2026. augusztus 26., szerda

"AZT ÍROM LE, AMIT LÁTOK" - ÍGY BESZÉLT NÁDAS PÉTER UTOLSÓ RTL-INTERJÚJÁBAN

RTL HÍREK ÉS RTL
Szerző: RTL
2026.08.26.



Meghalt Nádas Péter. A Kossuth-díjas író 83 éves volt. Ebben a 2025-ben készült beszélgetésben adott utoljára interjút az RTL-nek.

Nádas Péter a Párhuzamos történetekről, az emberi szabadságról, a testről és az erotikáról, valamint az írás zeneiségéről beszélt. „Az ember egy szabad lény” – fogalmazott, amikor arról kérdeztük, meg tudja-e őrizni az ember az önállóságát a történelemben.

Az interjúban arról is beszélt, hogyan építette fel motivikusan a Párhuzamos történeteket, hogyan kezd el „zenélni” egy mondat, és miért nem tud íróként lemondani az erotikáról.

00:00 A test, az érzékelés és a történelem 
01:24 Hogyan „zenél” egy Nádas-mondat? 
03:42 Szabadság, érdek és felelősség 
05:25 Erotika a Párhuzamos történetekben 
08:57 Nádas Péter prózája a színpadon 
13:43 Hogyan lehet színházat csinálni Nádas prózájából?

Nádas Péter utolsó RTL-interjúja 2025-ben készült, a Párhuzamos történetek megjelenésének 20. évfordulója alkalmából.



”EGY BIOGRÁFIÁD VAN” SIPOS BALÁZS ÉS GULYÁS MÁRTON KÉRDEZI NÁDAS PÉTERT

PARTIZÁN / INTERJÚ
Szerző: PARTIZÁN / SIPOS BALÁZS
2024.10.26.



Nádas Péter korábbi riportjait, irodalmi esszéit újraközlő “Helyszínelés” c. legújabb kötetének megjelenés kapcsán Sipos Balázs es Gulyás Márton kérdezhették a szerzőt. A közel 2 órás beszélgetés során Nádas mesélt a diktatúrák érzéki és politikai tapasztalatairól, Aczél Györggyel folytatott levelezéséről, a vasfüggönyön inneni és azon túli Európa tapasztalatainak összeegyeztethetetlenségéről, az utópiák lehetetlenségéről és szükségéről.


FRIDERIKUSZ MOST: INTERJÚ NÁDAS PÉTER ÍRÓVAL, 2006. /// FRIDERIKUSZ ARCHÍV 135

FRIDERIKUSZ ARCHÍV 135
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2022.11.24.



Friderikusz Sándor műsorainak többször volt vendége Nádas Péter, a Kossuth-díjas író, drámaíró, esszéista, aki korábban fotóriporterként és újságíróként is dolgozott.

Ebben a 2006-ban, az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után készült interjúban erkölcsről, szabadságról, demokráciáról, a világról és Magyarországról egyaránt szó esett.

MIT VESZÍTÜNK NÁDAS PÉTER HALÁLÁVAL?

TELEX VIDEÓ
Szerző: KLÁG DÁVID
2026.08.26.



Az egyik legnagyobb magyar író 83 éves volt. Nádas Péter munkásságát Kossuth- és József Attila-díjjal ismerték el. Neve többször felmerült az irodalmi Nobel-díj esélyesei között. A Telex rendkívüli adásának vendége Sárközy Bence, aki az író barátjaként és kiadójaként évek óta gondozza Nádas Péter életművét, valamint Ott Anna művészeti menedzser és irodalomterapeuta.

FANTOMFÁJDALOM: POLGÁRI ÉS DEMOKRATA ILLÚZIÓK A FIDESZ ROMJAIN

VÁLASZ ONLINE / VÉLEMÉNY
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2026.08.26.


A borzalmas kórság neve polgárimagyarországitisz, lényege pedig, hogy hirtelen önnön porhüvelyükben kezdik érezni a polgári Magyarországot azok, akik az elmúlt években a leglátványosabban, vagy éppen a leggaládabb módokon elárulták, megtagadták azt – szóval, cselekedettel, vagy épp csak mulasztással. Sajnos amit éreznek, csupán fantomfájdalom. Trombitás Kristóf, Navracsics Tibor, reaktivált Reakció… Vélemény
.

RENDKÍVÜLI - MATOLCSYÉKAT ELŐVEZETHETI A RENDŐRSÉG AZ MNB-BOTRÁNY MIATT

KLIKKTV
Szerző: KLIKKTV
2026.08.26.



Matolcsyékat elővezetheti a rendőrség az MNB-botrány miatt...

