Szerző: RÚZSA MAGDOLNA
2020
Rúzsa Magdolna Aréna Koncert 2020
2023. december 10., vasárnap
RÁADÁS: RÚZSA MAGDOLNA ARÉNA KONCERT 2020
RÚZSA MAGDOLNA ARÉNA KONCERT 2020
Szerző: RÚZSA MAGDOLNA
2020
Rúzsa Magdolna Aréna Koncert 2020
Szerző: RÚZSA MAGDOLNA
2020
Rúzsa Magdolna Aréna Koncert 2020
PUSZTAI ERZSÉBET: JÓL MŰKÖDŐ RENDSZERREL LEHET VISSZASZORÍTANI A KÓRHÁZI FERTŐZÉSEKET
HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.12.10.
A kórházi fertőzéseket a legnagyobb óvatosság mellett sem lehet 100 százalékban eltűntetni, viszont a legnagyobb gondossággal, a szigorú szabályok betartásával nagyon komolyan csökkenteni lehet a számukat – mondta a Hírklikknek Pusztai Erzsébet orvos, korábbi egészségügyi államtitkár. Ehhez pedig jól működő rendszer kell, hogy a megfelelő számú dolgozó, normális, megtervezett munkarendben, jó dologi feltételek között tevékenykedhessen.
A kórházi fertőzések száma hosszú évek óta rendületlenül nő Magyarországon…
Ha ezt egyáltalán nyomon lehet követni, hiszen a kormány nem szolgáltat adatokat. Úgy kellett utána nyomozni.
A Direkt 36 meg is tette. Kiderült, a kórházak évről-évre egyre több esetet jelentenek: 2021-ben korábban elképzelhetetlenül sok, számítástól függően, mintegy 16-21 ezer kórházi fertőzést azonosítottak, és az esetek csaknem fele halállal végződött. Ebből 1400 esetben maguk is elismerték, hogy a kórházi fertőzés szerepet játszott a betegek halálában. 2022-ről ugyan még nincs elérhető adat, viszont egy európai vizsgálat szerint a kórházba kerülő emberek 3,5 százaléka fertőzést kap. A kórházi fertőzések száma mégis, mindig is tabutéma volt az egészségügyben. Mi ennek az oka?
Igazából, normális körülmények között a kórházi fertőzés nem tabutéma, mert mindenki tudja, hogy a kórház veszélyes üzem. A kórházhigiéne egy külön tudományág. Nagyon komoly szabályai vannak annak, hogy egy kórházban hogyan kell eljárni a különböző osztályokon, külön tudomány az, hogyan kell tisztítani, fertőtleníteni, takarítani. Ehhez még hozzátartozik, hogy külön tudomány az antibiotikus kezelés jó megszervezettsége. Az, hogy egy kórházban a fertőzések hogyan alakulnak, három fő tényezőn múlik. Az egyik az, hogy ezeket a kórházhigiénés szabályokat ismerik-e, működnek-e az előírások, a szakszemélyzet betartja-e őket, beleértve a takarítókat is, és mellette van-e kellő ellenőrzés. Mert fertőzés mindig mindenhol előfordulhat. Különösen ott, ahol sebészeti beavatkozások vannak. Ezért a kórházhigiénében rendkívül figyelmesnek és óvatosnak kell lenni. Ha bármelyik területen valamit elhanyagolnak, akár a kezdeti előírások nem elég korrektek, akár a végrehajtás nem működik rendesen, és nincs elég pénz az ehhez szükséges anyagokra – például korszerű fertőtlenítőszerekre –, akkor bizony nagyon komolyan terjedhetnek a kórházban a fertőzések. Olyan körülmények között pedig, amikor még a kézfertőtlenítésre sem jut elég anyag, vagy nem tartják be például a kézhigiénét, nem lehet csodálkozni rajta, hogy a fertőzés képes terjedni.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ novemberben azt közölte, változtatni fognak a fertőtlenítés jelenlegi gyakorlatán. Mégpedig azért, mert egy friss angliai kutatás szerint nem mindig hatékonyak a hagyományos, a hazai kórházakban is alkalmazott klórtartalmú fertőtlenítőszerek az egyik, súlyos hasmenést okozó baktériummal szemben…
Már nagyon régóta ismertek nem csak hagyományos fertőtlenítőszerek. Az, hogy ez a kutatás igazolta, hogy a hagyományos szerek például erre a nagyon ellenálló kórházi baktériumra – amit úgy neveznek, hogy Clostridium difficile –, nem hatásosak, csak megerősítette azt, amit eddig is tudtak.
Tulajdonképpen megállítható a kórházi fertőzés?
...
Szerző: MILLEI ILONA
2023.12.10.
A kórházi fertőzések száma hosszú évek óta rendületlenül nő Magyarországon…
Ha ezt egyáltalán nyomon lehet követni, hiszen a kormány nem szolgáltat adatokat. Úgy kellett utána nyomozni.
A Direkt 36 meg is tette. Kiderült, a kórházak évről-évre egyre több esetet jelentenek: 2021-ben korábban elképzelhetetlenül sok, számítástól függően, mintegy 16-21 ezer kórházi fertőzést azonosítottak, és az esetek csaknem fele halállal végződött. Ebből 1400 esetben maguk is elismerték, hogy a kórházi fertőzés szerepet játszott a betegek halálában. 2022-ről ugyan még nincs elérhető adat, viszont egy európai vizsgálat szerint a kórházba kerülő emberek 3,5 százaléka fertőzést kap. A kórházi fertőzések száma mégis, mindig is tabutéma volt az egészségügyben. Mi ennek az oka?
