Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.07.30.
Rogánék aljas trükkje a Fidesz ellen fordult – Most a Tisza profitál a rendszerből.
2026. július 30., csütörtök
ROGÁNÉK ALJAS TRÜKKJE A FIDESZ ELLEN FORDULT – MOST A TISZA PROFITÁL A RENDSZERBŐL
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.07.30.
Rogánék aljas trükkje a Fidesz ellen fordult – Most a Tisza profitál a rendszerből.
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.07.30.
Rogánék aljas trükkje a Fidesz ellen fordult – Most a Tisza profitál a rendszerből.
BOD PÉTER ÁKOS: HA VALAKI MOST DUTYIBA MEGY, AZ NEM POLITIKAI BOSSZÚ, HANEM A PAPÍRFORMA
TELEX / SZINTEN TÚL
Műsorvezető: KRUG EMÍLIA, BÁNÁTI ANNA
2026.07.30.
Kíváncsi, hogy mit fog tudni kezdeni a Tisza-kormány a költségvetéssel, az ősz izgalmas időszak lehet – mondta Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár, az MTA doktora volt Krúg Emília műsorában, a Szinten túlban.
Arra a kérdésre, miszerint Orbán Balázs, Orbán Viktor egykori politikai igazgatója nemrég arról írt, hogy “gazdasági szupervihar” jön, azt mondta, a legjobb az lenne, ha “az Orbánok nem nagyon beszélnének arról, hogy mit hagytak hátra”. Bod Péter Ákos szerint a gazdasággal foglalkozó emberek mind tudják, hogy a magyar államháztartással évtizedek óta baj van, az elmúlt 5–6 évben különösen. A volt jegybankelnök szerint a kimenő kormány “szuperválságot” hagyott maga mögött a költségvetésben, ő korábban nem látott ennyire felelőtlen és jogszerűtlen pénzköltést. “Ha valaki most dutyiba megy, akkor előre mondom, hogy az nem politikai bosszú, hanem a papírforma, mert annyi pénzt költöttek el felhatalmazás nélkül.”
Bod Péter Ákos arról is beszélt, hogy a magyar társadalom összességében válságálló, az emberek a túlélés érdekében válságok idején óvatosabbak, mint a régiónkon kívüli országokban. A közgazdász azt mondta, ilyen optimista várakozásokat, mint amiket mostanában mért a GKI Gazdaságkutató, még nem látott, csak olyat, amikor a választások előtt felment a bizalmi index, és “másnap, amikor leszedik a plakátokat, visszaesik”. Most azonban a választások után nőtt meg a lakosság optimizmusa.
A költségvetés kérdése viszont már más ügy. Szerinte ha a Fidesz újra nyert volna, “összedőlt volna a költségvetés, mint ahogy össze is dőlt az első negyedévben”. Az új kormány átvette a költségvetést, és ahogy nyitogatják ki a fiókokat, úgy buknak ki az újabb ügyek, derülnek ki az eldugott tételek, a nemzeti bank tőkevesztésével együtt ezek ezermilliárdos tételt adhatnak ki, ráadásul az év első felében elértük a költségvetési deficit 80 százalékát. Pozitív fejlemény viszont, hogy a kétharmados felhatalmazás miatt lecsökkent a politikai kockázat, lehet hitelezni az országot, a hitelminősítők ezt már “fejben leírták”, nem várják el, hogy 2026-ban legyen korrekció. “De nagyon nézik, és én is nézem, hogy a költségvetéssel mit tud kezdeni a Tisza-kormány.”
Az euró bevezetése szerinte azért lényeges, mert hozzátartozik egy kiszámítható költségvetési pálya: legalább arra az időtávra, amíg be nem lépünk az eurózónába, kell egy középtávú terv, ami már ősszel elkezdhet körvonalazódni, az őszi időszak ilyen szempontból izgalmas lehet. Az Orbán-kormány sokszor a külföldre fogta a költségvetéssel kapcsolatos döntéseit, pedig az államháztartás 2006 óta "krízisről krízisre bukdácsol". "De nem az Unió miatt fontos nekem a költségvetés, hanem mint apa, leendő nagyapa, tanár, adófizető. Rakják már egyszer végre rendbe az államháztartást!" – mondta a műsorban.
Műsorvezető: KRUG EMÍLIA, BÁNÁTI ANNA
2026.07.30.
Kíváncsi, hogy mit fog tudni kezdeni a Tisza-kormány a költségvetéssel, az ősz izgalmas időszak lehet – mondta Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár, az MTA doktora volt Krúg Emília műsorában, a Szinten túlban.
Arra a kérdésre, miszerint Orbán Balázs, Orbán Viktor egykori politikai igazgatója nemrég arról írt, hogy “gazdasági szupervihar” jön, azt mondta, a legjobb az lenne, ha “az Orbánok nem nagyon beszélnének arról, hogy mit hagytak hátra”. Bod Péter Ákos szerint a gazdasággal foglalkozó emberek mind tudják, hogy a magyar államháztartással évtizedek óta baj van, az elmúlt 5–6 évben különösen. A volt jegybankelnök szerint a kimenő kormány “szuperválságot” hagyott maga mögött a költségvetésben, ő korábban nem látott ennyire felelőtlen és jogszerűtlen pénzköltést. “Ha valaki most dutyiba megy, akkor előre mondom, hogy az nem politikai bosszú, hanem a papírforma, mert annyi pénzt költöttek el felhatalmazás nélkül.”
Bod Péter Ákos arról is beszélt, hogy a magyar társadalom összességében válságálló, az emberek a túlélés érdekében válságok idején óvatosabbak, mint a régiónkon kívüli országokban. A közgazdász azt mondta, ilyen optimista várakozásokat, mint amiket mostanában mért a GKI Gazdaságkutató, még nem látott, csak olyat, amikor a választások előtt felment a bizalmi index, és “másnap, amikor leszedik a plakátokat, visszaesik”. Most azonban a választások után nőtt meg a lakosság optimizmusa.
