Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.09.04.
Orbán LÚZER bandává tette a Fideszt...
2026. szeptember 4., péntek
ORBÁN LÚZER BANDÁVÁ TETTE A FIDESZT
KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.09.04.
Orbán LÚZER bandává tette a Fideszt...
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.09.04.
Orbán LÚZER bandává tette a Fideszt...
ITT VANNAK A KÓRHÁZI FERTŐZÉSEK RÉSZLETES ADATAI
TELEX / DIREKT36
Szerző: WIRTH ZSUZSANNA, MARTON KAMILLA
2026.09.04.
2025-ben összesen 6772 súlyos hasmenéssel járó Clostridium difficile-fertőzést jelentettek a magyar kórházak. Ez csaknem ugyanannyi, mint az elmúlt években, amikor mindig hétezer közelében volt a megtalált és bejelentett fertőzések száma.
Ezt az országos adatot eddig is lehetett tudni, most azonban a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) – egy májusi kormányhatározat nyomán – olyasmivel kísérletezik, amivel eddig nem: csütörtök este egy könnyen használható, interaktív felületen kórházakra lebontott adatokat tett közzé. A számítások alapja egy több évtizede működő rendszer, amelyben a kórházak a náluk talált fertőzéseket bejelentik az NNGYK-nak, amely ebből statisztikákat készít. Eddig azonban ennek tartalma nem volt részletesen megismerhető. (A kórházi fertőzéses adatok nyilvánosságához vezető hosszú útjáról ebben a cikkben írtunk bővebben.)
Becslések szerint a magyar kórházakban évente több tízezer kórházi fertőzés történik, amelyek szenvedést és súlyos szövődményeket tudnak okozni a betegeknek, de akár halálos kimenetelűek is lehetnek. Drámai, hogy éppen ott kapják el ezeket a fertőzéseket, ahová gyógyulni mentek: a kórházban. Az esetek száma soha nem lesz nulla, de egy részük biztosan megelőzhető.
Az NNGYK-nál az elmúlt három hónapban kidolgozták a fertőzéses adatok elemzésének módszertanát, megalkották a kórházakra lebontott adatbázist, és építettek egy interaktív felületet, amelyből mindenki kikeresheti az őt érdeklő adatokat. Első körben több nagy adathalmaz vált kereshetővé: a kórházakban kitört járványok adatbázisa; egy 2022-ben elvégzett átfogó kutatás részletes adatai; valamint a Clostridium difficile nevű, főként kórházakban terjedő, súlyos hasmenést okozó fertőzésre vonatkozó adatok. Később az erős antibiotikumoknak ellenálló, úgynevezett multirezisztens kórokozókra és a véráramfertőzésekre vonatkozó adatbázisokat is közzéteszik majd.
Ebben a cikkben a reggel óta elérhető felület fontosabb – főként 2025-ös – adataiból és a jól látható anomáliákból válogattunk. (Az érintett kórházakat is megkeressük és külön is írunk majd róluk.)
Az NNGYK szakemberei egyetértenek abban, hogy a kiugró értékekre, vagyis az anomáliákra külön érdemes figyelni, ha valaki az adatokat böngészi. Ezek az anomáliák jelenthetnek jót és rosszat is, vagyis mutathatják azt, hogy az adott intézmény valamit nagyon jól csinál, vagy éppen azt, hogy valamit nagyon rosszul. Mindkét esetben érdemes közelebbről megnézni, mi történik, és utána – az NNGYK szándékai szerint – el lehet kezdeni a fejlődésen dolgozni.
Ezek az adatok emiatt maguknak az intézményeknek lehetnek igazán hasznosak: kikereshetik ugyanis, hogy másokhoz képest hogyan teljesítenek a mutatókban, és tanulhatnak egymástól vagy kitűzhetnek a maguk számára elérendő célokat. Ők ráadásul még részletesebb adatokat látnak: az NNGYK számukra elérhetővé tette az osztályaikra vonatkozó számokat is, hogy meg tudják találni, hol van probléma és célzottan avatkozzanak be...
Szerző: WIRTH ZSUZSANNA, MARTON KAMILLA
2026.09.04.
Ezt az országos adatot eddig is lehetett tudni, most azonban a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) – egy májusi kormányhatározat nyomán – olyasmivel kísérletezik, amivel eddig nem: csütörtök este egy könnyen használható, interaktív felületen kórházakra lebontott adatokat tett közzé. A számítások alapja egy több évtizede működő rendszer, amelyben a kórházak a náluk talált fertőzéseket bejelentik az NNGYK-nak, amely ebből statisztikákat készít. Eddig azonban ennek tartalma nem volt részletesen megismerhető. (A kórházi fertőzéses adatok nyilvánosságához vezető hosszú útjáról ebben a cikkben írtunk bővebben.)
Becslések szerint a magyar kórházakban évente több tízezer kórházi fertőzés történik, amelyek szenvedést és súlyos szövődményeket tudnak okozni a betegeknek, de akár halálos kimenetelűek is lehetnek. Drámai, hogy éppen ott kapják el ezeket a fertőzéseket, ahová gyógyulni mentek: a kórházban. Az esetek száma soha nem lesz nulla, de egy részük biztosan megelőzhető.
Az NNGYK-nál az elmúlt három hónapban kidolgozták a fertőzéses adatok elemzésének módszertanát, megalkották a kórházakra lebontott adatbázist, és építettek egy interaktív felületet, amelyből mindenki kikeresheti az őt érdeklő adatokat. Első körben több nagy adathalmaz vált kereshetővé: a kórházakban kitört járványok adatbázisa; egy 2022-ben elvégzett átfogó kutatás részletes adatai; valamint a Clostridium difficile nevű, főként kórházakban terjedő, súlyos hasmenést okozó fertőzésre vonatkozó adatok. Később az erős antibiotikumoknak ellenálló, úgynevezett multirezisztens kórokozókra és a véráramfertőzésekre vonatkozó adatbázisokat is közzéteszik majd.
Ebben a cikkben a reggel óta elérhető felület fontosabb – főként 2025-ös – adataiból és a jól látható anomáliákból válogattunk. (Az érintett kórházakat is megkeressük és külön is írunk majd róluk.)
