2024. április 12., péntek

ÍGY KORMÁNYOZNAK RENDELETBEN 4 ÉVE, ÉS ÍGY TARTJÁK FENN A RENDKÍVÜLI ÁLLAPOTOT KILENC ÉVE AZ ORBÁN-KORMÁNYOK

MÉRCE
Szerző: KOCSIS ÁRPÁD
2024.04.11.


Az Országgyűlés a szerdai ülésén további 180 nappal meghosszabbította az ukrajnai háború miatt fennálló veszélyhelyzetet. A hír az önkormányzati- és európai parlamenti választások előtt két hónappal hirtelen fölbolydult magyarországi belpolitikában csak szerény helyet érdemelhetett ki a közvetítésekben.

Annak ellenére történt így, hogy a parlamentáris berendezkedés jelentőségének erodálódása a legbiztosabban talán éppen a rendkívüli jogrend jelensége révén ragadható meg.

Emlékezhetünk rá, hogy Orbán Viktor miniszterelnök még 2022. május 24-én egy drámai videóban jelentette be először, hogy az ukrajnai háború és az oroszországi agresszió kiváltotta menekültválság miatt háborús veszélyhelyzet lép életbe. Az azonban talán már kiesett az emlékezetünkből, hogy a veszélyhelyzet pusztán fölváltotta a koronavírus-járvány miatt már hatályban lévő veszélyhelyzetet.

Bár a parlament ülésezik, a képviselők pedig interpellálnak és szavaznak, a kormány tagjai pedig „a helyükön” ülnek, ez ne tévesszen meg bennünket.

„A feltétlenül szükséges mértékben”

Immár négy éve – és az újabb 180 napos hosszabbítás miatt az év végéig, tehát a választásokon túlnyúlóan biztosan – rendeleti kormányzás zajlik. Ez nem jelent mást, mint hogy az állam működésére a kormány döntő befolyással bír: már meglévő törvények rendelkezéseit fölülbírálhatja, az alapvető jogokat pedig felfüggesztheti.

Utóbbi kapcsán a Hvg.hu átfogó írásában megemlíti, hogy a veszélyhelyzet örvén korlátozható „az állampolgárok szabad mozgáshoz, a gyülekezéshez és véleménynyilvánításhoz való joga”, sőt, a választójoga is, hiszen az Alaptörvény azt, hogy valaki választó legyen vagy választhatóként mérettesse meg magát, nem rendeli az alapvető jogok közé, melyekre még a vészhelyzet sem hathat ki. A korlátozás mértékét pedig csak egy semmitmondó megfogalmazás részletezi: „a feltétlenül szükséges mértékben”. Nyilvánvalóan garanciákat itt nem találhatunk.

Bár a fideszes kétharmados többség sok mindent eleve homályba burkol, mégis tetten érhető, hol szerez előnyt a kormány azzal, hogy a parlamentet megkerülheti. Egyfelől a születő törvényeknek nem kell bejárniuk azt a hosszú utat, amely során egy beterjesztés a házbizottságokon és – elvileg – az egyeztető fórumokon keresztül végül a Magyar Közlönyben való kihirdetésig jut. A veszélyhelyzet például megspórolja a kormánynak, hogy a költségvetés fabrikálása során tekintettel legyen az éppen a Fidesz-KDNP által írt Alaptörvényre, amely előírja, hogy a költségvetésnek az államadósság csökkentését tartalmaznia kell. Nyilvánvaló, hogy ez jelentős pénzügyi könnyítést jelent annak a kormánynak, amely évről-évre kénytelen újra és újraírni a költségvetést. Csak 2022-ben például 48 alkalommal tett így. Az idei költségvetés pedig már februárban borult, a kormány megszorításokra kényszerül.

A kormány nem szerénykedik a veszélyhelyzet alkalmazásával

Ahogyan arra a Magyar Helsinki Bizottság rámutatott, a kormány négy év alatt eddig több mint ezer veszélyhelyzeti rendeletet fogadott el. Ezek közül számos nem hozható összefüggésbe a veszélyhelyzet elrendelésének okaival. Így megemlíthető, hogy 2020-ban a kormány rendelettel vonta el a fejlesztési támogatásokat és önkormányzati adóbevételeket és tette lehetővé az ingyenes parkolást, mely megint csak az önkormányzati büdzsét apasztotta; a veszélyhelyzetre hivatkozva hosszabbította meg a közadatigénylés teljesítésére előírt határidőt; rendelet segítette a Színház- és Filmművészeti Egyetem vezetőségét is abban, hogy az egyetem autonómiájáért küzdő diákok ellenállását megtörje; kormányrendelet tette lehetővé azt is, hogy a 2022-es választások mellett népszavazás is legyen, miközben a helyi népszavazások moratóriumát nem kellett feloldani; de rendelet nehezítette vagy egyenesen tiltotta a légiirányítók és a pedagógusok sztrájkját is, továbbá pedig bevezette a köz nélküli közmeghallgatásokat...

MAGYAR PÉTER PÁRTJA, A TISZA - LEGYÉL HÁLÁS GULYÁS GERGELYNEK! - BOHÁR FELHÍVTA MZP-T

DAVE VILÁGA
Szerző: Dave
2024.04.11.



Magyar Péter megvette a Tisztelet és Szabadság Pártot (TISZA). Gulyás Gergely arról beszélt, hogy hálásak lesznek neki. Bohár Dániel és Márki-Zay Péter beszéltek telefonon.

MAGYAR PÉTER PÁRTJA A TISZA PÁRT, BOHÁR DÁNIEL ROGÁN KÚPJA, ÁLLAMPÁRTI DIKTATÚRA❗| SOMOGYI ANDRÁS |

SOMOGYI ANDRÁS VIDEÓ
Szerző: SOMOGYI ANDRÁS
2024.04.11.



Magyar Péter pártja a TISZA PÁRT, Bohár Dániel Rogán kúpja, állampárti diktatúra❗


FLASZTER 288. – EZÉRT TÁMADJA A FIDESZ MAGYAR PÉTERT

FLASZTER / MAGYAR HANG
Műsorvezető: DÉVÉNYI ISTVÁN
2024.04.11.



Magyar Péter a Magyar Hangban: Kezdődik a tánc! Melegszik a Duna. Közbeszerzés NER-módra. Totális megfigyelésre készülhet a Fidesz. Ezek az április 11-i Flaszter témái. Dévényi István ezúttal Tompos Ádámmal (Magyar Hang) és Katus Eszterrel (Átlátszó) beszélget.

PIRKADAT BREUER PÉTERREL: BOKROS LAJOS

PIRKADAT / HETI TV
Műsorvezető: BREUER PÉTER
2024.04.12.



Vendég: Bokros Lajos.

BARTUS LÁSZLÓ: MAGYAR PÉTER, A FIDESZ ÁTMENTÉSE

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2024.04.12.


Magyar Péter a Kossuth téren azt mondta: „egy kis garázsból indulva megrendítettük a 20 éves politikai status quót.” Ez a mondat is azok közé tartozik, amelyekkel nem lehet mit kezdeni, mert Magyar Péter nem egy kis garázsból indult, hanem a hatalmas Fideszből, s nem egy csóró egyetemista, hanem egy 13 éven át közpénz milliókkal etetett oligarcha.

A „20 éves status quo” értelmezhetetlen, mert nem lehet egyenlőségjelet húzni az Orbán előtti és utáni világ között. Arról nem beszélve, hogy nem rendített meg semmit. A status quo nem változott, és úgy néz ki, nem is fog. Ami viszont szemmel láthatóan megváltozott, az Magyar Péter. A Kossuth téren másképp beszélt, mint addig. Valaminek történnie kellett.

A nem létező garázsról még annyit, hogy nem tudjuk, kik vannak még a „garázsban”. Néha elhangzik, hogy tíz jogász végzettségű ember segíti, de senki nem tudja, kik azok. Magyar elvárja, hogy egy ország bízza rá magát, de nem lehet tudni, kik állnak mögötte. Mit jelent a „segítség”? Az nem válasz erre, hogy a biztonságuk miatt maradnak titokban. Ez bullshit.

Már csak azért is fontos lenne többet tudni erről, mert ránézésre Magyar Péter megjelenése kísértetiesen hasonlít a Fidesz átmentési kísérletére, egy „bársonyos forradalomra”, amely arról gondoskodik, hogy ha Orbánnak buknia kell, akkor puhára essen. Magyarország pedig ne legyen egy liberális demokrácia, hanem új vezetéssel folytatódjon a Fidesz-uralom.

Orbán világpolitikai pozíciókat épített ki. Beépült a nemzetközi alvilágba. Komoly érdekek (fegyverüzletek, atomtitkok, titkosszolgálati játszmák) fűződnek ahhoz, hogy Orbán után ne legyen rendszerváltás, ne legyen szabad és független, demokratikus Magyarország. Ha Orbán bukik, a Fideszt át kell menteni. Szaporodnak a gyanús jelek.