A költségvetés kérdése viszont már más ügy. Szerinte ha a Fidesz újra nyert volna, “összedőlt volna a költségvetés, mint ahogy össze is dőlt az első negyedévben”. Az új kormány átvette a költségvetést, és ahogy nyitogatják ki a fiókokat, úgy buknak ki az újabb ügyek, derülnek ki az eldugott tételek, a nemzeti bank tőkevesztésével együtt ezek ezermilliárdos tételt adhatnak ki, ráadásul az év első felében elértük a költségvetési deficit 80 százalékát. Pozitív fejlemény viszont, hogy a kétharmados felhatalmazás miatt lecsökkent a politikai kockázat, lehet hitelezni az országot, a hitelminősítők ezt már “fejben leírták”, nem várják el, hogy 2026-ban legyen korrekció. “De nagyon nézik, és én is nézem, hogy a költségvetéssel mit tud kezdeni a Tisza-kormány.”
Az euró bevezetése szerinte azért lényeges, mert hozzátartozik egy kiszámítható költségvetési pálya: legalább arra az időtávra, amíg be nem lépünk az eurózónába, kell egy középtávú terv, ami már ősszel elkezdhet körvonalazódni, az őszi időszak ilyen szempontból izgalmas lehet. Az Orbán-kormány sokszor a külföldre fogta a költségvetéssel kapcsolatos döntéseit, pedig az államháztartás 2006 óta "krízisről krízisre bukdácsol". "De nem az Unió miatt fontos nekem a költségvetés, hanem mint apa, leendő nagyapa, tanár, adófizető. Rakják már egyszer végre rendbe az államháztartást!" – mondta a műsorban.
SZIKLAI PÉTER: „ÉN IS TÚLÉLTEM, TE IS TÚLÉLED MAJD” – A MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL
VÁLASZ ONLINE / VÉLEMÉNY
Szerző: SZIKLAI PÉTER
2026.07.30.
Épp most döntött a kormány a Klebelsberg Központ szerepének átalakításáról, a Válasz Online-on pedig folyik tovább a vita a közoktatás megújításának legfontosabb teendőiről. Sziklai Péter szerint amíg a szülők nem várják el, követelik meg az iskolarendszertől, hogy gyereküknek a maximumot nyújtsa adóforintjaikért cserébe, addig nincs, ami ezt kikényszerítse. Az egyetemi professzor öt, az elitiskolákat övező közhiedelmet is igyekszik cáfolni. Vélemény.
Lannert Judit fontos mondatai óta élénk vita van kibontakozóban a hazai közoktatásról. Ennek egyik izgalmas vonulata a gimnáziumokról, elitiskolákról szól. Mindenképp örvendetes, ha közérdeklődés tárgyává válik az oktatás. Ezen írás szerzője a bajok egyik okának tartja, hogy (legalábbis eddig) nem szerepelt a mindennapi élet legfontosabb témái között, pedig egy ország sorsának alakulásában meghatározó jelentőségű ügyről van szó. Üdvözlendő az a kormányzati szándék és látható eltökéltség, hogy javítsunk a közoktatáson, és öröm, ha a változtatásokat szakmai vitában kívánják kiérlelni.
Az világos, hogy a vita résztvevői mind nemes szándékúak, és hogy a közoktatásban dolgozó pedagógusok többsége elkötelezett, a gyerekekért nagy erőfeszítéseket tevő, jó szakember. Ez az írás nem a vitapartnerek ellen, és különösen nem a pedagógusszakma ellen szól. Sőt. Azt gondolom, hogy egy jól működő iskolarendszer mindannyiunk közös érdeke. Szeretnék néhány olyan kérdést tárgyalni és kicsit szétszálazni, melyek a vita során összemosódtak vagy homályban maradtak: közoktatásról, elitgimnáziumokról.
Azt gondolom, hogy a tudás örömforrás, az egyén és az ország előre jutásának záloga. Számomra az az elitiskola, ahol örömteli folyamat a tudás átadása, befogadása. Számomra az a közoktatás fő feladata, hogy minden gyerek és család motivált legyen a tudás befogadására. Az alábbiakban kifejtett gondolatokat ez a szál köti össze.
(Az általam használt adatok a korábbi vitában elhangzottak, ezért nem jelzem a forrásukat.)...
Szerző: SZIKLAI PÉTER
2026.07.30.
Lannert Judit fontos mondatai óta élénk vita van kibontakozóban a hazai közoktatásról. Ennek egyik izgalmas vonulata a gimnáziumokról, elitiskolákról szól. Mindenképp örvendetes, ha közérdeklődés tárgyává válik az oktatás. Ezen írás szerzője a bajok egyik okának tartja, hogy (legalábbis eddig) nem szerepelt a mindennapi élet legfontosabb témái között, pedig egy ország sorsának alakulásában meghatározó jelentőségű ügyről van szó. Üdvözlendő az a kormányzati szándék és látható eltökéltség, hogy javítsunk a közoktatáson, és öröm, ha a változtatásokat szakmai vitában kívánják kiérlelni.
Az világos, hogy a vita résztvevői mind nemes szándékúak, és hogy a közoktatásban dolgozó pedagógusok többsége elkötelezett, a gyerekekért nagy erőfeszítéseket tevő, jó szakember. Ez az írás nem a vitapartnerek ellen, és különösen nem a pedagógusszakma ellen szól. Sőt. Azt gondolom, hogy egy jól működő iskolarendszer mindannyiunk közös érdeke. Szeretnék néhány olyan kérdést tárgyalni és kicsit szétszálazni, melyek a vita során összemosódtak vagy homályban maradtak: közoktatásról, elitgimnáziumokról.
Azt gondolom, hogy a tudás örömforrás, az egyén és az ország előre jutásának záloga. Számomra az az elitiskola, ahol örömteli folyamat a tudás átadása, befogadása. Számomra az a közoktatás fő feladata, hogy minden gyerek és család motivált legyen a tudás befogadására. Az alábbiakban kifejtett gondolatokat ez a szál köti össze.
(Az általam használt adatok a korábbi vitában elhangzottak, ezért nem jelzem a forrásukat.)...
PAKS TELJESEN LEÁLLHAT – MAGYAR PÉTER RENDKÍVÜLI BEJELENTÉST TETT
MAGYAR NEWS ONLINE
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.07.30.
