2023. november 11., szombat

SÁNDOR ZSUZSA: EGY HÉTEN BELÜL KÉTSZER SZEGETT TÖRVÉNYT CSÁK JÁNOS

24.HU
Szerző: DR. SÁNDOR ZSUZSA
2023.11.11.


A „gyermekvédelmi törvénynek” egyetlen olyan paragrafusa sincs, amelynek alapján a Magyar Nemzeti Múzeum kitilthatná a kiskorúakat, vagy akárcsak jelölhetné, még kevésbé, hogy köteles lenne jelölni azt, hogy a 18 éven aluliak nem mehetnek be, írja dr. Sándor Zsuzsa.


Mit vár az olvasó joggal egy jogásztól? Gondolom azt, hogy bármi is történjen, üljön le szépen a klaviatúrájához és a jogtárához, tekintse át a témához kapcsolódó jogszabályokat, majd szép nyugodtan vesse össze azokat a valósággal. De mit tegyen az a jogász, aki – bárhogy is nézzük – emberből van, és ugyanúgy elveszíti a türelmét, a higgadtságát, amikor mind a jogi, mind az emberi képzeletét alulmúló eseményekről kell írnia. Amikor már százszor elmondta, hogy nincs lejjebb, és rájön, hogy mégis újra meg újra van.

Az elmúlt héten még azt hittem, hogy csupán arról fogok írni, milyen jogon tiltották ki, pontosabban milyen jogon tettek ki 18+ táblákat a Magyar Nemzeti Múzeumban a World Press Photo kiállítása kapcsán. De pár nap elteltével Csák János kulturális és innovációs miniszter kirúgta a múzeum főigazgatóját, L. Simon Lászlót.

Elismerem, ez valóban „innováció”. Mind a korhatár, mind a kirúgás. Lévén, hogy

egyiknek sincs jogi alapja.

De azért az mégis vicces, hogy a múzeum pénztáros nénije, aki bizonyára nem volt címzetes egyetemi tanár és angliai nagykövet, sem parlamenti képviselő, séróból jobban érzi, hogy mit kell tennie, mint akár Dúró Dóra vagy Csák János. Stefano Bottoni olasz–magyar történész mesélte el a Szabadeurópa.hu riporterének, hogy ő bizony bevitte két kiskorú gyerekét a fotókiállításra. A bölcs pénztáros néni azt kérdezte tőle, tudja-e, hogy csak szülői felelősségre mehetnek be a gyerekek. Majd némi vita után beengedte a családot. Bizony, a néni rátapintott a lényegre. A szülői felelősség. Miként Bottoni is, amikor a gyerekeit a háborús képektől óvta meg.

Fárasztó felsorolni azokat jogszabályokat, amelyeket a fideszes korifeusok sorra megszegnek. A sajátjaikat. De, mivel mégiscsak ez a jogász feladata, a dühöngés és a helyettük való szégyenkezés helyett/mellett nézzük át most éppen, melyek ezek.

Csak a legfontosabbakat sorolom fel azok közül, amelyek a múzeum honlapján mint „a Magyar Nemzeti Múzeumra vonatkozó alapvető jogszabályként” szerepelnek.

Mindenekelőtt persze az Alaptörvény. Az alapvetések közül arra nem is reflektálok már, hogy „Magyarország független, demokratikus jogállam”, és „közreműködik az európai egység megteremtésében.” Igaz, ez utóbbi most sikerült, még az Egyesült Államokat is ide véve, hiszen az AP hírügynökség, a Reuters, a BBC, a Der Spiegel, a Le Figaro és az El Pais mind a mi Nemzeti Múzeumunkban történtekről cikkezik, nem az elismerés hangján...

FLASZTER 264. – ÖSSZEFOGTAK ORBÁN ÁLMÁNAK KÁROSULTJAI

FLASZTER / MAGYAR HANG
Műsorvezető: DÉVÉNYI ISTVÁN
2023.11.09.



Akkumulátor, akkumulátor, akkumulátor... Orbán bajban: nem vásárol a magyar. Fidesz: az is titok, ami nem titok. Kisboltok: szinte már csak élelmiszer. Ezek voltak a november 9-i Flaszter témái, melyben Dévényi István műsorvezető Bodnár Zsuzsával (Átlátszó) és Csécsi Lászlóval (Magyar Hang) beszélgetett.

MIÉRT NEM CSÖKKEN A FIDESZ TÁMOGATOTTSÁGA ANNYIRA? | BÖCSKEI BALÁZS A KLUBRÁDIÓBAN | 2023.11.09.

KLUBRÁDIÓ
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2023.11.09.



Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Böcskei Balázs, az IDEA intézet kutatási igazgatója volt a 2023. november 9-i Reggeli személyben, és a hazai politikai életről beszélgettek.

BÓDI MÁTYÁS: MIÉRT ENGEDTE EL AZ ELLENZÉK HÚSZEZER SZAVAZATSZÁMLÁLÓJA KEZÉT?

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDI MÁTYÁS
2023.11.09.


Ellenzéki szempontból kevés örömteli fejleménnyel szolgált a 2022-es országgyűlési választás, azonban egy fontos választástechnikai húzása mégiscsak volt az ellenzéknek, amellyel még a Fidesz fölé is tudott kerekedni. Bódi Mátyás szerint az előválasztáson részt vevők megszervezése, húszezer szavazatszámláló képzése aranytartalékot jelenthetne a jövőben is – éppen ezért érthetetlen, miért nem folytatják. Választási földrajz-os vendégszerzőnk átszámolta és most bemutatja az összefüggést a szavazóköri jelenlét és a párteredmények között.


2021 tavaszán kísérletet tettem arra, hogy az ellenzéki pártok szervezeti fejlettségét (értsd, tagságuk számát) tetten érjem. Megvizsgáltam az általuk (négy különböző választás alkalmával) több mint 10 ezer szavazókörbe delegáltak számát és annak földrajzi megoszlását. Ezáltal képet kaphattunk arról is, melyek azok a vidékei Magyarországnak, ahol a választás napján még a szavazóhelyiségben sem találkozhattak ellenzéki aktivistával a választók a 2014-es és 2018-as országgyűlési, valamint a legutóbbi két európai parlamenti választáson (2014 és 2019). A helyzet 2019-re vált igazán drámaivá, hiszen ekkora a magyarországi szavazóhelyiségek több mint negyedében már csak a kormánypárt delegáltjai számolták a nap végén a voksokat, ami nem is feltétlenül csupán a szavazatszámlálás mikéntjét kérdőjelezte meg, hanem sokkal inkább árulkodott az ellenzék általános szervezeti lemorzsolódásáról. Emögött elsősorban a Jobbik radikális leépülésének újabb stációja állt, hiszen a Vona-árvák ekkora már túl voltak egy pártszakadáson, valamint százmilliós ÁSZ büntetéseken. A 2022-es ellenzéki összeborulás stratégái okkal szemlélhették aggodalommal ezt a folyamatot. Amíg a 2018-as ellenzéki választói tömbnek ugyan mindössze alig 3 százaléka morzsolódott le a 2020 október 11-ei borsodi időközi választáson, egy egyéb iránt nem éppen kikezdhetetlen múltú jobbikos jelölt mögül, magának a pártnak az infrastruktúrája addigra komoly vesztéségeket volt kénytelen elkönyvelni. Ez már csak azért is tűnhetett kritikus fejleménynek, mert a Jobbik volt az a párt, amely 2018-ig jelenlétet tudott biztosítani a vidék Magyarországán, a kisvárosok (5-20 ezer fős lakosságszám) világában pedig kifejezetten erősen be volt ágyazva. Eközben a baloldali pártok abszolút számban ugyan nem kevés mozgatható szavazóköri delegáltja elsősorban a fővárosban és a megyeközpontokban dolgozott a választások napján...

