2025. augusztus 8., péntek

ORBÁN VIKTOR KÖRBESZÁNTOTTA AZ INTERNETET, DE EZ EGY PONTON TÚL MÁR UNALMAS | POLYÁK GÁBOR

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: PÁLINKÁS SZÜTS RÓBERT
2025.08.08.



Polyák Gábor médiajogász, az ELTE tanszékvezető egytemi tanára, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője volt Pálinkás Szüts Róbert vendége a Reggeli Személy 2025.08.08-i adásában.

TÍZ BALATONNYI VÍZ TŰNT EL A TALAJBÓL AZ ELMÚLT TÍZ-TIZENÖT ÉVBEN

HETI VÁLASZ PODCAST
Szerző: BORBÁS BARNA
2025.08.07.



Bár az előjelek katasztrofálisak voltak, már kijelenthető, hogy nem ismétlődik meg a 2022-es aszály, de a kukoricatermelés így is ellehetetlenült az ország bizonyos részein – derül ki klímaügyi podcastunkból. Dedák Dalma környezetpolitikai szakértő és Goda Zoltán környezetmérnök azt is elmondja, hogyan kellene jól védekezni a kiszáradás ellen. Elsőként például a felszín alatti vizek visszapótlásával, melyből ijesztően sok tűnt el az elmúlt másfél évitzedben. Bónusz: az adás végén klímaváltozásos összeesküvés-elméleteket elemzünk. A téma tejes háttere megtalálható nyomtatott lapsorozatunk, a Válasz Offline negyedik, ökológiai számában, melynek podcastvendégünk, Dedák Dalma is társszerzője!


Részletek az adásból:

Összességében ez a nyár is aszályos, de a különbségek elképesztőek. Van, ahol harminc nap alatt 150 mm csapadék hullott, máshol ugyanennyi idő alatt 17 mm. Ez miért van? És egyáltalán: honnan érkezik mostanában a csapadék a Kárpát-medencébe?

Goda Zoltán: Ha most elkapok egy esőcseppet a levegőben, akkor ma már rendelkezésünkre áll az a technológia, hogy meg tudjuk mondani, hogy ez honnan érkezett. […] Így nagyon jól nyomon követhető, hogy az itt hullott csapadék jelentős része származik a mediterráneumból, egy része az Atlanti-óceánból, és végül egy szűkebb réteg, ami helyi keletkezésű. […] Mostanában utóbbi jelenség, amikor helyben tud csapadék keletkezni, meglehetősen ritkán fordul elő. […] Önmagában a területi különbségek nem meglepőek. Magyarország az éghajlatváltozás előtt is egy nagyon színes terület volt. Amilyen kicsi, annyira színes. Amit most érzünk: az éghajlatváltozás tovább torzított egy meglevő régi jelenséget.

Dedák Dalma: Mostanában azt látjuk, hogy hosszú aszályos időszakokat rendkívül intenzív csapadékok váltanak le. Ennek az a magTavasszal attól lehetett tartani, hogy megismétlődik a 2022-es aszály. Most úgy tűnik, ez mégsem következik be. Milyen szezont zár majd a mezőgazdaság?

Dedák Dalma: Az év eleji borzalmas hidrológiai helyzet és a júniusi aszály együtt katasztrofális évet vetített előre, tehát a 2022-es évnél is sokkal rosszabbat. A mezőgazdaságnak óriási nagy szerencséje, hogy július elején viszonylag hamar jött egy hidegfront, jöttek a ciklonok, jöttek nagy mennyiségű csapadékot hozó események, és ez a mezőgazdasági termést tulajdonképpen megmentette. Ez nem azt jelenti, hogy akkor most is 8-9 tonna/hektáros kukoricahozam lesz, viszont az ország nagy részén lesz kukorica. Nyilván a legszárazabb területeken, a Dél-Alföldön most is katasztrofális a helyzet. A Közép-Tiszán is nagy bajokat látunk.

Miért annyira fontos a vízvisszatartás, a beszivárgás elősegítése?

Dedák Dalma: A felszín alatti vízkészletek megtartása, megőrzése és az utánpótlódása kulcsfontosságú. Bárhogyan is változik az éghajlatunk, a vízkörforgásban bár résztvevő, de a légköri párolgáshoz kevéssé hozzátevő felszín alatti vízkészletek tudják megalapozni azt, hogy az extrém száraz időszakokat képesek legyünk átvészelni. […] A felszín alatt mélyebben húzódó vizek visszapótlódása sajnos lassú folyamat. Ennek ellenére, ahol nincsen rendelkezésre álló felszíni víz, ott szerencsétlen gazdálkodó nem tud mit csinálni, mint hogy kutat furat, és abból fog öntözni.

Goda Zoltán: Vannak becslések, melyek szerint az elmúlt tíz-tizenegynéhány évben körülbelül 18-20 köbkilométernyi víz tűnt el a felszín alól Magyarországon. Ez ilyen felfoghatatlanul nagy szám, közel tíz Balatonnyi víz.

Időjárási szélsőségek idején mindig előjönnek a kommentelők, akik szerint összeesküvés áldozatai vagyunk: mind az esőt, mind a vihart, mind a szárazságot elő lehet állítani mesterségesen. Van-e a konteóknak alapja?

