2024. március 8., péntek

UTOLSÓK KÖZÖTT KULLOG MAGYARORSZÁG A NŐK MUNKAERŐPIACI HELYZETÉT ÉRTÉKELŐ LISTÁN

HVG
Szerző: HVG.HU
2024.03.08.


Hét év alatt 15 helyet zuhant Magyarország az Economist üvegplafonindexén.


Nem fest túl rózsás képet a magyar nők munkaerőpiaci-helyzetéről az Economist üvegplafonindexe. A hetilap minden évben nőnapon publikálja felmérését, mely a különféle gazdasági és társadalmi mutatók alapján állítja össze listáját az országok között.

Az index összeállítása során a többi közt nők felsőoktatási és munkaerőpiaci részvételét, fizetését, a gyermeknevelési költségeket, az anyasági és az apasági jogokat, a gazdálkodástudományi felsőoktatási jelentkezéseket és a vezetői/politikai pozíciókat vették figyelembe. Az egyes országok által elért index a tíz tényező súlyozott átlagából állt össze. Eszerint minél a magasabb pontszám, annál egyenlőbb elbánásra számíthatnak a nők a munkahelyükön.

A 2023-as adatok alapján készült, most publikált lista annyiban nem okoz meglepetést, hogy továbbra is az észak-európai országok – Izland, Svédország, Norvégia és Finnország – állnak az élen, és a top4-ben lényegében 2016 óta nem történt változás, legfeljebb a sorrendben. Idén, csakúgy mint tavaly, Izland szerezte meg az első helyet.

Döbbenetesen nagyot zuhant viszont a magyarországi mutató. Míg Magyarország 2016-ban a lista kilencedik helyén állt, addig a legújabb felmérés szerint már csak a 24., ezzel csak Izraelt, Svájcot, Japánt, Törökországot és Dél-Koreát előzi meg. Az utolsó három hely egyébként – hasonlóan a TOP3-hoz – lényegében változatlan, viszont az ausztrál és a lengyel nők helyzete lényegesen javult az elmúlt öt évben.

A részletes adatokból kiderül az is, hogy Magyarországon, mint szinte minden országban, lényegesen több nő vesz részt felsőoktatásban, mint férfi, a munkaerőpiacon viszont már megfordul a trend. A dolgozó nők pedig átlagosan 13 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak.

Ahol Magyarország különösen rosszul teljesít, az a vezető pozíciók betöltése. Az Economist mutatói szerint a magyar menedzseri állások mindössze 37,5 százalékát töltik be nők, az igazgatótanácsokban pedig csak 11,8 százalék (bár ez legalább néhány százalékkal javult).

Az is feltűnő, hogy miközben a magyar nők átlagosan 72 hét fizetett anyasági szabadságot kapnak, amivel jól állunk az összesítésben, a férfiaknak nem engedi meg a rendszer, hogy időt töltsenek újszülött gyermekükkel. Erre a célra mindössze két hetet kapnak.

Az Economist arra is felhívta a figyelmet, hogy kutatások szerint hogy ha több nő kerül a politikai vezetésbe, akkor a nők jogaira és a családpolitikára is nagyobb hangsúlyt fektetnek. Magyarországon ehhez képest kifejezetten alacsony a nők politikai részvétele, az Országgyűlésben a képviselők mindössze 14 százaléka nő, a kormányban pedig Varga Judit távozása óta egyetlen nő sincs...

EGYSZERRE OLCSÓ ÉS DRÁGA A TÖMEGKÖZLEKEDÉS, ÉS ENNEK MESSZEMENŐ KÖVETKEZMÉNYEI VANNAK

G7.HU
Szerző: TÓTH CSABA
2024.03.07.


A szerző a Levegő Munkacsoport szakértői testületének tagja. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.


Az elmúlt hetekben a Pest megyei vármegyebérlet kiterjesztése kapcsán elég sok szó esett az olcsó tömegközlekedésről, az olcsóság pozitív és negatív hatásairól. De olcsó-e a tömegközlekedés?

Ez valójában attól függ, hogy bérlettel vagy jeggyel utazik valaki. A bérletalapú tömegközlekedés olcsó, sőt egyre olcsóbb, a jegyalapú kirívóan drága. És ennek messzemenő következményei vannak.

A különbség leginkább Budapesten (és a nagyvárosokban), illetve a budapesti agglomerációban mutatkozik meg, különösen március 1-től. A fővárosi tömegközlekedéssel utazó évi mintegy 1,2 milliárd utas körülbelül 4,5 milliárd utaskilométert tesz meg, és ez mintegy 200 milliárd forintba kerül (mármint a működtetés, az infrastruktúra fenntartása és fejlesztése nélkül). Azaz egy kilométer tömegközlekedési szolgáltatás nagyjából 45 forintba, míg egy átlagos út 170 forintba kerül. Így a jeggyel utazók nemhogy kedvezményt nem kapnak, hanem a rájuk eső költség többszörösét fizetik az utazásukért (amennyiben átlagos távot, azaz közel 4 kilométert tesznek meg).

A bérlettel utazók ezzel szemben nagyjából 75 százalékos támogatást kapnak, azaz a költségeknek csak a negyedét fizetik meg. A diákok pedig a még nagyobb kedvezményeknek köszönhetően korábban csak a költségek tizedét, március 1-től – a diákokon túl minden 26 év alatti fiatal – mintegy 3 százalékát fogják fedezni. Azaz egy alkalmi BKK-utas átlagosan mintegy tízszeresét fizeti ugyanazért az útért, mint egy bérlettel rendelkező, diákok esetében pedig közel 30-szorosát. (Márciustól 1-től pedig nemigen lesz olyan 26 év alatti, aki jegyet vesz, mert nem fogja megérni).

Az igazságtalanul drága jegy a budapestiek alkalmi tömegközlekedését versenyképtelenné teszi. Ezért akinek van autója, de nem használja rendszeresen a BKK-t – például mert általában autózik, kerékpározik vagy csak keveset utazik -, feltehetően jóval ritkábban használja a tömegközlekedést autó helyett, mint kevésbé kirívó árazás esetén tenné. Így ez az árazás tulajdonképpen beleszorítja a tömegközlekedő/autós/kerékpáros szerepbe a budapestieket – és így gátolja a sokak által kívánatosnak tartott koncepciót, miszerint nincsen autós vagy kerékpáros, hanem közlekedő van, aki mindig a neki éppen leginkább megfelelő közlekedési módot választja.

Az olcsó bérlet – drága jegy kombináció a kerékpárosok számát is visszaveti, különösen a diákok körében. Egy 2016-os felmérés alapján míg a 18-25 év közötti diákoknak csak a 6 százaléka, a nem tanuló fiataloknak mintegy 20 százaléka jár kerékpárral iskolába vagy munkába. E különbség legfőbb oka feltehetően az, hogy a nagyon olcsó diákbérletet szinte minden diák megveszi, és utána már semmi sem ösztönzi a kerékpárhasználatra. A dolgozó fiataloknak viszont jobban megéri a kerékpárhasználat, mert úgy megtakaríthatják a teljes árú bérlet közel 10 ezer forintos árát (és amikor muszáj BKV-zniuk, akkor jegyet használnak vagy bliccelnek).

A 945 forintos bérlet hatására valószínűleg még kevesebb fiatal fog kerékpárral közlekedni. Ami azért is baj, mert fiatalon jóval nagyobb eséllyel lesz valaki rendszeres kerékpáros, mint később.

De a legnagyobb hatása az olcsó bérletalapú tömegközlekedésnek a városi szétterülésre van...

„SE SZAKÉRTELEM, SE PÉNZ NINCS, AZ ÁLLAM EGYRE NYILVÁNVALÓBB KUDARCÁT CSAK ARCÁTLAN PROPAGANDA ÉS NYERS ELNYOMÁS KÉPES PALÁSTOLNI”

NÉPSZAVA
Szerző: F. SZABÓ KATA
2024.03.08.


A kormánypárt erkölcsi tőkéje megrendült, amikor a sokadik alkalmatlan és kompromittálódott politikus tűnik el az állampolgárok által jól fizetett süllyesztőben – mondta Pető Andrea történész, aki szerint a Fidesz visszatért a Horthy-korszak konzervatív nőképéhez.