Ezt a cikket a Direkt36 nonprofit tényfeltáró központ újságírói készítették. A Direkt36 működését az teszi lehetővé, hogy több ezer magánszemély nyújt nekik rendszeres anyagi támogatást. Állj te is melléjük, csatlakozz a támogatói körhöz! Kattints!
Az NNGYK szakemberei egyetértenek abban, hogy a kiugró értékekre, vagyis az anomáliákra külön érdemes figyelni, ha valaki az adatokat böngészi. Ezek az anomáliák jelenthetnek jót és rosszat is, vagyis mutathatják azt, hogy az adott intézmény valamit nagyon jól csinál, vagy éppen azt, hogy valamit nagyon rosszul. Mindkét esetben érdemes közelebbről megnézni, mi történik, és utána – az NNGYK szándékai szerint – el lehet kezdeni a fejlődésen dolgozni.
Ezek az adatok emiatt maguknak az intézményeknek lehetnek igazán hasznosak: kikereshetik ugyanis, hogy másokhoz képest hogyan teljesítenek a mutatókban, és tanulhatnak egymástól vagy kitűzhetnek a maguk számára elérendő célokat. Ők ráadásul még részletesebb adatokat látnak: az NNGYK számukra elérhetővé tette az osztályaikra vonatkozó számokat is, hogy meg tudják találni, hol van probléma és célzottan avatkozzanak be...
RENDSZERVÁLTÁS ZAJLIK VAGY STÍLUSVÁLTÁS? | MÁSRÉSZRŐL
KLUBRÁDIÓ / MÁSRÉSZRŐL
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2026.09.04.
A Másrészről 2026 szeptember 3-i adásában Rózsa Péter vendégei Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügyi miniszter és Hadházy Ákos, volt független országgyűlési képviselő voltak.
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2026.09.04.
A Másrészről 2026 szeptember 3-i adásában Rózsa Péter vendégei Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügyi miniszter és Hadházy Ákos, volt független országgyűlési képviselő voltak.
RÓNA PÉTER: TELJES ADÓREFORM NÉLKÜL NEM HOZHATÓ HELYRE A GAZDASÁG
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.09.04.
Komoly figyelmeztetést fogalmazott meg Róna Péter a magyar gazdaság jövőjéről a Klikk TV Mélyvíz című műsorában. A közgazdász nagy eredménynek tartja, hogy a kormány mintegy 4000 milliárd forintnyi kiutalást állított le, és jelentősen faragott a hiányból, de szerinte a neheze még hátravan.
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.09.04.
Komoly figyelmeztetést fogalmazott meg Róna Péter a magyar gazdaság jövőjéről a Klikk TV Mélyvíz című műsorában. A közgazdász nagy eredménynek tartja, hogy a kormány mintegy 4000 milliárd forintnyi kiutalást állított le, és jelentősen faragott a hiányból, de szerinte a neheze még hátravan.
AZ ÚJ KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ELDÖNTÖTTE, HOGY A LEGFŐBB ÜGYÉSZ SZEMÉLYÉRŐL NEM A POLITIKUSOKKAL FOG EGYEZTETNI, HANEM A JOGÁSZOK VÉLEMÉNYÉRE KÍVÁNCSI
FACEBOOK
Szerző: Bözsi néni
2026.09.04.
Na, gyermekeim, Baka András eldöntötte, hogy a legfőbb ügyész személyéről nem a politikusokkal fog egyeztetni, hanem a jogászok véleményére kíváncsi. Hát, Bözsi néni erre csak annyit mond: végre egy olyan ügy, ahol nem az a kérdés, hogy melyik pártnak ki lenne a megfelelő ember.
A köztársasági elnök az augusztus 25-én távozott Nagy Gábor Bálint helyére keres új legfőbb ügyészt. Ennek részeként egyeztetett a bírósági vezetőkkel, majd a Magyar Ügyvédi Kamara elnökével, Havasi Dezsővel, illetve az Ügyészek Országos Egyesületének elnökével, Matécsa Artemonnal.
Szerző: Bözsi néni
2026.09.04.
A köztársasági elnök az augusztus 25-én távozott Nagy Gábor Bálint helyére keres új legfőbb ügyészt. Ennek részeként egyeztetett a bírósági vezetőkkel, majd a Magyar Ügyvédi Kamara elnökével, Havasi Dezsővel, illetve az Ügyészek Országos Egyesületének elnökével, Matécsa Artemonnal.
És itt jön az igazán érdekes rész.
Baka András a pártokat kihagyja a körből. Az ügyvédek és az ügyészek véleményére viszont számít. A Köztársasági Elnöki Hivatal szerint azért, mert az igazságszolgáltatásban dolgozó szakemberek tapasztalata fontos szempont a jelölt kiválasztásánál.
Na, Bözsi néni szerint ez azért elég kellemes változás ahhoz képest, amikor egy ilyen posztnál mindenki azt lesi, kihez van közelebb a jelölt, és melyik politikai oldalnak tetszik.
Persze a végén nem az elnök egyedül dönti el a dolgot. A jelöltet az Országgyűlésnek kétharmados többséggel meg kell választania. Vagyis lehet szakmai szempontokat nézni, lehet egyeztetni, lehet a legjobb embert keresni, de a parlamenti szavazásnál úgyis kiderül, hogy ki tudja támogatni.
Persze a végén nem az elnök egyedül dönti el a dolgot. A jelöltet az Országgyűlésnek kétharmados többséggel meg kell választania. Vagyis lehet szakmai szempontokat nézni, lehet egyeztetni, lehet a legjobb embert keresni, de a parlamenti szavazásnál úgyis kiderül, hogy ki tudja támogatni.
Addig az ügyészséget Lajtár István, az egyetlen legfőbb ügyészhelyettes vezeti.
Bözsi néni szerint pedig most tényleg az lenne a minimum, hogy ne azt keressék, kinek a jelöltje, hanem azt, hogy alkalmas-e a feladatra. Mert egy legfőbb ügyésznek nem pártot kell
Bözsi néni szerint pedig most tényleg az lenne a minimum, hogy ne azt keressék, kinek a jelöltje, hanem azt, hogy alkalmas-e a feladatra. Mert egy legfőbb ügyésznek nem pártot kell
szolgálnia, hanem a törvényt.
