2026. május 22., péntek

KIS JÁNOS: MINDEN NEHÉZSÉGET A KÉTHARMAD SEM OLD MEG

QUBIT / INTERJÚ
Szerző: SZABÓ ATTILA
2026.05.21.


Mit kezdhet a Tisza-kormány az Alaptörvénnyel? Hogyan lehet jogszerűen leváltani a Fidesz kegyeltjeit? És milyen feltételek mellett születhet valóban legitim új alkotmány Magyarországon? A filozófus szerint paradox helyzet állt elő.

Az áprilisi országgyűlési választáson megbukott Orbán Viktor rendszere, de a vezetésével 16 év alatt felépült alkotmányos berendezkedés egyelőre a helyén maradt. Kis János filozófust, a rendszerváltás előtti demokratikus ellenzéki mozgalom meghatározó alakját és a Szabad Demokraták Szövetségének első elnökét, a Közép-európai Egyetem professor emeritusát kérdeztük arról, mit kezdhet a Tisza-kormány az Alaptörvénnyel, miként távolíthatók el jogszerűen a Fidesz által kinevezett közjogi tisztségviselők, és milyen feltételek mellett születhet valóban legitim új alkotmány Magyarországon.

Az Orbán-rezsimnek vége, de mi lesz az orbáni Alaptörvénnyel? Lehet-e erre az alkotmányra új, demokratikus rendet építeni?

Széles körű egyetértés van abban, hogy nem lehet. Az Alaptörvény a rezsimpárt egyoldalú alkotása volt, az ellenzék semmibe vételével, társadalmi vita és alapos előkészítés nélkül verték át az Országgyűlésen. A rezsimpárt világnézeti és közpolitikai preferenciáit tükrözi, hatalmi érdekeinek megfelelően alakították. A Tisza-kormány álláspontja is ez. Az Alaptörvény meghaladását azonban két lépésben képzeli el, és ezzel – sokakkal együtt – én is egyetértek. A jó alkotmányok hosszú életűek, tartós és szilárd kereteket adnak a társadalmi együttélésnek. Ehhez mindenekelőtt széles konszenzusnak kell öveznie őket. De a szilárdsághoz az induló konszenzus nem elég. Az alkotmány szerteágazó szabályok rendszere, amelynek sokféle elvet, igényt, törekvést és érdeket kell összehangolnia. Olyan változások közepette kell működőképesnek maradnia, melyeket a megalkotói nem láthattak előre. Létrehozása ezért alapos megfontolást, sok vitát és meglehetős hosszú időt igényel. Nem születhet meg egyik napról a másikra...

HÁROM NYITOTT KÉRDÉS MARADT A KEGYELMI ÜGYBEN, AMIRE NÉGY KONKRÉT SZEREPLŐ TUDNA VÁLASZT ADNI

TELEX
Szerző: WEILER VILMOS
2026.05.22.


Több kulcsfontosságú részletre választ kaptunk péntek reggel, amikor a Sándor-palota közzétette a 2023-as kegyelmi ügy náluk lévő dokumentációját. A nyilvánosságra hozott iratokból egészen pontos képet kapunk arról, hogy eljárási szempontból hogyan kapott kegyelmet K. Endre, több korábbi feltételezést kizárhatunk, a még nyitva maradó kérdések száma pedig háromra szűkült.

A dokumentumok alapján egyértelmű, hogy a Sándor-palota kegyelmi döntéseket előkészítő csapata K. Endre ügyében a szokásostól eltérő módon járt el, igaz, ennek oka a dokumentumokból nem derül ki. Az is egyértelmű, hogy a kegyelmi döntést Novák Katalin és egyedül Novák Katalin hozta meg. Vagyis szó sincs arról, hogy a korábbi államfő esetleg véletlenül, az ügy alapos ismerete nélkül aláírt volna egy olyan papírt, amelynek tartalmával ne lett volna tisztában.

Az ügy jelenlegi állásának rövid összefoglalója:

- 2023 elején a Sándor-palota jelezte az Igazságügyi Minisztériumnak, hogy Novák Katalin a pápalátogatás előtt több esetben kegyelmet akar gyakorolni. Más ügyek mellett külön kérték, hogy a minisztérium készítse elő K. Endre ügyét is, mert Novák ebben is döntést akar hozni.

- A Varga Judit vezette Igazságügyi Minisztérium 2023 áprilisáig két körben egy sor kegyelmi kérvényt felterjesztett Novák Katalinnak. Négy esetben a kegyelem gyakorlását javasolták, K. Endre ügye azonban nem tartozott ezek közé az ügyek közé.

- A kegyelmi kérvényeket a Sándor-palotán belül egy csapat átnézte, akik a négy pozitív miniszteri javaslatból hárommal egyetértettek, eggyel nem. A semleges előjellel felterjesztett kérvények közül további kettő esetben szintén a kegyelem megadását javasolták. K. Endre ügye azonban ezek között sem szerepelt.

- A Sándor-palota jogi csapata mindenhol egyértelmű javaslatot tett a köztársasági elnöknek arra vonatkozóan, hogy milyen döntést hozzon, egy üggyel azonban kivételt tettek: K. Endre kérvényénél a kegyelmet megadó és az azt elutasító határozatot is felterjesztették.

- A jogi csapat a Nováknak szánt felterjesztésben részletesen ismertette K. Endre ügyét, annak hátterét, valamint K. Endre helyzetét. Ezek alapján egyértelműen nem javasolták a kegyelem megadását a bűncselekmény jellegére hivatkozva, illetve arra, hogy K. Endre már az otthonában tölti büntetését, és hamarosan eléri a nyugdíjkorhatárt, így munkába állása egyébként sem lenne indokolt.

- Április 27-én Novák Katalin aláírta a pozitív előjellel felterjesztett kérvényeket, és az egyértelmű ajánlás ellenére aláírta K. Endre kegyelmi kérvényét is.

