2026. augusztus 25., kedd

BAKA ANDRÁS ELSŐ NAGY FELADATA: MEGTALÁLNI AZ ÚJ LEGFŐBB ÜGYÉSZT, AKI NEM A HATALOM VÉDŐBÁSTYÁJA LESZ

TELEX
Szerző: CSEKE BALÁZS
2026.08.25.


A júliusban benyújtott lemondása után kedden megszűnt Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész megbízatása. Utódját a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés kétharmados többsége választja majd meg. Baka András még nem nevezte meg, hogy kit jelöl a posztra, de azt már most egyértelművé tette, hogy Sólyom Lászlót követve ő sem kíván előzetesen egyeztetni a pártokkal, így a Tiszával sem. Ez lesz Baka első fontos, üzenetértékű döntése, ami megalapozhatja az államfői imidzsét.

Alig több mint egy évig volt az ország legfőbb ügyésze Nagy Gábor Bálint, akit tavaly nyáron az akkori fideszes kétharmad választott meg kilenc évre, miután Polt Péter lemondott, hogy az Alkotmánybíróság elnöke lehessen. Polt irányítása alatt a szigorúan hierarchikus rendszerben működő ügyészségről az a kép alakult ki a szélesebb nyilvánosságban, hogy a NER egyik legfontosabb védőbástyája, ahol megakadályozzák, hogy a fideszes politikusok és a kormányközeli üzletemberek ellen nyomozás indulhasson. A fideszes kötődéssel és elfogultsággal vádolt Polt sorra dobálta vissza a korábbi ellenzéki képviselők feljelentéseit, és a sajtó által feltárt, részletesen bemutatott korrupciós ügyek is rendre az ügyészségnél akadtak el.

A Legfőbb Ügyészség működése Nagy Gábor Bálint hivatali ideje alatt sem változott jelentősen, Magyar Péter a kampány idején és kormányra kerülve is folyamatosan bírálta az ügyészség vezetését. Nagy végül idén júliusban lemondott posztjáról. A legfőbb ügyész lemondási ideje a törvény szerint hat hónap, de Nagy kérte, hogy a megbízatása előbb, már augusztus 25-én szűnjön meg. Ezt az Országgyűlés elfogadta.

Baka András nem egyeztet a pártokkal

Az új legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés kétharmados többsége választja meg kilenc évre. A törvény szerint csak olyan magyar állampolgár töltheti be a posztot, aki egyetemi jogi végzettséggel és jogi szakvizsgával rendelkezik. Nem lehet legfőbb ügyész, aki büntetett előéletű, aki ellen büntetőeljárás folyik, vagy aki egyetemi jogi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll. Az ügyészségi gyakorlat ugyanakkor nem szerepel az elvárások között.

Üzenetértéke lesz, hogy kit jelöl a posztra Baka András, aki egyáltalán nincs könnyű helyzetben. Ha az ügyészség jelenlegi szervezetéből javasol valakit a posztra, könnyen azzal támadhatják, hogy Polt Péter emberét ülteti pozícióba, és semmi nem fog változni. Ha viszont kívülről hoz jelöltet, az nagy valószínűséggel kevésbé ismeri az ügyészségi szervezetet, és nem biztos, hogy kellő tapasztalattal rendelkezik egy ilyen nagy intézmény vezetéséhez és átalakításához...

A FIDESZNEK EBBEN A FORMÁBAN VÉGE - AZ ALKOTMÁNYOZÁSBAN NEM LESZ SZEREPE ORBÁNÉKNAK

KLIKKTV
Műsorvezető: SEBES GÖRGY
2026.08.25.



Van még politikai jövője a Fidesznek, vagy a párt jelenlegi formájában már menthetetlen? A Klikk TV Alkotmányozás című műsorában Laczó Adrien ügyvéd, Fleck Zoltán jogszociológus és Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász nem kerülgetik a kérdést. Elhangzik: a Fidesz ebben a formában már nem tud feltámadni, miközben megmaradhat egy jelentős szavazótábora.

