2024. február 23., péntek

AZ ÖNÁLLÓ ELBESZÉLÉS JOGA: LEGYEN FEBRUÁR 23-A NEMZETI EMLÉKNAP!

MÉRCE
Szerző: SZEGEDI DEZSŐ
2024.02.23.


Írásom szomorú aktualitását adja, hogy ma, február 23-án 15 éve annak, hogy rasszista terroristák meggyilkolták az 5 éves Csorba Robikát és az édesapját, Csorba Róbertet.


Az alábbiakban egyrészt amellett fogok érvelni, hogy minden közösségnek joga van ahhoz, hogy a saját történetét, ezen belül a fontos, kiemelkedő, meghatározó pozitív és drámai eseményeket autonóm módon, a közösség nézőpontjából mondhassa el, mutathassa be. Másrészt azt fejtem ki, hogy miért vélem szükségesnek, hogy bevezessük a közbeszédbe a romák ellen 2008-2009 között elkövetett rasszista támadássorozat kapcsán a terrortámadás kifejezést, amely a megtörtént cselekményeket pontosabban, valószerűbben írja le.

Minden közösségnek alapvető és elidegeníthetetlen joga, hogy saját maga mondja el, mutassa be azokat az eseményeket, amelyek a közösség története, identitása, kultúrája, múltja, jelene és jövője szempontjából alapvetőek, fundamentális jelentőségűek. Ebből következik, hogy minden közösségnek elemi joga, hogy maga jelölje ki és határozza meg azokat a jeles vagy éppen drámai erővel bíró eseményeket, amelyek kapcsán szükségesnek és fontosnak tartja a saját közösségében és szélesebb társadalomban való kollektív megemlékezést és emlékeztetést. Tehát kulturális és emlékezetpolitikai téren is evidensnek tekintjük a semmit rólunk nélkülünk elv érvényesülését.

Vannak olyan események, tragédiák, amelyek túlmutatnak az érintett közösségeken. Túlmutatnak, hiszen nem csak, vagy nem elsősorban az adott közösség életére, mindennapjaira hatnak, nyomják rá bélyegüket, hanem a széles társadalom szempontjából is meghatározóak, vagy legalábbis annak kellene lenniük.

Emlékbizottságunk szerint ilyen tragédia a 2008-2009-ben romák ellen elkövetett terrortámadás-sorozat. Az áldozatok magyar honpolgárok voltak. Olyan emberek, akik hittek abban, hogy az állam szavatolja a normális, biztonságos élethez való jogaikat, emberi méltóságukat, s megvédi őket a rasszizmustól, a kirekesztéstől, a fenekedő nácik támadásaitól. Tévedtek. Mindannyian tévedtünk.

A terrortámadások sajnos nem keltettek elemi felháborodást a társadalomban. Nem demonstráltak tömegek a rasszizmus és a romákat ért gyilkosságok ellen. A politikusok, a véleményformáló értelmiségiek – kevés kivételtől eltekintve – nem emelték fel szavukat a rasszista politikai tömörülések uszításai, a paramilitáris szervezetek megfélemlítő akció ellen. Sőt, a demokratikus pártok a szélsőjobb politikai fogalomkészletét kezdték használni, a rasszista szavazóknak pedig rendre politikai gesztusok sorát tették. Szégyenteljes csöndbe sulykolva, hogy mindez ártatlan honfitársak életét követelte.

Az áldozatok családjai, a magyarországi roma közösségek is egyedül maradtak e szörnyű tragédiával. Egyedül maradtak, hisz gyászukban, fájdalmukban csak kevesen osztoznak. Egyedül maradtak, mert az állam és annak képviselői máig nem tartják fontosnak azt, hogy kifejezzék az együttérzésüket, hogy a tragédia súlyának megfelelő és az áldozatok emlékéhez méltó módon kezeljék az ügyet.

Cselekvés, szolidaritás, kollektív kiállás helyett 15 éve fülsüketítő csend és közöny van.

A roma közösségeken kívül csak egy maroknyi humanista pro roma szervezet és civil számára fontos az áldozatokról való megemlékezés, s az emlékeztetés, illetve a társadalom figyelmének felhívása arra, hogy az ordas eszmék, a kirekesztő beszédmód nem tűnt el a közéletből. Sőt. Ugyanúgy mérgezi a közbeszédet, a paramilitáris szervezetek pedig ugyanúgy grasszálhatnak, és félemlíthetik meg a roma embereket, közösségeket.

A bántó, bénító csend és közöny falát kizárólag őszinte, bátor, humanista beszéddel, kiállással tudjuk lerombolni. Oly módon, hogy roma és nem roma közösen hajt fejet az áldozatok emléke előtt, mutat szolidaritást a gyászoló hozzátartozókkal. S oly módon, hogy nemcsak egy maroknyi civil számára lesz fontos az emlékezés az emlékeztetés, hanem a demokratikus közösség egésze számára. Közös megemlékezés, párbeszéd és kiállás nélkül nincs lehetőség a szörnyű és megmagyarázhatatlan tragédia feldolgozására. Csakis együtt, egymást erősítve van mód erre...

„AKKOR AZT MONDTÁK, BELEÁLLUNK NÉVVEL ÉS ARCCAL, CSAK BŰNHŐDJÖN VÉGRE”

444.HU
Szerző: RÉNYI PÁL DÁNIEL
2024.02.23.


- Olyan zárt világ működött a bicskei gyermekotthonban, ahonnan alig szivároghattak ki az erőszaknak kitett áldozatok panaszai.

- Az igazgató, aki válogatott módszerekkel manipulálta környezetét, huszonhat éven át élt egy épületben a gyerekekkel.

- A „kivételezetteket” pénzzel, törődéssel és ajándékkal jutalmazta, mindent elintézett nekik.

- „Mindenki tudta, az igazgató is, hogy sok gyerek folyamatosan be van állva.”

- V. János olyan pszichotikus függést alakított ki áldozataival, hogy volt, aki hosszú évek molesztálása után is szeretettel beszélt róla.

- Interjú Moskovics Judittal, az RTL Házon kívül riporterével, aki elsőként tárta fel a bicskei gyermekotthon sötét titkait.

444: Hogyan találkoztál először a bicskei gyermekotthonban történt visszaélések történeteivel?

Moskovics Judit: Megkeresett egy közeli ismerősöm barátja, egy számomra akkor ismeretlen nő, hogy el akar mesélni egy történetet, amitől képtelen szabadulni. 2014 tavasza volt. Végső elkeseredésében döntött úgy, hogy a nyilvánossághoz fordul. Egy kávézóban találkoztunk Schmidt Erikával, aki évekkel korábban élménypedagógusként dolgozott a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthonban. Elmesélte nekem, hogy ebben a gyermekotthonban, – ahol külsősként, heti rendszerességgel tartott foglalkozásokat – az igazgató rendszeresen molesztálja a rábízott gyerekeket.

Azt is Erikától tudtam meg, hogy több gyerek 2011-ben már feljelentést tett az igazgató ellen, de a nyomozás eredménytelenül zárult, miután többen visszavonták a vallomásaikat. Bár a Magyar Narancsban megjelent egy cikk erről, nekem elkerülte a figyelmemet. A nyomozás lezárultával a sajtó sem foglalkozott vele tovább, ami érthető is volt: mihez kezdesz egy lezárult nyomozással, ha se vallomás, se tényállás, miközben az állítás, a molesztálás vádja, rendkívül súlyos, a vádlott pedig köztiszteletben álló ember. A rendőrség 34 tanút hallgatott meg az ügyben, mielőtt 2011-ben lezárta a nyomozást. Nem tudom hány szerkesztőség ment volna tovább egy ilyen sztorival.

De ezek olyan állítások voltak, amiket az újságíró nem söpörhet le az asztalról. Ahogy Erika egyre több részletet megvilágított, úgy körvonalazódott előttem egy különleges zárt világ, ami egyszerre volt ijesztő, mégis valóságos. A 87 éves Batthyány-kastély elmesélve is elvarázsolt hely hangulatát keltette. Hatalmas, véget nem érő kert, gyönyörűen felújított kastélypark. Szauna. Lovasterápia. Bicikli. Tavirózsák, rackajuhok. Minden van, még iskola is működik a falakon belül: sok gyereknek azon túl, hogy kiszaladnak az éjjel-nappaliba csokit venni, nem sok okuk van kilépni a vaskapun.

444: És egy igazgató, aki ott él a gyerekekkel egy fedél alatt.

MJ: Első pillanattól rendkívül furcsának találtam, hogy az igazgató maga is életvitelszerűen az épületben él. Kezdettől fogva ez volt a legnyugtalanítóbb részlet. Nem tudtam elképzelni, ennek milyen szakmai indoka lehet. Nem gondnok, hogy intézkedjen, ha csőtörés van. Miféle 24 órás szolgálat ez?

444: Mennyire szokványos jelenség ez egy gyermekvédelmi intézményben?

MJ: Tudomásom szerint, bár nem vagyok szakember, ez gyermekvédelmi szempontból is erősen kifogásolható, és egyáltalán nem megszokott dolog. Nem egyszerűen egy lakrész volt ez valahol az intézményen belül, hanem egy olyan kétszobás szolgálati lakás, ami közvetlenül az igazgatói irodából nyílt. És bár az épületben lakott, az igazgatónak volt egy saját tulajdonú lakása is Bicskén, amit albérletbe kiadott. Semmi nem indokolta, miért él az intézményben.

A másik szokatlan körülmény, amit Erika a kávézóban elmesélt, első perctől nyomasztott. Ahogy ismertette a zárt világ szereplőit, úgy vált világossá előttem, hogy ebben a történetben mindenki ismer mindenkit. A bicskei emberek közül sokan dolgoznak a gyermekotthonban, a konyhán, karbantartóként, ezerféle munkakörben. Fontos munkaadóhely ez a városban, ahol rendezvényeket is gyakran tartottak. Az igazgató lakásáról kiderült, hogy egyik helyettese bérli. Aztán az is, hogy ez az igazgató – „János bácsi”, vagyis V. János – egy köztiszteletben álló és kitüntetett díszpolgár Bicskén.

Azt tudtam, hogy egyetlen magyarországi gyermekotthon sem valami vidám hely, de a bicskei állapotok elmesélve is rémisztőnek hatottak. Nagyon sok bent lakó gyerek drogfüggő volt. Legtöbben pot-pourrit, lakásillatosításhoz használt, szárított növényi anyagokat szívtak. Bármit besodortak, amit be lehet. Gáztöltőztek. A herbál, a biofű mindennapos dolognak számított. Erre, az elbeszélések szerint, az intézmény vezetői nem tekintettek különösebb problémaként, amivel programszerűen foglalkozni kéne. Mindenki tudta, az igazgató is, hogy sok gyerek folyamatosan be van állva.

Mivel a gyerekek jelentős része szerhasználó volt, sokan nem vették komolyan azt sem, amikor egyesek panaszokat fogalmaztak meg.

PEDIG ELŐFORDULT OLYAN, ERIKA ELMONDÁSÁBÓL TUDOM, HOGY EGY GYEREK, MINDENKI ELŐTT AZT ORDÍTOZTA AZ IGAZGATÓI ELŐTTI FOLYOSÓN RÖHÖGCSÉLVE, HOGY „PEDÓJÁNOS, PEDÓJÁNOS!”

