2023. november 29., szerda

SURÁNYI GYÖRGY SZERINT SÚLYOS HIBÁK EREDMÉNYE, HOGY MA ILYEN NAGYOT LEHET KASZÁLNI AZ ÁLLAMPAPÍROKKAL

TELEX
Szerző: ELŐD FRUZSINA, BRÜCKNER GERGELY
2023.11.28.



Az újrainduló Téma podcast heti vendége Surányi György közgazdász, egyetemi tanár, volt jegybankelnök, a hazai CIB Bank elnöke volt. Brückner Gergővel olyan témákat beszéltek át, mint a magyar gazdaság elmúlt pár (viszontagságos) évének értékelése, a 2024-es kilátások, az infláció elleni sikeres küzdelem további esélyei, a kormány és a jegybank nyílt színi konfliktusa, a magyar állam adósságának brutálisan drága finanszírozása, és az ország fejlődését hátráltató, rendszerszintű problémák.


Az infláció 10 százalék alatt, a technikai recesszió véget ért, hamarosan csordogálni kezdenek az uniós források – úgy néz ki, az idei év végére túljutott a legrázósabb szakaszon a magyar gazdaság. Mindemellett 2022-t és 2023-at érdemes egyben kezelni, mert olyan jelenségeknek lehettünk tanúi, amelyek kioltják egymást – mondta Surányi György az aktuális helyzetről. Szerinte 2022-ben

megalapozatlanul tapsoltunk annak, hogy 4,6 százalékkal nőtt a gazdaság (részben azáltal, hogy a kormányzat osztogatással felpumpálta a fogyasztást), most pedig megalapozatlanul lógatjuk az orrunkat, hogy várhatóan fél százalék körüli visszaesés lesz.

Mint mondja, mindkét reakció indokolatlan; a 2022-es szép növekedési adatot árnyalja, hogy a magyar gazdaságban hatalmas cserearányromlás ment végbe az energiaárak elszállása miatt, ez pedig a GDP-növekedés tartalmát elvitte, a belföldi jövedelem stagnált. Idén ehhez képest a cserearányok javulása a GDP félszázalékos mínuszát a rendelkezésre álló jövedelmek szintjén 2-3 százalékos pluszba viszi. Ha a két évet egyben nézzük, akkor a ténylegesen elérhető, rendelkezésre álló jövedelem évi 0,5-1 százalékkal növekedhetett.

A jövő évi kilátásokkal kapcsolatban (a különféle előrejelzések 4 százalék körüli GDP-növekedést jósolnak) Surányi azt mondta: nem látja pontosan, miből tudna összejönni. „Egy kis és nyitott gazdaságban, mint amilyen Magyarország, tartós és fenntartható növekedési pálya csakis exportvezérelt lehet, amelyet kiegészít egy magánberuházások által segített kereslet. Ennek a lehetőségei Európában jövőre nem tűnnek nagyon jónak”, a kormánynak így marad a belső kereslet pörgetése, ami viszont megint a külső egyensúlyt erodálja.

„Vagy a költségvetési kiigazítást kell feladni, vagy az inflációs célt kell újraírni, vagy az MNB-nek kell feladnia a törvényi célját, az árstabilitás szolgálatát” – mondta. Az infláció eddigi csökkenése egyébként szerinte nem kis részben azt mutatja, hogy a szankciók működnek: az segített lenyomni a drágulást, hogy az energiaárak – részben a szankciók segítségével – visszatértek a normális sávba. „Nem szankciós inflációról, hanem szankciós dezinflációról lehet beszélni” – állítja.

Surányi György szerint a magyar államnak jelenleg az egyik legnagyobb problémája a nagyon megnövekedett kamatkifizetések súlya, már a GDP 4 százalékára rúgnak ezek a kiadások – ennyivel kevesebbet lehet fordítani a hagyományos költségvetési célokra, oktatásra, szociális intézkedésekre, kultúrára, kutatás-fejlesztésre.

Mindez szerinte annak tudható be, hogy „súlyosan téves irányba ment az államadósság finanszírozása”. A ma látható trend a „szuperállampapírral” (MÁP Plusz) kezdődött, és a volt jegybankelnök szerint az Államadósság-kezelő Központ vezetői azóta is küzdenek ennek a súlyos hagyatékával.

Ennek a politikának a következménye az is, hogy be kellett vezetni a mostani, „példa nélküli inflációkövető papírt”, és hogy ebbe a konstrukcióba egy az egyben át tudott mindenki menni a MÁP Pluszból, amit eredetileg 5 évesre hirdettek, de a kezdetektől mindenkinek világos volt, hogy az állampapírként kínált befektetés valójában „egy túlfizetett egy látra szóló betét, amiből mindenki ki fogja venni a pénzt, amint meglódul az infláció”, tehát egy zéró kockázatú arbitrázslehetőséget teremtett a magyar állam.

Surányinak lesújtó véleménye van arról is, ahogyan a kormány az „önfinanszírozást” menedzselte adósságfronton az elmúlt évtizedben. Mint mondta, az állam adóssága belsővé átstrukturálásának első időszakában rendkívül olcsó volt a világpiacon a devizahitel, azt ennek ellenére kiszorították. Ennek a következménye, hogy az akkori, most lejáró forinthiteleket kell ezekkel a rendkívül kedvező kamatozású (tehát az államnak drága) prémium állampapírokkal kiváltani, miközben 2020–2021-től, amióta a globális kamatkörnyezet elkezdett emelkedni, és már devizában is nagyon drágán tudjuk magunkat finanszírozni – magyarázta.