MÁR MOST EZERMILLIÁRDOS VAGYONOKAT SIKERÜLT VISSZASZEREZNI A MAGYAR ÁLLAMNAK

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.08.25.



És még csak most kezdi meg a működését a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal. Lépésről lépésre, forintról forintra…

AZ UNIÓS FORRÁSOK MÁR IDÉN JELENTŐS BERUHÁZÁSI BOOMOT GENERÁLHATNAK

KLASSZIS MÉDIA / KLASSZIS KLUB LIVE
Műsorvezető: CSABAI KÁROLY
2026.08.24.



Beszélgetésünket szokás szerint egy aktuális témával kezdtük. Nevezetesen, a 2026-os pótköltségvetéssel, amelynek benyújtásáról az élő adásunkkal szinte egy időben közölt információkat a Tisza-kormány. Igaz, csak a fő irányokról, a részletek majd augusztus 31-én válnak ismertté, amikor az Orbán-kormány által elkészített és az előző parlament által elfogadott idei büdzsé módosítására vonatkozó javaslat a parlament elé kerül. Ennek híján azt kérdeztük Palócz Évától, vajon a már elért mintegy 1000 milliárd forintos megtakarítás után mely területeket érintheti a sajtóértesülések megerősítő mostani bejelentés a további 300 milliárdos spórolásról. Már az idei központi költségvetést, de még inkább a jövő évit érintheti az uniós források megnyílása, amelyhez szintén egy augusztus 31-ei határidő kapcsolódótt. Az már tény, hogy ezt az EU – kormányváltást figyelembe vevő – könnyítésének köszönhetően sikerült teljesíteni. Így most már csak az a kérdés, mikor, hol és hogyan érződhet e pénzek jótékony hatása a magyar gazdaságra – a Kopint-Tárki vezérigazgatója erről is elmondta a véleményét.

Miközben vendégünkkel ellamentáltunk azon, ki kell, illetve lehet-e vezetni a rezsicsökkentést, valamint a kormányon kívül gyakorlatilag mindenki által megszüntetendőnek ítélt árrésstopot, jutott idő arra is, hogy megkérdezzük Palócz Évát arról, meddig kéne csökkentenie a Magyar Nemzeti Banknak az alapkamatot, amihez elkerülhetetlen annak kvázi meghatározása, hol lehet a magyar gazdasági szereplők (jelesül az exportőrök) számára is kedvező forintárfolyam-szint. S bár még messzinek tűnik, a kormány által 2030-ra kitűzött euróbevezetésről is esett szó.

A beszélgetés egyes fejezeteit a videó ezen részeinél találja:

00:08 Beköszön. 
01:45 Itt van végre a pótköltségvetés 
15:34 Az uniós forrásokról 
19:00 És mit hozhat a 2027-es év? 
22:01 A szellemi tőke fejlesztési lehetőségeiről 
26:33 A fogyasztás növekedésében még vannak tartalékok 
33:37 A rezsicsökkentést el kéne felejteni? És az árrésstopot? 
40:52 Az MNB kamatcsökkentéseiről 
42:53 Merre tovább, forint? 
56:59 Az euróbevezetésről 
59:55 Elköszön.

AGGASZTÓ JELEK - ŐSSZEL JÖNNEK A MEGSZORÍTÁSOK? | MAGYAR KÖZÖNY

MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
Műsorvezető: ZIMON ANDRÁS
2025.08.23.



A Tisza-kormány 100 napja a gazdasági döntései tükrében. Mit hagyott maga mögött a NER? Üres az államkassza? Miért maradhatott az MNB élén Varga Mihály? Van még erő és motiváció a Tisza Szigetekben? A köztévé körüli botrányok a Tisza-kormány működésére is rámutatnak? Hogy áll az idei költségvetés? Milyen állapotban van a hazai gazdaság? Miben hasonlítunk Venezuelára, ha egyáltalán hasonlítunk? Jönnek az újabb megszorítások? Mennyit spórol az ország azon, ha nem Mészáros Lőrincék építik az M6-os autópályát? Miért lehet jó köztársasági elnök Baka András? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Bod Péter Ákos közgazdász válaszolt.