Igazából, normális körülmények között a kórházi fertőzés nem tabutéma, mert mindenki tudja, hogy a kórház veszélyes üzem. A kórházhigiéne egy külön tudományág. Nagyon komoly szabályai vannak annak, hogy egy kórházban hogyan kell eljárni a különböző osztályokon, külön tudomány az, hogyan kell tisztítani, fertőtleníteni, takarítani. Ehhez még hozzátartozik, hogy külön tudomány az antibiotikus kezelés jó megszervezettsége. Az, hogy egy kórházban a fertőzések hogyan alakulnak, három fő tényezőn múlik. Az egyik az, hogy ezeket a kórházhigiénés szabályokat ismerik-e, működnek-e az előírások, a szakszemélyzet betartja-e őket, beleértve a takarítókat is, és mellette van-e kellő ellenőrzés. Mert fertőzés mindig mindenhol előfordulhat. Különösen ott, ahol sebészeti beavatkozások vannak. Ezért a kórházhigiénében rendkívül figyelmesnek és óvatosnak kell lenni. Ha bármelyik területen valamit elhanyagolnak, akár a kezdeti előírások nem elég korrektek, akár a végrehajtás nem működik rendesen, és nincs elég pénz az ehhez szükséges anyagokra – például korszerű fertőtlenítőszerekre –, akkor bizony nagyon komolyan terjedhetnek a kórházban a fertőzések. Olyan körülmények között pedig, amikor még a kézfertőtlenítésre sem jut elég anyag, vagy nem tartják be például a kézhigiénét, nem lehet csodálkozni rajta, hogy a fertőzés képes terjedni.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ novemberben azt közölte, változtatni fognak a fertőtlenítés jelenlegi gyakorlatán. Mégpedig azért, mert egy friss angliai kutatás szerint nem mindig hatékonyak a hagyományos, a hazai kórházakban is alkalmazott klórtartalmú fertőtlenítőszerek az egyik, súlyos hasmenést okozó baktériummal szemben…
Már nagyon régóta ismertek nem csak hagyományos fertőtlenítőszerek. Az, hogy ez a kutatás igazolta, hogy a hagyományos szerek például erre a nagyon ellenálló kórházi baktériumra – amit úgy neveznek, hogy Clostridium difficile –, nem hatásosak, csak megerősítette azt, amit eddig is tudtak.
Tulajdonképpen megállítható a kórházi fertőzés?
...
A PISA-FELMÉRÉS SZERINT KIKÉSZÍTI A DIÁKOKAT A TELEFONFÜGGÉS
G7.HU
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2023.12.09.
A friss PISA-eredmények nemcsak arról számoltak be, hogy a magyar diákok teljesítménye a nemzetközi átlaghoz képest valamivel kevésbé zunant mélyre, és hogy matematikából még soha nem született Magyarországon ilyen alacsony átlagpontszám. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) háromévi oktatási-tanulási felmérése, a PISA (Programme for International Student Assessment, vagyis Nemzetközi Tanulói Teljesítménymérés Program) idén a digitális eszközök használatáról is gyűjtött adatokat. Ezek azt mutatják, hogy a több mint 70 ország több millió 15 éves diákjának mintegy fele ideges és feszült lesz, ha a telefonja nincs a közelében, és a sok szabadidős telefonhasználat a tanulmányi teljesítmény romlásával jár együtt.
A friss PISA-adatokból kiolvasható:
Idén korábban már az UNESCO felmérése is arra jutott, hogy mostanra megbízható kutatások bizonyítják: az okostelefon-használat növekedése rontja a tanulmányi eredményt és nehezíti a koncentrációt. Amerikai felmérések pedig drámai eredményeket mutattak ki a fiatalok romló mentális egészségével kapcsolatban: a telefonhasználat miatt kimutathatóan kevesebbet alszanak, a közösségi média pedig torzítja az önképet, egyre több fiatal érzi magát magányosnak és mellőzöttnek, a 10-14 évesek között tíz év alatt háromszorosára nőtt az öngyilkossági ráta az Egyesült Államokban, a lányoknál pedig négyszeresére. Az UNESCO ezért a diákok telefonhasználatának tantermi tiltását javasolta az országoknak.
A PISA-összegzés ugyanakkor pozitívan értékeli azt a tényt, hogy a világjárvány elhozta az áttörést a diákok és a digitális eszközök használatában: a diákok jelentős többsége magabiztosan használja olyan digitális eszközöket, amelyek a felnőttek világában is központi szerephez jutottak az elmúlt években. Ebben pedig jelentős oktatási potenciál is rejlik, ugyanis a digitális eszközök tanulási célú használata, tudatos integrálása a tanmenetbe, tehát az interaktív, játékos tanulás, a feladatok elemzés utáni személyre szabása, javítja a diákok teljesítményét.
Viszont nemcsak a telefonjaik távolsága okoz komoly feszültséget a diákoknak – a telefonok jelenléte szétforgácsolja a tantermi munkát. A diákok durván kétharmadának el-elvonja a figyelmét a telefonja matekórán, közel kétharmadát pedig olyan társa zavar meg, aki éppen telefont vagy tabletet használ. Az így megzavart diákok aztán lényegesen – háromnegyed évnek megfelelő tananyagértékkel – rosszabb matematikaeredményeket produkálnak azoknál, akik nem számolnak be ilyenről...
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2023.12.09.
A friss PISA-adatokból kiolvasható:
- A magyar diákok 31 százaléka soha vagy szinte soha nem kapcsolja ki a telefonján a közösségimédia- és egyéb alkalmazások értesítéseit a tanórák alatt, ez egyébként 6 százalékkal magasabb az OECD-áltagnál.
- Majdnem 50 százalékuk az idő felében vagy annál gyakrabban hagyja ezeket az értesítéseket bekapcsolva tanulás alatt.
- A magyar diákok 40 százaléka soha vagy szinte soha nem kapcsolja ki az értesítéseket addig, amíg alszik. Ez 10 százalékkal magasabb az OECD-átlagnál.
- A magyar diákok fele otthon mindig vagy szinte mindig közvetlen közelében tartja telefonját azért, hogy meg tudja válaszolni az érkező üzeneteket. Ez megyezik az OECD-átlaggal.
- A magyar diákok körülbelül 40 százaléka tapasztal legalább néha stresszt a tanórákon amiatt, hogy nincs online és nem válaszol meg üzeneteket ezalatt. Ez kicsivel több, mint az OECD-átlag.
- Mentális egészség, tanulmányi eredmény
Idén korábban már az UNESCO felmérése is arra jutott, hogy mostanra megbízható kutatások bizonyítják: az okostelefon-használat növekedése rontja a tanulmányi eredményt és nehezíti a koncentrációt. Amerikai felmérések pedig drámai eredményeket mutattak ki a fiatalok romló mentális egészségével kapcsolatban: a telefonhasználat miatt kimutathatóan kevesebbet alszanak, a közösségi média pedig torzítja az önképet, egyre több fiatal érzi magát magányosnak és mellőzöttnek, a 10-14 évesek között tíz év alatt háromszorosára nőtt az öngyilkossági ráta az Egyesült Államokban, a lányoknál pedig négyszeresére. Az UNESCO ezért a diákok telefonhasználatának tantermi tiltását javasolta az országoknak.
A PISA-összegzés ugyanakkor pozitívan értékeli azt a tényt, hogy a világjárvány elhozta az áttörést a diákok és a digitális eszközök használatában: a diákok jelentős többsége magabiztosan használja olyan digitális eszközöket, amelyek a felnőttek világában is központi szerephez jutottak az elmúlt években. Ebben pedig jelentős oktatási potenciál is rejlik, ugyanis a digitális eszközök tanulási célú használata, tudatos integrálása a tanmenetbe, tehát az interaktív, játékos tanulás, a feladatok elemzés utáni személyre szabása, javítja a diákok teljesítményét.