A MAGYAR NEMZETI BANK KORÁBBI VISSZAÉLÉSEIT VIZSGÁLÓ PARLAMENTI BIZOTTSÁG ALAKULÓ ÜLÉSE

KONTROLL
Szerző: KONTROLL / UNYATYINSZKY GYÖRGY
2026.08.26.



A történet 2013-ban indult, amikor Matolcsy György vette át a Magyar Nemzeti Bank irányítását. Első lépésben 260-270 milliárd forint "veszítette el közpénzjellegét", majd vándorolt drágán megvásárolt tőzsdei cégekbe és nehezen követhető pénzügyi tranzakciók révén magánzsebekbe. A fő haszonhúzó a független sajtó tényfeltáró cikkei alapján Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám és baráti köre volt. A Magyar Nemzeti Bank "foglyul ejtése" óvatos becslés szerint is több száz milliárd forinttal rövidítette meg a magyar adófizetőket.

„NEM KORTÁRS MÁTÓL, HANEM ÖRÖK” – PÁLYATÁRSAK ÉS POLITIKUSOK BÚCSÚZNAK NÁDAS PÉTERTŐL

TELEX / KARAKTER
Szerző: PUPLI ANNA SÁRA
2026.08.26.


„Ez az ország, ez a város, rengeteget köszönhet Nádas Péternek, és most már örökké bánhatjuk, hogy ezt meghálálni nem leszünk képesek” – reagált szerdai posztjában Karácsony Gergely Nádas Péter halálhírére. A Kossuth- és József Attila-díjas író szerdán reggel halt meg otthonában, 83 éves volt.

Karácsony posztjában hosszan méltatta Nádast, aki „nem kortárs mától, hanem örök”. A budapesti főpolgármester szerint „Nádas Péter nem egyszerűen történeteket írt. Megtanított másképpen látni: hogy a legmélyebb igazságok gyakran a legkisebb részletekben rejtőznek. És Nádas Péter birtokában volt a legmélyebb igazságoknak. Megrendítő nagysága talán abban rejlik, ahogyan képes volt mélyen, a legbelsőbb rétegekig belehatolni az olvasójába. És közben arra emlékeztetni bennünket, hogy a világ megértésének első feltétele nem a bizonyosság, hanem a figyelem.”

Részvétét fejezte ki a köztársasági elnök is: a Sándor-palota közleményében azt írta, Baka András szomorúan értesült Nádas Péter haláláról, és szívből osztozik a család gyászában. „A kultúra, a történelem, a magyar- és világirodalom iránt nyitott és érdeklődő Olvasókban most kezdődik egy újabb, talán a legfontosabb és legbensőségesebb »Párhuzamos történet…«, az író kimeríthetetlen örökségének továbbépítése közöttünk.” Nádas halálára Magyar Péter is reagált Facebook-oldalán. „Isten Önnel, Művész Úr!” – írta a miniszterelnök.

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szerint Nádassal korszakos magyar író távozott a kulturális életünkből, halála pedig nemcsak az ország, hanem a teljes világirodalom számára is hatalmas veszteség. „Nádas Péter nem könnyű válaszokat adott. Kérdéseket tett fel – pontosan, könyörtelenül és rendkívüli művészi erővel. Írásaiban egyszerre volt jelen a magyar történelem tapasztalata, Európa szellemi öröksége és az emberi létezés egyetemessége” – írta bejegyzésében a miniszter.

A magyar irodalom egyik legnagyobbjaként számon tartott Nádasról több pályatársa is megemlékezett. Grecsó Krisztián egy közös képet tett közzé, amelyhez azt írta, „Egy korszak véget ért. Ha a lelkek emlékeznek, akkor most gyönyörű viták következnek odafönt.”

Dragomán György legutóbbi, három évvel ezelőtti berlini találkozásukat idézte fel posztjában. „Épp sétáltunk vissza az Akadémia üléstermébe, amikor valahogy a fülzúgás jött szóba. Hogy éveken át zúgott a füle. Azt kérdeztem, hogy milyen az, mikor elmúlik: egyszer csak vége lesz, mintha kikapcsolták volna? Azt mondta, arra nem emlékszik pontosan, csak arra, hogy milyen volt, amikor észrevette. Megállt, rám nézett, elmosolyodott és színpadiasan magas hangon, mintha valami szerepet játszott volna, azt mondta: »Jaj, már nem zúg a fülem.« Aztán átmentünk a páros üvegajtón.”