00:00 - 00:46 Bevezető és Intro 
00.47 - 06:59 Bod Péter Ákos a Tisza-szigetek gyűléséről és a politikai változásokról 
07:00 - 13.59 A média szerepe és a közszolgálati televízió átalakulása 
14:00 - 20:59 Gazdasági ügyek: Tiltott közpénzköltés és az MNB belső ellenőrzése 
21:00 - 27:59 Költségvetési helyzet: Forint árfolyam, infláció és a stabilizálás irányai 
28:00 - 34:59 Megszorítások vagy stabilizálás? 2026-2027-es költségvetés 
35:00 - 41.59 Az államadósság öröksége és az euróbevezetés lehetőségei 
42:00 - 48:59 Korrupció elleni lépések és a köztársasági elnök szerepe a 
49:00 - 49:44 Politikai légkörváltozás és a polgári gondolkodás 
49.45 Elköszön

ÍGY KÉPZELIK EL AZ ÚJ VAGYONVISSZASZERZÉSI HIVATALT A JELÖLTEK

NÉPSZAVA
Szerző: FRANK ZSÓFIA
2026.08.25.


Három jelöltet hallgatott meg az Országgyűlés az új vagyonvisszaszerzési hivatal élére történő kinevezés tekintetében. Ligeti Miklóst, Unger Anna Rózát és Sárvári Nicholast. A meghallgatáson az elszámoltatás, a közvagyon visszaszerzése és a hivatal működésének garanciái kerültek a középpontba.

Az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága kedd délelőtt hallgatta meg a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökjelöltjeit. A 96 pályázó közül a bizottság eredetileg három jelöltet választott ki, Jancsics Dávid korrupciókutató azonban tegnap visszalépett. Így Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetője, Unger Anna Róza, az Eötvös Loránd Tudományegyetem politológusa, valamint a Tisza-frakció által jelölt Sárvári Nicholas, a Kanadai–Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke maradt versenyben.

Az elnökhelyetteseket szintén a napokban (25–26-án), zárt ülésen hallgatják meg. A bizottsági tagok mellett a kiválasztásban négy civil szervezet is segít, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság, a K-Monitor Közhasznú Egyesület, valamint a Magyarok Világszövetsége (MVSZ). Utóbbit a Mi Hazánk jelölte, és a szélsőjobboldal irányába húz, illetve gyakran hangoztat összeesküvés-elméleteket. A Fidesz nem vett részt a bizottsági meghallgatásokon...

KI FOGJA VISSZASZEREZNI A PÉNZÜNKET? – VIDEÓS ÖSSZEFOGLALÓ A VAGYONVISSZASZERZÉSI HIVATAL ELNÖKJELÖLTJEINEK MEGHALLGATÁSÁRÓL

TELEX VIDEÓ
Szerzők: SIMOR DÁNIEL, GOMBOS NOÉMI, SZILÁGYI MÁTÉ
2026.08.25.



Kedden hallgatta meg a Parlament Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága azt a három jelöltet, akik a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal elnöki pozíciójáért indulnak. A jelöltek szembetűnően különböző karakterek, de mindannyian igyekeztek hűteni az elvárásokat: a vádemelésekre hónapokat, de inkább még többet kell majd szerintük várni. Abban sem voltak optimisták, hogy a becslések szerint több tízezer milliárd forint ellopott közvagyonból valójában mennyit lehet majd visszaszerezni. A meghallgatáson a Fidesz nem vett részt.

Hétfőn még saját jelöltjeként hivatkozott Sárvári Nicholasra a Tisza, kedden viszont már azt írták, hogy „a meghallgatott jelöltek egyike sem párt, vagy frakció jelöltje”.

