ATV MAGYARORSZÁG / EGYENES BESZÉD Szerző: ATV MAGYARORSZÁG 2026.05.20.
Az iráni háború miatt évtizedes csúcsra ugrottak a globális kötvényhozamok, ami a vezető gazdasági elemzők szerint a kötvénypiacok lassú összeomlását vetíti előre. A fellángoló inflációs sokk és a váratlan kamatemelési félelmek miatt egyre nagyobb a pánik a befektetők körében.
Az Egyenes Beszéd vendége Csaba László közgazdász.
Sokkoló állításokkal és kemény kritikákkal érkezett a KliKK TV Mélyvíz című műsorában Laczó Adrienn ügyvéd, aki szerint a választási vereség után látványosan repedezni kezdett a NER rendszere. Az interjúban szóba kerültek a kegyelmi ügy legfrisebb részletei, a Fidesz bukása utáni politikai helyzet, valamint azok a háttérfolyamatok, amelyek szerinte egyre több embert késztetnek arra, hogy beszélni kezdjenek az elmúlt évek történéseiről.
Laczó Adrienn részletesen elemezte Magyar Péter legújabb bejelentéseit, a kegyelmi ügy jogi hátterét és Gaudi-Nagy Tamás szerepét is. Közben kemény véleményt fogalmazott meg a volt kormányzati szereplők viselkedéséről és a Fidesz jelenlegi állapotáról. Szerinte a párt elveszítette azt a „legyőzhetetlenségi mítoszt”, amely hosszú éveken át életben tartotta a rendszer stabilitását.
Az ügyvéd arról is beszélt, hogy egyre több ember keresi meg információkkal, és szerinte már belülről is bomlik a korábbi hatalmi struktúra. Úgy fogalmazott: „mindenki tud valamit”, és ahogy elindulnak az eljárások, egyre többen próbálják menteni a saját helyzetüket.
A beszélgetés során szóba került Balásy Gyula megszólalása, Rogán Antal neve, valamint az is, hogyan működik egy ilyen rendszer, amikor elkezdenek egymás ellen fordulni a szereplők. Laczó Adrienn szerint ez pontosan ugyanaz a mechanizmus, amelyet korábban bűnszervezetek ügyeiben bíróként már számtalanszor látott.
KLIKKTV / MÉLYVÍZ Műsorvezető: NÉMETH PÉTER 2026.05.20.
Sokkoló állításokkal és kemény kritikákkal érkezett a KliKK TV Mélyvíz című műsorában Laczó Adrienn ügyvéd, aki szerint a választási vereség után látványosan repedezni kezdett a NER rendszere. Az interjúban szóba kerültek a kegyelmi ügy legfrisebb részletei, a Fidesz bukása utáni politikai helyzet, valamint azok a háttérfolyamatok, amelyek szerinte egyre több embert késztetnek arra, hogy beszélni kezdjenek az elmúlt évek történéseiről.
Laczó Adrienn részletesen elemezte Magyar Péter legújabb bejelentéseit, a kegyelmi ügy jogi hátterét és Gaudi-Nagy Tamás szerepét is. Közben kemény véleményt fogalmazott meg a volt kormányzati szereplők viselkedéséről és a Fidesz jelenlegi állapotáról. Szerinte a párt elveszítette azt a „legyőzhetetlenségi mítoszt”, amely hosszú éveken át életben tartotta a rendszer stabilitását.
Az ügyvéd arról is beszélt, hogy egyre több ember keresi meg információkkal, és szerinte már belülről is bomlik a korábbi hatalmi struktúra. Úgy fogalmazott: „mindenki tud valamit”, és ahogy elindulnak az eljárások, egyre többen próbálják menteni a saját helyzetüket.
A beszélgetés során szóba került Balásy Gyula megszólalása, Rogán Antal neve, valamint az is, hogyan működik egy ilyen rendszer, amikor elkezdenek egymás ellen fordulni a szereplők. Laczó Adrienn szerint ez pontosan ugyanaz a mechanizmus, amelyet korábban bűnszervezetek ügyeiben bíróként már számtalanszor látott.