Goda Zoltán: Régóta folynak kísérletek, hogy vajon hogyan tudnánk befolyásolni az időjárást. Ez tekinthető a geoengineering részének is. Amire képesek vagyunk valamilyen szinten, az a jégelhárítás, vagy inkább jégkármérséklés. […] Ebbe úgy tudunk beavatkozni, hogy mesterségesen rengeteg kondenzmagot juttatunk a levegőbe. A 70-es, 80-as években még rakétákkal lőtték ezeket, most már jó ideje talajgenerátorokkal párologtatják fel az ezüst-jodidot, mely segít elolvasztani a jeget. Hazánkban 2017 óta működik országos jégkármérséklő rendszer. […] A másik működő dolog felhőmagvasítás: ahol ezt művelik, ott körülbelül 5-15 százalékkal tudják a csapadék mennyiségét növelni. Tegyük hozzá: ez nem egy jelentős arány. […] A másik dolog, amit szoktak mondani, hogy ma már viharokat is tudunk csinálni, akár hurrikánokat is. Ez nem igaz. Ehhez olyan léptékű energiákat kellene megmozgatnunk, amire nem vagyunk képesek. […] A hurrikánok energiájának egyik forrása a kondenzációs hő, melyet úgy kell elképzelni, hogy ez egy akkora mennyiségű energia 24 óra alatt, amennyit az egész emberiség egy év alatt megmozgat.yarázata, hogy a melegedéssel nő a párolgás is. […] Sokkal több vizet képes befogadni a légkör, viszont sokkal nehezebben képződnek meg a felhők, és nehezebben csapódik ki a csapadék. Viszont amikor kicsapódik, az hirtelen és intenzíven történik.

ABLONCZY BÁLINT: „MI LAKODALMAT TARTUNK, VAGY TEMETÜNK: JÓZAN KÖZÉPÚT NINCS” – AZ UTOLSÓ SIKERKAPITÁNY BÚCSÚJA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2025.08.08.


Mennyből a pokolba: 1986 márciusában barátságos mérkőzésen a magyar labdarúgó-válogatott három-nullra legyőzte Brazíliát, majd ugyanez a csapat júniusban a mexikói világbajnokságon megalázó, hat-nullás vereséget szenvedett a Szovjetuniótól. E meccsről máig keringenek összeesküvés-elméletek. Közel negyven évvel az utolsó világbajnoksági részvétel után, egy újabb selejtezősorozat előtt olvastuk el Benedek Szabolcs József Attila-díjas író Mezey címmel az akkori szövetségi kapitányról nemrégen megjelent kötetét. Az életrajz nemcsak szurkolók számára izgalmas olvasmány: érthetőbbé válik az összecsukló Kádár-rendszer, a rendszerváltás utáni korszak, amelynek elzüllött futballjából hiába próbált elemelkedni Mezey György. Nagyinterjú egy focirajongó íróval...

ALKOTMÁNYELLENESEN ŐK AKARJÁK MAJD ELDÖNTENI, ÚGYHOGY NE FÁRADJANAK A VÁLASZTÓPOLGÁROK...

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2025.08.06.


A briliáns Lánczi Tamás, a hatalomelmélet kormányhoz szelídített házientellektüelje, a Szuverenitásvédelmi Hivatal önkényvédelmi főmegbízottja és gondolati áramszünete újabb történelmi tettet vitt véghez, midőn közhírré tette: „Feljelentést teszek az alkotmányos rendet veszélyeztető Fleck Zoltán ellen.”

Ehhez a Torquemadát idéző bátorsághoz hasonlót utoljára az inkvizíció fénykorában láttunk (meg talán a Péter Gábor vezette ÁVH-nál). De Lánczi nem középkori főinkvizítor. Ő egy hivatal. Egy létforma. Egy olyan szerv élén áll, amely semmit sem véd, de bárkit elér.

Ha az alkotmányos rend sérül, ő ott terem – kivéve, ha az alkotmányos rendet épp a főnökei bontják le, mert akkor a fülét a hatalom zsebében felejti. Most sem lenne semmi akadálya annak, hogy akár már holnap Orbán Viktor ellen is feljelentést tegyen. Végül is: ha Fleck Zoltán veszélyes, akkor egy alkotmány nélküli önkényt működtető miniszterelnök csak megér egy rendőrségi jegyzőkönyvet. Nem igaz?

Persze lehet, hogy Lánczi csak azt nem tudja, mi zajlik az országban. Eltakarta előle a kilátást a Hivatal logója. Vagy a saját önteltsége.

Nem baj. Segítünk neki.
Szívesen!

„Mi pedig eldöntöttük, hogy se a Tiszát, se a DK-t nem engedjük kormányra, mert azt akarjuk, hogy Magyarországnak békepárti és nemzeti kormánya legyen.”