Ha ezt valamelyik titkosszolgálat találta ki, vagy repült rá, akkor azt kell mondanunk, hogy nem hibátlan, de profi munkát végzett. Ezért szeretnénk most már látni, hogy kik vannak a „garázsban”. Mert az a mai napig érthetetlen, hogy az ügyészség miért hívta Magyar Pétert tanúmeghallgatásra, ha nem akartak önmaguk ellen nyomozni. Ezzel színpadot tettek alá.

Az eljárásról azóta sem hallani, mintha csak annyi lett volna a szerepe, hogy Magyar fel tudja építeni az eddigi legnagyobb hazugságát a NER elleni bizonyítékok emlegetésével, amitől le kell mondania a kormánynak, Rogán pedig magánrepülővel menekül. Ebből semmi nem lett, de Magyar beépült az ellenzékbe, kettészakította, és kapott százezer tüntetőt...

ELEMZŐ: „TANKÖNYVI MÓDON POLITIZÁLÁS ZAJLIK”

ELEMZŐ / SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA
2024.04.11.



Van egy olyan konzisztencia Magyar Péter megnyilvánulásaiban, amely az ellenzéki pártokról ritkán mondható el, mondta Lakner Zoltán politológus podcastunkban. Szerinte a következetesség szükségesebb és keményebb feltételnek tűnik, mint a politikai tartalom, de kell a jó ütemérzék is.

02:06 Magyar Péter és a TISZA párt - van jelentősége a szövetséges választásnak? 
04:44 Előre kommunikál, nehezen tartható tempót diktál, de ezt elvégezhette volna más ellenzéki szereplő is 
07:48 Arrogáns kommunikációs stílusára ritkán volt eddig példa, de egy "nem normális országban" ez normálisnak számít 
12:22 Ki nem kényszerített hibák után kikényszerített hibákat követ el a kormányoldal 
20:34 Nem egy téma vagy egy csoport, hanem egy ember egy személyben testesíti meg az ellenállást 
25:58 Lendület és ütemérzék - meddig tarthat ki?

A MAGYAR PÉTER-JELENSÉGRŐL VÁSÁRHELYI MÁRIA, SZOCIOLÓGUS /// FRIDERIKUSZ PODCAST 94.

FRIDERIKUSZ PODCAST
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2024.04.11.



2024 februárjában Magyar Péter neve a bicskei pedofil-botrányban érintett Kónya Endre kegyelmi ügye kapcsán került elő. Ő Varga Judit, volt igazságügyi miniszter ex-férje, aki nem nem sokkal Novák Katalin, köztársasági elnök, majd Varga Judit lemondása után maga is lemondott az állami illetőségű vállalatokban meglévő pozícióiról, valamint éles bírálatokat fogalmazott meg a kormány egyes tagjaival szemben, főképpen Rogán Antal miniszterrel kapcsolatosan, aki állítása szerint nagymértékben felelős a magyar jogállamiság leépüléséért. Emellett személyes tapasztalatok és élmények alapján hetek óta számos kritikát fogalmaz meg a NER-rezsimmel kapcsolatos aggályairól és súlyos kormányzati visszaélésekről.

Március 15.-ére hirdetett zászlóbontást új politikai mozgalma, a Talpra, Magyarok! Közösségének az Andrássy útra, ahol többek között a NER által mesterségesen megosztott társadalomról, a valójában vagyoni hasznot leső, a kormány által irányított ellenzéki pártokról, valamint az ország vagyona jelentős részének fideszes alapítványokba való kiszervezéséről beszélt. Magyar bejelentette, hogy új, megkerülhetetlen és megvásárolhatatlan politikai erőt hoz létre, melynek 12 pontos programját akkor és ott felolvasta. 2024. április 2-án Magyar még meg sem alakult pártját a teljes népesség körében már 11 százalékra, a pártválasztók körében 15 százalékra mérték. Azóta a Nemzeti Választási Bizottság nyilvántartásba vette Magyar Péter pártját, a Tisztelet és Szabadság Pártot a június 9-i Európai parlamenti- és önkormányzati választásra.

Tehát a kiugrott fideszes népszerűsége két hónapja egyre szárnyal. Emberek tízezrei érzik valóságos leleplezésnek az ő kritikáit a Fideszről, miközben valójában nem mondott semmi olyat, mint amit az újságok az elmúlt években már ne írtak volna le, az ellenzéki pártok prominensei ne szajkóztak volna. Ennek ellenére Magyar Péter nagygyűléseire, felvonulásaira százezres nagyságrendben mennek az emberek, valami olyan remény miatt, amit 2022 áprilisa óta senkiben nem láttak.

A mai podcastban a Magyar Péter-jelenségről beszélget Vásárhelyi Mária szociológussal Friderikusz Sándor.

VARGA MIHÁLYNAK NINCS SZAVA A GAZDASÁGI DÖNTÉSEKBEN

ECONOMX PODCAST
Szerző: ECONOMX PODCAST
2024.04.11.



A legfrissebb inflációs adat megfelel a várakozásnak, ugyanakkor a szakértők egybehangzó véleménye szerint év végére nőhet a pénzromlás mértéke, amely lehetetlenné teszi a kamat további csökkentését, így a gazdaság és a fogyasztás növekedése sem prognosztizálható.

FÜLKE: ÍGY OMLOTT ÖSSZE A KÖLTSÉGVETÉS, AMÍG MAGYAR PÉTERRE FIGYELTÜNK

FÜLKE / HVG VIDEÓ
Szerző: HVG
2024.04.11.



Magyar Péter beárnyékolt mindent, ami Magyarországon történik - többek között azt, hogy a magyar gazdaság olyan pocsékul teljesített az első negyedévben, mint ahol tavaly abbahagyta. 

A költségvetés februárban megsemmisült, márciusban pedig még bele is rúgtak, Nagy Márton pedig folytatja a politikai pankrációt, nemcsak a SPAR, de a benzinkutak ellen is. Közben a kormány elővette a lakásfelújítási programot, mint kampányfegyvert - jóllehet, most talán több gyakorlati értelme van, mint politikai.Mi történik a gazdaságban, amíg a belpolitikára figyelünk? 

Erről kérdezte Nagy Iván László Kovács Gábort és Sztojcsev Ivánt, a HVG gazdasági újságíróit.

KÖTÖTTFOGÁS 289. – MAGYAR PÉTER VAGY A FIDESZ? – KINEK ÜZENT GULYÁS GERGELY?

KÖTÖTTFOGÁS
Műsorvezető: DÉVÉNYI ISTVÁN
2024.04.11.



Rejtélyes üzenettel zárult a kormányinfó. Magyar Péter a Magyar Hangban a Fidesz-koalícióról. Romokban a költségvetés. EP-választás után: Bokros-csomag újratöltve? Ezek az április 11-i Kötöttfogás témái. Akik megvitatják őket: Csintalan Sándor, Balogh Gábor, Konok Péter és Reichert János. A műsorvezető: Dévényi István.

KÖZELEG A MATOLCSY-KORSZAK VÉGE: ÁDÁM ÉS BARÁTAI ÓRIÁSI VAGYONÁTMENTÉSBE KEZDTEK

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2024.04.12.


A kormány és a jegybankelnöki mandátumát szűk egy év múlva kitöltő Matolcsy György a felszínen évek óta kóstolgatja egymást, ám a mélyben senki nem parancsol megálljt az MNB ingatlan-kiszervezési gyakorlatának. Pedig a Matolcsy fia által fémjelzett üzleti klub óriási vagyonátmentésbe kezdett – a nemzeti bank régiós multicége, a varsói tőzsdén jegyzett GTC Group közreműködésével. Utóbbi eddig 42 milliárd forintnyi eurót fizetett a Matolcsy Ádám–Száraz István-kör által kezelt tíz ingatlanért; köztük olyanokért, amelyeket anno épp az MNB portfoliójából „szakítottak” ki. A lengyel fél tagadja, hogy szívességi felvásárlóként segítené e neves magánszereplőket, ám a Válasz Online egy angliai falucskában bizonyítékot talált a GTC–Száraz-összefonódásra.

Vannak események, amelyekre nem lehet nem emlékezni. Például arra, ahogy Kósa Lajos nyolc éve – még Fidesz-frakcióvezetőként – elmagyarázta az országnak, hogy miért nem kell közvagyonnak tekinteni a Magyar Nemzeti Bank által 260 milliárd forintnyi közpénzből létrehozott alapítványi kasszát. A közpénzjelleg-elvesztés odáig fajult, hogy 2020-ra az MNB-alapítványok vagyonkezelője, az Optima Zrt. meg tudta vásárolni a varsói tőzsdén jegyzett, Lengyelországban, Magyarországon, Bulgáriában, Szerbiában és a térség más államaiban is aktív Globe Trade Centre (GTC) többségi tulajdonrészét, és ezzel a Matolcsy György-féle nemzeti bank regionális ingatlanpiaci szereplővé vált.