Szabó Balázzsal, a HOLD Alapkezelő vezérigazgatójával a magyar gazdaság állapotáról, a gazdasági válság okairól és felszámolásának lehetőségeiről, illetve a Tisza által megígért elszámoltatás buktatóiról beszélgettünk.
KULTÚRTÁJ / MAGYAR HANG PODCAST Műsorvezető: FICSOR BENEDEK 2026.05.20.
Ami értékes volt a Balatonon, azt a NER szinte mind elvitte. Egy vállalkozó nekem mesélte el először, hogy Mészáros Lőrincék hogyan kényszerítették az érdekeltségeinek átadására – mondta Kultúrtáj podcastunkban Dezső András bűnügyi újságíró, a Telex munkatársa, akinek most jelent meg új könyve: A magyar tenger kalózai a Balaton alvilágának és felvilágának történetét beszéli el a nyaralókultúra hőskorától a brutális maffiaháborúkon át az Orbán-rendszer országlásáig. Szerinte az elmúlt tizenhat évben azért is tűnhetett el az alvilág a magyar tenger környékéről, mert a NER elszívta a levegőt a bűnözők elől.
Erről is szó volt a műsorban:
– Hogyan reagáltak az alvilági körök a Fidesz bukására?
– Miért volt hamis Pintér Sándor mítosza?
– Hogyan vette át a maffia szerepét a NER a Balatonon?
– Kik és miért robbantottak fel menet közben egy terepjárót Balatonalmádinál?
– Mit meséltek az egykori bűnözők a véres leszámolásokról?
– Visszatérhet-e a kilencvenes évek vadnyugati állapota a Balatonra?
– Miért lesz nagyon kényes ügy a vagyonvisszaszerzés?
– Hogyan figyeltethetnek majd meg fideszes politikusokat?
– Mikor születhet könyv a NER tizenhat évének bűnözéséről?
MAGYAR NEWS ONLINE Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE 2026.05.20.
Magyarországon egyelőre csak a Magyar News Online-on látható ez a különleges gdanski videó Magyar Péter és Donald Tusk találkozójáról. A felvételen Magyar Péter ajándékot kap: a Szolidaritás eredeti jeléhez kapcsolódó, Jerzy Janiszewski által aláírt emléket, amelyet Donald Tusk szerint nemcsak az irodájában, hanem mindenekelőtt a szívében kell őriznie.
Magyar Péter beszédében elmondta: ez az első hivatalos külföldi látogatása Magyarország miniszterelnökeként, és kifejezetten kérte, hogy Lengyelországban kezdhesse. Felidézte, hogy a kampányban csaknem 700 magyar falut és várost járt be, és megígérte: ha felhatalmazást kap a magyaroktól, első útja Lengyelországba vezet.
Donald Tusk beszéde különösen erős politikai üzenetet hordozott. A lengyel miniszterelnök arról beszélt, hogy minden jó, ami Európában történt, Gdanskban kezdődött, és minden jó, ami Európában nemrég újrakezdődött, Budapesten indult el. Szerinte Magyar Péter győzelme és gdanski látogatása fontos jel Európának és a világnak: annak a jele, hogy az európai tavasz újra elindult.
A videó végén Magyar Péter magyarul is megszólalt a kint élő magyarokhoz, megköszönte a Krakkóban, Varsóban és Gdanskban kapott szeretetet, majd II. János Pál pápa szavaival üzente: „Ne féljetek!”
Ez a videó a lengyel–magyar barátságról, a Szolidaritás örökségéről, a magyar politikai fordulatról és Európa új reményéről szól.
DELLA / 24.HU GAZDASÁGI PODCAST Műsorvezető: SURÁNYI GYÖRY 2026.05.20.
Fél évnyi emelés az alacsony nyugdíjaknál, 20 százalékos Szja a másfél millió forintos jövedelmeknél – Surányi György így reformálná meg a költségvetést.