Novák Katalin megbukott, Sulyok Tamás megérkezett az államfői posztra. Nagy Zsuzsanna, Sulyok felesége, többek között azt nyilatkozta: „a nők jelenléte a közéletben és a politikában biztos, hogy nagyon fontos, de a családban való szerepük szerintem még fontosabb, és itt feszül a nagy ellentét, hiszen sok fiatal édesanyának fel kell vállalnia, hogy itt is, ott is teljesít, és ez rengeteg nehézséggel jár”. Egyértelmű „útmutatásnak” tűnik.

Az új köztársasági elnök feleségének nyilatkozata után világos, hogy a Fidesz feladta a kísérletezést. Nem akarják megoldani azt a paradoxont, hogy hogyan lehet a nő sikeres a munkájában és a magánéletben is. Visszatértek a Horthy-korszak konzervatív nő-feleség közéleti modelljéhez: a férj dolgozik, a feleség szerényen biztosítja a hátteret, de az arra érdemes szegényekről se feledkezik meg, és foglalkozik a szociális kérdésekkel. A nő szeresse, ha feladják rá a kabátot, és ne akarjon semmiben kitűnni, maradjon a családjában. Ez kevés teret enged a saját életprogrammal rendelkező nőknek. A Fidesz számára már a látszat se fontos, hanem teljes hátraarccal egy nagyon régen és nagyon kevesek számára működő életmodellt népszerűsít...

MIT KELLENE TENNIE ANNAK, AKI TÉNYLEG MEG AKARNÁ VÉDENI A GYEREKEKET?

ELSŐ KÉZBŐL / 24.HU
Szerző: PÁL ZSOMBOR, RUGLI TAMÁS
2024.03.07.


Mit kellene tennie annak, aki tényleg meg akarná védeni a gyerekeket?

ITT HALLGATHATÓ MEG



PSZICHIÁTEREK, FEMINISTÁK, KORMÁNYPROPAGANDISTÁK – A GENDERHÁBORÚ FRONTVONALAI

SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2024.03.08.


...A gender korábban a feminizmushoz, vagyis a nők társadalmi érvényesüléséért folytatott küzdelemhez kapcsolódott. Ma már a gender fogalmára hivatkozó politikai törekvések a nemi identitással (transzneműséggel, illetve ezt kitágítva a nemi önmeghatározással) és az azonos nemű párok jogai kapcsán a szexuális orientációval is foglalkoznak. Pető Andrea feminista történész lapunknak 2021-ben adott interjújában ezt hidegháborús területnek nevezte. „Az illiberális politika a társadalmi nemi egyenlőségi politikáknak a különböző elemeit kihasználja, felhasználja és instrumentalizálja abból a szempontból, hogy a saját hatalmát bebiztosítsa” – mondta.

A radikális jobboldal trójai falónak nevezi a gendert, ami a női emancipáció ürügyén a biológiai nemek eltörlését célozza, és utat nyit a transz- és melegjogi követelések előtt (amelyek pedig a család fogalmát dekonstruálják szerintük).

Hevesek a politikai viták, de nem csak egy kulturálisan konzervatív vs. progresszív tengely mentén. Az antigender álláspont komoly támogatottságot élvez sok országban, a magyarországi parlamenti választás időpontjával összekötött népszavazáson is több szavazatot kapott a kormányközeli álláspont, mint amennyien a Fidesz–KDNP-re szavaztak. 3.610.154-en voksoltak a kormány álláspontja mellett a népszavazáson, a Fidesz–KDNP-re pedig 3.060.706-an. Vagyis a kormány jól kalkulál: hasonlóan a migráció kategorikus elutasításához, ez is olyan téma, amellyel a pártválasztásukban bizonytalanok közül is lehet szavazókat szerezni.

Az antigender trójai faló értelmezését igazolhatja, hogy Nyugaton a jogi szabályozás az interszexeket érő diszkrimináció kiküszöbölése után a szabad nemválasztás szabályozása felé halad, tehát a transzok, aztán a nembinárisok felé.

Miközben tudományos, közpolitikai és politikai-mozgalmi szinten zajlik a tradicionalisták és társadalmi reformerek közti küzdelem a szexuális orientáció, szexuális identitás és a társadalmi nem kérdései körül, egyre gyakoribb a gyerekek – főleg a kamasz lányok – körében az a jelenség, amelyet a saját testben való rossz közérzet jellemez, az az érzés, hogy a test, amelyben él, nem azonos vele.

Egyes szerzők szerint jelentős mértékben romlott a gyerekek általános mentális állapota, amit sokan a közösségi média használatával hoznak összefüggésbe – írja a Fundamentumban megjelent tanulmányában Betlen Anna. Szerinte a hazai gyerekeknek csak az internet, főleg a közösségi médiumok maradnak, „ahová segítségért fordulhatnak a bennük kavargó zűrzavar megértéséhez és kezeléséhez”.

Egy 12–21 éves korosztályt vizsgáló brit kutatást idéz, amelyben a megkérdezettek háromnegyede volt elégedetlen a testével, a kinézetével. Mintegy felük (45 százalék) úgy nyilatkozott, hogy negatív visszajelzéseket kap a külsejére. Emiatt visszahúzódóvá váltak, mások extrém edzésbe vagy drasztikus diétába fogtak, vagy önsértést kezdtek alkalmazni.

A megkérdezettek 42 százaléka mondta azt, hogy problémák vannak a mentális egészségével, 17 százalékuk testképzavart tapasztal, 14 százalékuk evészavarral küzd; az utóbbi két csoportba tartozók tizede jut csak megfelelő kezeléshez.

A felmérés résztvevőinek 97 százaléka használja rendszeresen a közösségi médiát, átlagosan napi 3,65 órát. „Az applikációk közül a legnépszerűbbek pedig (mint például a TikTok) számolatlanul ontják az önkárosításra, evészavaros viselkedésre és hasonlókra ösztönző tartalmakat” – foglalja össze Betlen Anna.

Ezzel vélhetően összefüggésben azokban az országokban, ahol van nyilvántartás erről (Svédország, Nagy-Britannia, Németország), néhány év leforgása alatt mintegy negyvenszeresére nőtt az úgynevezett genderklinikákon megjelenő páciensek száma – írja Kováts Anna.

Betlen Anna szerint a nemi diszfóriával érintett serdülő lányok közül sokan a tranzícióban látják „a lehetőséget arra, hogy kivonják magukat egy olyan kultúra hatásai alól, amelyben az internalizált nőgyűlölet, a testundor és a lányok korai szexualizálása uralkodik, így az orvosi úton megvalósított nemváltás nagyon sok testképzavarral, társadalmi beilleszkedési zavarral vagy mentális problémával küszködő lány számára vált alapértelmezett választássá”.

Kováts Anna szerint a nem bináris identitásokra két módon lehet tekinteni: „Vagy egy valós, megélt szorongásból, nevezetesen a nemi sztereotípiáknak való meg nem felelésből levont téves, az individualista korszellemben gyökerező értelmezésként, vagy pedig – az agresszívebb esetekben – egy jólétben felnőtt és különlegességtudatban szocializálódott kohorsz küzdelmének, amelyet a különlegessége elismeréséért vív folytonosan. Ez utóbbi jelenséget erősíti a közösségi média dinamikája is.”

A Gallup 2021-ben publikált vizsgálata arra utal, hogy nemcsak a szexuális identitással, hanem a szexuális orientációval, illetve gyakorlatokkal való kísérletezések is megszaporodtak. Míg a teljes felnőtt amerikai népesség 5,5 százaléka vallja magát nem heteroszexuálisnak, a Z generáció, az 1997–2002 születettek közel 16 százaléka. Ebben a közösségi média által sokszorosára erősített peer pressure, kortárscsoport-nyomás is szerepet játszhat. Ami korábban a heteronormativitás felerősítője volt (és kényszerített bujkálásra és önemésztésre sok, magán homoszexuális irányultságot felfedező kamaszt), most mintha ellenkezőleg, az identitások és a szexualitás szabad próbálgatása irányába tolná a fiatalokat, hozzá az internet kínálta számtalan – virtuális – szerepmodellel.

A nemi diszfóriás fiatalok számának hirtelen megugrása (és a jogalkotás körüli viták) miatt a nyugati országokban is vannak ellenirányú mozgások: felülvizsgálják a nemi identitásra szakosodott klinikák gyakorlatát Svédországban és Angliában, miután azzal vádolták őket, hogy túl könnyen terelik az orvosi nemváltás útjára a nemi diszfóriás kamaszokat.

