FOLYTATÓDIK A VÉDŐNŐI SZOLGÁLAT LEÉPÜLÉSE, EGYRE TÖBB LESZ AZ ELLÁTATLAN KÖRZET

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2023.11.21.

Csaknem ötezer körzetből nagyjából 650-ben helyettesként dolgozik a védőnő, miközben sok helyen gyermekorvos sincs – tudta meg a Népszava.

„Sok minden állhat az öt hónapos tarnazsadányi kislány halála mögött, ennek feltárása a nyomozóhatóságok feladata” – ennyit válaszolt a védőnő szerepére vonatkozó kérdéseinket Szalainé P. Boglárka, a Független Egészségügyi Szakszervezet védőnői alapszervezetének vezetője. Bár azt nem tagadta, aligha segítette a családot a helyzet megoldásában, hogy állandó házi gyermekorvos nélküli körzetben a védőnő is helyettesként dolgozhatott, így meg kellett osztania magát a saját körzete és a rábízott másik között. Márpedig sok helyen hetente alig 10 óra jut egy körzetre.

„Minden anyukának, várandós kismamának és kisgyereknek joga van a minőségi védőnői ellátáshoz. Ezt az esélyegyenlőséget azonban ma nem tudja biztosítani rendszer. Nagy a mozgás,

de jelenleg 277 területi és további 50 iskolai védőnői állás betöltetlen. Ez önmagában 714 feladatellátási helyet érint, de ennél jóval több helyen oldják meg a feladatot helyettesítéssel”

– fogalmazott Szalainé P. Boglárka.

„A csaknem 5000 védőnői körzetből nagyjából 650-ben helyettesként dolgozik a védőnő. Az üres állások mellett ugyanis a gyesen és tartósan távol lévők feladatait is a szomszédos körzetből érkező kollégák látják el” – magyarázta a NEAK (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő) nyilvános nyilvántartásainak ismeretében Szalainé, aki szerint a nagy számú helyettesítés önmagában is nehéz helyzetet teremt, hiszen egy-egy körzetben 200, de akár 350 gondozott – gyermek, várandós - is lehet. Erre terhelődik rá a helyettesített körzet összes feladata. Felmérések alapján

a dolgozó védőnők ötöde, tehát nagyjából 1000 védőnő helyettesít (a betöltetlen vagy tartósan távol lévő kolléga körzetét esetenként 2 vagy 3 védőnő látja el megosztva).

Mivel az osztott figyelem a saját körzetét is hátrányosan érinti, az mondható, hogy 2500-3000 feladatellátási helyen nem jut a gondozottakra megfelelő mennyiségű idő és figyelem. A NEAK összesen 10000 feladatellátási helyet tart nyilván,

így az ellátottak 25-30 százalékának sérül az egyenlő ellátáshoz való joga.

A védőnői szolgálatok júliusi államosítása előtt ezt általában úgy oldották meg, hogy a védőnő félállásban, azaz napi négy órában fizetése 50 százalékáért helyettesített az egyébként ellátatlan körzetben. Ez azért ritkán jelentett folyamatosan napi 12 órás munkarendet, hiszen az nem teljesíthető hosszútávon, többnyire egyik és másik helyen is időkedvezményt kaptak, vagyis itt is ott is lecsíptek kicsit a munkaidőből, hogy mindkét körzetben a gyermekek számára is megfelelő időpontban tudjanak jelen lenni. A helyettesített körzetben ez jobbára eddig is csak arra volt elég, hogy a szigorúan kötelezőket – védőoltásokhoz kapcsolódó adminisztráció és szervezés, státuszvizsgálatok, kismamák ellátása, illetve az újszülöttek látogatása – elvégezzék, családlátogatásokra már kevés idő maradt, adminisztrációra is jobbára csak az este...

ITT OLVASHATÓ

L. RITÓK NÓRA: MUNKAERŐ PEDIG KELL(ENE)

A NYOMOR SZÉLE BLOG / HVG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2023.11.17.

Furcsa ez. Miközben egyre nagyobb indulat feszül a vendégmunkások körül, és sokan felvetik a hazai foglalkoztatás gondjait is, pl. a nyugatra vándorló hazai munkaerő, vagy a közmunkaprogramban vegetáló emberek kérdését, az embernek olyan érzése van, mintha nem ismernénk fel: egy folyamat vezetett idáig.

A folyamat pedig nem most kezdődött, voltak benne kezeletlen helyzetek generációk óta, aztán tevődtek rá újabbak, rossz döntésekkel, és most, mikor az egész problémát már valamelyik szegmensében mindenki érzi, sokan most kezdenek el gondolkodni a helyzeten.

Persze nem mindenki, van, aki még most is kényszeresen bizonygatja, hogy teljes körű a foglalkoztatás, tömegesen jönnek vissza az átmenetileg külföldre költözött családok, vagy, hogy a szakképzés is tökéletesen betölti a funkcióját. A külföldi munkaerő pedig csak azért kell, mert ekkora gazdasági fejlődést, amiben ma vagyunk, ezt a tempót nem lehet már másképp áthidalni, még, ha a kormány dolgozik is rajta, de átmenetileg nincs jobb megoldás.

Most nem hozom ide a globális munkaerőátrendeződés kérdését, inkább csak a hazai dolgokon agyalnék kicsit. Azon, hogy milyen kérdések merülnek fel ebben, és erre milyen válaszokat adnak a szereplők.

Kezdjük az időbeliséggel. Mikor kezdődött a vidék leszakadása, mi történt a földekkel, az állatartó telepekkel, gyümölcsösökkel, zöldségtermeléssel, tejgazdálkodással, stb. és mi azokkal az emberekkel, akiknek mindezt munkát adott, helyben? Tudott-e a rendszerváltás ezekre pozitív átrendeződéssel, fenntartható módon reagálni? Nos, azt hiszem, ezzel nem dicsekedhetünk.

Számomra szimbolikusan mutatja ezt a valaha szebb napokat megélt berettyóújfalui Tejporgyár, az épülete előtt az országban egyetlen tejmunkást ábrázoló szocreál szobrával. A gyár 1957-ben, a térség tejtermelésére épült, a települési tejcsarnokokból begyűjtve a tejet, és feldolgozva azt tejporrá, később fagylaltporrá, és más termékekké. Ma már nincsenek olyan háztáji gazdaságok, ahol tehenek lennének, a tejcsarnokokat lebontották, és megszűnt a gyár termelése is. Az épület maradt. 2015-ben nagy politikai csinnadrattával az újraindulás lehetőségét villantották fel, de nem történt semmi. Az összes hozadéka a szobor megtisztítása volt (persze ez is valami). Azóta az épületen fut a repkény, mállik a fal, rozsdásodnak a fémfelületek. Nemrég pedig kikerült rá egy tábla is: eladó.

Persze ahol nincs mezőgazdaság, ott nincs alapanyag, ott nincs miből gyártani. És ott nincs szükség munkaerőre sem.

Ez az ágazati leépülés, no meg a növénytermesztés monokultúrás átrendeződése nem igényel sok munkaerőt. Más pedig nem épült be helyette. A légüres térben maradt, egyébként nem képzett munkaerő viszont létező elem ma is, új generációkban termelve újra önmagát. A túlélési stratégiák fordulatot vettek, munkát leginkább az építőipar adott, távolabb, ami heti-havi távollétekkel szervezte át a családok életét. Ma ebben a szegmensben nagy szeletet foglal el a feketezóna is, az alkalmi, vagy annak álcázott foglalkoztatással. Aki meg maradt helyben, az a nyomorúságra telepedett szolgáltatásokból szerez pénzt, boltocskázás, illegális dohány-és alkoholárusítással megerősítve, pénzért fuvarozás, üzletelés. Amit a rendszer is elnéz, hiszen a szolgáltatáshiányos falvak már nem is lennének élhetők nélkülük. Mindenki boldogul, ahogy tud, ahogy akar.