A magyar állam és a kvázi szuverén magyar hitelfelvevők (például Eximbank) mostani devizafinanszírozására jellemző, hogy ennek kamatprémiuma (felára) például a német államkötvényekhez képest 250-350 bázispont, ami 3-3,5 százalékos többletet jelent.

Összehasonlításképpen: ehhez képest Görögország – ami a világ egyik legsúlyosabb válságán esett át 10 évvel ezelőtt – csak 150 bázisponttal fizet többet. Összegszerűen ez rengeteg pénz: egymilliárd dolláron tízéves futamidőre 200 millió dollár, amit csak azért kell kifizetni pluszban, mert a piacok rosszabbra értékelik Magyarországot, mint a hitelminősítők.

Az ország másik fontos gondja, hogy a kormány nem kezdett bele fontos strukturális reformokba, így súlyos feszültségek vannak az oktatásban, az egészségügyben, a szociális rendszerben, miközben ezzel összefüggésben súlyosan elégtelen a termelékenységnövekedés itthon. Surányi azt mondta a műsorban,

„nem lenne nagy művészet ebben a költségvetésben akár több ezer milliárd forintot találni. Ma a GDP 9,5 százalékát fordítják úgynevezett gazdaságfejlesztésre, ez az OECD-országok hasonló kiadásainak nagyjából kétszerese”.

Szerinte ha ebből csak 2 százalékot elvennénk, rögtön lenne 1600 milliárd forint egy évben, ami hatékonyan támogathatná a rendszerszintű változást. És akkor még nem is beszéltünk az élsportra fordított 400 milliárdról, a közmédiára fordított 200 milliárdról, a direkt kormánypropagandára fordított 110 milliárdról, a növekedési hitel horribilis áráról, ami profitként csapódik le gazdasági szereplőknél a magyar állam vesztesége árán – tette hozzá.

Az adásban szó esik még többek között arról:

- Miért nagyon rossz az országnak, hogy a gazdasági kormányzat és a jegybank nyílt színen folytatják a szakmai vitáikat?

- Sok vagy nem a várhatóan közel 6 százalékra rúgó, többször felfelé módosított idei hiány?

- Mit gondol Surányi a mostani kamatcsökkentési ciklusról? Hogyan lehetne szerinte magas kamatszint mellett is növekedni?

- Mit gondol az akkumulátorgyártásra alapozott gazdaságfejlesztésről?

- Miért hajtják fel az uniós pénzek az inflációt és miért nem segítik az ország fejlődését a jelenlegi modellben?

KÍNA MAGYARORSZÁGON – A NAGY BEFEKTETŐ

SZABADON / SZABAD EURÓPA (VIDEÓ)
Szerző: SZABAD EURÓPA / KUCZOGI JAKAB
2023.11.28.



Magyarországon ma már nem csak az olcsó boltok jelentik a kínai gazdasági életet. Kínai hitelből épül a Budapest–Belgrád vasút, és egyre-másra érkeznek a kínai gyárak is az országba. Annak jártunk utána A Szabadonban, milyen minőségűek ezek a beruházások, hogyan hatnak a helyben élőkre, és mennyire éri meg az országnak.

MERRE TART A MAGYAR GAZDASÁG? MI VÁRHATÓ 2024-BEN?

ATV MAGYARORSZÁG / EGYENES BESZÉD
Műsorvezető: RÓNAI EGON
2023.11.29.



Az Egyenes Beszéd vendége Lengyel László, a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója.

BOD PÉTER ÁKOS: AMI 2022-BEN MŰKÖDÖTT, 2024-BEN ALIGHA FOG

KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2023.11.28.


A 2022-es év különleges volt Bod Péter Ákos szerint. A választások kedvéért a kormány elképesztő mennyiségű pénzt öntött a lakosságra. Ugyanezt 2024-es évben aligha tudja megtenni – mondta a volt jegybankelnök
.

Ahogy arról korábban a Klubrádió is beszámolt, havi bontásban ugyan, de egy számjegyűvé vált az infláció, ami miatt a kormány folyamatosan ünnepli saját magát. Arról azonban nem beszélnek, hogy éves viszonylatban bőven két számjegyű lesz az infláció, és arról sem, hogy az Európai Unió 2,9 százalékos átlagához képest a 9,9 százalékos pénzromlás kiugrónak mondható. Orbán Viktor miniszterelnök is eldicsekedett "nindzsakormánya" sikereivel a Fidesz-kongresszuson.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter már a következő nagy feladatról beszélt, amely a gazdasági növekedés helyreállítása.

"Felszínesen szemlélve valóban úgy néz ki, hogy az infláció jó úton halad, megkésve ugyan, de követi az európai trendet lefele, minden normalizálódni látszik, a dolog azonban nem ilyen egyszerű, időközben a költségvetési helyzet nagyon elromlott" – mondta a Reggeli gyors keddi adásában Bod Péter Ákos. A volt jegybankelnök rávilágított arra, hogy a koronavírus-járvány kitörésekor 2020-ban felfüggesztették azt a 3 százalékos uniós deficit-szabályt, amelyet kihasználva a magyar kormány két-háromszorosára duzzasztotta a deficitet. A gond az, hogy közben fölmentek a kamatszintek, nagyobb az államadósság, tehát sokkal nagyobb az a kamatteher amit ki kell fizetni, amely "a következő évek kormányai, de legfőképpen az adófizetők kezét megköti", hiszen ezeket a kamatokat muszály kifizetni.