GÁBOR GYÖRGY: A GYERMEKTELENSÉG PECSÉTJE

SZABADSÁG KLUB / KLUBRÁDIÓ
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.11.11.


A barbár, a pogány, az untermensch (nem-ember) itt van közöttünk. Közülünk való, akiben a "mi"-vel azonosított nemzet közös ellensége ölt testet, az "ők" állandóan változó, de rendre stigmatizált csoportja.


A migrációról szólva Orbán a pénteki rádiós monológjában az alábbiakat mondta: „Különbség van aközött, hogy valakinek van gyereke, vagy nincs gyereke. Ez meggyőződésem. Akinek nincs gyereke, egy saját személyes ügyként gondol a migrációra, szeretne-e ő olyan országban élni, ahol migránsok is vannak. De, akinek van gyereke, és mi vagyunk többen, azt hiszem, mi azon gondolkodunk, milyen országot hagyunk a gyerekeinkre.”

Szóval az, akinek nincs gyermeke, s mindegy is, hogy miért nincs, egyszerűen csak nincs és kész, abban a személyben – enyhébb esetben – ott lapul a cinikus közömbösség, rosszabb esetben a gonoszság hajlama, az ártó szándék és a galádságra való eredendő késztetés az ország jövőjét illetően. Mintha az ember képtelen lenne felelősen, okosan, bölcsen és tisztességesen gondolkodni ha nincs gyermeke, s mintha az ember nem lenne képes felelőtlenül gondolkodni akkor, ha gyermeke van.

Milyen gondolkodás ez? Miért kell, miért szükséges ellenséget kreálni, s miért szükséges, még akkor is, amikor ez teljesen feleslegesnek és értelmetlennek tűnik, valakit, valakiket megsérteni, megbántani, gyanússá tenni és megbélyegezni, s miért kell újra és újra valakit, valakiket az „egészséges nemzettesttel” szembeállítani és megszégyeníteni? Miért célravezető az, ha maga a politika gondoskodik önnön ellenségeiről, arról, hogy mindig legyenek sértettek, frusztráltak, megbántottak, akikre aztán elrettentő példázatként lehet rámutatni és ha úgy adódik, márpedig amióta a világ fennáll, valamiért mindig úgy adódik, az összes rossz okát bennük látni, s ennek megfelelően a gyűlölet, valamint a „jogos”, az „észszerű”, az „indokolt” és az „érthető” ítélkezés tárgyaivá tenni őket?

Az orbáni homogenizáló és szétválasztó, bűnbakképző és megbillogozó gondolkodás nagyon is érthető!

Aki a legparányibb vonatkozásban nincs velünk, az ellenünk!

Miért kell folyton stigmatizálni, megosztani, a legolcsóbb sztereotípiákat újra és újra kifarigcsálni, folyton-folyvást a jó és a rossz, a fekete és a fehér dualizmusában gondolkodni? Orbánt és kollégáit egy életre megfertőzte Carl Schmitt „a barát és az ellenség” fogalompárjának teóriája, s annak a szándéka, hogy ha nincs, akkor is ellenséges viszonyokat kell előállítani, akkor is szükséges megképezni az ellenséget, hogy folyamatosan kitermelt traumák és instabillá tett, önmarcangoló lelki tényezők egyengessék a hatalmi érdekeket. A barbár, a pogány, az untermensch (nem-ember) itt van közöttünk. Közülünk való, akiben a „mi”-vel azonosított nemzet közös ellensége ölt testet, az „ők” állandóan változó, de rendre stigmatizált csoportja. A fenyegető ellenséggel szembeni eredményes harchoz elementáris szükség van a hatalom fellépésére, mert csak a tekintély és az uralom képes legyőzni és semlegesíteni a gonoszt.

Mindez olyan rögeszmévé vált Orbánék számára, amely a beszédhasználatban is folyamatosan megjelenik, hogy a nyelvi eszközök tegyék még láthatatlanságukban is érzékivé és leírhatóvá a sokszor jelen sem lévő, avagy rejtőzködő, fenyegetően megbúvó, és legtöbbször maszkot öltő ellenséget.

Mózes negyedik könyvének egy helyén olvasható az alábbi: „Kelj fel Isten, és hadd szóródjanak szét ellenségeid, és ellenségeid meneküljenek előled” (4Mózes 10:35). Magyarul nem válik világossá, de a héber eredeti két ellenségfogalmat használ: az egyik az ojeb, vagyis az, aki aktívan próbál ártani, a másik a soneh, aki viszont cselekvés hiányában megmarad az elméleti-lelki gyűlölködésnél.

Egyelőre még megválaszolatlan kérdés, hogy a magyar kormány a gyermektelen nőket és férfiakat az ellenség melyik csoportjába sorolja be.

HETI JÉGBÜFÉ - PÉTERFY GERGELY

HETI JÉGBÜFÉ
Műsorvezető: RANGOS KATALIN
2023.11.10.



Vendég: Péterfy Gergely, író.



ÓNODI ESZTER: A KATONA TÁRSULATA ERŐS CSAPAT, VANNAK ALAPVETÉSEK, MELYEKRŐL MINDENKINEK UGYANAZ...

SZABAD EURÓPA / SZELFI PODCAST
Műsorvezető: FAZEKAS PÁLMA
2023.11.11.



Zsámbéki Gábor osztályában végzett a főiskolán. Már harmadévesként főszerepet kapott a Katona József Színházban, amelynek 25 éve tagja, és amely ma is a szakmaiságot, a védőhálót, az inspiráció jelenti számára. A Szelfi vendége Ónodi Eszter színművész.

AKI A MAGYAR KULTÚRÁBAN DOLGOZIK, SZERELEMBŐL CSINÁLJA ÉS GOMBOKÉRT | DECZKI SAROLTA A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2023.11.08.



A Reggeli személy 2023 november 8-i adásában Para-Kovács Imre vendége Deczki Sarolta, irodalomtörténész volt.

A 91 ÉVES VITRAY TAMÁS NAGYON KELLETT A YOUTUBE-RA

TELEX
Szerző: STÖCKERT DÁVID
2023.11.10.


Vitray Tamás nekem egyet jelent a gyerekkori tévénézéssel. A kilencvenes évek elejéig sok műsorát láttam, ő nálunk fix családi program volt, akárcsak a vasárnapi Delta vagy a kedd esti sorozat az Alfa holdbázistól A halál archívumáig. Aztán főiskolára kerültem, és hirtelen sok, a tévénél érdekesebb dolog kezdett körülvenni. Utána Vitrayt már csak néha kaptam el alkalmi tévézéseimen, általában egy-egy sportközvetítésben. Nem gondoltam, hogy valaha még rendszeresen fogom követni egy műsorát, de 2023-ban ez is megtörtént.

A veterán tévés nyáron jelentette be, hogy YouTube-on tér vissza és várja riportalanyok jelentkezését. Ennek közvetlen előzménye volt a Magda című riportfilm, amiben Vitray egy korábbi interjúalanya nehéz sorsát mutatta be: Nádor Magda operaénekesét, akivel 1995-ben beszélgetett a Töltsön velem egy órát! című műsorában. A filmet saját felület híján Friderikusz Sándor csatornáján publikálta, több mint egy évvel azután, hogy Friderikusszal beszélgetve bejelentette (nem először), hogy visszavonul. De a tettvágy a Magda befejezése után sem hagyta nyugodni, és családi támogatással elindította a Vitrayék című YouTube-csatornát. Kilencvenévesen. Nemrég a 91-et is betöltötte, és a héten azt jelentette be, hogy sűríteni fogja az adásokat.