Az ilyen elszólásokat a dolgozók inkább elengedték a fülük mellett azzal, hogy „drogos hülyegyerekek, összevissza beszélnek”. A mindennapos megélése az volt ezeknek a helyzeteknek, hogy nem kell ezt nagyon komolyan venni...

ORBÁN VIKTOR ÚJ TÖRVÉNYT ÍGÉR, DE A GYERMEKVÉDELEMBEN JÁRTAS JOGÁSZOKNAK VAN EGY ROSSZ HÍRÜK: A JOGÁSZKODÁS NEM SEGÍT

QUBIT+
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2024.02.23.


„A magyar kormány a mögöttünk hagyott közel 14 évben mindvégig egyedülállóan nagy hangsúlyt fektetett a családok támogatására és a gyermekek védelmére. Ez a kormány mindenkinél nagyobb arányban támogatta a családokat, bevezettük a csokot, a babaváró támogatást, a falusi csokot, adókedvezményt biztosítottunk a gyermekes családoknak és teljes adómentességet a legalább négy gyermeket vállaló nőknek. Megdupláztuk a bölcsődei férőhelyek számát, és a korábbiakban nem látott nagyságrendű óvodafejlesztési programot indítottunk. Eközben elfogadtuk Európa legszigorúbb gyermekvédelmi törvényét; a pedofíliára vonatkozó büntetőjogi szabályozást szintén a konzervatív jobboldali kormánytöbbség szigorította. Külön pedofilnyilvántartást hoztunk létre (...), és minden korábbinál szigorúbb családvédelmi törvényt fogadtunk el (...). A családpolitikáért, családok támogatásáért a legtöbbet éppen Novák Katalin elnök asszony tette a 2014 utáni időszakban, ahogyan Varga Judit miniszter asszonynak is meghatározó szerepe volt a BTK szigorításában, a családvédelmi törvény elfogadásában és magyar és nemzetközi színtéren történő megvédésében” – kezdte a február 16-i kormányinfót Gulyás Gergely kancelláriaminiszter. A családokért dolgozó, sőt harcoló Novák Katalinról beszélt Orbán Viktor miniszterelnök is az egy nappal későbbi évértékelőjében. Orbán azt is hozzátette, hogy „a tanulságokon túl feladat is adódik, a magyar gyermekvédelmi rendszert meg kell erősíteni (...). Egy új gyermekvédelmi törvénycsomag formájában be kell nyújtanunk az országgyűlésbe.”

De vajon mennyit segít a magyar gyerekek helyzetén egy új gyermekvédelmi törvénycsomag? Mint azt Pintér Sándor belügyminiszter államtitkára, Rétvári Bence február 20-án kedden részletesen kifejtette a közösségi médiában, Orbán Viktor kormányát azzal biztosan nem lehet vádolni, hogy tartózkodott volna a törvénymódosításoktól. A gyerekek védelme nevében nemcsak a Gyermekvédelmi törvényt (Gyvt.) módosították (több tucatszor), hanem a Büntető törvénykönyvet (Btk.) és a Polgári törvénykönyvet (Ptk.), sőt az Alaptörvényt is. Rétvári szerint, akinek a Facebook-posztját a biztonság kedvéért az adófizetői forintokból gazdagon kistafírozott propagandagépezet nagyágyúi, a Magyar Nemzet, az Origo, a Pesti Srácok, a hirado.hu és számos kisebb orgánum is megfuttatta, az alábbiak voltak a kormány legfontosabb gyermekvédelmi intézkedései:

- 2012-ben új, minden eddiginél szigorúbb, a gyermekek védelmét hangsúlyosan megjelenítő Büntető törvénykönyv bevezetése;

- a gyermekek sérelmére bűncselekményeket elkövetők nevelési és gondozási hivatástól való elzárása;

- a kapcsolati erőszak mint bűncselekménytípus bevezetése;

- titkos menedékházak törvényi létrehozása;

- a gyámhatóság, gyermekvédelmi jelzőrendszer megerősítésére vonatkozó törvénymódosítás;

- egységes eljárásrend a gyermekvédelmi intézményekben, a nevelőszülőknél és a javítóintézetekben élő gyermekek bántalmazási eseteinek kivizsgálására és kezelésére;

- a gyermekek otthongondozási díjának bevezetése;

- a gyermekbántalmazás esetén korszerű segítséget és kezelést nyújtó Barnahus-modell hazai átültetése;

- pedofil-nyilvántartás létrehozása;

- a gyermekek sérelmére elkövetett súlyos szexuális bűncselekmények elévülésének megszüntetése;

- a gyermekpornográfia elkövetőivel szembeni súlyosabb szankciók bevezetése.

Évtizedek óta a gyermekvédelemben dolgozó, egyetemeken oktató jogászokat és a nemzetközi gyermekvédelemben is jártas szakembereket kérdeztünk arról, hogy ezek az intézkedések vajon mennyiben járultak hozzá a gyerekek védelméhez. Miközben ugyanis a kétharmados felhatalmazással bíró kormány a fenti – és még több tucat –, salátatörvényekben elbújtatott jogszabállyal, rendelettel, módosítással, vagyis épp a miniszterelnök által kifogásolt, majd paradox módon egy alaptörvény-módosítással orvosolni igyekezett, úgynevezett jogászkodással vitézkedett a gyermekvédelem érdekében, nemcsak a bicskei gyermekotthonban szexuális bűncselekmények áldozatává vált gyerekek sorsa jelzi, hogy a gyermekvédelemmel Magyarországon súlyos gondok vannak.

Egyre-másra történnek olyan bűncselekmények, amelyeknek családokban nevelkedő gyerekek válnak áldozatául: rendszerszintű hibák járultak hozzá például azoknak a gyerekeknek a meggyilkolásához, akikkel a gyerekek anyja által többször – eredménytelenül – feljelentett, vagy épp a börtönből frissen szabadult apjuk végzett a neki biztosított felügyelet nélküli láthatáson. A jelzőrendszer, vagyis az óvoda- és iskolapedagógusok, védőnők és orvosok által nem elég súlyosnak ítélt erőszakkal nemcsak a nevelőotthonokban vagy a nevelőszülőknél nevelkedő, hanem a családokban, sőt kifejezetten jómódú családokban élő gyerekek is találkozhatnak, és ezekkel az esetekkel szemben a magyar gyermekvédelmi rendszer sokszor éppoly tehetetlennek – rosszabb esetben érdektelennek – bizonyul, mint a bicskei gyermekotthonban szexuálisan bántalmazott gyerekek megvédésében...

PIKÓ ANDRÁS: A KERÜLETBEN ŐRZIK A FIDESZ KÁBA KÖVÉT, SZERETNÉK VISSZAKAPNI, ÉS MINDENT BE IS VETNEK

TELEX
Szerző: NAGY BÁLINT
2024.02.23.


Józsefvárosban 2019-ben néhány száz szavazattal győzte le a C8 civil szervezet jelöltje, az ellenzéki pártok által is támogatott Pikó András a Fidesz polgármesterét, Sára Botondot. A kormánypártok vélhetően nem mondtak le a kerületről: Józsefváros Pikó vezetése alatt is kitüntetett figyelmet kapott a kormányközeli médiától és a fideszes politikusoktól. A civil polgármester idén civil jelölteket is készül indítani, ebben a pártok nagy része támogatja, de nem mindenkivel egyeztek meg. Miért könnyebb pártkötöttségek nélkül? Mi válasza a „csövesvoksozására”, és miért nincs szerinte jelen a Fidesz a kerületben? Interjú Józsefváros polgármesterével, Pikó Andrással, aki arról is beszélt, hogy miért kellett a saját kerületi lapjukba olvasói levelet írnia.


Néhány napja kerületi választási szövetségről posztolt Facebookon. A hírek szerint a C8 civil szervezetnek és a Szikra Mozgalomnak is saját jelöltje lehet. Hogy állnak a tárgyalásokkal? Megvan a kerületi választási megállapodás?

A főváros legerősebb választási szövetsége alakul itt Józsefvárosban. 2018-ban rettenetesen leépült volt a pártstruktúra, 2018-ban egy időközin nagyon csúnyán megbukott az itteni ellenzéki pártok koalíciója. Ahhoz képest most a pártok jobb állapotban vannak, többet dolgoznak, és felnőtt két erős, helyi beágyazottságú mozgalmi szervezet: az egyik a Szikra, a másik a saját szervezetem, a C8. Az ő bevonásuk egy olyan politikai konstrukciót hoz, ami nincs másutt a fővárosban. Józsefváros egy különleges politikai terep: itt nagyon sok az olyan ellenzéki szavazó, akinek nincsen pártja. Őket is meg akarjuk szólítani. Itt egyébként az a különleges helyzet van, hogy a Momentum és a DK megfér egymással, ezért szerintem a legerősebb szövetségnek a gerince létrejött.

Szó volt arról, hogy ismét indítanának valamelyik választókerületben roma jelöltet. 2019-ben Balogh Lajos Pacit indították, azonban a képviselő 2020-ban elhunyt. Az ő hiánya hogy mutatkozott meg a kerületben? Miért fontos, hogy újra legyen roma képviselő?

Balogh Paci óriási veszteség volt, személyesen is nagyon megérintett. Az öröksége nagyon fontos, ezt megpróbáltuk életben tartani. A legfontosabbat meg is valósítottuk: a tehetséges roma gyereknek és most már felnőtteknek is járó ösztöndíjat. Fontos volt számára, hogy legyenek romák az önkormányzatban, ezért most másodjára írjuk ki a roma gyakornoki programunkat, van roma referensünk, már vannak is innen munkatársaink. Ha a Paci most hall, azt gondolom, büszke lenne, és valóban a szemébe tudnék nézni.

Fontosnak gondolom, hogy a főváros legnépesebb roma közösségével rendelkező kerületben folyamatosan tágítsuk azokat a határokat, ami az itteni romák kulturális, közéleti szerepvállalását is bővítik. Józsefvárosban érezzük a legjobban a Fidesz örökségét: gyakorlatilag vazallusi helyzetben voltak a romák, ha valamit el akartak érni. Ezzel szemben az a jó, ha ők valóban autonóm, szabad módon tudják megélni a cigányságukat. Az önkormányzat partner ebben.

A kerület tizenkét egyéni választókerületéből jelenleg kilencben van ellenzéki képviselő. Ők mind újraindulhatnak vagy lesz változás? Az MSZP társelnöke Kunhalmi Ágnes azt mondta a kerületről, hogy „győztes csapaton ne változtass”. De az ön által közzétett szövetségben egyelőre az MSZP és a Párbeszéd sem szerepel. Miért?

Nem lett több egyéni képviselői hely, de lettek új szereplők. Amennyire látom, a pártok elfogadták azt, hogy két helyen civil jelölt fog indulni. Az MSZP kijelentette, hogy engem támogatnak, mi fenntartjuk nekik a helyet a csapatban. Mivel országosan a közös indulásért gyűjtenek aláírást, nem lenne önazonos ha pozícióféltés miatt végül nem jönnének be ebbe a szövetségbe. Itt szerintem a saját választóikkal kellene elszámolniuk, mert ez a Fidesz érdekében álló forgatókönyv lenne.