Az államadósság összetételéről Bod elmondta, annak körülbelül kétharmada helyi szereplők, harmada (növekvő aránnyal) külföldi szereplők felé van.

Mivel a szegény embereknek nincs nagy megtakarításuk, így a tehetősebb emberek pénzét "veszi kölcsön" az állam, azoknak fizeti vissza a kamatot. Ez országos szinten a jövedelmek közti szakadék további növekedését hozza magával.

Nem lehet kétszer elkölteni a ugyanazt a pénzt


"A költségvetésből nem lehet kétszer elkölteni a pénzt, ha a kamatokra költ az állam, nem jut a tanárokra, a kátyúzásra, a közvilágításra, a vasútra, és azokra a további területekre, ahol eddig is gond volt" – foglalta össze Bod, hozzátéve, kérdéses, hogy elbírja-e a költségvetés a kamatfizetés terhét, különösen annak tükrében, hogy az uniós források továbbra sem érkeznek. Erre a kormánynak is rá kellett jönnie, hiszen időközben elkezdte lefaragni a kiadásokat. Emellett Bod újabb adók kivetésére is számít. Ezt vélhetően a bankokra, üzletekre fogja kivetni az állam, ha pedig az adók megjelennek az árakban – és ez várható januárban –, az megint az inflációt erősíti.

Ami 2022-ben működött, 2024-ben aligha

Kitért arra is, hogy a 2022-es év különleges volt abból a szempontból, hogy a választások kedvéért a kormány elképesztő mennyiségű pénzt öntött a lakosságra. Erre volt forrása akkor, amely még 2023-ban is kitartott valamelyest. Ugyanezt a választások szempontjából ugyancsak érdekes 2024-es évben aligha tudja megtenni.

Nemzeti érdek helyett ötletszerű lehetőségek

Azzal kapcsolatban, hogy az MVM jelentős méretű, 309 milliárd forintos osztalékelőleget fizet november végéig az idei nyeresége terhére az állami költségvetésbe (egyedüli részvényesének), Bod megjegyezte, "valószínűleg a rezsicsökkentés úgy nézett ki, hogy irdatlan összeget fizetett a lakosság". Hogy ezt reptérvásárlásra, banki biztosító vásárlására szánja a kormány, lényegtelen, a közgazdász szerint nem nemzeti érdekekről, stratégiai beruházásokról van szó, hanem ötletszerűen jelentkező lehetőségekről, amelyek miatt a költségvetést sanyargatják.

Ironikusnak tartja azt, hogy mindeközben az állam akar mindent megoldani az adófizetők helyett: "annyira ódzkodik a versenytől, hogy mindent centralizálni akarnak". "A költségvetés tartja el a magyar államot, és egyre kevésbé tudja eltartani."

KREKÓ PÉTER: A KORMÁNY KÜLPOLITIKÁJA ÖNSORSRONTÓ, EGYFAJTA PARANOID LOGIKA MOZGATJA

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2023.11.29.


- Az ukrajnai háború kitörése óta a magyar kormány külpolitikailag egyre jobban elszigetelődött, Orbán mégis kitart az oroszbarátság és a Nyugat-ellenes szólamok mellett.

- Most is európai jobboldali trendfordulóban reménykedik, amire van esély ugyan, de már többször csalódnia kellett.

- Orbán Viktor egyre inkább ideológiai vezérként próbál föltűnni az európai populista jobboldalon, bár eddig ebből nem sokat profitált.

- Az EU-ban és NATO-ban bizonyos területeken már perifériára szorult Magyarország, egyes szektorokban „megvalósult a szoft-Huxit”.

- A kormány hatalmas kommunikációs gépezete eddig sikerrel hárított minden felelősséget. Az információs autokrácia működik.

Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója a kormány külpolitikai manővereiről.

A beszélgetés meghallgatható a 444 podcastcsatornáin, illetve elindítható a lejátszóban. Az alábbiakban az interjú legfontosabb állításait ismertetjük...

Egyfajta paranoid logika uralja a kormány gondolkodását, talán ez magyarázhatja a szuverenitásvédelmi törvényt beterjesztését a visszatartott EU-pénzekért folyó alkudozás közepén. A törvény nyugati példákra hivatkozik, nagyon álságos módon, de az igazi célja nyilvánvaló, Oroszország fogadott el hasonló jogszabályokat a kritikus média és a civil szervezetek elhallgattatására. Krekó Péter szerint ez valójában rezsimvédelmi törvény. A Political Capital készített egy ellenjavaslatot is, mert igenis lehetnek olyan külső befolyásszerzési kísérletek Magyarországon, amelyek ellen indokolt lenne föllépni a nemzeti szuverenitás védelmében: az orosz és a kínai befolyás elég látványosan jelen van nemzetbiztonsági, gazdasági, energetikai és információs területeken. A kormány maga is átvesz orosz propagandaszólamokat, a kormánymédiában rendszeresek az orosz dezinformációs üzenetek, és támogatnak olyan, nyilvánvalóan gazdasági függőséget okozó projekteket, mint a Budapest–Belgrád vasútvonal. Ennek ellenére, úgy tűnik, a kormány csak saját szövetségeseitől, a Nyugattól félti a szuverenitását...