A bizottsági ülésről szóló cikkünket itt tudják elolvasni, további cikkeinket a NVVH-ról ide kattintva találják.

SZIJJÁRTÓ 19-SZER JÁRT MOSZKVÁBAN – AZ AMERIKAIAK TÖBBRŐL TUDNAK

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.08.25.



A videó a Tisza-kormány első 100 napjának külpolitikai mérlegét vonja meg, különös tekintettel az európai integrációra és a megromlott szövetségesi bizalom visszaállítására. Szent-Iványi István szakértő elemzi a magyar-ukrán viszony normalizálódását, a diplomáciai visszaélések feltárását, valamint az orosz befolyás és a Trump-adminisztrációhoz fűződő kapcsolatok realitásait.

00:00 – 100 napja működik a kormány: Külpolitikai értékelés Szent-Iványi Istvánnal. 
00:49 – A legfontosabb eredmény: Visszatérés Európába és az ügyészségi csatlakozás. 
02:36 – Fordulat az ukrán kapcsolatokban: Tudatos rombolás utáni első pozitív lépések. 
04:42 – Csontvázak a külügyben: Lélegeztetőgépek, vakcinák és a diplomata útlevelek botránya. 
06:11 – Kémkedés és hazaárulás gyanúja? Az orosz hírszerzés bejárása a minisztériumba. 
08:14 – Döbbenetes adat: Szijjártó Péter 19 hivatalos útja Moszkvába a háború óta. 
10:52 – Bizalmi válság: 16 év árnyéka és a szövetségesek gyanakvása. 
15:26 – Zelenszkij és Magyar Péter találkozója: Hol pattog most a labda? 
20:04 – Mi a helyzet Trumppal? A „vesztesek” és a Fehér Ház hátsó ajtaja.

30–40 EZER MILLIÁRD FORINT KÖRÜL LEHET AZ ELFOLYT VAGYON | MARTIN JÓZSEF PÉTER

KLUBRÁDIÓ / BUSINESS KLUB
Műsorvezető: NAGY IVÁN ZSOLT
2026.08.25.



A Buisness Klub vendége Martin József Péter közgazdász, szociológus, újságíró, a Transparency International Magyarország ügyvezetője, akivel Nagy Iván Zsolt elsősorban a korrupció elleni fellépés lehetőségeiről beszélget. Központi téma az új Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal: milyen vezetőre van szüksége, hogyan kerülhető el, hogy a politikai bosszú eszközévé váljon, és milyen vagyont lehet ténylegesen visszaszerezni. Martin József Péter szerint a NER idején elfolyt vagyon teljes összege akár 30–40 ezer milliárd forint körül is lehet, ugyanakkor óvatosságra int az ilyen becslésekkel kapcsolatban. A nemzetközi tapasztalatok alapján már 30 százalékos vagyonvisszaszerzési arány is jó eredménynek számítana, ezért szerinte inkább hűteni kell a közvélemény várakozásait. Szóba kerülnek a „lepapírozott”, formailag jogszerű, de a köz számára káros szerződések, valamint az MNB-ügy is, amelyben Martin elfogadhatatlannak tartja, hogy még mindig nem történt gyanúsítás. Az interjú második felében személyesebb témák következnek: újságírói pályája, a Transparency International, a piac és az állam szerepe, valamint a korrupció és a sajtószabadság kapcsolata.

A BAJSZÁNÁL CSAK A SUTTYÓSÁGA NAGYOBB

ÉS DÖMSÖDI
Szerző: DÖMSÖDI GÁBOR
2026.08.24.



A bajszánál, csak a suttyósága nagyobb...

A VAGYONVISSZASZERZÉSI HIVATAL ELNÖKJELÖLTJEINEK MEGHALLGATÁSA AZ ALKOTMÁNYÜGYI BIZOTTSÁG ÜLÉSÉN

KONTROLL
Szerző: KONTROLL / UNYATINSZKY GYÖRGY
2026.08.25.