Szilvay Gergely szerint „jól látható az élet minden területére alkalmazott genderelmélet, illetve az azzal szemben megfogalmazott kritika szisztematikus szembenállása. Világok harca dúl.”

Kováts Anna szerint nem fekete-fehér küzdelem zajlik. „A nemi önmeghatározás kérdései túlmutatnak a polarizált magyar politikai valóságon, és érdemes észrevenni a kérdéskör problematikus elemeit – liberális, baloldali, melegjogi, nőjogi alapról. Már csak azért is, hogy ne monopolizálhassa a témát a jobboldal, ne kiálthassa ki magát az aggodalmak egyedüli képviselőjének, komolyan vevőjének, megszólaltatójának.”

A queerek pedig a szabad identitásválasztás liberális alapelvének sérelmét kérik számon kritikusaikon.

FURCSÁN "KASZTOSODIK" AZ OKTATÁS...

FACEBOOK
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2024.03.08.


Furcsán „kasztosodik” az oktatás… Persze mind mögött ott az állam, hiszen a finanszírozás onnan érkezik.

Először kezdődött az egyházi iskolarendszer kiépítésével (szándékosan nem újraépítést írok), 
ami szegregáló hatással volt a településeken. A körzethatárok figyelembevételétől mentesülnek, tisztán a szülők szabad iskolaválasztására építenek. Ehhez már csak annyi kellett, hogy ne vegyenek fel olyan gyereket, aki plusz pedagógiai munkát igényel, akár valamilyen tanulási zavar miatt, akár mert halmozottan hátrányos helyzetéből adódóan egy sor problémát behoz magával.

Ez kettészakította a települési iskolákat, és ezen nem változtat az a tény sem, hogy néhány helyen átvett az egyház pár szegregált iskolát is. 

A probléma az, hogy az integrált oktatást nem látni náluk.

Szóval, elindult itt egy „kasztosodás”.

És most itt a másik is. Az alapítványi egyetemek iskolaátvétele. Persze most mindenki azt mondja, nem lesz tandíj, kizárt… De sajnos azt kell látnunk, semmi sem kizárt. Minden további nélkül megváltozhat ez, egyik pillanatról a másikra. Ezzel pedig tovább szakad az iskolarendszer.

Egy biztos: az iskola esélykiegyenlítő funkcióját elfelejthetjük. Az iskolarendszer két típusú szolgáltatást nyújt. Egyet az „érdemeseknek”, egyet pedig a többinek.

FELCSUTI PÉTER: LESZORULT AZ INFLÁCIÓ, NEM LESZORÍTOTTÁK

KLIKK TV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2024.03.08.


Nem tudom, hogy ez most kilengés vagy egy új trend kezdete, hogy a forint gyengülésével kell számolni, de míg a 370-380 forintos árfolyam hasznos volt az infláció leszorítása szempontjából 2023-ban, a 390 vagy inkább 400 forint 2024-ben éppen ellenkező hatást fog kiváltani, és inkább felgyorsítja az inflációt – mondta a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Felcsuti Péter közgazdász. A Bankszövetség korábbi elnöke beszélt arról is, hogy bár brutálisan csökkent az infláció, de ez nem jelenti azt, hogy az árak csökkentek.

Leszorult az infláció, nem leszorították – pontosított Felcsuti Péter a kormány kommunikációján. Hozzátette, persze, hozzájárultak a kormányzati intézkedések, de az infláció jelentős mértékű csökkenésében jelentős szerepe a nemzetközi energiaárak csökkenésének van, és ennek nincs sok köze a kormányhoz.

A szakember beszél arról is, hogy a kormányzati kommunikáció milyen hatással van a gazdasági szereplőkre, szerinte a döntéshozókat nem befolyásolják ezek a propagandisztikus szólamok abban, hogy milyen általános kép, a benyomás alakul ki piaci szereplőkben a magyar gazdaságról. Annak nem tesz jót ez a fajta kakaskodás, amit Orbán Viktor művel – tette hozzá.

A KREML MÓDSZEREIVEL PRÓBÁLJÁK BESÁROZNI ORBÁN KRITIKUSAIT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2024.03.08.


A New York Times részletesen mutatja be azt a megtévesztési módszert, amely során ismert aktivistákat manipulált felvételekkel igyekeznek besározni. Kati Marton, magyarországi születésű amerikai szerzőt igyekeztek megtéveszteni. Marton szerint ez totálisan a Kremlre emlékeztet.


Orbán Viktor politikájának a magyarországi ellenzőit volt hivatott besározni az a manőver, amelynek során egy provokátor megtévesztő felvételeket készített amerikai közéleti szereplőkkel – írja a New York Timesban Andrew Higgins, a lap közép- és kelet-európai tudósítói irodájának a vezetője.

Eszerint Kati Marton, magyarországi születésű amerikai szerző mintegy fél évvel ezelőtt abban a hiszemben volt, hogy Wesley Clarknak, a NATO európai erői volt főparancsnokának az egyik barátjával beszél az interneten, Zoom-ot használva. Az illető a neki elküldött önéletrajzában Svájcban élő, eredményorientált, kelet-európai zöldenergia-lehetőségeket kereső befektetési menedzserként mutatkozott be. Akkor sem gyanakodott, amikor a beszélgető partner a magyarországi viszonyokra terelte a szót, hiszen ő maga három könyvet is írt az országról, ezek közül az egyik szüleinek 1955-ben történt bebörtönzéséről, majd a család elmeneküléséről szól. Tegyük hozzá a pontosság kedvéért: apja az AP amerikai hírügynökség budapesti tudósítója volt. De vissza Kati Martonhoz, aki most már látja, hogy piszkos trükk révén csapdába akarták ejteni.

Idén január 31-én az X – korábbi nevén Twitter – közösségi platformon egy magát MagaBabe-nek nevező felhasználó töredékes videófelvételt tett közzé az általa titokban rögzített beszélgetésből. Ez a felhasználó egyébként rendszerint Donald Trumpot dicsőitő posztokat szokott megosztani. A szóban forgó anyagban azonban Clark tábornokról készített felvételt is elhelyezett. Erre azonnal lecsapott Orbán magyarországi médiagépezete – írja a New York Times. A Mandiner néhány órán belül úgy tálalta, mint annak bizonyítékát, hogy Kati Marton és Soros György többi, úgymond feketeöves ügynöke a magyar kormány megdöntésére szőtt összeesküvést. A felvételen az állítólagos befektetési menedzser, akinek a hangja torzítva hallható, arra igyekszik rávenni beszélgető partnereit, hogy mondják ki, Orbán ellenfeleit Soros pénzeli. Az egyik, ehhez kapcsolódó hangklipen Marton azt mondja, „igen, ne is mondja”. Egy másik helyen Clark Sorosnak az ukrajnai tevékenységéről beszél. Az álbefektető arra ösztökéli, hogy szóljon azokról az amerikaiakról, akik pénzzel támogatják a magyar ellenzéket. „Senki sem annyira, mint George” – hangzik el a tábornoktól a megvágott videófelvételen.

„Ez totálisan a Kremlre emlékeztet. Visszajutottunk az ötvenes évekbe. Ugyanabba a szerepbe kényszerítenek, amelybe annak idején a szüleimet: a nép ellenségének a szerepébe” – idézi a New York Times Kati Martont, aki a New York-i székhelyű, Action for Democracy elnevezésű, a demokrácia mellett elkötelezett aktivistákat nem csupán Magyarországon, hanem másutt is támogató alapítvány tanácsadó testületének az elnöke.

Clarkot, aki szintén tagja ennek a testületnek, még tavaly áprilisban kereste meg az álbefektető, és később találkoztak is Prágában, illetve Amszterdamban, hogy Kelet-Európáról beszélgessenek. A tábornok szerint az illető hitelesnek tűnt. Az a svájci telefonszám és emailcím viszont, amelyet az illető használt, már nem él. A kivágott és közzétett beszélgetésrészletek nem bizonyítanak többet, mint azt, ami régóta köztudott, hogy Soros a nyolcvanas évek vége óta szerte a volt kommunista Kelet- és Közép-Európában támogatta a demokráciát – írja a New York Times. Egyúttal megszólaltatja Brian Listont, a Recorded Future nevű kiberbiztonsági vállalat elemzőjét, aki szerint a MagaBabe által közzétett videófelvételek nem autentikusak.