EZ MÁR AZ ÁLLAMI ERŐSZAK RAFINÁLT ESZKÖZE - PODCAST A VALÓTLANUL CÍMŰ FILMRŐL

MAGYAR YETI / 444.HU
Szerző: 444.HU
2023.11.19.



Mi volt a cél ezzel a filmmel? Miért gondolja Orbán Viktor, hogy a média egy embertelenül veszélyes gépezet? Mit kérdeztünk Rogán Antaltól a film kapcsán? Podcast a Valótlanul című filmünkről az alkotókkal és Rényi Pál Dániel újságíróval.

A VALÓTLANUL-FILMRŐL 🎞️ | ÁCS DÁNIEL ÉS PLANKÓ GERGELY A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2023.11.22.



Reggeli személy 2023. november 22-i adásában Para-Kovács Imre beszélgetőtársai Ács Dániel, a 444.hu újságírója és Plankó Gergely, a lap főszerkesztő-helyettese volt.



RABOK LEGYÜNK VAGY SOROS?; RTL SZTÁRBOX: MINDEN POFON JÓ HELYRE MEGY; AI: A LEGÚJABB VILÁGVÉGE

POTTYONDY PODCAST
Szerző: POTTYONDY EDINA
2023.11.28.



Rabok legyünk vagy Soros?; RTL Sztárbox: minden pofon jó helyre megy; AI: a legújabb világvége...

CSERNUS IMRE: „A LEGTÖBB EMBER AZT HISZI, HOGY Ő MEG FOGJA ÚSZNI."

MINDFUEL PODCAST
Műsorvezető: SASS DANI
2023.11.29.



A kreatív szakmák sajátossága az állandó érzelmi hullámvasút, a partnerektől érkező nyomás és a folyton változó technikai eszközök és digitális divatok lekövetésének kényszere. Bár a terület számos szépséget rejt, mégis jellemző a magas fluktuáció és az elégedetlenség.

Sass Dani, az Armadillo Kreatív Ügynökség által gründolt Mindfuel podcastsorozat műsorvezetője nem volt rest a problémák gyökeréig ásni. Besétált az oroszlán barlangjába és leült Csernus Imrével beszélgetni. S bár a szakma is, ő is megkapta a magáét, a professzor jónéhány mentális folyamatra rámutatott, amik megvilágosító erejűek lehetnek a kiégéssel küzdők számára.

AKI ÁLLAMPAPÍRT VESZ, ORBÁNNAK ADJA A PÉNZÉT, ÉS BECSAPJÁK A VÉGÉN, PIRAMISJÁTÉKOT JÁTSZANAK

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.11.28.


Mint azt korábban megírtuk, Orbán állama piramisjátékot játszik, hatalmas adósságot görget maga előtt, az állam nem tudja teljesíteni a fizetési kötelezettségeit, mert az MNB magas kamatígéretek miatt keletkezett adósságát nem tudja megtéríteni, ezért bújtatott államcsőd van. A 18 százalékos kamatokra is azért volt szükség, hogy pénzhez jussanak.

A pénzhiány miatt nyújtott hatalmas kamatok tovább rontották a helyzetet, az adósság minden korábbi szintet meghaladja, jelentősen hozzájárult az inflációhoz is, ami pedig visszahatott, tovább rontva a helyzetet. Ezért zsarolják az EU-t az uniós pénzekért, s ezért próbálnak állampapírokkal pénzt szerezni a lakosságtól, mert a piacon már nem tudnak.

A másik fontos szempont, hogy a piaci befektetőket nem lehet becsapni, nekik vissza kell fizetni a pénzüket a megígért kamatokkal együtt, míg a magyar lakosságot be lehet csapni, nekik bármire lehet hivatkozni, és a pénzüket el lehet lopni, a beígért kamatokat nem kell kifizetni, mert hivatkozhatnak Brüsszelre, háborúra, migrációra, hazafiságra a tolvajok.

Korábban azt is leírtuk neves közgazdászokat idézve, hogy a csődhelyzet jórészt azért is következett be, mert hatalmas olcsó hiteleket adtak a NER strómanjainak és oligarcháinak. A drágán szerzett pénzt olcsón adták oda a csókosoknak, az Orbán-család klientúrájának. Eközben nem mondtak le a presztizsvásárlásokról, mint amilyen a reptér megvásárlása.

Ezért megint pénzre van szükségük, és nem tudnak máshonnan pénzt szerezni, mint a magyar lakosságtól. Ezért rontják a banki befektetések feltételeit, s minden akadályt elhárítanak az állampapírok vásárlása elől. Ingyen számla mindenkinek, mindenki tegye be a pénzét Orbán zsebébe, csalárd magas hozamok ígéretének fejébe.

Először is, tudnia kell mindenkinek, hogy Orbánnak hatalmas adósságai vannak, amiben eltűnik a pénz. Feneketlen kútba öntik a magyarok a pénzüket, egy pazarló szélhámosnak adják, akinek a tolvaj fasiszta rendszerét, magát Orbánt és az egyeduralmát finanszírozzák az állampapírokkal. A pénzük, főleg a megígért hozam visszafizetése pedig nem garantált.

Már most kiderült a csalás, hogy a Magyar Államkincstár (MÁK) kérdőíve előre mossa az „állam” kezeit: „Saját bevallása szerint ismeri az állampapírok visszaváltásával (lejárat előtti eladhatóságával) kapcsolatos szabályokat?” Ez a kérdés a felelősséget hárítja el, mert egyszázalékos díj fejében bármikor vissza lehet váltani a Prémium Magyar Állampapírokat, de ennek a díjnak a mértékét az állampapír kibocsátója bármikor megváltoztathatja.