Magyar Péter miniszterelnök rendkívüli tájékoztatást adott a hőhullám miatt kialakult energetikai helyzetről.
Közlése szerint a Duna rekordalacsony vízállása és az extrém meleg miatt fokozatosan lekapcsolják a Paksi Atomerőmű blokkjait. A miniszterelnök szerint akár már csütörtökön, de legkésőbb pénteken teljesen leállhat az erőmű.
A Paksi Atomerőmű teljes kiesése mintegy 2000 megawattnyi villamosenergia-termelés elvesztését jelentené. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy ezt a hiányt az ország jelenleg importból képes pótolni, ezért a lakosság és a vállalatok energiaellátása egyelőre biztosított.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy Magyar Péter tájékoztatása szerint meghibásodott a Dunamenti Erőmű egyik egysége is. Ez további, közel 400 megawattos teljesítménykiesést okozott. A javítás folyamatban van, de a hiba elhárítása akár egy-két hetet is igénybe vehet.
A kormány a MAVIR energiairányítási központjában áttekinti:
a villamosenergia-rendszer aktuális helyzetét; a rotációs válságtervet; az esetleges ipari fogyasztáskorlátozási intézkedéseket; az importkapacitások rendelkezésre állását; a paksi blokkok leállásának várható következményeit.
Magyar Péter közölte, hogy Ruff Bálint miniszterelnök-helyettessel és Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterrel Százhalombattára is ellátogatnak. A Dunamenti Erőmű helyreállítása mellett a MOL finomítójának működéséről is tájékozódnak.
A százhalombattai finomító Magyar Péter közlése szerint jelenleg mintegy 50 százalékos teljesítménnyel üzemel, a teljes kapacitás helyreállítását pedig szeptemberre várják.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az ivóvízellátás az ország 99,9 százalékán zavartalan, a lakossági villamosenergia-ellátás pedig jelenleg biztosított. Az elhangzott helyzetértékelés ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az extrém időjárás egyszerre több kritikus energetikai rendszert is komoly terhelés alá helyezett.
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.07.30.
Magyar Péter miniszterelnök rendkívüli tájékoztatást adott a hőhullám miatt kialakult energetikai helyzetről.
Közlése szerint a Duna rekordalacsony vízállása és az extrém meleg miatt fokozatosan lekapcsolják a Paksi Atomerőmű blokkjait. A miniszterelnök szerint akár már csütörtökön, de legkésőbb pénteken teljesen leállhat az erőmű.
A Paksi Atomerőmű teljes kiesése mintegy 2000 megawattnyi villamosenergia-termelés elvesztését jelentené. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy ezt a hiányt az ország jelenleg importból képes pótolni, ezért a lakosság és a vállalatok energiaellátása egyelőre biztosított.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy Magyar Péter tájékoztatása szerint meghibásodott a Dunamenti Erőmű egyik egysége is. Ez további, közel 400 megawattos teljesítménykiesést okozott. A javítás folyamatban van, de a hiba elhárítása akár egy-két hetet is igénybe vehet.
A kormány a MAVIR energiairányítási központjában áttekinti:
a villamosenergia-rendszer aktuális helyzetét; a rotációs válságtervet; az esetleges ipari fogyasztáskorlátozási intézkedéseket; az importkapacitások rendelkezésre állását; a paksi blokkok leállásának várható következményeit.
Magyar Péter közölte, hogy Ruff Bálint miniszterelnök-helyettessel és Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterrel Százhalombattára is ellátogatnak. A Dunamenti Erőmű helyreállítása mellett a MOL finomítójának működéséről is tájékozódnak.
A százhalombattai finomító Magyar Péter közlése szerint jelenleg mintegy 50 százalékos teljesítménnyel üzemel, a teljes kapacitás helyreállítását pedig szeptemberre várják.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az ivóvízellátás az ország 99,9 százalékán zavartalan, a lakossági villamosenergia-ellátás pedig jelenleg biztosított. Az elhangzott helyzetértékelés ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az extrém időjárás egyszerre több kritikus energetikai rendszert is komoly terhelés alá helyezett.
MAGYAR PÉTER BEJELENTETTE: MEGSZŰNIK A KLEBELSBERG KÖZPONT JELENLEGI SZEREPE
MAGYAR NEWS ONLINE
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.07.30.
Magyar Péter bejelentette, hogy a kormány döntött a magyar oktatásirányítás teljes átalakításáról.
A változtatás egyik legfontosabb eleme, hogy megszűnik a Klebelsberg Központ jelenlegi középirányítói funkciója. A szervezet a jövőben kutatási, szakmai és oktatást támogató háttérintézményként működik tovább.
A kormány döntése értelmében valamennyi tankerületi vezetői pozícióra nyílt pályázatot írnak ki. A cél, hogy a vezetőket átlátható eljárásban, szakmai alkalmasságuk és vezetői teljesítményük alapján válasszák ki.
Magyar Péter szerint az átalakítás célja egy olyan oktatási rendszer létrehozása, amely egyszerre versenyképes és emberséges. A bejelentés az oktatásirányítás szerkezetét, a tankerületek működését és az iskolák szakmai mozgásterét is alapvetően érintheti.
A kormányzati átalakítás legfontosabb elemei:
A bejelentés után kulcskérdés lesz, hogy az átalakítás mekkora szakmai és döntési önállóságot biztosít az iskoláknak, a pedagógusoknak és az intézményvezetőknek.
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.07.30.
Magyar Péter bejelentette, hogy a kormány döntött a magyar oktatásirányítás teljes átalakításáról.
A változtatás egyik legfontosabb eleme, hogy megszűnik a Klebelsberg Központ jelenlegi középirányítói funkciója. A szervezet a jövőben kutatási, szakmai és oktatást támogató háttérintézményként működik tovább.
A kormány döntése értelmében valamennyi tankerületi vezetői pozícióra nyílt pályázatot írnak ki. A cél, hogy a vezetőket átlátható eljárásban, szakmai alkalmasságuk és vezetői teljesítményük alapján válasszák ki.