A dacos című Csak ülök… Csakazértis! a tévés legenda egyik legsikeresebb műsorát, a Csak ülök és meséleket támasztja fel. Ez a hetvenes évek közepétől a nyolcvanas évek közepéig ment egy hosszabb kihagyással, és Vitray rövid, körülbelül negyedórás riportokban mutatott be benne embereket, akiket valamilyen okból érdekesnek talált. Pár adásra én is emlékszem, de a YouTube-on fel is frissíthettem a memóriámat a dicstelenül elsüllyedt Vasa hadihajó makettjét építő bácsiról szóló adással, és még korábbiakat is találni, például riportot egy játékritkaságokat gyűjtő férfiről.

A YouTube-on indított műsor csak címében dacos, egyébként tökéletesen hozza a Csak ülök és mesélek műsorszerkezetét, tempóját és színvonalát. Vitray csak ül, mesél és megidéz egy olyan korszakot, amikor bemondók vezettek fel minden műsort, és a köztévé nem propagandaeszköz volt, hanem ablak a világra. Persze ez nem jelenti azt, hogy egy negyven évvel ezelőtti műsor működik 2023-ban, hiszen a nyolcvanas években még nem léteztek magyar kereskedelmi tévék és közösségi oldalakon lógó médiafogyasztók, akiknek olyan a figyelmi görbéjük, mint egy sztroboszkóp alá tett kölyökmacskának. Szeretném azt hinni, hogy a Csak ülök… Csakazértis! a millenniálokat is meg tudja szólítani, de őszintén szólva vannak kétségeim. Csak abban vagyok biztos, hogy engem ennyi idő elteltével is megszólított, pedig néha én is megriadok, amikor a telefonom a heti jelentésben az orrom alá dörgöli, hogy az előző héten hány órát facebookoztam és instagramoztam...



HOVÁ TART A MAGYAR GAZDASÁG? - DR. BOD PÉTER ÁKOS & DR. VIDA GYÖRGY

EGYETEM TV / TANDEM EXTRA
Műsorvezető: DOBI RICHÁRD
2023.11.08.



Hová tart a magyar gazdaság, milyen célokat sikerült az elmúlt évtizedek alatt teljesíteni és vajon milyen problémák vagy mérföldkövek juttatták oda gazdaságunkat és pénzügyi helyzetünket, ahol jelenleg állunk? Hasonló kérdések mellett a jelen és a jövő közgazdászainak szemüvegén keresztül próbáltuk értékelni a helyzetet, emellett tanácsokat adni a jövő szakmában dolgozóinak, vendégeink dr. Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke, volt iparfejlesztési miniszter és az MTA doktora és dr. Vida György, az SZTE 
Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet adjunktusa voltak.

MESSZE MÉG AZ ÁRSTABILITÁS, MÉG MINDIG HÁROMSZOROSÁVAL MÚLJA FELÜL A MAGYARORSZÁGI INFLÁCIÓ AZ EURÓZÓNA-ORSZÁGOK ÁTLAGÁT

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2023.11.11.


Nagy Márton szerint az Orbán-kormány legyűrte az inflációt, ám az összképet sok minden árnyalja. Az éves áremelkedés ezzel együtt is 17,8 százalék lesz.


Még mindig háromszorosával múlja felül a magyarországi infláció az eurózóna-országok átlagát, ami súlyos teher a lakosságnak és az országnak. Az októberben 9,9 százalékra lassult éves drágulási ütem értékelésekor ezt is figyelembe kell venni, még ha a kormány öndicsérő beszámolóiban ezt nem is említi. A miniszterelnökkel az élen az egy számjegyű infláció őszi/év végi elérését tűzte ki célul a kormány, s ez most teljesülni látszik. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egyenesen az infláció lebirkózásának nevezte a csökkenést, és a kormány gazdaságpolitikájának tudta be. Az elemzők ennél jóval árnyaltabban fogalmaznak: leszögezik, hogy teljesen lényegtelen, hogy a friss inflációs adat éppen 10 százalék alatt, vagy pont felette alakult. Ennek politikai szempontból lehet hírértéke, de gazdaságpolitikai szempontból az inflációs cél továbbra is 3 százalék, ennek eléréséhez pedig még évek kellenek. Az év egészében 18 százalék körüli pénzromlás várható, jövőre 5-6 százalékra eshet, a 4 százalékos infláció elérése valamikor 2025-ben lehetséges, addig a meredek drágulás folytatódik.

Az uniós módszertan szerinti harmonizált magyar árindex már „csak” 9,6 százalékot mutat, de még mindig toronymagasan a magyar infláció a bajnok, ugyanis az eurózónában ez csak 2,9 százalékos, vagyis az eltérés háromszoros. A régiós eurózónatag országokban is a mienknél alacsonyabb a pénzromlás üteme, hiszen Szlovákiában az árak 7,8, a friss eurózónatag Horvátországban pedig 6,7 százalékkal nőttek egy év alatt.

A KSH jelentése szerint 12 hónap alatt az élelmiszerek ára 10,4 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a cukoré (54,4 százalék), a csokoládé és kakaóé (23,8 százalék), az alkoholmentes üdítőitaloké (szintén 23,8 százalék), valamint a büféáruké (22 százalék). A termékcsoporton belül a tojás ára 16,9, a liszté 15,4, a sajté 6,4, a margariné 4,2 százalékkal csökkent. A háztartási energia 16,1 százalékkal olcsóbb lett, ám ez csak a statisztika sajátos mágiájának a következménye, mert az energia fogyasztói ára októberben sem csökkent egy fillérrel sem. A járműüzemanyagok ára 12 hónap alatt 30,2 százalékkal nőtt, a szolgáltatásoké pedig 13,2 százalékkal.

Az előző hónaphoz, azaz szeptemberhez mérten az árak átlagosan 0,1 százalékkal mérséklődtek, ilyet legutóbb májusban tapasztalhattunk. Az élelmiszerekért átlagosan 0,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, ezen belül a margarin 2,5, a sajt 1,2, a cukor 1,1, a liszt 1,0 százalékkal kevesebbe, a csokoládé, kakaó 2,2, az alkoholmentes üdítőitalok 0,7 százalékkal drágultak. A járműüzemanyagok ára 3,8 százalékkal csökkent, s valójában ez utóbbinak köszönhető az egyhavi csökkenő árindex – kommentálta az inflációs adatot Nagy János. Az Erste Bank elemzője szerint ezzel együtt az októberi adat belesimul a trendbe. A dezinflációt egyelőre segítheti a jelenleg meglehetősen gyenge hazai konjunktúra, ám novemberben és decemberben lassul a csökkenés üteme, az év végére pedig hét százalékra mérséklődhet az árindex. 2024 elején fontos infláció tényező lesz az üzemanyagok jövedéki adóemelése, valamint a béremelések. Emellett számos vállalat vezeti be a visszatekintő inflációval történő árkorrekciót, ami a jövő év elején jelentősen tompíthatja az árdinamika lassulását, és a tavaszi hónapokban akár be is fagyhat az inflációs index – mondta Nagy János...

GÖNCZ KINGA: TÁRSADALMI TRAGÉDIA, HOGY LEÉPÜLT A SZOCIÁLIS RENDSZER

HÍRKLIKK
Szerző: HÍRKLIKK
2023.11.10.


A Magyar Szocialista Párt Jóléti Magyarország Tagozata és a Szociális Demokráciáért Platform konferenciáján szólalt fel Göncz Kinga korábbi szociális, illetve külügyminiszter, valamint Korózs Lajos, a Jóléti Magyarország Tagozatának elnöke. A konferencia szünetében kértünk interjút a két szociális szakembertől.

Mivel foglalkozik azóta, hogy nem miniszter, illetve európai parlamenti képviselő?

Göncz Kinga (GK): Van egy alapszakmám, orvos vagyok, pszichiáter és pszichoterapeuta. Visszamentem a szakmámba és elkezdtem Bécsben dolgozni, kétlaki életet élünk. Van magánrendelésem, pszichoterápiás rendelésem. Ezen felül a CEU-n dolgozom – ugye, egy darabig a CEU is Budapesten volt, akkor itt tanítottam, és a CEU is elköltözött Bécsbe, ott is tanítok.