Viszont nemcsak a telefonjaik távolsága okoz komoly feszültséget a diákoknak – a telefonok jelenléte szétforgácsolja a tantermi munkát. A diákok durván kétharmadának el-elvonja a figyelmét a telefonja matekórán, közel kétharmadát pedig olyan társa zavar meg, aki éppen telefont vagy tabletet használ. Az így megzavart diákok aztán lényegesen – háromnegyed évnek megfelelő tananyagértékkel – rosszabb matematikaeredményeket produkálnak azoknál, akik nem számolnak be ilyenről...
DIGITÁLIS MÉREG? A KÖZÖSSÉGI MÉDIA VESZÉLYEIRE FIGYELMEZTETNEK AMERIKAI EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK
SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA BUDAPEST
2023.12.09.
A fiatalok mentális állapotát érintő lehetséges közegészségügyi fenyegetésnek tartják egyes városi egészségügyi vezetők az Egyesült Államokban a közösségi média terjedését, ezért helyi szinten próbálnak szabályozást kialakítani.
Ashwin Vasan, New York City önkormányzatának egészségügyi vezetője korábbi közegészségügyi figyelmeztetések alapján megvédené a város fiataljait a közösségi média potenciálisan káros hatásaitól.
„Vegyük a dohányt vagy az ólmot. (…) Ha ilyen mérgek kerülnek a fizikai környezetünkbe, tudjuk, mit kell tennünk. Miért ne használhatnánk ugyanezeket a szabályokat a digitális méreggel szemben is?” – fogalmazott a Reuters hírügynökségnek.
A közösségi média hatásaival kapcsolatos növekvő aggodalmak és az erre reagáló szövetségi intézkedések hiánya miatt frusztrált Vasan és több más önkormányzati tisztviselő országszerte azt vizsgálja, milyen lépéseket tehetnek.
Októberben 33 amerikai állam perelte be a Meta Platformsot és Instagram-részlegét, azzal vádolva őket, hogy a fiatalok mentális egészségügyi válságát erősítik azzal, hogy platformjaik függőséget okoznak, és félrevezetik a nyilvánosságot a veszélyeiről.
A Meta „csalódottságát” fejezte ki a per miatt, ugyanakkor közölte: osztja „az ügyészek elkötelezettségét, hogy a tizenévesek biztonságos, pozitív online tapasztalatokat szerezzenek”, és utalt a kamaszokat és a szüleiket támogató több mint harminc megoldás bevezetésére.
A pereskedés mellett azonban az egészségügyi tisztviselők, köztük Vasan, politikai intézkedéseket fontolgatnak.
New York júniusban találkozót szervezett, amelyen részt vettek a philadelphiai, a Los Angeles-i és a bostoni egészségügyi szervek képviselői is, azzal a céllal, hogy hosszú távú helyi stratégiát alakítsanak ki a közösségi média mint „potenciális közegészségügyi fenyegetés” kezelésére.
Vasan azt mondta, hogy „a mentális egészség romlásának nagyon egyértelmű növekedése miatti aggodalom motiválta, különösen a tizenévesek körében”, hozzátéve, hogy a Covid–19-járvány súlyosbította a hosszú távú tendenciát.
„Minden mércével mérve ez járvány” – mondta Vasan, aki egy városi cselekvési terven dolgozik, amely szabályozást, figyelemfelkeltő kampányokat és mentálhigiénés kutatásokat tartalmazhat...
Szerző: SZABAD EURÓPA BUDAPEST
2023.12.09.
Ashwin Vasan, New York City önkormányzatának egészségügyi vezetője korábbi közegészségügyi figyelmeztetések alapján megvédené a város fiataljait a közösségi média potenciálisan káros hatásaitól.
„Vegyük a dohányt vagy az ólmot. (…) Ha ilyen mérgek kerülnek a fizikai környezetünkbe, tudjuk, mit kell tennünk. Miért ne használhatnánk ugyanezeket a szabályokat a digitális méreggel szemben is?” – fogalmazott a Reuters hírügynökségnek.
A közösségi média hatásaival kapcsolatos növekvő aggodalmak és az erre reagáló szövetségi intézkedések hiánya miatt frusztrált Vasan és több más önkormányzati tisztviselő országszerte azt vizsgálja, milyen lépéseket tehetnek.
Októberben 33 amerikai állam perelte be a Meta Platformsot és Instagram-részlegét, azzal vádolva őket, hogy a fiatalok mentális egészségügyi válságát erősítik azzal, hogy platformjaik függőséget okoznak, és félrevezetik a nyilvánosságot a veszélyeiről.
A Meta „csalódottságát” fejezte ki a per miatt, ugyanakkor közölte: osztja „az ügyészek elkötelezettségét, hogy a tizenévesek biztonságos, pozitív online tapasztalatokat szerezzenek”, és utalt a kamaszokat és a szüleiket támogató több mint harminc megoldás bevezetésére.
A pereskedés mellett azonban az egészségügyi tisztviselők, köztük Vasan, politikai intézkedéseket fontolgatnak.
New York júniusban találkozót szervezett, amelyen részt vettek a philadelphiai, a Los Angeles-i és a bostoni egészségügyi szervek képviselői is, azzal a céllal, hogy hosszú távú helyi stratégiát alakítsanak ki a közösségi média mint „potenciális közegészségügyi fenyegetés” kezelésére.
Vasan azt mondta, hogy „a mentális egészség romlásának nagyon egyértelmű növekedése miatti aggodalom motiválta, különösen a tizenévesek körében”, hozzátéve, hogy a Covid–19-járvány súlyosbította a hosszú távú tendenciát.
„Minden mércével mérve ez járvány” – mondta Vasan, aki egy városi cselekvési terven dolgozik, amely szabályozást, figyelemfelkeltő kampányokat és mentálhigiénés kutatásokat tartalmazhat...
A NYUGDÍJASOK ELVÁRNÁK, HOGY A NYUGDÍJÁBÓL MINDENKI MEG TUDJON ÉLNI
24.HU
Szerző: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA
2023.12.10.
Az Országos Nyugdíjas Parlament idén is elkészítette javaslatát, hogy milyen változásokat szeretnének a nyugdíjasok. Elnökükkel, Karácsony Mihállyal azt beszéltük át, mivel indokolják a nyugdíj összegét érintő általuk szorgalmazott változtatásokat. Másképp számolnák a nyugdíjakat, más alapon szeretnének nyugdíjemelést, és feltétlenül elvárnák, hogy a legkisebb nyugdíj is elég legyen egy szűkös megélhetésre.