Magyar Péter szerint az átalakítás célja egy olyan oktatási rendszer létrehozása, amely egyszerre versenyképes és emberséges. A bejelentés az oktatásirányítás szerkezetét, a tankerületek működését és az iskolák szakmai mozgásterét is alapvetően érintheti.
A kormányzati átalakítás legfontosabb elemei:
- megszűnik a Klebelsberg Központ középirányítói szerepe; a központ szakmai és kutatási háttérintézménnyé alakul;
- nyílt pályázatot írnak ki minden tankerületi vezetői posztra; nagyobb hangsúlyt kaphat a szakmai teljesítmény és az átláthatóság;
- a cél egy korszerűbb, emberközpontú oktatási rendszer.
A bejelentés után kulcskérdés lesz, hogy az átalakítás mekkora szakmai és döntési önállóságot biztosít az iskoláknak, a pedagógusoknak és az intézményvezetőknek.
KÉSZÍTHETIK A HIDEGÉLELMET – A FIDESZ ELSŐ SORA A VÁDLOTTAK PADJÁN?
KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.07.30.
A beszélgetés Radnai Márk, a Tisza Párt alelnökének kijelentéseit elemzi, miszerint az elmúlt 16 év visszaélései után a Fidesz felsővezetése is bíróság elé kerülhet. Szakonyi Péter és Murányi András körbejárják a vagyonvisszaszerzés jogi nehézségeit, a társadalmi igényt az igazságtételre, valamint konkrét sportberuházásokon és médiaügyeken keresztül mutatják be a rendszerszintű korrupciót.
00:12 – A vádlottak padja: „Nem maradhatnak érinthetetlenek” – Radnai Márk súlyos ígérete a politikai elit számára.
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.07.30.
A beszélgetés Radnai Márk, a Tisza Párt alelnökének kijelentéseit elemzi, miszerint az elmúlt 16 év visszaélései után a Fidesz felsővezetése is bíróság elé kerülhet. Szakonyi Péter és Murányi András körbejárják a vagyonvisszaszerzés jogi nehézségeit, a társadalmi igényt az igazságtételre, valamint konkrét sportberuházásokon és médiaügyeken keresztül mutatják be a rendszerszintű korrupciót.
00:12 – A vádlottak padja: „Nem maradhatnak érinthetetlenek” – Radnai Márk súlyos ígérete a politikai elit számára.
04:47 – A hidegélelem: Miért érdemes már most készülni a számonkérésre?
07:11 – Egy hónap türelem: Konkrét ígéret egy érkező „társadalmi egyeztetésről”.
11:15 – Az „Aranykonvoj” ügy: Hogyan érhetnek el a szálak egészen a miniszterelnökig?
13:00 – Családi biznisz állami pénzből: A 70 milliárdos akadémia és a férj-feleség kapcsolat háttere.
TRUMP KI NEM ÁLLHATJA A LÚZEREKET – FELCSUTI BALÁZS ORBÁN BUKÁSÁRÓL
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.07.30.
Trump ki nem állhatja a lúzereket – Felcsuti Balázs Orbán bukásáról.
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.07.30.
Trump ki nem állhatja a lúzereket – Felcsuti Balázs Orbán bukásáról.
ÚJRAÉLESZTENÉ A TISZA-KORMÁNY A MÉLYPONTRA JUTOTT NÉMET-MAGYAR KAPCSOLATOKAT | ATV ÉLŐ
ATV MAGYARORSZÁG
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2026.07.30.
Budapestre látogat Markus Söder bajor miniszterelnök, a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, akit Magyar Péter miniszterelnök fogad. Közös sajtótájékoztatójukat az ATV YouTube élőben közvetíti.
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2026.07.30.
Budapestre látogat Markus Söder bajor miniszterelnök, a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, akit Magyar Péter miniszterelnök fogad. Közös sajtótájékoztatójukat az ATV YouTube élőben közvetíti.
SZIJJÁRTÓ PÉTER ÉS A KÍNAIAK: MAGYAR ÉRDEK VAGY NEMZETBIZTONSÁGI KOCKÁZAT?
VÁLASZ PODCAST
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2026.07.30.
Van-e még világpolitikai relevanciája Orbán Viktor tusványosi beszédének? Miért kaphatott vezetői állást a kínaiaktól Szijjártó Péter? Mi a jobb Ukrajnának: ha az elnök erős kézzel kormányoz, vagy ha enged az utca nyomásának? Lesz-e 1000 forintos benzinár az iráni háború miatt? Szerkesztőségi külpolitikai kibeszélőnk júliusi adásában ezeket beszéli meg Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs. Kollégánk távozása miatt ebben a felállásban ez az utolsó külpolitikai Válasz Podcast – de természetesen a havonta jelentkező sorozat új felállásban bár, de a megszokott rendben folytatódik.
Részletek a műsorból:
Mik a tanulságai Orbán Viktor tusnádfürdői beszédének?
Ablonczy Bálint: „Komikus lett volna, ha most elmondja, hogy a világ milyen irányba megy, miközben ő Magyarországon egy 19-21 százalékos pártnak az elnöke. (…) Abból, hogy teljesen visszaszorult a világpolitikai elmélkedés és az Európa jövőjével kapcsolatos bölcsködés, az volt a benyomásom, hogy hosszú időre alapvetően egy belpolitikai értékeléssorozat kezdődik; a további Tusnádokon, amennyiben lesznek, Orbán Viktor erre fog összpontosítani.”
Magyari Péter: „Megpróbálta újrakeretezni, részben -értelmezni a saját korábbi álláspontjait. Mintegy kikérte magának, hogy ő nem volt soha oroszpárti, ő mindig magyarpárti volt, és ez a 2026-os parlamenti választási kampány egyik nagy hazugsága volt, amit sikeresen átültetett túl sok ember fejébe a Tisza Párt. Ezt most elintézte azzal, hogy »nem, nem voltam az«. De mégis miért gondolhattuk azt, hogy ő mégiscsak oroszpárti? (…) A 2026-os évértékelőjén például azt mondta, hogy »akik szeretik a szabadságot, azoknak nem Kelettől, hanem Brüsszeltől kell tartaniuk«, Putyin kritikája pedig szerinte színvonaltalan politikai megközelítés. Ezt nem lehet másképpen értelmezni, mint oroszpártiság, főleg egy olyan helyzetben, mikor az Európai Unió gyakorlatilag háborút vív Oroszországgal.”