Egy jogász, egy politológus és egy üzletember közül kerül majd ki az újonnan megalakuló korrupcióellenes szervezet első embere. Ligeti Miklós a Transparency International Magyarország jogi igazgatói székét adná fel az NVVH vezetéséért. Unger Anna az egyetemi katedrát hagyná ott azért, hogy a "Tisztítótűz művelet" élére álljon. Kettőjüket az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága jelölte a posztra közel 100 pályázó közül.

A kormányzó TISZA Párt a Magyar-Kanadai Kereskedelmi Kamara elnöke, Sárvári Nicholas személyében saját jelöltet állított.

A három aspiránst 9 órától hallgatja meg a Bizottság, az NVVH elnökéről pedig az Országgyűlés dönt majd titkos szavazással, várhatóan a hét második felében.

ELLENZÉKI KRITIKA HELYETT POLITIKAI ÖNKÁROSÍTÁS

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.08.23.


Van a politikai kommunikációnak egy különös, ritkán tanulmányozott válfaja: amikor a kommunikátor nem az ellenfelét gyengíti, hanem módszeresen a saját oldalát teszi nevetségessé. Havasi Bertalan mintha ennek az irányzatnak kívánna iskolát alapítani.

A történet önmagában nem különösebben bonyolult. Magyar Péter Pakson arról beszélt, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulójának méltó megünnepléséhez a kormány a magyar nagyvállalatok és a Magyarországon működő nemzetközi cégek felajánlásaira is számítana. A gondolatot – elmondása szerint – részben az inspirálta, amit a paksi helyreállítás során tapasztalt: vállalatok anyaggal, eszközökkel, erőforrásokkal segítették egy közös ügy megoldását. Vagyis nem arról beszélt, hogy az állam ezentúl kiszervezi az állami feladatokat a MOL-nak, az Audinak és a sarki lángossütőnek, hanem arról, hogy egy kiemelkedő nemzeti évfordulóhoz a gazdasági élet szereplői önkéntesen is hozzájárulhatnak.

Erre érkezett Havasi Bertalan válasza: a vállalkozók adót fizetnek, tehát már most is „beszállnak a közös ünnepségbe”, Magyar Péter pedig „ne mindig mástól várja minden kormányzati feladat megoldását”.

Bevallom, minden kritika híve vagyok. A kritikát, a vitát, a vélemények összeütköztetését a szellemi élet egyik legfontosabb tevékenységének tartom. A politika különösen akkor veszélyes, amikor megszűnik körülötte a kritikai beszéd. A Fidesz iránt pedig sem politikai, sem személyes okokból nem táplálok semmiféle rokonszenvet: nehéz volna elfelejtenem mindazt, amit ezzel az országgal, mindannyiunkkal – saját kedvezményezettjeit természetesen leszámítva – tett, ahogy azt is, amit történetesen velem tett.

Éppen ezért különös helyzetbe kerülök: immár szinte a Fidesz érdekében kellene szólnom, hogy valaki vegye el Havasi Bertalantól a billentyűzetet.

Tudniillik ellenzéki kritika helyett politikai önkárosítást végez.

Havasi válaszának első mondata ugyanis logikailag egyszerűen nem válasz Magyar állítására. Abból, hogy egy vállalat adót fizet, semmilyen módon nem következik, hogy egy adott közösségi célra ne tehetne önkéntes felajánlást. Ha valaki azt mondja: „adakozzunk a Nemzeti Múzeum javára”, arra nem érv az, hogy „de hát már fizettünk áfát”. Havasiból nem a nézetkülönbség buggyant elő, hanem egy méretes kategóriahiba.

Körülbelül olyan, mintha valaki egy jótékonysági koncert meghirdetésére azt válaszolná: minek, hiszen a zenészek is fizetnek személyi jövedelemadót.

