2026. augusztus 17., hétfő

AZ ÚT VÉGE (FILM, 2003)

YOUTUBE
Szerző, rendező, operatőr: ALMÁSI MIKLÓS
2003 / 2023- Youtube



Egy kelet-magyarországi család elindul a Dunántúlra, hogy lehetőségeket találjon, egy másik vár, hogy megtalálják a lehetőségek - mindkettő jobb életet remél. Történik mindez 2001-2002-ben, Magyarországon, az európai uniós csatlakozás felé vezető úton.

Rendező-operatőr: Almási Tamás 
Forgatókönyv: Almási Tamás 
Zene: Dés László Dramaturg: 
Radnai Annamária 
Vágó: Kékesi Attila 
Riporter: Mohácsi Szilvia

34. Magyar Filmszemle: Dokumentumfilm Fődíj: Almási Tamás (2003) 
34. Magyar Filmszemle Diákzsűri Fődíja (2003)

ITT NÉZHETŐ MEG

ELKASZÁLTA AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG A FIDESZ-KDNP BEADVÁNYAIT

TELEX
Szerző: VORÁK ATTILA
2026.08.17.


Minden pontban visszautasították az ellenzéki képviselők beadványát. Így érvényben marad Sulyok Tamás mandátumának megszüntetése és a képviselői mandátumok korlátozása is. Magyar Péter erre azt írta, hogy „Akkor ez is ✅”...

...Az Alkotmánybíróság hétfői ülésén az Alaptörvény-módosítás három legvitatottabb intézkedését vizsgálta a Fidesz-KDNP beadványából:

- Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának megszűnését;
- a képviselők választhatóságának időbeli korlátozását;
- az alkotmánybírók megbízatásának megszűnését és az ehhez kapcsolódó korhatár-korlátozást.

A Sulyok Tamás megbízásának megszűnéséről szóló döntéshez több alkotmánybíró, többek között Polt Péter és Handó Tünde is ellenvéleményt fűzött. Polt Péter azt írta, hogy nem támogatta a döntést, mert álláspontja szerint az indítványt érdemben el kellett volna bírálnia az Alkotmánybíróságnak. Ezt hosszasan meg is indokolta, majd a végén azt írta, hogy az Alaptörvény módosítása George Orwell 1984 című regényét juttatta eszébe.

Orwell vizionált társadalmában egy újfajta nyelv, az ún. ”újbeszél„ (newspeak) bevezetésével ellehetetlenítették a hatalomnak nem tetsző gondolatok kifejezését, illetve az ún. ”duplagondolkodás„ (doublethink) megkövetelésével elérték, hogy valaki egyszerre tartson fenn két, egymásnak ellentmondó meggyőződést, és mindkettőt igaznak fogadja el. A jelen ügyben alkalmazott, az Alaptörvény Záró és vegyes rendelkezései közé beékelt, a köztársasági elnök mandátumát bármiféle közjogi felelősségi mechanizmus alkalmazása nélküli megszüntetése sokkal inkább illik az ”újbeszél„ nyelven megfogalmazott ”duplagondolkodás„ logikájába, mint egy több mint ezeréves alkotmányos jogfejlődés eredményeként létrejött jogállam Alaptörvényébe” – írta.

A fenti indokok miatt a képviselők választhatóságának időbeli korlátozását sem vizsgálta érdemben az Alkotmánybíróság. Az erről szóló döntésben azt írták, a fennálló alkotmány berendezkedés, azaz a hatályos Alaptörvény értelmében az Alaptörvény tartamának meghatározása és módosítása kizárólagosan az Országgyűlés feladata, az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre az alkotmányi rendelkezések megsemmisítésére és felülvizsgálatára. Ha valamit a képviselők kétharmaddal megszavaztak, és ezzel az Alaptörvény részévé vált, „fogalmilag sem lehet annak alkotmányellenességét megállapítani. Ellenkező esetben ugyanis az alkotmányvédelemre intézményesített Alkotmánybíróság alkotmányos jogkörét túllépve, az alkotmányozó hatalom jogkörét venné át, és a felülvizsgálat során az Alkotmány rendelkezéseit nem csupán értelmezné, hanem szükségszerűen minősítené” – írták...

VIKTOR MÁRIÁVAL, DE ANIKÓ NÉLKÜL

ÉS DÖMSÖDI
Szerző: DÖMSÖDI GÁBOR
2026.08.17.



Viktor Máriával, de Anikó nélkül ⛱️

EZÉRT MARAD VELÜNK A NER ORBÁN UTÁN IS | MIHÁLYI PÉTER | VÁNDORÉVEK

KLUBRÁDIÓ / VÁNDORÉVEK
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2026.08.17.



Mi marad Orbán Viktor gazdasági rendszeréből a kormányváltás után?