- Ezeket a dokumentumokat a szokásos hivatali utat, így a saját jogi csapatukat is megkerülve, azonnal elküldték Varga Juditnak. Az igazságügyi miniszter még aznap aláírta ezeket a papírokat, így K. Endre kegyelmet kapott.

A történetben tehát három szokatlan pont is van: az egyik, hogy a Sándor-palota jogi csapata K. Endre esetében a szokásostól eltérő módon kétféle határozatot is felterjesztett Novák Katalinnak. A másik, hogy Novák Katalin a saját stábja egyértelmű ajánlása ellenére nem az elutasító, hanem a pozitív előjelű határozatot írta alá, vagyis kegyelmet adott K. Endrének.

A harmadik szokatlan pont, hogy a pozitív kegyelmi döntésekről szóló határozatokat a Sándor-palota jogi csapatát megkerülve azonnal elküldték az igazságügyi miniszternek, aki azokat még aznap aláírta. Ennek feltételezhetően az volt az oka, hogy a kegyelmi döntéseket a korábbi hagyományoknak megfelelően még a pápa április 28-i látogatása előtti nap ki akarták hirdetni, és mindenképpen úgy akarták kihirdetni, hogy azokat az igazságügyi miniszter már ellenjegyezte. Az aláírás napján, április 27-én a Sándor-palota ki is adta a kegyelmezésekről szóló közleményét – ebben azonban az egyes ügyeket nem ismertették, csak azt árulták el, hogy az érintettek között vannak a Budaházy-féle Hunnia-per enyhébb ítéletet kapott érintettjei...

FELEDY BOTOND: MAGYAR KRAKKÓBAN, TRUMP KÍNÁBAN, EU-S PÉNZEK NYOMÁBAN

SZÉLSŐKÖZÉP
Szerző: SZÉLSŐKÖZÉP
2026.05.21.



Vendégünk Feledy Botond külpolitikai elemző, akivel Magyar Péter első külföldi és Trump pekingi útja mellett még sok aktualitásról beszélgetünk.

Szóba kerül az új külpol stratégia: hogyan változik meg Magyarország helye Európában és a világban a választások után? Szó lesz Trump Amerikájáról, az Európai Unió átalakulásáról, a háború utáni új geopolitikai korszakról, valamint arról, lehet-e egyszerre megfelelni Brüsszelnek, Washingtonnak és Pekingnek — vagy 2026 után végleg választani kell.

Mi lesz a kínai beruházásokkal, az uniós pénzekkel, az orosz energiafüggőséggel, Magyarország nemzetközi megítélésével? A következő években nemcsak a külpolitikai irány, hanem az ország gazdasági mozgástere is újrarendeződhet.

A műsor házigazdái: Silverana Noémi és Szél Bernadett

SZEPESHÁZI PÉTER: NEM HISZEM, HOGY VARGA JUDITOT ÁTVERTÉK A KEGYELMI ÜGYBEN

NÉPSZAVA / TÖRÉSVONAL PODCAST
Műsorvezető: ÁRPÁSI BENCE
2026.05.21.



Gyanús, hogy Kónya Endre kegyelmi kérvényénél kimaradt az Igazságügyi Minisztérium kegyelmi osztálya - erről beszélt lapunk Törésvonal című műsorában Szepesházi Péter.

Az ügyvéd szerint ez akár magasabb politikai vagy hatalmi körből érkező befolyásra is utalhat, bár jogi bizonyíték nincs rá. A volt bíró szerint az ügyben felálló parlamenti vizsgálóbizottság politikai értelemben fontos lehet. Mivel a beidézett szereplőknek kötelező lesz megjelenniük, a keresztkérdések alatt akár megtörhetnek, ellentmondásba keveredhetnek, vagy bevallhatnak bizonyos dolgokat. Ez akár közelebb vihet a kegyelmi ügy hátterének feltárásához. Varga Judit szerepéről azt mondta: javára írható, hogy először nem támogatta a kegyelmet, de nehezen hiszi, hogy később egyszerűen megtévesztették volna.

ITT NÉZHETŐ MEG

NICKNEVES FÓRUMRÓL INDULT A MAGYAR OKTATÁS ELMÚLT ÉVEINEK EGYIK LEGJOBB PROJEKTJE

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2026.05.22.


„Hát ez rohadt jó, az egész iskola ezen lóg”. Ez a mondat fél nappal azután hangzott el, hogy a Sulinavigátor egyik alapítójának – a projekttel szemben egyébként még ekkor is szkeptikus – férje átküldte az oldal elérhetőségét egy kollégájának. A kolléga gyermeke épp középiskolai felvételire készült, és édesapja egy nap kifakadt a munkahelyén, hogy mennyire bonyolult az egész eljárás. Mivel a férj tudta, hogy a párja „valami ilyesmivel” tölti az estéit, felajánlotta, hogy átküldi a honlap elérhetőségét. A hálás munkatárs másnap a találkozást sem várta meg, telefonon jelentkezett, hogy elmondja: a gyerek iskolájában már mindenki a Sulinavigátort böngészi.

Az eredetileg egy nickneves fórumról induló oldalt azért hozta létre néhány szülő, mert megunták, hogy ezer helyről kell összekaparni a felvételihez kapcsolódó információkat. Hogy könnyebb legyen a folyamat, elkezdték rendszerezni az adatokat, ebből pedig mostanra egy olyan adatbázis lett, ami minden évben szülők és diákok tízezreinek jelent igazodási pontot a felvételi eljárásban. Az alapítók, illetve a csapathoz később csatlakozó, az oldalt szabadidejükben felépítő szülők eddig háttérbe húzódva dolgoztak. Most a G7-nek elmesélték, hogyan alakult a Sulinavigátor története.