A konferencián sokat beszélt a szociális Európáról, a szociális ügyek integrációjáról. Hogy látja, Magyarországon merre tart a szociális szféra?

GK: Minden relatív; ha az ember a világ többi részéről nézi, akkor Magyarország mégis a világnak ahhoz a részéhez tartozik, ahol van egészségügyi biztosítás, nyugdíjbiztosítás, valamifajta működő szociális háló különböző ellátásokkal. Ha az összeurópai képet nézzük, akkor azt látjuk, hogy Magyarország azokhoz az országokhoz tartozik az Európai Unión belül, ahol a leggyengébbek a szociális háló szemei. Amit nehéz számomra látni, hogy ez is leépülőben van. A szocializmus alatt működött egyfajta általánosan kiterjesztett, persze nem olyan nagyon gazdag, de mégis valamiféle szociális védelmi rendszer.

Korózs Lajos (KL): A régi blokkon belül a legszociálisabb ország volt Magyarország, jól működő képzési rendszerrel, jó szakemberekkel.

GK: Ennek sok eleme azóta leépült, mint a védőnői rendszer, a könnyen elérhető kisgyerekgondozás rendszere. Volt egy időszak a ’90-es években, amikor ennek a helyébe elkezdődött egy új, a demokrácia és a piacgazdaság körülményeinek megfelelő szociális rendszer építése, szintén nagyon színvonalas képzéssel. Ez az ELTE-ről indult, Ferge Zsuzsától, én magam is tanítottam benne.

KL: A politika is komolyan vette a szociális szférát, egyetemi képzések indultak el, három szakon, szociológia, később pedig a szociális munkás és a szociálpolitika szak. Sőt, erre még intézet is létesült, és minden nagyobb egyetemi városban indult szociális szakemberképzés.

GK: Úgy nézett ki, hogy mindez tovább fog fejlődni a jóléti rendszer irányába az európai integrációnkkal együtt. Ehhez képest azt látni, hogy ez leépül: a legrövidebb idejű munkanélküli ellátás Magyarországon van, sokan maradnak ellátatlanul, mindenfajta jövedelem nélkül. Számos eleme a rendszernek leépülőben van vagy nagyon rossz minőségű, ami nem közvetlenül kapcsolódik az oktatáshoz vagy az egészségügyhöz, de fontos lenne például a munkaerőpiacon.

KL: 2010-ig nagyon strukturált, komoly szociális rendszer épült fel, minden hiányosságával együtt. Amint megjelentek új szükségletek, azokra intézményesült megoldások születtek, a politika pedig mögé tette az erőforrásokat. Nekem édesgyerekem a magyar falugondnoki rendszer, ami igazi hungarikum és európai nagydíjas szociális szolgáltatás volt. 2010 után ez teljesen megváltozott: a kormány megfosztotta az önkormányzatokat az erőforrásaiktól, a szakellátást államosították, ugyanaz lett a sorsa, mint például az egészségügynek: totális káosz. Pedig a problémák legelőször településeken jelenek meg, a települési önkormányzatok vannak a legközelebb a bajbajutott emberekhez. Elvették a szociális ellátásokat az önkormányzatoktól, megszüntették a rendszeres szociális segélyt, a méltányossági közgyógyellátást, a méltányossági ápolási díjat, az adósságkezelési szolgáltatást és a lakhatási támogatást. Amikor megszűntek, ezek a támogatási formák 100 milliárd forintos költségvetési lábbal rendelkeztek, de hamarosan csak ennek a harmadát kapták meg a települések a központi költségvetésből. Az önkormányzatok így nem tudtak mást csinálni, csak olyan alacsonyra húzták a limitet, hogy a lehető legkevesebb ember férjen bele. Így lett egy csomó ellátatlan, aki minden segítség nélkül maradt. Így következtek be családi tragédiák, mert nem tudtak segítséget nyújtani az önkormányzatok. Ez egy komoly társadalmi tragédia.

Mi lenne ebből a kiút?

GK: A kormányváltás.

A kormányváltáshoz pedig a magyar szavazóknak kellene máshogy szavazniuk.

GK: Ehhez pedig az kellene, hogy legyen szabad sajtó és szabad média, ami el tudja juttatni az üzeneteket azokhoz is, akik nem az online térben tájékozódnak, és nem jutnak hozzá mindenhonnan információkhoz. Sajnos a szegénységgel összefüggésben számos embernek az egyetlen hírforrás a Magyar Televízió, és annak bármely csatornáját nézik, nem a valóság, hanem a valóságtól eltérő kép érkezik. A kettő pedig összefügg: ahhoz, hogy kormányváltás legyen, kellene szabad média, ahhoz pedig, hogy szabad média legyen, kellene a kormányváltás.

KL: Nekünk akkor is tenni kell a dolgunkat. Ebben a helyzetben, ezen a területen azt tudjuk tenni, hogy szakmai munkát teszünk le az asztalra, hogyha eljön az idő, ne akkor kelljen kapkodni. Annak már nem látom értelmét, hogy a kormány által benyújtott költségvetésen próbáljunk módosítani, vagy más párt más javaslatot fogalmazzon meg. De a gondolkodásunkat is meg kell változtatni: az eddigi szociális struktúra kicsit skatulyázott, különböző emberek foglalkoztak a szegénységgel, fogyatékossággal, hajléktalansággal. De egy fogyatékos lehet egyszerre szegény, öreg, gyermeket nevelő. Holisztikusabb megközelítésre lenne szükség, az intézmények működésének és a felhalmozódott tudásnak a szinkronizálása hatékonyabbá tudná tenni a rendszert.

ITT OLVASHATÓ

DIREKT36 VIDEÓ: MOSSUK KEZEINKET - AZ ELTITKOLT KÓRHÁZI FERTŐZÉSEK NYOMÁBAN

DIREKT36
Szerző: DIREKT36
2023.11.11.



Mossuk kezeinket - az eltitkolt kórházi fertőzések nyomában // Washing our hands - uncovering the secrets of hospital-acquired infections


Ez a film a Direkt36 által indított Semmelweis Projektnek a része, amelyben bemutatjuk az egyre súlyosabb problémát okozó kórházi fertőzések valós helyzetét és annak okait. 

Fontos fejlemény, hogy a film lezárása után végül is a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ kiadta azokat az adatokat, amelyekért pereltünk. Így megismerhetővé válik majd, hogy 2017 és 2021 között pontosan milyen volt a kórházi fertőzések helyzete az egyes intézményekre lebontva. Ezeknek az adatoknak a feldolgozása azonban időt vesz igénybe, így ennek eredményével később jelentkezünk. 

Ha fontosnak tartod, hogy folytathassuk az ilyen fontos ügyek feltárását, csatlakozz a támogatói körünkhöz! Így nem csak segítesz egy fontos ügyet, de megosztjuk veled a nyomozásunk titkait is. https://www.direkt36.hu/tamogass-minket/ 

A film készítői: Rendező: 

Fuchs Máté, Kőrösi Máté 
Kutatómunka: Wirth Zsuzsanna és Marton Kamilla 
Producer: Pál Borbála, Nádori Péter és Pethő András 
Vágó: Láng Alexandra 
Animáció: Ásmány Zoltán 
Zene: Bartha Márk Colorist: Salma Levente 
Hangutómunka: Balogh Péter 
Borítókép: Sebes Miklós 
-------------
Az elmúlt hetekben megjelent több cikk is a Semmelweis Projekt részeként: Szörnyű fertőzésekben halnak meg kórházi betegek ezrei. 

A kormány segítség helyett azon dolgozik, hogy eltitkolja ezt https://telex.hu/direkt36/2023/10/24/... 

Eddig titok volt, hogyan állnak a magyar kórházak a fertőzésekkel. A Direkt36 elkészítette és most közzéteszi a rangsorukat 

„Csak szétkenjük a baktériumot az egész kórházban” – miért terjednek a veszélyes kórházi fertőzések Magyarországon? 