Mihályi Péter közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa szerint az elmúlt két évtized legfontosabb kérdése nem egyszerűen az, hogy mennyi közpénz került a NER kedvezményezettjeihez, hanem az is, hogy milyen gazdasági rendszert épített fel az Orbán-kormány.

A beszélgetésben szó esik az unortodox gazdaságpolitikáról, az állami kézi vezérlésről, az oligarchák szerepéről, a közbeszerzésekről, a túlárazott beruházásokról, Mészáros Lőrinc vagyonáról és arról is, hogy valójában hol lehet az elmúlt években felhalmozott vagyon. Mihályi szerint az elpazarolt közpénz jelentős része nem valamilyen titkos számlán található, hanem betonban, infrastruktúrában és olyan beruházásokban, amelyek gazdasági megtérülése erősen kérdéses.

De mi történik mindezzel Orbán Viktor után? Eltűnhet-e egyik napról a másikra a NER gazdasági rendszere, vagy a 16 év alatt kialakult vállalati és tulajdonosi struktúra hosszú időre velünk marad?

A beszélgetés végén az is szóba kerül, milyen fájdalmas gazdasági döntések várhatnak egy új kormányra, miért lehet szükség az állami kiadások és a közbeszerzések visszafogására, és hogyan lehet újra valódi versenyt teremteni egy olyan piacon, ahol bizonyos területeken mára szinte csak egyetlen meghatározó szereplő maradt.

A teljes beszélgetésben Szénási Sándor kérdezi Mihályi Pétert a magyar gazdaság jelenéről, az Orbán-rendszer örökségéről és arról, mi jöhet ezután.

A 4IG CÉGCSOPORT A NER LOPAKODÓ ANYAHAJÓJA VOLT

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.08.17.



A 4iG cégcsoport a NER lopakodó anyahajója volt. A kormány elrendelte minden állami vonatkozású szerződésük felülvizsgálatát.

A cégcsoporthoz stratégia fontosságú vagyonelemek kerültek az Orbán-kormány alatt közpénz százmilliárdok felhasználásával.

A vizsgálat az összes szerződésre kiterjed, és mindent el fogunk követni, hogy a magyar állam és a magyar emberek pénzét és vagyonát visszaszerezzük!

„VÁRNI KELL A POFONOKAT” – ÍGY KEZELNÉK JORDÁN FERENCÉK A JÖVŐ VÁLSÁGAIT

VÁLASZ ONLINE / INTERJÚ
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2026.08.17.


„A környezeti témákat nem lehet önmagában nézni és megoldani, azaz lehet, de akkor elbeszélünk egymás mellett, egymással ellentétes célokat fogalmazunk meg, nem jutunk előre. Sosem volt ekkora szükség valamire, ami integrál, szintetizál, minisztériumok között összeköt, segíti a közös gondolkodást, szinergiákat szabadít fel” – mondja a Válasz Online-nak adott interjújában Jordán Ferenc. A hálózatkutató biológus, aki 2019-ben lapunkban jelezte előre a közelgő világjárványt, e helyütt jelenti be: tudóstársaival Nemzeti Reziliencia Központ létrehozására tesz javaslatot a kormánynak. Már csak az a kérdés, hogy az ráharap-e. Mi lenne pontosan a feladata a központnak? Elkéstünk-e a világméretű polikrízis kezelésével? Normális-e az eltűnő víz látványa a Balatonon és a Velencei-tavon, és mihez kezdjenek a Homokhátság kukoricatermesztői? Válaszok interjúnkban
...

MI VÉDI JOBBAN A KAMASZOKAT A KANNABISZTÓL: A TILTÁS VAGY A SZABÁLYOZÁS?

QUBIT
Szerző: KARDOS TAMÁS
2026.08.17.


Pósfai Gábor, a Tisza-kormány belügyminisztere nemrég a szigor fenntartása mellett tette le a garast. Milyen érvek szólnak a liberalizáció mellett az amerikai, a kanadai és a németországi tapasztalatok alapján?


A drogpolitikai vitákban könnyű úgy tenni, mintha a szigorú tilalom egyet jelentene a fiatalok védelmével, míg a szabályozás enyhítése szükségszerűen felelőtlen és gyermekeket veszélyeztető irány lenne. Magyarországon is ebben a leegyszerűsítő keretben zajlik a vita, amiben a közelmúltban Pósfai Gábor belügyminiszter is a szigor fenntartása mellett foglalt állást, amikor azt nyilatkozta, hogy

„a cél továbbra is a kábítószer-kínálat visszaszorítása, a terjesztőkkel szembeni következetes fellépés, valamint a megelőzés, a kezelés és a rehabilitáció erősítése. A szabályozás esetleges felülvizsgálata kizárólag a hatékonyabb állami fellépést szolgálhatja, és nem jelenthet liberalizációt.”