Kati Marton szerint az ellene és Clark ellen alkalmazott módszer a Black Cube, vagyis Fekete Kocka nevű izraeli privát hírszerző vállalkozás jegyeit viseli magán. A Black Cube a LinkedIn kapcsolatépítő platformot csalárd módon használta, és hamis profilok révén környékezett meg magyar aktivistákat.

A lap megjegyzi, hogy Soros szervezete közölte: az Action for Democracy soha nem részesült tőle adományban. Magyarország viszont támogatást nyújt külföldön a konzervatív ügynek, így szponzorálja a CPAC amerikai konzervatív politikai akcióbizottság éves budapesti gyűlését. A csoportosulás Trump mozgalmához kötődik. Orbán pedig most tesz látogatást Trumpnál a floridai Mar-a-Lagóban.

Von der Leyen esélyei

Röviden még kitérek arra, hogy a Politico amerikai portál európai kiadása, abban a cikkében, amely Ursula von der Leyennek az Európai Néppárt csúcsjelöltjévé történt – korántsem egyhangú – megszavazásáról szól, két fontos olyan elvárást emel ki, amelyet szem előtt tartanak az Európai Bizottság eddigi elnökét továbbra is bizalmukról biztosító politikusok: az egyik, hogy vegye figyelembe a gazdák követeléseit, a másik pedig, hogy mondjon nemet a szélsőjobbnak.

Ukrajna nagyban függ exportjától

Végezetül: az EUObserver uniós portál cikket közöl Nazar Bobickitól, az Ukrán Agrárüzlet Klub brüsszeli képviselőjétől, aki azt hangsúlyozza, hogy az ukrán agrártermékekre vonatkozó bármiféle európai importkorlátozás közvetlenül veszélyezteti Ukrajna makrogazdasági stabilitását, hiszen az ország teljes exportbevételének a 61 százalékát a mezőgazdasági termékek, illetve az élelmiszerek teszik ki.

MELLÁR TAMÁS: MIT ÜZENNEK AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI HIÁNYSZÁMOK?

HÍRKLIKK
Szerző: MELLÁR TAMÁS
2024.03.06.


A Kereskedelmi és Iparkamara közgyűlésén Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is igen optimista hangot ütött meg, mindketten próbálták meggyőzni a hazai vállalkozókat, hogy az idei esztendő sokkal jobb lesz, mint az előző és azután pedig már egészen jó lesz minden. Ehhez képest Varga Mihály pénzügyminiszter sokkal borúsabb (reálisabb) képet festett föl.

A pénzügyminiszter bevallotta, hogy az idén nem fog teljesülni a költségvetési törvényben előírt 2,9 százalékos államháztartási hiány, a deficit ennél jóval magasabb, előreláthatóan 4,5 százalék lesz. Tehát még alig telt el két hónap az évből, máris romokban az éves költségvetési terv. És joggal lehet attól tartani, hogy ez a 4,5 százalék még nem a végső hiányszám, hiszen sok hónap áll előttünk. A tavalyi esztendő pedig megmutatta, hogy milyen dinamikusan tud változni az államháztartási hiánymutató: az eredeti terv 3,5 százalék volt, majd ezt módosította a pótköltségvetés 3,9 százalékra, aztán az év vége felé 5,2 százalékra, az idén januárban már 6 százaléknál tartottak és most pedig már valahol 6,5–7 százalék közé várják az illetékesek a 2023-as GDP-arányos államháztartási deficitet.

Varga Mihály azt is bevallotta ezen a találkozón, hogy még 2025–26-ban sem fog lecsökkenni a hiány a maastrichti 3 százalékos szint alá, a középtávú tervek szerint csak 2027-re teljesül az uniós előírás, akkorra ugyanis 2,4 százalékot írtak elő. Ezek a tervszámok és várakozások több dolgot is jeleznek.

Mindenekelőtt azt, hogy a 2023-as esztendő igen rossz eredményeket produkált: a GDP 0,8 százalékkal csökkent, az infláció éves szinten 17,6 százalék volt, a reálkeresetek 2,9 százalékkal mérséklődtek, a kiskereskedelmi forgalom 7,9 százalékkal zsugorodott. Az egy főre jutó fogyasztás tekintetében utolsók lettünk az Európai Unióban, már Bulgária is lehagyott bennünket. Az export ugyan éves szinten 2,2 százalékkal nőtt, de az év utolsó negyedében jelentősen csökkent, decemberben például 20 százalékkal.

Az ipari termelés is mérséklődött tavaly, de hogy mennyivel, azt a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos közleményei alapján nem lehet pontosan megállapítani. Az ipari termelés és értékesítés értéke (13.2.1.1. jelentés) táblázatból az derül ki, hogy az 2022-ben 57 922 milliárd Ft volt, 2023-ban pedig 57 204 milliárd. A két szám hányadosaként adódik az ipari termelés értékindexe: 98,76 százalék. A 2024. január 31.-i Gyorstájékoztató szerint az ipari termelői árindex a 2023-as esztendőben 107,8 százalék volt. Ezen két index alapján az ipari termelés volumenindexe 91,6 százalék (98,76/107,8) adódott (volumenindex = értékindex/árindex). Viszont a 2024 február 13-ai gyorsjelentés arról tudósított bennünket, hogy az ipari termelés volumene a 2023-as évben 5,5 százalékkal csökkent. Most akkor mekkora volt valójában az ipari termelés csökkenése: 8,4 százalék, vagy csak 5,5 százalék?
...

KONZERVATÍV MINTAISKOLA-HÁLÓZAT LÉTREHOZÁSA LEHET AZ ORBÁN-KORMÁNY CÉLJA, A BELÜGYMINISZTÉRIUM AZT ÁLLÍTJA, NINCS KÖZPONTI TERV

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2024.03.08.


Sorra jelentik be igényüket állami iskolák átvételére egyházak és egyetemi alapítványok. A lapunknak nyilatkozó oktatáskutató szerint ez nem lehet véletlen, a Belügyminisztérium szerint nincs központi terv.


Az állam a szerepvállalását, ahogy elkezdte csökkenteni a felsőoktatásban, úgy ezt a közoktatásban is ki akarja terjeszteni – erről épp egy éve, tavaly márciusban beszélt Molnár András, az alapítványi fenntartásúvá vált Óbudai Egyetem rektorhelyettese egy szülőknek, tanároknak tartott egyeztetésen, melynek témája az volt, hogy az egyetem át szeretné venni az államtól a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium fenntartói jogait. A fenntartóváltás megvalósult, de több hasonló esetről akkor még nem lehetett hallani. Egészen mostanáig.

Az utóbbi napokban sorban jelentették be átvételi kérelmeiket több tucat állami iskola – akár körzetes általános iskola – esetében különböző, sok esetben kormányközeli személyekkel kitömött kuratóriumok által irányított egyetemi alapítványok és egyházi fenntartók: lapunk számolt be arról, hogy a Gábor Dénes Egyetem (GDE) a Budapest XII. kerületi Tamási Áron Általános Iskola és Gimnáziumot szeretné átvenni, ami ellen heves szülői tiltakozás alakult ki, a tervek szerint ugyanis részben tandíjas lehet az iskola 2025-től. A 24.hu információi szerint a tiltakozás hatására a GDE csütörtökön végül visszalépett a Tamási Áron Iskola átvételétől, de cikkünk megjelenéséig hivatalos bejelentés még nem történt.

Elég nagy véletlen lenne, ha az egyházi és alapítványi fenntartók egymástól függetlenül, épp ugyanabban az időben döntöttek volna úgy, hogy ilyen nagy számban szeretnének iskolákat átvenni az államtól. Nyilvánvaló, hogy itt valamilyen központi kezdeményezésről van szó

– vélekedett Nahalka István.

Az oktatáskutató lapunknak azt mondta, voltak előjelei annak, hogy valami készül. Emlékeztetett: a kormánypárti Magyar Nemzetben február végén jelent meg egy “Jelentős változás van előkészülőben az oktatási rendszerben” című cikk, amelyben a “konzervatív oktatáshoz” való visszatérést hangsúlyozták. Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatójának, Orbán Balázsnak pedig még a Műhely Folyóirat 2023/4. számában jelent meg egy “Visszavezetni az oktatást a konzervatív gyökereihez” című írása, amelyben egyebek mellett arról ír, hogy konzervatív oktatáspolitikai fordulatra van szükség, mert ennek a megközelítésnek a helyét “progresszív elvek” vették át, amelyektől “meg kell védeni a gyermekeket”.