Valóban az Orbán-rendszer gazdaságpolitikája sodorta válságba Magyarországot? A KlikkTV műsorában Pogátsa Zoltán közgazdász beszélt arról, miért stagnált a magyar gazdaság az elmúlt években, miközben Lengyelország és Csehország látványosan fejlődött.
A beszélgetés egyik központi témája az volt, hogy Magyar Péter kormánya milyen örökséget vett át a NER után. Pogátsa szerint a magyar társadalom mára megelégelte a korrupciót, és egyre erősebb az igény az elszámoltatásra és az átláthatóbb kormányzásra. Szerinte már az is fontos jelzés, hogy a közvélemény nyomására miniszterjelöltek estek ki, mert ez azt mutatja: a társadalom érzékenyebbé vált az összeférhetetlenségre és a politikai felelősségre.
A közgazdász kemény kritikát fogalmaz meg az Orbán-kormány gazdaságpolitikájával szemben is. Részletesen elmagyarázza, miért nem igaz szerinte az a kormányzati narratíva, hogy kizárólag a háború vagy az energiaválság miatt állt le a magyar gazdaság. Példaként Lengyelországot és Csehországot említi, amelyek ugyanebben a nemzetközi környezetben is növekedni tudtak.
Szó esik az uniós pénzekről, az államháztartási hiányról, az euró bevezetéséről és arról is, hogy valóban szükség van-e megszorításokra. Pogátsa szerint nem a költségvetési szigor a megoldás, hanem a beruházás az oktatásba, az egészségügybe és az infrastruktúrába.
ATV START / ATV MAGYARORSZÁG Műsorvezető: RÓNA EGON 2026.05.20.
Bár a Magyar Péter vezette kormány egyelőre kitart az üzemanyagok árkorlátozása mellett, kérdés, hogy meddig maradhat fenn az ársapka. A szakértő szerint már most 100 milliárd forint veszteséget okozott a stratégiai készlet felszabadítása, ami súlyos problémákat vet föl.
Az ATV Start vendége Holoda Attila, energetikai szakértő.
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN 2026.05.15.
Túl kellene lépni a Fidesz-éra tizenhat évén, de azért nehéz, mert csak Orbánék bukása után látható igazán, miféle rendszer volt ez, mennyire kártékony és romlott. Erről regnálásuk idején csak részben lehetett fogalmunk. Ugyan láthattuk a szegénységet, hallhattuk a pökhendiségüket, folyamatos hazugságaikat, napi élményt jelentett, hogyan árulták el az ország szövetségeseit az ehhez készre gyártott ideológiai zagyvalékok tudálékos és idegesítő magyarázgatásával. Ami azonban a bukásukat követő hetekben kiderült róluk, az esztelen osztogatásaikról, hogy megrémülve a hatalom esetleges elvesztésétől miféle celebek bevetésével hülyítették a népet, azon nehéz túllépni. A legijesztőbb annak keserű felismerése, hogy az utolsó pillanatig miféle emberek kezében volt az ország.
Amikor aztán ezen valamennyire mégis sikerült túltenni magunkat, az állampolgár miniszterelnöki tárlatvezetés keretében szembesülhetett azzal a perverz gazdagsággal és pompával, ami sokat látott emberek számára is mellbeverő volt. A Karmelitáról, valamint Pintér és Rogán miniszterek minden képzeletet felülmúló, mondjuk úgy, munkahelyéről van szó. A miniszterjelöltek napokkal később is sápadtan emlegették, nem hitték volna. Moldova György Hat lámpa a víz fölött című riportjában írja, hogy a nagy Duna-áradás napjaiban a mohácsi Margitta-szigetet már betakarta az ár. Az egyik faluban mégis, minden este hatkor kigyúltak a lámpák a víz fölött. Központi kapcsolású település volt, és bent elfelejtették a néhai falut leválasztani. Ilyenkor az emberek megálltak, és nézték az elmerült falut. Ahogy Moldova írta: Próbált emberek mesélték, és levették sapkájukat. Így nézhettek 1956-ban az árvízi munkások, és néztek a miniszterjelöltek néhány napja a Karmelitában.