Közben pedig lassan, de biztosan tette magáévá a fogyasztói világ hatása mindannyiukat. Kezdvezményes áruhitelekkel, személyi kölcsönökkel, melyeket az ügynökök helybe visznek, és megadják a pillanatnyi anyagi jólét illúzióját. A pénzügyi tudatossággal nem bíró felnőttek pedig eladósodnak. A tartozásaik behajtócégekhez kerülnek, ami a fizetés felének a levonásával jár. Mindez pedig a feketezóna irányába tolja őket, a “zsebbe fizetés”-ben nincs levonás. A túlélés tehát nem a legális munkavállalásban van. A szülői, rokoni minta pedig erős.

És ne hagyjuk ki az oktatást sem. Az iskola esélykiegyenlítő hatása a rendszerváltás óta sem bírt kiteljesedni, az utóbbi években pedig folyamatosan romlik. Mára sosem látott mértékűvé vált az oktatási szegregáció, ami szakemberhiánnyal, a pedagógusok kiégésével párosulva képtelen megfelelő alapkészségű és a tanulás iránt motivált gyerekeket kibocsátani az általános iskolából.

Képtelen vagyok megérteni, miért van az, hogy a megoldást ebben a helyzetben a szakképzésre helyezi a rendszer. Tanulmányi ösztöndíjjal próbálnak a rendszerben tartani gyerekeket, de vajon ez párosul-e a megfelelő tudás megszerzésével? Alapkészséghiányos gyerekekkel elérhető-e az elégséges szakmatanulás? Ami nincs megalapozva, az mitől állna meg? Miért nem az általános iskolára fókuszálnak?

A szegregált iskolák már csak túlélni akarják ezeket a gyerekeket… továbbgörgetik, átengedik azt is, aki semmit sem tud, mert nem tudnak vele mit kezdeni. Menjen, mihamarabb. Ha bukik, csak az időt húzzák, és később szabadulnak meg tőle.

A középiskola meg úgy csinál, mintha boldogulna. Mintha 16 évesen be lehetne pótolni mindazt, amit 7-8 évesen kellene elsajátítani. Aztán majd, ha kiesik innen is, különféle tanfolyamokon alibizi le a rendszer a szakmák megszerzését. Ami leginkább csak egy papír.

Hogy mit nem sikerül ebben a látszólagos ügy-kezelésben megoldani? Azt, hogy akarjon tanulni. Hogy előremutató lehetőséget lásson abban, hogy tanul, és a megszerzett tudással munkát vállal majd. Nem kap ehhez motivációt, mert otthon nem ezt látja, hiszen a szülő is alapkészségek híján, szakmaszerzés nélkül került ki a rendszerből, “mégis itt vagyok”-mondja, és megkeresi a pénzt, csak nem ott és nem úgy, ahogy azt a többségi társadalom elvárja. Nem inklúzió-barát módon.

No, és ez az egész együtt, a funkcióját betölteni nem képes iskolarendszer, és a családi szocializációs minta, magával hoz még egy sor dolgot, amit összefoglaló néven munkavállalói kompetenciáknak hívunk. Feladattudat, szabálytartás, felelősségérzet, elköteleződés, együttműködési képesség, stb.

Akik külföldről jönnek munkát vállalni, ők ezekkel rendelkeznek. Mi meg, bár rendelkeznénk erőforrással, képtelenek vagyunk ebből a társadalmi csoportból “kinyerni” a munkaerőt.

Mert a társadalmi leszakadásból nem tud meríteni a 21. századi európai munkaerőpiaci elvárás. Amiben még sok más elem is ott van, bilincsként, a lakhatási szegénység, a nők helyzete, az egészségtudatosság hiánya, stb.

De nincs kit hibáztatni. Ezt mi, magyarok csináltuk meg magunknak. Rendszereken át ívelve, kitartóan a szőnyeg alá söpörve mindent, politikai érdekek szerint használva őket. Most pedig már mindenki látja, mekkora a baj.

Kérdés, hogy mikor és ki kezdi el legalább a szembenézést vele.

ITT OLVASHATÓ

ITT A CHATGPT-ŐRÜLET VÉGE?

QUBIT
Szerző: RADÓ NÓRA
2023.11.21.

Sam Altman, az OpenAI nemrég kirúgott vezére szerint a ChatGPT mögött álló modellek további áttörés nélkül nem vezetnek el az általános mesterséges intelligenciához vagy a szuperintelligenciához. Az MTA múlt heti konferenciáján részt vevő filozófusok is amellett érveltek, hogy jelenlegi formájában az AI nem érhet fel az emberi gondolkodáshoz.

Óriási a felzúdulás az OpenAI háza táján: Sam Altman hétfőn átigazolt a Microsofthoz, miután az igazgatótanács kirúgta a legismertebb nagy nyelvi modellen alapuló chatbotot, a ChatGPT-t fejlesztő cég vezérigazgatói székéből. A bejelentés hírére több mint ötszáz alkalmazott írta alá azt a levelet, amelyben az OpenAI igazgatótanácsának lemondását követelik, különben otthagyják a céget, és követik Altmant a Microsofthoz.

A nagy zűrzavarban szinte teljesen elsikkadt az a beszéd, amit Altman néhány órával kirúgása előtt, a 2023 Hawking Fellowship Award díjátadóján adott elő, pedig amit mondott, az hatással lehet a mesterséges intelligencia fejlesztésének jövőbeli irányaira is.

„Szerintem újabb áttörésre van szükségünk. Még tovább tudjuk tolni a nagy nyelvi modellek határait, ezt is kell és ezt is fogjuk tenni. Tovább mászhatunk felfelé azon a hegyen, amin állunk, de a csúcsa még mindig elég messze van. De még ha elég messzire jutunk is, ebből talán néhány plusz dolog kisülhet, de nem hiszem, hogy valami olyasmi jönne ki belőle, amit én az általános mesterséges intelligencia szempontjából kulcsfontosságúnak gondolnék – mondta Altman. – Használjuk a szuperintelligencia szót. Ha nem tud új elméleteket alkotni a fizikában, akkor nem hiszem, hogy szuperintelligenciáról lehetne szó. Az ismert adatokon, az emberek viselkedésén és az emberi szövegek klónozásán alapuló tanítás szerintem nem fog minket oda eljuttatni. Szóval ott a kérdés, amin már régóta gondolkodnak a szakmában: mit kell összehoznunk egy nyelvi modellen kívül ahhoz, hogy egy rendszer újfajta fizikát alkothasson meg? Ez lesz a következő küldetésünk”.

Altman szavaira órákkal elhangzásuk után Budapesten reagált Barry Smith, a New York-i Állami Egyetem filozófiaprofesszora, a Why Machines Will Never Rule The World című, tavaly megjelent könyv szerzője. Smith múlt pénteken az MTA Tudományünnep keretében az MI: Robotikától a filozófiáig című nemzetközi tudományos konferencián azt mondta, hogy Altman gyakorlatilag beismerte: hiába fejlesztik még tovább a ChatGPT mögött álló nagy nyelvi modelleket, így nem lehet eljutni az általános mesterséges intelligenciához (artificial general intelligence, AGI), ami képes az összes olyan szellemi feladatot megoldani, amit az ember - és ezzel el is érkeztünk a ChatGPT-hype végéhez. (Arról nem tudni, hogy Altman meglehetősen szkeptikus beszédének volt-e köze a kirúgásához: a hivatalos indoklásban mindössze az áll, hogy vezérigazgatóként nem kommunikált elég nyíltan az igazgatótanáccsal, és így hátráltatta annak munkáját.)