Megtapasztaltuk, milyen vakon repülni

Aki vagy akinek a gyereke már felvételizett középiskolába Magyarországon, egész biztosan szembesült vele, hogy rendkívül bonyolult, soklépéses folyamatról van szó, amely lényegében egy egész tanévet végigkísér, és amihez egyáltalán nem könnyű az információkat begyűjteni. Folyamatosan határidőkre kell figyelni: mikor hirdetik meg az iskolák a nyílt napokat és órákat, mikor jelennek meg a felvételi tájékoztatók, mikor kell jelentkezni az írásbeli felvételikre, mikor kerülnek ki a szóbeli behívási ponthatárok, és ez alapján meddig kell leadni a tényleges jelentkezéseket az iskolákba, majd meddig lehet módosítani azokat...

GÁBOR GYÖRGY: A LEMONDÁS MINT ERKÖLCSI MINIMUM

FACEBOOK
(MEGJELENT AZ ÉLET ÉS IRODALOMBAN)

Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.05.22.


Sulyok Tamás azt mondja: nem emlékszik olyan döntésére, amelyet megbánt volna. A mondat első hallásra szinte ártalmatlan. Visszafogott, hivatalnoki, kissé elszürkített önvallomás. Mintha egy államfői életút tiszta mérlege volna: apró mindennapi ügyekben talán történhetett hiba, nagyobb dolgokban aligha. A múlt az ember életének részévé válik, mondja, ő inkább a jelenen gondolkodik, kevésbé a múlton, terveivel pedig a jövőt építi.

Csakhogy egy mondat minden esetben – a köztársasági elnök esetében kiváltképp – maga is döntés. A kijelentés közjogi súlyt kap: a szó itt cselekvés, a mondat felelősség, a megszólalás pedig választás a feltárás és az elfedés között. Aki közjogi méltóságként beszél, az alakítja azt a valóságot, amelyben a közösség önmagát érteni kénytelen. Különösen akkor, amikor saját múltjához, családi emlékezetéhez, történelmi felelősségéhez, nyilvános hiteléhez nyúl. Egy mondat kimondása döntés arról, hogy az ember mit tesz láthatóvá, mit hallgat el, milyen történetet emel a közös emlékezet rangjára, s milyen valóságot kínál fel azoknak, akiknek a nevében állítólag beszél.

Sulyok Tamás édesapjának múltja önmagában nem Sulyok Tamás bűne. Az apa politikai szerepe, a családi legenda, a háború utáni bujkálás, a szélsőjobboldali kapcsolatok, az ezek körül feltárt dokumentumok: mindez történeti vizsgálat tárgya. A fiú felelőssége akkor kezdődik, amikor a családi elbeszélés államfői önigazolássá, a magánemlékezet pedig a közjogi hitelesség részévé válik. Ettől kezdve egy történet, amelyet történészek dokumentumok alapján vitatnak, már nem pusztán családi hagyomány, hanem a nemzet előtt elmondott erkölcsi bizonyítvány. A történészek által feltárt dokumentumok alapján azonban ez a családi elbeszélés nem tartható fenn: Sulyok Lászlót a népbíróság nem ítélte halálra. Ettől kezdve a korábbi állítás már nem pusztán emlékezeti tévedés, hanem a nyilvános önigazolás része, amely egy közjogi méltóság esetében a hitelesség kérdésévé válik.

A kérdés súlya itt lép ki a családtörténet köréből, és válik a köztársasági elnöki hitelesség próbájává. Milyen ember az, aki a jelen érdekében elrendezi magának a múltat? Milyen államfő az, aki az alkotmányos rend védelmére hivatkozik, miközben a saját közbizalmának egyik legsúlyosabb kérdését azzal zárja le, hogy ő inkább a jelenen gondolkodik? A jelen ugyanis éppen azért kérdez rá a múltra, mert a múlt elbeszélése a jelenbeli tisztség erkölcsi feltétele lett. Sulyok nem történész. Ezt senki sem várja tőle. Ám jogász, volt alkotmánybíró, volt alkotmánybírósági elnök, jelenleg köztársasági elnök. Tőle azt kell várni, hogy tudja: a tényállítás felelősség, a nyilvános beszéd jogi és erkölcsi következményekkel jár, a közbizalom pedig a valósághoz való hűség nélkül üres közjogi forma.

Sulyok most azzal védekezik, hogy az alkalmatlanság és a méltatlanság kategóriáját a magyar alkotmány nem tartalmazza. Ez formailag ügyes mondat, tartalmilag menekülés a jog betűje mögé. Az Alaptörvény valóban nem úgy beszél a köztársasági elnökről, mint egy álláspályázat alkalmassági vizsgálatáról. Az Alaptörvény ennél többet mond: a köztársasági elnök Magyarország államfője, kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Ez adja a tisztség értelmét.

Aki a nemzet egységét kívánja kifejezni, annak legalább a közös valóság minimumához hűnek kell lennie. Sulyok szerint az államfő „a létével fejezi ki a nemzet egységét”, a politikai döntéseket közjogi keretbe foglalja, és alkotmányos rangot ad nekik. Ha ezt komolyan vesszük, akkor éppen az ő mércéje válik ellene szóló bizonyítékká. Mert aki mások döntéseinek alkotmányos rangot ad, annak saját szavai is a közjogi felelősség mércéje alá esnek: vagyis aki a jogállami formát adja a politikai akaratnak, annak saját beszéde sem lehet a látszatkeltés eszköze.

Sulyok Tamás saját mércéje szerint azért alkalmatlan az elnöki posztra, mert a hivatalát teljes egészében jogi-formai keretként érti, miközben a köztársasági elnök alkotmányos szerepe bizalmi szerep is. A bizalom persze, mondja ő, politikai kategória. Ez megint féligazság. A közbizalom politikai térben születik, alkotmányos intézményeket tart életben, jogi hatáskörök gyakorlását teszi elfogadhatóvá. Egy bíró, egy alkotmánybíró, egy államfő esetében a bizalom a hivatal működésének tartós feltétele. A közbizalom az a hallgatólagos erkölcsi tőke, amely a törvényes döntést puszta aláírásból elfogadható közjogi aktussá emeli.