Aztán ha valaki ettől megsértődik, Bözsi néni szerint az már az ő problémája.
BIRKÁS GYÖRGY: MATEKLECKE 7289. - PLUSZ - MÍNUSZ
FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.09.03.
Az új kormány eddigi intézkedései (és azok következményei), nyilván szubjektív a besorolás, és az előző kormányhoz képest nem nehéz jól teljesíteni, de azért hadd örüljek kicsit, ha a face-en ez nem is divat.
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.09.03.
PLUSZ
- 16,4 milliárd eurónyi, korábban befagyasztott uniós forrás felszabadítása a jogállamisági,
- 16,4 milliárd eurónyi, korábban befagyasztott uniós forrás felszabadítása a jogállamisági,
korrupcióellenes és átláthatósági reformok után.
- Csatlakozás az Európai Ügyészséghez.
- A jogállami fékek megerősítése (visszakapta az Alkotmánybíróság a költségvetési és
- Csatlakozás az Európai Ügyészséghez.
- A jogállami fékek megerősítése (visszakapta az Alkotmánybíróság a költségvetési és
adóügyek egy részére vonatkozó kontrollját, csökkent a kétharmados törvények köre).
- A veszélyhelyzeti, rendeleti kormányzás vége hat év után.
- A KEKVA-rendszer visszabontása.
- A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszűnése.
- Szigorúbb vagyonnyilatkozati és korrupcióellenes szabályok.
- Átfogó állami átvilágítás minisztériumokban, állami cégekben, túlárazott, indokolatlan
- A veszélyhelyzeti, rendeleti kormányzás vége hat év után.
- A KEKVA-rendszer visszabontása.
- A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszűnése.
- Szigorúbb vagyonnyilatkozati és korrupcióellenes szabályok.
- Átfogó állami átvilágítás minisztériumokban, állami cégekben, túlárazott, indokolatlan
kifizetések leállítása.
- Feljelentések számos korábban érinthetetlennek tűnő korrupciógyanús ügyben.
- Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal.
- Parlamenti vizsgálat és újabb intézményi lépések az MNB-botrány feltárására.
- A miniszterelnöki tisztség legfeljebb nyolc évre korlátozása.
- A pedagógusok sztrájkjogának visszaadása.
- A teljesítményértékelési rendszer felfüggesztése, szabad tankönyvválasztás, az
- Feljelentések számos korábban érinthetetlennek tűnő korrupciógyanús ügyben.
- Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal.
- Parlamenti vizsgálat és újabb intézményi lépések az MNB-botrány feltárására.
- A miniszterelnöki tisztség legfeljebb nyolc évre korlátozása.
- A pedagógusok sztrájkjogának visszaadása.
- A teljesítményértékelési rendszer felfüggesztése, szabad tankönyvválasztás, az
iskolaigazgatók nagyobb önállósága.
- A 2026/2027-es tanévtől a magyar egyetemisták részt vehetnek az Erasmus-programban.
- Baka András a köztársasági elnök.
- 28 500-ról 120 000 forintra emelik jövő év elejétől az öregségi nyugdíjminimumot, amely
- A 2026/2027-es tanévtől a magyar egyetemisták részt vehetnek az Erasmus-programban.
- Baka András a köztársasági elnök.
- 28 500-ról 120 000 forintra emelik jövő év elejétől az öregségi nyugdíjminimumot, amely
2008 óta változatlan volt.
- Nullára csökkent a vényköteles gyógyszerek áfája, 5 százalékra csökken a tűzifa áfája, és
- Nullára csökkent a vényköteles gyógyszerek áfája, 5 százalékra csökken a tűzifa áfája, és
megduplázzák a szociális tűzifa keretét.
- 500 milliárd forintos Havária-alapot az aszálykárok, az energiaválság és a sürgős vízügyi-
- 500 milliárd forintos Havária-alapot az aszálykárok, az energiaválság és a sürgős vízügyi-
energetikai beavatkozások kezelésére.
- Országos, helyszíni ellenőrzéssorozat az akkumulátoriparban.
- Országos, helyszíni ellenőrzéssorozat az akkumulátoriparban.
- Több balatoni luxusberuházás kiemelt beruházási státuszának visszavonása.
- A közmédia depolitizálása, nézhető M1.
- Nyilvános lesz a kórházi fertőzések intézményenként kereshető adatbázisa.
- A gyermekvédelmi rendszer és a korábbi visszaélések feltárása.
- A korábbi állami propagandagépezet pénzügyi hátterét jelentő kommunikációs rendszer
- A közmédia depolitizálása, nézhető M1.
- Nyilvános lesz a kórházi fertőzések intézményenként kereshető adatbázisa.
- A gyermekvédelmi rendszer és a korábbi visszaélések feltárása.
- A korábbi állami propagandagépezet pénzügyi hátterét jelentő kommunikációs rendszer
jelentős részének felszámolása.
- A gyűlöletkeltő politikai reklámok eltűnése.
- A Duna Aszfalt 126 milliárd forintot kötvényt önkéntesen, lejárat előtt visszavált, megszűnik
- A gyűlöletkeltő politikai reklámok eltűnése.
- A Duna Aszfalt 126 milliárd forintot kötvényt önkéntesen, lejárat előtt visszavált, megszűnik
az állami készfizető kezességvállalás.
- Az üzemanyagok hatósági árának kivezetése.
- A vitatott devizahiteles ügyekhez kapcsolódó perek és végrehajtási cselekmények
- Az üzemanyagok hatósági árának kivezetése.
- A vitatott devizahiteles ügyekhez kapcsolódó perek és végrehajtási cselekmények
felfüggesztése a szabályozás felülvizsgálatáig.
- A még titkos állampárti iratok felülvizsgálata és az ügynökakták további megnyitása.
- Iványi Gábor Wesley Kincsei Iskolája újraindult.
- Iványi Gábor Wesley Kincsei Iskolája újraindult.
- Feledy Botond és Rácz András került a Magyar Külügyi Intézet szakmai vezetésébe.