Angliában a takarító a kórház legfontosabb embere – hogyan tudták megfékezni a kórházi fertőzéseket más országokban? 

Olvasd a cikkeinket: https://www.direkt36.hu/ 
Hallgasd podcastjainkat: - https://soundcloud.com/user-352142716 

AZ ÉLET ÉS IRODALOM 2023/45. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2023.11.10.


PUBLICISZTIKA

Váncsa István
Igen, szétkenik

Van olyan kórház, ahol az intenzív osztály mindegyik betegére egy diplomás ápoló plusz egy szakápoló jut, és ha az orvosnak négy beteget kell megvizsgálnia, akkor az négy átöltözés, négy kötény és négy pár kesztyű, meséli egy magyar ápoló, aki tizenöt éves szakmai tapasztalatával Bécsben talált munkát magának, és azóta is egyhuzamban csodálkozik. Szerinte a bécsi kórházakban folyamatosan dezinficiálnak, kézfertőtlenítő és kézmosó mindenütt kéznyújtásnyira van, a labor és a műtő padlójáról pedig enni is lehetne akár. A takarítást erre specializálódott külső vállalatok kiképzett dolgozói végzik szigorú előírások alapján, a kórházak pedig a legmegbízhatóbb ajánlattevőt választják ki, nem pedig a legolcsóbbat, legalábbis az adatközlő szerint. Az újonnan felvett beteg megkapja a vackát, de nem hever rögtön bele, jön ugyanis két markos legény, a nyoszolyát úgy, ahogy van, leviszik a központi mosodába, ott eltávolítják belőle az ágyneműt, a fémvázat pedig egy e célra konstruált gépely megragadja és irgalmatlanul lefertőtleníti. Ezt követően frissen mosott, steril ágyneművel látják el, és visszaszállítják oda, ahonnan érkezett.Tovább

A szerző további cikkei





Gyenge Dániel
Jobboldali-e a NER?

Ezeréves, keresztény államiság és nemzeti szuverenitás. Ez a két szlogen a magát nemzeti konzervatívként identifikáló kormánypárt politikusainak s a Fidesz szellemi holdudvara vezető kádereinek nyilatkozataiban, interjúiban, hosszú eszmefuttatásaiban, valahányszor a bevándorlás bonyolult kérdéséről, az Európai Uniót vezető intézményekhez fűződő feszült viszonyunkról vagy az „illiberális állam” koncepciójának megideologizálásáról van szó. Ráadásul úgy, hogy az egyre agresszívabbá váló Brüsszel-ellenes retorika egyenesen a nyugat-európai országokon s azok jobbközép pártjain kéri számon, hogy a szekuláris államok – már lassan három évszázada – nem védelmezik elég erősen a keresztény hagyományokat, illetve hogy a nemzetállami nacionalista nézetekkel szemben előtérbe helyezik a konföderáció eszméjét.Tovább

A szerző további cikkei

Terták Elemér
Sok hűhó semmiért?

Orbán Viktor miniszterelnök október 27-én a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában bejelentette, hogy a kormány 10-11 komoly kérdésben rövidesen újabb nemzeti konzultációt indít. Nem sokkal később a Miniszterelnöki Kabinetiroda politikai államtitkára, Dömötör Csaba, majd Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő mondta el, hogy milyen kérdések fognak szerepelni a következő nemzeti konzultációban. A kormányszóvivő szerint az új nemzeti konzultációban három olyan gazdasági témájú kérdés is szerepel majd, amelyekben Brüsszel – úgymond – megtámadta Magyarországot, és azt akarja elérni, hogy eltöröljük a rezsicsökkentést, a kamatstopot és az extraprofitadót.Tovább

A szerző további cikkei






FEUILLETON

Földes Györgyi
Hiéna báli ruhában 
Leonora Carrington onirikus világa


IRODALOM

Szív Ernő
Egy munkaszolgálatos meséje

Arany Áron arról magyaráz egy ideje, hogy Hanna nénit megfogta egy kis nyilas gyerek, akit úgy hívnak, Kisdoktor Szurdi. Egy ilyen lehetetlen név, tessék. Nem akarja a képtelen elbeszélést elengedni. Újra belekezd. És újra. Mint aki élvezi. Végre mesélhet. De könyörgöm, miről?! Éva sóhajtozott, mi lelte a férjét, mondják, ha túl közel robban a bomba, megkavarja a gondolkodást a légnyomás. Csoda, hogy hazaért. Tudja. De azért milyen áron. Hazajött aztán megint, mintha valami füstös, tivornyázós klubból, igaz, hiányzik ujj a kezéről és a lábáról, és vészesen lefogyott, egyre soványabb, de olyan fényes a haja és olyan a bőre, mintha ápolnák. Furcsa szokásokkal és másféle hanghordozással jött haza egy idegen férfi, hazajött a Don-kanyarból, egy közeli építkezésről, aztán Miskolc mellől, ahol romokat takarítottak az amerikai bombázók látogatása után, és jó, hogy nem a bombaeső alatt tartózkodott a városban, csak mert az efféle poklok a munkaszolgálatost elevenen és szőrőstől-bőröstől megeszik.Tovább

A szerző további cikkei

Tallér Edina
Margit álma

Az én anyám egész életében Kiskunhalason élt. Soha nem járt külföldön, de még más városokban se nagyon. A bátyám a kilencvenes évek közepén a gimi után évekig nem kapott munkát, nagyjából nem csinált semmi mást, csak regisztrált munkanélküliként cigit meg benzint csempészett Szerbiából. 1999-ben úgy döntött, elmegy a fenébe. New Yorkba költözött, azóta haza se jött. Anyám akkor járt életében először Pesten, és akkor látta utoljára a fiát, amikor felkísértük őt a repülőtérre. Vonattal Kiskunhalasról Budapest négy és fél óra. A Keletiből taxival a reptér még negyvenöt perc. Átszállásokkal ez kábé hat óra. Majdnem annyi, mint Budapestről repülővel Amerika. Ez volt anyámnak a nagy utazás. Látom magam előtt a bátyámat, ahogy kiszáll a kocsiból, és elköszön. Piros nadrág, fekete tornacipő, csíkos póló. Mielőtt belép a reptérre, az ajtónál megáll, megfordul, visszaint. Ő volt a példaképem. A bátor kalandor. Azóta nem láttam, csak a laptopom monitorján. Illegálisan van kinn, ha utazgat, lebukik, és hazatoloncolják. Nem tanult meg rendesen angolul, nincs normális munkahelye, feketén dolgozik valami magyar tulajdonosú építkezési cégnél, hétfőtől szombatig. Vasárnap kimossa a szennyesét, este tévét néz. Ez eddig épp olyan, mintha itthon lenne.Tovább

A szerző további cikkei

Bálity Csaba
Végállomás

Huszonnégy éve, 5 óra 34 perc és 5 óra 39 perc között szállok le a buszról. Attól függ, hány pirosat kapunk az úton. A következő ötvenkettő és ötvenhét között gördül be a gyár elé, ha azzal jönnék, nem lenne időm átöltözni, mert a késést nem tűrik. A műszak hatkor kezdődik, ha esik, ha fúj. Mindig sötétben kelek, az év nagyobb részében még akkor is csak pirkad, amikor elindul velünk a busz, de télen az érkezéskor sincsen teljesen világos. Nem zavar, úgyis a neoncsövek kékes fénye teríti be egész évben az ablaktalan csarnokot. A megállótól a gyárkapu pontosan százkilencvenhét lépésnyire van. Elég kellemetlen, amikor bevág a nyakamhoz a fagyos téli szél, de legalább felébredek, ha túlságosan elringatott a busz. Van olyan, akivel tíz éve együtt jövünk minden reggel, de még egyetlen szót se váltottunk. Valahogy senki nem túl beszédes ilyenkor.Tovább