A „liberalizáció” kifejezés gyakran feltűnik a drogszabályozással kapcsolatos közbeszédben, de önmagában nem sokat árul el arról, hogy milyen konkrét intézkedéseket takar. Jelentheti például a büntetőjogi szankciók enyhítését, a fogyasztás vagy a csekély mennyiségű birtoklás dekriminalizálását, az orvosi hozzáférés bővítését vagy a kannabisz legális kereskedelmének engedélyezését. Ezekben az esetekben nem egyszerűen egy jogszabálymódosításról van szó, hanem olyan komplex szabályozási csomagok bevezetéséről, amelyeknek az állami kontroll erősítését szolgáló eszközök is részei. A legalizációnál maradva a csomag része többek között a kereskedelem szigorúbb szankcionálása, a korhatárok és reklámtilalmak bevezetése, a hatóanyag-szabályozások, a társuló prevenciós programok, illetve az adóbevételek visszaforgatása és a problémás használók kezelésének támogatása.

A félrevezetően hangzó „liberalizáció” tehát rendszerint egy sor olyan eszközt vonultat fel a fiatalok védelmére és a droghasználatból eredő károk mérséklésére, amelyek a tilalomban fel sem merülhetnek...

HORVÁTH ANDRÁS: NEM KLÍMAVÁLSÁG HANEM KLÍMAKATASZTRÓFA!

HORVÁTH ANDRÁS VIDEÓ
Szerző: HORVÁTH ANDRÁS
2026.08.16.



Ha valamit megmutatott a Paksi atomerőmű majdnem teljes leállása, az az, hogy már nem klímaváltozásban, hanem klímakatasztrófában élünk. Az országos teljes áramszünetet megúsztuk, de ez nagyon sokba került, ráadásul ez még valószínüleg csak a kezdete valami sokkal rosszabbnak. Amennyiben nem teszünk semmit.

Források: 

MÉSZÁROS KIVETTE A PÉNZT A MÁTRAI ERŐMŰBŐL

KLIKKTV
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.08.17.



Ebben a videóban Brückner Gergely szakújságíró elemzi a magyar energiapolitika és a paksi atomerőmű körüli aktuális válsághelyzetet. A beszélgetés feltárja az elmúlt évtizedek elmaradt fejlesztéseit, a vízhiány okozta kockázatokat és a politikai döntések mögött meghúzódó gazdasági érdekeket.

00:00 – Bevezető: A mulasztások és a politikai felelősség kérdése Paks kapcsán. 
01:36 – Magyar Péter kritikája az energiaellátás veszélyeztetéséről és a felelősség 
             hárításáról. 
03:58 – Miért vált kritikussá a Duna alacsony vízállása és magas hőmérséklete az erőmű 
             számára? 
08:13 – A biztonsági szivattyúrendszer körüli viták és a 20 milliárdos beruházás elmaradása. 
13:01 – Technikai háttér: Mennyi vízre van szüksége az erőműnek és miért fontos a 
             vízhozam? 
19:08 – Orbán Viktor 2023-as kijelentése a parlamentben a magyarországi vízbőségről. 
20:48 – Lázár János beismerése a víztározók építésének elmaradásáról és a kormány 
             hibájáról. 
31:37 – A magyar energiamix elemzése: nukleáris energia, napenergia és az importfüggőség. 
41:45 – Kiszivárgott kormányzati anyag: Több áramot ígértek az akkugyáraknak, mint amit a 
             rendszer elbír? 
45:50 – A Mátrai Erőmű esete és a gazdasági szereplők (oligarchák) szerepe az 
             energiapolitikában.

MAGYAR PÉTER FACEBOOKKAL VERTE MEG A SZÁZMILLIÁRDOS PROPAGANDÁT

KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.08.16.



Magyar Péter Facebookkal verte meg a százmilliárdos propagandát...

"MÁR NAGYON SZERETNÉM VEZETŐSZÁRON LÁTNI ORBÁNT"

KLIKKTV / TROLLKIRÁLYOK PODCAST
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.08.17.



"Már nagyon szeretném vezetőszáron látni Orbánt"...

TÚL KÉSŐ VAN, DE KELL VALAMI ESÉLYT ADNI A JÓISTENNEK IS | VÉGVESZÉLYBEN A VIZEINK

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2026.08.16.



A Zagyva haldoklásán keresztül mutatjuk be a magyar vízgazdálkodás drámai helyzetét. Az aszály miatt csökkent a folyók vízhozama, de a Zagyvából egyszerre öntöznek és öntenek bele városi szennyvizet. Miközben a természet szenved, a gazdák sem tudnak termelni, és hiába érti meg lassan mindenki a vízvisszatartás fontosságát, egyáltalán nem mindegy, milyen módszerrel tartjuk meg a vizet.

00:00 Intro 
01:36 Zagyva 
02:11 500 ezer köbméter víz a sivatag közepén 
06:55 A szántóföld felélte a létfeltételeit 
09:56 Tájhasználatváltás 
14:31 Gólhelyzet a döntéshozóknak 
16:35 Vizet vesznek ki és szennyvizet öntenek bele 
20:48 Outro

SCHMIDT MÁRIA EGÉSZ FIDESZES INTÉZETHÁLÓZATA ALÓL KIHÚZTA A SZŐNYEGET A KORMÁNY

TELEX
Szerző: CSURGÓ DÉNES
2026.08.17.