A mondat alanya a többes szám első személy: „mi”. Ez a „mi” nem a választópolgárokra, hanem Orbánra és hatalmi körére utal. Az „eldöntöttük” szó végleges döntésről beszél, nem politikai véleményről vagy célról, hanem szuverén aktusról: mi döntjük el, ki kormányozhat Magyarországon. Ez önmagában is alkotmányellenes: a hatalom gyakorlása a választópolgároké és az általuk megválasztott parlamenté, nem egyetlen párté vagy vezetőé.
„…hogy se a Tiszát, se a DK-t nem engedjük kormányra…”

Ez a mondatrész nem politikai harcot vagy választási versenyt ír le, hanem a politikai rendszer alapelvének – a kormányváltás lehetőségének – kizárását. A „nem engedjük” kifejezés nem vereséget, hanem blokádot jelent: bárhogy is szavaz a nép, ők nem lehetnek kormányon. 
Orbán tehát előre kijelenti, hogy nem hajlandó tudomásul venni semmilyen választási eredményt, ha az nem az ő pártjának kedvez. Ez teljes körű szembefordulás a demokrácia alaptézisével, amely szerint a hatalom a néptől ered, és a nép választás útján bármikor leválthatja a kormányt.

A hatalomgyakorlás elvileg a következő módon történik Magyarországon – még Orbán 2011-es Alaptörvénye szerint is, ld. B cikk (3-4): „A közhatalom forrása a nép. A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.”

Orbán kijelentése: 1. megsérti a választás szabadságát, 2. megsérti a parlamentáris kormányzás alapelvét, 3. megsérti a politikai pluralizmust, mivel egyes pártokat előzetesen kizár a hatalomgyakorlás lehetőségéből.

A „nemzeti és békepárti kormány” zárómondat szerepe: ideológiai homogenizáció
„…mert azt akarjuk, hogy Magyarországnak békepárti és nemzeti kormánya legyen.”

Ez az indoklás ideológiai kizárólagosságot jelent: 1. Aki nem „békepárti” vagy „nemzeti” Orbán definíciója szerint, az nem legitim kormányzó erő. 2. A mondat világossá teszi, hogy a Fidesz a saját politikai ideológiáját tette meg a kormányzóképesség előfeltételévé. 3.Mindenki más, még ha választást is nyerne, illegitimnek számít, és a hatalmat nem kaphatja meg.

Ez szembemegy a demokratikus váltógazdaság elvével, amely szerint minden parlamenti pártnak esélye van kormányra kerülni, ha a választók úgy döntenek.

Orbán mondata a hatalom örökös birtoklásának nyílt bejelentése. Ez a kijelentés nem csupán egy választási stratégia, hanem a rendszer lényegét leplezi le: 1. Orbán szerint a választás nem a kormányról dönt, hanem legfeljebb megerősíti a már eldöntött hatalomgyakorlást. 2. A Fidesz önmagát a nemzet kizárólagos képviselőjeként definiálja, a többieket pedig külső és belső ellenségként. 3. Ez nem demokrácia. Ez rendszerszintű autoriter hatalomgyakorlás, amelynek legitimációs szertartása a választás, de nem meghatározója.

Ez a mondat egy puccs bejelentése – választások előtt. A demokráciák történetében az ilyen kijelentések mindig az alkotmányos rend felfüggesztését előzték meg. Orbán ezzel a mondattal nem csupán illiberális rendszert legitimál, hanem a demokratikus kormányváltás lehetőségét is nyíltan megtagadja.

Végezetül Orbán mondata nemcsak a politikai ellenfelek kizárására szolgál, hanem a választók aktív elrettentésére is. A kijelentése egy előre bejelentett fenyegetés, amely világossá teszi: 1. Ha ezekre a pártokra szavazol, szavazatod értelmetlen lesz. 2. A Fidesz úgyis megtartja a hatalmat, mert „nem engedi” más kezébe. 3. A politikai alternatíva illúzió, tehát ne próbálkozz. Mindez klasszikus hatalomtechnikai manipuláció: a cél demoralizálni, passzivitásra kényszeríteni, elbizonytalanítani a választót.

Az üzenet az alábbi reakciókat válthatja ki a választóból: 1. „Akkor semmi értelme elmenni szavazni.” 2. „Hiába győz az ellenzék, úgysem lesz kormányváltás.” Ez tehát tudatos pszichológiai nyomásgyakorlás, a választói akarat megtörése a reménytelenség és a hatalmi arrogancia együttes szuggesztiójával.

Ne aggódjon feleslegesen a grandiózus Lánczi Tamás: biztos akadnak majd, akik a beszélőre kis élelmiszercsomagokat visznek majd Orbán Viktor számára.

ORBÁN NEM AZ A TÍPUS, AKI ÁTADJA A HATALMAT

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2025.08.07.



Orbán nem az a típus, aki átadja a hatalmat...

KOVÁCS ZOLTÁN: MAGYARORSZÁG, VIGYÁZZ

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2025.08.08.


Újságírók, politológusok, különböző szakmák elismert emberei ülnek az asztalnál, és aktuális politikai kérdéseket vitatnak meg. Többnyire népszerű és érdekes műsorok, a résztvevők általában ismert emberek, aktuális eseményekről mondanak véleményt. Újabban vissza-visszatérő téma Lázár János az utóbbi időkben intenzív szakaszba lépő politikai szerepvállalása. Két-három naponta fölugrik egy köztéri padra, és parázsló beszédeket mond. Maradandó alakítását Kisvárdán mutatta be a nem túl nagy számban egybegyűlt sereglet előtt: „Nekem személyesen teljes egészében elegem van a luxizásból, a repü­lő­zés­ből, a jachtozásból és az egészből, amit néhány ember ebben az országban a megteremtett lehetőséggel csinál. A Fidesz nevében azt várjuk el, hogy ezt minél hamarabb hagyják abba.” Már akkoriban sem volt egészen világos, mit jelent a Fidesz nevében üzenni a luxizóknak, merthogy a luxizók túlnyomórészt fideszesek vagy a Fidesz környékén lődörgők. Sőt Lázár maga is az, mégpedig az urizálón luxizó alkategória, lovasparkkal, kastéllyal, fácánvadászatokkal, ingatlanokkal és vidéki földbirtokokkal (forrás a vagyonbevallása).


