormányinfó), és a nyilvánosság jellegéből fakadóan a kormány nevében tenni meg, tetézi a bajt, amelyre ekképp jelzőt nem találunk, mert nem is keresünk. Vannak kimondhatatlan dolgok, és a NER, benne pedig Gulyás Gergely miniszter elérte ezt a szintet, innen tehát hangunk higgadtsága, holott tudnánk kölcsönvenni átkokat Izsajástól is akár, amit viszont nem értenének a nerkeresztények. Így hát elmeséljük, ami van.

Karsai Dániel alkotmányjogász gyógyíthatatlan beteg, és így elsősorban, de más szemszögből sorstársai miatt is az aktív életvégi döntésért, közismertebb nevén az aktív eutanáziáért kampányol, amely hazánkban jelenleg tiltott. Kilátástalannak tűnő küzdelme már az Emberi Jogok Európai Bíróságánál jár, mert Magyarországon hiába érvelt. Karsai azért teszi ezt saját magáért, mert egy éve diagnosztizáltak nála ASL betegséget, ami a központi idegrendszer mozgásért, beszédért, nyelésért és légzésért felelős izmainak pusztulásával, idővel teljes bénulással és fulladással jár. Nincs rá gyógymód.

Így meghalni emberhez méltatlan, ha lehet ilyet mondani, márpedig lehet, ezért az alkotmányjogász az alaptörvénybe foglalt emberi méltóságból fakadó önrendelkezési jogra hivatkozik úgy érvelve, ez éppen azt jelenti, hogy az ember dönthet a saját életéről, így következésképp annak végéről is. Hogy a halál egyes filozófiák szerint mennyire az élet része, abba nem menjünk bele, mert itt jogról van szó, ami sokkal szikárabb terület, éppen ezért nem szerencsés az, amikor ebbe szakralitást keverünk, mert az már vallás és hit kérdése, és a két szellemi ág összemosása, főleg nem állami szinten öreg hiba.

Gulyás ugyanis, mielőtt a bődületes, érzéketlen, tiszteletlen és méltatlan jókívánságaival előrukkolt volna, akárha valami falusi plébános a vasárnapi misén, ámde a kormány nevében úgy érvelt: „Az emberi életről nem az embernek kell rendelkezni”, azaz minden vitát és döntést egy fölső hatalom, azaz Isten kezébe adott, ami egy XXI. századi szekuláris kormánytól fölöttébb furcsa, illetve el sem fogadható. Gulyás szájából meg fölöttébb különös, mert nem a fent emlegetett vidéki istenszolga, hanem miniszter. Legalábbis a pedigréje szerint, annak azonban nem mindig lehet hinni. Látszat és való, igaz meg hamis, ki igazodik már el ebben a kupiban...

EZEKBŐL A DICSŐ NAGYURAKBÓL KEZD KIKOPNI A MARADÉK SZÉGYENÉRZET IS | PARTI NAGY LAJOS A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ / DOBSZERDA
Műsorvezető: VÁRADI JÚLIA
2023.11.09.



A Dobszerda 2023 november 8-i adásában Váradi Júlia vendége Parti Nagy Lajos, író volt.


HOGYAN JUTOTT IDE OROSZORSZÁG | SZ. BÍRÓ ZOLTÁN ÉS UNGÁR PÉTER | PODCAST

UNGÁR PÉTER PODCAST
Szerző: UNGÁR PÉTER
2023.11.09.



Ungár Péter beszélgetőtársa ezúttal Sz. Bíró Zoltán magyar filozófiatörténész, ruszista, egyetemi oktató, Oroszország-szakértő.