A közérdekű vagyonkezelő alapítványokról (kekva) talán mindenkinek a fideszes elitképző MCC és az állami felsőoktatás szinte teljes kiszervezése jut eszébe, pedig sok más érintettje is van annak, hogy Magyar Péter kormánya beszántja az Orbánék által felépített alapítványi rendszert. A Molnál százmilliókat mozgat meg a kekva-korszak vége, Lázár János és Csányi Sándor nagyratörő agráralapítványa is a történelem süllyesztőjében végzi.


A közérdekű alapítványok felszámolásának viszont az egyik legnagyobb vesztese Schmidt Mária lesz, aki az orbánizmus egész intellektuális hátországának megágyazni kívánó intézethálózatot hozott létre saját kekvájának ernyője alatt,

amelyek az 1500-as évektől napjainkig igyekeztek a Fidesz narratívájához alakítani a magyar és közép-európai történelmet. És amelyek nem mellesleg számos kormánypárti kommentátor-influenszer-propagandista fizetését is állták, az Orbán-kormányok hathatós támogatásával. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány múzeumot, irodalmi hagyatékokat, budai villákat és belpesti épületeket hagyott az államra, de hogy pontosan mi lesz a Schmidt Mária által felépített infrastruktúrával, azt még a kormányban sem tudják pontosan.

Emlékezetpolitikai nagyüzem

Schmidt Mária ingatlanmilliárdos és történész már több mint két évtizede dolgozik azon, hogy a XX. század történelmének narratíváját a Fidesz politikai diskurzusához igazítsa, különösen, ami a kommunizmus és rendszerváltás történetét illeti. Ezen fáradozásait pedig szépen összefogja a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETKA), aminek történetén azt is végig lehet követni, hogyan vált a Schmidt-féle történelemszemlélet a kormányzat által milliárdokkal kitömött mainstream nézetté.

A KKETTKA-t 1999-ben hívta életre az első Orbán-kormány, és 117 millió forintot is adott az új közalapítványnak, annak főigazgatójának pedig az akkor Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadójaként is dolgozó Schmidt Máriát nevezte ki. Az MCC-vel szemben tehát ez az alapítvány sosem volt semmilyen szinten független a Fidesztől, mindig is kormányzati hátszéllel, kormányzati pénzből működött.

Az alapítvány még elérhető weboldala szerint „a példátlan szörnyűségekkel terhes huszadik századi kommunista diktatúrák kelet-közép-európai abroncsainak lehullásával közös múltunk bemutatása és megértése” iránti erős társadalmi elvárás hívta életre. Valójában inkább az hívhatta életre, hogy a Fidesz már akkor is a kulturális hegemóniája megalapozásán dolgozott, ami később, 2010 után teljesedhetett ki igazán...

SINKÓ ESZTER: A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY MA TÚL SOK BETEGET HAGY MAGÁRA

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2026.08.14.


Nehezen jutnak a betegek közellátáshoz, miközben a magánszolgáltatások egyre többek számára megfizethetetlenné válnak – erről beszélt Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász az InfoRádió Aréna című műsorában. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának a programigazgatója szerint a közellátásban sok beteg „félúton marad”: nem kap időben megfelelő kezelést, a rendszerben való eligazodás nehéz, a betegutak kiszámíthatatlanok, az infrastruktúra leromlott, s továbbra is súlyos az orvos-, ápoló- és szakdolgozóhiány.

Sinkó Eszter az egészségügy állapotának egyik legfontosabb mutatójaként az úgynevezett elkerülhető halálozást említette. Mint mondta, Magyarország e tekintetben az Európai Unió sereghajtói közé tartozik: a megelőzhető és a kezelhető halálozások száma is nagyjából kétszerese az uniós átlagnak. A kezelhető halálozás különösen arra utal, hogy a betegek nem minden esetben jutnak megfelelő időben és helyen megfelelő ellátáshoz.

Kevés a pénz, nagy a lemaradás

A közgazdász szerint a magyar állam továbbra is jelentősen kevesebbet fordít az egészségügyre, mint az uniós átlag. A beszélgetésben elhangzott, hogy Magyarországon a közkiadások GDP-arányosan 4,5-4,7 százalék körül alakulnak, miközben az Európai Unióban ez az arány jellemzően 7 százalék felett van.

Sinkó arról is beszélt, hogy egy évi 500 milliárd forintos többletforrás már érzékelhető javulást hozhatna, de a rendszer érdemi felzárkóztatásához ennél is több pénzre lenne szükség. Szavai szerint szűken véve az egészségügyre jelenleg körülbelül 3000 milliárd forint jut, így az 500 milliárdos többlet több mint 15 százalékos növekedést jelentene...