Mint látni fogjuk, ez egyben azt is jelentette, hogy az MNB magyar és lengyel leágazásai közötti (szürke) zónában különös adásvétel-sorozatok indultak, melynek haszonélvezői privát érdekeltségek lettek. Jellemzően ingatlan- és magántőkealapokról van szó; ezek kivétel nélkül a Quartz Befektetési Alapkezelő irányítása alatt állnak, amely mögött – a Dirket36 bizonyítékai szerint – Matolcsy György fiának régi barátja, Száraz István a végső haszonhúzó tulajdonos. Utóbbi üzletember egyben a nemzeti bank hivatalos kommunikációs ügynökségét is irányítja, korábban pedig az Origo kormánylappá szelídítéséből is kivette a részét. Mint megírtuk: a Quartz-körhöz tartozó alapok és cégek 2022-ben a II. kerületi Pusztaszeri út egyik 2,5 hektáros telkén saját „irányítóközpontot” hoztak létre. Ma már közel hatvan üzleti érdekeltség székhelye található itt, s ezek szinte mindegyikének Matolcsy Ádám számviteli szolgáltató cége, a New Wave Service Kft. vezető munkatársai könyvelnek...

L. RITÓK NÓRA: HOL A FELELŐSSÉG?

XIII. SZÉCHENYI-EMLÉKEST ELŐADÁSA
(ÉLET ÉS IRODALOM 2024.04.12.) 
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2024.04.11.


Társadalmi leszakadás a gon­dos­ko­dáspolitika tükrében


Sokat gondolkodtam azon, mi mentén fűzzem fel a gondolataimat, hogy a lehető legjobban meg tudjam értetni azt a képet, amit számomra a társadalmi leszakadás bonyolult problémája mutat. Hiszen aki távol él tőle, és mások történeteiből építi fel a viszonyulását, az másképp látja. Másképp viszonyul hozzá az is, akinek akár gyermekkorából, akár későbbről van valamilyen személyes megtapasztalása. Sokszor másképp látják a kutatók is, akik egy-egy kérdéskörre fókuszálva próbálják feltérképezni adott időintervallumban a helyzeteket. Most már tudom, hogy másképp látja az egyház is, mint korábban hittem, hiszen iskoláik jelentős részébe nem vesznek fel tanulókat a legszegényebb, roma gyerekek közül. Másképp látja a mindenkor regnáló hatalom, melynek sajátossága, hogy a szegénység kérdéskörét becsatornázza az önigazolásba, amiben vagy szőnyeg alá söpri, vagy letagadja, vagy azt állítja róla, hogy sikeres a felszámolásában, de legalább oda biztosan eljut, hogy a felelősség nem nála van.

Ahhoz, hogy ebben a „másképp látásban” engem és az általam vezetett Igazgyöngy Alapítványt is el tudják helyezni, meg kell hogy határozzam én is magamat, magunkat. Civil vagyok, elsősorban pedagógus, és nem vagyok egyetemi kutató. Nem fogom nemzetközi elméletekkel összevetni a hazai helyzetet, nem teszek szakirodalmi hivatkozásokat, mert, bár igyekszem tájékozódni, nem ez az erősségem. Biztosan nem is ezért kaptam a felkérést.
Valami mást tudok megmutatni, a valós helyzetet. A társadalmi leszakadásban, a „nyomor szélén” élő gyerekek, családok, közösségek felől értelmezem ezt az egészet, de úgy, hogy figyelem tovább a velük foglalkozó intézményrendszer szintjén át egészen a szakpolitikáig. Ez a különös nézőpont enged látni olyan összefüggéseket, amit úgy hívok: a szegénység értelmezése teljes társadalmi beágyazottságában.

Persze most gondolhatná valaki, hogy ez bizonyára szubjektív, érzelem alapú, rendszeren kívüli dolog, no meg személyfüggő, és ugyanolyan civil „zárvány”, mint amiből találni eleget. Próbálkozások, egy sem jutott még a szakirodalmi lábjegyzeteknél tovább. Szóval, hogy nem „komoly”. De épp ezért dolgozunk együtt egyetemekkel, és tudunk olyan kurzusokat kidolgozni, ahol az egyetemek elméleti tudása és a mi gyakorlati tapasztalatunk együtt jelenhet meg. Nekünk ez azért fontos, mert olyan elméleti alátámasztást kapunk, amivel mi nem rendelkezünk, a képzésnek pedig valós hazai gyakorlatot adunk. Ebben pedig mindenki jól jár.

Aztán úgy döntöttem, ezt a bonyolult problémát megpróbálom a felelősség felől megközelítve bemutatni. Ebben tudok utalni változásokra is, és végig tudom vezetni a családok szintjétől a szakpolitikáig. Talán így sikerül a legjobban feltárnom az összefüggéseket.

A szegénység szintjei

De mit is jelent ma szegénynek lenni? Erre sokféle mérés irányul, statisztikák, meghatározások. Mást jelent a szegénység a világ különböző országaiban, és nálunk sem lehet egységesen értelmezni. Mert amíg valakinél az is viszonyítási adat lehet, hogy el tud-e menni nyaralni, másnak ez értelmezhetetlen, mert eléri a harmincadik életévét is úgy, hogy sosem járt a fővárosban. A szegénység szintjeiről való gondolkodás az eredmények szempontjából is fontos. Ha csak a felszínén dolgozik valaki, könnyen állíthatja, képes volt megtörni a szegénységet, lám, megvan a recept. Hányszor megkaptam, mikor párhuzamba állítottam mások eredményeit az általunk megtapasztalt problémákkal, hogy „ja, hát mi nem annyira mélyen levő családokkal dolgozunk”! Mert ebben a pályázatos-indikátoros világban oda célszerű menni, ahol „van fogadókészség”. Ki menne oda, ahol nincs? Ahol a kudarc kockázata sokszoros? Így azonban torz eredmények és torz kép is születik.

Mi azokat tekintjük szegénynek, akik a hónap végéig nem tudják a családjukban egyenletes színvonalon biztosítani az alapszükségleteket. Ahol nincs annyi tartalék sem, hogy pl. egy váratlan gyógyszerkiváltás megoldható legyen. Itt is kétféle csoporttal számolunk, a lecsúszó szegénnyel és a generációs szegénységben élőkkel. A két csoport kezdetben nagyon különbözik, mert a lecsúszó szegények ön­fenn­tartási képességei jobbak, van tapasztalat a folyamatos munkavégzésről, a pénzbeosztásról, a tervezésről. A generációs szegénynél az önfenntartási képességek gyengék, generációk óta átörökített minták szerint alakulnak. Másféle módszertant igényel a velük való munka. Ám ha a lecsúszó szegények nem kapnak segítséget, a két csoport összeolvad, és ők is azokat az életstratégiákat veszik át, amikkel a generációs szegények élnek. Amikkel túlélnek. Aztán ezek rögzülnek, és a megtörésük sokkal nehezebb lesz.

A szegénység földrajzi kiterjedését is érdemes megnézni. Főleg, a halmozódó szegénységfaktorok miatt. Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés-, Csongrád-Csanád és Baranya vármegyék érintettsége ebben kimagasló, de a szegénység máshol is egyre markánsabban jelen van. A halmozódó szegénységfaktorok pedig egymást erősítik, és ez egyre nehezebbé teszi a megoldás megtalálását. A lakhatási szegénység, a szolgáltatáshiány, az alapkészségek és a szakképzettség hiánya, a munkavállalói kompetenciák alacsony szintje, a szegregált vagy szegregálódó oktatási rendszer, a munkalehetőségek hiánya, a térségek gazdasági leszakadása mellett az elmozdulás ma már olyan hosszú távú és költséges munkát kívánna, amire nincs valós politikai szándék. Túl sokáig hagytuk az érintetteket magukra, de sosem sikerült úgy szembenézni a problémával, hogy arra egy kormányokon átívelő megoldási stratégia épülhessen. Maga a téma nem szavazatszerző, így a pártpolitikai programok mélységében nem érintik, és nekünk magyaroknak nem igazán sikerült a „kormányokon átívelő” fogalom tartalmával sem megbirkózni. A folyamatos újratervezések, amit az utóbbi időszak hibáztató megközelítésével sikerült tovább nehezíteni, no meg a pályázati indikátorkényszer alatt szervezett, sok esetben korrupcióval átszőtt látszatprojektek mára új problémákat generáltak. Ennek a felelősségét pedig már nem lehet a társadalmi leszakadásban érintettek nyakába varrni.