Szabó T. Anna költő egy hosszabb, korábbi írását tette közzé, amiben arról írt, milyen nagy hatással volt rá Nádas munkássága. „Reggel még fel se ébredtem szinte, amikor Gyuri mondta, hogy meghalt Dolly Parton, a napokban megint sokat hallgattam őt, tiszteltem, szerettem. Délelőtt könyveket rendeztem, Nádas két kötetét egymás mellé tettem, a most olvasott Halott barátaim kötet közelébe. És most meghallottam a halálhírét. Megrendítő nagyon. Különös és valószínűtlen egybeesés: két legenda megy el, szinte egyszerre. Vajon a távolságuk a nagyobb, vagy a közelségük?” – írta a bejegyzés alatti kommentben.

Nyáry Krisztián egy, az írótól vett idézettel búcsúzott, de reagált a halálhírre Nádas korábbi kiadója, a Jelenkor is.


BRUCK ANDRÁS: JELEN, MÚLT, NA ÉS A JÖVŐ?

FACEBOOK
Szerző: BRUCK ANDRÁS
2026.08.26.


A könyvespolcon megakadt a szemem Krúdynak a tiszaeszlári vérvádról, egy 14 éves cselédlány, Solymosi Eszter eltűnéséről írt könyvén. Már rég megfeledkeztem róla. Maga az eset 1882-ben történt és az azt követő per – több mint egy évtizeddel megelőzve a hírhedt Dreyfus-pert – jelentős európai figyelmet keltett. Az elsőfokú ítélet után, mely szerint egyetlen zsidó sem vádolható a kis Eszter rituális meggyilkolásával, nyakának elvágásával, zavargások törtek ki a nagyvárosokban, a kormánynak statáriumot kellett elrendelnie és a tömegoszlatáshoz katonaságot bevetnie.

Nem furcsa? Nem volt internet, gázai háború, cionizmus, még Izrael sem volt, a magyar zsidóság csupán 15 évvel korábban kapta meg a keresztény lakossággal azonos polgári és politikai egyenjogúságot, mégis mire volt képes egyetlen szimpla koholmány: statáriumra és katonaságra volt szükség a felajzott tömeg lecsillapításra. De legalább vérvád ügyben az élvonalhoz tartoztunk. Aztán 1920-ban megszületett Európa első numerus clausus törvénye – az is nálunk. Ami pedig attól kezdve 1944-ig történt, az örökre velünk marad, mert a magyar társadalom soha nem bocsátotta meg zsidó honfitársainak, amiért – bár nem éppen önként – felszálltak a marhavagonokba és elutaztak a halálba.

És hogy minek ezeket a dolgokat feleleveníteni? Mire jó most ez a fotó a feltartott kézzel vonulásra kényszerített zsidó nőkkel és a járdán kíváncsian bámészkodó, közönyös emberekkel? Mert Magyarország nem hagyta maga mögött szörnyű múltját, változatlan erővel viszi tovább a jelenben. Sokatmondó, amit Kertész Imre jegyzett le már a rendszerváltás harmadik évében. „Ez a nyár, 1993 forró nyara… miért emlékeztet annyira 1944 nyarára? A köröttem bugyogó gyűlölet, a szakadatlan tevékeny őrület.” Lám, az új, demokratikus korszak prioritásai. Nobel-díjasunkból meg hamarosan a saját hazájában lett Imre Kertész. Ez önmagában egy egész Tiszaeszlár.

Vajon mit érzékelt analitikus, mondanám prófétikus agyával? Azokban az években én nem 
itthon éltem, de gondolom, ugyanazt, amit én látok most 2026-ban, meg láttam prófétikus agy nélkül is ’25-ben, előtte meg ’24-ben és ’23-ban nap nap után. Tényleg, mit látok? Például megszállott tébolyt az alatt a semmitmondó hír alatt, hogy zsidó gyerekek táboroznak Szarvason. „Miért éppen Szarvason?” – háborog egy kommentelő. – „Még ez se véletlen. A magyarság kultikus anyaállatára próbálnak rátelepedni, őt is próbálják leuralni.” Őt is? Íme az antiszemita összeesküvés-elméletek csúcsa: a világ egyik legkisebb országa és legkisebb népe leural. Pár millió zsidó leural másfélmilliárd keresztényt és ugyanannyi muszlimot, az egyetlen apró, zsidó állam 22 hatalmas, arab országot, plusz az USA-t, Trumpostól. De ha valóban hiszik, hogy a zsidók képesek erre, akkor miért nem inkább elismerés jár nekik?