Orbán Viktor viszont azt nem érti, hogyan veszthetett. Ahogy a hozzá közel álló újságírók fogalmaztak, Orbán ellátogatott a Vadhajtások nevű portálhoz, ahol többek között arról beszélt, hogy ugyan elvesztették a választásokat, de a nemzeti értékeket meg kell védeniük, és ezt nem teheti más, mint a nemzeti oldal. Vagyis két héttel a szokatlanul nagy verés után vagy nem tanult semmit a kudarcból, vagy nem is érti.
Mert mi a nemzeti érték, mit kellene megvédeni? Ilyen érték a Fidesz oldalán újabban nincsen, csak lózungok hazaszeretetről, békéről, nyugalomról. Ezeket a fogalmakat épp a Fidesz üresítette ki, mert annyi hazugságot és megtévesztést ragasztott hozzájuk, hogy a mostani választást épp emiatt vesztette el. Orbánnak nyilván elemi érdeke, hogy hívei az úgynevezett nemzeti értéket védve kiálljanak az összes zűrzavaros ügy mellett, úgymint a hatvanpusztai birodalom megvédése elsősorban, és hűséges oligarchái pusztuló, de még mindig tetemes birodalmának kármentése. Ezt jelenti az értékmentés: Orbán átmentését a jövőre vonatkozóan, főként, mert ilyen bizonytalan még sosem volt a korábbi kormányfő politikai pályája. Nem látni most azt az erőt, ami a pártot megújítaná, könnyen lehet, hogy a Fideszből acsarkodó partikuláris párt lesz. Az idő sem Orbánnak kedvez: már most is meg kellett éreznie, milyen az, amikor szembetalálja magát egy nagy teherbírású fiatallal, és ez a különbség csak erősödik. A legnagyobb gondja talán az, hogy az új kormánynak ma több a szimpatizánsa, mint a választás napján. Nyilván maradtak a Fidesznek hívei, nem is kevesen, de a tizenhat év nyomasztó hatalomgyakorlását a legtöbben nem akarják még egyszer megélni, brutális az elutasítás...
JÁMBOR ANDRÁS VIDEÓ Szerző: JÁMBOR ANDRÁS 2026.05.19.
Magyar Péter ma rendkívüli sajtótájékoztatót tartott a kegyelmi botrány ügyében, és nyilvánosságra hozták a Novák Katalin-féle kegyelmi döntés aktáit is.
Újra előkerült a kérdés: ki állhatott valójában a bicskei gyermekotthon ügyének kegyelmi döntése mögött? Ki győzte meg Novák Katalint? Kik tudhattak előre az egészről? És meddig érhetnek el a politikai szálak?
A mai videóban végigvesszük a kegyelmi ügy teljes hátterét, a bicskei botrány szereplőit és azokat a neveket, amelyek újra és újra felmerülnek az ügyben.
Szóba kerül: • Novák Katalin • Balog Zoltán • Magyar Péter • Sulyok Tamás • Gaudi-Nagy Tamás • Lévai Anikó • a kegyelmi ügy aktái • és a bicskei gyermekotthon botránya
Ebben a videóban megpróbáljuk összerakni, hogyan történhetett meg Magyarország egyik legnagyobb politikai botránya — és ki viselheti érte a politikai vagy akár jogi felelősséget.
Putyin orosz elnök júliustól megakadályozhatja, hogy a magyar állam gázt vegyen, ha nem hosszabbít meg egy lejáró rendeletet. Ugyanakkor jövőre egy új tengeri mezőn indul a termelés Romániában, és ez pótolhatja az orosz importot. Itt viszont a román politika kavarhat be, és az ottani kormányválság zavarossá tette a helyzetet. Kapitány Istvánnak és Orbán Anitának gyorsan kell lépnie,
hogy sima legyen az őszi fűtési szezon.