Erősödő egyházi térnyerés

Magyarországon jelenleg mintegy 6 ezer köznevelési intézmény működik 13,6 ezer feladatellátási helyen (utóbbi szám azért magasabb, mert egy intézmények több feladatellátási helye, például tagiskolája is lehet), legnagyobb részük állami (tankerületi), önkormányzati, egyházi, magán-alapítványi fenntartásban. Az arányok az egyházi fenntartás esetében változtak leginkább 2010 óta: az egyházi óvodák aránya 5,6 százalékról több mint 10 százalékra, az általános iskoláké 9,4 százalékról több mint 17 százalékra nőtt. A legnagyobb mértékben azonban a középfokú iskoláknál ugrott meg az egyházi fenntartás aránya, a KSH adatai szerint míg 2010-ben a gimnáziumok és szakképző intézmények 8 százaléka volt egyházi kézen, a 2022/2023-as tanévben már 21 százalékuk...


Lásd még:

TÍZ ÉV ALATT 30-35 MILLIÁRD EURÓT KELL KÖLTENI A MAGYAR ENERGIARENDSZERRE, DE HONNAN LESZ RÁ PÉNZ?

G7.HU
Szerző: PLETSER TAMÁS
2024.03.08.


(A szerző az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázpiaci elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Nekünk ma már természetesnek tűnik, hogy a falból kijövő csatlakozó 220 voltos/50 herz-es folyamatos feszültséget tud szolgáltatni a nap 24 órájában, a gázcsövekben lévő földgáznyomás szintén mindig stabilan állandó, és az ország nagy részén minőségi ivóvíz jön a csapból. Ez azonban a világ 70-80 százalékában nincs így. Mintegy 775 millió ember a mai napig egyáltalán nem jut áramhoz a világban. A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint 2022-ben nőtt is a száma ezeknek a szegény sorsú embereknek, 20 év után először.

Hogy ez a stabil energia- és vízellátás biztosítható legyen a jövőben is Magyarországon, hatalmas erőfeszítéseket kell tennie az országnak és kiemelten a magyar államnak. A magyar energiarendszerbe – hasonlóan Európa legtöbb országához – a 1980-as és a 2000-es évek között történtek jelentős beruházások. Az elmúlt 10-15-évben – talán a megújuló energiatermelés kiépítését leszámítva – komoly lépések nem történtek. Főleg a zsinóráram-termelés területén van nagy elmaradás, mivel mára elöregedtek a 70-es, 80-as évek nagy alaperőművei. Komoly kihívást látunk az elektromos hálózatok esetében is, mivel ezeket alapvetően nem szakaszos megújuló termeléshez tervezték, miközben az elektrifikáció terjedése miatt jelentősen nőhet a jövőben a hálózati igény.

Nézzük, ez mit jelent konkrétan Magyarország esetében. Az Energiaügyi Minisztérium becslése szerint 2030-ra a jelenleg 42-44 terawattórás áramfogyasztásunk közel 60 terawattórára nőhet a fűtési rendszerek, a mobilizáció elektrifikálása miatt, illetve az energiaintenzív iparágak (például akkumulátorgyárak) további terjeszkedése nyomán. Ebből az értékből a becslések szerint 53 terawattóra hálózati igény jelentkezik majd, a különbséget a saját áramtermelés (főleg nap-, szél- és biogázerőművek) teszi ki...

100 MILLIÓS NYÚLÁSSAL VÁDOLJA AZ ÜGYÉSZSÉG A T-SYSTEMS VOLT VEZÉRÉT

444.HU
Szerző: ÁCS DÁNIEL
2024.03.08.


A győri ügyészség Kaszás Zoltánt, a T-Systems Magyarország volt vezérigazgatóját jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével, hamis magánokirat felhasználásának vétségével és vesztegetés elfogadásának bűntettével vádolja. Ha elítélik, 100.960.356 Ft összegű vagyonelkobzás és öt év letöltendő börtönbüntetés vár rá.

Kaszás Zoltánt azzal vádolják, hogy a T-Systems az ő vezetése alatt, az ő közbenjárására legalább 100%-ban túlárazott és lezsírozott, valódi verseny nélküli szerződéseket kötött cégekkel, amiket egy bűnszervezet hozott létre. A túlárazásból származó extraprofit jelentős részét Kaszás Zoltán zsebre tette. Bűntársa, a bűnszervezet irányítója az ügyészség szerint Fuzik Zsolt volt, fedőnevén „Nagymester”, aki korábban a BKV és CBA informatikai igazgatójaként dolgozott.

Az IT szektor sztárja


Kaszás az informatikai szektor jól ismert és nagyon sikeres topmenedzsere. Komoly karriert futott be. Dolgozott informatikai vezetői pozícióban a Magyar Postánál, a Budapest Airportnál, a MOL Csoportnál, egy időben ő volt az OTP Szerbia CIO-ja. 2015-től dolgozott a T-Systemsnél, 2017-től volt vezérigazgatói pozícióban. Jelenleg az OTP Bank csoportszintű digitális ügyvezető igazgatója. Emellett az OTP Russia Igazgatóságának tagja.

Egy igazán nagy nyilvánosságot kapott botrány kötődik a nevéhez. 2017-ben megingott a széke, amikor a vizes vébére időzített BKK e-jegyrendszerrel nem készültek el időben. Az ügyből akkor lett igazán nagy balhé, amikor a T-Systems feljelentést tett, és egy 18 éves „etikus hackert” vett elő a rendőrség, aki rámutatott a rendszer hibájára. Kaszás az eset után egy évvel így nyilatkozott a hvg-nek:

hvg.hu: Szakmai körökben akkoriban az a hír járta, hogy tuti belebukik, erről tud?

K. Z.: Utólag hallottam, mert akkoriban ezt nemigen osztották meg velem (nevet). De tudom, hogy ment a találgatás, napjaim vagy heteim vannak-e vissza. De én a munkában hiszek, és nem is így neveltek. Vajdasági születésű vagyok, olyan helyzet is volt az életem során, amikor fizikai értelemben is küzdenem kellett a túlélésért.

Kaszás 2020 szeptemberben, váratlanul, nem tervezetten, közös megegyezéssel távozott a T-Systems éléről. Kaszás Zoltán nem egy rejtőzködő figura, gyakran szokott nyilvános szerepléseket is vállalni. Itt megnézhető egy előadása a mesterséges intelligenciáról, amit 2023 -ban tartott a Parlamentben, de fellépett a 2022-es Brain Baron is...

NAPI 295 EZER FORINTÉRT SZERZŐDTETTE VENDÉGKUTATÓNAK A KORMÁNYKÖZELI INTÉZET A JOBBOLDALI BRIT ÚJSÁGÍRÓT

SZABAD EURÓPA
Szerző: SARKADI NAGY MÁRTON
2024.03.07.


Egy internetes videókonferencián vett részt egy magyar kormányközeli intézet vendégkutatójaként Douglas Murray három éve. A migráció kérdésében Orbán Viktor pártját fogó brit szerzőt az adófizetők pénzéből fizették, huszonhét napra több mint hétmillió forintot kapott.


2020 őszén Douglas Murray ismert jobboldali brit újságírót szerződtette vendégkutatónak a magyarországi Danube Institute. Az Orbán Viktor miniszterelnök kormányához közel álló kutatóintézet huszonhét napos időtartamra 7 millió 963 ezer forint értékű megbízási díjért igazolta le a publicistát – derül ki a Szabad Európa által megismert szerződésből.

Murray szerződéséből nem olvasható ki, hogy konkrétan milyen kutatási feladatokat kellett ellátnia Magyarországon. A szerződés szerint az újságíró feladatai kimerültek abban, hogy „közreműködjön” az intézet kapcsolatrendszerének bővítésében, részt vegyen az eseményein, személyesen beszélgessen az intézet dolgozóival, valamint médiaszereplései során mindig jelezze, hogy a Danube Institute vendégkutatója.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon 2020-ban a bruttó átlagkereset havi 407 ezer forint volt, vagyis nagyjából Murray díjának öt százaléka. De az Egyesült Királyság kereseti viszonyaihoz képest is kiugró az újságíró szűk hónapra szóló, húszezer angol fontos megbízási díja. Az Office of National Statistics adatai szerint ekkor a szigetországban az éves mediánkereset a 31.461 angol font volt.