A tanult tehetetlenség szintjei

Mit is jelent a fogalom? Leginkább azt, hogy hiányzik a cselekvő szándék. Ezt is érdemes több aspektusból is megvizsgálni.

A tanult tehetetlenség a társadalmi leszakadásban élőknél a folyamatos negatív ingerek hatására rögzülő feladást jelenti, ami aztán megoldási mintává is válik, és átörökítve egyre mélyebben épül be a generációkba. Sokan, akik segíteni akarnak, pont ezt erősítik tovább. Azt gondolják, hogy a problémák megoldásának a legjobb módja, ha odaadjuk azt, amiben hiányt szenved valaki. Nagyon hamar látni azonban a terepi gyakorlatban azt, hogy mindez pillanatok alatt felépülő stratégiához vezet: kérni kell, és kapnak. Egy valami hiányzik ebből: az ösztönzés arra, hogy erőfeszítést tegyen a saját élete javításáért. Ez a fajta „szükségletkielégítős” segítség konzerválja a nyomorúságot, függővé tesz attól, aki segít, és valójában többnyire nem is arról szól, akinek segítenek, hanem arról, aki segít.
Ez a segítség is kell, természetesen, de érdemes becsatornázni a „fejlesztő segítségnyújtásba”, amit leginkább azok tudnak végezni, akik folyamatosan ott vannak a családok, a közösség mellett. Olyan programot jelent ez, ami az elmozdulást támogatja. Feltétellel segít, de olyannal, amit a közösséggel együtt alakítunk ki, és az el is fogadja. Átláthatóan, következetesen. Az egyéni életstratégia-építés közösségi megerősítéssel működik. E nélkül nem lesz változás, ráadásul sokszor kihasználják a támogatót, aki a végén egy negatív élménnyel száll ki az egészből.

A tanult tehetetlenség a rendszerekben is kialakulhat. Ha ezt a civil és az állami szféra viszonylatában értelmezzük, akkor úgy néz ki, hogyha a civilek megoldják a legszegényebbek szociális problémáit, akkor az állam nem fog késztetést érezni arra, hogy esélyki­egyen­lítőbb rendszert működtessen, hiszen számára ez nem jelenik meg problémaként. Miközben persze a prob­­lémák ott vannak, és a rendszerben kezelhetők lennének. De minek változtatni, ha nem ég a tető? Nagy dilemma ez a segítő civil szervezeteknek. Mert a rendszerre hatni egyre kevésbé tudunk, a gyereksorsokat azonban nem bírjuk nézni, és mivel remény sincs arra, hogy rendszerszinten változás legyen, így muszáj segítenünk. Vagyis pont azt tesszük, mint amit egy adományozó, aki odaviszi a csomagot a családhoz. Átmenetileg megoldunk valamit, itt most az állam helyett. De mehetünk még magasabb szintre. Vajon uniós szinten az jó megoldás, hogy pl. bérekre adnak támogatást? Ha a rendszerben alulfinanszírozott egy terület, és emiatt lassan működésképtelenné válik, akkor egy kívülről jövő segítség nem fogja megoldani a problémát. Átmeneti segítség lehet, de a megoldás csak a rendszerszintű fókuszok átrendezésével lehet tartós, és előremutató.

A felelősségek szintjei

A kormányzati gondoskodáspolitika a saját érdekei szerint állította sorrendbe a felelősségeket. Nézzük végig mi is eszerint a logika szerint.

Az első felelősség eszerint az egyéné. Talán a fentiekből körvonalazódik, hogy generációk óta nem kaptak valós segítséget a szegénységben élők ahhoz, hogy életstratégiát váltsanak. A próbálkozások, ha voltak is, nem működtek addig, hogy beépülhessenek. Ezt a fajta hatásmérést sosem végezték el. A projekt-sikerprogramok hatása pedig hamar elmúlt, közben a rendszer egyre több elemében szűkítette a lehetőségeket. Korábban is jelen volt pl. a csúsztatás az iskolai sikeresség tekintetében. Mára az oktatási szegregáció elszabadulása nyilvánvalóan mutatja, hogy az iskola nem tölti be azt az esélykiegyenlítő funkciót, ami mások mellett alapvető feladata lenne. Az előttünk körvonalazódó új rend pedig még több kaput zár be a hátrányos helyzetű, plusz fejlesztést igénylő gyerekek előtt, hiszen megkérdőjeleződik a fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus szükségessége, átalakul a tanárképzés, és mindez tovább erősíti a sokunk által már kasztosodásnak nevezett társadalmi folyamatot. Tehát az oktatás nem támogatja a változást. Ezt pedig nemcsak a gyerekeknél kell értelmeznünk, hanem a felnőttek generációiban is. Persze nemcsak az oktatás hatása jelenik meg ebben, hanem sok más is, ami prevencióval kezelhető lenne. De ezzel már átmegyünk a második szintre, a családéra. Mert az egyén és a család csak együtt értelmezendő.

Az egyén tudásszintjét ugyanis nagyban befolyásolja a családi minta, mely a születés pillanatától fogva beépül. Azok a túlélési stratégiák, melyek a generációs szegénységben rögzülnek, nem támogatják a váltást. Sok tényezővel kell itt számolni, pl. a pénzügyi tudatossággal, melynek hiánya miatt nem képesek ellenállni a fogyasztásban, kölcsönfelvételben érdekelt kereskedelmi- és bankrendszernek. Ez pedig olyan folyamatokat is elindít, amiket sokan nem látnak. A lesza­kadók tartozásai behajtócégekhez kerülnek, ami gátjává válik a legális munkavállalásnak. Mert ha elhelyezkedik, a munkáltató köteles egy tartozásnál 33, kettőnél a fizetés 50%-át lefogni. Egy minimálbéres foglalkoztatásnál a fél bér nem tud versenyre kelni a feketefoglalkoztatás „zsebbe” történő, napi 10-15 ezres fizetésével. Így nem lesznek érdekeltek a legális foglalkoztatásban, a kölcsöntartozások felhalmozása pedig túlélési minta lett.

Az egész intézményrendszer ügykezelő fókusszal működik, miközben az okokkal kellene foglalkozni, melyek folyamatosan újratermelik az ügyeket, legyen az iskolai hiányzás, az egészségtudatosság hiánya, a családon belüli erőszak, vagy a kriminalizáció terén felépülő ügyek széles palettája. Ezek pedig csak akkor érik el a rendszer ingerküszöbét, ha nagyon durvává válnak. Amikor már muszáj intézkedni, kiemelni a gyereket, rendőrségi eljárást indítani. De addig elnéző, vagy inkább félrenéző a rendszer. Hagyja a szürke- vagy feketezónában felépülő túlélési stratégiákat is, hiszen ezek nélkül már nem élhetőek a szolgáltatáshiányos falvak. Ha nincs bolt, van, aki „boltocskázik”, árusít otthonról, feketén, felírásra is. Ha nincs dohánybolt, kapható „háztól” az olcsó dohány. Ahol gyér a közlekedés, ott van, aki pénzért fuvaroz. A valós ár többszöröséért, felírásra is. Mindez pedig az uzsora melegágya.

Tehát a rendszer nem támasz a változásban, a fokozatosan büntető szemléletűvé vált ügykezelések mellőzik a pedagógiai eszközöket. A generációs szegénységben élő családok nem kapnak muníciót a nyomorúság elleni harc­hoz, sem az iskolától, sem a többi intézménytől. Amit pedig maguk átörökítenek, abból a gyerekek nem tudnak változást építeni, hiszen ebben élnek, ebben élnek túl, és ezen a mintán csak ritka kivétellel tudnak változtatni. A rendszer fokozatosan hátrált ki mögülük, majd mikor minden olyan tudást és képességet elvesztettek, amivel változtatni tudnának az életükön, közli velük az állami gondoskodáspolitika, hogy oldják meg a problémáikat maguk. Csakis ők hibáztathatók azért, ahogy élnek.

A következő felelősségi szint az önkormányzatoké, akiktől folyamatosan kerül el az intézményrendszer működtetése. A felelősséget arra hárítani, akiknek a felelősségvállaláshoz nem adnak erőforrást, eléggé elgondolkodtató. Persze ott van a Helyi Esélyegyenlőségi Program. De én még nem láttam olyat, ahol ez tényleges megoldást adna az esélyegyenlőségi problémákra. A helyzet leírása többnyire megtörténik, de a dokumentumok az asztalfióknak készülnek. Ahol pedig van egyeztetés, az leginkább a süketek párbeszéde, hiszen minden intézmény máshova tartozik, máshova riportál, más protokoll szerint. Az óvoda az önkormányzatokhoz tartozik, az általános iskolák a tankerülethez, a középiskolák egy széttagoltabb rendszerben vannak, és ott a fenntartói paletta bővülése az egyházakkal, a maguk saját szabályaival. Aztán ott a családsegítő-gyermekjólét-gyámhivatal, ami a járásokhoz tartozik, a rend­őr­ség, ami megint külön vonal, stb. Nincs kapcsolódás, mindenki a saját ügyét kezeli, vagy nem kezeli. A legfontosabb szempont a határok tartása, hogy a felelősség alól mentesüljön minden intézményi szereplő, ha esetleg történik valami.