Miközben az EU-s tagállamok többsége 2022 óta lemondott az orosz gáz vásárlásáról, két ország jelenleg is a Gazpromtól veszi a földgáza nagy részét: Magyarország és Szlovákia vonakodott az érdemi diverzifikációtól. Ez komoly kiszolgáltatottságot jelent, mert az orosz gáz vásárlásának lehetősége a mostani háborús helyzetben egyáltalán nem csak a kereskedőcégek szándékaitól függ.
Ha Putyin nem rendelkezik, akkor júliustól nem jön orosz gáz
A 2022-es Ukrajna elleni orosz invázió után nem sokkal Vlagyimir Putyin orosz elnök rendeletben írta elő, hogy csak a Gazprombank speciális számlájára fizethetik be a külföldi vevők az orosz földgáz árát. Ez már önmagában komoly jogértelmezési vitákhoz vezetett az EU-ban, és sok tagállam, például Németország és Finnország is, erre hivatkozva felmondatta energiakereskedőivel a Gazprommal kötött szerződéseiket. Mások, így a magyar kormány is, belement az orosz feltételbe. A magyar állami MVM továbbra is vásárolt orosz gázt, a 2021 októberében kötött, 15 évre szóló szerződés alapján, évente legalább 4,5 milliárd köbmétert. Ez az éves magyar fogyasztásnak nagyjából a fele.
2024 novemberében a helyzet tovább bonyolódott, mert a Biden-kormány szankció alá vonta a Gazprombankot, vagyis ha egy cég fizet neki, akkor azt másodlagos szankciók sújtják. Emiatt az orosz elnök lényegében visszavonta az előírását, egészen pontosan 2024 decemberében ideiglenes engedélyt adott arra, hogy külföldi vevők más bankokon keresztül is fizethessenek.
A felmentés negyedévre szólt, és Putyin azóta is negyedévente hosszabbítgatja.
Időközben a Gazprom legfontosabb európai vevőjévé Magyarország lépett elő, így a kivételek állandó hosszabbítása a magyar kormány fontos igénye volt az utóbbi másfél évben. Szijjártó Péter többször is örömmel jelentette azóta, amikor meglett hosszabbítás, 2025 nyarán például így örvendezett aFacebookon: „Jó hír, hogy Oroszországban meghosszabbították annak az elnöki rendeletnek a hatályát, amelynek értelmében októberig fennáll a lehetőség, hogy Magyarország az OTP-n keresztül fizessen a földgázszállításokért.” Akkor éppen négy nappal voltunk az aktuális felmentés lejárta előtt...
A biztosítási alkusz piacon az állami és önkormányzati szegmenst leuralta a Mészáros féle Hungarikum Zrt. Túlárazások mellett is kétséges, hogy az állami vagyon elégségesen biztosított. A szakma piaci szereplői Németh Péter, a CLB igazgatója szerint felszabadulásként éli meg az új időket, és a verseny visszatérésével az állampolgárok is jól járnak.
2026 - A TELEX VÁLASZTÁSI MŰSORA Műsorvezetők: FÁBIÁN TAMÁS, klág dávid, rédli balázs 2026.05.20.
Villámgyors kormányalakítás után Magyar Péter és kormánya bombázni kezdte a NER-t: szemtől szemben osztják ki a fideszeseket, újra előhozták a kegyelmi ügyet, és látványosságot csináltak Rogán Antal minisztériumából. De mi történik a szimbolikus ügyeken túl, és melyik miniszternek lesz a legnehezebb dolga, hogy valódi változást érjen el? Félnapos adásban a Telex újságíróival mutatjuk be a Tisza-kormány első napjait, legfontosabb feladatait, és élőben kapcsoljuk Magyar Péter és Donald Tusk sajtótájékoztatóját.