Sztochasztikus papagáj

Smith szerint a világ összetett dinamikus rendszerekben működik, és megvannak a korlátai annak, hogy mennyire tudjuk előre jelezni viselkedésüket, hiszen ezek a rendszerek gyorsabban vagy lassabban, de állandóan változnak, és bizonyos mértékig kiszámíthatatlanok. Ilyen összetett rendszer az emberi agy és bármilyen organikus rendszer. Ezzel szemben a ChatGPT és a mögötte álló modellek zárt, mérnöki rendszerben működnek.

Bár vannak, akik azt állítják, hogy a ChatGPT mögött álló nagy nyelvi modellek már most elérték az AGI szintjét (köztük van Peter Norvig, a Stanford Institute for Human-Centered AI munkatársa), hiszen látszólag univerzális kapacitásuk van arra, hogy bármilyen témát feldolgozzanak, és látszólag emberi módon reagáljanak bármire. A filozófus Smith szerint azonban egyáltalán nem vagyunk még az általános mesterséges intelligencia közelében sem: a ChatGPT pedig gyakorlatilag egy sztochasztikus papagáj, ami a legnagyobb valószínűségek mentén jósolja meg a soron következő betűt és szót, ismétel és összekombinál dolgokat, de semmit nem tud, semmit nem ért meg és semmilyen értelemben nem nevezhető intelligensnek.

Smith szerint az algoritmus nem a való világhoz, hanem egy absztrakt szimulációhoz, az internethez kapcsolódik, ez az absztrakt világ pedig pontosan leírható nagy adatokkal úgy, ahogyan egy videojátékot is pontosan specifikál a hátterében futó szoftver. A ChatGPT így a filozófusprofesszor szerint ennek az absztrakt világnak a szakértője: szimbólumok sorozatát képes legenerálni, de ez egyáltalán nem egyenlő az emberi értelemben vett megértéssel.

Egy kósza járókelő is lehet olyan jó, mint a mesterséges intelligencia...

ITT OLVASHATÓ 

EGY BÍRÓSÁGI ÍTÉLET ALAPJÁN MÁR TUDHATÓ, MIKÉNT ZAJLIK AZ EGÉSZSÉGÜGY TITKOS ÁTALAKÍTÁSA

24.HU
Szerző: BENKE ÁGNES
2023.11.21.

Nem sokkal a koronavírus-járvány magyarországi megjelenése után a kormány rohamtempóban kezdte átalakítani az egészségügyet. A háttérben egy belső használatra szánt munkaanyag áll, amelyet tíz évre titkosítottak. A K-Monitor bírósági úton, közadatra hivatkozva próbálta a Belügyminisztériumtól kiperelni a dokumentumot. Noha a bíróság elutasította a keresetüket, a per során értékes információkat szereztek meg az egészségügy titkos átalakításáról...

...Nemrég a Fővárosi Törvényszéken zajlott az a per, amelyben a K-Monitor közadat igénylésre hivatkozva bírósági úton próbálta megszerezni a Belügyminisztériumtól a szóban forgó tanulmányt, amiről már régóta rebesgetik, hogy az egészségügy jelenleg is zajló átalakításának a sorvezetője. A bíróság október 31-én elutasította a felperes, vagyis a K-Monitor keresetét, így a titkosított tanulmány egyelőre nem kerül nyilvánosságra, bár a szervezet fellebbez a döntés ellen, mivel szerintük a fontos döntéseket csak a társadalom bevonásával lehet meghozni.

Az ítélet ellenére számos olyan információ derült ki a per során, amelyek alátámasztják az eddig csak sejthető tényt, miszerint a BCG által 2020-ban készített tanulmány valóban fontos döntések alapjául szolgált – és szolgál jelenleg is. Azt, hogy mennyire releváns dokumentumról van szó, az ítélet indoklásában maga a bíróság is hangsúlyozza.

A Magyarország egészségügyi ágazatának nagy horderejű, gyökeres változásokat eredményező átalakításának alapjául szolgáló szerződés és a tanulmány jelentős társadalmi érdeklődésre tart számot

– írják, hozzátéve ugyanakkor azt, hogy

a tanulmány és a szerződés nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele felszínes következtetésekre adhatna alapot.

A bíróság szerint ugyanis fennáll annak a veszélye, hogy a törvényalkotásban résztvevőket „felesleges behatások érik”, ha nyilvánosságra kerül a dokumentum. Az indoklásban egész pontosan ez szerepel:

A változások alapjául szolgáló normatív szabályozást megalkotó köztisztviselők munkáját érő pozitív vagy akár negatív kritika felesleges behatásoknak tenné ki az átalakítás bármely szegmensében dolgozók munkavégzését a kritika irányultságával azonos módon, mely adott esetben a tanulmány alapján végzett átalakítási folyamatot hátráltatná, meghiúsíthatná a döntések hatékony végrehajtását, és legvégső esetben ellehetetlenítené az illetéktelen befolyástól mentes, független, hatékony köztisztviselői munkát.

De milyen tanulmányról is van szó, amelyet ennyire féltenek Pintér Sándorék a nyilvánosságtól? A Boston Consulting Group nemzetközi tanácsadó cég már több ország egészségügyi átalakításában részt vett. 2018-ban a szlovák egészségügyi reformban segédkeztek, de dolgoztak a dán, az izlandi, a holland, a svéd és a német egészségügyön is. A módszertan mindenhol ugyanaz: a BCG egy mindenre kiterjedő, adatokkal alátámasztott elemzést készít az adott ország egészségügyi rendszeréről, majd javaslatokat is tesz az átalakítás konkrét lépéseire. Ezek a javaslatok a kormányok számára persze nem kötelező érvényűek, mégis úgy tűnik, hogy a jogalkotók előszeretettel használják a tanulmányt sorvezetőnek. A szlovák kormány például 2019-ben nem is titkolta, hogy a BCG által készített tanulmány is segített a kórházreform kivitelezésében és egy hosszú távú egészségügyi koncepció kialakításában.

A Belügyminisztérium 2020-ban 780 ezer euró plusz áfáért kötött szerződést a BCG-vel, amely még abban az évben prezentálta is az egészségügy átalakítására vonatkozó javaslatokkal teletűzdelt dokumentumot. Azt nem tudni, pontosan hányan olvasták és kik ismerhetik ezt a tanulmányt. Korábban a Magyar Orvosi Kamara azt mondta, hozzájuk nem jutott el, és ezt a perben tanúként beidézett Kincses Gyula MOK-elnök meg is erősítette a bíróságon.

A perben különleges volt az is, hogy nemcsak Kincses Gyula, hanem Jenei Zoltán országos kórházi főigazgató is tanúvallomást tett, a bírónő azonban jóváhagyta a Belügyminisztérium ügyvédjének kérelmét, így arra hivatkozva, hogy Jenei Zoltán titkosított adatokról beszélhet a vallomásában, azt csak a nyilvánosság kizárásával tehette meg. Az ítélet indoklása azonban kitér néhány olyan állításra, amelyeket Jenei Zoltán tett a közel egyórás vallomásában:

- Jenei Zoltán országos kórházi főigazgató ismeri a tanulmány tartalmát.

- A bíróság a szerződés és a tanulmány tartalmi vizsgálata alapján megállapította, hogy „a szerződés és a tanulmány címében is megjelenő stratégia a teljes egészségügyi ágazat átalakítására vonatkozó javaslatcsomagként, annak minden szegmensére kiterjedő jelenlegi modelljének átalakítását, az átalakítás teljes módszerét is jelenti, ezzel alapjaiban határozva meg a rendelkezésre álló eszközök jövőbeni hasznosítását, a felhasználás átalakítását is. Ezen átfogó stratégia több fázisos, bonyolult, mely összefüggéseinél fogva egyrészt nem bontható párhuzamos, egyedi eljárásokra, de azok összességére sem, másrészt azok egymással összefüggő, egymásra is épülő elemeket is tartalmaznak az egészségügyi ágazat átalakításával összefüggésben. E tényeket Jenei Zoltán tanúvallomása is alátámasztotta.”