A trükk abban áll, hogy a prémium állampapírok a következő egy-másfél évben nagyon jól kamatoznak, utána viszont sokkal rosszabbul, ezért mindeki szívesen kivenné egy-másfél éven belül, de ha felemelik a díj mértékét magasra, akkor nem éri meg kivenni, hanem a pénz bennragad Orbán zsebében, és később alig adnak valamit érte. Ez csalás és lopás...

VÁSÁRHELYI MÁRIA: SEMMILYEN TÁRSADALMI PROBLÉMA NEM ÉRDEKLI A KORMÁNYT, A NŐK HELYZETE SEM

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.11.29.


...Az EU már ratifikálta az Isztambuli Egyezményt, októbertől az unióban hatályba is lépett. Egyértelmű üzenete van: Európa a nők oldalán áll. Az Isztambuli Egyezményt a magyar Országgyűlés elutasította, 2019-ben a KDNP határozatot hozott arról, hogy nem szabad ratifikálni. Sőt, Járóka Lívia, a Fidesz az Európai Parlament fideszes képviselője épp a nők elleni erőszak megszüntetésének idei világnapján amellett kardoskodott, hogy a nőket ért erőszak megakadályozására átfogó tagállami törvényi garanciákra, központi és regionális programokra és egységes társadalmi fellépésre van szükség, „nem pedig üres szavakra és a megbukott Isztambuli Egyezmény ratifikációjának erőltetésére”. Tényleg megbukott volna az Isztambuli Egyezmény?

Nem az Isztambuli Egyezmény bukott meg, hanem ők buktak meg morálisan. Járóka Lívia ne a más országban, hanem a Magyarországon élő nőket akarja elsősorban megvédeni. Én nem vettem észre, hogy ebben az ügyben az elmúlt 13 év alatt bármi is történt volna. Varga Judit fogadkozott anno, hogy ilyen-olyan szigorú törvény lesz, de hát nem a törvényt kell szigorítani, hanem azokat a módszereket kell hatékonyabbá tenni, amelyekkel meg lehet védeni egy nőt. Például menedékházakkal, távoltartással, de nálunk igazán semmit sem vesznek komolyan. A kormányt egyáltalán nem érdekli a nők helyzete, ahogy egyetlen más társadalmi probléma sem.

Magyarországon a nők elleni erőszakról szinte süketek párbeszéde folyik, egy lerágott gumicsontnak látszik, miközben a szó szoros értelmében halálosan komoly probléma. Miért hagyja ezt a magyar társadalom, miért vált ilyenné ebben a kérdésben?

Ez a társadalom mindig ilyen volt. Ez egy teljesen elmaradott, patriarchális, feudális társadalom, és ez a nőkkel való bánásmódra különösen rányomja a bélyegét. Ezt csak egyszerűsíti, hogy nem írják alá az Isztambuli Egyezményt, vagy nem veszik komolyan a távolságtartást, s hogy a rendőrség - ahogy azt meg is mondják -, csak akkor megy ki a bántalmazott nőhöz, hogyha „vér folyik”. Aztán jön a csodálkozás, hogy meghalt.

Vannak nővédő szervezeteink. Ők tudnak segíteni?


A NANE és a Patent, ezek a civil nővédő szervezetek egy fillér állami támogatást nem kapnak. Csak abból tudnak gazdálkodni, amit külföldi multiktól, másoktól támogatásként kapnak. Az állam legszívesebben eltakarítaná ezeket a jogvédő szervezeteket.

Ha elfogadják a szuverenitásvédelmi törvényt, már tőlük sem kapnak majd támogatást

Az is a nők elleni erőszakot táplálja majd. A bántalmazott nők egy része most még tud ezekhez a civilszervezetekhez fordulni. De ha ezek megszűnnek, akkor tényleg teljesen ki lesznek szolgáltatva, védtelen lesznek egy olyan országban, ahol több mint egymillió alkoholista van, és tudjuk, hogy a nők elleni erőszakos cselekedeteket a legtöbben alkoholos befolyás alatt követik el. De ezzel sem kezd semmit a kormány. Pedig az alkoholizmust tekintve Magyarország most már világszinten is az első. Nyilván erről is „a Gyurcsány meg a Brüsszel” tehet. Ahogy a drog, vagy azon dolgok ellen sem tesz az égvilágon semmit ez a kormány, amik tényleg pusztítják ezt a társadalmat, és erőszakhoz vezetnek. Még a meglévő infrastruktúrát is teljesen lerombolták. Ez a jellemző a mai Magyarországra.

MOSTANRA LETT MEG A GAZDASÁGI KÉTHARMAD: A NER A TŐZSDÉT IS MEGSZÁLLTA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2023.11.29.


Van, ahol azt mondják: a tőzsde a szabad társadalom, a szabad piacok, a gazdaság „szentélye”. Magyarországon ez nincs így, de a börzének – akár a parlamentnek – azért van még némi rangja. Nem mindegy tehát, hogy ki az úr a Budapesti Értéktőzsdén. Jelentjük, mára itt is megvan a minősített többség. Ráadásul ez valóságos, nem felfelé torzított kétharmad: a 37 patinás, érdemi teljesítményt nyújtó nyrt.-ből 25-be már betette a lábát a hatalom. Miért jó ez a NER-nek? Presztízsokokból, illetve talán azért, mert egy tőzsdei céget nem lehet csak úgy elszámoltatni – hiszen akkor az „ártatlan kisbefektetők” is sérülnének.