Mit gondoljunk Szijjártó Péter új, BYD-s állásáról?
Ablonczy Bálint: „Nagyon súlyos szuverenitási kérdés. (…) Joggal merül fel, hogy egészen pontosan kinek, minek és hogyan is dolgozott Szijjártó Péter? Tehát ha annál a cégnél köt ki, ott tartanak számot az ő tudására, kapcsolatrendszerére, amely cég az egyik első számú kedvezményezettje volt az általa arca-névvel vállalt külgazdasági politikának, akkor jogosan merül fel: vajon az egyéni érdek, a BYD-érdek, a kínai ipar érdeke, az orosz érdek vezényelte-e a magyar külpolitikát, vagy a magyar érdek és a magyar szuverenitás? Nem lehet ezt fél kézzel lesöpörni.”
Lesz-e 1000 forint a benzin az iráni háború miatt?
Magyari Péter: „Emelkedésre van esély, de azt hiszem, hogy az 1000 forintot nem fogja elérni. Nagyon látszik, hogy a Trump-kormányzat – akármennyi irracionalitás és őrület érkezik felőlük, és retorikában akármennyire hajmeresztőek is a dolgok – eddig nagyon ügyesen csinálta a kötéltáncot. Mindig megoldották, hogy lefelé induljon el az olajár egy-egy meglódulás után. Talán lehet abban bízni, hogy erre vigyáznak továbbra is. Ha muszáj tippelnem, akkor azt mondom, hogy 750 fölé nem megy.”
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2026.07.30.
Van-e még világpolitikai relevanciája Orbán Viktor tusványosi beszédének? Miért kaphatott vezetői állást a kínaiaktól Szijjártó Péter? Mi a jobb Ukrajnának: ha az elnök erős kézzel kormányoz, vagy ha enged az utca nyomásának? Lesz-e 1000 forintos benzinár az iráni háború miatt? Szerkesztőségi külpolitikai kibeszélőnk júliusi adásában ezeket beszéli meg Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs. Kollégánk távozása miatt ebben a felállásban ez az utolsó külpolitikai Válasz Podcast – de természetesen a havonta jelentkező sorozat új felállásban bár, de a megszokott rendben folytatódik.
Részletek a műsorból:
Mik a tanulságai Orbán Viktor tusnádfürdői beszédének?
Ablonczy Bálint: „Komikus lett volna, ha most elmondja, hogy a világ milyen irányba megy, miközben ő Magyarországon egy 19-21 százalékos pártnak az elnöke. (…) Abból, hogy teljesen visszaszorult a világpolitikai elmélkedés és az Európa jövőjével kapcsolatos bölcsködés, az volt a benyomásom, hogy hosszú időre alapvetően egy belpolitikai értékeléssorozat kezdődik; a további Tusnádokon, amennyiben lesznek, Orbán Viktor erre fog összpontosítani.”
Magyari Péter: „Megpróbálta újrakeretezni, részben -értelmezni a saját korábbi álláspontjait. Mintegy kikérte magának, hogy ő nem volt soha oroszpárti, ő mindig magyarpárti volt, és ez a 2026-os parlamenti választási kampány egyik nagy hazugsága volt, amit sikeresen átültetett túl sok ember fejébe a Tisza Párt. Ezt most elintézte azzal, hogy »nem, nem voltam az«. De mégis miért gondolhattuk azt, hogy ő mégiscsak oroszpárti? (…) A 2026-os évértékelőjén például azt mondta, hogy »akik szeretik a szabadságot, azoknak nem Kelettől, hanem Brüsszeltől kell tartaniuk«, Putyin kritikája pedig szerinte színvonaltalan politikai megközelítés. Ezt nem lehet másképpen értelmezni, mint oroszpártiság, főleg egy olyan helyzetben, mikor az Európai Unió gyakorlatilag háborút vív Oroszországgal.”
Mit gondoljunk Szijjártó Péter új, BYD-s állásáról?
Ablonczy Bálint: „Nagyon súlyos szuverenitási kérdés. (…) Joggal merül fel, hogy egészen pontosan kinek, minek és hogyan is dolgozott Szijjártó Péter? Tehát ha annál a cégnél köt ki, ott tartanak számot az ő tudására, kapcsolatrendszerére, amely cég az egyik első számú kedvezményezettje volt az általa arca-névvel vállalt külgazdasági politikának, akkor jogosan merül fel: vajon az egyéni érdek, a BYD-érdek, a kínai ipar érdeke, az orosz érdek vezényelte-e a magyar külpolitikát, vagy a magyar érdek és a magyar szuverenitás? Nem lehet ezt fél kézzel lesöpörni.”
Lesz-e 1000 forint a benzin az iráni háború miatt?
Magyari Péter: „Emelkedésre van esély, de azt hiszem, hogy az 1000 forintot nem fogja elérni. Nagyon látszik, hogy a Trump-kormányzat – akármennyi irracionalitás és őrület érkezik felőlük, és retorikában akármennyire hajmeresztőek is a dolgok – eddig nagyon ügyesen csinálta a kötéltáncot. Mindig megoldották, hogy lefelé induljon el az olajár egy-egy meglódulás után. Talán lehet abban bízni, hogy erre vigyáznak továbbra is. Ha muszáj tippelnem, akkor azt mondom, hogy 750 fölé nem megy.”
MAGYAR GYÖRGY: A FIDESZ MOST AZT KÉRI SZÁMON, AMIT TIZENHAT ÉVEN ÁT MAGA SZÁMOLT FEL
HÍRKLIKK
Szerző: HÍRKLIKK
2026.07.29.
Az Alkotmánybíróság szerepének helyreállításáról, az új alkotmánybíró megválasztása körüli vitákról és a Fidesz ellenzékbe kerülése utáni politikai stratégiájáról beszélt Magyar György ügyvéd a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. Szerinte az Alkotmánybíróságnak ismét valódi fék és ellensúly szerepet kellene betöltenie, miközben úgy véli: a Fidesz hiteltelenül kéri számon azokat a jogállami elveket, amelyeket kormányzása idején maga gyengített.