A jogi mérce itt tehát nem merül ki abban, hogy indítható-e megfosztási eljárás, és annak végén kimondható-e a tisztségtől való megfosztás. Az Alaptörvény 13. cikke és az alkotmánybírósági eljárási szabályok szűk, formális pályát jelölnek ki: szándékos alaptörvény- vagy törvénysértés, illetve szándékos bűncselekmény esetén nyílhat meg a megfosztási eljárás útja. Ez a jogtechnikai küszöb. A köztársasági elnöki alkalmasság erkölcsi és alkotmányos küszöbe ennél magasabb. A hivatal méltó gyakorlásának mércéje tágabb a büntetőjogi vagy megfosztási tényállások körénél. Egy államfő alkalmasságáról nem csupán a formális közjogi eljárások lehetősége dönt, hanem a tisztség betöltéséhez szükséges hitelesség és közbizalom is.

Sulyok Tamás esetében a legsúlyosabb mozzanat éppen az, hogy a felelősség kérdését formális jogi feltételekre szűkíti. Azt állítja, hogy amíg nincs jogi ok vagy alkotmányos indok, addig marad. Csakhogy az alkotmányos indok köre tágabb a megfosztási eljárás jogtechnikai feltételeinél. Ide tartozik az az aránytalanság is, amely a hivatal erkölcsi rendeltetése és a hivatal viselőjének közbizalmi állapota között támad. Ha a köztársasági elnök a nemzet egységét fejezi ki, akkor tartósan nem válhat olyan személlyé, akinek saját múltelbeszélése körül a tények és a nyilvános bizalom válsága keletkezett. Ha őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, akkor kötelessége komolyan venni a demokratikus nyilvánosság alapfeltételét: a valóság tiszteletét.

Sulyok később azt mondta, megrendítette, amit apja múltjáról a nyilvánosságban hallott, és arra hivatkozott, hogy a családban a múlt tabu volt, a családi legendárium pedig így őrizte meg a történetet. Ez emberileg érthető lehet, ám közjogilag kevés. A köztársasági elnöknek joga van a megrendüléshez. Joga van a családi fájdalomhoz. Joga van ahhoz is, hogy saját apjáról ne történészi distanciával beszéljen. Ám amikor a családi történet a köztársasági elnök nyilvános önképének részévé válik, a meghatottság már nem mentesít a korrekció kötelessége alól. Aki tévedett, annak helyre kell igazítania. Aki valótlant állított, annak vissza kell vonnia. Aki közbizalmi tisztségben a dokumentumokkal szemben mesélt történetet, annak nem elég azt mondania: a múlt az ember életének részévé válik.

Sulyok Tamás mindmáig nem látszik felfogni, hogy kijelentésével hány magyar állampolgárt sértett meg, hány családi emlékezetet alázott meg, hány tisztességes ember erkölcsi szándékát vonta kétségbe. Azokét is, akik az ország jövőjének feltételét éppen a múlt becsületes bevallásában, a bűnök pontos megnevezésében, az áldozatok emlékének megőrzésében és a közös történet hazugságoktól való megtisztításában látják. Egy államfő ilyen ügyben nem csupán önmagáról beszél: szavai a közös emlékezet rendjét érintik.

A múlt valóban az ember életének részévé válik. Csak éppen nem úgy, ahogy Sulyok sugallja. Nem „zsidó bútordarab”, amelyet a jelen kényelme szerint arrébb tolhatunk, s nem családi album, amelyből a zavaró fényképek kivehetők. A múlt a közéletben számonkérhető állítások rendjévé válik. Különösen annál, aki az ország első közjogi méltóságaként beszél jogról, alkotmányról, egységről, pártatlanságról, jogállamiságról.

Sulyok Tamás nem azért alkalmatlan, mert az apja múltja terheli. Ez így igazságtalan volna. Azért alkalmatlan, mert a saját múltkezelése terheli. Azért, mert a közbizalom válságát jogtechnikai kérdéssé kicsinyíti. Azért, mert a nemzet egységéről beszél, miközben nem érti, hogy a nemzet egységének minimális feltétele a közös tényvilág. Azért, mert az alkotmányos rendet formának látja, holott az alkotmányos rend erkölcsi kultúra is: igazmondás, felelősség, önkorrekció, a hivatalnál nagyobb alázat.

Azt mondja, nem bánta meg egyetlen döntését sem. Ez a mondat önmagában is súlyos ítélet. Mert aki semmit sem bán meg, miközben a nyilvánosság előtt ekkora súlyú történeti és erkölcsi kérdésben bizonyíthatóan hazug állítást tett, az nem a jövőt építi. A jelenét védi a múlttól. És aki a jelenbeli tisztségét a múlt elhallgatásával vagy elrendezésével védi, az éppen azt veszíti el, ami nélkül a köztársasági elnöki hivatal csak palota és protokoll marad: a bizalmat.

Sulyok Tamás maga mondta ki a mércét: a köztársasági elnöknek a nemzet egységét kell kifejeznie. Ehhez nem elég, hogy valaki jogilag hivatalban maradhat. A tisztséghez hitelesség is kell. Ha az államfő szavai körül megrendül a bizalom, akkor a hivatala sem tudja betölteni azt a szerepet, amelyre az alkotmány rendeli. Ilyenkor a lemondás követelése nem a köztársasági elnöki intézményt gyengíti. Épp ellenkezőleg: annak a felismerése, hogy a hivatal méltósága nem választható el attól, aki viseli. Sulyok Tamás maradása ezért ma már nem pusztán személyes döntés, hanem a közbizalom további rombolása.