Sőt Havasi néhány soron belül saját magával is összeütközésbe kerül. Büszkén emlékeztet arra, hogy az „előző, nemzeti kormány” a multinacionális cégeket is bevonta a közteherviselésbe. Vagyis előbb azt bizonygatja, milyen helyes, ha a gazdaság szereplői részt vállalnak a közösség terheiből, majd felháborodik azon, hogy a jelenlegi kormány arra kéri őket: egy rendkívüli nemzeti eseményhez önkéntesen is járuljanak hozzá.
Íme a politikai kommunikáció Möbius-szalagja: az ember elindul az ellenfél cáfolatára, és néhány mondattal később a saját hátába érkezik.

A „ne mindig mástól várja minden kormányzati feladat megoldását” mondat pedig külön kis retorikai remekmű. Egyetlen konkrét felhívásból sikerül előállítani a „mindig” és a „minden” egyetemességét. Arisztotelész óta tudjuk, hogy az érvelés egyik alapkövetelménye: a konklúzió ne legyen nagyobb terjedelmű annál, amit a premisszák megengednek. Havasinál egy október 23-i vállalati felajánlásból pillanatok alatt megszületik a teljes Magyar-kormány működésének univerzális törvénye. Ilyenkor a retorika már nem felnagyítja a valóságot, hanem egyszerűen elveszíti vele a kapcsolatát.

És itt kezd érdekessé válni az ügy.

Mert a politikai rendszerek hanyatlásának egyik legbiztosabb jele sohasem pusztán az, hogy rossz döntéseket hoznak. Minden kormány hoz rossz döntéseket. Sokkal veszedelmesebb pillanat az, amikor elveszítik annak képességét, hogy megértsék, mit mond az ellenfelük. Ugyanis ilyenkor vita helyett egy képzeletbeli mondatra válaszolnak, amelyet maguk gyártottak le, önmaguk számára.

Az antik tragédia ezt a vakságot jól ismerte. Oidipusz tragédiája nem abban áll, hogy nem lát: éppen ellenkezőleg, rendületlenül meg van győződve arról, hogy ő lát a legjobban. Kreón az Antigonéban szintén nem azért bukik el, mert nincs hatalma, hanem mert minden ellenvetést a hatalma elleni támadásként értelmez. A tragikus hős attól tragikus, hogy a katasztrófa közeledtével egyre biztosabb lesz saját ítéletének helyességében.

A politikában ugyanez sokszor komikus formában jelenik meg.

Molière figurái azért mulatságosak, mert a néző már rég látja azt, amit ők még mindig nem. Tartuffe-ről mindenki tudja, hogy Tartuffe, kivéve azt, akit éppen becsap. A komédia strukturális fölénye ebből születik: a közönség egy lépéssel előbbre jár a szereplőnél.

Egy párt kommunikációjának ennél veszélyesebb állapota alig képzelhető el. Amikor már nem az ellenfél mondata nevetséges, hanem az arra adott válasz, a politikai humor célpontja észrevétlenül helyet cserél.

Havasi Bertalan ezért lassan egyfajta egyszemélyes öntökönrúgó gépezetté válik. Feladata elvileg az volna, hogy kommunikációs találatokat vigyen be az ellenfélnek. Ehelyett nekifut, lendít, és rendre saját politikai közösségének érzékenyebb testrészeit találja el.
Ráadásul mindezt kommunikációs igazgatóként.

Ez olyan, mintha a Titanic kommunikációs vezetője a jégheggyel való ütközés után sajtóközleményben közölné, hogy a jéghegynek egyébként nem volt hajózási engedélye.
A történelemben a hatalom hanyatlását gyakran éppen az ilyen nyelvi jelenségek előzik meg. A politikai centrum fokozatosan elveszíti a különbségtétel képességét. Kritika és támadás, ellenfél és ellenség, tény és propaganda, állami feladat és társadalmi részvétel egyre inkább ugyanabba a masszába olvad. A nyelv leegyszerűsödik, majd infantilizálódik. Végül már szinte mindenre ugyanaz a tíz mondat szolgál válaszul.