Máig emlékszem az általános iskolai osztályom osztálynévsorára: Angyal, Balázs, Bartos, Bárány, Bölcskei, Bruck, Czinner, Debreceni, Dömény, Elek… És ugyanígy fel tudnám sorolni a facebook fáradhatatlan antiszemitáit is. Krónikussá vált gyűlölet fűti mindegyiket, a világ tengernyi baja, gyalázata közül monomániásan mindig ugyanarról az egyről beszélnek, térnek vissza rá: a zsidók és Izrael. Író, filmrendező, egyetemi tanár, politológus éppúgy, mint az a réteg, amely annak idején a nyilasszervezetek többségét alkotta: a kispolgárság és a lecsúszottak. Csak most a hungarizmus helyére a „palesztinizmus” lépett, az lett tengermély igazságérzetük fedősztorija.

Múlt héten, a Vámház téren, egy palesztin orvos-terrorista melletti tüntetés kellemes meglepetésemre kevés résztvevőt vonzott, a formálódó légkörben mégis van valami baljós: Izrael megnyerte az összes háborúját és mindet elveszíti a képernyőn. A hazai média nem jelentéktelen része, 444, HVG, Telex, Mérce, Euronews is folyamatosan Izrael ellen uszít, vele szemben foglal állást, a 24 .hu meg lassan inkább egy Hamasz hírlevél, ahogy hallom, keffijét viselő újságíróival, miközben Európa iszlamizációja megállíthatatlannak látszik. Aki máig nem érti, hogyan történhetett meg a magyar zsidókkal 1944, az a hazai lapok reakcióiból, a palesztinpárti szenvelgésekből, a lumpentömegek agressziójából megértheti.

Az európai politika is tovább erőlteti a kétállami megoldást, holott pontosan tisztában van annak életidegenségével, s azzal is, hogy a palesztinok, miután több béke- és sajátállam-lehetőséget is elutasítottak, immár egy irreálissá vált célért - a zsidóknak ne legyen államuk - áldozzák fel gyerekeik sokadik generációját. Az Izrael kárára politikát űző európai politikusok pedig, bár remélem, nem ez a céljuk, valójában Auschwitzot érvénytelenítik és annak már amúgy is életre kelt szellemét táplálják.

Mondják, az a tigris, amelyik embert ölt, attól kezdve, mint könnyű prédára, mindig rá fog vadászni. Az ember ugyanígy viselkedik, márpedig Izrael a legkönnyebb préda. És nem csak a politika és média számára, de az antiszemitának is, akit a gázainál nagyságrendekkel nagyobb tragédiák is hidegen hagynak, s amelyekért az egyetemeken és az utcákon soha nincsenek tüntetések. Nem árt újraolvasni Houellebecq regényét, a Behódolást. Tizenegy éve jelent meg, és látható, hogy a szerző érzékeny politikai ösztöne által akkor vázolt európai tájképhez, miként Kertészéhez is, mind jobban közelít a valóság.

A szélsőbal - és persze sokan mások – letagadták október 7-ét, mert nem akarták áldozatnak beállított védenceiket annak látni, amik: barbár szörnyetegeknek, holott egyenes adásban közvetítették saját rémtetteiket. Ráfoghatod ezt a Hamászra, de ezek a barbárok akkor is a 2005 óta független Gázában élő palesztinok voltak. Az anyát a lánya előtt erőszakolták meg, a lányt az anyja előtt, aztán mindkettőt meggyilkolták. Ehhez hasonló rémtettek folytak százféle módon, fél napon keresztül. A hazai zsidóság egy része mégis petícióban állt ki mellettük, amit szolidaritásnak neveztek, de legtöbbjüket a félelem hajtotta, igaz, elárult szüleik, nagyszüleik szörnyű sorsával az emlékeikben.

Amikor sok évvel ezelőtt Sartre-nál azt olvastam, hogy az antiszemita a zsidó halálát kívánja, túlzásnak éreztem. De ezt még 1946-ban írta, én meg 2023. október 7-e óta tudom, hogy igaza volt. A zsidógyűlölő életveszélyessé vált, mintha a filmek sírból kiszálló zombiseregét róluk mintázták volna. Nincs értelme tovább hazudozni. Magyarország egyszer már a szolidaritás szikrája nélkül, az erkölcsi gátlások teljes kikapcsolásával hagyta cserben zsidó állampolgárait, és ha majd úgy adódik, márpedig Európa efelé tart, újra meg fogja tenni. Itt csak a felszín változik, a lényeg, a mély, maradt a régi.

Fotó, Bundesarchiv: 1944, VII. kerület, Wesselényi utca, zsidó nők sáncásásra vonulnak

MEGHALLGATTÁK AZ NVVH ELNÖKJELÖLTJEIT, NYILVÁNOS A MENTŐK KIÉRKEZÉSI IDEJE – NEWSCAST

HVG PODCAST
Szerző: HVG PODCAST
2026.08.26.