A szerző további cikkei

Kerényi Tamás
Ami a naplóból kimaradt

Lajos bácsi nemzetiszín sállal a nyakában vigyorog a reptéri kijáratnál. Amerikás magyar rokonom pont úgy néz ki, ahogy azt a levelei alapján képzelni lehet. Tagbaszakadt, fürge, arca pirospozsgás a baseballsapka alatt. Az augusztusi levegő fojtogatóan párás Los Angelesben, én mégis tavasznak érzem. Ez itt a szabad világ, amit eddig csak nagybátyám ajándékai alapján ismertem. Néha jön postán csomag, a pilótadzsekim, vagy a Converse tornacipőm is onnan van. Az osztályban elég jól lehetett menőzni ezekkel kisebb koromban, szóval én ismeretlenül is bírtam az öreget. Szüleim már nem voltak elragadtatva tőle, apám azt mesélte, annak idején ő a felfordulásból csak annyit érzékelt, az utcán fegyveresek járkálnak, egész nap lövések zaja hallatszott, félve bújtak a lakásban. Bezzeg bátyja, a Lajos, nyakig benne volt az eseményekben, napokig nem jött haza, aztán disszidált, mikor keresni kezdték a rendőrök. A fater azt is hozzátette, milyen jó lett volna, ha az idősebb testvérével együtt nő fel, meg elszaladni könnyű, ittmaradni volt a nehéz. Idén nyárra sikerült összehozni, hogy kijöjjek Kaliforniába nyelvet tanulni, világot látni. Igazából egy írót keresek, úgy tudom, errefelé él.Tovább

A szerző további cikkei




Páli Orsolya
1.

Páli Orsolya
2.

Páli Orsolya
3.


VISSZHANG

Kiss Árpád
„Járulékos” veszteség

A szerző további cikkei





A szerző további cikkei

KRITIKA

György Péter
Korai művek

(Perneczky Géza – Korai művek [1970–1984], papírmunkák, fotók és konceptek című kiállítása a MissionArt Galériában megtekinthető november 24-ig.)

Perneczky Géza 1970 decemberében emigrált Németországba, s a Deutsche Welle és a Deutschlandfunk szabad munkatársaként dolgozott. Egymást átható szerepei nem egyszerűen a kortárs művészet elméletét és gyakorlatát mutatják meg egyszerre. A kiállításon látható öt füzet témái látszatra egyértelműek, de ugyanakkor öngúnyt és iróniát is tartalmaznak.Tovább

A szerző további cikkei

Wagner István
Radziwill varázs-realitása

(Alles auf Anfang – Hundert Jahre Franz Radziwill in Dangast, Franz Radziwill Haus, Dangast, megtekinthető január 7-ig, a berlini Kerber Verlag német katalógusával, 120 oldalon 81 képpel.)

Idén centenáriumát ünnepli a patinás épület, ahol a mester hat évtizedig dolgozott, és ahol most Mindent elölről címmel harminc olajképe látható. A címadás arra utal, hogy kezdeti, expresszionista periódusa után itt teljesen stílust váltott, és előbb a mágikus realizmus, majd az új tárgyiasság modorában dolgozott, élete alkonyán pedig jött a szimbolizmus. Egyébként festőként autodidakta volt, sosem járt akadémiára, és kollégái, illetve gyűjtői meg a közönség épp ezt az őszinte ösztönösséget értékelték benne.Tovább

A szerző további cikkei

Mélyi József
Kutatók Berlinből

(A Kereső című kiállítás január 7-ig látható a Trafó Galériában.)

Nem véletlen, hogy az alkotók a kiállítás címében sem többes számot használnak. Hogy A Kereső is kétnézetű, az elsősorban az angol fordításból derül ki, amelyben a Seeker (a searcherrel szemben) magában foglalja a törekvést, a vágyat is. A Kereső valójában nem is egyetlen személy, hanem inkább egy típus vagy egy fogalom; ehhez kulcsot a harmadik videó ad, amelyben egy lomtalanításon kereső-kutató alak jelenik meg, egy katonai ruhák darabjaiból összevarrt hatalmas kabátban.Tovább

A szerző további cikkei

Báron György
Levegőt!

(Elfogy a levegő. Rendező: Moldovai Katalin.)

Ebben a történetben a diákok kevésbé passzívak, mint Reisz Gábor filmjének magyar maturandusai. Pedig őket valóban megfélemlítik. Nem igazi lázadás ez, de több a semminél. A főszereplő fiú (Sándor Soma) is érettebben cselekszik, mint a Magyarázat mindenre sodródó gimnazistája. Az Elfogy a levegő komorabb, tragikusabb, mint a hasonló magyarországi történet – ám, vele ellentétben, halvány reménysugár ragyogja be. Tovább

A szerző további cikkei

Molnár Zsófia
Who?

(John, Budaörsi Latinovits Színház, október 29.)

Csakhogy a John (drámai) vonzereje a Budaörsi Latinovits Színház és a rendező, Máté Gábor felfogásában rejtve marad. Őszintén szólva az izgalmas plakát és a horrorsztorit ígérő beharangozó szöveg után az előadást látva az ember könnyen becsapottnak érezheti magát. Nem mintha azt várnánk, hogy a színpadon majd patakokban folyik a vér, és a kisvárosi panzióban kísértetek ijesztgetik a vendégeket, de tulajdonképpen a nagy szembenézés és magunkra ismerés is elmarad. Pedig az aha-élmény meglehetne, hogy bizony mi is pont ilyen – fiatalosan, megcsalósan, lelkiismeret-furdalósan, próbálkozósan, szakítani nem akarósan – vagy olyan – öregecskén, a vélt vagy valós emlékeinkkel körülbástyázottan, a halottainkat vagy a betegeinket rejtegetőn-ápolón – magányosak vagyunkTovább

A szerző további cikkei

Papp Lídia
Neurózis a köbön

(Mika Myllyaho: Káosz, Stúdió K Színház, október 24.)

A Káosz egy trilógia középső darabja a kortárs finn drámaíró-rendező Mika Myllyaho tollából. Nem mai, 2008-ban született, Budapesten és vidéken egyaránt játszották már, a trilógia első része, a Pánik, avagy a férfiak az idegösszeomlás szélén pedig most is fut Újbudán, a B32 Galériában. Míg utóbbiban három férfi kálváriáját kísérhetjük végig, most három barátnő áll a középpontban, akiknek az élete valahol félrecsúszott.Tovább

A szerző további cikkei

Fáy Miklós
Nem lesz jobb

(Berlioz, Saint-Saëns, Ravel: Dalok – Warner Classics, 2023)

Marie-Nicole Lemieux-ről van szó, kanadai alténekesnő, szép, nagy karrierrel a háta mögött. Bölcsen és türelemmel épített pálya, szokatlanul széles repertoárral. Ha eszembe jutnak a régi felvételei, a tévében látott koncert Baden-Badenben, Philippe Jaroussky oldalán, ahol a ráadásban szépen végigjártak mindent, tragikustól komikusig, emelkedettől paródiáig, az ember megrendült Néró és Poppea kettősét hallva, és aztán csak bámult, hogy ezek ketten riszálnak, ugrabugrálnak, csodálatosan énekelnek, de közben mindenki nevet nemcsak a nézőtéren, de a pódiumon is. Tehetségesnek lenni mégis annyira vidám dolog.Tovább

A szerző további cikkei

Károlyi Csaba
Rendszerváltó értelmiségiek

(Belső közlés. A Klubrádió irodalmi műsora, 2023. október 30. Szerkesztő Pályi Márk, műsorvezető Szegő János.)