ROBBANÁS TÖRTÉNT A MOL TISZAÚJVÁROSI ÜZEMÉBEN, EGY EMBER MEGHALT, TÖBB SÚLYOS SÉRÜLT VAN

TELEX
Szerző: KOVÁCS PÁL
2026.05.22.


Robbanás volt, és tűz keletkezett Tiszaújvárosban reggel 9 körül, a polgármester tájékoztatása szerint 10 órára eloltották a tüzet. Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon közölte, hogy a Mol tiszaújvárosi üzemét érinti az eset, a miniszterelnök szerint egy ember életét vesztette. Kapitány István miniszter úton van a helyszínre Hernádi Zsolttal, a Mol vezérigazgatójával. A miniszterelnök őszinte részvétét fejezte ki az elhunyt családjának.

Több sérült van, pontos számukat nem tudni. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szerint meg nem erősített információk alapján kilencen sérültek meg, és 2. fokú égési sérüléseik vannak, írta a Facebookon.

A Mol az eset után közleményt adott ki, azt írták: „A Mol Petrolkémia tiszaújvárosi telephelyén az Olefin 1 üzem újraindítása során robbanás történt. A tüzet a tűzoltók lokalizálták, a beavatkozás jelenleg is folyamatban van. Az esetnek több súlyos sérültje és egy halálos áldozata van. A baleset körülményeit a szakértők vizsgálják.”

Fülöp György, Tiszaújváros polgármestere megkeresésünkre közölte, hogy egy halálesetről tudnak. A katasztrófavédelem a Telexnek azt mondta, több tűzoltóautó a helyszínre indult, és a mobil labort is odaküldték. A tűz eloltása után arról tájékoztattak, hogy veszélyes anyagból határérték feletti koncentrációt nem mértek...

ÜRES A KASSZA ORBÁN UTÁN

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.05.21.



Balogh Judit beszélgetése 
Bod Péter Ákos közgazdász professzorral a gazdaság Orbán utáni helyzetéről.

ORBÁN ANITA A VÁLASZNAK: „MAGYARORSZÁG ÚJRA MEGÉRKEZETT EURÓPA SZÍVÉBE”

VÁLASZ ONLINE 
EXKLUZÍV NAGYINTERJÚ
Szerzők: VÖRÖS SZABOLCS, ABLONCZY BÁLINT
2026.05.22.


„Az EU-huszonhatoknak nem azon kell majd dolgozniuk, hogy kikerüljenek egy teljesen irracionálisan viselkedő huszonhetediket. (…) Nem a hangerő számít; nem szólunk be nagyköveteknek; nem jelenünk meg rövidnadrágban” – sorolja az újraformálandó magyar diplomácia fundamentumait Magyarország új külügyminisztere. Orbán Anita, aki ebben a pozíciójában első interjúját lapunknak adja, arról is beszél, hogyan és kikkel szervezné újra a Szijjártó Péter által lezüllesztett intézményt. Spoiler: még a futsal csapattagság sem automatikus kizáró ok! Miért döntött úgy a külügyből való 2015-ös távozása után öt évvel, hogy az Orbán-kormány áldásával indul fontos NATO-pozícióért? Hogyan és meddig rendezné a viszonyt Ukrajnával és Szlovákiával? Mit mondott pontosan az első munkanapján bekéretett orosz nagykövetnek, és lesz-e Orbán–Lavrov-találkozó? Donald Trump EU-t ért támadásai után mennyire őszinte az atlantizmusa? Válaszok exkluzív nagyinterjúnkban...

A SZILÍCIUM-VÖLGY URAI SZABADSÁGKÉNT PRÓBÁLJÁK ELADNI AZ ELNYOMÁST | BIRODALOM #25

PARTIZÁN / BIRODALOM PODCAST
Műsorvezető: FELEDY BOTOND
2026.05.22.



Országok együttes GDP-jét meghaladó vagyon fölött rendelkeznek, politikusokat adnak-vesznek és befektetéseikkel döntéseket hoznak a jövőbeli életünkről: ők a nagy techbárók, akiknek most a koponyája körül teszünk egy rövid utazást.


A Birodalom podcast korábbi adásai itt nézhetők meg

MI VÁR A MAGYAR BETEGEKRE? – SZAKÉRTŐK A TISZA EGÉSZSÉGÜGYI TERVEIRŐL

SZIKE / NÉPSZAVA PODCAST
Műsorvezető: DANÓ ANNA
2026.05.22.



Valóban jöhet rendszerváltás az egészségügyben, vagy a Tisza is ugyanazokba a csapdákba sétál bele, mint az előző kormányok? Weltner János sebész, Spányik András pszichiáter és Kovácsy Zsombor egészségügyi jogász beszélnek várólistákról, kórházbezárásokról, szakdolgozó-hiányról, politikai tabukról és arról: mire lehet elég az évi plusz 500 milliárd forint. Szó esik a transzparenciáról, a betegutak káoszáról, a magánegészségügy szerepéről és arról is, miért nem lehet egyik napról a másikra megjavítani a rendszert.

KÉSŐBB KELL KORLÁTOZNIA MAGÁT AZ ÚJ HATALOMNAK | SZENTPÉTERI NAGY RICHARD

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2026.05.21.



A Reggeli személy 2026 május 21-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász volt.

KOVÁCS ZOLTÁN: MOST ÉPPEN PURGÁLÓDNAK

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2026.05.22.