Néhány hete interjút közöltünk a világ leggazdagabb magyarjával. Az Egyesült Államokban élő, a részvénykereskedelmet forradalmasító Thomas Peterffy itteni füleknek talán szokatlan dolgokat mondott: „Tőzsde nélkül nincs szabad társadalom; nem véletlen, hogy a szocialista diktatúráknak mindenütt első dolga volt megszüntetni a börzéket. (…) A tőzsde végső soron egy szabad társadalomban a szabad piacok legfontosabb kulminációja. Olyan platform, ahol mindig az a cég nyer, amelyről a kis- és nagybefektetők elhiszik, hogy ő fogja a legjobban kielégíteni az igényeiket – ezért a célért pedig a legjobb vállalkozók versenyeznek.”

Nos, amikor 2015-ben a jegybank osztrákból nemzeti kézbe vette a Budapesti Értéktőzsdét (BÉT), a Matolcsy Györgyék rosszallóan megjegyezték: „a kibocsátások száma és a forgalom olyannyira lecsökkent, hogy a tőkepiac jelenleg nem tölti be a szerepét”. Ezért a Magyar Nemzeti Bank erősen fogadta, hogy hamarosan minden másképp lesz, a tőzsde a hazai vállalatok számára a tőkebevonás talán legfontosabb intézményévé válik. A cél, hogy „a gazdaságban lévő megtakarítások minél hatékonyabban és minél nagyobb mértékben a beruházások felé áramoljanak”, azaz valamelyest közelítsünk az álomszerű Peterffy-modellhez.

Az akkor – vagyis 2015-ben – 25 éves BÉT-en 45 cég papírjai forogtak, hat évvel később pedig 38 nyilvánosan működő részvénytársaságot számolt meg a Szabad Európa. Most mi is elkészítettük az aktuális lajstromot, melyen ugyan már 62 aktív tőzsdei vállalat szerepel, de ezek közül 25 csak a „futnak még”-kategóriába sorolható. Vagy azért, mert tavaly, esetleg idén új szereplőként robbant be a parkettre – tehát korai az ítéletalkotás –, vagy azért, mert 2022-ig olyan alacsony árbevételt, eredményt, vagyont mutatott fel, hogy egyszerűen méltatlan lenne összevetni a patinásabb és érdemibb szereplőkkel.

Ahogy tehát az alábbi gyűjtésünkből kiolvasható, 37 olyan magyar tőzsdei cégünk van jelenleg, amelyet érdemes volt górcső alá venni. Ami azt jelenti, hogy a 2015-ös jegybanki célok nem teljesültek; a BÉT nem népesült be, a hazai érdekeltségek nem a tőzsdén keresztül akartak tőkéhez jutni, nincs nyoma a Péterffy-értelemben vett versenynek. Ennek okait a szakma elsősorban abban látja, hogy a cégek a piaci (kis)befektetők kegyei helyett a kevésbé kockázatos kormányzati pénzekre, a központi kötvény- és hitellehetőségekre hajtottak.

Aligha csoda, hogy a Forbes legértékesebb családi cégekről szóló 2023-as listáján csak elvétve tűnik fel BÉT-vállalat, sőt, a legnagyobb árbevételű magyarországi vállalatok között is csak a Mol, az OTP, a Magyar Telekom és a Richter képviselte bombabiztosan a tőzsdei „kasztot”; rajtuk kívül legfeljebb néhány friss megkapaszkodó látszik még az élbolyban.

Mindezek után adódik a kérdés: miért fontos egyáltalán, hogy mi a helyzet a BÉT-en? Miért kell előrukkolni azzal a friss számításunkkal, hogy

az értékelhető „bőrben” lévő 37 nyrt. közül immár 25-ben ott van a NER,

azaz megvan a kétharmad? Kit érdekel, hogy Mészáros Lőrinc befolyási övezetében öt, a Tiborcz–Jellinek-tengelynél három, más kormányzati kegyelteknél további hat tőzsdei nagyvállalat landolt az elmúlt években, 11 érdekeltségben pedig állami befektetők, illetve állami léttől megfosztott, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (a híres-hírhedt Fidesz-közeli „kekvák”) biztosítják a NER-jelenlétet?

Nos, egyrészt a tőzsde még mindig elitklubként van jelen a gazdasági szereplők tudatában. Ha Mészáros Lőrinc, Tiborcz István és Jászai Gellért nemcsak az egységnyi idő alatt lehívható állami források menedzselésében jeleskednek, hanem úgymond képesek egy szabályozott, nyilvános versenykörnyezetben is helytállni, akkor bizony tényleg alkalmasak a „nemzeti nagytőkés”-címre – gondolhatják sokan. Ez még igaz is lehetne, ha az érintettek tőzsdei körülmények között nem akarnák használni a kormányfőig érő kapcsolatrendszerüket. Ám, mint az alábbiakból kiderül, nagyon is használják. Ettől függetlenül az önképük alighanem az, hogy ők immár igenis tőzsdeérett, elismerésre méltó figurák.