- A bíróság szerint nem zárható ki, hogy az alperes (vagyis a Belügyminisztérium) az egyes döntések megalapozását a már meghozott döntésekkel azonos vagy hasonló, a tanulmány által is megfogalmazott elvek mentén érje el.

- „Ezen célok és elvek, módszerek, javaslatok összességét tartalmazza a kiadni kért tanulmány, amely alapján az áttanulmányozott kormány-előterjesztések tartalmával alátámasztottan folyamatosan központi irányítási feladatok végrehajtása is történik.”

- A bíróság azt is megállapította, hogy „a tanulmány egy koherens egészet alkot, abból nem ragadható ki egy-egy rész, amely a már megvalósult jogszabályalkotás alapjául szolgált, így nem volt jelentősége annak, hogy a felperesi állítással ellentétben a példálózó jelleggel az alperes által felsorolt jogszabályok közül valamely már hatályba lépett, és ekként a Magyar Közlönyben is megjelent.”

- „Az OKFŐ-vezető tanúvallomása is alátámasztotta azt a bíróság által is becsatolt bizonyítékok alapján megállapított tényt, hogy a tanulmány egyes részei egymástól nem elválaszthatók, nem kezelhető egy része sem olyanként, amelyre a továbbiakban az alperesnek a döntései meghozatalához már ne lenne szüksége, mivel azok alapján a döntések már megszülettek.”

- Jenei Zoltán vallotta, hogy jelenleg döntések folyamata zajlik, folyamatosan a tanulmány megállapításait figyelembe véve dolgoznak, több olyan előkészítés van jelenleg is, amely alapul veszi a tanulmányt. Ezek például a háziorvosi rendszer átalakítása, a praxis-közösségek átalakítása, az iskolai védőnők átvétele, a betegirányítás döntési jogosultságainak átszervezése, melyek most vannak folyamatban. Számtalan, a jövőben szükséges és tervezett intézkedés is várható, mint például a bérezési struktúra második fázisa és az egészségügy digitális fejlesztése.

- A bíróság azt is megállapította Jenei Zoltán vallomása alapján, hogy vannak olyan döntések, melyek már megszülettek és a végrehajtásuk is megtörtént, mint például az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvény.

- Miközben van olyan terület, ahol a döntések folyamatban vannak, és akad olyan terület is, ahol a döntések megszülettek, de a végrehajtásukra még várni kell...

ITT OLVASHATÓ 

MINDENKI ELFELEJTETTE AZ AGRÁRMINISZTÉRIUM VISSZAÉLÉSI ÜGYÉT, AZTÁN ELŐKERÜLT EGY ISMERT MAGYAR MILLIÁRDOSHOZ KÖTŐDŐ SVÁJCI BANKSZÁMLA

DIREKT36 / TELEX
Szerző: SZŐKE DÁNIEL
2023.11.21.

2023. szeptember 7-én különös jelenet játszódott le a Székesfehérvári Törvényszék egyik földszinti tárgyalójában.

A bíróság egy olyan, a sajtó által már nem igazán követett bűnügyet tárgyalt, amelynek elsőrendű vádlottja egy korábbi magas rangú kormányzati tisztviselő, Nagy János egykori agrárminisztériumi helyettes államtitkár. Nagyot azzal vádolja az ügyészség, hogy az ő közreműködésével fizetett ki a minisztérium egyik háttércége 2,2 milliárd forintot két ügyvédi irodának, amelyek a vádhatóság szerint nem végeztek ezért érdemi munkát.

A szeptemberi tárgyalási napon arról derültek ki fontos részletek, hogy mi történhetett ezzel a pénzzel.

A bíró bejelentette, ismertetni fog pár banki dokumentumot, mire több vádlott ügyvédje ezt megpróbálta megakadályozni arra hivatkozva, hogy ez sértené egy másik nyomozás érdekeit. Az egyik ügyvéd kifejezetten azzal érvelt, hogy

nem lenne helyénvaló, ha a Direkt36 munkatársa – aki egyedüliként volt jelen újságíróként – tudomást szerezne a banki papírok tartalmáról.

A bíró végül elutasította az ügyvédek érveit, és folytatta az iratok ismertetését. Ezek olyan dokumentumok voltak, amelyek arról szóltak, hogy a vád szerint feleslegesen kifizetett 2,2 milliárd forint közel felének mi volt az útja. Az iratok szerint a pénzt megkapó ügyvédi irodák – amelyek vezetői szintén vádlottak Nagy János mellett – egy budapesti cégen keresztül egy svájci bankszámlára utaltak jelentős összegeket. Ez a számla egy panamai offshore cég tulajdonában volt, amely a bíró által ismertetett iratok szerint egy magyar milliárdos üzletemberhez, Nobilis Kristófhoz köthető.

Nobilis régóta meghatározó figurája a magyar üzleti életnek, dolgozott a pénzügyi szektorban, és voltak befektetései az ingatlanpiacon és az agráriumban is. A Manager Magazin 2005. augusztusi portréja a nyilvánosságot kerülő, egyértelműen jobboldali elkötelezettségű üzletemberként írta le, akinek ugyanakkor vannak baloldali és liberális üzleti partnerei és barátai is. Nobilisnak olyan egykori vagy jelenlegi kormányközeli szereplőkkel is volt üzleti kapcsolata, mint Spéder Zoltán bankár és Schmidt Mária történész.

Nobilis Kristóf feltűnése az Agrárminisztériumot érintő ügyben azért is figyelemre méltó, mert egyik fia, Nobilis Márton a miniszter kabinetfőnöke volt a pénzmozgások idején, jelenleg pedig ugyanennél a tárcánál államtitkár.

A Direkt36 az ügyészségtől úgy értesült, hogy a nyomozók nemrég három embert hallgattak ki, akiket pénzmosással gyanúsítanak. Neveket az ügyészség egyelőre nem közölt.

Sem Nobilis Kristóf, sem a fia nem válaszolt a kérdéseinkre.

Az elfelejtett per...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

ITTHONRÓL NEM LÁTSZIK, DE FORRONG AZ EGYHÁZ – AFRIKA ÉS KELET-EURÓPA FÚRHATTA MEG FERENC PÁPA REFORMJÁT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: LAKY ZOLTÁN
2023.11.20.

Bár a fősodratú hazai egyházi sajtóból és a kormánymédiából ebből szinte semmi sem jött át, kiéleződött a katolikus egyházon belül zajló „kultúrharc”. A Ferenc pápa pontifikátusát végigkísérő viták a „szinodalitásról” rendezett püspöki tanácskozás körül és egy amerikai püspök eltávolításában csúcsosodtak ki. A szinódust az egyház konzervatív tagjai Pandora szelencéjének tekintették, míg a progresszívok azt remélték, hogy megnyitja az utat a melegek és nők „egyenlő jogai” előtt. A jelek szerint egyik félnek sem lett igaza, mivel az egyház súlypontja a globális Dél, főleg Afrika felé tolódik, amelynek képviselői még az LMBTQ kifejezést is kiszavazták a szinódus záródokumentumából.