...úgy néz ki, hogy a mostani kormány- és rendszerváltás után tényleges elszámoltatás lesz, ami valóságos izgalomban tart elszámoltatót, elszámolót és a közvéleményt. Kit ezért, kit amazért. Az megállapítható, hogy soha ekkora igény nem volt erre: a Publicus Intézet egy felméréssel rákérdezett az elszámoltatással kapcsolatos várakozásokra. Arra a kérdésre, hogy „Ön szerint szükség van-e elszámoltatásra az előző rendszer visszaéléseivel kapcsolatban?”, 81 százalék válaszolt igennel. A Tisza Párt támogatóinak körében ez az arány 94 százalék volt, de még a Fidesz-szavazók 46 százaléka szerint is szükség van elszámoltatásra. Azon el lehet gondolkodni, mi hozta ki ezt a brutálisan erős igényt. Az okok egyike bizonyosan az oligarchakörök példátlan meggazdagodása. Számukra minden megvásárolható volt: hegyek, vizek, a folyók medre, partja, ménesek, kastélyok, ami jött, lehetőleg állami hitellel. A gazdagodás pedig kitermelte az uralkodó pártok és vezetőik arroganciáját, pökhendiségét, sőt nem egyszerűen érinthetetlenségét, de megszólíthatatlanságát is (lásd a Hatvanpusztán dolgozók beszámolóját Anikó néniről, akihez szólni nem lehetett, csak akkor, ha ő kérdezett). Hatvanpuszta amúgy is ennek az eszement hatalomgyakorlásnak a szimbóluma. Effélét csak az épít, aki úgy gondolja, uralkodása (kormányzása, ez esetben mindegy, minek nevezzük) végtelen. Ilyet pedig csakis különlegesen buta ember gondolhat, akinek eszébe sem jut, hogy kieshet a hatalomból. Ez csakis masszív diktatúrákban fordulhat elő, és igaz, ami igaz, Orbán Viktor rendszere is egyre inkább ebbe az irányba haladt. Ilyen örökkévalóságra készültek a rendszer emberei is, köztük típusos eset Balásy Gyuláé, aki azt mesélte a tévében, hogy az a hegyoldalba épített sokemeletes monstrum nem egyéb, mint egy többgenerációs családi ház. Lehet, hogy Balásy már nem érzékeli, de ez egy pimasz mondat, semmi más. Amikor a nép vért akar inni, az Hatvanpuszta meg a többgenerációs máriaremetei és az ehhez hasonló monstrumok miatt van. Török Gábor a 24.hu-nak azt mondta: Magyar Péter szavazótáborának egyértelmű elvárása, hogy a választási győzelem után a guillotine kerüljön beüzemelésre. És az a helyzet, hogy valójában Magyar Péter politikai érdeke is ez.

Jellemző, mit mondott Mészáros Lőrinc üzlettársa, Keszthelyi Erik, aki szintén érzi vagy érezheti a vesztét: „nem lett volna szabad ekkorára nőnöm”. Ez fix. Mint ahogy Rogán Antal is szánja-bánja már az utóbbi éveket, ő azt mondja, négy évvel ezelőtt ki kellett volna szállnia. Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő reagált arra, hogy vannak, akik szerint Magyar Péter túl keményen bánik a fideszes politikusokkal. Szerinte a megbocsátás csak a megbűnhődés után jöhet, a volt kormánypárt politikusai most kapják vissza, amit éveken át másoknak okoztak: ami most van, tekintsék nyugodtan purgatóriumnak.

FLASZTER 407. – ÖSSZEOMLÁSBAN A FIDESZ MÉDIABIRODALMA

FLASZTER
Műsorvezető: DÉVÉNYI ISTVÁN
2026.05.21.



Nehéz helyzetben a nyomtatott sajtó. Ezzel kezdtük a műsort, aztán áteveztük egészen más vizekre, hiszen egyre drámaibb Magyarországon az aszály. Bedőlt a fideszes győrmédia – erről is szó esett, ahogyan arról, hogy luxusautókkal luxizott a Mediaworks. Ilyen még nem volt a közmédiában? Hogy ez mit jelent? Ezt is megbeszélték vendégeink, ahogy szóba került az is, ahogy K. Endrét mentegették a Demokrata-körben. Akik pedig mindezekről beszélgettek Dévényi István műsorvezetése mellett: Unyatyinszki György, a Kontroll és Csécsi László, a Magyar Hang újságírója.

BRUCK ANDRÁS: MINDEN KELL NEKIK

FACEBOOK
Szerző: BRUCK ANDRÁS
2026.05.20.


Egy 15 éves, holland kislány, Anna Frank ezt jegyezte be a Naplójába 1944. áprilisi 11-én. „Egyszer csak elmúlik ez a szörnyű háború, és akkor újra emberek leszünk, nem csak zsidók. Vajon ki rótta ránk ezt a nagy megpróbáltatást? Ki tett bennünket zsidókat kiválasztott néppé? Ki tűrte eddig is, hogy ennyit szenvedjünk?... Mi nem lehetünk csak hollandok, angolok, vagy bármely más nemzet polgárai, hanem emellett mindig zsidók is vagyunk, és azok is akarunk maradni”. Felkavaró tisztánlátás egy kamaszlánytól. Világos összefoglalása civilizációnk legképtelenebb, legmegrázóbb történetének, egy alig pár milliós nemzetnek lényegében az emberi világ kezdetétől a mai napig tartó üldöztetésének. Anna szavai pedig ma naponta kelnek életre a hazai sajtóban, közbeszédben.

„Bármely más nemzet polgárai”-, így mondta, és joggal említhette volna a magyart is, amelynek akkor, 1944-ben jelentős számú, az ország kultúráját, gazdaságát sok mindenben gazdagító, lojális zsidó lakossága volt. Volt. A ma élőknek viszont muszáj kimondaniuk, hogy ami itt folyik, az közeledik az elviselhetetlenhez. A hazai zsidóságra nézve, természetesen. Mint akik visszavágynák a ’44-es időket, sokan ássák saját, nekik semmit ártó honfitársaik sírját. A Mérce, a Partizán, a Telex és még fél tucat magyar lap szerkesztősége úgy számol be a Közel-Keleten zajló eseményekről, mintha munkatársaik Hitler egy bekeretezett fényképe előtt tettek volna fogadalmat, számos ismert fb-influenszer és számtalan ismeretlen fb-kommentelő pedig felerősíti ezeket a végzetes hangokat és tartalmakat.