GADÓ GÁBOR: MI LESZ AZ ÖRÖKSÉGGEL?

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: GADÓ GÁBOR
2026.08.14.


Idén augusztusban Magyarországon mindenki a Duna vízállását figyeli, és közben azt találgatja, hogy hol és mennyiben hat ki mindennapjaira az immár letagadhatatlan „elsivatagosodás” és az áramszolgáltatást is befolyásoló válsághelyzet. Ám ha (remélhetőleg) nagyobb megrázkódtatás nélkül túljutunk ezen az időszakon, a kormánytöbbség nem érheti be az azonnali vízügyi és energetikai teendők végrehajtásával. Ahhoz, hogy a fenntartható vízgazdálkodás és vízmegtartás, valamint az ország energiabiztonsága tartósan rendeződjön, az államnak átfogó társadalompolitikai jövőképpel kell rendelkeznie arról, hogy miként lehet előre jutni az egymást kioltani próbáló értékek és érdekek bonyolult rendszerében. Csak így kerülhető el, hogy a kormány az Orbán-rendszer „másolójává” váljék, mikor is magánszemélyek üzleti érdeke kapott elsőbbséget az ország jövőjét meghatározó értékekkel szemben. Csak így derülhet ki végül, mit hagyunk örökül az utánunk érkezőknek.

„PÉLDÁTLAN PUSZTULÁST LÁTTAM” – ÍGY VAN ESÉLYÜNK A HŐSÉG ÉS A KISZÁRADÁS ELLEN

VÁLASZ PODCAST
Szerző: BORBÁS BARNA
2026.08.17.



Olyan kihívások előtt vagyunk, amilyenekre a magyar társadalom mérsékelten van felkészülve – mondja a klíma- és vízhelyzetről szóló adásunkban Rácz Lajos környezettörténész. A hortobágyi élőhely-rekonstrukció jó példa, a duzzasztott Hármas-Körös a rossz példa arra, hogyan vizesíthető vissza a táj – állítja Jakab Gusztáv paleobotanikus. Mi történik a Kárpát-medencei ökoszisztémával a rekord hőségek és aszály közepette? Volt-e már hasonló helyzet a történelemben? Milyen alkalmazkodási stratégiák működhetnek? Mélyelemző műsorunkban ezúttal fontos, hogy lássuk is, amiről beszélünk, ezért Youtube-nézőink rendhagyó módon nemcsak a stúdiót, hanem időnként az éppen említett tájakat, növényeket is megmutatjuk.


Részletek a műsorból:

Gusztáv április 18-án ezt írta a Facebook-oldalára, miután folytatta a szokásos alföldi terepbejárását: „Katasztrófa előtti állapotok. Habár kizöldült a határ, komolyak a figyelmeztető jelek. […] A természetes élőhelyek állapota egyértelműen jelzi a fenyegetés mértékét, a helyzet rosszabb, mint 2022-ben.” És tényleg: 2026 még a különösen pusztító 2022-es „történelmi” aszályon is túltett. Honnan tudta?

Jakab Gusztáv: Őszintén szólva józan paraszti ésszel is belátható volt. A szokásos köreimet futottam így tavasszal. Ilyenkor óriási területeket járok be, hogy az alföldi területeknek az ökológiai állapotát térképezzem fel. […] Óriási változást láttam ’22-höz képest, meg a korábbi évekhez képest is. ’22-ben még azt láttam, hogy volt mit visszatartani. Volt víz a csatornákban, volt víz a mélyedésekben, csak bejött egy nagyon száraz, és mellette egyébként még akkor, áprilisban hűvös időszak. Most pedig már április közepén is alig lehetett vízfoltokkal találkozni a pusztában, csak kiásott árkokban és a mesterséges mélyedések, gödrök alján. Tisztában voltam azzal, hogy a térségben egy-másfél-két métert esett a talajvíz szintje. Ha így fut neki a természet a nyárnak, és bejön egy-két hőhullám, akkor itt kő kövön nem marad. Ezt már áprilisban lehetett látni. […] Idén például a Sárrét, pontosabban az egykori Nagy-Sárrét peremét jártam be. Olyan szintű élőhelypusztulás zajlik ezeken a területeken jelenleg, amilyet évszázadok óta nem láthattunk. […] Termőföldeknél is jártam, elég sok gazdával beszéltem. Idézem az egyiküket: azt mondta, hogy ha kihajtja a teheneit, még ők is sírva fognak fakadni.

Történelmi hőségek és aszályok ide vagy oda, újra és újra vita kezdődik arról, hogy volt-e már ilyen a Kárpát-medencében. Volt már ilyen?