E-mailben elküldött kérdéseinkre – köztük arra, hogy Murray milyen kutatási tevékenységet végzett a napi 295 ezer forintnak megfelelő összegért cserébe – sem az újságírótól, sem a Danube Institute-tól, sem az intézetet működtető alapítványtól nem kaptunk választ.

A 44 éves Douglas Murray 2012 óta a The Spectator című konzervatív irányultságú hetilap főmunkatársa. Nemzetközi hírnévre a magyarul az Európa furcsa halála címen, angolul először 2017-ben kiadott könyvének köszönhetően tett szert, amelyben amellett érvelt, hogy az európai uniós országok menekültpolitikája a kontinens halálát eredményezte.

A konklúziójában szélsőséges, de fogalmazásmódjában mérsékelt munka sikerkönyv lett. Murray „az, aki mindenkinél ékesszólóbban tud szembeszállni a Nyugat csoportgondolkodásával” – mondta róla később Demkó Attila, a kormányközeli Matthias Corvinus Collegium (MCC) tudásintézmény geopolitikai műhelyének vezetője.

A könyvet érő kritikák azt emelték ki, hogy Murray egyoldalúan válogatta a forrásait. Egy alkalommal például a könyv egy pontosan nem hivatkozott felmérést idézve azt állította, hogy a magyarok kétharmada támogatta Orbán Viktort a menekültkvóták elutasításának ügyében – miközben a kérdésben kiírt, kormányzati kommunikációs kampánnyal is megtámogatott népszavazáson a résztvevők alig 40,6 százaléka adott le ilyen értelmű voksot.

Az Orbán Viktor menekültpolitikáját követendő példaként felmutató könyv eljutott a Fideszhez is. 2018 márciusában a kormányfő posztolt arról a közösségi médiában, hogy éppen a kötetet olvassa. A választási kampány finisében két fideszes politikus, Gulyás Gergely és L. Simon László részvételével tartottak könyvbemutató beszélgetést Budapesten, Murray-vel a Fidesz-közeli Magyar Idők készített interjút. A szerzőnek 2018 során arra is lehetősége nyílt, hogy meglátogassa a magyar határkerítést, és a határőröktől tájékozódjon a kamerás drónról és más határvédelmi megoldásokról.

Murray ezután visszatérő résztvevője lett a különféle kormányközeli eseményeknek. 2018-ban a Schmidt Mária-féle KKETTK és a Fidesz-közeli Századvég szervezte V4-es konferencia, egy évvel később az MCC előadói között Orbán Viktort és Gulyás Gergelyt is felvonultató migrációs konferencia résztvevője volt. Mindkét látogatást a kormányközeli médiának adott interjúk kísérték, a V4-es konferenciát követően Orbán személyes audiencián látta vendégül.

Az újságíró 2020 februárjában a NatCon konferenciasorozat római állomásán szólalt fel. A nemzeti konzervativizmus névre hallgató nemzetközi radikális jobboldali irányzat szorosan kapcsolódik a magyar kormányzati törekvésekhez. A római eseményen felszólalt Orbán Viktor. A konferencia megrendezését a kormányközeli Danube Institute szponzorálta – az intézetet vezető John O’Sullivan a szervezőbizottság tagjaként, felszólalóként és moderátorként is szerepelt...

„SZENILISSEL” A „FASISZTA” ELLEN – JOE BIDEN CSAK TÜNETE, NEM OKA AZ AMERIKAI BALOLDAL VÁLSÁGÁNAK

VÁLASZ ONLINE
Szerző: LAKY ZOLTÁN
2024.03.08.


Az utóbbi hetekben valóságos pánik alakult ki a Demokrata Pártban azzal kapcsolatban, hogy az újraválasztásra készülő Joe Biden voltaképpen „egy jóindulatú idős bácsi rossz memóriával”. Így fogalmazott legalábbis az ügyész, aki a Biden-kormányzat megbízásából vizsgálta, visszaélt-e a 81 éves elnök titkosított kormányzati dokumentumokkal. Igaz, Biden a tegnapi évértékelő beszédét nagyobb bakik nélkül abszolválta, így valamelyest köszörült a csorbán. Ha a demokraták szerint a novemberi választás tétje az amerikai demokrácia jövője, miért egy olyan jelölttel futnak neki, aki 10 választóból 9 szerint túl öreg a posztra? Mert nem nagyon van, aki nála esélyesebb lenne. Amiben főszerepet játszik a Demokrata Párt balra tolódása.

Az úgynevezett szuperkedden 15 államban járulnak urnákhoz a szavazók, hogy kiválasszák pártjuk elnökjelöltjét a novemberi általános választásra. Évtizedek óta ez a márciusi nap a politikai szezon egyik legfontosabb napja az Egyesült Államokban. Az idén mégis kis tétje volt, a verseny mindkét nagy pártnál lefutott, a szavazatok összeszámlálása után pedig teljesen egyértelművé vált, hogy ősszel megismétlődik Joe Biden és Donald Trump összecsapása a Fehér Házért.

Pontosabban az vált biztossá, hogy ők gyűjtik a legtöbb szavazatot és küldöttet a pártok nyár végi nemzeti gyűléseire, ahol hivatalossá válik a jelölésük. Amilyen lefutottak az előválasztások, olyan rendhagyó a két politikus helyzete. Trump esetében az ellene zajló büntető- és polgárjogi eljárások jelentik a kérdőjelet, bár a Legfelsőbb Bíróság legújabb döntései értelmében egyre kisebb rá az esély, hogy bármelyik per ellehetetleníti az indulását. Biden oldalán még bizarrabb a helyzet, hiszen regnáló elnökként hagyományosan nem is lenne kérdés, hogy ismét elindul – legutóbb 1968-ban fordult elő, hogy a Fehér Ház lakója, Lyndon B. Johnson nem nyerte el pártja jelölését. Biden esetében az életkora, pontosabban egészségi és mentális állapota jelenti a kockázatot.

Győzelme esetén a politikust 82 évesen iktatnák be második ciklusára, amivel rekordot döntene, méghozzá saját, négy évvel ezelőtti rekordját. Ugyanezt a rekordot ráadásul a 77 éves Trump is megdöntené… A listán a következő helyen az a Ronald Reagan áll, akit anno szintén sokat támadtak a kora miatt, de a mostani jelöltekhez képest pelyhes állú sihederként, 69 évesen lett elnök, és fiatalabban köszönt le, mint amilyen idősen Bident beiktatták. Biden kora már a 2020-as kampánya során is téma volt, de akkor még nem ártott neki különösebben, mivel sikeresen tudta magát a nemzet bölcs nagypapájaként pozicionálni, aki visszahozza a régi szép idők normalitását Donald Trump hektikus négy éve után.

Segített neki, hogy a COVID-ra hivatkozva nem kellett személyesen végigkampányolnia az évet, hanem – amint kritikusai felrótták – egy pincéből bejelentkezve szólt a néphez. Bár akkor is voltak lefagyásai és furcsa mondatai – egy lakossági fórumon például egy nem létező filmből idézve „hazug kutyaarcú pónikatonának” nevezett egy szavazót –, ez nem keltett különösebb megütközést, mert a sok baki végigkísérte hosszú politikai karrierjét (először 1972-ben választották szenátorrá). A szavazók nagy része betudta ezt annak, hogy mindig közvetlenül kommunikált, úgymond a nép nyelvén beszélt, nem előre megírt és betanult szövegeket darált...

MILLIÁRDOS ÁLLAMI TÁMOGATÁS UTÁN KÖDDÉ VÁLTAK AZ EGYKORI KORMÁNYÜDÜLŐ TULAJDONOSAI

24.HU
Szerző. HORVÁTH CSABA LÁSZLÓ
2024.03.08.


223 millió forintért adta el az állam, majd 1285 millió forint közpénzzel támogatta a felújítását, de mára azt sem lehet tudni, hogy kik a tulajdonosai.

Így foglalható össze az egykori lovasberényi kormányüdülő elmúlt néhány éves története, amit Pintér Sándor belügyminiszter köre szerzett meg azelőtt, hogy az ingatlan tulajdonosi köre eltűnt volna a radarról.