Az egyház a következő a sorban. Korábban ők sokkal kisebb mértékben voltak érintettek a társadalmi leszakadás elleni munkában, mára azonban meghatározóvá váltak a területen, és túlnyomórészt ők viszik a Felzárkózó Települések Programot is. Ellentmondásos a szerepük, mert szociális tevékenységeikkel párhuzamosan kimutathatóan szegregálják az állami iskolarendszert azzal, hogy (tisztelet a kivételnek) nem vesznek fel sem halmozottan hátrányos helyzetű, sem sajátos nevelési igényű gyereket az iskoláikba, nekik maradnak az állami iskolák. Mindeközben folyamatosan erősödik egy értelmezhetetlen üzenet, hogy aki valamelyik egyházhoz tartozik, az a szociális szakma alanyi jogú tudója, pedig ez is egy szakma, aminek nem a világnézet a meghatározója. Ebben az államilag pozicionált, anyagilag kiemelten támogatott helyzetben nehezen elképzelhető a felelősségvállalás hiteles kiterjesztése.

A felelősség következő szintje a civileké. Ők jelenleg szigetszerűen igyekeznek betömni az állam működési hézagait. Állami támogatásuk a lojalitásuk függvénye, a működési zavarokat nyilvánosan jelzőket a rendszer nem tekinti partnernek. Sokan a szakpolitikára fókuszálunk, és nagy harcot vívunk azért, hogy ne toljanak be minket a pártpolitika színterébe. A működésünk a céges és civil partnerektől függ, így a finanszírozás az államon kívül marad. Ennek van egy bizonytalansági faktora, amire felelősségvállalás nehezen építhető.

A gondoskodáspolitika döntéshozói sorrendjében az utolsó hely az államé. Amit itt felvázoltam, abból azonban egyértelműen kiderül, hogy a folyamatok ő képes befolyásolni. Ha ezt felismerjük, akkor világossá válik, hogy a felelősség is az övé, nem hárítható át a 
többiekre.

Meggyőződésem, hogy a rendszerben strukturális változtatásra lenne szükség ahhoz, hogy a generációs szegénység megtörhető legyen, a társadalmi leszakadás, a gyerekszegénység pedig csökkenjen. A szegénység minden társadalomban jelen van. De az arányának leszorítása és a kezelése minden esetben az állam hosszú távú felelőssége kell, hogy legyen.

(Elhangzott a XIII. Széchenyi-emlékesten április 11-én, a CEU nagytermében)

HOL A PÉNZ?

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.04.12.


Kormányinfó volt tegnap, ami aktus mindig fölemelő, most pediglen különösen az volt. Hiszen eddig álltak a delikvensek, most meg ültek, ami hír volt a magyar médiában, és ez is jelent valamit. Mindezen túl, lehetett látni Gulyás G.-t, akinek a gerincével volt baj hirtelen, hogy Magyar P. történetébe oly alaposan belekerült, aztán debütált a K. Alexandrát pótoló Vitályos E., de ott volt Nagy I. agráros mufti és Varga M. pénzügyes is.

Ha ilyen sokan jelennek meg, egy ilyen, amúgy semmitmondó eseményen, akkor ott valamit mégis csak mondani szoktak, és így történt ez most is. Nem az én keresetlen szavaimmal, de elhangzott, hogy nagy a gebasz, de mi más is volna, amikor március végére az egész évre tervezett hiányt sikerült összehozni annak ellenére, hogy mindent és mindenkit szarrá adóztatnak. Ebből fakadólag föl kell tennünk doktorminiszter urunk kérdését: hol a pénz?

Hol volna, a ládafiában. Ami meg nem ott, azt mindenféle haszontalan szarságokra cseszik el. Kiinduló tételünk Varga pénzügyes bejelentése, miszerint közel hétszáz milliárd értékben ütemeznek át beruházásokat, mert a mostani kivérzett helyzetben nem futja rá. Arról nem lehetett hallani, melyek lehetnek ezek, de legyen akármi is, biztosan fontosabb, mint a reptér megvásárlása, amiről viszont az istennek nem akarnak lemondani.

Szánják biztosan valakinek. Mert azt is tudjuk, hogy mindig minden fontosabb, mint az ország ügye, pedig nekik állítólag az az első. De miképp is, ez a kérdés, mert nem tudjuk, milyen nézőpontból lehet a köz hasznának beállítani, hogy Magyar P. lejáratására a Megafon az utóbbi hetekben több mint százmilliót költött, ami pénz – bár bevallatlanul – de a közös kasszából megy. Igaz, arról meg tudjuk, hogy Orbán házikasszája.

S mert ilyen, és a nagyvezír focibuzi, az sem meglepő, hogy külföldi fociakadémiák támogatására is súlyos milliárdok mentek, amit most már állítólag a Nemzeti Nyomozó Iroda is vizsgál. Ez egyébiránt nem tétel a lopásban, és nagy valószínűséggel nem találnak majd szabálytalanságot a derék nyomozók. Nem lesz semmi látnivaló, és mehetünk oszolni. Varga M. pénzügyes azonban sajátos úton menekült.

Itt van neki ez a háború, mint ok és indok, s bár ugyan szemenszedett hazugság, de jó arra fogni, hogy elcseszték ezt. Nem kicsit, hanem nagyon, de azt azért talán mégsem kellett volna benyögni, hogy a hétszáz milliárdnyi beruházás leállításának oka az, hogy „háborús idők vannak”. S mivel az ukránok harca nekünk igazán pénzünkbe nem kerül, a háborús idők kitételt tán a Brüsszel elleni harcra érthetjük, mert onnan már jönnek lukak a büdzsébe.

Illetve pénz nem jön, és ezért tátonganak a lukak, s emiatt látjuk azt, hogy ezek kormányozni csak addig tudtak, amíg számolatlanul ömlött a pénz. Most pedig, hogy saját kútfőből is kellene valamit csinálni, teljes a kudarc. Azaz kormányunk, és annak vezetője, maga Orbán Viktor alkalmatlan, de nem csak azért, mert segghülyék a kormányzáshoz, hanem leginkább, mert emellett a lopáshoz viszont nagyon értenek. (Többek között ezért is nem jön a pénz.)...

BKV-VEZÉRIGAZGATÓ: 10-15-20 ÉV MÚLVA IS AZ OROSZOK NYAKÁT FOGJUK TAPOSNI, HA GOND VAN A METRÓSZERELVÉNYEKKEL

TELEX
Szerző: TENCZER GÁBOR
2024.04.12.



Járt Moszkvában a Metrovagonmasnál a 3-as metró felújítási tender kiírása előtt az egyik főpolgármester-helyettessel, de nem tapasztalt orosz befolyásolási kísérletet, mondta lapunknak adott interjújában Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója. A nagy 2011-es metrótűz után ugyanis már felvették a kapcsolatot a gyártócéggel, mit lehetne csinálni az elöregedett szerelvényekkel. Arra a kérdésre, hogy jó üzlet volt-e a felújítás az oroszokkal, akikkel most 40 milliárd forinton megy a vita, és a klímát se engedik beszerelni, Bolla azt felelte: a felújítás mindig kényszermegoldás, amikor nincs pénz, és akkoriban nem volt
.

A választási kampányban újra előkerült a 3-as metró felújításának ügye: felmerült, hogy orosz befolyásolási kísérlet történt 2013 körül. Ön 2012-től a BKV vezérigazgatója volt, hogy emlékszik, mikor jelentkeztek először az oroszok?

Visszamennék egészen 2011-ig, ekkor gyulladt ki két metrókocsi. Leégtek teljesen, és a BKV akkori vezérigazgatója azonnal metrókocsikat vont ki a forgalomból. Szerencsére személyi sérülés nem történt, de ez mégis egy komoly tűzeset volt. Ekkor kezdte el vizsgálni a BKV azt, hogy mit lehet kezdeni a 3-as metró szerelvényeivel. Ezért a BKV akkor felvette a gyárral a kapcsolatot, és elindult egy tárgyalássorozat, amelyben megkérdeztük a gyárat, hogy az akkor már 35 éves, tervezett élettartamukat meghaladó korú szerelvények milyen feltételek mellett üzemeltethetők tovább, illetve hogy egyáltalán ezek a szerelvények felújíthatók-e. Elindult egyfajta kommunikáció, aminek alapján a BKV 2013-ra elkészített különböző döntési javaslatokat. Az egyik opció egy minimumfelújítás volt, a másik egy maximumfelújítás, a harmadik az új szerelvények vásárlása. Nagyjából kiszámoltuk, hogy melyik mennyibe kerülne.