Mi létrehoztunk egy helyi konstrukciót, abban van helye az MSZP-nek. Egyelőre várjuk őket, mert három tárgyalási fordulóban nem vettek részt. Ezt nem gondolom barátságosnak, de van lehetőségük csatlakozni. Az MSZP és a Párbeszéd tehát még nincs benne a helyi szövetségben, de meg fogjuk oldani. Azon dolgozunk, hogy helyek helyett a munkáról beszéljünk. Nem fogok sportállásokat osztani, de ha valaki dolgozni akar Józsefvárosért, az meg fogja találni itt a számára megfelelő munkát.

Józsefváros képviselő-testülete 12 egyéni választókerületi és 5 kompenzációs listáról bejutott képviselőből áll. A 12 választókerületben jelenleg 9-ben van ellenzéki képviselő, 3-ban pedig kormánypárti. A testületben jelenleg három frakció működik: a Fidesz-KDNP 5 taggal, a Józsefváros Jövőjéért frakció (DK-MSZP) szintén 5 taggal, illetve a Momentum-Párbeszéd frakciója 5 képviselővel...

IVÁNYI GÁBOR: "A SZEGÉNYSÉGET NEM LEHET FELSZÁMOLNI!"

FRISSHÍREK PODCAST 
Szerző: FRISSHÍREK PODCAST
2024.02.22.



Van kiút a mélyszegénységből, avagy milyen lehetőségei vannak annak a gyermeknek, aki szegény családba születik? Hogyan válik a gyermek a politika eszközévé, miközben fizikailag is fáj az éhezés? Kérdéseinkre Iványi Gábor az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke válaszolt, miközben Orbán Viktornak is üzent.

„AZ AKKU-FELDOLGOZÓK SÚLYOSAN VESZÉLYEZTETIK AZ ÉLETMINŐSÉGET ÉS A KÖRNYEZETET”

ÁTLÁTSZÓ / MUTYIMONDÓ EXTRA
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2024.02.22.



A magyarországi akkumulátor-ipar okozta gazdasági és környezeti károk, fokozódó tiltakozás az újabb feldolgozó üzemek létesítése ellen, illegális raktárakban tárolt veszélyes hulladékok – ezekről a témákról volt szó az Átlátszó podcast-adásában. Vendégeink Győrffy Dóra közgazdász, valamint Orosz István, bátonyterenyei és Kormányi Zsolt, sóskúti lakosok voltak, a beszélgetésben az Átlátszót Bodnár Zsuzsa képviselte.


A kormány nagyhatalommá kívánja tenni Magyarországot az akkumulátor-gyártás terén, emiatt viszont gondoskodni kell az irdatlan mennyiségű akku-hulladék kezeléséről. Vendégeinkkel az ennek kapcsán felmerülő problémákról beszélgettünk.

Győrffy Dóra egyetemi tanár, közgazdász számos tanulmányban tárta fel, milyen következményekkel kell számolni a növekvő számú hazai akkus beruházás kapcsán. Az akkumulátorgyártás mind a gazdasági felzárkózás, mind a környezet szempontjából károsnak tekinthető Magyarország számára – fejtette ki a szerző egy korábbi tanulmányában.

Vendégünket műsorunkban az akkuhulladék sorsáról és kezeléséről írt újabb tanulmányában leírtakról faggattuk. Győrffy Dóra elmondta, hogy nemcsak az akkumulátorgyártás hazai erőltetése kecsegtet az ország számára kevés gazdasági előnnyel, hanem az akkuk újrahasznosítása is. A közgazdász számos érvvel és adattal támasztotta alá, hogy a feldolgozás – a gyártáshoz hasonlóan – nagyon energia- és vízigényes folyamat, valamint rendkívüli környezeti terhelést is jelent.

Szerinte elemzőként már értelmetlen is azt vizsgálni, hogy az akkumulátor-újrahasznosítás hazai kiépülése elősegíti-e az ország gazdasági felzárkózását az EU átlagához – sokkal inkább arra kell felhívni a figyelmet, hogy mennyire

súlyosan veszélyezteti a magyarországi életminőséget és környezetet.

A beszélgetés másik két vendége Orosz István, bátonyterenyei és Kormányi Zsolt, sóskúti lakos volt. Orosz István régóta követi a SungEel Kft. Bátonyterenyén működő feldolgozó-üzemének működését. Feljelentést is tett a cég által okozott környezeti és egészségügyi károkozás, valamint az illegálisan tárolt akku-hulladékok ügyében – ezekről több cikkünkben is beszámoltunk már.

Vendégünk a podcastban elmondta, hogy a Bátonyterenyén mért légszennyezettségi adatok és az üzem környezetében tapasztalt bűz, majd a cég folyamatos bírságolása rendkívül aggasztóak. Szerinte a hatósági ellenőrzések sem megbízhatóak, s emiatt a civil szervezetekre és a helyi lakosságra hárul a feladat, hogy az ügyben felhívják a veszélyekre a figyelmet...

FRIDERIKUSZ MOST: AZ ÍRÁSTUDÓK ÁRULÁSÁRÓL - INTERJÚ ESTERHÁZY PÉTER ÍRÓVAL, 2008. /// F.A. 274.

FRIDERIKUSZ PODCAST
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2024.02.22.



"A Semmi művészet a föltámasztott anya könyve, az anyáé, aki ismeri a lesszabályt, és akinek nyelve, mely által a világhoz való viszonya meghatározódik, a futball nyelve. A fiú csak ehhez képest van, és minden és mindenki más is csak ehhez az anyafutballnyelvhez képest létezik. A futball, mely a szerző előző könyvében inkább a magántörténelem-írás eszköze és terepe volt, mostanra mint világszemléletet van jelen, melynek eredője az anyához és az anyanyelvhez való viszonyban gyökerezik: anyanyelv-komplexus.

Ha az olvasó Esterházy Péter regényében a családtörténeti szálat keresi, megtalálja - finoman megírt, kerek történetekben. Ha érzelmeket akar, azokat is: plátói szerelem, gyengédséggel teli házastársi szeretet, no meg az anyai meg az apai. Aki az esterházys-önreflektív szövegvilágra kíváncsi (hol kezdődik, és hol végződik az író?), az sem fog csalatkozni. Irónia, szépség, történelem, aranycsapat, apa, nagymama, nagynéni, nagybácsi, anya, élet és halál, főként halál, de az nagyon szépen megírva. És az élet is, persze, a halál előtt."

Ez a beszélgetés Esterházy Péterrel 2008-ban akkor készült, amikor megjelent a Semmi művészet című kötete, és bár az interjú elején erről is van szó, de aztán valahogy, valamiért mégis az írástudók felelőssége, az írástudók árulása felé fordult a beszélgetés.

PUTYIN JOBB- ÉS BALOLDALI NYUGATI POLITIKUSOKAT EGYARÁNT MEGTÉVESZTETT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2024.02.23.


Új könyvében Paul Lendvai magyarázatot ad arra, miként tévesztett meg a szovjet-orosz rendszer és mindenekelőtt Putyin oly sok, jobb- vagy baloldali nyugati politikust és értelmiségit – írja a recenziójában a Der Standard.


Lendvai Pál új könyvét, az Über die Heuchelei, vagyis A képmutatásról című művet méltatja Hans Rauscher újságíró a bécsi Der Standardban, ahol a veterán szerző, Közép- és Kelet-Európa-elemző ma is rendszeresen publikál. Mint írja, ebben a könyvben Lendvai magyarázatot ad arra, miként tévesztett meg a szovjet-orosz rendszer és mindenekelőtt Putyin oly sok, jobb- vagy baloldali nyugati politikust és értelmiségit.

Rauscher szerint Lendvainak megvan az a – zsurnaliszták körében ritka – adottsága, hogy elemezni és mesélni is tudjon. Évtizedek során begyűjtött élményeit úgy képes megosztani, hogy közben azokat értelmezési keretbe helyezi. Mostani könyve, amely nélkülözhetetlen segédeszköz lehetne számos politikus számára, kaphatta volna akár azt a címet is, hogy Az elvakultságról, mármint nyugati politikusoknak a keleti potentátok irányában mutatkozó elvakultságáról.

Lendvai témája Oroszország, a Balkán és különösen Magyarország vonatkozásában a nyugati politikusok értetlensége – olvasható a recenzióban. A megcsalatottság, pontosabban Oroszország vonzereje eszerint a történelmi kapcsolódások alapján a baloldaliak esetében azzal függ össze, hogy hagyományosan képmutató imperialista világhatalomnak tekintették, és mint ilyet, elítélték az Egyesült Államokat. A jobboldali populisták és nemzeti konzervatívok ugyanakkor megvetik az általuk dekadensnek, a leszbikusokkal és melegekkel szemben toleránsnak tekintett amerikai kultúrát, és empátiát mutatnak az állam csúcsán álló erős ember iránt.

Rauscher kiemeli még az új Lendvai-könyvnek azt a fejezetét, amely a jugoszláv állam széthullásának a dinamikáját mutatja be, valamint azt a megállapítást, amelyet a szerző Sebastian Kurz volt osztrák néppárti kancelláról tesz a könyvben. Ez így hangzik: „Soha nem láttam még olyasvalakit, aki az áldozat és a vádló szerepében egyaránt a politikai képmutatás olyan virtuózának bizonyult volna, mint ez a 37 éves, visszaútra szóló jeggyel is rendelkező polit-nyugdíjas.”

A holland miniszterelnök már megszerezte a NATO-országok kétharmadának támogatását, esélyes hogy ő legyen az új főtitkár

Most nézzük a Politico amerikai portál európai kiadását, amely úgy értesült, hogy Mark Rutte, az eddigi holland miniszterelnök már megszerezte a NATO-országok kétharmadának – a jelenleg 31 tagállam közül több mint húsznak – a támogatását ahhoz, hogy ő legyen az atlanti szövetség új főtitkára. A Politico tudomása szerint más nevet nem is terjesztettek a tagállamok elé véleményezésre, és bár az egyeztetések még nem zárultak le, Rutte jelöltsége mögött növekvő támogatás van. A NATO júliusban Washingtonban tartja következő csúcstalálkozóját, és az a cél, hogy addigra elfogadtassák Ruttét a távozó norvég Jens Stoltenberg utódjaként, aki tíz évvel ezelőtt lépett hivatalba. Megjegyzem, ez a szokásosnál jóval hosszabb idő a poszton, de Stoltenberget többször is meghosszabbították, előbb a COVID-járvány, aztán az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt.

Az a mintegy tíz tagország, amely még nem mondta ki az igent, eltérő okokból tartózkodik ettől – írja a Politico. A Bloomberg hírügynökségre hivatkozva úgy véli, a török hallgatás oka az, hogy Ankara elvárná Ruttétől, hogy ne részesítse előnyben az EU-tagállamokat a NATO-n belül. Magyarország – áll a Politico cikkében – régóta nézeteltérésben van Ruttével, aki élesen bírálta a demokrácia magyarországi visszaszorulását. Zárójelben emlékeztetek arra, hogy Ruttéről mondta egy európai uniós vita során Orbán Viktor, hogy „a holland fickó”. Ami a balti államokat illeti, nem világos még, hogy beállnak-e Rutte mögé, akitől több politikai támogatást várnának Ukrajna NATO-csatlakozásának elősegítését illetően. Kaja Kallas észt miniszterelnök maga is érdeklődést mutat a NATO legmagasabb nem katonai tisztsége iránt. Ugyanez érvényes Krišjānis Kariņš lett külügyminiszterre.