Kedden hallgatta meg a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöki tisztségére pályázókat az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága, a Független Közmédia Testület jelöltjeinek bizottsági meghallgatása viszont meghiúsult. Feljelentést tett a Szijjártó-féle lélegeztetőgép-beszerzések ügyében Orbán Anita külügyminiszter. Mostantól nyilvános, havonta frissülő felületen lehet követni, hogy mennyi idő alatt érnek ki a mentők egy riasztás után. Kezdje a napot a HVG hírpodcastjával!

HIÁBA JÁRNA JOGERŐSEN 2 MILLIÓ FORINT A BUDA-CASH-KÁROSULTNAK, MÉG RAJTA KÉRNEK SZÁMON 7 MILLIÓ

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2026.08.26.


Emlékszik még valaki a Buda-Cash- (BC-) ügyfelek kálváriájára? A 2015-ben kirobbant Buda-Cash-ügy Magyarország egyik legnagyobb brókerbotránya, egy éveken át működő, több tízmilliárd forintos pénzügyi visszaélés volt. Összetett ügyről volt szó, ahol a csaló brókercég engedély nélkül hozzányúlt az ügyfelek pénzéhez, értékpapírjaihoz, végül a Befektető-védelmi Alapnak (BEVA) kellett az ügyfelek egy részét kártalanítania. A helyzetet bonyolította, hogy nehéz volt kibogozni, hogy kinek mije volt a cégnél. Ráadásul a Buda-Cash állami felszámolója, a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit (PSFN) Kft. mindenféle külföldi szolgáltatóval, például a dán Saxo Bankkal is vitázott, pereskedett azzal kapcsolatban, hogy mi jár vissza a magyar ügyfeleknek, és mi az, amit a külföldi cég – ami maga is a Buda-Cash áldozatának tartja magát – megtarthat.

Hiába vagyunk az összeomlás után 11,5 évvel, vannak, akik még pereskednek, e cikk történetének hőse is (nevezzük Rolandnak). De hogy a kafkai történet még rettenetesebb legyen: hiába nyer valaki jogerősen pert, van, hogy az ítélet után is kilátástalan küzdelmet kell folytatnia azért, hogy a pénzéhez hozzájusson. Ez történt Roland esetében is...

ORBÁN ANITA FELJELENTETTE SZIJJÁRTÓ BYD PÉTERT!

PERINTFALVI RITA PUBLIK
Szerző: PERINTFALVI RITA
2026.08.25.


Na végre, jönnek a nagy halak! A Külügyminisztérium ma megtette első feljelentését: a célpont a lélegeztetőgép mutyi nagyságos ura: Szijjártó Péter! De reméljük, hogy a volt egészségügyi államtitkár, Takács Péter sógora sem ússza meg! A feljelentés tárgya: különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, vagyis a 17 000 lélegeztetőgép kapcsán a borzalmas túlrendelés és a közpénz mértéktelen herdálása. Utána pedig a nyomok eltakarítása: minisztériumi akták megsemmisítése, fájlok törlése. Mennyit is kaphat ezért Szijjártó?

Ha jól olvasom a Büntető Törvénykönyvet: akár 5-10 évet is! Megelégszünk ennyivel? Nézzük a tényeket!

Szijjártó miniszterként:

- 17 000 lélegeztetőgépet vásárolt Kínából, holott a hazai szakorvosi és ápolói kapacitás egyszerre max. 1200-1400 lélegeztetett beteget tud ápolni, mert ez külön szaktudást igényel. Vagyis: 15 600- 15 888 lélegeztető tök felesleges volt!
- Mindez 300 milliárdnyi közpénzbe került!
- 12 000 gépet soha nem használtak, tárolásuk 2,3 milliárd Ft
- Milyen érdekes, hogy ugyanaz a lélegeztető gép: hol 10 millióba, hol 23 millió Ft-ba került!
- Emellett a közvetítő cégek, akik a kínaiakkal üzleteltek és az osztalék kivétele után azonnal megszűntek, szintén milliárdos hasznot húztak!
- Ez utóbbiban érint lehet Takács Péter sógora is. Ha ő igen, akkor én Takácsnak is a körmére néznék!

Másik oldalról nézzük azokat a tragikus tényeket, amelyek a Fidesz-KDNP katasztrofális válságkezelését érintik!