Vendégek, tervezett menetrend: 08:00 – Belpolitika, az első fontos ügyek a Tisza-kormányban – Cseke Balázs, Mizsur András 08:40 – Új minisztériumok: egészségügy, oktatás – Németh-Halász Nikolett, Joób Sándor 09:20 – Új világ a parlamentben, a Tisza viszonya a sajtóhoz – Presinszky Judit, Simor Dániel 10:00 – A Fidesz szembenézése és jövője – Hanula Zsolt, Király András
10:40 – Mi várható a gazdaságban? – Brückner Gergely, Előd Fruzsina
11:20 – Magyar Péter és Donald Tusk sajtótájékoztatója, majd elemzés Dezső Andrással
Ez az epizód különleges tekintetben, hogy az Ötpontban teljes, kétfős szerkesztősége (Dull Szabolcs és Neizer Anita) egymással beszélget. Merthogy a magyarországi média kihívásai mindennapos téma közöttünk, a mindennapokban sokat foglalkozunk ezzel, úgy gondoltuk, másokat is érdekelhet. Kell-e közszolgálati média? Mit várnak el az olvasók a független sajtótól? Magyar Péter socialmedia-jelenléte jelent-e kihívást az újságírók számára?
NYÍLT LEVELEK PODCAST Szerzők: KOMLÓDI GÁBOR, VERES GÁBOR 2026.05.19.
Hirtelen odds-változás: A "Távozik-e Sulyok Tamás június 30-ig?" elnevezésű piacon a fogadók korábban nagy esélyt adtak a lemondásának, különösen Magyar Péter május 31-i ultimátuma és a Tisza Párt politikai nyomása miatt. Közvetlenül a bejelentés előtt azonban komolyabb összegek érkeztek a „NEM” (vagyis a maradás) opcióra.... Foglalkozunk még az NKA és a Kegyelmi botrány fejleményeivel. ( hanghibáért elnézést kérünk!)
ZÖLD VÁLASZ PODCAST / VÁLASZ ONLINE Műsorvezető: LITKAI GERGELY 2026.05.19.
Átcímkézett azbeszttartalmú szállítmányok most is érkezhetnek Ausztriából Magyarországra, lehet, hogy egy időre teljesen meg kellene állítani az osztrák forrású kőzetbehozatalt – mondja a Zöld Válasz podcastban Simon Gergely vegyianyag-szakértő, környezetkémikus, a Greenpeace munkatársa. Az azbeszt alattomos anyag, évtizedek múlva fejti ki negatív hatását. Ha valaki laikusként úgy látja, hogy a saját szennyezett portája előtt gyorsan felveri és ellapátolja a kőzetet, hiszen „Mi bajom lehet?”, nos, az lehet, hogy pont az alatt a három-négy óra alatt ássa meg a saját sírját – figyelmeztet Ágoston Csaba környezetvédelmi szakértő, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének elnöke. Litkai Gergely műsora a hazai vegyianyag-szennyezések történetében példátlan nyugat-magyarországi azbesztkrízisről.
Közel két évnyi pereskedés után végre kiderült, 2022-2025 között mennyi pénzt kért vissza az állam önkormányzatoktól és szervezetektől, ha azok egy éven belül nem számoltak el a kapott uniós támogatási előleg meghatározott részével. Az Államkincstár azután küldte meg az adatokat, hogy a Kúria előtt pert nyertünk ellene az ügyben. Az Államkincstártól kapott táblázat szerint 578 milliárd forintot kértek vissza a támogatottaktól, akik 280 milliárdot vissza is fizettek, a többi pénz felhasználásáról pedig számlákat nyújtottak be.
„Bük Város Önkormányzata a Vas Vármegyei Önkormányzati Hivatallal konzorciumban benyújtott pályázatában közvilágítással ellátott kerékpárutat és járdát épített, amely a Bük – Bő úttól indul és a Termál körútig vezet mintegy 1300 m hosszban. A beruházás jellege turisztikai és hivatásforgalmi kerékpárút” – írja honlapján a település önkormányzata. A mintegy 600 milliós, uniós finanszírozású projekt építését 2023-ban jelentették be, és előleget is kaptak rá az államkasszából. A kapott előleget aztán még ugyanabban az évben vissza is fizették egy 2021-ben hozott szabály alapján...