„A már megkezdett reflexiós munkára építve tisztázni kell a szinodalitás jelentését különböző szinteken, lelkipásztori, teológiai és kánonjogi értelemben. Ez segíthet elkerülni annak a veszélyét, hogy a fogalom túl homályosan vagy általánosan hangozzék, múló szeszélynek vagy divatnak tűnjön” – áll a Püspöki Szinódus XVI. Rendes Közgyűlése első ülésszakának végén megszavazott szintézisdokumentumban. Vagyis három évvel azután, hogy Ferenc pápa meghirdette a „szinódust a szinodalitásról”, majd lezajlott annak egyházmegyei és kontinentális szakasza, végül a Vatikánban összegyűlt a világegyház 365 küldötte, s sikerült megfogalmazniuk, hogy a 2024-ben esedékes második ülésszakra, a szinódusi folyamat végére jó lenne tisztázni, mit is jelent a fogalom, amiről több éve tanácskozni kellene.

Itthon a hivatalos egyházi sajtó nagy terjedelemben és korrekt, tényszerű híradásokban számolt be a szinódus menetéről, az ülésszak hangulatáról, a témák köréről, megszólaltatva az ülésszak magyar résztvevőit is. Ám hogy az egyes témákban milyen álláspontok feszültek egymásnak és ebből mi következik a gyakorlatban az egyház számára, mindarról az általánosságokon túl szinte semmit sem lehetett megtudni. Ami persze részben érthető, hiszen az ülésszak zárt ajtók mögött zajlott.

Csakhogy kevés jött át abból a feszültségből is, ami a szinódus körül a nyugati katolikus nyilvánosságban volt kitapintható. Merthogy az egyház konzervatív köreiben az egész szinodális folyamatot mély bizalmatlanság övezte, a tanácskozás körül tovább nőtt az ellentét az egyház reformpárti és a pápával szemben kritikus, a megújulási törekvéseket fenntartásokkal szemlélő része között. Ez egészen odáig vezetett, hogy Ferenc november 11-én felmentette hivatalából az egyik leghangosabb bírálóját, a kelet-texasi Tyler püspökét, Joseph Stricklandet.

Mindebből az elvileg keresztény magyar kormányhoz kötődő média is keveset mutatott meg. Noha az LMBTQ slágertéma hasábjaikon, és az elmúlt években számtalanszor bírálták a német katolikus egyházban ezen a téren zajló, megítélésük szerint negatív folyamatokat, most elvétve kaptak hangot felületeiken a pápát ért egyházon belüli kritikák.

Emlékezetes: a korábbi, gyakran alpári bírálatok után a kormánypárti média újabban Ferenc-párti fordulatot vett, a tavaszi pápalátogatás idején már körülrajongta az egyházfőt, a hangsúlyt pedig az ukrajnai „béke” ügyében látszó egyetértésre helyezte. Több kormánymédium – így a Mandiner, a Magyar Nemzet és az Origo – most még Strickland püspök kirúgásáról sem számolt be.

A szinódussal kapcsolatos ellenvélemények csak a katolikus nyilvánosság alternatív felületein jelentek meg, kisebb elérésű és változó kvalitású médiumokban. Pedig a kérdés és a vita egyházi forrásaink szerint foglalkoztatja a magyar egyházi közeget is, csak a feszültség elkerülése érdekében jobbnak látja csendben beszélni róla. A hazai delegátusok egy része szerepet játszhatott a záródokumentum alakításában is – a Washington Post szerint lengyel kollégáikkal együtt a magyarok támogatásával tudták érvényesíteni érdekeiket az afrikai püspökök...

ITT OLVASHATÓ

BARTUS LÁSZLÓ: ELLENJELÖLT NÉLKÜL

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2023.11.19.

...akárhogy utálja a nyugati demokráciát, szeret a nyugati országok politikusai között forgolódni, élvezi, hogy köztük lehet. Farkas Flóriánt megszégyenítő módon smúzol nekik, hízelkedik, alakoskodik, gazsulál, nyalja a kezeket és a hátsókat. Elég visszataszító. Így nem marad más, mint gratulálni a fényes 100 százalékos győzelméhez, amivel lekörözött minden népirtót.

Mindezt azzal a dakota bölcsességgel magyarázta, hogy „menet közben nem váltunk lovat”. Nem tudjuk, ezt honnan vette, mert okos dakota váltott lovakkal halad, hogy célt érjen. Az orbáni mondás jól hangozhat elsőre, de ha egy lovas meghallja, azt mondja, hogy hatalmas hülyeség. De itt nem gondolkodik senki, itt minden hülyeséget megtapsolnak.

A valódi ok az, hogy nincs másik ló. Nem is lehet, mert itt nem a lovas a fontos, hanem a ló, aki nem versenyzik, hanem az istállón belül az összes többi lovat már régen kinyírta. S most azon dolgozik, hogy más istállók lovai is megdögöljenek. Ne kapjanak zabot, haljon éhen az összes, ne patkolják őket, úgy álljanak ki versenyre, hogy a startnál összeesnek.

Így versenyez az a ló, akit soha nem cserélnek. S így lesz ő a győztes. Így nem veszi észre senki, hogy már nincs benne szufla, elhízott, kövér, szőre fakó, szája habzik, a vérnyomás, cukor, koleszterin az egekben. Igazi versenyre be sem lehet nevezni, az ott induló lovakhoz nem is mérhető, azok pocskondi-zásából él. Róluk szállít rossz híreket, hogy megdöglenek.

Miután még mindig ragaszkodik a hamis látszathoz, hogy a Fidesz nevű szervezett bűnözői csoport egy politikai párt, kénytelenek vagyunk a politikai pártokra jellemző kategóriákkal megfogalmazni ugyanezt, és megállapítani, hogy a Fidesz-demokráciában nincs ellenjelölt és nincs ellenszavazat. Már ellenjelölt sincs, mert bárki jobban mutatna nála.

A Fidesz politikai pártként azért is nehezen értelmezhető, mert a kommunista diktatúrák pártjaiban is voltak platformok, irányzatok, belső harcok, volt kritika és önkritika. Egy párt kongresszusa a kommunizmusban is téttel bírt, hogyan alakulnak az erőviszonyok, milyen változások, milyen új irányok lesznek, hova tolódik a hangsúly. Itt az van, amit Orbán akar.

Még a Szovjetunióban is voltak belső hatalmi harcok. Volt XX. kongresszus, a személyi kultusz és a terror valamelyest csökkent. A Fidesz bukását éppen az sietteti, hogy nincs más ló, csak ez az egy, aki agyonrúg mindenki mást, nincs hajlandóság és lehetőség sem az önkorrekcióra, a kiigazításra, a tévedések és hibák kijavítására. Ez önveszélyes állapot.

A Fidesz-kongresszus egy hibátlan, tökéletes párt képét mutatta, amely soha nem téved, nem hibázik, semmiről nem tehet. Vannak nehézségek, de azokat mindig külső tényezők okozzák, amelyek ellen viszont mindig sikeresen harcol a Párt. Győzelmet győzelemre halmoznak, az élet minden területén zsenik állnak, de a legnagyobb zseni maga a Paripa.

Ha lenne ellenjelölt, kénytelen lenne valami kritikus vagy önkritikus megjegyzést tenni, akár csak abban a formában is, hogy ezt lehetne még jobban is csinálni. De nem fér bele ennyi kritika sem. Itt csak olyan ellenjelölt indulhatott volna, aki az ellenfelet dicsőíti, magát nevetségessé teszi és leszólja. Olyan bokszoló, aki az első ütésével magát üti ki.

Ez már arra utal, hogy vigyázni kell a leválthatatlan lóra. Nyílt versenyre már hazai pályán sem alkalmas, mert ha valaki őszintén elmondaná, hogy ez a ló nem képes vágtára, hátra szalad, nem előre, nem bátor, hanem vak, nem lát a pályán, a nagy derbikről kitiltják és minden róla írt cikk hazugság, mert minden versenyt elveszített, akkor azt a lovat lelőnék.

