Szerző: SOMLAI-FISCHER ÁDÁM
2026.04.30.
Hiteles, felkészült emberek kerülnek most kormányra Magyarországon. Vitézy Dávidot személyesen is ismerem és nagyon tisztelem – hatalmas öröm ebben a szerepben látni. Lannert Judit a magyar közoktatás egyik legelismertebb kutatója, és amit tőle a kreatív tanulásról és az esélyegyenlőségről olvastam, az a szívemből szólt. Kármán András a pénzügyhöz, évtizedes jegybanki és EBRD-tapasztalattal. Orbán Anita a külügyhöz. Sorolhatnám.
Most a bizalom ideje jött el. Szerintem a legtöbb, amit tehetünk, hogy bizalmat adunk nekik. Hadd kezdjenek el dolgozni. Ahelyett, hogy mindenki megmondaná, mi a legfontosabb dolga az új oktatási miniszternek, bízzunk Lannert Juditban. Így tudunk neki a legtöbbet segíteni. Mindannyiuknak.
Cégalapítóként ezt a saját bőrömön is megtanultam. Ha sikerült kiváló embereket felvennünk, a legfontosabb nem az volt, hogy irányítsuk őket, hanem hogy teret és bizalmat adjunk nekik. Akkor tudtak igazán jól dolgozni. Valahogy így érdemes most is gondolkodnunk. A kormány tagjai végre nem fölöttünk állnak, hanem nekünk dolgoznak. Adjunk nekik bizalmat és mozgásteret.
De ez nem minden. Sokszor látom magunkat olyan kultúrának, amely az államtól várja a megoldást, vagy a Nyugattól. A tapasztalatom mást mond. Mindenhol, ahol jártam és dolgoztam, azt láttam, hogy kis, aktív közösségek indították el a dolgokat.
A nagy ügyek is apró lépésekből születtek. Néhány emberrel.
Mit kezdjünk akkor a sok energiánkkal, a sok tenni akarásunkkal? Szeretnék röviden mesélni valamiről, amit már többször átéltem. Az állam mellett, az államon túl is van dolgunk. Civil társadalomként, emberként vagy akár cégként. És ez, a tapasztalatom szerint, nagyon izgalmas és boldog időszakot jelenthet: dolgozni valamiért, ami nekünk is fontos, és amivel értéket adunk másoknak is. A közösségünknek, az uniónknak, a világnak...