A balti országok közösen tiltakoznak az EU mezőgazdasági politikája ellen

Az EurActiv brüsszeli portál beszámol arról, hogy kelet-európai, illetve balti országok – nevezetesen Csehország, Szlovákia, Magyarország, Lengyelország, Litvánia, Lettország és Bulgária – gazdálkodói egyesítették erőiket, és közösen tiltakoznak az EU mezőgazdasági politikája ellen. Közülük sokan – főként a csehek és a szlovákok – bírják saját kormányuk támogatását, vagy legalábbis megértését – olvasható a cikkben. Az említett országok agrárkamarái közös memorandumot fogalmaztak meg, amelyben – írja az EurActiv – elutasítják a mezőgazdasági termelés mennyiségi korlátozását, valamint követelik az EU és Ukrajna közötti vámmentességi megállapodás eltörlését, a közös európai mezőgazdasági politika szabályainak egyszerűsítését. A közös tiltakozás legjellemzőbb formájának az ígérkezik, hogy a gazdák traktorokkal és más mezőgazdasági nagygépekkel a határátkelőkhöz vonulnak. A fő figyelem a cseh-szlovák határra irányul, ahová a két ország kamaráinak képviselői mellett a magyarokat is várják a tiltakozó rendezvényre.

MEGINT NŐTT A SZÁM, IDÉN MÁR 23 EZER HATÉVESNEK KÉRTEK ISKOLAHALASZTÁST AZ OKTATÁSI HIVATALNÁL

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2024.021.23.


A beadványok többségét elfogadták, ami azt is jelezi a Szülői Hang Közösség szerint, hogy felesleges volt szigorítani, bonyolítani a rendszert.


Idén összesen 23 342-en kérelmezték az Oktatási Hivatalnál (OH), hogy a tankötelezettségi korhatárt elérő gyermeküknek még ne kelljen iskolába mennie a szeptemberben induló 2024/2025-ös tanévben – derült ki az OH lapunk megkeresésére küldött tájékoztatásából.

Az iskolahalasztási kérelmek nagy többségét már el is fogadták, a hivatal 21 053 gyermek esetében döntött a hatéves kortól kötelező beiskolázás egy éves halasztásáról. További 1540 kérelem esetében még nem érkezett be a szakvélemény a szakértői bizottságoktól. Az összes kérelem közül az OH 14 483 esetben fordult a pedagógiai szakszolgálatokhoz a gyermekek vizsgálata és szakvélemény elkészítése miatt.

A halasztási kérelmek száma folyamatosan nő.

2021-ben 16,4 ezer, 2022-ben 21,3 ezer, 2023-ban 22,7 ezer, idén pedig 23,3 ezer kérést adtak be.

A kormány 2019-ben változtatott a hatéves kortól kötelező iskolakezdés, valamint az iskolaérettség megállapításának szabályain, a módosítások 2020 januárjában léptek életbe. Az óvodapedagógusok és a szülők már nem dönthetnek arról, hogy egy hatéves kisgyermek érett-e az iskolára, vagy jobb lenne számára, ha egy évet még óvodában maradna. A kérdést – sokszor a szakszolgálatok bevonásával – a hivatal dönti el, az iskolahalasztást az OH-nál kell kérelmezni, idén erre január 18-áig volt lehetőség. A szigorítást a kormányzat azzal magyarázta,

hogy korábban sokan visszaéltek rendszerrel és indokolatlanul tartották vissza a gyerekeket az iskolától.

A 2020-ban életbe lépő változtatások előtt évente mintegy 30 ezer gyermek esetében döntöttek az iskolakezdés elhalasztásáról a szülők és az óvodák, 2021-ben viszont már csak 16,4 ezer kérelem érkezett az OH-hoz. A Szülői Hang Közösség szerint a kérelmek visszaesésében nagy szerepe volt annak, hogy a szülők és az óvodák sem kaptak megfelelő tájékoztatást az új eljárási rendről – például, hogy pontosan milyen papírokat kell beszerezni
,

így sokan kimaradtak a kérvényezésből, rengeteg kisgyermek kerülhetett éretlenül az iskolákba.

A szülői civil szervezet ezért részletes tájékoztató kampányt indított, mire 2022-ben már 21,3 ezerre, 2023-ban 22,7 ezerre, idén pedig 23,3 ezerre nőtt a kérelmek száma, amelyek nagy többségének helyt adott az OH, tavaly például 98 százalékos arányban.

A Szülői Hang képviselője, Miklós György arra is rámutatott, hogy azoknál a gyerekeknél, akiknél már óvodában sajátos nevelési igényt (SNI) vagy beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségeket (BTMN) állapítottak meg, nem kell külön kérvényezni az iskolahalasztást az OH-nál, elég az illetékes pedagógiai szakszolgálathoz fordulni. Vagyis azoknak a gyerekeknek a száma, akik egy évvel később kezdik az iskolát, néhány ezerrel magasabb lehet az OH által közölt adatoknál. – A számok lassan megközelítik a 2020 előtti adatokat. Ez, valamint az elfogadott kérelmek magas aránya is azt mutatja,

hogy nem történtek tömeges visszaélések, ezért felesleges volt úgy átalakítani, szigorítani a rendszert, hogy az a szülők és a gyerekek életét nehezítse meg

– mondta a Népszavának Miklós György...

SÚLYOS CIVILIZÁCIÓS ÉS MORÁLIS KÉRDÉSEK, VALAMINT POLITIKÁN TÚLI CIVILIZATORIKUS TÖRÉSVONALAKAT, AMELYEK NÉLKÜL A TELJES TÖRTÉNET CSAK RÉSZBEN VÁLIK ÉRTELMEZHETŐVÉ

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2024.02.22.


Sámuel második könyvének egy helyén (2Sám 21,10-14) olvasható az a megrendítő eset, amikor a gibeoniták kegyetlen módon, bosszúból kivégzik Saul hét leszármazottját, ám az egyik megölt áldozat anyja népe törvényeinek, szokásainak és hagyományainak megfelelően azonnal megadja a végtisztességet a kivégzetteknek. S mindezt látva, Dávid ennek hatására kérte ki a gileádiaktól a filiszteusok által ugyancsak kegyetlenül kivégzett Saulnak és Jonatánnak a csontjait, hogy méltóképpen eltemethesse őket.

Thuküdidész A peloponnészoszi háborúról írott munkájában (I,138) elmondja, hogy a Kis-Ázsiában meghalt Themisztoklészt rokonai akaratának megfelelően hazaszállították és Attikában eltemették, ám „az athéniak tudta nélkül, mert nem lett volna szabad itt eltemetni, hiszen hazaárulásért volt számkivetésben.” Vagyis nem a végtisztesség mindenkinek kijáró ténye vált kérdésessé az athéniak számára, hanem az, hogy szolgálhat-e megszentelt földként hazájának földje az áruló számára.

És persze az Antigonéban Kreón nem az istenek törvényével kíván szembeszegülni, amikor elrendeli, hogy Polüneikészt temetetlenül kell hagyni, hanem a rendelete nem más, mint politikai provokáció. Maga mondja, hogy „régóta vannak itt / Oly férfiak, kik ellenem lázítanak, / Titkon rázzák fejük s nem hajtották nyakuk / Törvényeim jármába engedelmesen. / Azok voltak, már látom én világosan, / Kik ezt megtenni felbéreltek másokat.” Vagyis Kreón saját politikai ellenzékének szánt provokációjáról van szó, ugyanis a temetetlenül hagyott holttest – Kreón logikája szerint – előcsalja majd a politikai ellenzékét, hogy azok az isteni törvényre hivatkozva megadják a végtisztességet Polüneikésznek.

Súlyos civilizációs és morális kérdések, amelyek az ókori Izraelben vagy az ókori Görögországban, a nyugati civilizáció két meghatározó bázisán tökéletesen azonos elbírálás alá estek. A példák egyébként tetszőlegesen szaporíthatók, s csak emlékeztetnék arra, hogy a holttestek meggyalázása, megcsonkítása, temetetlenül hagyása a későbbiekben is a legelborzasztóbb tettnek számított, a civilizáción kívüliség legbarbárabb megnyilvánulásának.
Navalnij tragikus történetével kapcsolatosan mindenki – amúgy helyesen - a politikai összefüggéseket keresi, a hatalmát az első pillanattól kezdve gyilkosságokkal, robbantásokkal megalapozó, s a politikai vitapartnereit toronyépületek ablakán szakmányban kihajíttató, ellenfeleivel barbár kegyetlenséggel leszámoló, s továbbra is a régről jól bevált KGB-s üzemmódban tevékenykedő véreskezű diktátornak a meghatározó szerepét és a kimeríthetetlenül gazdag orosz diktatórikus tradícióból alaposan megismert működésmódot és logikát emlegetve.

Ám Navalnij történetével kapcsolatosan – amúgy helytelenül – nem igen hozzák szóba azokat a politikán túli civilizatorikus törésvonalakat, amelyek nélkül a teljes történet csak részben válik értelmezhetővé, s amelyek nélkül aligha lesz világos, hogy az EU-tagállam és NATO-szövetséges Magyarország kormánya, amely a keresztény értékekről delirál, hazudik és handabandázik a nap 24 órájában, kit is tekint legfőbb szövetségesének, s kinek is valójában a leghűségesebb fegyverhordozója, bajtársa, cinkosa és tettestársa. Tudniillik annak a gyilkos diktatúrának, ahol ablakokon hajítják ki a diktátornak nem tetszőket, ahol az idegméreg bevetése napi rutin, még akkor is, ha az külföldön történik, s akár a civil lakosságra jelent veszélyt, ahol a XXI. században is bevett gyakorlat egy másik szuverén ország lerohanása, s a polgári lakossággal szemben rendszeresített tömeggyilkosság, s ahol a kegyeleti szempontok nem jelentenek semmit, minthogy a hatalom által meggyilkolt emberek holttestét mindaddig nem adják ki a családnak, amíg a gyanús és árulkodó nyomokat gondos kezek el nem takarítják.

A civilizáció szónak Erasmus óta több jelentése van, köztük viselkedési formát is jelent, amelynek ellentéte a vadság, a barbárság állappota.

Mindenesetre Norbert Elias alapműve, A civilizáció folyamata még a mindennapi viselkedési formákat is számba veszi, így például a köpést, az étkezési szokásokat, a különféle biologizmusokat stb. az európai civilizálódási folyamatok leírására.

Ám ablakon történő rendszeres kihajításokról vagy holttestek kiadásának megtagadásáról nem számol be.

SZÜRKE ALKOTMÁNYJOGÁSZ VÁLTJA NOVÁK KATALINT | KICSODA SULYOK TAMÁS, A FIDESZ ÁLLAMFŐJELÖLTJE?

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2024.02.22.



Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke lesz a Fidesz-KDNP köztársaságielnök-jelöltje - jelenette be a Balatonalmádiban tartott kihelyezett frakcióülés utáni sajtótájékoztatóján Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. A kegyelmi ügy miatt lemondott Novák Katalin utódjáról várhatóan márciusban dönt az Országgyűlés. 

Mai adásunkban értékeljük a kormánypártok döntését, meghívott vendégeinkkel átbeszéljük Sulyok eddigi szakmai életútját, valamint hogy mit várhatunk tőle a nemzet egységét megjeleníteni hivatott államfői poszt várományosaként. 

0:00 - Visszaszámláló 
4:42 - Schiffer András - ügyvéd, volt országgyűlési képviselő 
34:21 - Hacsi Gábor - jogállam-szakértő, Amnesty International 
51:45 - Lakatos Júlia - Nemzetközi igazgató, Méltányosság Politikaelemző Központ

BŰNMEGELŐZÉS MŰVÉSZETTEL – VALÓDI CIVILEK ÉS A BELÜGY SZOKATLAN EGYÜTTMŰKÖDÉSE SEGÍT GYERMEKOTTHONBÓL KIKERÜLTEKEN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2023.02.23.


A liberális színésznő felhúzza magát egy fideszes politikus szövegén és bekopogtat egy gyermekotthonba – így indult a történet, amely mára tucatnyi állami gondozásból kikerülőn segít minden évben. Eddig még csak kicsit különös a történet, ugye? Csakhogy Schermann Márta ART-RAVALÓ projektjét nem Soros György, hanem maga a Belügyminisztérium finanszírozza. A „libsi civil” és a kormány szokatlan együttműködése hoz is eredményt: hat év alatt egy növendék sem esett vissza, nem került börtönbe. A hat hónapos képzés végén színdarabot mutatnak be a gyermekvédelemből kikerült növendékek – idén Brechtre esett a választás, a Kör című előadást pedig most hétvégén, szombaton és vasárnap játsszák a Jurányi Házban. A különleges program kiötlőjével nem csupán a módszerről beszélgettünk: az is kiderül, miért lehet jelen a szexuális erőszak a gyermekotthonokban, s mit lehetne tenni ellene. Interjú...

ALIG JUT PÉNZ A BUDAPESTI FÜGGETLEN SZÍNHÁZAKNAK, KÉT ÉV ALATT KÖZEL 250 MILLIÓ FORINTTAL CSÖKKENTETTÉK A MŰKÖDÉSI TÁMOGATÁST

444.HU
Szerző: BENICS MÁRK
2024.02.23.


Múlt pénteken jelent meg a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) minősítéssel nem rendelkező előadó-művészeti szervezetek működését és szakmai programjaik megvalósítását támogató pályázata, ismét hat kategóriában, összesen 830 millió forintot osztanak ki a függetleneknek.

A tájékoztatásból az a nem igazán elhanyagolható részlet kimaradt, hogy a KIM 2022-ben még 1,26 milliárd forintra írta ki a pályázatot, ezt tavaly 850 millió forintra csökkentették. Fontos az is, hogy a budapesti független színházak mennyi működési támogatást kapnak: 2022-ben 533,5 millió, tavaly 315 millió, idén pedig mindössze 286 millió forintot osztanak ki nekik, 
azaz két év alatt majdnem 50 százalékkal csökkentették a keretösszeget.

Mostohagyerekek

„Pontosan az a probléma a jelenlegi kulturális kormányzattal, hogy nem tudja vagy nem akarja az egész előadó-művészeti rendszer összefüggéseit megérteni. Úgy gondolkozik a kormány a struktúráról, mint egy süllyedő léghajóról, hogy ha valamit kidob, akkor minden rendben lesz, de ez nem igaz” – mondta a 444-nek Nagy Zoltán, a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) ügyvezetője.

„Takarékoskodni nem úgy kell, hogy azt mondják, mostantól nem feladata az államnak a függetlenek támogatása - bár közfeladatot látnak el -, mert ha így tesz, akkor valójában az egész kulturális szféra sokszínűségét torpedózza meg. A minisztérium tájékoztatása szerint a nézők 20 százaléka a független előadásokat látogatja, a kortárs tánc és a színházi nevelés meghatározó együttesei mind független szervezetként működnek. Ha az állam kiszáll, akkor megszűnik a hozzáférés lehetősége ezekhez a innovatív előadásokhoz.”

Nagy szerint mostohagyerekként bánnak a függetlenekkel. A finanszírozási tendenciákat nézve a budapesti színházak tavaly 150 milliót, idén 125 milliót kaptak, a budapesti táncegyütteseknek tavaly 85 millió, idén 66 millió jutott, az egész területet kiszolgáló befogadó színházaknak - MU Színház, Szkéné, Jurányi Ház - pedig a tavalyi 80 millió helyett 95 millió áll rendelkezésre ebben az évben, miközben egyetlen kőszínház átlagos éves állami támogatása több száz millió forint.

„A partvonalról szemlélve, ha csak részleteiben értelmezzük az új támogatási keretösszegeket, valaki könnyen mondhatja, hogy miért elégedetlenkednek ezek a függetlenek, hát a vidéki színházak többet kapnak, mint tavaly, de ez az emelés valójában nem emelés, csak a keretösszegek belső arányai változtak”.

Nagy szerint nincsenek nyertesei a történetnek. „Tavaly a vidéki színházak 100 milliót kaptak, idén 135 milliót, és akkor jaj, de jó, fújjuk meg a trombitákat, milyen jól jártak. Hisz még ez is egy értelmezhetetlen összeg, főleg úgy, hogy 2022-ben az egész területre szánt működési keret még 1 milliárd 259 millió forint volt”.

Indoklás nincs

Mint mondta, a tavalyi csökkenést még magyarázták a háborúval és az elszabadult rezsiárakkal, most azonban a minisztérium már nem is indokol meg semmit, ez a pénz eltűnt a működési pályázatból. Ugyanígy tűnt el a pénz a kulturális TAO-támogatás helyébe lépő többlettámogatás pályázati rendszeréből is, fogalmazott Nagy...

RÉZMŰVES SZILVIA: MINTHA MEG SEM TÖRTÉNT VOLNA

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH-KÁLLAI SZILVIA
20247.02.23.



Magyarország második világháború utáni legsúlyosabb terrorcselekménye 15 év után feledésbe merült – mondta Rézműves Szilvia szociálpolitikus, aki emlékeztetett: a terroristák annak idején összesen hat magyar állampolgárt végeztek ki, s több tucatot megsebesítettek. Hogy sose felejtsük el, mi történt, 40 civilszervezet február elején petíciót indított, amelynek célja, hogy a Magyar Országgyűlés nyilvánítsa a Romák Elleni Terrortámadás Emléknapjává a tatárszentgyörgyi gyilkosság évfordulóját, február 23-át – ismertette az Emlékezetbizottság tagja.

A mai 15 éves gyerekek többségének fogalma sincs arról, hogy születésük idején százezrek éltek rettegésben, mert senki nem tudhatta, hogy éppen ki lesz a következő áldozat. A 2000-es évek végén hat roma származású, ártatlan magyart – köztük egy 5 éves kisfiút – gyilkoltak meg csupán származásuk miatt: Balogh Máriát, Csorba Róbertet, ifj Csorba Róbertet, Kóka Jenőt, Nagy Tiborné Illés Évát és Nagy Józsefet. A tananyagokban, a médiában, a közbeszédben nagyítóval kell keresni egy-egy információmorzsát az évezred legnagyobb magyar tragédiájáról – vélte Rézműves Szilvia, aki emlékeztetett: a 2008-2009-es gyilkosságokat akkoriban megelőzte egy gyűlöletcunami, felerősödtek a romákkal kapcsolatos szélsőséges hangok. És amikor a gyűlöletbeszéd felerősödik, előbb vagy utóbb cselekvést szül, ennek voltunk a tanúi.

Szerinte nagyon fontos a felelősségre vonás, és azoknak, akik akkor politikai, döntéshozói pozícióban voltak, érdemes elgondolkodniuk azon, hogy nekik milyen felelősségük van ebben. Mert a szélsőséges, rasszista, romaellenes beszéd, a gárdavonulások, a megfélemlítések akkor gyilkosságokba torkolltak. A bírósági tárgyaláson kimondták, ami történt, az megfelelt a terrortámadás bűncselekménynek. „Ezt soha többet nem szabad hagyni, hogy megismétlődjön.”

Ami még megdöbbentő volt, hogy a társadalom mennyire csöndben maradt – idézte fel Rézműves Szilvia –, nem verte ki a biztosítékot, nem haladta meg az emberek nagy többségének ingerküszöbét. „Végtelenül szomorú, hogy ilyen társadalomban élünk, hiszen ártatlan, dolgos emberek és egy kisgyerek lett áldozata rasszista terrorbűncselekménynek”.

Ezért 40 civilszervezet február elején petíciót indított, amelynek célja, hogy a Magyar Országgyűlés nyilvánítsa a Romák Elleni Terrortámadás Emléknapjává a tatárszentgyörgyi gyilkosság évfordulóját, február 23-át. Azért azt a napot, mert akkor ölték meg terroristák, a Molotov-koktéltól lángoló házból, karján 5 éves kisfiával kimenekülő édesapát és gyermekét. Így a kettős gyilkosság, illetve Csorba Robika szimbólummá vált – magyarázta az Emlékbizottság tagja...


REZEDA: ’ALMÁDI ANZIKSZ

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.02.23.


Birizgálta az embert már az évértékelő – illetve és jobban mondva immár akármely Fidesz-rendezvény – hermetikus lezárása, mert minek beszélgessünk olyasmiről, ami mindennapos. És talán unalmassá is válik vagy válhatna, ha a jelenség nem a rendszer lenne maga. Mint a pedofil-kegyelmi affér, ami nem Novákról és Vargáról, nem is Balogról szól, hanem ezek hátteréről, ami túlmutat az egyesen, és lesz lehangolóan általános.

Így válnak szimbólummá a dolgok. Amikor kiderült, hogy a Fidesz-frakció Balatonalmádiba vonul el megváltani a világot, akkor az első és nagyon fontos gondolat a miből és hová, s nem azért, mert ilyen spórolós háziasszonyok volnánk, hanem, mert sokszorosan a mi pénzünkről van szó. Balatonalmádiban mindent mi fizettünk. Azt, hogy Mészáros megvette a szállodát, hogy felújította, s ami pénzt most a szolgáltatásért beszed.

Mert sem az államnak, sem a Fidesznek, de a bátorak közül egyiknek sincsen saját pénze, amennyiben az államot az adófizető tőkésíti fel a vérrel és verejtékkel előállított adójával, ugyanígy a pártnak juttatott apanázs, de a képviselők fizetése is a miénkből való. Hogy tisztába tegyük, amikor Orbánt Brüsszelben kizavarták kávézni, hogy ne zavarja a vizet, a mi pénzünket dobta az automatába, vagy, ha klozettre ment, mi fizettük a vécésnéni jattját.

Ilyképp egyáltalán nem mindegy, hol, mikor, mit csinálnak, milyen döntéseket hoznak, hiszen a mi kitartottjaink, ha úgy tetszik alkalmazottaink, csak ezt ők és a bávatag szavazók is hajlamosak elfelejteni. Ezzel a szemmel és tudással néztük tehát, hogy abból a sok tízmillióból, ami a mi zsebünkből hiányzik, milyen fellegvárat csináltak Mészáros szállodájából, ahol kihelyezett frakcióülést tartottak. Hogy miként zárták le a fél települést.