Még mindenki kiszolgálja a hazugságot, mert ebben látja a pénz és a karrier lehetőségét. A nem cserélhető lóról elhiszik, hogy ő lesz a nagy Győztes, és tisztában vannak azzal, hogy annyi ereje még van, hogy aki ellene szól, azt agyonrúgja. Ebből lehet következtetni, hogy a párt belső fegyelme a félelemre épül, s a terrorra, ami uralkodik a párton belül körülötte.

Senki nem mondhatja ki az igazságot. A hülyék talán még el is hiszik, hogy ez az igazság, de ahhoz tényleg nagyon hülyének kell lenni. De titkolni kell, mert nem lehet tudni, ki köpi be a kritikust, aki lázadó és ügynök, az ellenség embere. Kiszállni nem lehet, reformálni nem lehet, korlátozni a vezért nem lehet. Ezen a lovon nincs gyeplő.

Nem gyanús, hogy ez a ló csak olyan versenyeken szalad, ahol nincs ellenjelölt, ahol nincs ellenfél. Hogy szerinte azok a társadalmak hanyatlanak, ahol valódi verseny van. Neki csak azok a rendszerek tetszenek, ahol másik leválthatatlan ló viszi a szakadékba az országot. A látvány azért dermesztő, mert az ország népe a kocsiban ül, amit a vak ló húz a sötétben.

Egyet lehet még tenni, amíg nem késő. Leugrani a szekérről. Mert ezt a lovat megállítani nem lehet. Ez addig megy a szakadék felé – s mindig távolabb az igazi versenyektől, hogy senki ne lássa, mennyire rozoga -, amíg a nyakát nem töri. Addig is dicsőíteni kell, milyen szép vékony sudár tüzes paripa, minden verseny abszolút győztese.

Ahol senki más nem indul.

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN ELHITETTE, MINDEN RAJTA MÚLIK, CSERÉBE „CSAK” ENGEDELMESSÉGET KÖVETEL

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.11.21.

Nincs jelentősége annak az öndicséret-dömpingnek, ami a Fidesz szombati tisztújító kongresszusán elhangzott, mert az önmaguknak és a Fidesz-tábornak szólt – véli Síklaki István szociálpszichológus. Szerinte Orbán – orosz mintára – egy teljesen alternatív valóságot épített föl, amely a médiájának, és az őt rendszeresen megválasztó, alattvalói mentalitású tömegnek köszönhetően működik is. Ráadásul a hatalom birtokosai ördögi kört hoztak létre: a tömeg azt hiszi, minden felelősség a politikusoké, cserébe viszont engedelmeskednünk kell a vezérnek

Indokolt az az öndicséret-tömeg, amely a Fidesz tisztújító kongresszusát jellemezte?

Nem indokolt, de ennek nincs jelentősége. Ez saját maguknak, meg a Fidesz-tábornak szólt.

Mindig ezt mondjuk. De túl azon, hogy Orbán szerint a Fidesz az ország, sőt, Európa „legsikeresebb és legerősebb politikai közössége”, az az alaptétele, hogy nem kilépni kell az EU-ból, hanem megváltoztatni.

Ezt szeretné, ez nyilvánvaló.

Hol hibázik Orbán látásmódja, miben téved, és azzal szemben, amit mond, mi az igazság?

Azt majd meglátjuk. Nyilván kavar. Ha például keresztül tudja vinni – és ehhez azért lehetnek szövetségesei –, hogy a nyugat-balkáni országok bekerüljenek az EU-ba, akkor egy erősebb „fúrógépet” tud elindítani. Elképzelhető. A helyzet nagyon kiszámíthatatlan. Itt van ez a rettenetes háború, és a bánat tudja, meddig tart, hogy bírják erővel. A hagyományos polgári értékeken alapuló demokráciák eléggé sérülékenyek az elrettentő demagógiával, populista autokráciákkal szemben, egészen addig, amíg ki nem tör a katasztrófa. A végén aztán mindig a polgári demokráciák győznek, de általában sokba kerül.

Mi van akkor, ha Orbán elképzelése egy nagy félreértés, és rosszul számította ki a helyzetet?

Egy párszor már bekövetkezett ez a jobboldal kavarásával, csak példaként említem Giorgia Melonit. Az teljesen nyilvánvaló, hogy Orbán abszolút orosz mintára egy teljesen alternatív valóságot épített föl, amely a médiájának, és az őt rendszeresen megválasztó, alattvalói mentalitású tömegnek köszönhetően működik is. Miután pedig ez egy alternatív valóság, nyugodtan verhetik a mellüket, miközben a tények pont az ellenkezőjét mutatják. De hát a tényekkel csak akkor kell foglalkozni, amikor már késő.

Orbánnak az a kedvenc mondása, ha nem történik drasztikus változás Brüsszelben, akkor a szövetség menthetetlenül szét fog esni…

Igen. Ebben egyrészt nyilván van egy kis vágyteli gondolkodás, másrészt pedig reális veszély. Csakhogy nekem van egy olyan optimista megérzésem, hogy a saját lelkivilágából kiindulva, túlbecsüli a belső nézeteltérések és viták súlyát. Szerintem ésszel igen, de lelkileg nem képes fölfogni, hogy normálisan tud működni egy nem autokratikus rendszer. Az, ami külső szemmel – pláne az övével – egy teszetosza, kaotikus valaminek tűnhet, az azért könnyen lehet, hogy valójában hosszú távon egy nagyon stabil rendszer. De ezt is az idő fogja megmutatni.

Ezzel szemben Magyarország egyre inkább bezárkózik, illetve Keletre igyekszik húzódni, a diktatúrákhoz közeledik. Kinek van itt nagyobb félnivalója az EU-nak, vagy nekünk, magyaroknak?

Nyilvánvalóan nekünk, csak mi olyan bátrak vagyunk, mint a vak ló.

Miért mondják mégis a Fidesz-hívő, a pártot ugyan ténylegesen nem kiszolgáló, de abban hívők közül egyre többen és hangosabban, hogy ez egy jó irány? Mi az, amit a Fidesz „elad” nekik?

Ha belegondolunk, akkor az elmúlt párszáz év magyar történelmi mentalitásában az van benne, hogy mindig van egy nagy, külső ellenség, aki ellen nekünk védekeznünk kell: törökök, Habsburgok, Trianon és az Antant, aztán az oroszok. Ebbe az alapállásba, alapélménybe tökéletesen belefér, hogy ha az oroszok már elmentek, akkor Brüsszel az új Moszkva. Ez természetesnek hat egy magyar ember lelkivilágának, miközben persze egy nagy baromság, ahogy az egész szuverenitás-történet. Az az igazság, hogy a szuverenitásunkat már elveszítettük, csak épp az oroszok felé. Először. Most épp a kínaiak felé folytatjuk. Az EU felé pedig nyilvánvalóan van szuverenitásunk, nagyjából havonta vétózik meg valamit Orbán. Próbált volna meg bárki akár egyetlen vétóra is gondolni a Kádár-rendszer idején! De Orbán ezt is ráülteti egy csavarral a magyar történelmi, zsigeri élményre, arra, hogy mi csak alulmaradhatunk, minket csak kihasználhatnak ezek a nagyhatalmak, nekünk pedig szabadságharcot kell ez ellen vívnunk. Ez egy nagyon mély magyar mítosz, és ezt tökéletesen, és a szokásos gátlástalan cinizmusával meg is lovagolja Orbán.

Tudunk ez ellen tenni?