- Magyarországon a hivatalos adatok szerint 48 495 ember halt meg a covidban! És ezek már a kikozmetikázott adatok. Mennyi lehetett ténylegesen? 100 ezer?
- Ez az arány Európában a legmagasabb! A szomszédos Ausztriában kevesebb, mint fele annyian haltak meg: 22 542 – pedig ott nem vettek a megmentésükre 17 ezer lélegeztetőt!
- Oké, ha valaki azt mondja, hogy az osztrák egészségügy nem olyan mint a magyar, akkor tegyük a romániai vagy a szlovákiai adatokat! Náluk volt még nagyon tragikus a helyzet:
- Magyarországon az lakosság arányához képest 0,51% ember halt meg a vírusban. Romániában: 0,36%, Szlovákiában: 0,39%.

Vagyis: Szijjártó BYD Péter egy nemzeti katasztrófát okozó helyzetet, mert ennyi ember halála az, képes volt arra használni, hogy milliárdos mutyi-bizniszt építsen! Amiből csak neki, meg a szintén milliárdos feleségének lett haza, de a magyar embereknek semmi!

Szóval, ha innen nézzük: elég az 5-10 év?

Szerintem nem elég! Ha a múltkor azt mondtam Orbán kapcsán, hogy az életet az életért, aki Szijjártó esetében, ezt vehetjük szó szerint!

Köszönöm szépen Orbán Anitának, hogy megtette ezt a rendkívül fontos feljelentést! Nagyon fontos, hogy az ilyen szintű bűnözők elnyerjék büntetésüket!

Mert ha megússzák, akkor abból történelmi tapasztalat lesz, hogy Magyarország egy olyan helyen, ahol a miniszterek tízezrek halálból milliárdokat zsebelnek!

Hányinger, de tényleg!

Szóval, mit gondoltok elég lesz Szijjártót 5-10 évre kóterba vágni? Vagy azért, amit művelt, ez édes kevés?

VAGYONVISSZASZERZÉS: 7000 ÜGY IS VÁRHAT A HIVATALRA? | DR. HORVÁTH LÓRÁNT

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2026.08.25.



A vagyonvisszaszerzés lehetőségeiről, az ügyészség előtt álló feladatokról, a korrupciós ügyek feltárásáról és az ukrán aranykonvoj ügyéről beszélgetett Dr. Horváth Lóránt ügyvéddel Dési János műsorvezető. Szóba került az új vagyonvisszaszerzési hivatal, a több ezer lehetséges ügy, a hatóságok közötti együttműködés, valamint az is, hogy egy esetleges politikai változás után hogyan lehetne feltárni és visszaszerezni az eltűnt vagyont.

ÉVI TÍZMILLIÁRDOKAT BUKIK A MAGYAR GAZDASÁG AZ ENERGIADIPLOMÁCIA TÉTLENSÉGÉN

G7.HU
Szerző: JOLSVAI ZOLTÁN
2026.08.26.


A magyar villamosenergia-rendszer az európai mezőnyben fizikailag jól integrált hálózatnak számít, az ipari fogyasztók és a magyar gazdaság egésze mégis évről évre jelentős felárat fizet a nyugati áramárakhoz képest. A probléma nem a hazai vezetékek hiányában keresendő, és nem is a piacok határokon átnyúló összekapcsolására szolgáló algoritmus hibás, netalán részrehajló. Ezúttal még csak nem is a minden szempontból kártékony rezsicsökkentést vesszük újra elő. A rendszer tervezetten működik, ugyanakkor a szomszédos országok belső hálózati hiányosságainak mellékhatásaként itthon olyan árcsúcsok jönnek létre, amelyek nemzetgazdasági szinten több tízmilliárd – de akár több százmilliárd – forintos pluszterhet eredményeznek.

A problémát egész pontosan az okozza, hogy az osztrák és szlovák belső vezetékek rossz állapota miatt a szomszédos rendszerirányítók – a nagyfeszültségű távvezeték-hálózatok fizikai üzemeltetői* – korlátozzák a Magyarország felé áramló olcsó nyugati áram mennyiségét, pedig az mérsékelni tudná a hazai árcsúcsokat. A magyar energiadiplomácia és a szabályozó hatóság pedig látszólag – a probléma súlyához mérten mindenképpen – passzív marad az európai fórumokon. A csend nem véletlen: az árkülönbözet masszív profitot generál a hazai szereplők egy részének...


Lásd még:

KIDERÜLT, MENNYIT KELL VÁRNI A MENTŐKRE: A LEGSÚLYOSABB ESETEK TIZEDÉBEN 26,4 PERCNÉL IS KÉSŐBB ÉRKEZIK A SEGÍTSÉG

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2026.08.25.