Erről kellene véleményt mondaniuk a meghívottaknak, de hát mit lehet erről mondani? Azt, hogy van egy ember, aki politikailag kettős életet él? Ez akkora közhely, mintha azt mondanám, Shakespeare jelentős drámaíró volt. A miniszter egyik énje föllép a szószékre, és leleplezi azt az életformát, amiből maga is való, hiszen amikor lelép a magaslatról, hazahajt a kastélyába, és a napi fáradalmakat fácánozással, lovászkodással üti el...

MILYEN VÁLTOZÁSOKAT HOZHAT AZ ÚJ UNIÓS MÉDIASZABÁLYOZÁS A MAGYAR MÉDIAVISZONYOKBAN?

JELEN HETILAP PODCASTJA
Szerző: JELEN HETILAP
2025.08.08.



A Connect Europe Egyesület és a Mérték Médiaelemző Műhely együttműködésében készült, az EMFA várható hatásait elemző tanulmánysorozat első elemzésének megjelenése kapcsán beszélgetett Lakner Zoltán, a Jelen főszerkesztője Bodrogi Bea médiajogásszal és Polyák Gábor médiakutatóval az Európai Médiaszabadság Törvény tartalmáról és a várható hatásaival a magyar médiaviszonyokra.

DONALD TRUMP OLYAN, MINT A TEJBETÖK | KIS-BENEDEK JÓZSEF

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2025.08.07.



A Reggeli személy 2025 augusztus 7-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő volt.

FLECK ZOLTÁN: PONT AZ UTCAI ERŐSZAKOT SZERETNÉM MEGELŐZNI I FÜLKE

FÜLKE / HVG PODCAST
Szerző: HVG
2025.08.07.



Jogi forradalomról beszélt azon a bizonyos tiszás felvételen, a párthoz pedig semmi köze – mégis egybemossák Magyar Péterrel, valamint rákenik, hogy véres utcai zavargásokat akar, holott valójában egyik sem igaz. Fleck Zoltán jogász-szociológussal Kacskovics Mihály Béla beszélgetett.

ORSZÁGOS KERESKEDELMI SZÖVETSÉG: AZ ÉLELMISZEREK VÁRTNÁL NAGYOBB DRÁGULÁSA AZT MUTATJA, HOGY AZ ÁRRÉSSTOP HOSSZABB TÁVON HATÁSTALAN AZ INFLÁCIÓVAL SZEMBEN

NÉPSZAVA
Szerző: NAGY MARTIN
2025.08.08.


Az szervezet szerint az árréstop az egyszeri hatása kimúlt, ma már nem szolgálja az infláció csökkentését, ezért indokolt az augusztus végi megszüntetése.


A mai inflációs adat legkellemetlenebb meglepetése az élelmiszer áremelkedés. Az Országos Kereskedelmi Szövetség emiatt úgy látja, hogy az árréstop az egyszeri hatása kimúlt, ma már nem szolgálja az infláció csökkentését, éppen ezért indokolt az augusztus végi megszüntetése – írta lapunkhoz eljuttatott közleményében az OKSZ.

Mint arról beszámoltunk, a KSH pénteki jelentése szerint az elemzői várakozásoknál lassabban csökkent a fogyasztói árak emelkedése. 4,3 százalék volt az éves infláció júliusban, júniushoz viszonyítva pedig átlagosan 0,4 százalékkal voltak magasabbak az árak. Egy év alatt az élelmiszerek ára 5,9 százalékkal nőtt – a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 4,6 százalékkal –, ezen belül a csokoládéé, kakaóé és a kávéé 20 százalékkal, az őszibaracké 85,4 százalékkal emelkedett. Az élelmiszerek ára egy hónap alatt, júniushoz képest pedig 0,3 százalékkal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 0,4 százalékkal).

„Az élelmiszerek vártnál nagyobb (éttermi árak nélkül is 4,6 százalékos) áremelkedése azt mutatja, hogy az árrésstop hosszabb távon hatástalan eszköz az inflációval szemben. Az egyszeri hatáson túl nem is lehet az, miután a 2024 második felében indult áremelkedési hullámot nem a kiskereskedelmi árrés alakulása okozta”

– közölte Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára...

DURVÁN CSÖKKEN A SZÜLETÉSSZÁM, MÁR A MAGÁNSZÜLÉSZETEK SEM HASÍTANAK – MUTATJUK AZ OKOKAT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2025.08.04.