Bevallom, hozzám Grendel Lajos közelebb áll, mint Nagy Gáspár, részben azért, mert elbeszélő prózával foglalkozom, részben azért, mert izgalmasabbnak érzem az életművét. A róla szóló beszélgetés pedig olyan alapos összefoglaló volt húsz percben, hogy le a kalappal. Szilágyi Zsófia csupa jó kérdést kapott, és csupa jó választ adott. Szegő ügyesen a Csehszlovákiai magyar novella említésével kezdte, és ezzel máris a dolgok közepébe kerültünk.Tovább

A szerző további cikkei

Csuhai István
A mindentudó főhős

► John Dickson Carr: A sorozatos öngyilkosságok esete. Fordította Bart István. Multiverzum Kiadó, Bu­­­da­­pest, 2023, 182 oldal, 3990 Ft

► John Dickson Carr: Az aranyboszorka. Fordította Illés Róbert. Multiverzum Kiadó, Budapest, 2023, 256 oldal, 4490 Ft

John Dickson Carr mindenképpen megéri az újrafelfedezést. 1906-ban született az Egyesült Államokban, a pennsylvaniai Unionstownban, a családi hagyományokat követve (apja ügyvéd és pennsylvaniai kongresszusi képviselő volt) jogi tanulmányokat folytatott, de az 1920-as évek végén, sok írni, az irodalommal hivatászszerűen foglalkozni kívánó honfitársához hasonlóan Párizsba költözött, ott angol lányt vett el, és az 1930-as évek elejétől majdnem két évtizeden át Angliában élt, mielőtt nemzetközileg már jegyzett és sikeres krimiíróként a háborút követő években visszatelepült volna az Egyesült Államokba. Írói debütálását 1930-ban megjelent első krimije jelentette, és ezt 1977-ben bekövetkezett haláláig több mint hetven könyvcím követte (ezek egy részét írói álnevén, Carter Dicksonként jegyezte), néhány novellagyűjtemény, rádió- és színjátékainak gyűjteményei már halála után láttak napvilágot. Definitív életrajzi monográfiát írt Arthur Conan Doyle-ról, esszékötetet Sherlock Holmesról, 1963 után is, amikor agyvérzés érte és fél oldalára lebénult, penzumszerűen közölt ismertetéseket a múlt század közepén még virágkorát élő krimiirodalom köréből és rendületlenül publikálta tovább saját bűnügyi regényeit.Tovább

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltja (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Andócs Zoltán. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.Tovább

A szerző további cikkei

Bakó Sára
Ex libris

Oláh Péter: A delfinek nem alszanak
Sirokai Mátyás: Hangszerek egy távoli kézben
Bányai Tibor Márk: Ólomcukor
Magolcsay Nagy Gábor: Tanösvény a Spitzbergák alattTovább

A szerző további cikkei

Spiró György
A felejtés ellen

► Veres András: A felejtés ellen. Történetek és emlékezések. Balassi Kiadó, Budapest, 2023, 340 oldal, 4500 Ft

A múlt század irodalomelméletének és irodalomtörténet-írásának jelentős magyar alakjai, Veres András mesterei és kollégái elevenednek meg nekrológjaiban. Földes László, Török Endre, Márkus György, Bojtár Endre, Szegedy-Maszák Mihály és a tanítvány, a fiatalon meghalt Kálmán C. György alakját, szemléletét, munkásságát baráti beleérzéssel, egy-egy jellemző megszólalásukkal ábrázolja. Gyászát a pontos fogalmazással rejti el, tárgyilagossága igaz érzelmekből táplálkozik. Műértésének központi eleme a tragikum iránti érzékenysége; az egzisztenciális szorongás tárgyszerűen is jelen van a József Attila–Pilinszky összevetésben. A szeretet és a nagyarabecsülés nem fosztja meg a poétikum tiszteletéből eredő józanságától, Esterházynál kifogásolja, amikor a valódi írói feladatot elhárítja magától.Tovább

A szerző további cikkei

Hegedűs Claudia
Életsummázók

► A két szőrösfülű – Eustache De­schamps és Oswald von Wol­ken­stein válogatott versei, Győrei Zsolt és Jeney Zoltán fordításá­ban. Balatonfüred Városért Köz­ala­pít­vány, Tempevölgy, 2023, 216 oldal, 4200 Ft

Sokéves szakmai és baráti kapcsolat fűzi össze Győrei Zsoltot és Jeney Zoltánt. Egyikük a német, másikuk a francia irodalom avatott ismerőjeként vállalkozott arra, hogy a késő középkorban élt és alkotott kitűnő költőmesterek válogatott műveit egy szemre-fülre tetszetős kötetben összeboronálja. Mindazonáltal felmerülhet bennünk a gyanú, hogy jelen könyvecske egy bő másfél évtizede megjelent tematikus összeállítás – Udvariatlan szerelem. A középkori obszcén költészet antológiája – továbbgondolása nyomán jött létre. A Bánki Éva és Szigeti Csaba szerkesztésében 2006-ban közreadott gyűjteményes kötet népes fordítócsapatában ugyanis Jeney Zoltán és Győrei Zsolt is helyet kapott. (Lásd róla kritikánkat: L. Varga Péter: Minden, amit a szexről tudni akarsz…, ÉS, 2007/4., jan. 26.)Tovább

A szerző további cikkei

Kácsor Zsolt
Miért folynak a könnyek?

► Lugosi Viktória: Akit itt felejtettek. Kalligram Kiadó, Budapest, 2023, 334 oldal, 4999 Ft

A regény narrátora egy nő, aki a Köves Tamás nevű édesapja élettörténetét írja ki magából. Köves Tamás valóban nem mindennapi személyiség. Titokzatos egy figura, öntörvényű ember, akinek a karaktere és élete tényleg regényért kiált. De mit is akar ezzel a nem mindennapi főhőssel az elbeszélő kezdeni? Mire vágyik? Megértésre? Megbocsátásra? Feloldozásra? Szeretetre? Mi a célja ennek a nőnek, aki e különleges ember lányaként született? Saját magán akar segíteni azzal, hogy kiírja magából az édesapja, s közvetve a családja történetét? Vagy éppen ellenkezőleg: talán az édesapjának akar megbocsátani azáltal, hogy szinte mániákus igyekezettel nyomoz Köves Tamás életének legapróbb részletei iránt?Tovább

A szerző további cikkei

Márton László
Zavar

► Luiz Schwarcz: Légszomj. Egy rövid gyerekkor és egy hosszú de­presszió története. Fordította Ki­­rály Szabolcs. Jelenkor Kiadó, Bu­­dapest, 2023, 213 oldal, 3499 Ft

Luiz Schwarcz könyvétől nem szorul össze a szívem. Mégpedig azért nem, mert ő egy olyan Popriscsin, akinek nem jutott Gogol. Hosszú szenvedés után eljut odáig, hogy köszöni, jól van. Bipoláris zavarait a helyesen beállított gyógyszerek kordában tartják. Sikeres könyvkiadót üzemeltet, felesége pedig hűségesen kitart mellette. Csupa jó hír.