Anna Frank életében még nem voltak palesztinok, nem volt gázai konfliktus és Izrael sem létezett. Ez utóbbi létezett viszont azok lelkében, akik kétezer éven át évente kétszer, a széder és Jom kippur estéjén a szegényes ünnepi vacsorát ezzel a kívánsággal fejezték be. „Jövőre Jeruzsálemben”. A világban szanaszét szórt, legyilkolt, kirekesztett zsidóságot ez a két szó tartotta életben emberi léptékkel felfoghatatlanul hosszú időn át; Jeruzsálem nem csupán elérendő fizikai végállomás volt a képzeletükben, hanem ideál, remény és maga a megváltás.

Jeruzsálem, „a világ közepe”. Nem véletlen, hogy a Hezbollah - ez a radikális, halál- és mártírkultuszt dicsőitő libanoni terrorszervezet -, így búcsúzik egy-egy megölt fegyveresétől: „Mártírrá vált a Jeruzsálem felé vezető úton”. Tehát nyíltan vallják, hogy Jeruzsálemet is a magukénak tekintik, nem csak a keleti felét. De a 2026 februárjában elkészült új palesztin alkotmánytervezet is a nem létező palesztin állam örök fővárosaként nevezi meg Dávid király városát. Lám, a valóságérzékelés csődje, ugyanott tartanak, ahol 1948-ban, Izrael kikiáltásakor.

Az iszlám aligha kompatibilis a Nyugattal, Európával, a radikális iszlám viszont biztosan halálos veszélyt jelent rá. Izrael pedig épp ennek a szörnynek az epicentrumában igyekszik stabilizálni helyzetét. A radikális iszlám ügyes, erőszakos exportőre mérgezett termékeinek: a nemi egyenlőséget, lelkiismereti szabadságot, általában minden demokratikus, köztük LMBTQ- jogok tagadásának és persze a kegyetlen sariának. Magyarországon is sok vevőjük van, de nem ezek miatt. Izrael és a zsidók miatt. A klasszikus, tankönyi antiszemitizmus mai utódai falják a közel-keleti híreket, mások viszont, akiknek motivációi nem egyértelműek előttem, nyelvükben nem sokban különböznek tőlük.

Jászberényi Sándor például, ellentétben a palesztin-ügy két másik nagy hazai harcosával, a konfliktus részleteit épp csak felszínesen ismerő Schilling Árpáddal és Gulyás Mártonnal, szakértőnek számít. Egész biztosan tisztában van vele, hogy a Hamász és a Hezbollah a gázaiakat és a libanoniakat nem védendő népességnek tekinti, hanem a zsidók ellen vívott szent háborújukban feláldozható eszköznek, s hasznukat is a halottak számában mérik. Ő nyilván azt is tudja, hogy a radikális iszlám az izraeli-palesztin konfliktust vallási kötelezettségként határozza meg, nem területi vitaként, ezért a harc számára kizárólag Izrael megsemmisítésével érne véget.

Íme a Hamász 1988-as alapokmányának első sora: „Izrael létezni fog, és mindaddig fog létezni, amíg az iszlám el nem pusztítja”. Szó nincs itt Nakbáról, kolonializmusról és százféle egyéb Izraelnek szegezett vádról, Jászberényi és magukat nagy humanistának tartó társai mégis a palesztin terror védőügyvédjeivé váltak, jelképesen pedig Izrael hóhéraivá. Védenceik hiába mondják a képükbe újra és újra, hogy de igen, szándékunkban áll meggyilkolni a zsidókat from the river to the sea, ők úgy tesznek, mintha nem hallanák. Nálunk az eredetiek helyett magyarokból lettek iszlamisták.

Nem értelem ütközik itt értelemmel, érv az érvvel, hanem az irracionális zsidógyűlölet támad rá újra és újra a vele szembeni tehetetlenségre. Az antiszemita egyszerre gonosz és megszállott, bizonyos mérték felett pedig már pszichotikus, mint a nemrég még lefóliázott Meseország szerkesztője, Nagy M. Boldizsár. De Schilling, Gulyás és a többi, elképzelhetően nem antiszemita társaik miért viselkednek ennyire otrombán? Miért adnak tovább rendre hamis, ellenőrizetlen, kontextus nélküli híreket? Miért veszik semmibe az igazságot? Hatásuk amúgy sem a palesztin-ügyre, sem Izraelre nincs, kizárólag saját, zsidó honfitársaikban keltenek félelmet, pánikot, akikben a múltban gyakran kiszámíthatatlanul kirobbanó erőszak mély, generációs traumákat hagyott maga után.

Meggyőződésem, hogy sokan a zsidó-arab konfliktus fel-felcsapó hullámaiban gondolják „tisztára mosni” felmenőik gyalázatát, amit védtelen zsidó honfitársaik ellen követtek el a XX. századi magyar történelem első felében, s bűneik betetőzéseként 1944-ben. Amit meg most tesznek, annak semmi köze az „egyetemes lelkiismerethez”, mert ha úgy volna, akkor ezer más ügyet találhatnának Izraelen kívül is. De nem, csak a zsidók, csak Izrael – a szemükben a világ összes bűne a Szentföldön összpontosul.