Novemberben volt az Országház épületében az Országos Nyugdíjas Parlament VI. ülése, ahol a megyei nyugdíjas parlamenteken és az Országos Nyugdíjas Parlamenteken (ONYP) elhangzottak alapján határozatban foglalták össze, mit javasolnak a nyugdíjasok többek között azért, hogy a nyugdíjrendszer fenntartható és méltányos legyen.
Az ONYP elnökével, Karácsony Mihállyal beszéltük át azokat a javaslatokat, amelyek valamilyen formában kötődnek a nyugdíj összegéhez. Íme, mit szeretnének elérni a nyugdíjasok, és mivel indokolják kéréseiket.
Arra hivatkozva kérik ezt, hogy az EU 27-eknél átlagban a GDP 13,6 százaléka a nyugdíjkiadás, és például a mintának tekintett Ausztriában 15,4 százalék jut a bruttó hazai termékből nyugdíjcélú kiadásra. Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2009-ben a GDP 11,3 százaléka, míg 2022-ben már csak 8 százaléka jutott nyugdíjra, ezen belül korbetöltött öregségi nyugdíjra mindössze 7 százalékot költöttek.
A KSH adatai szerint míg 2008-ban a nettó átlagkereset 69,1 százalékát fizették ki átlagban nyugdíjra és járandóságra, addig 2022-ben már csak 54,5 százalékát.
2023. januárban a KSH adatai szerint 208 168 forint volt az átlagnyugdíj, aminek 60 százaléka 125 ezer forint/hó. Ez lehetne az alapnyugdíj, vagy másképp fogalmazva a legkisebb nyugdíj. Ezt a kérést több oldalról is alátámasztották. Az egyik, hogy a minimálbérnél is az az irányelv (és a cél), hogy érje el legalább az átlagkereset 60 százalékát. A nemzetközi munkaügyi szervezet (ILO) is ezt tekinti alapelvnek.
A másik, hogy a KSH adataiban 2023-ra például a kétszemélyes 65 év feletti háztartásokra fejenként 117,3 ezer forintot írnak a nagyon szűkös megélhetésre – ez is indokolja, hogy ennél kisebb nyugdíj ne legyen. (Egy személyes, 65 év feletti háztartásra ennél magasabb a szűkös megélhetés minimuma, havi 153 600 forint.) De Karácsony Mihály szerint ha Varga Mihály pénzügyminiszter a közelmúltban tett népjóléti bizottsági kijelentésére gondolunk, miszerint amennyiben valaki 40 évet ledolgozott Magyarországon, mindig minimálbéren, akkor annak a nyugdíja ma 121 ezer forint, akkor valahol az is azt jelenti, hogy ennél kevesebb nyugdíj nem indokolt...
Szerző: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA
2023.12.10.
Novemberben volt az Országház épületében az Országos Nyugdíjas Parlament VI. ülése, ahol a megyei nyugdíjas parlamenteken és az Országos Nyugdíjas Parlamenteken (ONYP) elhangzottak alapján határozatban foglalták össze, mit javasolnak a nyugdíjasok többek között azért, hogy a nyugdíjrendszer fenntartható és méltányos legyen.
Az ONYP elnökével, Karácsony Mihállyal beszéltük át azokat a javaslatokat, amelyek valamilyen formában kötődnek a nyugdíj összegéhez. Íme, mit szeretnének elérni a nyugdíjasok, és mivel indokolják kéréseiket.
- A közfinanszírozott állami nyugdíjkiadás (a továbbiakban nyugdíj) minden évben érje el az adott év GDP-jének 12–13 százalékát.
Arra hivatkozva kérik ezt, hogy az EU 27-eknél átlagban a GDP 13,6 százaléka a nyugdíjkiadás, és például a mintának tekintett Ausztriában 15,4 százalék jut a bruttó hazai termékből nyugdíjcélú kiadásra. Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2009-ben a GDP 11,3 százaléka, míg 2022-ben már csak 8 százaléka jutott nyugdíjra, ezen belül korbetöltött öregségi nyugdíjra mindössze 7 százalékot költöttek.
- A nyugdíjra, ellátásokra, járadékokra és egyéb járandóságokra az egy ellátottra jutó átlagos összeg érje el az adott év nettó átlagkereset 65–70 százalékát.
A KSH adatai szerint míg 2008-ban a nettó átlagkereset 69,1 százalékát fizették ki átlagban nyugdíjra és járandóságra, addig 2022-ben már csak 54,5 százalékát.
- A közfinanszírozott állami nyugdíjrendszer számára megállapított összegből csak az öregségi nyugdíjra, és a hátramaradottaknak fizessenek.
- Ne lehessen a legalacsonyabb saját jogú öregségi teljes nyugdíj összege kisebb, mint amennyi a tárgyévi öregségi nyugdíj átlagösszegének 60 százaléka.
2023. januárban a KSH adatai szerint 208 168 forint volt az átlagnyugdíj, aminek 60 százaléka 125 ezer forint/hó. Ez lehetne az alapnyugdíj, vagy másképp fogalmazva a legkisebb nyugdíj. Ezt a kérést több oldalról is alátámasztották. Az egyik, hogy a minimálbérnél is az az irányelv (és a cél), hogy érje el legalább az átlagkereset 60 százalékát. A nemzetközi munkaügyi szervezet (ILO) is ezt tekinti alapelvnek.
A másik, hogy a KSH adataiban 2023-ra például a kétszemélyes 65 év feletti háztartásokra fejenként 117,3 ezer forintot írnak a nagyon szűkös megélhetésre – ez is indokolja, hogy ennél kisebb nyugdíj ne legyen. (Egy személyes, 65 év feletti háztartásra ennél magasabb a szűkös megélhetés minimuma, havi 153 600 forint.) De Karácsony Mihály szerint ha Varga Mihály pénzügyminiszter a közelmúltban tett népjóléti bizottsági kijelentésére gondolunk, miszerint amennyiben valaki 40 évet ledolgozott Magyarországon, mindig minimálbéren, akkor annak a nyugdíja ma 121 ezer forint, akkor valahol az is azt jelenti, hogy ennél kevesebb nyugdíj nem indokolt...
„A NŐ TESTE ARRA VALÓ, HOGY SZÜLJÖN” – MONDTA AZ ORVOS A NŐGYÓGYÁSZATI VIZSGÁLATON
444.HU
Szerző: FŐDI KITTI
2023.12.09.
- A nők többsége azzal tisztában van, hogy a szexuális jellegű megjegyzések nem megengedettek egy nőgyógyászati vizsgálat során, de azt kevesen tudják, hogy a nőgyógyásznak mennyire van joga a nő magánéletében vájkálni, például gyermekvállalással kapcsolatos kérdésekben.