És mennyibe került volna akkor?

A mi számításunk szerint a felújítás 60 és 80 milliárd körül volt, az új metró vásárlása pedig 80 és 100 milliárd forint között, plusz még a biztosítóberendezéseket is cserélni kellett volna. Mi a számok alapján megkérdeztük a tulajdonos fővárosi önkormányzatot, hogy melyik legyen. Pénzügyileg nagyon rosszul állt a főváros is, meg a BKV is. 2014 januárban Tarlós István főpolgármester a kormányhoz fordult, hogy célszerű lehet újakat vásárolni, de van egy másik megoldás is: a szerelvényeket fel lehetne újítani.

Feljegyzések alapján Viktor Szorokin, az orosz kereskedelmi ügynökség vezetője 2013 májusában megkereste Vitézy Dávidot, a BKK vezérigazgatóját, és már ott felvetődött a felújítás ötlete, amit Vitézy azzal utasított el, hogy a főváros új szerelvényeket szeretne venni uniós pénzből.

Én nem voltam jelen a Vitézy úr tárgyalásain, tehát erről fogalmam sincs. Azt tudom, hogy a BKV igazgatóságában ekkor benne volt Vitézy Dávid BKK-vezérigazgatóként, és az igazgatóság többször hozott olyan határozatot egyhangú igennel, amiben benne volt az üzemelő szerelvények felújítása és az új szerelvények beszerzése is mint lehetséges alternatíva. Egyik alternatívát sem utasította el senki. Ez tisztán pénzügyileg volt mérlegelve...

AZ ÁLLAMTITKÁR KIMONDTA: AZ ORSZÁG MÉRETÉRE KELL SZABNI AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZERT

SZABAD EURÓPA
Szerző: KELLER-ALÁNT ÁKOS
2024.04.12.


A szokásosnál őszintébb hangon beszélt Takács Péter egészségügyi államtitkár arról, hogy kórházbezárásokra van szükség, és számos ellátási helyen csökkenteni kell a kapacitásokat. Azt is elmondta: az „ipari lobbi” miatt törölték el a kötelező üzemorvosi vizsgálatot, és elárulta, miért váltották le az OKFŐ vezetőségét. Élesen kritizálta az informatikai fejlesztéseket, és módosítana a most teljesen egységes orvosi bértáblán is. Abból viszont nem enged, hogy háziorvosok lássák el az ügyeletet, akkor sem, ha az átlagéletkoruk hatvan év körül van.


Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára március 23-án tartott egy előadást Merre tart az egészségügy? címmel a Semmelweis Egyetemen. Ismertette, hogy áll az egészségügyi reform, és a szokásosnál őszintébben fogalmazott meg kritikát egyebek mellett az OKFŐ tavalyi leváltásával, az informatikai fejlesztésekkel és a kötelező üzemorvosi vizsgálat eltörlésével kapcsolatban. Az előadás felvételét a Magyar Orvosi Kamara budapesti szervezete tette közzé YouTube-csatornáján.

Teljesen átalakuló egészségügy


Takács elmondta, hogy amikor nekiláttak az egészségügyi rendszer átalakításának (a Belügyminisztérium felkérésére a Boston Consulting Group tanácsadó cég készített erről egy tanulmányt 720 ezer euró plusz áfáért, de a tárca tíz évre titkosította), négy fő problémát azonosítottak: nagyon széttöredezett az ellátórendszer; fejnehéz, kórházközpontú struktúra; nem érvényesülnek az üzemgazdasági alapelvek; az ellátásszervező funkciók nem a megfelelő szinteken jelennek meg.

Ebből pedig alapvetően két dolog következik: bizonyos kórházi funkciók megszüntetése és centralizálása megyei szinten, valamint az alapellátás rendszerének racionalizálása és a szakrendelők megszervezése megyei szinten, ami azt is jelenti, hogy kikerülnének az önkormányzatok kezéből.

A rendszerátalakításról korábban itt írtunk részletesen. A bérrendezés mellett tehát hangsúlyosak az intézményi átalakítások. Lesznek megyei és városi kórházak. Minden megyében egy valódi kórház maradna, és jogilag minden városi kórház a központi, megyei irányító intézmény alá tartozna. A kórházbezárás kifejezést következetesen kerüli a kormányzat, de a városi kórházak jelentősen átalakulnának, ugyanis főleg csak egynapos műtétek, belgyógyászati, valamint szülészeti és sürgősségi ellátások, prevenciós tevékenységek maradnának ott. A komolyabb eszköz- és humánerőforrás-igényű ellátásokat a megyei kórházakba koncentrálnák. „Nem zárunk be kórházat, járási egészségközponttá fejlesztjük őket” – hangzik a kormányzati megfogalmazás...



MAGYAR PÉTER ÉS A HIVATALOS ELLENZÉK AKÁR MÉG SZÖVETSÉGES IS LEHETNE

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2024.04.12.


Ahhoz, hogy elemezni lehessen a Magyar Péter-féle jelenséget, még kevés idő telt el. Magyar Péterből még minden lehet – véli Szentpéteri Nagy Richard. Az alkotmányjogász, politológus ez ügyben a demokratikus ellenzéknek azt javasolja, használják ki a nem megszólalás lehetőségét, de ha megszólalnak, akkor visszafogottsággal, nagy ellenzéki pártokhoz méltóan beszéljenek. Az összefogás majdani lehetőségét kizárni biztos, hogy nem okos dolog. A demokratikus ellenzék és Magyar Péter harapófogóba tudná zárni a Fideszt, a NER-t, akkor is, ha mindkét fél továbbra is a maga útját járja. A fő célt kell szem előtt tartani, a rendszer, a NER megbuktatását. Magyar Péter és az intézményes ellenzék ebben valójában akár még szövetséges is lehetne.


Ön legutóbbi, április eleji beszélgetésünkkor azt mondta: „Magyarországon vannak mozgások, megmozdultak a dolgok belülről is. Az, hogy most még több az ellentmondás benne, mint az egyetértés, ilyenkor így szokott lenni. A Fidesz-táboron belül megindult a helyezkedés az erjedés, a mozgolódás, és ebből még minden lehet. Az is lehet, hogy nem lesz belőle semmi, de megvan az esélye annak is, hogy mozgolódás legyen. Ami nem lesz jó, de mégis jobb lesz annál, mint ami most van. Ugyan nem az ellenzék csinálja, hanem a társadalom mozgolódik, és ebből bármi lehet. Van ügy.” Ma is így látja?

Igen...

KORÁBBAN TÁMOGATTÁK A FONYÓDI FIDESZESEK, HOGY AZ ERZSÉBET-TÁBORHOZ KERÜLJÖN EGY ÉRTÉKES PARTSZAKASZ, A RENDKÍVÜLI ÜLÉSEN BLOKKOLTÁK AZ INGATLANCSERÉT

NÉPSZAVA
Szerző: VAS ANDRÁS
2024.04.11.


Hiányzott az ülésről a Fidesz-KDNP-s polgármester is, aki benyújtotta az ingatlanügynek zöld utat adó előterjesztést.


Jókora fordulatot hozott a Balaton déli partján fekvő Fonyód csütörtöki rendkívül testületi ülése. Mindenki arra számított, hogy a kormánypárti többségű testület – amelybe csak egyetlen ellenzéki képviselő jutott be – simán jóváhagy egy nagy, országos visszhangot, a városban jókora tiltakozást kiváltó, a kormányzat által forszírozott ingatlancserét. Ehhez képest hiányzott az ülésről a Fidesz-KDNP-s polgármester, Hidvégi József, aki benyújtotta az ingatlanügynek zöld utat adó előterjesztést, amit aztán a kormánypárti képviselők is leszavaztak.

Az ügy megértéséhez érdemes felidézni az előzményeket. Mint arról már többször írtunk, Fonyód keleti végén működik egy Erzsébet-tábor, amelyet a Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspökhöz köthető alapítvány üzemeltet. A tábor közel van a tóhoz, de nem nem vízparti, egy néhány tíz méter széles, másfél kilométer hosszú partszakasz választja el a Balatontól. Ez a terület Fonyódé. Az önkormányzat használati szerződést kötött a tábort működtető alapítvánnyal, amely vállalta, hogy a partszakaszt szabadon hagyja. Csakhogy – miként azt a 24.hu elsőként megírta – karácsony előtt megjelent a Magyar Közlönyben egy törvénymódosítás, amely szerint az érintett területet a gyermek- és ifjúsági táborok szervezésével összefüggő feladatok miatt „ingyenesen az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány tulajdonába kell adni”. Az alapítvány a 24.hu kérdésére világossá tette: terveik szerint a partszakaszt 2024-től kizárólag a táborozók használhatják. Vagyis rögtön lezárták volna a partot, amint megkapták...