- Mácsai Pál, Ott Anna és Sasvári Edit bekerült az NKA Bizottságába.
- Tizenhat év után Schiff András ismét Magyarországon koncertezik.
- Orbán Viktor, Rogán Antal, Kövér László, Szijjártó Péter és Lázár János nélküli
- Mácsai Pál, Ott Anna és Sasvári Edit bekerült az NKA Bizottságába.
- Tizenhat év után Schiff András ismét Magyarországon koncertezik.
- Orbán Viktor, Rogán Antal, Kövér László, Szijjártó Péter és Lázár János nélküli
Országgyűlés.
MÍNUSZ
- Több fontos törvény elfogadása egyéni képviselői indítványként, érdemi társadalmi és
- Több fontos törvény elfogadása egyéni képviselői indítványként, érdemi társadalmi és
szakmai egyeztetés, illetve hatásvizsgálat nélkül (értem, hogy az uniós pénzek
hazahozatala miatt fontos volt, de nehéz lesz leszokni róla).
- A parlamenti képviselők mandátumának 12 évre korlátozása (a miniszterelnöki korlátozás a
- A parlamenti képviselők mandátumának 12 évre korlátozása (a miniszterelnöki korlátozás a
végrehajtó hatalom koncentrációja ellen szól, de ez a törvényhozói szakértelem ellen).
- Az augusztus 20-i, közel négymilliárdos rendezvényszervezési közbeszerzés súlyos
- Az augusztus 20-i, közel négymilliárdos rendezvényszervezési közbeszerzés súlyos
átláthatósági aggályai és versenyt korlátozó megállapodás gyanúja.
- A költségvetési helyzet továbbra is rendkívül rossz, az idei hiánycélt 7,5 százalékra teszik,
az államadósság aránya pedig várhatóan 77,5 százalékra nő (ez öröklött probléma, de
kezdeni kell vele majd valamit).
- Az NVVH elnökválasztása nem volt kellően átlátható, így nem a sokak által egyértelműen
jobb jelölt nyert.
- Továbbra is túlzottan Magyar Péter-központú kormányzás és kommunikáció.
- Továbbra is túlzottan Magyar Péter-központú kormányzás és kommunikáció.
- Az oktatásban egyelőre sokkal nagyobb a szemléletváltás, mint a pénzügyi fordulat.
- A Polgár Judit-féle államfőjelölési epizód kommunikációs és eljárási hibája.
- Az energiaválság idején kért önkéntes takarékoskodást túl gyorsan és túl diadalmasan fújták
- A Polgár Judit-féle államfőjelölési epizód kommunikációs és eljárási hibája.
- Az energiaválság idején kért önkéntes takarékoskodást túl gyorsan és túl diadalmasan fújták
le, egy hét alatt nyilván nem oldódtak meg az energiarendszer strukturális bajai.
- A plusz lista jó része lebontás, a felépítés még nem kezdődött el.
- A plusz lista jó része lebontás, a felépítés még nem kezdődött el.
VAN-E BÁTORSÁGUNK MEGHALLANI A KRITIKÁT? EZT ÜZENI II. JÁNOS PÁL PÁPA ÉLETMŰVE A MAI MAGYAR EGYHÁZNAK
VÁLASZ ONLINE / VÉLEMÉNY
Szerző: HORTOBÁGYI C. CIRILL
2026.09.04.
Kereken harminc évvel II. János Pál pannonhalmi látogatása után nemcsak azt érdemes megkérdeznünk, mit mondott nekünk a pápa, hanem azt is, mit valósítottunk meg tanításából. A magyar egyház visszanyerte szabadságát, újjáépítette intézményeit – de vajon megtanult-e önmagára is kritikusan tekinteni? Képesek vagyunk-e meghallani a kellemetlen kérdéseket, szembenézni saját mulasztásainkkal és úgy képviselni az igazságot, hogy közben ne veszítsük el a másik embert? Ezeket a kérdéseket teszi fel a Válasz Online-nak küldött írásában Hortobágyi T. Cirill bencés szerzetes, pannonhalmi főapát.
Ezerkilencszázkilencvenhat szeptember 6-án Szent II. János Pál pápa meglátogatta a Pannonhalmi Főapátságot. A monostor alapításának ezredik évfordulóján együtt imádkozta a vesperást a bencés közösséggel, majd tanításával a bencés közösséghez, a magyar egyházhoz és – bátran mondhatjuk – az egész magyar társadalomhoz, az utánunk következő nemzedékekhez is szólt.
Sokan személyesen őrizzük annak a napnak az emlékét: a várakozást, az örömöt,
az ünnepélyességet, a Szentatya alakját és hangját. Mások fényképekről, filmfelvételekről vagy az idősebbek elbeszéléseiből ismerik a látogatást. Harminc év múltán azonban nem csupán egy jelentős történelmi eseményre akarunk emlékezni, nem egyszerűen azt kérdezzük: mi történt Pannonhalmán? Sokkal inkább ezt: mi lett abból az igéből, amelyet akkor ránk bíztak? Csupán őrizzük Szent II. János Pál látogatásának emlékét, vagy megértettük azt a küldetést is, amelyet számunkra kijelölt?
Harminc év távlatából ugyanis nemcsak azt érdemes megkérdeznünk, mit mondott nekünk az akkori pápa, hanem azt is, mit valósítottunk meg mindebből az életünkben. Könnyű a változást másoktól várni. Sokkal nehezebb feltenni a kérdést: mi magunk mit tettünk érte?
Ezek a kérdések nemcsak Pannonhalmáról, nemcsak az egyházról szólnak. Nekünk, keresztényeknek azonban különösen is választ kell adnunk rájuk...
Szerző: HORTOBÁGYI C. CIRILL
2026.09.04.
Az igazság szeretet nélkül fegyverré válhat;
a szeretet igazság nélkül üres jóindulattá
Ezerkilencszázkilencvenhat szeptember 6-án Szent II. János Pál pápa meglátogatta a Pannonhalmi Főapátságot. A monostor alapításának ezredik évfordulóján együtt imádkozta a vesperást a bencés közösséggel, majd tanításával a bencés közösséghez, a magyar egyházhoz és – bátran mondhatjuk – az egész magyar társadalomhoz, az utánunk következő nemzedékekhez is szólt.