- Összegyűjtöttünk néhány történetet, ahol a gyermektelen nők olyan kérdéseket vagy megjegyzéseket kaptak a nőgyógyászuktól, ami után úgy érezték: az orvos átlépett egy határt.
Szerző: FŐDI KITTI
2023.12.09.
- Összegyűjtöttünk néhány történetet, ahol a gyermektelen nők olyan kérdéseket vagy megjegyzéseket kaptak a nőgyógyászuktól, ami után úgy érezték: az orvos átlépett egy határt.
- Nőgyógyászok, szülésznők és jogi szakértők segítségével pedig igyekszünk megvilágítani a nőgyógyászok oldalát is, hogy értsük, mit, miért tesznek, de mi az, ami nem oké egy ilyen szituációban...
LECSÚSZÓBAN ÉS ROSSZ LELKIÁLLAPOTBAN VAN A MAGYAR KÖZÉPOSZTÁLY
QUBIT PODCAST
Szerző: CEU HATÁRTALAN TUDÁS
2023.12.10.
Az egzisztenciális elbizonytalanodás, a lecsúszás réme újra megjelent a középrétegekben, és ezt sokan talán saját bőrükön is érzik. De az alsóbb társadalmi rétegek számára tragikus szociális folyamatok bőven nem az elmúlt másfél-két év magas inflációs viszonyai között, hanem már sokkal régebben kezdődtek. Az alábbi beszélgetésben a szociális problémák több körét is körberajzoljuk: szó esik az állami alkalmazottak hosszú ideje tartó relatív elszegényedéséről, a nyomorban élő százezrek egyre kilátástalanabb helyzetéről és arról is, hogy még a közepes vagy akár magas jövedelemből élőknek is anyagi tragédiát jelenthet egy válás, egy beteg szülő vagy egy fogyatékossággal születő gyermek. Vendégeink szerint a magyar állam ezekkel a problémákkal igazán soha nem tudott mit kezdeni, de úgy tűnik, 2010 óta nem is nagyon akar. Hová vezet mindez?
A CEU és a Qubit új, közös podcastsorozatának első epizódjában Scharle Ágotát, a Budapest Intézet vezető kutatója és Krémer Balázs szociológus, szociálpolitikus beszél arról, hogy van-e ma szociális válság Magyarországon. A beszélgetést Szabó Attila, a Qubit állandó szerzője vezeti.
Szerző: CEU HATÁRTALAN TUDÁS
2023.12.10.
A CEU és a Qubit új, közös podcastsorozatának első epizódjában Scharle Ágotát, a Budapest Intézet vezető kutatója és Krémer Balázs szociológus, szociálpolitikus beszél arról, hogy van-e ma szociális válság Magyarországon. A beszélgetést Szabó Attila, a Qubit állandó szerzője vezeti.
ÉRDEKLI-E ORBÁN VIKTORT A NÉP HELYZETE?
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ODZE GYÖRGY
2023.12.08.
Tudom, hogy populista a kérdés, talán egyenesen populista-demagóg, de az biztos, hogy legalább tükrözi a kort, amiben élünk. Ma ilyen a politikai és a köznyelv is. A címben feltett kérdésre a válasz röviden az, hogy nem érdekli, ami teljesen nyilvánvaló, hiszen egy autokrata vezető számára a nép és általában az alattvalók sorsa teljesen mellékes, néhol pedig egyenesen teher. Mert az viszont nem lehet kérdés, hogy igenis, autokráciában élünk, mondjuk, finomítva, nem „abszolút”, hanem választási autokráciában. Ne szépítsük a dolgot, mert ezzel az örökös szépítgetéssel, meg önmagunk felmentésével, hogy azért a dolgok nem olyan rosszak, mint amilyenek lehetnének, most már nem megyünk semmire. Tudjuk, hogy a hatalom egyetlen ember, mégpedig a miniszterelnök kezében összpontosul, és miután ez a folyamat lényegében kiteljesedett, a népjólétnek vagy népakaratnak megszűnt a jelentősége. Az autokrata hatalom kiépítésének nincsenek felső határai, sőt, pont az a lényege, hogy a mostani évtizedeket „Orbán-korszak”-nak nevezzék majd el az utódok, egyértelmű, hogy a mi mostani vezetőnknek ez a nagy vágya. Mondjuk mániája. Ezért folyik a folytonos, látszólag értelmetlen, valójában tudatos maga alá gyűrés. Mindent irányítani, mindent kézben tartani, mindent figyelni. Óvodai vallásoktatás, kötelező tornaóra, az iparkamara bedarálása. És ennek a sornak nincs vége, mindig vannak új jelentkezők, akik szeretnének behódolni, mert azzal ők maguk is jól járnak.
Hogyan kezdődött? Miért hagytuk, hogy így történjen? Kis dolgokkal kezdődött, látszólag értelemszerűen. „A dolgok másképpen fognak menni ezentúl” – ezt ő maga mondta 2010-ben, de ez is milyen magától értetődően hangzott. Minden újonnan megválasztott kormányfő ezt mondja. Persze mondott ő sokfélét. Az „Előre megyünk, nem hátra” jelmondatát egyenesen a Simpsons című idétlen amerikai rajzfilmsorozatból lopta – vagy „cserkészte”, majdnem mindegy. Ennyit az eredetiségről...
Szerző: ODZE GYÖRGY
2023.12.08.
Hogyan kezdődött? Miért hagytuk, hogy így történjen? Kis dolgokkal kezdődött, látszólag értelemszerűen. „A dolgok másképpen fognak menni ezentúl” – ezt ő maga mondta 2010-ben, de ez is milyen magától értetődően hangzott. Minden újonnan megválasztott kormányfő ezt mondja. Persze mondott ő sokfélét. Az „Előre megyünk, nem hátra” jelmondatát egyenesen a Simpsons című idétlen amerikai rajzfilmsorozatból lopta – vagy „cserkészte”, majdnem mindegy. Ennyit az eredetiségről...
VÁLASZTÁSI CSALÁS AZ ÚGYNEVEZETT NEMZETI KONZULTÁCIÓ? – HETES AJÁNLÓ
KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Szerző: KLUBRÁDIÓ
2023.12.09.
Horn Gábor elemezte a "nemzeti konzultációt", Bárándy Péter pedig a választási törvény átírását; háború(k) és béke a Szabadság köreiben – ez volt a Hetes Stúdióban.
Tudatosan végiggondolt, gyűlöletkeltő választási csalás az úgynevezett nemzeti konzultáció – Horn Gábor, a Republicon Alapítvány elnökének elemzése.
A '70-es évek végétől az amerikai kongresszus tanácsadói közt ismertté lett Radványi K. Miklós konkrét listát nyújtott be azokról a korrupt személyekről, akik Magyarországon kiépítették a mai rendszert – és szeretné, ha újabb szankciókat vezetne be az Egyesült Államok magyar politikusok és üzletemberek ellen.