Szerintem addig semmit, amíg fennáll az a csapda – kicsit olyan, mint a 22-es csapdája –, hogy az a 3 millió alattvaló mentalitású tömeg úgy gondolja, a felelősség a politikusoké. A vezér a felelős bármiért, ami történik, éppen ezért, mi nem vagyunk érte felelősek, és nekünk nem kell semmit tennünk. Igen, ám, de, ha mi ilyen szépen áthárítjuk a felelősséget, ezt csak akkor tehetjük meg, ha engedelmeskedünk neki. Ha fellázadunk ellene, akkor nálunk lesz a felelősség, az pedig baj, azt nem lehet vállalni. Ezért ebben az ördögi körben vagyunk, pampogunk, meg zsörtölődünk, de nem vállaljuk a felelősséget, azt áthárítjuk a vezérre. Ennek pedig az a feltétele, hogy akkor viszont engedelmeskednünk kell a vezérnek.

És akkor az ország szabadon rohan a semmibe?

Így van, és egyre gyorsabban. Keserű ébredés lesz minden szempontból, mert ráadásul a „kalandozás” a türk világban – amennyire a partvonalról meg tudom ítélni –, csak félreértés. Persze, lehet, hogy csak kívülről látszik így. Itt van például Üzbegisztán, amely nagyon közel van Kínához, kézenfekvő lenne hozzá a kapcsolata, és mégis egy isten háta mögötti diktatúra. De olyan informatikai parkokat építenek, informatikában olyan hihetetlenül elhúztak mellettünk, mint a szél. Sőt a felsőoktatásban is. Közben mi itt rabszolgamunkára telepítjük a kínai akkumulátorgyárakat. A mi fejlődésünk még a türk diktatúrákhoz, Azerbajdzsánhoz, Üzbegisztánhoz, Kazahsztánhoz képest is egészen tragikusan ferde. Mi jóval inkább orosz rabszolgák vagyunk, és sokkal inkább egy harmadik világbeli gazdasági és minden egyéb mentalitás jellemez bennünket. Az egy dolog, hogy a románok, szlovákok – a cseheket és a lengyeleket ne is említsük – jócskán elhúztak tőlünk, de gyakorlatilag már a bolgárok, és a közép-ázsiaiak lihegnek a nyakunkban.

ITT OLVASHATÓ

ELKÉSZÜLT A FELMÉRÉS, AZ EU-BAN A MAGYAROK BÍZNAK A LEGKEVÉSBÉ A KÖZMÉDIA HÍREIBEN

NÉPSZAVA
Szerző: HALMAI KATALIN
2023.11.21.

Míg 25 tagországban az állami média vezeti a leghitelesebb hírszolgáltatók listáját, addig Magyarországon 25 százalék azok aránya, akik bíznak az állami hírszolgáltatókban, inkább a közösségi oldalakról tájékozódnak – derül ki az Eurobarométer közvélemény-kutatásából.

Európában a polgárok 48 százaléka bízik a közszolgálati televízióban és rádióban, mint hírforrásban. Nem így Magyarországon, ahol a 27 vizsgált EU tagállam közül a legalacsonyabb, 25 százalék azok aránya, akik hisznek az állami médiának. 26 százalékos mutatójával még a lengyel közmédia is valamivel hitelesebb a hírfogyasztók számára, mint a magyar.

E két országon kívül nincs tagállam, ahol az emberek kevesebb mint egyharmada bízna az állami hírszolgáltatókban: még a hátulról a harmadik helyen osztozó Görögországban és Máltán is 39 százalék ez az arány.

A legtöbben Finnországban (71 százalék), Portugáliában (65 százalék) és Svédországban (63 százalék) tartják a közmédiát a legmegbízhatóbb hírforrásnak

– olvasható az Európai Parlament által közzétett friss Eurobarométer felmérésben, amely az uniós polgárok médiaszokásait vizsgálta.

Míg 25 tagországban a közmédia vezeti a leghitelesebb hírszolgáltatók listáját, addig Magyarországon a közösségi médiában követett emberek, csoportok vagy barátok, valamint az egyéb hírplatformok, köztük a blogok és podcastok. A közvéleménykutatók szerint ez azt mutatja,

hogy a magyarok radikálisan elfordultak a hagyományos hírforrásoktól.

Egyetlen tagországban sem ilyen kiugróan magas (28) e két kategória megnevezése megbízható hírforrásként. Ugyanakkor a múlt évhez képest a felmérést végzők az EU átlagában a legnagyobb bizalomnövekedést épp a YouTube és más videoplatformok (+4 százalék), valamint a közösségi médiacsatornákon megjelenő influenszerek (+4 százalék) esetében tapasztalták.

A közösségi médiumok közül Magyarországon messze a Facebook a legnépszerűbb: a felmérésben részt vevők 83 százaléka állította, hogy az elmúlt hét napban használta. Ezzel szemben az uniós átlag 63 százalék. A WhatsApp népszerűsége ugyanakkor jóval alacsonyabb (13 százalék) nálunk, mint az EU-ban (62 százalék)...

ITT OLVASHATÓ

SZEGÉNY, NAIV EURÓPAI BIZOTTSÁG

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.11.21.

Már megemlékeztünk a nemzeti konzultációs téboly újólagos kitöréséről, ami ezúttal nagy valószínűséggel minden eddigit felülmúl. Bekerül a postaládába, folyik a médiából, és az utcán is megjelent a szokásos kék óriásplakátok formájában. Arról is szóltunk, Deutsch Tamás volt annyira hülye, hogy külön is felhívta az EP képviselőinek figyelmét a magyar bolondokházára, nem mintha ők maguktól ne értesülhettek volna róla, mint bizonyára tudomásukra is jutott ez az elképesztő zűrzavar, amit ez a csürhe generál.

Mindez csak azért különösen delikát, mert azt nagy valószínűséggel Deutsch Tamás, így az összes fideszes és fideszista tudja, hogy az ebben a konzultációban foglaltak szemenszedett hazugságok azzal a céllal, hogy az arra fogékony magyar nép, ha lehet, még hülyébb legyen, és így ezekre szavazzon. Mindenki tudja, hogy hazudnak, a magyar nép másik halmaza viszont, amelyik nem bávatag, és nem szorongat Orbán Viktor álávjú táblákat, már annyira belefáradt ebbe az egészbe, hogy lassan szava sincs semmire.

Tudomásul veszi a megváltoztathatatlant. Deutsch Tamás már csak azért is csökkent értelmű volt ezzel a figyelemfelhívással, mert azt is tudhatta, nem csak Európa választott képviselői tudják meg, mi folyik itt minálunk, hanem szinte mindenki, még az is, akinek igazán nem is kellene. Például az Európai Bizottság, amelynek szóvivője nyilatkozott is egészen halk hangon. Azt mondta, hogy „a magyar nemzeti konzultációban szereplő állítások teljességgel valótlanok, ugyanakkor Brüsszel nem tervezi ellenkampány indítását”.

Ez utóbbiba bele sem gondolunk, mert nem tudjuk, hogyan képzelnék a levelezést, egyebet, ellenkampánynak éppen elég, ha nem küldik a pénzt, ez meg már úgyis zajlik, és ezek után a nem cselekvés folyamata folytatódni is fog. Tehát Navracsics sírdogálva hazamehet, szükség rá jelenlegi funkciójában szükség itt már nem lesz. De nem is ez, hanem amit a szóvivő, bizonyos Eric Mamer még ráadásnak mondott. Ebből tetszik ki, hogy ez a Brüsszel tudja azt, mi történik Magyarországon, arról azonban fingja sincs, ami itt folyik.

Mamer úr, mint valami naiv óvodás, úgy nyilatkozott, hogy azért nem indítanak ellenkampányt a hazugságözönnel szemben, mert mint mondta, „hisz a magyar lakosság intelligenciájában és egyúttal felkért minden érdeklődőt, hogy a Bizottság különböző dokumentumaiból, vagy a kapcsolattartó személyeken keresztül szerezzen be hiteles információkat arról, hogy mit tesz és mit nem tesz az Európai Bizottság”. Eltátjuk ekkor a szájunkat, midőn elképzeljük mindannyiunk Mária nénijét, aki tájékozódik az EB dokumentumaiban és -ból.