"HA A PÁZMÁNY ÚJ CAMPUSÁRA VAN 200 MILLIÁRD, AKKOR NEM IGAZ, HOGY A FELSŐOKTATÁSI DOLGOZÓK BÉRÉRE NINCS"

KLUBRÁDIÓ / ESTI GYORS
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2024.04.11.



Ha 100 milliárd forint van a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bölcsészképzésének elindítására, vagy 200 milliárdból épül Józsefvárosban az új Pázmány-campus, akkor ilyen összegek mellett a maradék állami fenntartású felsőoktatási intézmények dolgozóinak bérhelyzetét pillanatok alatt lehetne rendezni – mondta Gregor Anikó, az ELTE docense, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének titkára.

A négy megmaradt állami egyetem, az ELTE, a BME, a Zeneakadémia és a Magyar Képzőművészeti Egyetem nyílt levélben fogalmazta meg bérköveteléseit, amelyeket 3000 dolgozó írt alá.

A levelet március 20-án postázták Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkárnak, de mivel választ nem kaptak, csütörtökön a Kulturális és Innovációs Minisztérium elé vonultak a felsőoktatási dolgozók, hogy személyesen tárgyaljanak az államtitkárral.

Hankó Balázs szerda este a parlamentben azt mondta, hogy nem annyit keresnek a felsőoktatási dolgozók, amennyit állítanak, ezért mindenki a bérpapírjaival érkezett a demonstrációra. Az államtitkár végül fogadta a szakszervezeti képviselőket egy 45 perces tárgyalásra; a jövő héten folytatják – összegzi az előzményeket a 444.hu, amely videóval is jelentkezett a demonstrációról.

Gregor Anikót, az ELTE docensét, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének titkárát elsőként arról kérdeztük az Esti gyorsban, hogy mennyit keres egy fiatal oktató. Elmondta, a pályájuk legelején lévő oktatók az ELTE-n – az intézmény által biztosított minimálbérnek megfelelően – nettó 250 ezer forintot kapnak, de ennél kevesebbet keresnének, ha a bértáblát vennék figyelembe, ami már „gyakorlatilag régészeti lelet”, nevetségesen alacsony összegek szerepelnek benne. Akkor is kevesebbet keresnének, ha azt a kétszer 15 százalékot is hozzátennék, amit 2021-22-ben kapott minden állami felsőoktatási szektorban dolgozó oktató, kutató, mert ez az összeg elúszott, az elmúlt évek inflációja teljesen felemésztette.

Öt év elteltével, ha a példában szereplő illető megszerezte a doktori fokozatot, adjunktusként az ELTE-n ez a nettó 250 ezres összeg felmehet 290-re, ami megint csak az intézménynek köszönhető. Hangsúlyozta: négy egyetem összefogását jelenti a tiltakozás, és ennél alacsonyabb fizetések vannak a Műegyetemen, a Zeneakadémián és a Képzőművészeti Egyetemen, hiszen csak az ELTE kapott extra forrást a fenntartótól. Az is a céljuk, hogy ne szalámizhassák, ne választhassák szét a Kulturális és Innovációs Minisztérium fenntartása alatt álló állami felsőoktatási intézményeket.

Kijelentette: az nem igaz, hogy erre nincs pénz, ha 100 milliárd forint van a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bölcsészképzésének elindítására, vagy 200 milliárdból épül Józsefvárosban az új Pázmány-campus, akkor ezek egyikből 10 milliárdot le lehetne csípni e négy egyetem dolgozóinak a bérrendezésére, amiből a fenntartó se jöhetne ki rosszul. Ilyen összegek mellett a maradék állami fenntartású felsőoktatási intézmények dolgozóinak bérhelyzetét pillanatok alatt lehetne rendezni – jelentette ki.

Miért nem költenek erre mégsem? – kérdezte műsorvezetőnk. Politikai kérdés, hogy osztják szét ezeket az összegeket. Gregor Anikó elmondta, vannak olyan tételek az intézmények költségvetésében, amelyeken nem lehet spórolni, mint a világítás vagy a szigetelés, ezeket senki nem végzi el 6-8 évvel ezelőtti árakon. Ahol lehet spórolni, az pont a dolgozók fizetése, mert azt be lehet fagyasztani a bértáblával. Nem gondolja, hogy a kormány anti-értelmiségi állásponton lenne, pusztán gazdasági logika mentén jár el, ahol lehet spórolni, ott teszi meg, és ezt az embereknél lehet, mert ott csak az ellenállás révén lehet megemelni a béreket.


Lásd még:


BIZALMAS IRATOK LEPLEZIK LE, HOGY ORBÁNÉK TITOKBAN FINANSZÍROZTÁK AZ EGYIK LEGNAGYOBB EURÓPAI TÉVÉCSATORNA MEGVÁSÁRLÁSÁT

DIREKT36
Szerzők: PETHŐ ANDRÁS, GÓLYA ÁGNES, JEAN-BAPTISTE CHASTAND (LE MONDE), BRICE LAEMLE (LE MONDE), MICAEL PEREIRA (EXPRESSO)
2024.04.11.


Két éve vette meg egy jó magyar kormányzati kapcsolatokkal rendelkező portugál üzletember az Euronews nevű tévécsatornát. A Direkt36 egy francia és egy portugál újsággal közösen kiderítette, hogy a pénz nagy részét egy magyar állami tőkealap és a kormányzati propagandagépezet egyik régi szereplője biztosította. A kiszivárgott belső anyagok szerint politikai célja is voltak a befektetésnek.


Aggodalmaskodó kérdések fogadták Pedro Vargas Santos David portugál üzletembert, amikor 2022 elején megjelent az Euronews televíziócsatorna munkatársai előtt.

Nem sokkal korábban, 2021 végén jelentették be, hogy David cége meg fogja vásárolni a saját állítása szerint havonta 145 millió nézőt elérő, egyik legnagyobb európai hírcsatornát, és az erről szóló hírt riadtan fogadták az európai sajtószabadságért aggódó szervezetek és emberek a televízión kívül és belül is. A riadalom oka az volt, hogy Davidról lehetett tudni, szoros személyes és üzleti szálakon is kötődik Orbán Viktor kormányához, amely az elmúlt néhány évben jelentősen leszűkítette a független újságírás lehetőségeit Magyarországon, és ezzel párhuzamosan felépített egy hatalmas propagandagépezetet.

David igyekezett eloszlatni az emiatt kialakult félelmet az Euronews szerkesztőségében. Egy, a 2022 elején tartott megbeszélés részleteit ismerő forrás szerint a mosolygós, barátságos stílusban beszélő, akkor 37 éves üzletember közölte, hogy számára ez egy pusztán üzleti jellegű befektetés. Hozzátette, hogy ő nem azonos az apjával, Mario David konzervatív portugál politikussal, aki baráti viszonyt ápol Orbánnal.

David azt ugyanakkor nem árulta el sem a Euronews dolgozóinak, sem az ügyben érdeklődő újságíróknak, hogy kik biztosították a forrást az ügylethez. A cége annyit közölt még 2021-ben az Expresso portugál újsággal, hogy az ügyletben nincs közpénz, és magyar üzletemberek sincsenek a befektetők között.

Orbán Viktor szintén igyekezett elhessegetni minden olyan találgatást, hogy neki vagy pártjának köze lenne az ügylethez. Amikor 2021 decemberi sajtótájékoztatóján megkérdezték tőle, hogy fideszes köröknek lehet-e köze a nemzetközi tévécsatorna felvásárlásához, akkor közölte, hogy

„a Fidesz nem szül világbirodalmi terveket, ezt biztosan mondhatom, és az üzleti cégek nevében sem tudok nyilatkozni”.

Valójában azonban a magyar kormányzati köröknek nagyon is komoly szerepük volt a felvásárlásban. A Direkt36 az Expressoval és a Le Monde francia lappal közös nyomozása kiderítette, hogy a mintegy 150 millió eurós ügylet jelentős részét magyar állami, illetve kormányközeli szereplők finanszírozták.

A Direkt36 birtokába került iratok bizonyítják, hogy 45 millió eurót (jelenlegi árfolyamon 17,5 milliárd forintot) egy magyar állami tőkealap biztosított. Ez a korábban a Pénzügyminisztérium alá tartozó, majd később egy egyetem alá kiszervezett Széchenyi Alapok (SZTA) nevű cég volt. A pénzt az Euronewst végső soron felvásárló, European Future Media Investment Fund nevű befektetési alapba helyezték el.