Az év első felében 85 százalékkal többen haltak meg Magyarországon, mint ahányan születtek. A születések számának visszaesése egész Európát sújtja, ám Magyarországon a helyzetet súlyosbítja az állami szülészeti ellátás szabályainak szigorítása. A hálapénz megszüntetése után hozott intézkedések megroppantották a családbarát állami szülészeteket, de akkora a beszakadás a születések számában, hogy tavaly már a magánszülészetek forgalma sem tudott növekedni. Exkluzív háttér a magyar demográfiai katasztrófa okairól...

LIGETI MIKLÓS: MATOLCSY NEM ÚSZHATJA MEG A BÖRTÖNT

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2025.08.03.



Matolcsy Györgyöt el kellene számoltatni, felelősségre kellene vonni a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak ügyében – jelentette ki Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország Alapítvány jogi igazgatója a KlikkTV Mélyvíz című műsorában.

Ligeti Miklós szerint az „ősbűn” az alapítványok létrehozása volt, amire nem lett volna joga a jegybanknak, ahogy arra sem, hogy ezeknek 260 milliárdos vagyont juttasson. Ezek az alapítványok (amelyekből később egy lett) ennek a pénznek szinte az egészét nem arra a célra használták fel, amire a létesítő okiratuk őket felhatalmazta, hanem magántőkelapokba tolták át a közpénzt, ami a Matolcsy-klán gazdagodását szolgálta.

Ligeti Miklós kijelentette: ebben az ügyben jogállami körülmények között nem lehet megúszni a börtönbüntetést. Hozzátette: nagyon nehéz nem a jegybank korábbi elnökére gondolni, mint felelős személyre, mivel Matolcsy György volt az, aki az alapítványok létrehozásáról és a vagyonjuttatásról döntött. Egy bírósági ítélet már 2016-ban megállapította, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítóként maga bízta meg az alapítvány kurtatóriumának tagjait, tehát Matolcsy György megtartotta a közvetlen irányítást az alapítvány fölött. Úgy véli, minimálisan az lenne elvárható, hogy őt megkérdezzék és számon kérjék ennek a pénznek a sorsáról.

Ligeti Miklós a beszélgetés során elmondta azt is, hogy ha a jövő évi választáson nem szerez kétharmados többséget az új kormány, azt senki és semmi nem fogja tiltani, hogy a 2010 utáni piszkos ügyek szerződéseit teljes egészében nyilvánosságra hozzák.

Hatvanpusztával kapcsolatban – amit egy „közpénzes giccsnek” tart – elmondta, hogy ami ott épült, „a legnagyobb NER-es hazugsággal” sem lehet gazdaságnak nevezni. Ha oda kerül a sor, a tulajdonosnak el kell számolni azzal, hogy honnan volt erre az építkezésre pénze, mert az Orbán-család tagjainak ismert jövedelmeivel nem magyarázható.

2024-BEN TÖBB EZER NÉMET LAKÁST VETT AZ MNB-ALAPÍTVÁNY LENGYEL CÉGE, PEDIG MÁR AKKOR NYAKIG ÜLT AZ ADÓSSÁGBAN

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2025.08.08.


Képzeljük el, hogy súlyos likviditási válságban van egy gazdasági cégcsoport. Ilyenek például az MNB-alapítványok pénzét kezelő Optima-cégek, amelyek tartoznak, tartoztak a kecskeméti Neumann János Egyetemnek, az MBH Banknak, de mindenféle svájci kötelezettség előtt is álltak. Ebben a szorongatott helyzetben elképzelhető, hogy egy cég abban bízik, a nála lévő eszközökkel megoldja a nehéz időszakot. Az Optima egyik érdekeltsége, a lengyel GTC ingatlancég például rendkívül nagy értéket birtokol, sok ingatlan van a portfólióban, varsói, budapesti, zágrábi, szófiai irodák.

Tavaly év végén azonban, annak ellenére, hogy már eleve szétfeszítette az adósság, a GTC váratlanul bejelentette: óriási lakáscsomagot vásárol Németországban. A cég egy németországi lakóingatlan-portfóliót vett a szintén tőzsdén jegyzett, svájci ingatlanbefektetőtől, a Peach Property Group AG-től. Az 5165 lakóingatlant, 47 kereskedelmi egységet, 71 egyéb ingatlant és 2108 parkolót magában foglaló, megközelítőleg 325 ezer négyzetméter bérbe adható területet tartalmazó portfólió alapvetően három, nem túl jelentős németországi város, Kaiserslautern, Helmstedt és Heidenheim települések környékén található. A közlemény szerint a kihasználtság elég magas, 87,4 százalék...

OSZKÓ PÉTER: JÖHET A LEMINŐSÍTÉS? | 24.HU

DELLA / 24.HU
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2025.08.06.



Akkor nyerne biztosan a Fidesz, ha jövő áprilisig megduplázza a béreket. A gazdasági helyzet azonban rossz, leminősítés sem elképzelhetetlen. A fiatalokkal nem ért szót Orbán Viktor, a lakásprogramja csapdákat rejt. Oszkó Péter volt a Della vendége.

LAKNER ZOLTÁN: MÁR HATVANPUSZTÁRÓL ÉS MAGYAR PÉTERRŐL IS KÉNYTELEN BESZÉLNI ORBÁN VIKTOR

SZABAD EURÓPA / ELEMZŐ
Szerző: BENYÓ RITA
2025.08.08.