Rácz Lajos: Christian Pfister környezettörténész és Heinz Wanner meteorológus Klíma és társadalom Európában – Az utolsó ezer év című, nemrég általam lefordított kötetének egyik fő következtetése, hogy, bár akkor még nem vettük észre, de 1988-ban túlhaladtunk egy átbillenési ponton. (A könyvről korábban külön podcastadást készítettünk – a szerk.) Képletesen: becsukódott egy ajtó, és csak utólag láttuk meg, hogy nincs rajta kilincs. Teljesen új klímával állunk szemben, amihez nincsenek analógiáink. Nem volt még ilyen. Csak nézzünk, mint a hal a szatyorban, és próbálunk okosak lenni, vagy próbáljuk kikövetkeztetni, hogy mire lehet fölkészülni. Bizonyos trendek láthatóak, de itt alapvetően fontos, hogy az egyik legnagyobb problémája jelenleg a magyar társadalomnak a tudás leértékelődése. Itt pedig arról van szó, hogy folyamatos adatfelvételre lenne szükség kell, és együtt kellene működnie olyan embereknek, akik egyébként normális esetben nem nagyon állnának szóba egymással, mert más nyelvet beszélnek, más infrastruktúrából jöttek, másképpen gondolkodnak. Tehát olyan kihívások előtt vagyunk emberileg is, meg szakmailag is, amire én azt gondolom, hogy a magyar társadalom elég mérsékelten van felkészülve.

Jakab Gusztáv: Paleobotanikusként, vagyis a múlt földtani korainak növényvilágát kutató emberként is azt tudom mondani, hogy ha nagyon visszamegyünk, se találunk hasonlót a mai helyzethez. […] Nagy lehűlések voltak. Van egy, a tudományos időskálán „before present”, magyarul „jelen előtti idő” 4200-as esemény, melyet szokás napjainkhoz hasonlítani, de ott is egy száraz, hideg esemény következett be, és ráadásul az sem volt globális. A múlt századok nagy aszályai is regionális esetek voltak. […] Ez a mostani felmelegedés bizony globális. Azt lehet mondani, hogy az elmúlt 2000 évben hasonlóan globális, hasonlóan gyors és hasonló mértékű felmelegedés nem volt. […] Amikor valaki arra hivatkozik, hogy volt már itt hasonló – ez kibúvó. Ez egy nagyon könnyű mentség arra, hogy miért nem teszünk meg mindent azért, hogy megakadályozzuk, vagy legalább lassítsuk ezeket a folyamatokat.

Rácz Lajos: Környezettörténész kolléganőm, egykori szakdolgozóm, Kiss Andrea egy tanulmányában a 14. századtól a 2022-es aszályig elemezte a különböző szárazságokat és az áradásokat is, és arra a következtetésre jutott, hogy az áradások soha nem okoztak akkora problémát, mint az aszályok. Az áradásokra kialakult egy menedzsment, amivel le lehetett azokat vezetni, a nagy szárazságok viszont mindig megütötték a korabeli gazdaságot. A tradicionális viszonyok között is, és hát most is megütik. Az igazi kockázat a Kárpát-medencében nem a vízbőség, hanem a szárazság a történelmi előzmények szerint.

Hogyan alkalmazkodjunk? Mi legyen az Alföldön, ahol ismét elképesztő ökológiai pusztulás látszik?

Rácz Lajos: Vagy meg kell mondani, hogy honnan teremtik elő a csapadékból hiányzó vizet, vagy pedig hozzá kell igazítani a realitásokhoz azokat a tevékenységeket, amit az Alföldön folytatnak. És ezt nem lehet halasztani. Tehát itt az az alapvető probléma, hogy elveszítettük a távoli múltunkkal és a távoli jövőnkkel. Jelenleg egyetlen dimenzió létezik: a jelen és a közeli jövő.

Jakab Gusztáv: A Hortobágyon körülbelül 20 éve árasztanak, amikor csak tudnak. […] Ott a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület kiválóan csinálja, már ezer kilométer feletti egykori belvízcsatornát számoltak fel, és biztosították a területeknek a vízellátását. Ezt kellene kiterjeszteni; nem valami olyanról beszélek, ami illúzió. A Natura 2000-es gyepterületeken és a vizes élőhelyeken lehetne kezdeni. […] Sokan mondják, hogy duzzasztóművek kellenek a folyókon, és majd az mindet megold. De mit old meg? Kérem, jöjjenek ki, nézzék meg, hogy azokon a területeken, a Körös-vidéken, ahol duzzasztás folyik, ott mit oldott meg! Semmit nem oldott meg. Az öntözést lehet, hogy megoldja, bár 40 fokban már az is kérdéses. Tudok fotókat mutatni Gyomaendrőd környékéről. Felvizen, ott, ahol a békésszentandrási duzzasztó miatt csurig tele van még most is a Hármas-Körös, mert a vízügy visszatartja a vizet, de a folyótól 100 méterre a holtág már ki van száradva, mert nincs összekötve a folyóval. Tehát a duzzasztás nem emeli meg olyan mértékben a talajvíz szintjét, hogy még a holtágban is megmaradjon.