Illetve a kapcsolattartó személyen keresztül, amely Mária néni esetében a plébános vagy a Fidesz egy mini gauleitere, igyekszik hiteles információkat beszerezni. Nem tudjuk, Mamer úr honnan szedi az ismereteit a magyar nép szellemi állapotáról és a közügyek felől való érdeklődéséről, de azt kell feltételeznünk, hogy őt nagyon csúnyán, éspedig galádul becsapták. Innen azt a következtetést tudjuk csupán levonni, hogy a magyar nép és Európa, amely most brüsszeli gúnyában van, egészen egyszerűen nem kompatibilis...

ITT OLVASHATÓ

LÁNCFŰRÉSZ VÉR NÉLKÜL, ŐRJÖNGÉS VÉG NÉLKÜL - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2023.11.21.

Jó reggelt, ez megint a 444 napindító – és továbbra sem az egyetlen – hírlevele, benne az elmúlt 24 óra fontosabb anyagaival.

BELFÖLD

Amikor szóba kerültek Mészáros Lőrinc koncessziói, Lázár János rácáfolt Rogán Antal eddigi magyarázatára. Lázár a miniszteri meghallgatásán azzal próbálta „sokkolni” a bizottságot, hogy „nem föltétlenül kell nekünk Volán vagy MÁV”. Megígérte, hogy nem lehet többé annyit kaszálni az állami beruházásokon, mint eddig, a kiemelt státuszú épületek nagy részét pedig vállalhatatlannak tartja.

Egyre súlyosabb a központból irányított szellemi futballhuliganizmus: Bohár Dániel már hamisítvánnyal akarja bizonyítani, hogy az ellenzék a magyar válogatott ellen szurkol.

Ursula von der Leyen „a szemöldökét sem húzta fel” az új plakátkampány láttán – állítja az Európai Bizottság szóvivője, aki szerint semmiféle kapcsolat nincs a Bizottság elnöke és Alex Soros között.

- Szijjártónak is úgy kinyomtatják a Nemzeti Sportot, mint Orbánnak.

- A méltó meghalásért perelő Karsai Dániel kitett egy videót arról, hogy két év alatt mennyit romlott az állapota.

GAZDASÁG

Úgy tűnik, Tiborcz István jár majd a legjobban a gazdasági bevándorlókkal, mert a letelepedési kötvények helyett itt a „vendégbefektetői jogviszony”.

Bejelentették, hogy 350 milliót osztottak szét vallásos könnyűzenészek között, pedig a pénz komoly részét templomi orgonák javítására adták: egy Bolyki Brother kapott 3 milliót a négy fiával együtt, ám egy rakás adatot név nélkül tettek közzé, így nem tudni, kaptak-e állami pénzt a híres csókosok.

Kiszabadult a luxusbörtönből Kocsis István, aki egy kecskeméti panellakás megvásárlása révén kerülhetett be oda, és az MVM és a Paksi Atomerőmű egykori vezérigazgatója már akkor is ki-be járkálhatott, amikor elvileg ült.

„Amikor azt mondjuk, hogy Magyarország minden környezetvédelmi jogszabályt teljesít, ez már a tervezési szinten sem igaz” – állítja az akkumulátorgyártásról a WWF környezetpolitikai szakértője.

- „Különös szolgálati rendet” vezetnek be a Magyar Honvédségnél, ahol közvetlen fenyegetés hiányában is „mindenki köteles többet vállalni és többet tűrni”.

- 100 milliárdokat tartanak kriptóban a magyarok, de a digitális javak öröklése még mindig bizonytalan.

- Matolcsy szerint középtávon bevezethető az euró.

- Leváltják Patai Mihályt, a Budapesti Értéktőzsde igazgatóságának elnökét.

- Jövőre még 6 napos hétvége is lehet, de decemberben két szombaton is dolgozni kell.

OROSZORSZÁG

Váratlanul Kijevbe utazott az amerikai védelmi miniszter, hogy megerősítse „az Egyesült Államok megingathatatlan támogatását Ukrajna szabadságharca iránt”.

Jens Stoltenberget nagyon aggasztja Orbán boszniai szerb barátja: a NATO főtitkárát a boszniai szerbek elszakadást pártoló retorikája, de az országban tapasztalható jelentős külföldi, főként orosz befolyás is nyugtalanítja.


Oroszország több moldovai tisztviselőt tiltott ki, miután Moldovában orosz lapokat tiltottak be, de amúgy sem voltak túl jóban, a moldovai elnök a háború kitörésének napján azzal vádolta a moszkvai vezetést, hogy meg akarták puccsolni.

- A bolgárok visszaléptek az orosz gáz megadóztatásától.

IZRAEL

A hútik lefoglaltak egy japán óriáshajót a Vörös-tengeren, mert szerintük az valójában izraeli: a japán üzemeltetésű Galaxy Leader nevű hajó tulajdonosa egy Man-szigeti székhelyű Ray Car Carriers nevű cég, amely a Tel-Avivban bejegyzett Ray Shipping egyik leányvállalata.

28, veszélyeztetett gázai koraszülöttet vittek át Egyiptomba: az észak-gázai Al-Sifa kórházban több csecsemő is meghalt, miután az inkubátoraik leálltak az egészségügyi szolgáltatások összeomlása közben.

KÜLFÖLD

Javier Milei, a színes latin-amerikai politikai színtér legszínesebb jelöltje simán megnyerte az argentin elnökválasztás második fordulóját, így már csak az a kérdés, hogy mihez kezd hatalmon az ember, aki a szervkereskedelem legalizálását is megígérte a kampányban.Robert Fico nem hajlandó szóba állni négy szlovák médiummal, mert szerinte nem tájékoztatják valósághűen a nyilvánosságot.

Több mint 200 maffiózót ítéltek el az egyik legnagyobb olasz maffiaperben: a 3 éves nyomozás európai helyszínekre is kiterjedt, az ítéletet pedig az egyik legerősebb csapásként tartják számon a 'ndrangheta ellen.

- Berlinben lebegő mágnesvasútat építenek.

- Az albán parlamentben füstszóróval tüntetett az ellenzék.

- Leláncolják az olívaolajos palackokat a spanyol szupermarketekben, annyira lopják, mert megdrágult.

- Shakira 7,3 millió eurós pénzbírsággal rendezi a spanyolországi adócsalási ügyét.

TECHNOLÓGIA

A Microsoftnál folytatja Sam Altman, megtalálták az OpenAI új vezérigazgatóját: a Twitch korábbi vezetője veszi át a mesterséges intelligenciával foglalkozó céget, aminek az alkalmazottainak több mint fele követeli az igazgatóság lemondását.

- Egy arab távközlési csoport lesz a Yettel többségi tulajdonosa: a cseh tulaj operációra nem, de a magyar, szerb, bolgár és szlovák Yettelre hatással lehet az üzlet.

TV

„Bocs, haver, ott voltál? Nem? Akkor fogd be a pofád!” – üzente Ridley Scott az új filmjét, a Napóleont kritizáló történészeknek.

Az RTL gazdás társkeresőjének egyik utolsó randija hátborzongatóbb volt, mint amikor József gazda kimondta, hogy punci: előkerült egy nejlonzacskó, egy üveg száraz bor, egy kevés cukor és egy kisujj.

A csatorna egy taktikai-pszichológiai-bűnügyi realitynek álcázott élőszereplős társasjátékot is készített, ebben Szijjártó rajongója együtt szerepel Vajna Tímea sógorával, és a TASZ kampányának arcával.

Már több mint 444 ezren látták a Valótlanul című filmünket.

ITT OLVASHATÓ