Ha valaki eszméletlenség, súlyos légzészavar vagy más közvetlen életveszély miatt hív mentőt, tízből egy esetben 26,4 percnél is tovább vár a segítségre. Az OMSZ mostantól havonta megmutatja, mennyi idő telik el a 112 tárcsázásától a mentő megérkezéséig – és azt is, hogy hol lehetne ebből az időből lefaragni.


Mostantól havonta frissülő, nyilvános felületen követhető, hogy a hívásokra mennyi idő alatt érnek ki a mentők. Ezt a stat.mentok.hu oldalon bárki megtekintheti, elemezheti. Júliusban a P1-es, közvetlen életveszélyt jelentő hívások 90 százalékánál 26,4 percen belül érkezett meg a segítség. Ez csaknem kétszerese az elvárt 15 percnek, és például az angliai kiérkezési időknél is jócskán rosszabb.

Az új felület nemcsak az átlagos kiérkezési időt mutatja meg, hanem a mediánt és az úgynevezett 90. percentilist is. Ez utóbbi azt jelzi, hogy az esetek 90 százalékában legfeljebb mennyi idő alatt érkezett a helyszínre a mentő. A késések megítélésére ez alkalmasabb az átlagnál, mert láthatóvá teszi azt is, hol húzódik a leglassabban ellátott tíz százalék határa.

– Mi fel merjük vállalni, hogy megmutatjuk, most mennyi – közölte az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) sajtóháttérbeszélgetésén Hegedűs Zsolt miniszter. Hozzátette: a 26,4 perc az, amit örököltünk. A kormányzat feladata, hogy ebből perceket nyerjünk, és az érték egyre lejjebb menjen. A kormány célja, hogy a legsürgősebb esetek legalább 90 százalékában 15 percen belül a helyszínre érjen a segítség. A tárca vezetője az adatközlés elindítását szemléletváltásnak és a rendszerváltás óta példátlan lépésnek nevezte. Mint mondta, az egészségügyi minőségi mutatók mérése, ellenőrzése és nyilvánosságra hozatala az egészségügyi reform egyik alapfeltétele. A közölt adatok ugyanis nemcsak azt teszik láthatóvá, hogyan teljesít a mentőszolgálat, hanem – különösen nemzetközi összehasonlításban – a kormányzatot és magát a minisztert is szembesítik az elmaradásokkal, és intézkedésre késztethetik a döntéshozókat...

„AMÍG EZ NEM VÁLTOZIK, MAGYARORSZÁG EL VAN VESZVE!” – KÖRNYEZETVÉDŐK A HULLADÉKMAFFIA NYOMÁBAN

ZÖLD VÁLASZ
Szerző: LITKAI GERGELY
2026.08.25.



Tájsebgyógyításnak álcázott környezetszennyezéseket dokumentál évek óta egy Vértesben élő természetvédelmi szakmérnök. Kárpáti Tímea azt mondja, rendszerszintű bajok állnak egy egész helyi vizes élőhely feltöltése, lényegében elpusztítása mögött. Keresztes László Lóránt volt országgyűlési képviselő, a Vízválasztó Mozgalom elnökhelyettese az utóbbi években 15 gyanús vagy illegális hulladéklerakási helyszínt dokumentált, de azt mondja, kétszer ennyi is van, ahol azonnali vizsgálat lenne szükséges. Szerinte megalapozottan állítható, hogy maffiaszerű szervezetben hoznak illegális olasz eredetű hulladékot Magyarországra. Gyanús, hogy ebből a Vértesbe is kerülhetett. Litkai Gergely Zöld Válasz podcastjának vendége Kárpáti Tímea és Keresztes László Lóránt.

Az adásban részletesen tárgyalt történet részleteiben tavaly kapott nyilvánosságot. A Vértesben, Pusztavám és Oroszlány között, a Cica-homok nevű egykori barnakőszén-bányában egy természetes úton regenerálódott bányató és értékes vizes élőhely alakult ki. A rekultiváció során ezt a területet elkezdték feltölteni olyan „fedőanyaggal”, amelyet különböző – köztük veszélyes – hulladékok kezelésével állítottak elő. A természetvédők szerint az első ütemben mintegy 45 ezer tonna ilyen töltőanyagról volt szó.

Kárpáti Tímea természetvédelmi szakmérnök lett az egyik kulcsszereplője az ügy feltárásának. Helyszíni megfigyelésekkel, dokumentumok vizsgálatával és később mintavételekkel kezdte követni, mi történik a területen. A dolog azért lett különösen súlyos, mert a környezetvédők szerint a feltöltőanyag egyes elemei jelentősen meghaladhatták a normál talajra érvényes határértékeket. A Greenpeace, az MME, a WWF és az MTVSZ ezért azt állította, hogy ez nem valódi természet-helyreállítás, hanem lényegében „trükkös hulladéklerakás”, ráadásul természetvédelmi szempontból értékes területen.