MATEKLECKE 7219. – SZAVAZÁSI RENDSZEREK 13.

FACEBOOK 
(MI tartalom)
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.08.17.


Az elmúlt részekben a szavazási rendszerekkel kapcsolatos tételeket mutattam be. May: két lehetőségnél a többségi elv tökéletes. Arrow és Gibbard–Satterthwaite: háromnál sem a tökéletes összesítés, sem az őszinteség nem garantálható. Black: ha a politika egydimenziós, a baj elkerülhető.

Csakhogy a valódi politika nem egydimenziós. Gazdasági tengely, kulturális tengely, és a többi, és több dimenzióban az egycsúcsúság védelme összeomlik, jön McKelvey káosz-tétele (róla majd később), a ciklusok visszatérnek, a napirend ura újra az eredmény ura.

Most már tudjuk, mi lehetetlen, a következő részekben megnézzük, mit csinál ehelyett a valóság. Jönnek a létező egygyőzteses rendszerek, elsőként a legelterjedtebb (és legdurvábban hibázó), a relatív többség és a spoiler-hatás.

Addig olvassátok el az előző részeket, ha valamelyiket nem dobta elétek a face:


MAGYAR SZÍNHÁZI TÁRSASÁG: DÖBBENTEN FIGYELJÜK, HOGY AZ ELMÚLT TIZENHAT ÉV KULTURÁLIS RENDSZERÉNEK SZÁMOS KEDVEZMÉNYEZETTJE RÉSZÉRŐL MINDMÁIG EGYÁLTALÁN NEM TAPASZTALHATÓ ÖNKRITIKA

FACEBOOK
Szerző: MAGYAR SZÍNHÁZI TÁRSASÁG
2026.08.14.


A MAGYAR SZÍNHÁZI TÁRSASÁG KÖZLEMÉNYE

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter ma bejelentette, fenntartóként megkezdik a Nemzeti Színház átvilágítását. A Magyar Színházi Társaság egyetért ezzel és támogatja a vizsgálatot. A színházi szakma várja a változást, és érthető, hogy türelmetlen. Tizenhat év hosszú idő volt. A feltárás eredményének ugyanakkor szakmailag és jogilag is megkérdőjelezhetetlennek kell lennie. Csak az ilyen vizsgálatok teremthetnek újra bizalmat és nyugalmat a szakmában.

A Magyar Színházi Társaság május óta többször adott hangot annak: minél előbb el kell kezdeni az elmúlt tizenhat év színházi, kulturális döntéseinek a feltárását. Továbbra is szükségesnek tartjuk annak teljes körű vizsgálatát: miként írta felül a politikai akarat a szakmai szempontokat a vezetői kinevezéseknél; hogyan kerülhettek hosszú időre meghatározó pozíciókba ugyanazon hatalmi körhöz kötődő szereplők; hogyan működtek a kuratóriumok és más, közpénzekről döntő testületek; milyen alapon jutottak egyes intézmények és szervezetek kiemelt forrásokhoz, miközben mások tartósan kiszolgáltatott helyzetbe kerültek.

Döbbenten figyeljük, hogy az elmúlt tizenhat év kulturális rendszerének számos kedvezményezettje részéről mindmáig egyáltalán nem tapasztalható önkritika, annak felismerése: a kegypolitika nem működhetett volna azok nélkül, akik elfogadták a kivételezett helyzeteket, pozíciókat, megbízásokat és forrásokat.

Az önvizsgálatot az sem helyettesíti, ha valaki a politikai változás után hirtelen korábbi szövetségeseit, megbízóit vagy azt a közeget kezdi bírálni, amelynek éveken keresztül maga is részese és kedvezményezettje volt. Nekik is szembe kell nézniük saját felelősségükkel. Többek között azoknak, akik művészként, alkotóként, a kulturális élet szereplőiként politikai rendezvények szervezésében vállaltak szerepet vagy politikai megbízásokat teljesítettek; akik állami vagy önkormányzati pozíciójuk mellett, közfeladatot ellátó vagy döntési helyzetben lévő szereplőként saját gazdasági érdekeltségükkel pályáztak közpénzekre; akik számára természetessé vált, hogy politikai kapcsolatok, közfeladatok, kulturális pozíciók és magánérdekek egymást erősíthetik.

A változás hitelessége, egy igazságos rendszer felépítése azon múlik, hogy következetesen feltárjuk-e a múlt torz működését, megszüntetjük-e a kivételezés lehetőségét, és megteremtjük-e azokat a garanciákat, amelyek között ugyanez többé nem ismétlődhet meg. 
Nem új lojalitásokra, hanem szakmai és erkölcsi autonómiára van szükség.