Sokan személyesen őrizzük annak a napnak az emlékét: a várakozást, az örömöt,
az ünnepélyességet, a Szentatya alakját és hangját. Mások fényképekről, filmfelvételekről vagy az idősebbek elbeszéléseiből ismerik a látogatást. Harminc év múltán azonban nem csupán egy jelentős történelmi eseményre akarunk emlékezni, nem egyszerűen azt kérdezzük: mi történt Pannonhalmán? Sokkal inkább ezt: mi lett abból az igéből, amelyet akkor ránk bíztak? Csupán őrizzük Szent II. János Pál látogatásának emlékét, vagy megértettük azt a küldetést is, amelyet számunkra kijelölt?
Harminc év távlatából ugyanis nemcsak azt érdemes megkérdeznünk, mit mondott nekünk az akkori pápa, hanem azt is, mit valósítottunk meg mindebből az életünkben. Könnyű a változást másoktól várni. Sokkal nehezebb feltenni a kérdést: mi magunk mit tettünk érte?
A visszanyert szabadságból több felelősség született? Megtanultunk-e úgy vitatkozni, hogy közben ne veszítsük el egymást? Van-e bátorságunk szembenézni saját mulasztásainkkal is?
Ezek a kérdések nemcsak Pannonhalmáról, nemcsak az egyházról szólnak. Nekünk, keresztényeknek azonban különösen is választ kell adnunk rájuk...
TÉNYLEG 6 ÉVIG TART EGY BÜNTETŐELJÁRÁS? LEHETETT HÁTTÉRALKU UNGER ANNA KIVÁLASZTÁSÁNÁL?
NYÍLT LEVELEK PODCAST
Szerzők: KOMLÓDI GÁBOR, VERES GÁBOR
2026.09.04.
Unger Anna Rózát hat évre választotta meg az Országgyűlés a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) élére. Közben komoly politikai vita alakult ki arról, hogy születhetett-e háttérmegállapodás a kiválasztásáról.
Reális-e, hogy egy büntetőeljárás ennyi ideig tartson? És mi állhatott Unger Anna kiválasztásának hátterében?
Ezekről is beszélgetünk az ITT KELL ÉLNED, HOGY ELHIDD! legújabb adásában.
Szerzők: KOMLÓDI GÁBOR, VERES GÁBOR
2026.09.04.
Unger Anna Rózát hat évre választotta meg az Országgyűlés a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) élére. Közben komoly politikai vita alakult ki arról, hogy születhetett-e háttérmegállapodás a kiválasztásáról.
Reális-e, hogy egy büntetőeljárás ennyi ideig tartson? És mi állhatott Unger Anna kiválasztásának hátterében?
Ezekről is beszélgetünk az ITT KELL ÉLNED, HOGY ELHIDD! legújabb adásában.
ÚJABB 5 MNB-ÜGY | NOVÁKÉKAT BEHÍVJÁK | PÓCSOT FELJELENTETTÉK 🤫 7SÉGEIM #92
7SÉGEIM PODCAST
Szerző: JUHÁSZ PÉTER, JUHI
2026.09.04.
Ez a 7SÉGEIM. A hét szerintem legfontosabb témái és a kétségeim. Szerinted is lassan megy az elszámoltatás? Ehhez képest a politikai hírek a kékfénybe kerültek. Te megértetted, amikor Unger Anna azt mondta, hogy 6 évnél korábban nem lesznek jogerős ítéletek? Magyar Péter megértette, gyorsítanak az eljárásokon. Tudtad, hogy a Tuzson-jelentés miatt a jelenlegi igazságügyi miniszter is belenézhet az összes Szőlő utcai nyomozati iratba? Csak éppen mi maradunk ki már megint belőle. Gondoltad volna, hogy Pócs János lefizeti azokat az embereket, akiket megszólaltat a videóiban? Hát most bizony feljelentették ezért.
-----------
Szerző: JUHÁSZ PÉTER, JUHI
2026.09.04.
Ez a 7SÉGEIM. A hét szerintem legfontosabb témái és a kétségeim. Szerinted is lassan megy az elszámoltatás? Ehhez képest a politikai hírek a kékfénybe kerültek. Te megértetted, amikor Unger Anna azt mondta, hogy 6 évnél korábban nem lesznek jogerős ítéletek? Magyar Péter megértette, gyorsítanak az eljárásokon. Tudtad, hogy a Tuzson-jelentés miatt a jelenlegi igazságügyi miniszter is belenézhet az összes Szőlő utcai nyomozati iratba? Csak éppen mi maradunk ki már megint belőle. Gondoltad volna, hogy Pócs János lefizeti azokat az embereket, akiket megszólaltat a videóiban? Hát most bizony feljelentették ezért.
-----------
00:00 A tartalomból
01:39 Varga Mihály feljelentései a Matolcsy-korszak ügyeiben
03:17 MNB-szerződések: milliós autómosás és jógavideók
05:43 MNB-vizsgálóbizottság: kik felelnek az eltűnt közpénzért?
07:26 Kegyelmi ügy: Novák, Varga és Balog meghallgatása
09:42 Szőlő utca: a Tuzson-jelentés és a titkosított iratok
11:49 Unger Anna: hat évig nem lesz jogerős ítélet?
12:39 Magyar Péter felgyorsítaná az eljárásokat
14:15 Fizetett megszólalók? Feljelentés Pócs János ellen
17:35 Lélegeztetőgépek: milliárdos túlárazás gyanúja
19:31 Mikor jut el az elszámoltatás Orbán Viktorig?
21:10 Gyömrő: a gyerekek ételét vitték haza a konyháról
22:38 Közügyeket a bűnügyek helyett
PÓTKÖLTSÉGVETÉS: KÁRMÁN NEM CSINÁLT MEGSZORÍTÁST ⎮🎙POGI PODCAST
POGI PODCAST
Szerző: POGÁTSA ZOLTÁN
2026.09.03.