A korábbi kormányüdülőről a 24.hu írta meg, hogy csaknem 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatáshoz jutott, hogy vadászati központként éledjen újjá, wellness-részleggel és helikopterleszállóval. Az egykor hotelként is üzemelő ingatlant a Pintér volt beosztottja, Tasnádi László egykori rendészeti államtitkár által irányított Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. szerezte meg 2018-ban egy másik társaság megvásárlásával. Ezután pedig a 223 millió forintos vételár majdnem hatszorosát ítélték meg állami támogatásként az üdülő felújítására. A pénzt egy másik Pintérhez közeli cég, az Ingatlan Gyám 2019 Zrt. kapta, melynek vezérigazgatója és tulajdonosa Lajtár József István volt, aki az Orbán-kormányok idején rendőrségi, majd büntetés-végrehajtási vezető volt, és a belügyminiszter ki is tüntette őt a Köz Szolgálatáért Érdemjel arany fokozatával.


Öt évvel azután, hogy a Tasnádi vezette részvénytársaság megszerezte a volt kormányüdülőt, tavaly augusztusban ismét gazdát cserélt az ingatlan, és Pintér másik korábbi beosztottja, a már említett Lajtár József vezette Ingatlan Gyám 2019 Zrt. lett a tulajdonos, tehát az a társaság, amely korábban az állami támogatást kapta az üdülő felújítására.

Néhány hónappal az adásvétel után aztán ismét változott a tulajdonosi szerkezet. Azonban a cégbíróságra leadott dokumentumokból immár nem lehet megtudni, hogy kik a tulajdonosai annak a cégnek, amely az egykori kormányüdülőt birtokolja. A részvények ugyanis tavaly novemberben közös tulajdonba kerültek, a részvényesek pedig egy közös képviselőt hatalmaztak meg, Ormai János ügyvédet...

SZÁJRÓL SZÁJRA - SZEXUÁLIS VISSZAÉLÉSEK GYANÚJA A DÉVAVÁNYAI GYERMEKOTTHON KÖRÜL

MAGYAR NARANCS
Szerző: BOD TAMÁS
2024.03.06.


Autóval járnak férfiak a dévaványai gyermekotthonhoz, hogy az ottani gondozottak közül néhány fiúval szexuá­lis kapcsolatot létesítsenek, és ezért fizetnek is. Az otthon dolgozói és a Békés megyei gyermekvédelmi szakma több képviselője tud erről, az intézményvezető szerint viszont mindez nem igaz.


„Nálunk minden a legnagyobb rendben van” – mondta az irodájában lezajlott feszült hangulatú és rövid ideig tartó beszélgetésen Pántya Katalin, a dévaványai Csillagfény Gyermekotthon vezetője. Azért kértünk tőle találkozót, mert a Békés megyei gyermekvédelmi szakmában dolgozók közül többen hónapok óta tudnak arról, hogy a dévaványai intézmény néhány 14 év feletti lakójához furcsa vendégek járnak. Autóval érkeznek, és a gyermekotthonon kívül felveszik a korábban már megismert 15–17 éves fiúkat. Egy félreeső helyre hajtanak, ahol azért fizetnek nekik esetenként öt- vagy tíz­ezer forintot, hogy a szájukkal kielégíthessék a fiatalkorúakat. A házirend szerint a gondozottak hétköznaponként délután egy órára, hétvégén hosszabb időre elhagyhatják az intézmény területét. Minderről először egy a jelen sorok írójának küldött levélből értesültünk.

„Erről a gyermekotthonban dolgozók közül többen is tudnak. De vagy úgy érezhetik, hogy ezt az elképesztő helyzetet nem tudják kezelni, vagy a legfrissebb történések alapján azt gondolják, nem akarnak semmit tenni, mert a kirobbant pedofilügyek közepette félnek egy itteni botránytól és annak káros hatásától. Aligha véletlenül a saját egzisztenciájukat is veszélyben érezhetik, és abban reménykednek, hogy az országnak ebben a félreeső zugában mindez nem derül ki” – mondta lapunknak egy az esetet és a helyi viszonyokat jól ismerő térségbeli szakember. A levélben foglaltak megalapozottságát rajta kívül később néhányan közvetetten és közvetlenül is megerősítették. A körülmények ismeretéhez hozzátartozik, hogy a szükségesnél kevesebb nevelő dolgozik, nagy a teher rajtuk, és persze a finanszírozás is messze elmarad a kívánatostól.

Egyik forrásunk szerint „az egyik érintett fiú csak úgy tudja elviselni a vele történteket”, hogy közben mobilján pornófilmet néz. „A fiúk az esetenként kapott néhány ezer forintot összegyűjtik, és divatos farmert, pólót vagy kábítószert vesznek belőle” – mondja informátorunk...

AMERIKAI NÉPSZAVA: ORBÁN AKARJA A HÁTTÉRBŐL IRÁNYÍTANI TRUMPOT

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.03.07.


Orbán unortodox amerikai útja eltér egy külföldi ország miniszterelnökének látogatásától. Ilyen céllal idegen ország vezetője még nem érkezett Amerikába: Orbán nem a két ország közötti kapcsolatokat akarja építeni, hanem informálisan át akarja venni Amerika fölött az uralmat. Nevetségesen hangzik, de így van: Trumpot akarja irányítani a háttérből.

Nem véletlen, hogy Orbán két programot szervezett. Találkozót a Heritage Foundation-nel, amellyel már korábban felvették a hivatalos partneri kapcsolatot a Danube Institute nevén. Ez az egykori konzervatív, ma trumpista agytröszt készíti Trump győzelme esetére a tervet az amerikai alkotmányos rend átalakítására megdöntésére.

A másik találkozó Trumppal lesz, akinek felajánlja a magyar illiberális rendszer receptjét, ennek közvetítésére pedig a Heritage Foundationt ajánlja. Trumpot ismerve, ezt örömmel fogadja, kijelölik a két kapcsolattartót, elkezdődik (folytatódik) a közös munka, a magyar modell átültetése az amerikai viszonyok közé. De a terv megvalósulni soha nem fog.

Ennek legfőbb akadálya Trump személyisége, akiből hiányzik az intellektuális képesség, a taktikai érzék, önfegyelem. Trump alkalmatlan arra, hogy a politikai rendszert átalakítsa, türelmesen lépésről lépésre felépítse. A demokráciának látszó diktatúra helyett diktatúra az álma, amit bunkósbottal nem lehet, csak a Legfelsőbb Bírósághoz hasonló sunyisággal.

Orbán terve az, hogy a magyar modell ürügyén a háttérből irányítsa Trumpot, belőle is egy bábot csináljon. Trump azonban irányíthatatlan, öntörvényű, végtelenül buta, indulatos és nárcisztikus pszichopata, aki szerelmes önmagába, a rögtönzéseibe és saját ötleteibe. Nem tudta őt senki korlátozni, tartósan befolyásolni és irányítani. Csak rombolni tud.

Trump csak azokat tűrte meg maga körül, akik minden kritika nélkül támogatták minden ötletét és hazugságát. Soha nem tűrt meg senkit, aki mást javasolt. Csak olyanokat, akik azt mondták meg neki, hogy amit kitalált, azt hogyan lehet megcsinálni. Ebbe belefértek a legnagyobb őrültségek, csak józan ellenjavaslatok nem.

Orbán rendszerét Navracsics építette fel, amiért ez az „emberarcú” fasiszta életfogytiglant érdemel, ha egyszer jogállam lesz Magyarországon. Trump egy napot sem adna Navracsics amerikai megfelelőjének. Trump ügykezelésének és megoldásának a január 6-i támadás felel meg, amit ő maga szervezett. Nem véletlen, hogy egy nap alatt ígért diktatúrát...

SZELÉNYI ZOLTÁN: EGYRE KEVÉSBÉ MOTIVÁLTAK AZ ORVOSOK

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH-KÁLLAI SZILVIA
2024.03.08.


Egyre több orvos érzi azt, hogy nincs értelme a munkájának, és ennek nem elsősorban az anyagi megbecsültség az oka – reagált dr. Szelényi Zoltán a Magyar Orvosi Kamara (MOK) által készített felmérés eredményeire. A traumatológiai sebész, orvos-közgazdász szerint a romló munkakörülmények, a szervezetlenség, az érezhetően fokozódó orvosellenesség mind hozzájárul ahhoz, hogy egyre kevésbé motivált az orvostársadalom.