Kárpáti Tímea 2025 októberében egy olasz rendszámú tartálykocsit követett a Cica-homok és a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. térségébe, és ezt fotókkal is nyilvánosságra hozta. A tartályon a német TWS Tankcontainer-Leasing GmbH jelzése volt; ez olyan tartálykonténereket ad bérbe, amelyekkel többek között vegyipari folyadékokat, savakat, lúgokat, oldószereket és olajokat lehet szállítani. Korábban egy lengyel járművet is dokumentáltak ugyanott.

Kárpáti Tímea sejtése szerint rendszeresen szállíthatnak Olaszországból hulladékot Magyarországra, és a folyamatban a szervezett bűnözés is benne lehet.

„Amit a Vértesben láttunk azért veszélyes, mert precedensértékű. Soha nem fordult még elő, hogy EU-s védettség alatt álló területen veszélyes és nem veszélyes hulladék keverékéből »tájsebgyógyító ökológiai helyreállítás« néven feltöltsenek egy területet. Ráadásul kormányhivatal által ellenjegyezve. […] Emögött rendszerszintű súlyos problémák voltak, mégpedig a centralizált felépítés miatt. A nemzeti parkoknak nincs hatósági jogköre, ezért semmilyen eszköze sem. Ennek vége kell, hogy legyen. Ha ez így marad, ha ez a kormány nem fogja leválasztani a környezetvédelmi hatóságot az államról, akkor nem lesz kontroll. Azért kezdtem el a rendszerváltás idején környezetvédelemmel foglalkozni, mert végre remény volt arra, hogy az nem csak kullog majd a gazdasági, ipari tevékenységek és célok mögött, hanem ő szabja meg, hogy mit szabad és mit nem. Amíg ez nem változik, Magyarország el van veszve!” – mondja a Zöld Válaszban Kárpáti Tímea.

„Az egyik legsúlyosabb környezeti botrány, ami a Vértesben történik. Az olasz maffia és a helyi maffia együttműködésében jött létre az illegális hulladékimport. Egész Magyarországon olyan rendszer alakult ki, amelyben teljes mértéken zárójelbe tették a környezetvédelem szempontjait. Pedig a legfontosabb a nemzeti önrendelkezés szempontjából is a természeti kincsek megóvása. A felszín alatti és feletti vízkincs, a föld, a védett erdők nélkül nincs esélyünk” – mondja Keresztes László Lóránt.

MEGSZEREZTÜK A SZÁZMILLIÁRDOS KORMÁNYKOMMUNIKÁCIÓS ARANYBÁNYA IRATAIT

ÁTLÁTSZÓ
Szerzők: SARKADI NAGY MÁRTON, SOLTI HANNA, SEGESVÁRI CSABA
2026.08.24.


Nézettségi elvárás gyakran nem is volt, a reklám le nem adásáért minimális szankció járt: aranybánya volt a kedvezményezett médiacégeknek a két, összesen 125 milliárdos kormányzati kommunikációs keretszerződés. Az Átlátszó kiperelte, megszerezte, más független szerkesztőségek részére átadta, és saját erőből elemezte is azokat a Balásy-féle szerződéseket, amelyeket most közzé is teszünk.


Majdnem pontosan négy évvel ezelőtt, 2022 szeptember elsején vette fel a munkát a horvátországi nyaralásból hazatérő Orbán Viktor akkori miniszterelnök. Az év tavaszán lezajlott választásokon uralmát újabb négy évre bebiztosító volt kormányfő visszatérését követő első nyilvános fellépésére azonban több mint egy hetet kellett várni.

Orbán végül szeptember 9-én a szegedi határvadász-avatónak kölcsönzött különös jelentőséget a személyes megjelenésével. A volt miniszterelnök az eseményen mondott, a Nyugat hanyatlását emlegető beszédéből a stábja a korábbi menekültválság során a határ mentén és a Keleti pályaudvarnál készített felvételekkel összevágott, akciófilmszerű videót készített, ami Orbán személyes Facebookján jelent meg.

A nyilvános szereplésnek és a közösségi médiás aktivitásnak oka volt. A hat év után 2022 nyarán újra felmelegített határvadász-toborzás rendkívül gyengén haladt, a megcélzott többezres létszám helyett alig ötszázan tettek esküt Szegeden. A Fidesz-kormány ekkor a hivatalos kommunikációs masinériához fordult, hogy megtolja a kampány szekerét...