Hogy emberfia még a közelükbe se mehessen. Sőt, odáig mentek, földi halandó lehetőleg rájuk se tudjon nézni, hiszen, mint híre jött, ahogyan megérkeztek ezek a bátorak, odalent, a mi földünkön tették le az autót, ahonnan kisbuszok vitték őket egészen a hermetikusan lezárt szálloda bejáratáig, hogy a valóság csak véletlenül se legyintse meg őket. Mert netán megzavarná a halandó a fennkölt elkülönülést, mintha ezeknek nem lenne luk a seggükön.

Emlékeink szerint viszont van. De idáig még akkor is mindennapos ez a sztori, ha amúgy köpnivaló is, sőt, még akkor sem ingerelte volna írásra az embert, mert odáig jutottunk ingerküszöbünkben sajnálatosan, hogy nem ütötte volna át a falat. Azonban mint mindig – vagy a legtöbbször –, történik valami, ami az előző borzadályon túlmutat, és az a félő, hogy később majd ez lesz az általános. Ám akkor már valóban közelítünk a véghez.

Ennek az útnak az elejét mutatta az, hogy miközben a bátorak (és a vezérük) a világtól elzárva csinálták és mondták a szokásos, amúgy értékelhetetlen hülyeségeiket, odalenn, a köznépnek fenntartott részen egy momentumos aktivista leült a padra, és kihangosítva hallgatta az új sztár (Magyar Péter), a Fidesznek nagyon kellemetlen interjúját, ezért megjelent ott egy tucatnyi rendőr, és gyorsan eljárást indítottak ellene. Népünk ellensége lehet ő.

Innen nézvést nem tudni, mi a vétke. A padon ülés, az interjú hallgatása vagy annak hangereje, de a hírek szerint nem ezt lőcsölték rá, hanem állítólag a gyülekezési törvényt szegte volna meg a padon való egyedül ücsörgéssel. Kiáltsunk rendőrállamot? Nem kiáltunk, mert szó érné a házunk elejét, bár csak úgy igazunk volna, mint amikor fasisztának nevezzük a rendszert, ami azoknak nem tetszik, akik ezt nem merik kimondani. De nem is ez a lényeges.

Amikor fentebb leföstöttük a település lezárását, a fokozott rendőri készültséget – mint ami általános minden hasonló eseményen -, nem estünk abba a hibába, hogy az elkülönülés és menekülés miatt félelemről beszéljünk, viszont mindezek után ezt már bízvást megtehetjük. Nem abban az értelemben, hogy ezek a bátorak a nyomorult életüket féltenék – Orbán azonban azt is -, hanem akképp, a valóság ne zavarja meg azt a buborékot, amiben ülnek...

ORBÁN VISSZAHOZTA AZ ÉVÉRTÉKELŐIBE AZ „ERŐT”, AZ „EURÓPAI” SZINTE MÁR NEGATÍV JELZŐ NÁLA

SZABAD EURÓPA
Szerzők: NÉMETH DÓRA, SZALAI BÁLINT
2024.02.23.


Orbán Viktor évértékelőinek felépítése jellemzően hasonlít a többi beszédére, aminek jól ismert sémája van, és központi eleme a totális szorongás. Kifejezetten az évértékelőknél a szavak szintjén az látszik, hogy egyre egyszerűbbek a miniszterelnök mondatai, az ellenségek terén pedig 2014 óta teljesen lecserélődtek a belföldi szereplők: általános negatív főhőssé vált Brüsszel, de már az Európa szóra is egyre inkább rájár a rúd. Az idei évértékelő a pedofil bűncselekmény kapcsán kiosztott állami kegyelem botránya miatt speciális volt.


Régi párttársai szerint Orbán Viktor vezetői képességeit tekintve leginkább a szónoklásban erős. Legalábbis 2006-ban két régi szövetségese, Stumpf István és Kósa Lajos is úgy érvelt az amerikai nagykövetnek, hogy

Orbán inkább a beszédekben erős, kevésbé a praktikus feladatok megoldásában.

Igaz, akkoriban Orbán miniszterelnök-jelöltként egymás után a második választáson vesztett. A Fidesz vezetésében sokan úgy láttak, hogy szónoki előnyei folytán inkább köztársasági elnökként vagy brüsszeli képviselőként kellene folytatnia. Itt olvashat bővebben annak részleteiről, amikor majdnem lecserélték Orbánt a Fideszben...

KÖTÖTTFOGÁS 283. – ELÉRHETI AZ ORBÁN-CSALÁDOT A KEGYELMI BOTRÁNY?

KÖTÖTTFOGÁS
Műsorvezető: PÖRZSE SÁNDOR
2024.02.22.



A kegyelmi botrány továbbra is meghatározza a közbeszédet, így műsorunk fő témáját is ez adta. Ennek részeként szóba került természetesen, hogy mit üzen a 100 ezres tüntetés, a Hősök terén megtartott, rég nem látott méretű demonstráció. Mit tegyenek a reformátusok? – Balog Zoltán lemondása után – legalábbis az zsinat elnöki posztjáról – ez is kérdéses lehet. Végül pedig, de nem utolsósorban, a Fidesz nem, de vendégeink megemlékeznek Navalnijról.

Akik pedig mindezekről beszélgettek Pörzse Sándor műsorvezetése mellett: Csintalan Sándor, Dévényi István, Reichert János és Tompos Ádám.

FLASZTER 280. – ÜZENT A FIDESZ: KUSS LEGYEN!

FLASZTER
Műsorvezető: DÉVÉNYI ISTVÁN
2024.02.22.



Súlyos a helyzet a gyermekvédelemben – a téma továbbra is uralja a nyilvánosságot, így műsorunkban is beszélgetünk róla. De azért más is szóba került: Akkumulátorüzem lesz és kész? – kérdés ez egyáltalán? Illetve az is téma volt, hogy milyen az élet orvosok nélkül.

Akik pedig mindezeket átbeszélték Dévényi István műsorvezetése mellett: Bálint Orsolya, a Népszava munkatársa és Bodacz Péter, a Magyar Hang újságírója.

MAGYAR PÉTER: AZÉRT ANNÁL OKOSABBAK, HOGY EBBEN A FESZÜLT HANGULATBAN FIZIKAI ATROCITÁS ÉRJEN

TELEX
Szerző: BARNÓCZKI BRIGITTA
2024.02.23.


Interjút adott a Magyar Hangnak Magyar Péter, Varga Judit exférje, aki a kegyelmi botránnyal egy időben kicsekkolt a NER-ből. A Diákhitel Központ volt vezetője a lapnak azt mondta, kicsit faramuci helyzet, hogy két hete még senki nem ismerte, most pedig az ország nagyobbik része tőle várja, hogy a rendszer megbukjon. Magyar a lapnak azt mondta, nem akarja lejáratni a „magát még polgári jobboldalnak aposztrofáló tömböt”, sokkal inkább építeni szeretne, a kiállásának célja a figyelemfelhívás.

„Már most számos eljárást indítottak ellenem, jó eséllyel a következő 5–10 évem azzal telik majd, hogy rendőrségre, ügyészségre és bíróságra járok, előbb tanúként, később talán gyanúsítottként. Tudom, amit csináltam, az felségárulás a szemükben. Azért annál okosabbak, hogy ebben a feszült hangulatban fizikai atrocitás érjen. Legalábbis még így gondolom”

– mondta Magyar.

Az interjúban Magyar Péter azt is mondta, hogy szerinte:

- a jelenlegi status quo nemcsak a Fidesz, de Gyurcsány érdeke is, egymást tartják fenn;

valós igény van egy középen álló erőre;

- 50 millió forintot költ a kormány az őt lejárató kampányra;

- látott olyan belső felmérést, amiben a 70 százalék azt hozta ki, hogy Rogánnak mennie kell;

- jó ideig nem lesz munkája, mert „nyilván elintézik azt is, hogy a privát szférába se vezessen utam”;

- tudja, hogy amit csinált, az „felségárulás a szemükben”;

- ha indítana pártot, az ideológiától mentes lenne;

- magát nemzeti liberálisnak mondaná, de szerinte ezek a szavak is le vannak járatva;

- nem gondolt bele igazán, mi várhat rá; 

- most már azt is el tudja képzelni, hogy egy napon nem lesz szabadlábon;

- saját kiállásáról azt mondta, az egyfajta „sufnituning”, „garázsban összetákolt valami”, de szerinte indultak már így jó dolgok.

Arra a kérdésre, hogy ha nem dobja le az „atombombát”, akkor mit tervez, Magyar Péter ezt válaszolta: „Teszem, amit tennem kell.”

Magyar először a Partizánnak adott interjút közvetlenül a kegyelmi ügy kirobbanása után, mert felháborította, ahogy a jobboldali sajtó, szerinte Rogán Antal vezetésével bánt a köztársasági elnökkel. Kijelentései alapján több nyomozás is indult, de gazdagodása miatt beleszállt többek között Tiborcz Istvánba, a miniszterelnök vejébe is.


Lásd még:







AZ ÉLET ÉS IRODALOM 2024/8.SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2024.02.23.


PUBLICISZTIKA


Széky János
Szívós, ravasz, fürge


Az idei téli beszédben nem dakota, nem székely, hanem afrikai közmondást hallhattunk, bizonyítandó, hogy a Főnök öt világrész népi kultúrájában járatos. De mért csak öt? A Miniszterelnöki Kabinetiroda munkatársai tudtommal már tanulmányozzák a császárpingvinek folklórját, nem lehetne-e vajon hasznosítani valamit a „No migration! No gender! No war!” jelszavú harcban. (Lennének tippjeim.)

Sokan várták izgatottan az évértékelőt, hogyan vágja ki magát Orbán a bajból, nevezetesen az utóbbi évek legzajosabb belpolitikai válságából. Elég ritkán esik meg a világban akkora botrány, amely miatt egyszerre kénytelen lemondani a köztársasági elnök; egy volt igazságügy-miniszter, aki a kormány Európának szánt arca; valamint a folyvást Istenre hivatkozó kormányfő egyházának zsinati elnöke. Még ritkábban fordul elő mindez olyan országban – mert a fejlett világban az ilyen ország eleve ritka –, ahol a kormányfő teljhatalmú, és ellenőrzése alatt tartja minden emberét. Hogyhogy a mindenható és mindentudó az egészről nem tudott?Tovább

A szerző további cikkei






Szűcs R. Gábor
Hé, barátom, itt van Andrada!