Na és a palesztinok mellé álló magyarországi zsidók? Azt hiszik, nekik majd sikerül, ami nem sikerült Radnótinak, Szerb Antalnak, Petschauer Attillának, Rejtő Jenőnek, Szenes Hannának, a zsidómentő katolikusnak, Salkaházi Sárának és a többi ötszázezernek, akiknek rettenetes halála a mai napig tátongó lyuk, s immár örök hiány a magyar életen? Tényleg azt hiszik, hogy a zsidógyűlölet kipusztíthatatlan vírusa kiürült ennek a társadalomnak a vérkeringéséből, és hogyha megint eljön az idő – a történelem hosszú –, gyávaságukért, rimánkodásukért őket majd megkímélik? Nézzenek bele az említett lapok Izraelt érintő kommentjeibe, és a pöcegödör őrülettől fortyogó mélyében találják magukat. Végzetes tévedésben vannak. A zsidógyűlölő olyan, mint a gyilkos, aki mindig visszatér borzalmas tette helyszínére. A jövőbe vetett remény volt a kis Anna Frank egyetlen tévedése.

fotó: Gulyás Márton a 2025-ös békemeneten észrevett egy zsidógyűlölőt

16 ÉVEN ÁT EGYFAJTA MÉRGEZÉSE FOLYT A TÁRSADALOMNAK | GESZTI PÉTER

KLUBRÁDIÓ / DOBSZERDA
Műsorvezető: VÁRADI JÚLIA
2026.05.20.



A Dobszerda 2026 május 20-i adásában Váradi Júlia vendége Geszti Péter volt.

ORBÁNT MEG FOGJÁK PUCCSOLNI?

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.05.21.



A beszélgetés központi témája a magyarországi politikai helyzet drasztikus átalakulása, amit Horn Gábor nem egyszerűen kormányváltásnak, hanem egy tényleges rendszerváltásnak nevez. Az elemzés főbb pontjai:

A luxus és a valóság kontrasztja: A videó éles párhuzamot von a Karmelita kolostor, a Rogán-féle "gyűlöletminisztérium" és a luxus irodák, valamint a lepusztult közintézmények (bíróságok, könyvtárak) között. Magyar Péter fellépése vizuálisan is szembesítette a választókat azzal, mire költötték a pénzüket.

A Fidesz mélyrepülése: A Republikon Alapítvány friss adatai szerint a Fidesz támogatottsága a biztos pártválasztók körében 26%-ra esett vissza, ami kb. 800 000 szavazó elvesztését jelenti a választások óta. Ezzel szemben a Tisza Párt 66%-on áll ebben a szegmensben (a hazai szavazók körében).

Miért most? Horn Gábor szerint nem a korrupció vagy a luxus önmagában hozta el a fordulatot, hanem a gazdasági lecsúszás és a kilátástalanság. Amíg az emberek érezték a perspektívát, elnézőbbek voltak, de a 2020 óta tartó stagnálás és az európai mezőny végére kerülés megtörte a bizalmat.

A "parasztbarokk" világa: Az elemző élesen bírálja a NER historizáló, "ócska kivagyiságát", a főispánok és vármegyék rendszerét, amit a modern világ meg nem értésének és történelemhamisításnak tart.

Orbán jövője: Horn szerint Orbán Viktor már maga sem hitt a győzelemben, és a Fidesznek el kellene gondolkodnia a váltáson, mert a jelenlegi kirekesztő politika helyett a társadalom többsége már egy európai, polgári irányt követel.


ITT A BIZONYÍTÉK: JOGSZERŰ, HA AZ ÁLLAM KEZELI TOVÁBB A TIBORCZ–MÉSZÁROS-KÖR FŐBB MAGÁNTŐKEALAPJAIT

VÁLASZ ONLINE / NAGYTOTÁL
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2026.05.21.


Nem kell „meghajlítani” a jogrendszert, az új kormányzat teljesen törvényesen – és lényegében azonnal – át tudja venni a közpénzzel elhalmozott magántőkealapok irányítását. A NER-zsákokat jórészt még az MFB töltötte fel állami százmilliárdokkal. A pénzintézet egyik vezetője most hitelt érdemlően igazolta a Válasz Online-nak, hogy a Tiborcz–Mészáros-kör menedzserei anno írásban elfogadták: jogszabályváltozás esetén akár át is adják az érintett magántőkealapok irányítási jogait. Amennyiben a Magyar-kormány él a lehetőséggel, az állam – átmenetileg – luxusszállodák, tőzsdei cégek és gigantikus földterületek aktív (társ)tulajdonosává válhat.


Ahogy lapunk offline kiadványában, a NER-aktákban világossá tettük, az Orbán-kabinet az elmúlt években körülbelül 4-5 ezer milliárd forintnyi állami érdekeltséget/tőkét szervezett ki idegen kezelésbe – magántőkealapokba, illetve fideszes kuratóriumok által uralt, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokba (kekva). Öt nappal az áprilisi választások után pedig elméleti lehetőségként írtunk arról, hogy ezt a tetemes összeget akár „azonnal” vissza is lehetne terelni az állam befolyási övezetébe.

A kekvák helyzete egyértelmű: ezekben a szervezetekben legalább 2-2,5 ezer milliárdos közvagyon pihen (például óriási Mol- és Richter-részvénycsomagok), és a Tisza máris benyújtotta Alaptörvény-módosító javaslatát. A szöveg szerint az alapítványok alapítói jogait a jövőben nem az egykor bebetonozni kívánt kuratóriumok gyakorolják, hanem a kormány. Vagyis a kijátszott közvagyon feletti kontroll visszakerül oda, ahova való – ráadásul a kabinet a kekvákat akár meg is szüntetheti. (Mivel a Fidesz-korszakban az egyetemek egy részét is kekvásították, az EU az érintett felsőoktatási intézményeket kizárta a hallgatók külföldi tanulását segítő Erasmus-programból, valamint a kutatásfejlesztést támogató Horizon Europe-ból. Tehát a Tisza Alaptörvény-módosítása révén akár majd az Erasmus–Horizon-probléma is megszüntethető.)

Nyilvánvaló, hogy a kekva-visszafoglalásnál valamivel több jogi csűrcsavarást igényel a közpénzzel teletömött magántőkealapok kormányzati kezelésbe vétele – annak ellenére is, hogy a Fidesz ordítóan alkotmányellenes rendszert hozott létre, melyet szinte kötelező szétrobbantani. De haladjunk sorjában!