Hiába volt nyomás alatt erre, Kármán András pénzügyminiszter mégsem csinált megszorítást a pótköltségvetésben. De kirajzolódik-e belőle, hogy milyen gazdaságpolitikát akar csinálni a Tisza? Hogy hol lesz a gazdpol centruma a kormányban? Kellett-e egyáltalán pótköltségvetés? Ezeket vitatja meg Büttl Ferenc és Pogátsa Zoltán
Szerző: POGÁTSA ZOLTÁN
2026.09.03.
Hiába volt nyomás alatt erre, Kármán András pénzügyminiszter mégsem csinált megszorítást a pótköltségvetésben. De kirajzolódik-e belőle, hogy milyen gazdaságpolitikát akar csinálni a Tisza? Hogy hol lesz a gazdpol centruma a kormányban? Kellett-e egyáltalán pótköltségvetés? Ezeket vitatja meg Büttl Ferenc és Pogátsa Zoltán
A MAGÁNEGÉSZSÉGÜGY VALÓDI HATÁRAI: MIRE ELÉG A PÉNZ, HA VALAKI BETEG LESZ?
NÉPSZAVA / SZIKE
Szerző: Népszava
2026.09.04.
Van, aki az utolsó pénzét is összekaparja egy magánvizsgálatra, mert nem tud vagy nem mer hónapokat várni. De mit vásárol ezzel: jobb gyógyítást, gyorsabb diagnózist, vagy csak egy leletet, amellyel aztán magára marad? És honnan, miből ismerheti fel a beteg, hogy jó helyen van? Ugyanahhoz az orvoshoz az állami rendelésen hónapokat, magánban olykor csak napokat kell várni. De valóban ugyanazt az ellátást kapja a beteg? Mi történik, ha a magánrendelésen súlyos betegséget diagnosztizálnak, a kezeléshez azonban már állami kórház kell?
Vizi András gyermeksebész-traumatológus dolgozott mindkét szektorban, végül magánpraxisát otthagyva ma már csak az állami gyermektraumatológián hajlandó gyógyítani. Kirschner András huszonöt éve épít magánegészségügyi szolgáltatást. A Népszava egészségügyi podcastje, a Szike új adásában arról vitáznak, mikor jelent valódi segítséget a magánellátás, hol ér véget az ellátó felelőssége, és hogyan kerülhet át a beteg egyik rendszerből a másikba anélkül, hogy eltévedne közöttük. Danó Anna, a Népszava újságírója arról is beszélgetett a két szakemberrel: mit nyer és mit veszít a beteg a két rendszer együttélésével, és hogy hol jobb ma orvosnak, illetve betegnek lenni.
Szerző: Népszava
2026.09.04.
Van, aki az utolsó pénzét is összekaparja egy magánvizsgálatra, mert nem tud vagy nem mer hónapokat várni. De mit vásárol ezzel: jobb gyógyítást, gyorsabb diagnózist, vagy csak egy leletet, amellyel aztán magára marad? És honnan, miből ismerheti fel a beteg, hogy jó helyen van? Ugyanahhoz az orvoshoz az állami rendelésen hónapokat, magánban olykor csak napokat kell várni. De valóban ugyanazt az ellátást kapja a beteg? Mi történik, ha a magánrendelésen súlyos betegséget diagnosztizálnak, a kezeléshez azonban már állami kórház kell?
Vizi András gyermeksebész-traumatológus dolgozott mindkét szektorban, végül magánpraxisát otthagyva ma már csak az állami gyermektraumatológián hajlandó gyógyítani. Kirschner András huszonöt éve épít magánegészségügyi szolgáltatást. A Népszava egészségügyi podcastje, a Szike új adásában arról vitáznak, mikor jelent valódi segítséget a magánellátás, hol ér véget az ellátó felelőssége, és hogyan kerülhet át a beteg egyik rendszerből a másikba anélkül, hogy eltévedne közöttük. Danó Anna, a Népszava újságírója arról is beszélgetett a két szakemberrel: mit nyer és mit veszít a beteg a két rendszer együttélésével, és hogy hol jobb ma orvosnak, illetve betegnek lenni.
TÓTH MIHÁLY: HAT ÉV SEM ELÉG?
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: TÓTH MIHÁLY
2026.09.04.
...a büntetőeljárások általános „időszerűségi” helyzete ma nem olyan rossz, mint ahogyan azt sokan feltételezik.
A jogerős bírósági határozattal elbírált évi mintegy 55 ezer vádlott csaknem felének ügyében a nyomozás elrendelésétől számított egy éven belül jogerős bírósági döntés születik. Egy és három év között a vádlottak mintegy 38 százaléka távozik jogerős ítélettel, a három és öt év közötti befejezések aránya 10 százalék körüli, s az öt éven túli befejezések száma csak 5 és 6 százalék közötti. Ha az elmúlt másfél évtized átlagát vesszük szemügyre, 15 év alatt az összes, mintegy 800 ezer vádlottat érintő átlagos befejezési idő 1 év és 8 hónap volt.
Kétségtelenül voltak, vannak olyan – általában nagy közérdeklődéssel figyelt gazdasági – bűnügyek, amelyek 6-10 évig is elhúzódnak. Annak idején a Tocsik-ügy közel 10 évig tartott (a „sikerdíj” polgári jogi vonatkozásaival együtt), a Postabank vezetői ellen indult eljárás vagy a GLOBEX-ügy hasonló ideig, Varga Tamás autóimportőrnek 11 év után már börtönbe se kellett vonulnia, mert büntetésébe beszámították a kiadatási őrizetben és letartóztatásban töltött időt. Az újabb ügyek közül a Kulcsár Attila ellen folyt eljárásban 14 évvel a cselekmények után született jogerős ítélet, a Quaestor-ügyben 10 évre, a Buda-Cash brókerügyben 8 évre volt szükség az eljárás lezárásához. Simonka György ügye 10 éve folyik, a lassan 6 éve indult Schadl–Völner-ügyben még nincs elsőfokú ítélet sem.
Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy e széles publicitás mellett zajló ügyek többségében hatályon kívül helyezés és új eljárás, bírócserék miatt folyó ismétlés, a megkeresett külföldi hatóságok válaszainak elhúzódása, a szakértők kizárása és késlekedése folytán új szakértői vélemények beszerzése gyakran hosszú évekkel hátráltatta a befejezést. Az eljárások egy részében a bíróságnak a nyomozás hiányosságait kellett igen időigényesen és az évek múlásával a siker mind csekélyebb esélyével pótolnia. Ugyanakkor az utóbbi 10 évben is nagy számban voltak olyan, a költségvetés megkárosítása miatt indult több száz milliós hátrányt okozó bűnügyek, amelyek pár éven belül befejeződtek. Ma már az sem ritka, hogy közpénzeket érintő jelentős vagy különösen nagy vagyoni hátrányt okozó gazdasági bűnügyek egyezségkötés folytán, a teljes hátrány megtérítése fejében egy éven belül befejeződnek. Az elkövetők ezekben az ügyekben nem kerülik el a büntetést, legfeljebb a hosszú börtönt, s foglalkozástól eltiltás folytán belátható időn belül nem lehetnek ismét gazdasági tevékenység alanyai.
Az indokolhatatlanul hosszú időn át zajló büntetőeljárások aggasztóak. De nem hiszem, hogy néhány nagy port felvert, kétségtelenül elhúzódó büntetőeljárásból azt az általános következtetést kellene levonnunk, hogy a hasonló volumenű ügyekben a hivatalvezetés első ciklusa alatt eleve kilátástalan eljutni jogerős ítéletig. S ez a pesszimizmus akkor sem indokolt, ha valószínűnek látszik, hogy az NVVH által indított ügyek bizonyára igen összetett, sok vádlottat és bűncselekményt érintő, nemzetközi vonatkozásokkal terhelt eljárásokkal szembesítik majd a hatóságokat és a bíróságot...
Szerző: TÓTH MIHÁLY
2026.09.04.
A jogerős bírósági határozattal elbírált évi mintegy 55 ezer vádlott csaknem felének ügyében a nyomozás elrendelésétől számított egy éven belül jogerős bírósági döntés születik. Egy és három év között a vádlottak mintegy 38 százaléka távozik jogerős ítélettel, a három és öt év közötti befejezések aránya 10 százalék körüli, s az öt éven túli befejezések száma csak 5 és 6 százalék közötti. Ha az elmúlt másfél évtized átlagát vesszük szemügyre, 15 év alatt az összes, mintegy 800 ezer vádlottat érintő átlagos befejezési idő 1 év és 8 hónap volt.
Kétségtelenül voltak, vannak olyan – általában nagy közérdeklődéssel figyelt gazdasági – bűnügyek, amelyek 6-10 évig is elhúzódnak. Annak idején a Tocsik-ügy közel 10 évig tartott (a „sikerdíj” polgári jogi vonatkozásaival együtt), a Postabank vezetői ellen indult eljárás vagy a GLOBEX-ügy hasonló ideig, Varga Tamás autóimportőrnek 11 év után már börtönbe se kellett vonulnia, mert büntetésébe beszámították a kiadatási őrizetben és letartóztatásban töltött időt. Az újabb ügyek közül a Kulcsár Attila ellen folyt eljárásban 14 évvel a cselekmények után született jogerős ítélet, a Quaestor-ügyben 10 évre, a Buda-Cash brókerügyben 8 évre volt szükség az eljárás lezárásához. Simonka György ügye 10 éve folyik, a lassan 6 éve indult Schadl–Völner-ügyben még nincs elsőfokú ítélet sem.
Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy e széles publicitás mellett zajló ügyek többségében hatályon kívül helyezés és új eljárás, bírócserék miatt folyó ismétlés, a megkeresett külföldi hatóságok válaszainak elhúzódása, a szakértők kizárása és késlekedése folytán új szakértői vélemények beszerzése gyakran hosszú évekkel hátráltatta a befejezést. Az eljárások egy részében a bíróságnak a nyomozás hiányosságait kellett igen időigényesen és az évek múlásával a siker mind csekélyebb esélyével pótolnia. Ugyanakkor az utóbbi 10 évben is nagy számban voltak olyan, a költségvetés megkárosítása miatt indult több száz milliós hátrányt okozó bűnügyek, amelyek pár éven belül befejeződtek. Ma már az sem ritka, hogy közpénzeket érintő jelentős vagy különösen nagy vagyoni hátrányt okozó gazdasági bűnügyek egyezségkötés folytán, a teljes hátrány megtérítése fejében egy éven belül befejeződnek. Az elkövetők ezekben az ügyekben nem kerülik el a büntetést, legfeljebb a hosszú börtönt, s foglalkozástól eltiltás folytán belátható időn belül nem lehetnek ismét gazdasági tevékenység alanyai.
Az indokolhatatlanul hosszú időn át zajló büntetőeljárások aggasztóak. De nem hiszem, hogy néhány nagy port felvert, kétségtelenül elhúzódó büntetőeljárásból azt az általános következtetést kellene levonnunk, hogy a hasonló volumenű ügyekben a hivatalvezetés első ciklusa alatt eleve kilátástalan eljutni jogerős ítéletig. S ez a pesszimizmus akkor sem indokolt, ha valószínűnek látszik, hogy az NVVH által indított ügyek bizonyára igen összetett, sok vádlottat és bűncselekményt érintő, nemzetközi vonatkozásokkal terhelt eljárásokkal szembesítik majd a hatóságokat és a bíróságot...
L.RITÓK NÓRA: A HATALMUKKAL VISSZAÉLŐKKEL NEM VAGYOK MEGBOCSÁTÓ
SZINTEN TÚL
Műsorvezető: KRUG EMÍLIA
2026.09.03.