A leggyakorlatibb haszna Mészárosék BÉT-jelenlétének pedig az lehet, hogy egy esetleges későbbi elszámoltatáskor ezeket az nyrt.-ket nemigen lehet tőlük „begyűjteni”, hiszen a cégeikben lévő ártatlan kisbefektetők – akarva-akaratlanul – élő pajzsként védik a nagyobb halakat is.

Nézzük tehát, mivé lett mostanra a BÉT!
...

NAHALKA ISTVÁN: A PÉNZ NEM JÁTSZIK SZEREPET A KÖZÉPISKOLA KIVÁLASZTÁSÁNÁL

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.11.29.


A középiskolába készülőknek jelentkezniük kell a központi írásbeli felvételire, és a szülőknek nem kis fejtörést okoz, hová is írassák majd be a gyerekeiket. Nahalka István oktatáskutató szerint azonban ez a kérdés elsősorban a felső középosztályt foglalkoztatja. Az alapítványi és magániskolákba a kemény tandíjak ellenére csak viszonylag kevesen juthatnak be. Egy normál, az állam vagy egyház által fenntartott elitiskolában nem kerül többe az oktatás, mint bárhol máshol. A középiskolai rangsorokat pedig a régi, tradicionális állami, vagy egyházi fenntartású gimnáziumok vezetik.


A középiskolában továbbtanulni szándékozóknak fontos dátum közeleg, a központi írásbeli felvételi vizsgára november 30-ig kell jelentkezniük abban a vizsgát szervező intézményben, ahol szeretnék azt megírni. A központi írásbeli vizsgára jelentkezés nem „váltja ki” a középiskolákba történő jelentkezést, arra külön kell majd jelentkezni legkésőbb 2024. február 21-ig.

Ami közül választhatnak: a hagyományos állami középiskola, és vannak az állami középiskolák különböző – például idegen nyelv, matematika, sport, művészet – tagozatokkal. Ezekben az intézményekben főként egy-egy területre helyezik a hangsúlyt, a diákok emelt óraszámban tanulják az adott tagozat tantárgyait. Vannak egyházi iskolák, amelyek többnyire az állami tantervet követik, de emellett vallásos nevelés folyik, és a hittanóra mellett többnyire kötelező az egyházi eseményeken való részvétel. Magyarországon a hagyományostól eltérő pedagógiai módszerekkel az alternatív iskolákban találkozhatnak a diákok. Ezek közé tartozik például a Waldorf, a Montessori, Rogers vagy a Freinet irányelveket követő iskola, ahol a tanterv nagyban különbözik az államitól. Ezen kívül vannak a magániskolák és a nemzetközi iskolák, ezek a legdrágább, elit intézmények. Van köztük olyan, amely teljes egészében idegen nyelvű oktatást biztosít nemzetközi érettségivel, és külföldi továbbtanulási lehetőségekkel...

EGÉSZPÁLYÁS LETÁMADÁS

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.11.29.


Pár nappal ezelőtt a szokásos stílusában szórakoztatott minket Facebook-oldalán a mi Orbán Viktorunk. Mint egy harcias kiskakas, vagy akárha prosztó megyehármas futballista utalgatott valamire a nemzeti konzultációjuk kapcsán, miszerint „egészpályás letámadás”, illetve „mi támadunk, ők védekeznek”. És olyan lett ez az egész, mint a Soros gyerek keze, amit aztán végül retusálni kellett a plakátokról, mert félreérthetően mutogatott.

Orbán képi ordításából sem derült ki, hogy ki támad kit és ki védekezik, illetve mellesleg az is megjegyzendő, és ebből is látszik, hogy ez a gömböc még a futballhoz sem ért. Hogy az „egészpályás letámadás” a sportban épp nem támadási, hanem védekezési formula. Úgyhogy Orbán böfögése úgy értelmetlen, ahogyan van, arra szolgál, amire kitalálták, hogy a bávatagok hallják a trombitaszót, és induljanak el ők is lipsiket cipelni a hátukon.

Viszont a fele sem tréfa ennek az egésznek, mert ugyan a kedves vezető arra akart utalni a maga otromba és szerencsétlen módján, hogy most már egész Európa a lába előtt hever, s a plakátok miatt is olybá tűnhet, hogy a harc Ursula és Alex ellen folyik, jól láthatóan ez nem így van. Itt az ellenzék romjainak, és a független sajtó maradványainak felszámolási szándékáról van szó, amit ugyan tagadnak, de éppen ezért igaz. Meg fogjuk látni.

Elöljáróban annyit megjegyezhetünk, mint kies hazánk és a Fidesz működési módjának forgatókönyve és fundamentuma, hogy nagyobbik kormányzó pártunk telibe szar minden szabályt, és azért kapja sorban a kétharmadokat, mert úgy alakítja a törvényeket, hogy mindig neki legyen jó. Nem véletlenül jutott ez az eszembe, hanem mert a Mi Hazánk, amely a Fidesz náci fiókcsapata, benyújtott egy törvényjavaslatot a budapesti listás szavazásról.

Ezt pedig holnap, akárha maga Semjén gányolta volna össze egy zűrös éjszakán, ahogyan szokásában van, napirendre is veszi a tekintetes országgyűlés, és ne legyen kétségünk afelől, hogy a sok bátorak meg is fogják szavazni. Mert kell vagy kellene a bűnös Budapest is, és ez az ordenáré – mert nem komilfó és nem demokratikus – törvénymódosítás arra szolgál, hogy meg is tudják szerezni. Egyszer majd kértek valami a könyvdarálós mancsafttól.