„Orbán Viktor úgy lépett be a digitális térbe, mint Vágási Feri az internetbe" - mondja Lakner Zoltán, aki szerint a Digitális Polgári Körök csak egy fedő sztori. A miniszterelnök podcastokban és fesztiválokon tematizál, miközben három Bokros-csomagnyi megszorítás nyomja a gazdaságot, és kénytelen olyan ügyekről is beszélni, amelyeket eddig elkerült: Hatvanpuszta, az infláció, a stagnálás, vagy éppen Magyar Péter.

AMIT ORBÁN ELSZALASZTOTT: ÜTŐKÁRTYA VOLT A KEZÜNKBEN SZÉKELYFÖLD ÜGYÉBEN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: HORVÁTH CSABA BARNABÁS
2025.08.07.


Létezhet egyszerre atlantista és határozottan nemzeti érdeket érvényesítő geopolitikai nagystratégia Magyarország számára? Történész–politológus vendégszerzőnk szerint nagyon is. Horváth Csaba Barnabás állítja: ha ennek megfelelő külpolitikánk lett volna, a Székelyföld autonómiája is közelebb lehetne ma a megvalósuláshoz. Egy elképzelt magyar külpolitikai nagystratégia körvonalai.


Magyarország külpolitikája évtizedek óta két látszólag kibékíthetetlen pólus között őrlődik: a nyugati szövetségi rendszerhez hű passzív igazodás és a nemzeti szuverenitást hangsúlyozó, a nyugati szövetségi rendszerrel szembekerülő különutas politika között. De valóban választanunk kell? Meggyőződésem, hogy ez hamis dilemma: létezhet olyan külpolitikai nagystratégia, amely egyszerre épít a szövetségi hűségre és a nemzeti érdekek képviseletére. Ebben a cikkben a legközelebbi kérdésektől indulva – a szomszédsági viszonyoktól és a térség törékeny geopolitikai egyensúlyától – haladok a tágabb horizont felé: a kelet-közép-európai együttműködés, az európai hatalmi viszonyok és végül az ázsiai összefüggések felé, bemutatva, hogyan rajzolódhat ki egy Magyarország számára is működőképes, atlantista-érdekérvényesítő nagystratégia...

VISSZAVONUL L. RITÓK NÓRA: "NEM TUDJUK ALÁTÁMASZTANI A KORMÁNYZATI SIKERKOMMUNIKÁCIÓT"

PÉNZCENTRUM
Szerző: HAJDU LÁSZLÓ
2025.08.05.


"Nem elég egy ember élete" – 25 év után hátralép a napi operatív munkától L. Ritók Nóra, a Prima Primissima közönségdíjas pedagógus, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója. Az ország egyik legsúlyosabb társadalmi problémája, a generációs szegénység ellen létrehozott komplex modellje ma már hivatkozási alap szakmai körökben – itthon és külföldön is. A Pénzcentrumnak adott interjúban őszintén beszél a kudarcokról, a rendszerhibákról, a kiégés veszélyeiről és a közösség erejéről. Bár visszavonul az operatív vezetéstől, stratégiai kérdésekben, kommunikációban és ügyképviseletben továbbra is aktív marad – mert, mint mondja, a probléma generációk alatt keletkezett, így a megoldása sem fér bele egyetlen ember munkában töltött életébe.

Pénzcentrum: „25 éve a gyermekszegénység ellen” – hirdeti az Igazgyöngy Alapítvány holnapja. Meséljen a kezdetekről!

L. Ritók Nóra: Az Alapítvány egy alapfokú művészeti iskola létrehozásával indult, amely hat, Berettyóújfalu környéki településen 600 tanulóval működik, de már rég túlmutat az oktatáson. Ma már inkább a gyermekszegénység elleni küzdelem a vezérfonal az alapítvány munkájában, de ezt támogatja a művészettel nevelés is, ami azonban nemcsak a hátrányos helyzetű gyerekek fejlesztésében sikeres. Az ország egyik legszegényebb térségében dolgozunk, ahol – az említett – 600 gyermek 70%-a hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetben éli a mindennapjait.

Pénzcentrum: Mi a módszertana az iskolának?

Hármas fókuszú, az egész személyiségre ható fejlesztés. Első a vizuális kommunikáció fejlesztése. Ezt holisztikus szemlélettel, más tantárgyakhoz kapcsolódva, a mai vizuális világ kihívásaira választ adó módszerrel közvetítjük a gyerekek felé. Fontos elem az egyénre szabott hátránykompenzálás, legyen az a finommotorika, a vizuális memória, megfigyelési képesség, figyelemkoncentráció, a logikai gondolkodás fejlesztése, vagy az információgyűjtés és felhasználás megtanítása. Ezeken túlmutat a szociális kompetenciák erősítése, a személyes és társas képességek fejlesztésének folyamatos fókuszban tartása. Mindez az alkotási folyamatba ágyazva remekül fejleszthető. A módszer folyamatosan fejlődik, és terjed. Használják a határon túli magyar iskolákban, és 10 éve a helyi tankerület három járásában, 43 iskolában sikerrel építjük be. Online tanfolyamuk, kiadványaink iránt is folyamatos az érdeklődés. Sajnos nem teljesült az a vágyunk, hogy része legyen a központi módszertannak. Ma is „pilot” programként működik, annak ellenére, hogy egyértelműen pozitív hozadékai vannak a fenti célok tekintetében...