Mintegy három órás egyeztető tárgyalást tartott a magyar egészségügy helyzetéről a Magyar Orvosi Kamara és a Belügyminisztérium egészségügyi ágazati vezetése. A tárgyalás alapjául a MOK helyzetértékelő munkaanyaga szolgált. A dokumentumban olvashatóak az idén február 2-a és 7-e között végzett MOK felmérés eredményei is, amelyek első olvasatra sem túl biztatóak: miközben az orvosokban egyre fogy a motiváció, a többség ösztönzők bevezetése mellett sem tudna több beteget ellátni, mint jelenleg, 25 százalékos béremelést szeretnének, viszont 26 százalékuk három éven belül átváltana a magánegészségügybe.

Szelényi Zoltán szerint a béremelés fontos, de nem kizárólagos ösztönző az egészségügyben. Az orvosi bérek több lépcsőben jelentősen emelkedtek 2020 óta. Ugyanez sajnos nem mondható el a szakdolgozói bérekről. A beígért 30 százalékos emelés papíron megtörtént, ugyanis számos pótlékot beépített a kormány az alapbérbe. Ettől azonban a végösszeg alig változott, sőt, sok dolgozónak még csökkent is a havi illetménye. A túlterheltség azonban elsősorban a humán erőforrás hiányból ered. „Egyszerűen elfogytak az orvosok, szakdolgozók az állami egészségügyből. A tünet általános, de néhány speciális szakma: érsebészet, gyermekgyógyászat, traumatológia különösen érintett. De említhetném a háziorvosokat is. Az alapellátásban a kollégák átlagéletkora hatvan év körül van, és 5-600 körül mozog a tartósan betöltetlen praxisok száma.”...

AZ ORSZÁG EGYIK LEGGAZDAGABB ÉS LEGVISSZAHÚZÓDÓBB CSALÁDJA MIATT INDULT A VIZSGABOTRÁNY A CORVINUSON

TELEX
Szerző: CSURGÓ DÉNES
2024.03.08.


A Budapesti Corvinus Egyetem úgynevezett vizsgabotrányával már sokat foglalkozott a sajtó, az ügy már majdnem minden adminisztratív részletét megismerhette a nyilvánosság. Csak azt nem, hogy melyik volt az a gazdag, befolyásos, jelentős Mol-részesedéssel bíró család, amelynek tagjai nyomást tudtak gyakorolni az egyetem vezetésére. Ennek eredményeként a gyereküket a többi diáktól elkülönítve, megkülönböztetve vizsgáztatták le egy tárgyból, amiből oktatói szerint nem is lett volna szabad levizsgáznia. Pedig a család nevét sokan emlegetik a Corvinuson. A Telex több egyetemi forrástól is úgy értesült – és időközben a Jelen is megírta –, hogy

a nyilvánosságtól visszahúzódó, de az ország egyik legnagyobb vagyonával rendelkező, orosz származású Rahimkulov család tagjai, Rahimkulov Timur és felesége gyakoroltak nyomást a Corvinus vezetőire a gyerekük vizsgája miatt.

Sokat mérlegeltük, hogy leírjuk-e ezt a több, egymástól független forrás által is megerősített információt, hiszen a vizsgabotrány során minden résztvevő védte az érintett család, az érintett hallgató személyiségi jogait. Természetesen mi sem a hallgatónak akarunk ártani, de hosszas mérlegelés után úgy gondoltuk: a nyilvánosság megérdemli, hogy tudja, melyik család volt az, amelynek tagjai úgy gondolták, hogy befolyásukra hivatkozva olyan privilégiumokkal élhetnek, amikkel mások nem, és ezzel botrányba keverhetik az ország egyik legtekintélyesebb egyetemét.

Rahimkulov Timurnak és feleségének február 21-én küldtünk kérdéseket a legutóbbi éves beszámolója alapján Rahimkulov 100 százalékos tulajdonában lévő MGTR-Investment Kft. cégadatbázisban elérhető emailcímére, majd miután több mint két hétig nem kaptunk választ, kérdéseinket postán is elküldtük a cég székhelyére és Rahimkulov Timur nyilvános céges dokumentumokban található lakcímére. A Magyar Posta értesítése szerint a cég címére küldött levelünket március 6-án sikerült is kézbesíteni...


AZOK AZ ÖTVENES ÉVEK SHOW

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.03.08.


Különös képződmény ez a mi NER-ünk. Szimbolikájában, képi világában és kereszténykedésében Horthy feudálfasiszta rendszerére hajaz (ispánok, vármegyék, bocskaik, parádés kocsisok, tömjénszag), ugyanakkor Orbán szóhasználatában fel-feltűnik a Harmadik Birodalom ideológiája, emellett törvényalkotásában a putyini fasizmus hatalomgyakorlását is követi (homofób törvény, szuverenitásvédelem, stb.).

Ám mindemellett kis színezékként az ötvenes évek Magyarországa is megmutatkozik a sajtó nyelvezetében, a munkaalapú hőbörgésben, de másban is. Erről lenne ma szó. Látjuk egyébiránt az egy bekezdésnyi kis összefoglalónkból, hogy ez a katyvasz, aminek NER a neve, miért annyira iszonyú, hogy alig is lehet elviselni, emellett azonban a maga módján szórakoztató is annak, aki már semmit nem remél az élettől.

Örkény meghatározása szerint groteszk a mai világunk, mikor is – mint emlékezhetünk – lehajolva, a lábunk közt hátratekintve nézzük a temetést, amitől az sajátos fénytörést kap. Ettől pedig, holott sírnunk kellene, mégis nevetünk inkább. Mint most is elsőként a Rákosi-rendszer szellemében megnyilatkozó Nagy Márton miniszter elvtárs újabb szösszenetén, bár rajta már igazán meg sem kell lepődnünk. Mert régóta tudjuk, hogy olyan, amilyen.

Ezúttal nem mondjuk ki. Csupán arra utalunk, a gazdaság rendbetételének újabb elemét vélte felfedezni abban, hogy a lakosságot ösztönözni kell arra, költse el a SZÉP-kártyán lévő pénzét, mert a hazának szüksége van erre. Ha úgy vesszük, a hazának szüksége van a pénzedre, aminek az átadására most még csak noszogatnak, de esetleg el is vehetik (nyugdíjpénztár). Egyébiránt szaros ötmilliárd forintról van szó, ami még csak nem is kosz a köröm alatt.

Ez tehát, hogy Nagy Márton miniszter ötmilliárd forintért nyüszít, arra a bizonyság, milyen nagy szarban van az ország, miközben mi pedig doktorminiszter urunk népi bölcsességeit hallgatjuk a gazdasági évadnyitón, amelyekből egy rózsazsín lufi rajzolódik ki. Ez egyszer majd szétdurran, mint a Hubba-Bubba buborékja, és a színes máz odaragad doktorminiszer urunk széles képére levakarhatatlanul. De a bávatagok majd azt mondják, ez is milyen jól áll neki.

Gusztus dolga. Viszont sokkal érdekesebb, ahogyan Nagy Márton képzeli a pénzünk megszerzését, mikor is arra inti a SZÉP-kártyás cégeket, küldjenek értesítést a lakosságnak, hogy szíveskedjenek elkölteni a pénzt. Itt adódik a kérdés: mert, ha nem, akkor mi lesz. Ugyanis emlékszünk arra is, ahogyan a banki megtakarításoktól az álampapírok vásárlása felé terelgették a lakosságot. Ennek is olyan békekölcsön szaga van.

Tudnánk ajánlani még a „Gyűjtsd a vasat és a fémet, ezzel is a békét véded” szlogent és annak folyományait, de nem is ez az érdekes igazán, hanem, ahogyan a mindenható állam mindenhonnan kiszorítja a piacot, ezzel működésképtelenné teszi a gazdaságot, amit aztán a lakosság pénzéből óhajt felszínen tartani. Viszont lassan már nem lesz mit elvenni tőle, s ilyenkor szoktak a padlás lesöprésével foglalatoskodni.

De van nekünk, és volt tegnap is egy Deutsch Tamásunk. Sajátos organizmus ő, aki egy életen át tartó semmittevésében jutott el a Rákosi-rendszer módszertanáig, amikor levelet intézett Kocsis Mátéhoz, amelyben arra kéri a Pártot, csapjon le az áskálódó ellenzékre, akik hazaárulók, mert az EP-ben Magyarország ellen dolgoznak. Nekik köszönhető ugyanis – így Deutsch -, hogy az EU mindenféle eljárásokat indított kies hazánk ellen...