José Bonifácio de Andrada e Silva (1763, Santos – 1838, Niterói) brazil nemzeti hős, akit hazájában „a függetlenség atyjá”-nak neveznek. Tanulmányait Portugáliában végezte, ahol döntő hatást gyakoroltak rá a felvilágosodás eszméi. Alapvetően liberális nézeteket vallott, és mint ilyen hazatérése után Brazília Portugáliától való függetlenségéért harcolt. Az ország 1822-ben létrejött önállóságát követően két brazil császárnak (I. Péter/Dom Pedro és II. Péter/Pedro) is tanácsadója volt, ám összetűzésbe került az udvarral, ezért, bár II. Pétert, annak gyámjaként a felvilágosult abszolutizmus hívévé tette, 1833-ban letartóztatták. Ezt követően visszavonult a politikától, tevékenységét kizárólag a költészetnek és az ásványtannak szentelte, amely korábban is foglalkoztatta. Nevét az andradit nevű ásvány őrzi. 1838-ban tüdőbetegségben hunyt el. Nem érte meg II. Péter lemondását és a köztársaság kikiáltását (1888).1Tovább

A szerző további cikkei

Szolláth Dávid
Paul Olchváry
(1965–2024)


Könyvtolmácsok
– műhelybeszélgetés Nádori Lídia műfordítóval

Könyvtolmácsok – beszéljünk a műfordítás műhelytitkairól címmel február 8-án elindult az Élet és Irodalom új beszélgetéssorozata. A nagy érdeklődés mellett lezajlott nyitóesemény első vendége Nádori Lídia volt. A Magyar Műfordítók Egyesületének elnökével, alapító tagjával Csuhai István és Hegedűs Claudia beszélgetett az Írók Boltjában. (A beszélgetésről készült felvétel megnézhető a YouTube-on az Írók Boltja csatornáján.)Tovább

A szerző további cikkei

Egy német sztárújságíró öngyilkossági kísérlete az eltúlzott plágiumvádak veszélyére figyelmeztet – az újságírás világában is terjedő denunciálási éhségre. Tovább

A szerző további cikkei



Várkonyi Benedek
Egy bevándorló életműve
Robert Badinter francia jogász emlékér
e

A szerző további cikkei

Dargay Marcell
Vidovszky 80


Tanítása szinte elválaszthatatlan volt zenéjének meghökkentő, de termékeny paradoxonaitól: nagyon hamar tudtunkra hozta, hogy mi vagyunk a zeneszerzők, nekünk kell megoldani a problémákat, ő legfeljebb annyit tud tenni, hogy elmondja, mik a tapasztalatai azokról a zenei szituációkról, melyeket az általunk vitt anyagokban felismerni vél. Ebből következően instrukcióinak-javaslatainak volt egy olyan absztrakciós szintje, amely szinte azonnal kizárta azt a hangsúlyosan gyakorlati megközelítést, amit egy hagyományos értelemben vett tanári magatartás alapvető követelményének gondolnánk. Azt is mondhatnám, hogy szakmáról szinte alig esett szó, még csak mesterségről sem – mégis az a meggyőződésem, hogy tanár helyett Mestert kaptunk.


FEUILLETON

Barcza Zsigmond
Berlini falak

A berlini fal motívuma Nádas Péter életművében

IRODALOM

Visky András
Második beszéd. A nászéjszaka


Püsökék nem tartoztak a jómódú zilahi családok közé, de szegények sem voltak. Idős Püsök megbecsült kőműves és szenvedélyes bibliamagyarázó hírében állt, mindenki ismerte a Meszes alatt. Egyetlen fia, a vastag szemüveget viselő, szoprán Miklós kántornak készült, de megváltoztak az idők, és a képesítést igazoló okmányt megtagadta tőle a kolozsvári Protestáns Teológia. Menyasszonya családjától nászajándékba kapott, Grenié-harmóniumán gyakorolt naphosszat, buzgón taposta a fújtató pedáljait és váltogatta a regisztereket. Gyakran felesége is mellé ült és együtt énekelték a kedvenc Hallelujah-énekeket. Gyermektelenek voltak, a ház némaságát nem bírták volna elviselni.Tovább

A szerző további cikkei

Péntek Gábor
Kivárni a végét


(…) az öreg író, mivel híres, akármilyen vén fasz is, mindig van nője, neki mindig kurva jó női vannak, ráadásul nem is buták, és most ez is egy fiatal megint, valami személyi asszisztens egy nagy cég vezérigazgatójánál, neki meg, hiába fiatal, nincs nője, nem mondja, hogy soha nincs, de most éppen nincs egy ideje, ő még nem híres, és amikor közbevágott, és nem hagyta a híres írónak befejezni a mondatot, amit úgy kezdett, hogy hát, akár a fiam lehetne, az csak azért volt, mert meglepte ez a fiam, és megkérdezte, hogy hát hogy érted azt, hogy a fiad lehetne, itt megnyomta a fiad szót, és kényelmetlenül kezdett fészkelődni a székén, közben figyelte az öreg író kopasz fejét, csontos kezeit, a csuklóján a színes, fonott karkötőt, ez is új, a híres író meg a borospoharán keresztül nézte őt, meg a gyűrűket, aztán lassan belekezdett megint, hogy dehogynem, nő ez, nem is akármilyen, majd bemutatom (…)Tovább

A szerző további cikkei

Szánthó Erika Emma
Kossuth utca


Amikor Bogár felé lépegetek, mosolyogni kezdek, ő meg, ha már közeledem, figyel, ugrál, lesi, hogy jövök. A gesztenye kora ősszel érik, tüskés burokban van, csizmával kell elrugdosni. Ismerem Bogár minden dolgát, ő is az enyémet. Ha rosszkedvű vagyok, ide-oda forog, aztán lassan leheveredik, úgy, hogy a teste hozzám érjen. Bízik bennem, tudja, hogy panaszkodás nélkül mindent megteszek. Ha rossz embert lát, vicsorog, látszik a fogínye, de nem morog. Ha játszana, a combomra csapja fekete fejét, hogy észrevegyem. Szelíd kutya, de önérzetes, utálja, ha valaki rosszul szól hozzá, árvaként nekem is nehéz visszanyelnem bizonyos szavakat.Tovább

A szerző további cikkei

Molnár Krisztina Rita
Skarabeuszok, rózsabogarak


A kemoterápiás kezelés után náluk pihent. A kempingágyban feküdt a diófa alatti félárnyékban. A libegő levelek közt átszűrődő nap játszott az arcán. Emi nagymama mellette ült. Szinte egy percre sem hagyta magára. Csak ha anya elaludt, egy rövid időre, hogy elvégezze a legszükségesebb dolgokat. Zuhany, kávé, almakompót, hátha eszik néhány falatot. A rózsát Gyuri nagyapám metszhette le a nógrádgárdonyi kertben. Nem volt sok rózsája, egy-két sovány bokor. A konyhaajtóm előtti rózsa nagyjából huszonöt évvel azután került a helyére, hogy anyával utoljára találkoztam. És az aranyos rózsabogarak látogatásai ellenére minden évben rengeteg virágot hoz. Ha hervadásnak indul egy-egy rózsafej, azonnal begyűjtöm. A szárított szirmokat télen belekeverjük a citromfűteába.Tovább

A szerző további cikkei

Horváth Péter
Kutyaszótár

(Cincili szerint a világ)

(L mint lélekgyógyász)

– Sok mindenről beszélgetünk a terápiában a pszichológusnőmmel – mesélte Gabi –, hogy rendet tegyünk a feldolgozatlan érzéseim között, mert talán ez a rendetlenség okozta a bajt a fejemben, amikor rosszul lettem, és félrevert a szívem. Sok munkánk van ezzel a rendbetétellel, mert nem csak a mostani életünk emlékei kavarognak bennünk, de az előzőek nyomai is ott vannak a mélyben. A terápia kitágítja a tudatomat, hogy azokat is fel tudjam idézni, és tisztázzam őket.

– Milyen előző életek? – kérdeztem hökkenten.

– Én már ötszázezer évvel ezelőtt is megszülettem, Afrikában! – mondta mosolyogva. – Ott találkoztam először Péterrel és veled.

– Velem?!Tovább

A szerző további cikkei


Egressy Zoltán
Álom a hadszíntérről


Egressy Zoltán
Lunev

Egressy Zoltán
Pokolmozaik


Egressy Zoltán
Pánikminta

Egressy Zoltán
Funky

Egressy Zoltán
Falevél


VISSZHANG

Gyáni Gábor
A főispánokról


A szerző további cikkei








KRITIKA

A HÉT KÖNYVEI


A könyvújdonságokat az Írók Boltja (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Andócs Zoltán. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.Tovább

A szerző további cikkei

Tunyogi László
Ex libris


Murakami Haruki: Egyes szám, első személy
Ljudmila Ulickaja: Az igazi nevem
Körkép 2023
Budapest Nagyregény

A szerző további cikkei

Wagner István
Légzési zónák Linzben


(Haus-Rocker-Co – Atemzonen, Lentos Kunstmuseum, Linz. Megtekinthető február 26-ig, a kölni Verlag der Buchhandlung Walther und Franz König kiadó kétkötetes, kétnyelvű (német/angol) katalógusával, 200 oldalon gazdagon illusztrálva.)

A csoport projektjeit grafikonok, eredeti tervek, kivitelezett tárgyak, fotómontázsok és diavetítések hozzák közelebb a látogatókhoz a nagyteremben. Az alapítás után először Kétszemélyes ballonjukkal léptek a nyilvánosság elé Bécs 7. kerületében, az Apollogasse 7. alatti háznál. Az egyik első emeleti ablakból mozgatható acélszerkezettel áttetsző PVC-fóliából készült léggömböt lógattak ki leeresztett állapotban, majd óránként felfújták, és ilyenkor két személy ülhetett bele, hogy a látványban gyönyörködve borzongjanak is egyben a vállalt veszély miatt. Ez a passzív járókelők körében is izgalmat keltett, és remek reklámnak bizonyult.Tovább

A szerző további cikkei

(Forgács Péter Füst / Fej / Pocsolya című kiállítása megtekinthető a Molnár Ani Galériában március 16-ig.)

Ahhoz, hogy élvezettel és érdeklődéssel elgondolkodhassunk a Molnár Ani Galériában kiállított alkotásokon, nem feltétlenül szükséges Forgács Péter meghatározó munkásságát a legprecízebben ismerni (de nem hátrány, ha mégis). A képek egyik központi szereplője a természet. A fotók és videómunkák azonban túlmutatnak a pillanat kimerevítésén, amellett hogy az esztétikai értékük sem elhanyagolható.Tovább

A szerző további cikkei

Sinkó István
Alkotás és pedagógiai létforma


(Egyensúly és áhítat, SZTE JGYPK. Megtekinthető 2024. március 14-ig.)

A két mester munkái remekül jellemzik a modernizmus és a hagyomány összefonódását a XX. század második felének alkotói életműveiben. Bár Fischer alkotói pályája hosszabb terjedelmű, de következetesen kialakított festészeti világa a nyolcvanas évektől alig változott. Talán – s ez a kiállításon kiderült volna, ha a képek felirataihoz évszámok is kerülnek – a életműve komorabbá, drámaibbá vált az utolsó években.Tovább

A szerző további cikkei

Báron György
Túl a világvégén


(Ne várjatok túl sokat a világvégétől. Román–luxemburgi–francia–horvát film. Forgatókönyvíró-rendező: Radu Jude. Uránia mozi, Budapest, febr. 3. és 24. A Cinema Niche bemutatója.)