Az Alkotmánybíróság csak akkor nyerheti vissza a tekintélyét
Magyar György szerint önmagában egy új alkotmánybíró megválasztása nem változtatja meg az intézmény működését, mégis fontos jelzés lehet. Úgy fogalmazott, az Alkotmánybíróság "végre megérdemli, hogy a saját funkcióját töltse be", vagyis ismét valódi kormányzati kontrollt és jogalkotási ellenőrzést gyakoroljon.
Az ügyvéd szerint jelentős különbség, hogy az új bíró nem a Fidesz jelöltjeként, nem politikai pozícióból érkezik, ezért szerinte nem kell megfelelnie a központi hatalom elvárásainak. Hozzátette: az intézmény összetétele fokozatosan változhat, hiszen több olyan alkotmánybíró is hivatalban van, akit még nem a Fidesz kétharmados többsége választott meg.
Magyar György ugyanakkor úgy látja, a legnagyobb problémát nem egyetlen személy jelenti, hanem az, hogy az elmúlt években a független intézmények elveszítették önállóságukat. Szerinte "a legnagyobb ellensége a demokráciának, amikor a független intézményeket elfoglalja a maffiaállam", és több olyan jogintézményt is említett, amelyek véleménye szerint politikai befolyás alá kerültek.
Visszanyalhatnak a saját szabályok
A beszélgetésben szóba került az is, hogy a Fidesz illegitimnek tartja az új alkotmánybíró megválasztását. Magyar György szerint jogilag ugyan lehet érvelni amellett, hogy egyes visszamenőleges szabályok aggályosak, de ezt az érvelést mégis "faramucinak" nevezte.
Úgy vélte, az elmúlt években számos olyan jogszabály született, amelynek elsődleges célja a politikai hatalom hosszú távú bebetonozása volt. Ezek között említette a kétharmados szabályozásokat, az alkotmánybírák jelölési rendszerének átalakítását és az Alkotmánybíróság jogköreinek szűkítését. Most azonban szerinte éppen ezek a konstrukciók okoznak jogi és politikai nehézségeket.
Az ügyvéd külön kiemelte, hogy ma az Alkotmánybíróság tartalmi szempontból nem vizsgálhatja felül az alaptörvény módosításait, kizárólag formai szempontokat ellenőrizhet. Ezért szerinte elkerülhetetlen egy új alkotmány megalkotása, amely világosan rendezi az intézmény jogköreit, valamint az alkotmánybírák jelölésének szabályait. Álláspontja szerint ebben nemcsak a parlamenti pártoknak, hanem a jogászi szakmának, a civil szervezeteknek és a társadalomnak is szerepet kellene kapnia.
A szerepek felcserélődtek a magyar politikában
A műsor végén a beszélgetés a Fidesz jelenlegi ellenzéki politikájára terelődött. Magyar György szerint természetes, hogy a párt minden jogi lehetőséget igyekszik kihasználni, ugyanakkor szerinte nem hiteles, amikor éppen a fékek és ellensúlyok rendszerének megsértését kéri számon.
"Nem hiteles" – fogalmazott röviden arra a kérdésre, mennyire hihető a Fidesz jogállami kritikája azok után, hogy szerinte tizenhat éven keresztül maga gyengítette ezeket az intézményeket. A politikai helyzetet egy szemléletes hasonlattal írta le: "aki eddig Hamletet játszott, az most Ofélia lett", vagyis a korábbi kormánypárt immár ellenzéki szerepben ugyanazokat az eszközöket alkalmazza, amelyeket korábban mások használtak vele szemben.
Magyar György kitért Orbán Viktor és a Fidesz jövőre vonatkozó optimista nyilatkozataira is. Szerinte minden politikai szereplőnek az a feladata, hogy saját táborát egyben tartsa, ezért természetes, hogy a Fidesz vezetői a visszaerősödés lehetőségéről beszélnek. Ugyanakkor úgy látja, a következő időszak sikerét nem az ellenzéki kommunikáció, hanem elsősorban az határozza majd meg, hogy Magyar Péter és az új kormány mennyire bizonyítja kormányzóképességét, mennyire felel meg a társadalom igazságérzetének, és képes-e tanulni saját hibáiból. Szerinte az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy "könnyű amatőrből profivá válni", ha valaki képes belátni a tévedéseit és levonni azok tanulságait.
Szerző: HÍRKLIKK
2026.07.29.
Az Alkotmánybíróság szerepének helyreállításáról, az új alkotmánybíró megválasztása körüli vitákról és a Fidesz ellenzékbe kerülése utáni politikai stratégiájáról beszélt Magyar György ügyvéd a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. Szerinte az Alkotmánybíróságnak ismét valódi fék és ellensúly szerepet kellene betöltenie, miközben úgy véli: a Fidesz hiteltelenül kéri számon azokat a jogállami elveket, amelyeket kormányzása idején maga gyengített.
Az Alkotmánybíróság csak akkor nyerheti vissza a tekintélyét
Magyar György szerint önmagában egy új alkotmánybíró megválasztása nem változtatja meg az intézmény működését, mégis fontos jelzés lehet. Úgy fogalmazott, az Alkotmánybíróság "végre megérdemli, hogy a saját funkcióját töltse be", vagyis ismét valódi kormányzati kontrollt és jogalkotási ellenőrzést gyakoroljon.
Az ügyvéd szerint jelentős különbség, hogy az új bíró nem a Fidesz jelöltjeként, nem politikai pozícióból érkezik, ezért szerinte nem kell megfelelnie a központi hatalom elvárásainak. Hozzátette: az intézmény összetétele fokozatosan változhat, hiszen több olyan alkotmánybíró is hivatalban van, akit még nem a Fidesz kétharmados többsége választott meg.