Az önkormányzati választások előtt fél évvel a kormány igyekszik az eddiginél is jobban biztosítani magát: átírják a fővárosi választási törvényt és a választókerületek határait, az ellenzéket ott büntetik ahol tudják, és az úgynevezett szuverenitástörvény is alaposan nyirbálja a szabadságjogokat – Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügyminiszter összegzése.
Miért háborúzik az ember? Filozófiai, erkölcsi indíttatású válaszok a Szabadság körei elnevezésű bázisközösség rendezvénysorozatának résztvevőitől.
A második órában pedig szokás szerint megbeszéltük a hetet Gáspárik Attila rendező-médiasszakemberrel, és a Klubrádióból Józsa Mártával és Bolgár Györggyel.
Szerző: KLUBRÁDIÓ
2023.12.09.
Tudatosan végiggondolt, gyűlöletkeltő választási csalás az úgynevezett nemzeti konzultáció – Horn Gábor, a Republicon Alapítvány elnökének elemzése.
A '70-es évek végétől az amerikai kongresszus tanácsadói közt ismertté lett Radványi K. Miklós konkrét listát nyújtott be azokról a korrupt személyekről, akik Magyarországon kiépítették a mai rendszert – és szeretné, ha újabb szankciókat vezetne be az Egyesült Államok magyar politikusok és üzletemberek ellen.
Az önkormányzati választások előtt fél évvel a kormány igyekszik az eddiginél is jobban biztosítani magát: átírják a fővárosi választási törvényt és a választókerületek határait, az ellenzéket ott büntetik ahol tudják, és az úgynevezett szuverenitástörvény is alaposan nyirbálja a szabadságjogokat – Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügyminiszter összegzése.
Miért háborúzik az ember? Filozófiai, erkölcsi indíttatású válaszok a Szabadság körei elnevezésű bázisközösség rendezvénysorozatának résztvevőitől.
A második órában pedig szokás szerint megbeszéltük a hetet Gáspárik Attila rendező-médiasszakemberrel, és a Klubrádióból Józsa Mártával és Bolgár Györggyel.
BUSZOZNI MAHOLNAP SOKKAL NEHEZEBB, MINT ÁLTALÁBAN
TELEX
Szerző: SZALMA BAKSI FERENC
2023.12.10.
Mi történik?
A Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet vasárnapra és hétfőre munkabeszüntetést hirdetett a Volánbusznál.
Miért?
Azért, mert a jövő évre még nem kaptak fizetésemelési ajánlatot.
Mit jelent az elégséges szolgáltatás?
Vasárnap a járatok 80, a második nap pedig az 55 százaléka közlekedni fog. Ez azt jelenti, hogy a Volánbusz a két nap alatt összesen körülbelül 23 ezer kieső járattal tervez országszerte.
Mit gondol erről a Volánbusz?
A Volánbusz vitatja az „indokolatlan munkabeszüntetés” jogszerűségét, és jogorvoslattal él a végzés ellen.
Mit csináljak, ha mindenképpen buszoznom kell?
Indulás előtt mindenképpen érdemes átböngészni ezt a hosszú listát. Eltart egy darabig, de megéri.
Budapest környékén szeretnék utazni, engem is érint?
Igen. Az érintett kék buszok listáját ide kattintva lehet megnézni>>>
Szerző: SZALMA BAKSI FERENC
2023.12.10.
A Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet vasárnapra és hétfőre munkabeszüntetést hirdetett a Volánbusznál.
Miért?
Azért, mert a jövő évre még nem kaptak fizetésemelési ajánlatot.
Mit jelent az elégséges szolgáltatás?
Vasárnap a járatok 80, a második nap pedig az 55 százaléka közlekedni fog. Ez azt jelenti, hogy a Volánbusz a két nap alatt összesen körülbelül 23 ezer kieső járattal tervez országszerte.
Mit gondol erről a Volánbusz?
A Volánbusz vitatja az „indokolatlan munkabeszüntetés” jogszerűségét, és jogorvoslattal él a végzés ellen.
Mit csináljak, ha mindenképpen buszoznom kell?
Indulás előtt mindenképpen érdemes átböngészni ezt a hosszú listát. Eltart egy darabig, de megéri.
Budapest környékén szeretnék utazni, engem is érint?
Igen. Az érintett kék buszok listáját ide kattintva lehet megnézni>>>
SZENTPÉTERI NAGY RICHARD: JOBB LENNE, HA EGYÁLTALÁN NEM VOLNÁNAK VÁLASZTÁSOK
NÉPSZAVA
Szerző: FORGÁCS IVÁN
2023.12.10.
Négyévente nekibuzdul a demokratikus oldal, hogy a választásokon leváltsa a kormányt. Mert hát a szavazófülkében mindenki őszinte. Kellő elégedetlenségnek meg kell lennie, hol a rosszul kezelt járvány, hol az infláció miatt. A pártok különféle kombinációkat találnak ki a választási rendszer és a hatalom felé lejtő médiafelület kijátszására. Közös listán indulnak, előválasztást tartanak, elhatárolódnak a jobboldaltól, összefognak vele. Az eredmény minden esetben kétharmados Fidesz-győzelem. Mindenki döbbenten bámul, majd felelőst, balféket, árulót keres. Már az ellene leadott szavazat is a Fideszt erősíti? Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász, politikai elemző szerint a kudarcokban semmi meglepő nincs, a mai rendszerben törvényszerűek.
– A cikkeit olvasva az ember arra a következtetésre jut, hogy jelenleg csak forradalommal vagy általános sztrájkkal lehet leváltani a kormányt és rendszerét.
– Egyiket sem javasolnám, mert konzervatív vagyok. Mindenféle forradalmat elutasítok, még a magyar nép által szentesítetteket is. Csupán azt állítom, hogy szabad és tiszta választásokon nem lehet megbuktatni a jelenlegi rendszert, mert ilyenek nem léteznek benne. Ha lennének, nem is kéne megdönteni, mert szabad és tiszta választásokon egyszerűen leváltható egy kormány. Még azt sem mondom, hogy ez egy totalitárius rendszer; nem diktatúra, de a maga totalitásában stabilan kiépült. De hogy vörös farkat is rakjak a mondandóm végére: a rendszer mégis fél attól, hogy nem szabad és nem tiszta választásokon is megbuktatható. Az embereknek nem kell ebben reménykedniük, de a vezetők tartanak tőle. Továbbra is mindent elkövetnek, sőt egyre több eszközt vetnek be, hogy a választásokat megnyerjék. Leginkább ez mozgatja őket. Bibó István mondatát, miszerint „demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni”, általában úgy idézik, mintha a polgárokról beszélne. De nem rájuk gondolt, hanem a hatalom birtokosaira. Ha ők demokraták, nem félnek, hogy megbuktatják őket, hiszen demokráciában ez normális dolog. Minden kormány megbukik egyszer. A mai politikai vezetőink viszont félnek a demokráciától, ezért aztán nem szabad és nem tiszta választásokat szerveznek. Egy nem-demokráciában a választások csupán arra valók, hogy a nép felsorakozzon a hatalom mögé, és így igazolni lehessen a rendszer legitimitását. Jobb lenne, ha egyáltalán nem volnának választások, mert megúsznánk a sorosozást, a migránsozást, az összes mocskolódást, nem kéne hülyíteni az embereket. És a hatalom foglalkozhatna racionális dolgokkal is.