Ez azért végzetes, mert a politikai nyelv állapota rendszerint a politikai gondolkodás állapotáról árulkodik.

Karl Kraus egész életműve annak bemutatása, hogy egy korszak szellemi pusztulása sokszor előbb hallható a mondataiban, mint ahogy láthatóvá válik az intézményeiben. A rossz mondat nála nem stilisztikai vétség: diagnózis. Megmutatja, hogy a beszélő már nem uralja saját gondolatait, csak kész nyelvi panelek uralják őt.

Pontosan ez az igazán riasztó Havasi szövegében is. Nem az, hogy kemény. Legyen kemény! Nem az, hogy igazságtalan. A politika tele van igazságtalan állításokkal. Hanem az, hogy szellemileg nincs mivel vitatkozni benne. Nincs ellenérv, amelyet cáfolni lehetne; nincs gondolatmenet, amelynek premisszáit vitatni lehetne. Van egy inger – Magyar mondott valamit –, erre pedig működésbe lép egy régi automata, és kidobja a megfelelőnek vélt mondatokat: alkalmatlan, másra mutogat, másoktól várja a megoldást.

Pavlov kutyája legalább valódi ingerre adott adekvát választ.

És itt válhat a dolog a Fidesz szempontjából igazán kellemetlenné. Egy kommunikációs igazgató ugyanis nem magánemberként beszél. A pozíciójából következően minden mondata metonímia: a rész az egészet képviseli. Amikor ő ostobaságot mond, az olvasó nem feltétlenül arra gondol, hogy „szegény Havasi ma rossz napot fogott ki”, hanem arra, hogy ez volna a Fidesz válasza.

Így lesz az egyéni intellektuális teljesítményből kollektív politikai tehertétel.
Régi udvarok ismerték azt a jelenséget, amikor az uralkodó körül fokozatosan elfogytak azok, akik még mertek kellemetlen dolgokat mondani. Shakespeare Lear királyában ezért a Bolond az egyik utolsó értelmes ember: bolondnak kell lennie ahhoz, hogy kimondhassa azt, amit az udvar józan tagjai már nem mernek. Amikor egy politikai közösségben a hízelgés vagy a harci reflex kiszorítja az önkorrekciót, a rendszer elveszíti egyik legfontosabb túlélési képességét: azt, hogy valaki időben szóljon, amikor hülyeséget beszél.

Havasit olvasva olykor az az ember érzése, hogy a Fideszben ezt a munkakört már megszüntették.

Mindezt – ismétlem – olyan emberként írom, akinek a Fidesz esetleges politikai eltűnése miatt aligha kellene gyászszalagot kötnie. Mégis lenyűgöz a jelenség. Az ember azt hinné, egy nagy múltú, évtizedeken át rendkívül professzionális politikai gépezet legalább saját önfenntartásának technikáit őrzi. Ehhez képest szakmányban olyan közlemények jelennek meg, amelyeknél az ellenfél kommunikációs stábja jobb ajándékot aligha kívánhatna.
Mert van politikai támadás, amely sebet ejt az ellenfélen. Van, amelyik célt téveszt. És van a Havasi-módszer: amikor az ember gondosan megtölti a fegyvert, ünnepélyesen célra tart, majd megfordítja, és elsüti a saját lövészárka felé.

Én tehát a magam részéről egyáltalán nem kívánom lebeszélni erről. Sőt. Ha a Fidesz valóban úgy gondolja, hogy politikai jövőjének egyik záloga az ilyen kommunikáció, Havasi Bertalannak minden lehetséges fórumot biztosítani kell. Sajtótájékoztatót, televíziót, rádiót, Facebookot, óriásplakátot. Lehetőleg naponta többször.

Az ellenzéknek pedig egyetlen dolga marad: nem közbeszólni.