A Magyar Színházi Társaság tisztában van azzal, hogy tizenhat év döntéseinek, kinevezéseinek, támogatásainak, intézményi átvilágításainak a vizsgálata nem történhet meg néhány hét alatt. Nem is a gyorsaság a legfontosabb. A feltárásnak pontosnak, szakmailag és jogilag megalapozottnak, átláthatónak és megkérdőjelezhetetlennek kell lennie.

Az új évad hamarosan elkezdődik. Addigra világosan látszania kell, hogy ez a folyamat valóban megkezdődött.

Végül nem kerülhetjük meg Vidnyánszky Attilának, a Nemzeti Színház vezérigazgatójának legutóbbi megszólalását sem. A Magyar Színházi Társaság elfogadhatatlannak tartja a félrevezető, illetve valótlan állításait, a gyalázkodó, bántó és lekezelő hangnemet.

Vidnyánszky Attila nem csak a saját szavaiért felelős. Többek között a Nemzeti Színház vezérigazgatójaként és a Magyar Teátrumi Társaság elnökeként intézményért és közösségekért is felelősséget visel. Nyilvános megszólalásai elválaszthatatlanok vezetői szerepeitől: az általa képviselt intézmények és közösségek óhatatlanul azonosíthatóvá válnak azzal a hanggal és magatartással, amelyet vezetőjük a nyilvánosságban megenged magának.

A Magyar Színházi Társaság Elnöksége
Budapest, 2026. augusztus 14.

ORBÁN VIKTOR ÉRINTHETETLEN? – HANGOSÍTUNK

MAGYAR HANG / HANGOSÍTUNK
Műsorvezető: KATONA MARIANN
2026.08.15.



Megjelent a legfrissebb Magyar Hang, újra megszólal az újság! Szerető Szabolccsal beszélgetünk – aki ezúttal is az Álláspontot jegyzi a legfrissebb Magyar Hangban –, a műsorvezető Katona Mariann.

00:00 – Miért érdemes megvásárolni a legfrissebb Magyar Hangot? 
02:30 – Hogy halad az elszámoltatás? 
05:53 – Orbán Viktor érinthetetlennek mutatja magát, de tényleg az? 
10:03 – Mire számíthatunk Baka Andrástól? Kinek üzent a beszédében? 
19:38 – Milyen lehetőségei vannak egyáltalán ma egy köztársasági elnöknek? 
26:01 – Mennyire függünk most, az új kormány idején az oroszoktól? 
31:05 – Baj az, ha színház is a válságkezelés? 
34:29 – Miért érdemes még megvásárolni a legfrissebb Magyar Hangot?


AZ UTOLSÓ KÖZVETETTEN VÁLASZTOTT ELNÖK LESZ BAKA ANDRÁS? | LAKNER ZOLTÁN ELEMEZ

RTL HÍREK ÉS RTL
Szerző: RTL
2026.08.16.



Baka András lett Magyarország új köztársasági elnöke. Lakner Zoltán politikai elemzővel megnéztük, milyen államfő lehet, és miért támadja máris a Fidesz.**

Baka András azt mondta, nem akar a kormány „meghosszabbított keze” lenni, és első beszédében keményen bírálta az elmúlt 16 évet. Lakner Zoltánnal végigvettük, milyen eszközei vannak az új államfőnek, mennyire lehet aktív az elnöki szerepben, és mit jelenthet, hogy Göncz Árpád örökségéhez is visszanyúlt.

Közben a Fidesz és a KDNP egy 2008-as strasbourgi döntése miatt támadja Baka Andrást. Csakhogy 2009-ben a Fidesz még támogatta, amikor a Legfelsőbb Bíróság elnökének jelölték.

Boros Kriszta Takács Pétertől is megkérdezte, mi változott azóta.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ELÉ KERÜL A TISZA-KORMÁNY HÁROM FONTOS KÖZJOGI INTÉZKEDÉSE

TELEX
Szerző: NAGY NIKOLETTA
2026.08.16.


A Tisza-kormány három talán legvitatottabb intézkedését vizsgálja augusztus 17-én hétfőn az Alkotmánybíróság:Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának megszűnését;

- a képviselők választhatóságának időbeli korlátozását;

- az alkotmánybírók megbízatásának megszűnését és az ehhez kapcsolódó korhatár-korlátozást.

A Tisza Párt kétharmados győzelme után Magyar már a választás éjszakáján lemondásra szólította fel a köztársasági elnököt és más közjogi tisztségviselőket, és ezt megismételte másnap, a nemzetközi sajtótájékoztatóján is. Néhány nappal később aztán határidőt is szabott nekik: május 31-ig várta el tőlük, hogy önként távozzanak. Sulyok nem mondott le a határidőre, és ellentámadásba lendült, többször, több fórumon is kifejezte az alkotmányos aggályait. Az Alkotmánybírósághoz, valamint az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületéhez, a Velencei Bizottsághoz fordult segítségért, közleményben és interjúkban tiltakozott a tervezett módosítás ellen. Magyar aztán június elején bejelentette, hogy Alaptörvény-módosítással fogja eltávolítani...