A nyomozásunk során kiderült az is, hogy az ügylethez köze volt egy olyan cégnek, amely a magyar kormány propagandakampányainak egyik fontos szereplője. Cégiratokból megállapítható ugyanis, hogy a European Future Media Investment Fund egyik befektetője 12,5 millió euró értékben kapott hosszú lejáratú kölcsönt a New Land Media nevű magyar cégtől. Ez a társaság annak a Balásy Gyulának az érdekeltsége, akinek cégei az elmúlt tíz évben – a G7 gyűjtése szerint – több százmilliárd forint értékben kaptak megbízásokat a kormányzati kommunikációs kampányokban. Ezeket a kampányokat Orbán egyik legközelebbi bizalmasa, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője felügyeli...

„NEM MESSIÁS KELL IDE, HANEM SOK EZER SZARLAPÁTOLÓ”

444.HU
Szerző: RÉNYI PÁL DÁNIEL
2024.04.12.


- Nulla forint van a kampányszámlán, de csak 10 százalékkal és két mandátummal lenne elégedett a június 9-i EP-választáson.

- Se Karácsony, se Vitézy, se Magyar, se Orbán,  le kell számolni az illúzióval, hogy odafenn majd valaki megoldja helyettünk.

- Kevesebb bullshitet, több részvételiséget, egy tízhónapos mudit és még több technót vinne az EP-be a Kutyapárt listavezetője.


- Interjú Le Mariettával.

Kedd van, az interjú után egyből Brüsszelbe utazol a kétfarkúak kutyakülönítményével. Mi a terv?

Pártcsaládokkal ismerkedünk. Az Európai Kalózpártnak megfigyelőstátuszban tagja a Kétfarkú Kutya Párt, azaz nem vagyunk még rendes tagok, de valami kapcsolat van. Rajtuk keresztül egyeztetünk a Zöldek frakciójával, de még nem dőlt el hivatalosan, hogy hozzájuk ülünk be, ha egyáltalán lesz hova beülni. Van egy másik pártcsalád is, akivel tárgyalunk. Velük kölcsönös az érdeklődés.

Ennyi?

Pénteken elmegyünk a Szájer-ereszhez, és csinálunk egy bulit. Az egyik fontos programpontunk, hogy több technót viszünk az Európai Parlamentbe, ehhez az egyébként magyar eredetű techno kezdeményezéshez szeretnénk az eresz alatt politikai pártként csatlakozni.

Miért nem az eresz fölött, ahol az igazi buli volt?

Nincs pénzünk, csak arra, hogy utcán bulizzunk. Viszünk hangfalat, és megtoljuk. De ez csak a kezdet. A következő Több technót az EP-ben még különlegesebb helyen lesz. Még nem mondhatom meg hol, viszont köze lesz Orbán Viktorhoz.

25 MILLIÁRD FORINTNYI EU-S PÉNZT TÉRÍTHETTEK EL, MA VARGA MIHÁLYT IS MEGKÉRDEZTÜK AZ ÜGYRŐL

ELSŐ KÉZBŐL / 24.HU
Szerzők: PÁL ZSOMBOR, HORVÁTH CSABA LÁSZLÓ
2024.04.11.


Minisztériumi tisztviselők, ellenőrök, pályázatírók és pályázók 25 milliárd forintnyi uniós forrást térítettek el az ügyészségi vádirat szerint 2015 és 2022 között. Elmeséljük, amit minderről tudni lehet, és megmutatjuk, mit reagált erre csütörtökön Varga Mihály, akinek a minisztériumához szorosan kötődik az ügy.


MANDÁTUMSZERZÉSI ESÉLYEK AZ EURÓPAI VÁLASZTÁSON A NOVÁK-GATE ELŐTT ÉS UTÁN

VOX POPULI
Szerző: TÓKA GÁBOR
2024.02.15.


...A magyar képviselők megválasztása a közös európai szabályok által megengedett legnagyobb mértékben kedvez a nagyobb pártoknak. Ám még így is csak egy öt százalékos mandátumszerzési küszöböt és a d’Hondt algoritmus érvényesítését engedi meg. Ez lényegesen kedvezőbb terep a kisebb pártok számára, mint országgyűlési választásaink. Utóbbiakon ugyanis zömében a többségi elv szerint zajlik a mandátumelosztás, és két párt közös listájára már egy tíz, három és több pártéra pedig 15 százalékos mandátumszerzési küszöb vonatkozik. Utóbbi Európában páratlan egyébként. (Hogy már a fülkeforradalom előtti választási szabályaink is mennyire kilógtak a kortárs nemzetközi normákból, azt jól mutatja, hogy az Európa Tanács egy maximum három százalékos küszöb elfogadását javasolta a tagállamoknak, a német alkotmánybíróság pedig jogellenesnek találta egy ilyen küszöb alkalmazását az európai választásokon.) Az EP-választás ehhez képest nagyvonalú a kis pártokkal, hiszen 20 ezer aláírás elég egy lista indulásához és a listát alkotó pártok számától függetlenül 5.01% szavazat egész biztosan elég a mandátumok 4,7%-ának (tehát egy mandátum) megszerzéséhez. Ezért akár még a Novák-gate hullámain is felállhat valami új párt.

A szavazat-arányos mandátumszerzésnek hála soha nem is szerzett még senki kétharmadot egy európai választáson. A Fidesz se, pedig 2004-től 2019-ig mindig jóval magasabb szavazatarányt ért el az európai, mint az eggyel megelőző országgyűlési választáson, méghozzá százezernyi romániai levélszavazat nélkül (lásd alább a táblázatomat). Hiába volt az európai választásokon rendre 6, 14, 7 és legutoljára 4%-kal magasabb a szavazataránya, mint a megelőző országgyűlési választáson, az európai választásokon elért mandátumaránya a folyamatos parlamenti kétharmadok időszakában is "csak" hatvan százalék körül mozgott.

Idei kilátások: rekordalacsony Fidesz-szavazat

A hozzá hasonló ideológiai profilú európai pártok között egészen különleges kivételként a Fidesz jelentős szavazatveszteségre számíthat most mind a 2019-es európai, mind pedig a 2022-es nemzeti választáshoz képest. Ám ennek ellenére éppen most jöhet össze nekik a mandátum-kétharmad. Mint alább bemutatom, ennek most éppen 31% a valószínűsége, ha az aktuális közvélemény-kutatásokból indulok ki. Nem utolsósorban azért, mert még a Momentumnak is 33%-os esélye mutatkozik arra, hogy egyetlen képviselői helyet sem szerez az idei európai választáson. Legfőképpen pedig azért, mert míg az eddigi négy magyarországi EP-választáson rendre 5, 5, 1 és 9 százalék táján maradt az európai képviselet nélkül maradó kisebb pártok összesített szavazataránya, addig most 16%-ot is meghaladja ugyanez az arány a közvélemény-kutatásokban...

MAGYAR PÉTER, A TEFLONJELÖLT

NÉPSZAVA
Szerző: FRANK ZSÓFIA
2024.04.12.


Minden támadás lepereg róla, olyat húz az online térben, amely itthon még egy politikusnak sem sikerült – így vélekedett a szakértő a NER-rel szakító jogász stratégiájáról.

– Magyar Péter jelenlegi online kommunikációja a 2016-os Donald Trumpéval mutat hasonlóságokat. Egyfelől egymást érik az üzenetei, az egyiknek még ki sem futott az életciklusa, már jön is a következő. Másfelől nem véletlenül hívtuk annak idején Trumpot teflon jelöltnek. Minden ellene irányuló támadás lepergett róla, ahogy Magyar Péterről is – mondta lapunknak Merkovity Norbert a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Politológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense.

Magyar Péter a kegyelmi-botrány kapcsán, februárban került a köztudatba. Nagyjából egy hónapja jelentette be, hogy pártot alapít. (Végül a TISZA – Tisztelet és Szabadság nevezetű „alvópártot” vette át, amelyet tegnap hivatalosan is bejegyeztek az EP-választásra.)

Magyarnak ez a két hónap is elég volt ahhoz, hogy az internet nagy szeletét kihasítsa magának. Facebookon csaknem 250 ezer követőt gyűjtött, Instagramon 54 míg TikTok-on megközelítőleg 15 ezret. YouTube csatornájára március 4-e óta 46 ezren iratkoztak fel. A Facebookon Gyurcsány Ferenc kivételével az összes ellenzéki politikust maga mögé utasította. (A volt kormányfőnek, a DK elnökének csaknem 330 ezer követője van.)

A fideszes politikusok között sem szégyenkezhet Magyar: egykori barátját, Gulyás Gergelyt például „csak” 75 ezren követik. Igaz, a kormányfő még nagyon messze van, Orbán Viktorra 1,2 millióan kíváncsiak a Facebookon...