„EZ NEM EGY GAZDASÁG, HANEM GAZDAGSÁG” – KUKKOLÁS ÉS SZAFARI AZ ORBÁN-MÉSZÁROS SZOMSZÉDSÁGBAN

24.HU
Szerző: 24.hu
2025.08.03.



Hadházy Ákos Hatvanpusztára szervezett tüntetést, hogy aki akarja, a saját szemével nézhesse meg: félkész mezőgazdasági épület vagy luxuskastély épül-e a miniszterelnök apjának birtokán. Létrákra volt szükség ennek eldöntéséhez, de aki jól figyelt, antilopot és robotfűnyírót is láthatott.

HATVANPUSZTA: FÉLKÉSZ GAZDASÁG 😢 | MCC FESZT: ORBÁN ELHOZTA A FÉNYT

L1
Szerző: L1
2025.08.05.



Morális Bölény: Kelet-európai abszurd. Hadházyék Hatvanpusztán tüntettek. Fideszes fiatalok.

"A FIDESZNEK TÁRSADALMI BÁZISA MÁR NINCSEN, CSAK KLIENTÚRÁJA" // KÉRI LÁSZLÓ ELŐADÁSA NAGYADORJÁNBAN

KONTROLL
Szerző: KONTROLL
2025.08.04.



Kéri László politológus előadása a székelyföldi Nagyadorjában, az erdélyi Tisza Szigetek Közösségi Párbeszéd Táborában 2025. augusztus 2-án.

EZ EGY INFORMÁCIÓS AUTOKRÁCIA - AZ EMBEREK FOLYAMATOS AGYMOSÁSBAN ÉLNEK

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2025.08.04.



A Reggeli személy 2025 augusztus 4-i adásában Szénási Sándor vendége Sik Endre szociológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont vezető kutatója volt.

A FIDESZ-GÉPEZET MÉG KAPÁLÓZIK, DE MÁR TÚLJUTOTT A HOLTPONTON | HETES STÚDIÓ

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2025.08.03.



A Hetes stúdió 2025. augusztus 2-i adásában Szénási Sándor Bolgár Györggyel, Korpás Krisztinával, valamint Gulyás Balázzsal, a Gulyáságyú Média alapító szerkesztőjével beszélte meg a hét legfontosabb hazai és nemzetközi eseményeit.

A FIDESZ POLITIKUSAI MÁR NEM HISZNEK A TÚLÉLÉSBEN

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2025.08.04.



Katona Tamás szerint Orbán Viktor még bízik abban, hogy túlélheti ezt a helyzetet, azonban jól láthatóan a Fidesz-vezérkar többi tagja már sokkal bizonytalanabb. A KSH egykori vezetője, volt pénzügyi államtitkár minderről a KlikkTV Mélyvíz című műsorában beszélt.

Katona Tamás szerint attól még nagyon messze vagyunk, hogy a jelenlegi hatalom elismerje, tönkretették a magyar gazdaságot, zsákutcába jutottunk és egy mélyülő válságban vagyunk. Példaként említette, hogy az idei első félévben 0,1 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye a tavalyi első félévhez képest, de ezt feltehetően Orbán Viktor nem teljesen érzékeli.

Az, hogy a kormányfő bizalma továbbra is töretlen a nemzetgazdasági miniszterben, Katona Tamás szerint nem véletlen, ugyanis Nagy Márton mindig azt mondja és azt teszi, amit Orbán Viktor hallani és látni akar. Ebből adódóan a gazdaság irányát tekintve teljesen reménytelen bármilyen változtatásra gondolni a jelenlegi hatalom részéről, rendszerváltás nélkül ez a gazdaságpolitika nem fog megváltozni.

HA Ő LETT VOLNA VARGA JUDIT FÉRJE...

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2025.08.05.


„Ha én lettem volna Varga Judit férje, akkor valószínűleg ő lenne Magyarország első női miniszterelnöke” – mondta Orbán, és ezzel egyetlen mondatban sikerült megágyaznia a vezéri hímsovinizmus kanonizált alapgondolatának.

Nem politikai értékelés volt ez, hanem nászajándék-kritika. Ez már a posztpolitika világa, az első éjszaka jogán kiosztott tárca. Vagyis egy modern kori ius primae noctis, ahol a női karrier nem érdem, hanem vezéri kegy árnyéka. Ahol a hatalom nem választás, hanem hálószobai alkalmasság kérdése.

Ez már nem is szimpla hímsovinizmus, ez hatalmi pornográfia. A nő: pozíció. A férfi: tulajdonos. A vezér pedig háremmesterként osztja a sorsot, az irgalmat, az udvari szerepeket. Ki lehet úrnő, ki marad udvarhölgy, s ki pottyan a belső traktus legmélyére.

Valóságos hárempolitika. Egy olyan rendszer, ahol a közhatalom nem választói bizalomra, hanem a vezérbika tesztoszteronjára épül. Ahol a női pálya nem önálló életút, hanem egy meg nem történt frigy alternatívája.

És miért pont Varga Judit? Novák Katalint nem akarta feleségül venni? Esetleg Schmidt Máriát? Vagy ők csak az udvar másik traktusába tartoznak? Egy jó szultán tudja, melyik asszonyt melyik szőnyegen fogadja.