– Mégis, mi hozhat változást?
– Talán furcsán hangzik mindezek után, de a választásokon lehet fordulatot elérni. Ugyan nem szabadok és tiszták, de ha az emberek nagyobbik része kifejezné ellenérzését a rendszerrel szemben, változást hozna. Ehhez persze sokaknak ki kéne állnia a rendszer mögül. Amitől tart is a hatalom...
Szerző: FORGÁCS IVÁN
2023.12.10.
– A cikkeit olvasva az ember arra a következtetésre jut, hogy jelenleg csak forradalommal vagy általános sztrájkkal lehet leváltani a kormányt és rendszerét.
– Egyiket sem javasolnám, mert konzervatív vagyok. Mindenféle forradalmat elutasítok, még a magyar nép által szentesítetteket is. Csupán azt állítom, hogy szabad és tiszta választásokon nem lehet megbuktatni a jelenlegi rendszert, mert ilyenek nem léteznek benne. Ha lennének, nem is kéne megdönteni, mert szabad és tiszta választásokon egyszerűen leváltható egy kormány. Még azt sem mondom, hogy ez egy totalitárius rendszer; nem diktatúra, de a maga totalitásában stabilan kiépült. De hogy vörös farkat is rakjak a mondandóm végére: a rendszer mégis fél attól, hogy nem szabad és nem tiszta választásokon is megbuktatható. Az embereknek nem kell ebben reménykedniük, de a vezetők tartanak tőle. Továbbra is mindent elkövetnek, sőt egyre több eszközt vetnek be, hogy a választásokat megnyerjék. Leginkább ez mozgatja őket. Bibó István mondatát, miszerint „demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni”, általában úgy idézik, mintha a polgárokról beszélne. De nem rájuk gondolt, hanem a hatalom birtokosaira. Ha ők demokraták, nem félnek, hogy megbuktatják őket, hiszen demokráciában ez normális dolog. Minden kormány megbukik egyszer. A mai politikai vezetőink viszont félnek a demokráciától, ezért aztán nem szabad és nem tiszta választásokat szerveznek. Egy nem-demokráciában a választások csupán arra valók, hogy a nép felsorakozzon a hatalom mögé, és így igazolni lehessen a rendszer legitimitását. Jobb lenne, ha egyáltalán nem volnának választások, mert megúsznánk a sorosozást, a migránsozást, az összes mocskolódást, nem kéne hülyíteni az embereket. És a hatalom foglalkozhatna racionális dolgokkal is.
– Mégis, mi hozhat változást?
– Talán furcsán hangzik mindezek után, de a választásokon lehet fordulatot elérni. Ugyan nem szabadok és tiszták, de ha az emberek nagyobbik része kifejezné ellenérzését a rendszerrel szemben, változást hozna. Ehhez persze sokaknak ki kéne állnia a rendszer mögül. Amitől tart is a hatalom...
VÁLSÁGBAN A LIBERÁLIS VILÁGREND | CSICSMANN LÁSZLÓ A KLUBRÁDIÓBAN
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2023.12.07.
A Reggeli személy 2023. december 6-i adásában Para-Kovács Imre vendége Csicsmann László közel-kelet és india szakértő, a Corvinus Egyetem tanára volt.
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2023.12.07.
A Reggeli személy 2023. december 6-i adásában Para-Kovács Imre vendége Csicsmann László közel-kelet és india szakértő, a Corvinus Egyetem tanára volt.
AZ UKRÁNOK SAPKÁJA
REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.12.10.
Ukrajna, illetve az ukránok közeledve az EU csatlakozáshoz, teljesíteni igyekezve annak feltételeit, törvényt hoztak a korrupció ellen, és visszaadták a nemzetiségeik (köztük a magyarok) nyelvhasználati jogait. Az oroszokét nem, jegyezzük meg gyorsan, ami a jelenlegi helyzetben, miszerint módszeresen pusztítják az országukat, talán érthető, mert ilyen világot élünk. De megszületett a Fidesz reakciója is minderre.
Ehhez kiindulási pont lehet Orbán tegnap bemutatott útmutatása a maffiatagok számára, mint emlékezhetünk: „Mi, európaiak nem vagyunk hajlandók teljes jogú tagként elfogadni Ukrajnát”. Voltaképp ennek kiegészítése, folyománya mintegy az ukrán két új törvényre adott reakció a párt két szellemi nagyságától (Hollik, Menczer), mert a főnök épp Argentínában építi a jobboldali világuralmat, s benne az ő vezető szerepét.
Várjuk majd a beszámolót, milyen géppel utazott és milyen minőségben, mennyiért. Illetve tudjuk azt is, az egyik alvezér, a Szijjártó nevű meg biztosan el van foglalva a roratéjával, ezért nem nyilvánult még meg a maga eszelős módján. Ugyanakkor bármit mond is Hollik és Menczer, abban biztosak lehetünk, azt nem saját kútfőből teszik, hanem szigorúan ellenőrzött módon, azaz, félig-meddig hivatalosnak tekinthetően. És ez elég nagy baj, ha látjuk, miket deliráltak.
Hollik hosszabban értekezett, ebből fakadóan több borzalmas dolgot mondott, de nem volt bennük semmi új voltaképp. Dolgozatának címe is az volt: „Négy érv, hogy mi miért mondunk nemet Ukrajna EU-csatlakozására”. Azt nem tudni, hogy mindezt papíron adták ki neki felolvasandó, vagy a kiskátéból maga dolgozott, a végeredmény azonban amennyire röhejes, annyira tragikus is, tehát nem árt bővebben megismerni.
Pontokba szedte ez a drága ember a tudnivalókat, amelyek közül az első máris fölöttébb érdekes, mert mintha Ukrajna létét kérdőjelezné meg, és mintha ezt is hallottuk volna már régebben a főnök szájából, ez pedig a következő: „Ukrajna háborúban áll, ezért sem a határai, sem a lakosságszáma nem meghatározható”. – Nem tudom, érezzük-e ennek a primitív aljasságát, hogy Putyin se mondhatta volna szebben.