Magyar György ugyanakkor úgy látja, a legnagyobb problémát nem egyetlen személy jelenti, hanem az, hogy az elmúlt években a független intézmények elveszítették önállóságukat. Szerinte "a legnagyobb ellensége a demokráciának, amikor a független intézményeket elfoglalja a maffiaállam", és több olyan jogintézményt is említett, amelyek véleménye szerint politikai befolyás alá kerültek.
Visszanyalhatnak a saját szabályok
A beszélgetésben szóba került az is, hogy a Fidesz illegitimnek tartja az új alkotmánybíró megválasztását. Magyar György szerint jogilag ugyan lehet érvelni amellett, hogy egyes visszamenőleges szabályok aggályosak, de ezt az érvelést mégis "faramucinak" nevezte.
Úgy vélte, az elmúlt években számos olyan jogszabály született, amelynek elsődleges célja a politikai hatalom hosszú távú bebetonozása volt. Ezek között említette a kétharmados szabályozásokat, az alkotmánybírák jelölési rendszerének átalakítását és az Alkotmánybíróság jogköreinek szűkítését. Most azonban szerinte éppen ezek a konstrukciók okoznak jogi és politikai nehézségeket.
Az ügyvéd külön kiemelte, hogy ma az Alkotmánybíróság tartalmi szempontból nem vizsgálhatja felül az alaptörvény módosításait, kizárólag formai szempontokat ellenőrizhet. Ezért szerinte elkerülhetetlen egy új alkotmány megalkotása, amely világosan rendezi az intézmény jogköreit, valamint az alkotmánybírák jelölésének szabályait. Álláspontja szerint ebben nemcsak a parlamenti pártoknak, hanem a jogászi szakmának, a civil szervezeteknek és a társadalomnak is szerepet kellene kapnia.
A szerepek felcserélődtek a magyar politikában
A műsor végén a beszélgetés a Fidesz jelenlegi ellenzéki politikájára terelődött. Magyar György szerint természetes, hogy a párt minden jogi lehetőséget igyekszik kihasználni, ugyanakkor szerinte nem hiteles, amikor éppen a fékek és ellensúlyok rendszerének megsértését kéri számon.
"Nem hiteles" – fogalmazott röviden arra a kérdésre, mennyire hihető a Fidesz jogállami kritikája azok után, hogy szerinte tizenhat éven keresztül maga gyengítette ezeket az intézményeket. A politikai helyzetet egy szemléletes hasonlattal írta le: "aki eddig Hamletet játszott, az most Ofélia lett", vagyis a korábbi kormánypárt immár ellenzéki szerepben ugyanazokat az eszközöket alkalmazza, amelyeket korábban mások használtak vele szemben.
Magyar György kitért Orbán Viktor és a Fidesz jövőre vonatkozó optimista nyilatkozataira is. Szerinte minden politikai szereplőnek az a feladata, hogy saját táborát egyben tartsa, ezért természetes, hogy a Fidesz vezetői a visszaerősödés lehetőségéről beszélnek. Ugyanakkor úgy látja, a következő időszak sikerét nem az ellenzéki kommunikáció, hanem elsősorban az határozza majd meg, hogy Magyar Péter és az új kormány mennyire bizonyítja kormányzóképességét, mennyire felel meg a társadalom igazságérzetének, és képes-e tanulni saját hibáiból. Szerinte az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy "könnyű amatőrből profivá válni", ha valaki képes belátni a tévedéseit és levonni azok tanulságait.
ROGÁN ANTAL TÉNYLEG DÉL-AMERIKÁBA MENEKÜLT? | MAGYAR KÖZÖNY
MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2026.07.29.
Hogyan lehetett túlélni a NER tizenhat évét? Mi Az óellenzéki-jelző és az óneres közötti különbség? Rendszert váltottunk vagy egy kormányváltást néztünk végig? Kik vehetnek részt az „új” Magyarország felépítésében? Mi lehet a rendezői elv? Hogyan épült fel a Tisza hátországa? Milyen ideológiák mentén épült fel a Tisza Párt? Hogyan lehet egy jól működő, kooperatív nemzetet létrehozni? Magyar Péter stílusa hozzájárul-e a közbeszéd nyugvópontra kerüléséhez? Milyen a hazai média helyzete a kormányváltás után? Miért kell a kulturális-tér megújításán dolgozni? A kritikai él miatt olvasót vagy nézőt is veszíthet? Orbánt mikor láthatjuk már bilincsben? Hová tűnt Rogán Antal? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Stumpf András újságíró, a Válasz Online munkatársa és Czutor Zoltán zenész, moralista válaszolt!
00:00 - 00:56 Beköszön
00:56 - 05:59 Hogyan maradt életben a szabad újságírás és egy független zenei karrier
06:00 - 11:59 Morál, bátorság és a jövő, személyes felelősség, a vállalt politikai kiállás
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2026.07.29.
Hogyan lehetett túlélni a NER tizenhat évét? Mi Az óellenzéki-jelző és az óneres közötti különbség? Rendszert váltottunk vagy egy kormányváltást néztünk végig? Kik vehetnek részt az „új” Magyarország felépítésében? Mi lehet a rendezői elv? Hogyan épült fel a Tisza hátországa? Milyen ideológiák mentén épült fel a Tisza Párt? Hogyan lehet egy jól működő, kooperatív nemzetet létrehozni? Magyar Péter stílusa hozzájárul-e a közbeszéd nyugvópontra kerüléséhez? Milyen a hazai média helyzete a kormányváltás után? Miért kell a kulturális-tér megújításán dolgozni? A kritikai él miatt olvasót vagy nézőt is veszíthet? Orbánt mikor láthatjuk már bilincsben? Hová tűnt Rogán Antal? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Stumpf András újságíró, a Válasz Online munkatársa és Czutor Zoltán zenész, moralista válaszolt!
00:00 - 00:56 Beköszön
00:56 - 05:59 Hogyan maradt életben a szabad újságírás és egy független zenei karrier
06:00 - 11:59 Morál, bátorság és a jövő, személyes felelősség, a vállalt politikai kiállás
57:51Elköszön
ORBÁN LEGNAGYOBB HÚZÁSA, MOST A FIDESZRE ÜTHET VISSZA
KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.07.29.
Orbán legnagyobb húzása, most a Fideszre üthet vissza.