Itt vagy mindent elborító ízléstelenségről van szó, vagy az agyat elborító elmebajról. Egy ország miniszterelnöke nyilvánosan képzeli magát nászéjszakás megváltónak, női sorsok kovácsának, hatalmi házasságok ki nem mondott hőseként. Hamisítatlan vezéri delírium ott, ahol a hatalom nem szolgálat, hanem birtok; nem közmegbízás, hanem férfiassági próbatétel 
– és egyben igyekezet a hormonháztartás egyensúlyban tartására.

Pedig Varga Judit politikai karrierjét nem az Orbánnal meg nem kötött frigy törte derékba. Hanem a Pegasus-ügy. A jogállamiság felszámolásában játszott szerepe. A pedofilbotrányban tanúsított némasága. Csakhogy ezekről most nem beszélünk. Mert jött a vezéri narratíva, s imigyen folytatja Orbán: „de miután én már elkeltem korábban, és a férfiirigység megölte az ő életét…” Tehát emitt minden kizárólag a férfiakon múlik: az egyik fölemel és felmagasztosít, a másik letaszít és bukásra ítél. A kettő között a nő, akinek a sorsát sohasem saját maga, csak a jó vagy rossz választás determinálja.

Ez bizony újkori lepedőmutogatás. Ahol a nő értéke attól függ, melyik férfihoz tartozott vagy nem tartozott. Ahol nem az számít, hogy mit tett, hanem hogy kivel feküdt volna le. Ez a logika vezette a szüzességi vizsgálatokat, a háromnapos esküvő utáni lepedőellenőrzéseket, a becsületgyilkosságokat, ahol az apa, a testvér vagy a férj ölt, ha úgy hitte, a nő megszégyenítette a családját. Ahol a női élet egyetlen értékmérője a férfi büszkesége.

A vezér pedig végiglegelteti a tekintetét a felhozatalon, mint egy Freudnál vendégszereplő pocakos keleti szultán, és miközben másokat vádol férfiirigységgel, saját maga csurgatja a nyálát a meg nem történt hatalmi párzások fölött. Igazi udvari álomvilág. Egy hárem-logikával működő állam, ahol a nők státuszát az dönti el, hogy lefeküdtek-e vele – ha másként nem, legalább képzeletben. A férfiakét pedig az, kik tartoznak a szultán szűk köréhez, miután szag- és vizeletmintával, valamint dominanciaviselkedéssel kijelölték territóriumukat. Aztán vagy felemelkedés lesz belőle vagy bukás, de ez már nem a nőre tartozik.

A hatalom immár ténylegesen megbuggyant. A vezér már nem egyszerűen uralkodik, hanem narratív nászéjszakákat tart, múltat és jövőt ágyban és trónon dőlni láttat. És mi, alattvalók, nézzük, melyikünk válik épp meg nem történt hálótárssá.

És akkor játsszunk el a gondolattal. Mi lett volna, ha Orbán Viktor történelmi léptékben is bekapcsolódik a női felemelkedésbe, mint házastárs?

Kleopátra, aki kilenc nyelven tárgyalt, birodalmakat igazgatott? A NER-ben legfeljebb a külügyminiszter Facebook-oldalát szerkeszthetné, saját néven soha nem szólalva meg.
Theodóra császárné, a Bizánci Birodalom történetének legbefolyásosabb császárnéja, aki törvényt hozott a prostituáltak védelmére? Nálunk már az esküvő előtt kiátkozza a KDNP.
Izabella királyné, aki Kolumbuszt elindította Amerikába? Orbán mellett legfeljebb engedélyt kapott volna, hogy a tihanyi komp menetrendjét egyeztethesse, ha előtte főz és elmosogat.
És ha már így szóba került a különleges férji alkalmasság, hadd kérdezzük meg: vajon Szijjártó Péterrel meddig terjed ez a különleges kapcsolat? Nem lett belőle miniszterelnök, csak külügyminiszter. Lehet, hogy itt nem is volt szükség jegygyűrűre: elég volt egy hosszú pillantás? És mi a helyzet Mészáros Lőrinccel? Őt is felemelte, sőt, az ország egyik leggazdagabb emberévé tette. Talán ott is munkált valami mélyebb, ösztönösebb vezéri kötődés?

Mert ha a női felemelkedést ágytól és jegygyűrűtől tesszük függővé, s ha a politikai sorsok a vezér intim elképzeléseinek alakításán múlnak, akkor ideje rákérdezni a többiekre is. Kinek a kezét fogta még meg? Kit emelt föl egyetlen pillantással? És ki az, akit azért nem választott, mert a képzeletében már rég túl voltak a nászéjszakán?

És mi lett volna, ha Golda Meir került volna képbe? Ő túl okos volt. Túl autonóm. Túl zsidó.
Nem szép, de nem is próbált az lenni. Nem kérte, hogy felemeljék. Igazi vezető típus. Pont az, akitől a NER reflexből hátrál. Ha Orbán lett volna a férje, Golda Meir legfeljebb egyszer fordult volna hátra – amikor bekiabál a konyhába:
– Golda, nincs vasalt ingem!
Mire ő csak annyit mondott volna:
– Akkor alapíts egy államot, és kérj tőle inget is.