Sok minden lenne mondható erről a mondatról, elég legyen annyi, Ukrajnának megvannak az orosz hódítás előtt elismert határai, Hollik tehát ezeket nem ismeri el. A többi mellékszál, illetve ebből fakad, ám ennyi is elég, hogy kiiratkozzon az európai gondolkodásból, ahová, mint nyugati ember az ukránokat a főnöke be sem engedné. S bár ez egy katyvasz, de nagyon súlyos tartalmú trutyi, amihez kultúrembernek köze nem lehet.
De ezek barbárok, így a többi Hollik-állítás sem meglepő. A második pontja az, hogy „Ukrajnában lábbal tapossák a kisebbségi jogokat” ez pedig arra utal, hogy nem elégséges az új ukrán nyelvtörvény, illetve nem tudjuk, mi lehet még a baj. Valószínűleg Hollik sem tudja, csak ki volt adva neki, hogy beszéljen. A harmadik pont is ilyen, ez pedig a pénz miatti rinyálásról szól, amit szintén hallunk már jó ideje.
Nemzeti konzultálunk is róla, következésképp biztosan hazugság, de nézzük, mit mond erről Hollik. Szerinte Ukrajna már most több pénzt kapott az Uniótól, mint Magyarország, Horvátország és Szlovénia együtt, ami lehet, de amely országokat emleget, azoknak ezzel semmi baja. Egy árva szavuk sincs emiatt, csak nekünk, és azt is sejtjük, miért. Ezt is Orbán kezdte az Uniónak címzett kérdésével, miszerint „hol a pénz”?
Erről tudjuk, az a baja, hogy nem az ő zsebében, és azt is tudjuk, nem az ukránoknak adták, mint azt a Fidesz közkeletűen hazudja, hanem egyszerűen parkolópályán van bizonyos jogállami kifogások miatt, amin ezerrel dolgoznak. Bár nem táncolnak úgy, ahogyan Brüsszel fütyül, ami mellékszálnak tűnik most, de látjuk, mégis ide tartozik. Megjegyzendő, sem a szlovéneknek, sem a horvátoknak ilyesmi gondja nincs.
Hollik tehát – illetve a Fidesz – maga mellé rángatta őket a trutymóba...
Szerző: Rezeda
2023.12.10.
Ehhez kiindulási pont lehet Orbán tegnap bemutatott útmutatása a maffiatagok számára, mint emlékezhetünk: „Mi, európaiak nem vagyunk hajlandók teljes jogú tagként elfogadni Ukrajnát”. Voltaképp ennek kiegészítése, folyománya mintegy az ukrán két új törvényre adott reakció a párt két szellemi nagyságától (Hollik, Menczer), mert a főnök épp Argentínában építi a jobboldali világuralmat, s benne az ő vezető szerepét.
Várjuk majd a beszámolót, milyen géppel utazott és milyen minőségben, mennyiért. Illetve tudjuk azt is, az egyik alvezér, a Szijjártó nevű meg biztosan el van foglalva a roratéjával, ezért nem nyilvánult még meg a maga eszelős módján. Ugyanakkor bármit mond is Hollik és Menczer, abban biztosak lehetünk, azt nem saját kútfőből teszik, hanem szigorúan ellenőrzött módon, azaz, félig-meddig hivatalosnak tekinthetően. És ez elég nagy baj, ha látjuk, miket deliráltak.
Hollik hosszabban értekezett, ebből fakadóan több borzalmas dolgot mondott, de nem volt bennük semmi új voltaképp. Dolgozatának címe is az volt: „Négy érv, hogy mi miért mondunk nemet Ukrajna EU-csatlakozására”. Azt nem tudni, hogy mindezt papíron adták ki neki felolvasandó, vagy a kiskátéból maga dolgozott, a végeredmény azonban amennyire röhejes, annyira tragikus is, tehát nem árt bővebben megismerni.
Pontokba szedte ez a drága ember a tudnivalókat, amelyek közül az első máris fölöttébb érdekes, mert mintha Ukrajna létét kérdőjelezné meg, és mintha ezt is hallottuk volna már régebben a főnök szájából, ez pedig a következő: „Ukrajna háborúban áll, ezért sem a határai, sem a lakosságszáma nem meghatározható”. – Nem tudom, érezzük-e ennek a primitív aljasságát, hogy Putyin se mondhatta volna szebben.
Sok minden lenne mondható erről a mondatról, elég legyen annyi, Ukrajnának megvannak az orosz hódítás előtt elismert határai, Hollik tehát ezeket nem ismeri el. A többi mellékszál, illetve ebből fakad, ám ennyi is elég, hogy kiiratkozzon az európai gondolkodásból, ahová, mint nyugati ember az ukránokat a főnöke be sem engedné. S bár ez egy katyvasz, de nagyon súlyos tartalmú trutyi, amihez kultúrembernek köze nem lehet.
De ezek barbárok, így a többi Hollik-állítás sem meglepő. A második pontja az, hogy „Ukrajnában lábbal tapossák a kisebbségi jogokat” ez pedig arra utal, hogy nem elégséges az új ukrán nyelvtörvény, illetve nem tudjuk, mi lehet még a baj. Valószínűleg Hollik sem tudja, csak ki volt adva neki, hogy beszéljen. A harmadik pont is ilyen, ez pedig a pénz miatti rinyálásról szól, amit szintén hallunk már jó ideje.
Nemzeti konzultálunk is róla, következésképp biztosan hazugság, de nézzük, mit mond erről Hollik. Szerinte Ukrajna már most több pénzt kapott az Uniótól, mint Magyarország, Horvátország és Szlovénia együtt, ami lehet, de amely országokat emleget, azoknak ezzel semmi baja. Egy árva szavuk sincs emiatt, csak nekünk, és azt is sejtjük, miért. Ezt is Orbán kezdte az Uniónak címzett kérdésével, miszerint „hol a pénz”?
Erről tudjuk, az a baja, hogy nem az ő zsebében, és azt is tudjuk, nem az ukránoknak adták, mint azt a Fidesz közkeletűen hazudja, hanem egyszerűen parkolópályán van bizonyos jogállami kifogások miatt, amin ezerrel dolgoznak. Bár nem táncolnak úgy, ahogyan Brüsszel fütyül, ami mellékszálnak tűnik most, de látjuk, mégis ide tartozik. Megjegyzendő, sem a szlovéneknek, sem a horvátoknak ilyesmi gondja nincs.
Hollik tehát – illetve a Fidesz – maga mellé rángatta őket a trutymóba...