De mit jelent mindez íróilag? Azt, hogy Schwarcz nem tudja megmunkálni önéletrajzi hősét, mert sem írónak, sem személyiségnek nem elég erős hozzá.Tovább

A szerző további cikkei

Klajkó Dániel
Hogy valami ismét „mándys lett”

► „Egy ember álma”. Tanulmányok és esszék Mándy Ivánról. Szer­kesz­tette Darvasi Ferenc – Horváth Csaba – Papp Ágnes Klára – Rad­­vánszky Anikó. Ráció Kiadó, Bu­dapest, 2023, 444 oldal, 3999 Ft

Egyetlen kritika, ami az alapos válogatás ellen megfogalmazható, hogy a könyv nagyjából első százötven oldala, ami legtöbbször Mándy prózapoétikáját nagy optikájú lencsén keresztül láttatja és általános érvénnyel vizsgálja, kissé redundánssá vagy mondhatni pontosan olyan monokrómmá válik, mint azt Mándy szemére is vetették kritikusai kései novellái kapcsán: ugyanazokat a Mándy-toposzokat ismétlik újra és újra egymást követő szövegek. Talán szerencsésebb lett volna a meglévőkön túl egy-két olyan esszét, tanulmányt beleszőni az első egységekbe, melyek egy-egy kötet szorosabb olvasása során fogalmaznak meg általános érvényű megállapításokat az életműről, ezzel vélhetőleg ez az egyhangúság is némileg módosult volna.Tovább

A szerző további cikkei

Siba Antal
Csák János rendet rak

(L. Simon László kirúgása a Nemzeti Múzeum éléről híradós anyagokban)

Amikor annak idején az ellenzéki sajtóban azzal támadták L. Simont, hogy erotikus és obszcenitásba hajló verseket ír, pontosan olyan rossz és értelmetlen volt, mint amit most Dúró Dóra meg Csák János művel vele szemben. Más kérdés, hogy azt a törvényt, amit most a Mi Hazánk képviselője fölemleget L. Simonnak, ő is megszavazta. Amikor Csák János azt mondja, hogy L. Simon rossz hivatalnok, akkor eszébe juthatna az is, hogy az a törvény, amit most a nép szolgájaként véd, úgy rossz, ahogy van...


INTERJÚ

Fóti Tamás
Aranyművesből jogászprofesszor
Beszélgetés Bárd Petrával


PÁRATLAN

Szilasi György
PROVINCIA

A szerző további cikkei









(celebrálja Nyerges András)
HETI TEXTUS

A szerző további cikkei

Szikszai Károly
BRIGÁDNAPLÓ 


„A RÉGMÚLTBA VEZETIK VISSZA AZ ORSZÁGOT” – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ (TARTALOMJEGYZÉK)

MAGYAR HANG
Szerző: MAGYAR HANG
2023.11.09.


A TARTALOMBÓL:

– A régmúltba vezetik vissza az országot – Teljesen elhibázott az akkumulátor-központú fejlesztés. „Nem tudom, hogy rázogatni kell-e egy tömeggyilkos kezét…” – interjú Csaba László közgazdásszal

– „Már szűnnek meg a társulatok” – Polgár Csaba színművész színészkedő macskákról, SZFE-ügyről és „belpesti tenyészet”-ről. Interjú

 „A kormány sem veszi komolyan a saját politikai mantráját” – Nyáry Krisztián L. Simon László kirúgásáról, elvtelenségről és a magyar kultúra leépüléséről. Interjú

– Hagyják ott a pályát! – A pedagógustüntetések egykori vezéralakja, Pukli István mára családjával Magyarországot is elhagyta, és inkább Dániában takarít. Interjú

– Halottat rejt erdő, mező: elfelejtett áldozatok a déli határon – Három év alatt közel húsz holttestet fedeztek fel a déli határ menti településeken

– Még mindig rengeteg készpénz van a magyaroknál – Visszaszürkülhet a gazdaság

– Drága a gyógyszer, magas a rezsi, pénz meg nincs rá – Hiába nincsenek gazdálkodási hiányosságok a kórházakban, az adósságállomány mégis százmilliárdos

– Összefognak az akkumulátorgyártás károsultjai – A szövetségbe tömörült szervezetek vezetőivel beszélgettünk a terveikről és arról, miért éri meg jobban a cégeknek szennyezni, mint betartani a szabályokat

– Eldurvult a bohóctréfa – A NER Csák János képében állt kíméletlen bosszút a rendszert nevetségessé tevő L. Simon Lászlón

– Multikulturális központ lett az eldugott községből – Ázsiai éttermek és a világ legkülönbözőbb nációi lepték el Iváncsát az akkugyár építése óta. Riport

– Kiűzéstől rettegnek a palesztinok – Gideon Szaár miniszter szerint Izraelnek mindenki számára világossá kell tennie, hogy aki az ország ellen háborút indít, az területet fog veszíteni

– Dubaji olajmágnással a klímaváltozás ellen – Greta Thunberg szerint komédia, ami történik. November 30-án kezdődik az ENSZ klímakonferenciája

– Beköszöntött a raszputyica – Az ukránok újabb területeket keresnek, ahol sikereket arathatnak a megszálló erők ellen

– Uniós pénzek: nagyobb a baj, mint gondoltuk – A korrupcióellenes keret megerősítése terén körülbelül ott tartunk, mint tavaly decemberben

– A város, amelynek lenyúlták a főterét – „Mini Vatikán” épül adóforintokból Kalocsán, közben csúszik lefelé a település. Riport

– Baklava Neuköllnben – A világot megosztják a gázai események. De mit érez mindezekből az utca embere? Erről kérdeztük a Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban élő magyarokat

– Parkolópályán a hidrogénnel hajtott autók – Jelentős technológiai áttörés és a hidrogéngazdaság térnyerése nélkül ezek a járművek még sokáig versenyhátrányban lesznek

– Élet a termékenység után – A primatológusok leírtak egy ugandai csimpánzhordát, amelynek egyes nőstényei az emberhez hasonlóan jóval az elpusztulásuk előtt terméketlenné válnak. De vajon ők a szabályt vagy a kivételt képviselik?

– Szerkesztett vörösvértestek – Az amerikai gyógyszerügyi hatóság várhatóan heteken belül engedélyezi az első génszerkesztésen alapuló emberi terápia klinikai használatát

– A tengerek esőerdői – Számok nyelvén

– „Túlontúl hosszú ideje tart ez már” – Száztíz éve született Albert Camus, akinek most újra megjelent A lázadó ember című, a forradalmak és a forradalmárok lélektanát vizsgáló kötete

– Izraeli és belarusz futballnagyüzem Felcsúton és Budapesten – Mint a jó úttörő, mindenkinek segítünk, odaadva a stadiont

Publicisztika:
– Puzsér Róbert: Az erkölcs felülvizsgálata
– Lakner Dávid: Dúró Dóra köszöni szépen
– Reichert János: Brüsszel, Budapest, bolsevizmus, barbárság
– Szerető Szabolcs: Kitörési kísérlet – Álláspont
– Verebes István: A Minimumok maximuma
– Balczó Zoltán: Államférfi vagy politikai zsonglőr?
– Nagy Attila Tibor: A rossz mondatok hétfője – A NER uralma alatt
– Szabó Antal: Jó migráns, rossz migráns
– Fehér Anikó: Esik eső, zúg a malom…
– Tamás Attila: A forradalmi emlékezet margójára – Esszé
– Weiner Sennyey Tibor: A gondolatok szabadságáról – Kerti levelek II/4
– Pethő Tibor: Taccs – Ószleng
– Haklik Norbert: Megértés – Jelenetek egy közösség(i média) hétköznapjaiból
– N. Fejérváry Gergő: Születésnap dongóval – Ásó, kapa, uzsonnabor
– Szerető Szabolcs: A nagy hiányzó – Szotyola
– Dévényi István: A csinovnyik halála
– Marabu: Dísztürk

Kritika:
– A meteor meg csak röhög – Kellerwessel Klaus: Hátam mögött a hulló porcelán
– Kémiai hírvivők – Max Nieuwendorp: Hormonok
– Bátornak kell lenni ahhoz, hogy élni tudjunk – Hátralévő életem első napja
– Derű és sok szeretettel sütött almás pite – Finy Petra: Almás pite. Mesék családi ünnepekről és együttlétekről

Átlátszó-melléklet:
– Növelheti a várólistákat a CT- és MR-vizsgálatok államosítása
– Áll a bál a milliárdos Csekonics-lovasprogram ügyében
– Katonai célú beruházássá minősítették a Déli Körvasutat
– Korrupciógyanús tenderek miatt tettünk bejelentést
– Bayerné ismerőseinek cége bukkant fel a milliárdos PCR-teszt-üzletnél
– Az Átlátszó is részt vesz az EP-képviselők átvilágításában

ITT OLVASHATÓ