És lőn. Orbán így értelmezi az egészpályás letámadást, ami azért álságos sportformula, mert nem teljesítményről szól, hanem a szabályok olyan változtatásáról, hogy a pálya neki lejtsen csakis. És mindenki tátott szájjal nézi csak ezt az egészet, ha úgy vesszük, szótlanul sétál a bitófa alá, megadva magát a nem feltétlenül sorszerű végzetnek. De ugyanígy a szuverenitásvédelmi törvény is a kiherélésről és akasztásról szól.

Csak nagyobb volumenben, már nem csak a pártokat véve célba, hanem mindenkit. Civileket, sajtót, akik, illetve amelyek a rezsim ellen vagy annak mocskairól írnak, az ellen felszólalnak. És immár börtönnel fenyegetve, tehát köszöntünk mindenkit a szép, új világban, ami voltaképp eddig is itt volt, csak most kezdi meg fékezetlen tombolását. Nem véletlenül emlegetjük már hetek, hónapok óta, hogy a rezsim egyre agresszívebb.

Nem látunk itt egyebet, mint a diktatúrák evolúciójának törzs-, és egyedfejlődését, s ami velünk és országunkkal történik az törvényszerű, úgy is mondhatnánk, determinált. Mert volt egy pont valamikor és valahol, amit a Fidesz átlépett, s ahonnan visszaút már egyáltalán nem létezik. Ilyképp velünk és az országgal is az fog történni, mint a történelemben számos alkalommal már máskor, másutt, más diktatúrákkal. Nincs kivétel...

MÉG MINDIG NEM LEJT ELÉGGÉ A PÁLYA - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2023.11.29.


Felmerült az igény, hogy még jobban szerepeljen a Fidesz a választáson, és még kevesebb kritikus hang legyen a nyilvánosságban. Ideje lenne ezt törvénybe foglalni! Napindító hírlevél egy nagy magyar gondolkodóval, jógabűnözéssel és bántalmazott anyákkal.

Jó reggelt! A következő napok tartalmából: eső, hó, havas eső, ónos eső, fagyott eső.

4 fontos dolog:





Főszerkesztőnk azt üzente...

Mára alig tucatnyi függetlennek nevezhető orgánum maradt Magyarországon. A most beterjesztett szuverenitásvédelmi törvénytervezet ezt a maradék független sajtót is célba veheti, és megpróbálhatja sarokba szorítani, esetleg megfosztani bevételeinek egy részétől. Ezt lebegtették - egyszerre mondták és tagadták - tegnap is a kormánypárt vezetői. Uj Péter azt írja új kampányunk elé, hogy a független médiát csak az olvasói tarthatják életben, csak az előfizetés (illetve az olvasói támogatás) lehet biztos és független gazdasági alap.

Faragunk még a választási rendszeren?

Kedd reggel megírtuk, hogy meglepő módon, a hétfői és a keddi rendkívüli ülés után csütörtökre is összehívnak egy soron kívüli parlamenti ülést Kocsis Máté javaslatára. Aztán gyorsan kiderült, hogy az ellenzéki javaslatokat megvitatni soha nem engedő kormánypárti többség engedte napirendre tűzni az elvileg ellenzéki párt, a Mi Hazánk javaslatát, amely biztosítaná, hogy a Fidesz még jobban szerepeljen az önkormányzati választáson a fővárosban. A DK már reagált is, szerintük ezzel a törvénnyel rákényszerítik az ellenzéki pártokat, hogy közös listát állítsanak Budapesten.

Életvégi döntések

A gyógyíthatatlan beteg ügyvéd, Karsai Dániel kedden az Emberi Jogok Európai Bíróságán szólalt fel azért, hogy maga dönthessen az élete végéről. Azt is mondta: „Álmomban békésen eltávoztam, mosollyal az arcomon. Aztán felkeltem és szembesültem a rideg valóságommal”. (Aki tegnap elmulasztotta, annak ajánlom Solti Hanna háttércikkét.)

Magvas gondolatok

Aktuális témában, Művészi szabadság és intézményi autonómia címmel tartotta meg akadémiai székfoglaló előadását a Nemzeti Múzeum éléről nemrég kirúgott L. Simon László. Nem mondta ki Csák János nevét, de sajnálta, hogy több munkatársa egy váratlan miniszteri megbeszélés miatt nem tudott elmenni az előadására.

(Amúgy tegnap meghalt egy valóban nagy gondolkodó, Vajda Mihály.)

Jógabűnözés

41 jógaoktatót és jógázót tartóztattak le Franciaországban, a román spirituális szexjógit emberrablással és nemi erőszakkal vádolják. Gregorian Bivolaru már a román kommunista diktatúra idején jógaoktató volt és pornófüggő. A felszabadulás után azonnal szexszektát alapított, ahol rendszeresek voltak az orgiák és a félistenként tisztelt guruval való szex volt a legnagyobb elismerés. Hiába ítélték el Romániában, a svédek futni hagyták, ő pedig kiépíthette a hálózatát Franciaországban.

Apa bántja anyát

Hogyan éli meg egy gyerek, ha az anyját bántalmazzák? Lundy Bancroft könyve kifejezetten a bántalmazott anyákat szólítja meg: „Képes vagy tenni azért, és nagyon sokat is, hogy a gyerekeid élete jobb legyen.” A hiánypótló könyvről és a magyar helyzetről a NANE munkatársait kérdeztük.

Hírleveleinkre itt tudnak feliratkozni.