Ha valakinek, nekünk szól a Cinema Niche sorozata, amely alkalmi vetítéseken mutatja be a kortárs filmművészet mestermunkáit. Premierjeik így olyan exkluzív eseményekké válnak, mint egy-egy híres muzsikus vagy színtársulat hazai vendégfellépése. Talán ez a minőségi mozizás jövője: miközben a multiplexekben zakatol a mainstream, kivételes pillanattá lesz egy remekmű pillanatnyi felbukkanása. Parádés az eddigi névsor: Pablo Larraín, Jia Zhangke, Carlos Reygadas, Apichatpong Weerasethakul, Gaspar Noé, Terrence Malick, Hong Sang-soo, Hu Bo, többek között. Csemegék filmínyenceknek, akik megcsömörlöttek a plázamozik egyenkosztjától.Tovább

A szerző további cikkei

Molnár Zsófia
Feel good


(Hölgyválasz, Játékszín, február 14.)

Hangsúlyos információ, hogy a színpadi adaptáció nem az amerikai (2004), hanem az annak is alapjául szolgáló japán film (1996), Masayuki Suo eredeti forgatókönyve alapján született. Ám ha az ember rendesen készül, és mindkét filmet megnézi, könnyen arra jut, hogy bármennyire univerzális is a romantikus kanavász, jóval erősebb itt az amerikai hatás. Ez nyilván abból is adódik, hogy Richard Gere és Jennifer Lopez jóval ismertebb errefelé, mint bármelyik japán színész, csalogató inkább az ő képükre formálni a szerepeket. Szente Vajk szövegkönyve és rendezése pedig rá is játszik erre, implicite és explicite egyaránt.Tovább

A szerző további cikkei

Fáy Miklós
Tök alsó


(Csajkovszkij: Pikk dáma – Magyar Állami Operaház, február 17.)

A horror megvan, Lukács Gyöngyi a hajdani moszkvai Vénusz szerepében tényleg olyan, mintha a kedvencek temetőjéből mászott volna elő, az elzenélés megvan, Dohnányi Olivér korrektül kísér, és élénk tempókat vesz, az éneklés… Voltaképpen az is megvan. A baritonoknak már örültünk, Mester Viktória most is élmény, a két vendégművész közül csak Svetlana Aksenova nem tette egyértelművé, hogy miért pont ő a meghívott. Szépen és érdektelenül énekel, a harmadik felvonás áriájában egy ideig nem is nagyon hallani, de aztán megjön a hangja, és akkor visszatérünk az eredeti állapothoz: szép és érdektelen.Tovább

A szerző további cikkei

Károlyi Csaba
Olvassák el!

(Ahogy tetszik – Kritikai podcast #36: Cormac McCarthy két utolsó regényéről, Litera, 2024. február 10.)

Igazából kár, hogy mind a ketten úgy látják, nem olyan jó ez az ikerregény, mert így nincsen vita, nem hangzanak el erős ellenérvek. Éppen ezért Greff András próbál dicsérni is. Jelentős szerző, aki élete végén száraz keserűséggel igyekszik megtalálni azt, ami még érdekli, valláspótlékot találni, leginkább a természettudományokban. „A bánatos hang tetszett Az utasban” – teszi hozzá. Azok olvassák el, mondja, akik olvasták a korábbiakat, és kíváncsiak, hogyan búcsúzik el egy nagy amerikai író. Szekeres Dóra pedig azzal zárja: olvassák el, lehet, hogy másként fogják látni.Tovább

A szerző további cikkei

Siba Antal
Vészhelyzet


(Évértékelő beszéd a kormány-csatornákon)Tovább

A szerző további cikkei

L. Varga Péter
A természet természete


Smid Róbert: Az ökokritika dilemmái. Századvég Kiadó, Budapest, 2023, 382 oldal, 4490 Ft

Az ökokritika dilemmái, bár a „zöld ügynek” nevezett veszélyforrás kikezdése első látásra provokatívnak tűnhet, nem programszövegek sora. Inkább emlékeztet arra, amire a könyv egyes helyein hivatkozott Paul de Man is, nevezetesen, hogy az eticitás egy a diskurzusok közt. Ettől persze nem lesz könnyebben nyakon csíphető, és ez alighanem egy referenciális zavarnak köszönhető. Amíg az egyik úgy tartja, hogy arról beszél, ami van, ami történik (a klímával, a természettel, a bolygóval), addig a másik ennek a beszédnek a történetiségét ragadja meg, de az embert úgy helyezi vissza a természetbe, hogy cselekvéseit akképp tekinti „természetesnek” (a természetnek nem ellentmondónak), hogy közben különböző elkerítésekkel, határvonásokkal, technikákkal megteremtette a kultúrának nevezett, „az eredendő temészettel” szembehelyezett közeget, ami viszont épp erről az eredendőségről már nem tud számot adni. A domesztikálás, a megszelídítés vagy az uralom alá hajtás formái végigkísérik az ember történetét és az önmagáról kialakított képét is, amelyre viszont az irodalom képes eminens módon reflektálni. Így lesz az irodalom – és az irodalomtudomány – az ökokritikai elemzésgyakorlatok evidens terepe.Tovább

A szerző további cikkei

Szilágyi Zsófia
Csak ez hiányzott


Jolsvai András: Két őszi nap Ujpesten. Kalligram Kiadó, Budapest, 2023, 208 oldal, 4990 Ft

Jolsvai az 1950-ig önálló város fénykorába, Ugró Gyula polgármesterségének idejébe visz vissza: Ugró, aki egy mai újpestinek alig több utcanévnél, az egyik fontos szereplője a nagyon szerethető kisregénynek. Ő az, aki többször felkiált a regény során, hogy „már/még csak ez hiányzott”. A bankrablás nemcsak felkavarja a város életét, sok lakó életét megváltoztatva, de magára a polgármesterre is árnyékot vet, hiszen politikai ellenfelei ugyanúgy az ő felelősségére kérdezhetnek rá, mint az Ujpest című lap a Demokrata Kávéházban időző újságírói. De ugyanígy fakad ki a bankfiók igazgatója, Devellák Károly, amikor rovancsolás közben szólnak neki, két ügyfél szeretne vele beszélni – holott akkor még nem is sejti, hogy bankrablók érkeznek hozzá. Akik viszont azért sóhajtanak fel csalódottan, mert nagyon hamar, mindössze két nap alatt kézre kerülnek az elkövetők, azok a különszámot tervezgető helyi újságírók.Tovább

A szerző további cikkei

Deczki Sarolta
Az örömelv jegyében


Tót Endre: 111 vers. Állva és fenn­hangon olvasni. Tiszatáj Ala­pít­vány, Szeged, 2023, nincs ol­dal­szá­mo­zás, 4590 Ft

Az alcím egyébként is fricska: nehéz is lenne ezeket a verseket állva és fennhangon olvasni, hiszen a megértés szerves része a szöveg vizualitása.

Ami aligha csoda, lévén a szerző képzőművész. A vasfüggönyön még innen sikerült saját stílust, látásmódot, világot kialakítani, melynek központi eleme az örömelv. Örülök, ha egyik mondatot a másik után írhatom: ez az előző kötet címe, és az alkotó által használt egyik leggyakoribb fordulat: „örülök, ha”, ehhez pedig teljesen hétköznapi tevékenységek társulnak, a járás, az állás, vagy a szimpla levés. Mi örülni való van ezekben? kérdezhetnénk, ám a legvidámabb barakk bornírt, szabadsághiányos, összeszorított szájú világában ez valami hányaveti, dacos, játékos ellenállást jelentett.Tovább

A szerző további cikkei

Bényei Tamás
Fiatal lányok halála


Kate Atkinson: A léhaság szentélyei. Fordította Borbély Judit Ber­na­dett. 21. Század Kiadó, Bu­da­pest, 2023, 448 oldal, 5990 Ft

Atkinson regényében nemcsak sokféle szereplő útja keresztezi egymást, de sokféle műfaj is: a szöveg áramló könnyedséggel siklik át egyik világból és beszédmódból a másikba, megidézve Dickens London-regényeit – például a remek nyitójelenetben, amelyben az épp most szabaduló Nellie-t koktélozó bámészkodók tömege várja a börtön előtt –, valamint a húszas évek emblematikus prózai beszédmódjait és stílusait is. Nellie egyik fia, Ramsay például regényírónak készül, és mi is olvashatjuk A csillogás kora című korfestő krimijének kezdeményeit. Visszatérő vonatkoztatási pont a húszas évek middlebrow irodalmának egyik emblematikus könyve, Michael Arlen A zöld kalap című, a két háború között Magyarországon is több kiadást megért 1924-es regénye, amelynek főszereplője, Iris Storm az időszak egyik legismertebb vamp-figurája volt. A szöveg saját kompozíciójában is színre viszi a gyorsaságot és a sebességet – a hatást fokozza a rövid, ráadásul címmel ellátott fejezetekre való tagolás is –, a két háború közötti időszak állandó motívumait: mindkettő annak a tét nélküli, eloldódott súlytalanságnak a tünete, amely az évtized meghatározó életérzés-regényeiben is főszerepet játszik, például Aldous Huxley Légnadrág és társaijában (1923) és Evelyn Waugh korai műveiben. Ez a könnyűség a szóban forgó időszak legjellegzetesebb stílusát, az art decót is megidézi, amely a kiüresedettség érzékeltetésére a felszín kultuszát helyezte előtérbe a klasszikus modernizmus irodalmának mélységkultusza helyett: jellegzetes vonás a dekoratív, olykor geometrikus mintázatok kirajzolódása.Tovább

A szerző további cikkei

Herczog Noémi
Szendvics és képzelőerő


Danyi Gábor: Az írógép és az utazótáska. Szamizdat irodalom Magyarországon 1956–1989. Kronosz Kiadó, Pécs, 2023, 620 oldal, 5950 Ft

Danyi moralizálás helyett kitágítja a „szabadságharcos” szamizdat-narratívát. Ami nem azt jelenti, hogy megkérdőjelezi a második nyilvánosságban végzett ellenálló tevékenység erkölcsi jelentőségét, bátorságát. Csak kiegészíti más, ha tetszik földhözragadt, de az igazsághoz nyilvánvalóan szintén hozzátartozó szempontokkal, mint az antropológia vagy a közgazdaságtan: például, hogy ki miből tartja fönn magát. A magam részéről ismét levontam a tanulságot, hogy az autonóm és bátor élethez nem árt némi gazdasági érzék. Ahhoz, hogy Krassó György főállásban folytathassa kiterjedt szamizdat-kereskedelmi tevékenységét, nem árt tudni, hogy rendelkezett rokkantnyugdíjjal, és az is fontos, hogy közgazdászként végzett. Mert paradox módon a magasabb előállítási költségekkel járó szamizdatkiadás esetében nem csak a diktatúra merült fel mint nehézség, hanem a profitkényszer is. Krassó György kiadója, a Magyar Október Kiadó működésében a szerző egyszerre hoz példát olyan munkatársakra, akiknek célja elsősorban a gazdasági haszonszerzés volt, és olyanokra, akik alapvetően a rendszerrel való küzdelem céljával végezték tevékenységüket, hozzáteszem, a kettő nem is feltétlenül zárja ki egymást.


INTERJÚ

Fóti Tamás
„Biden sajnos nem tudja, hogyan kell tárgyalni”

Beszélgetés Jeffrey Sachs amerikai közgazdásszal







(celebrálja Nyerges András)
HETI TEXTUS