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.07.29.
Orbán legnagyobb húzása, most a Fideszre üthet vissza.
SZABÓ ANDREA: A FIDESZ SORSA ORBÁN VIKTOR SORSÁN MÚLIK
SZINTEN TÚL PODCAST
Műsorvezető: KRUG EMÍLIA
2026.07.29.
Az abszolút parlament, az influenszer politizálás elvárás a negyven alatti korosztályban, de negatív következménye lehet abban az ötvenes-hatvanas korosztályban van, amely a parlamenti üléseket a méltósággal köti össze. Ha ennek a rétegnek elege lesz az impulzív, olykor már erőszakosnak is mondott politizálásból, az veszélyes lehet a Tiszára nézve – mondta el Szabó Andrea szociológus a Szinten túl Krug Emíliával friss adásában. A kutató arról beszélt: szerinte fontos kérdés, meddig tart a társadalom türelme, és mit reagál arra, amikor költségvetési átcsoportosítások, megélhetéssel kapcsolatos döntések a különböző társadalmi rétegek között érdekkonfliktusok okoznak majd. Szabó szerint a Tisza eddig következetesen kerülte az érdekkonfliktusok létrejöttét, mindig angolnaszerűen kifordult ezekből, de eljön egy pillanat, amikor ezt meg kell tenni.
Szabó arra is felhívja a figyelmet, hogy jelen állás szerint nem dőlt el, ki a potenciális ellenzék, és szerinte a Fidesz sorsa Orbán Viktor sorsán múlik. „Ha Orbán szeretne a Fidesz Gyurcsány Ference lenni, akkor a Mi hazánk előtt óriási tér nyílik” – fogalmaz az adásban.
Szinten túl Krug Emíliával minden héten szerdán és csütörtökön a YouTube-on.
00:00 Intro
Műsorvezető: KRUG EMÍLIA
2026.07.29.
Az abszolút parlament, az influenszer politizálás elvárás a negyven alatti korosztályban, de negatív következménye lehet abban az ötvenes-hatvanas korosztályban van, amely a parlamenti üléseket a méltósággal köti össze. Ha ennek a rétegnek elege lesz az impulzív, olykor már erőszakosnak is mondott politizálásból, az veszélyes lehet a Tiszára nézve – mondta el Szabó Andrea szociológus a Szinten túl Krug Emíliával friss adásában. A kutató arról beszélt: szerinte fontos kérdés, meddig tart a társadalom türelme, és mit reagál arra, amikor költségvetési átcsoportosítások, megélhetéssel kapcsolatos döntések a különböző társadalmi rétegek között érdekkonfliktusok okoznak majd. Szabó szerint a Tisza eddig következetesen kerülte az érdekkonfliktusok létrejöttét, mindig angolnaszerűen kifordult ezekből, de eljön egy pillanat, amikor ezt meg kell tenni.
Szabó arra is felhívja a figyelmet, hogy jelen állás szerint nem dőlt el, ki a potenciális ellenzék, és szerinte a Fidesz sorsa Orbán Viktor sorsán múlik. „Ha Orbán szeretne a Fidesz Gyurcsány Ference lenni, akkor a Mi hazánk előtt óriási tér nyílik” – fogalmaz az adásban.
Szinten túl Krug Emíliával minden héten szerdán és csütörtökön a YouTube-on.
00:00 Intro
02:00 A Tisza megtorpanása
08:04 Kinek sok a triggerelés?
11:39 A Tisza karakterei
13:33 Mit vár el a társadalom?
16:46 Hogy áll a keretezési verseny?
19:12 Mit van a Tisza szavazók fejében?
21:52 Őszig tart a türelem
25:57 Őszinte beszéd a társadalommal
29:00 A Tisza szavazók elkötelezettsége
32:13 Visszatérhet a Fidesz?
34:32 Nem menthető a Fidesz-brand
37:11 Orbán Viktor sorsán múlik a Fidesz sorsa
41:49 A választási korhatár leszállítása
49:48 Generációk konfliktusa
53:37 A Fidesz és a fiatalok konfliktusa
KORÁBBI LEGFŐBB ÜGYÉSZ: POLT PÉTER KÖVETKEZHET - ORBÁN SEM ÉRINTHETETLEN
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.07.29.
Valóban fordulóponthoz érkezett az ügyészség működése? Mit jelent Nagy Gábor Bálint váratlan lemondása, és milyen következményei lehetnek a korábbi, nagy visszhangot kiváltó ügyekre? A Mélyvíz vendége Ihász Sándor volt fővárosi főügyész, aki részletesen elemzi az ügyészség elmúlt évekbeli működését, a legfőbb ügyész szerepét és a jogállami elszámoltatás lehetőségeit. A beszélgetésben szó esik az aranykonvoj-ügyről, az ügyészségi vezetés felelősségéről, a politikai befolyás kérdéséről, valamint arról is, milyen feltételek mellett indulhatnak eljárások korábbi döntéshozókkal szemben. Ihász Sándor szerint nem elegendő a személycserékre hagyatkozni: az egész rendszer működését kell újragondolni ahhoz, hogy hosszú távon helyreálljon a közbizalom és megerősödjön a jogállam.
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.07.29.
Valóban fordulóponthoz érkezett az ügyészség működése? Mit jelent Nagy Gábor Bálint váratlan lemondása, és milyen következményei lehetnek a korábbi, nagy visszhangot kiváltó ügyekre? A Mélyvíz vendége Ihász Sándor volt fővárosi főügyész, aki részletesen elemzi az ügyészség elmúlt évekbeli működését, a legfőbb ügyész szerepét és a jogállami elszámoltatás lehetőségeit. A beszélgetésben szó esik az aranykonvoj-ügyről, az ügyészségi vezetés felelősségéről, a politikai befolyás kérdéséről, valamint arról is, milyen feltételek mellett indulhatnak eljárások korábbi döntéshozókkal szemben. Ihász Sándor szerint nem elegendő a személycserékre hagyatkozni: az egész rendszer működését kell újragondolni ahhoz, hogy hosszú távon helyreálljon a közbizalom és megerősödjön a jogállam.