Ordít a lelkem, amikor azt látom, milyen kezdeményezéseket emelnek pajzsra - erről L. Ritók Nóra beszélt a Szinten túl Krug Emíliával című podcastban. Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója augusztus 20-án Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetést kapott, ennek kapcsán megdöbbentette, hogy azok a fideszes képviselők, intézményvezetők is gratuláltak neki, akik eddig mindenben akadályozták a munkáját. A műsorban elárulja azt is, hogy vállalna-e tisztséget a kormányban. L. Ritók Nóra szerint az elszámoltatásokat végre kell hajtani, de differenciálni is kell. Azt mondja, a hatalmukkal visszaélőkkel szemben nem megbocsátó, de nem haragszik azokra, akik élethelyzetük miatt váltak végrehajtókká. Így ő még azzal a titkosszolgálati dolgozóval is megbocsátó, aki korábban havonta látogatta, hogy nyomás alá helyezze. Szerinte addig nem lesz változás, amíg az alapértékekben nem állapodik meg az ország, amíg hatósági eljárásokban, büntetésekben gondolkodik a társadalom közösségépítés helyett, és bántja, hogy nem lehet leállítani az adok-kapokat. Szóba kerül, hogy min múlik: jól működő civil programokat sikerül-e állami szintre emelni és, hogy nem elég szabadságot adni a tanároknak az új rendszerben, képessé is kell tenni őket arra, hogy éljenek a lehetőségekkel.
Szinten túl Krug Emíliával minden szerdán és csütörtökön a YouTube-on. Ha megteheti, támogassa a műsor készítőit a szintentul.hu oldalon. Iratkozzon fel a hírlevélre: https://szintentul.hu/hirlevel
00:00 Intro
Műsorvezető: KRUG EMÍLIA
2026.09.03.
Ordít a lelkem, amikor azt látom, milyen kezdeményezéseket emelnek pajzsra - erről L. Ritók Nóra beszélt a Szinten túl Krug Emíliával című podcastban. Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója augusztus 20-án Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetést kapott, ennek kapcsán megdöbbentette, hogy azok a fideszes képviselők, intézményvezetők is gratuláltak neki, akik eddig mindenben akadályozták a munkáját. A műsorban elárulja azt is, hogy vállalna-e tisztséget a kormányban. L. Ritók Nóra szerint az elszámoltatásokat végre kell hajtani, de differenciálni is kell. Azt mondja, a hatalmukkal visszaélőkkel szemben nem megbocsátó, de nem haragszik azokra, akik élethelyzetük miatt váltak végrehajtókká. Így ő még azzal a titkosszolgálati dolgozóval is megbocsátó, aki korábban havonta látogatta, hogy nyomás alá helyezze. Szerinte addig nem lesz változás, amíg az alapértékekben nem állapodik meg az ország, amíg hatósági eljárásokban, büntetésekben gondolkodik a társadalom közösségépítés helyett, és bántja, hogy nem lehet leállítani az adok-kapokat. Szóba kerül, hogy min múlik: jól működő civil programokat sikerül-e állami szintre emelni és, hogy nem elég szabadságot adni a tanároknak az új rendszerben, képessé is kell tenni őket arra, hogy éljenek a lehetőségekkel.
Szinten túl Krug Emíliával minden szerdán és csütörtökön a YouTube-on. Ha megteheti, támogassa a műsor készítőit a szintentul.hu oldalon. Iratkozzon fel a hírlevélre: https://szintentul.hu/hirlevel
00:00 Intro
02:10 Az Igazgyöngy Alapítványról
03:17 Iskolakezdés
05:16 Visszatérő tanárok
10:53 Közéleti adok-kapok
12:54 Titkosszolgálati megfélemlítések
18:24 Megbocsátás és lejáratás
25:31 Gáncsolt majd gratulált
28:17 Ügyeket, nem az okokat kezeli a rendszer
42:42 Kormányban vállalna szerepet?
44:09 Ordít a lelkem!
49:16 Hogyan lehet okosan csinálni?
53:25 Kormányzati döntések és a pedagógusok
1:01:14 A kitüntetéssel rehabilitálták?
1:02:23 Betegség
1:04:44 Útravaló
500 ISKOLÁT BE KELLENE ZÁRNI, DE EGY IGAZI REFORMÉRT MEGLINCSELNÉK A MINISZTERT | RADÓ PÉTER
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2026.09.03.
A Reggeli személy 2026 szeptember 3-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Radó Péter oktatáskutató volt.
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2026.09.03.
A Reggeli személy 2026 szeptember 3-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Radó Péter oktatáskutató volt.
MATOLCSY 12 ÉVEN ÁT RÖHÖGÖTT AZ ARCUNKBA
KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.09.03.
Ebben az elemző műsorban Magyar György ügyvéd és Murányi András újságíró a rendszerváltás utáni elszámoltatás nehézségeiről és a társadalmi igazságérzet feszültségeiről beszélgetnek. A diskurzus központi kérdése, hogy miért halad lassan a korrupciós ügyek (például az MNB-alapítványok vagy a lélegeztetőgép-beszerzések) jogi rendezése, miközben a választási ígéretek azonnali felelősségre vonást vetítettek előre. A szakértők rávilágítanak a jogállami folyamatok időigényességére, az apparátus hiányára és az Európai Unió elvárásainak való megfelelés kényszerére, miközben hangsúlyozzák a civil kontroll és a szakszerű nyomozati munka fontosságát.
00:00 – Bevezetés: Miért halad lassan az elszámoltatás?
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.09.03.
Ebben az elemző műsorban Magyar György ügyvéd és Murányi András újságíró a rendszerváltás utáni elszámoltatás nehézségeiről és a társadalmi igazságérzet feszültségeiről beszélgetnek. A diskurzus központi kérdése, hogy miért halad lassan a korrupciós ügyek (például az MNB-alapítványok vagy a lélegeztetőgép-beszerzések) jogi rendezése, miközben a választási ígéretek azonnali felelősségre vonást vetítettek előre. A szakértők rávilágítanak a jogállami folyamatok időigényességére, az apparátus hiányára és az Európai Unió elvárásainak való megfelelés kényszerére, miközben hangsúlyozzák a civil kontroll és a szakszerű nyomozati munka fontosságát.
00:00 – Bevezetés: Miért halad lassan az elszámoltatás?
01:10 – Az MNB-alapítványok és a nyilvánvaló visszaélések.
05:25 – Új feljelentések: A lélegeztetőgép-beszerzések kérdőjelei.
08:20 – Az igazságszolgáltatás terheltsége és a jogállami keretek.
11:55 – Az Európai Unió elvárásai és a befagyasztott pénzek sorsa.
18:45 – Miért tart sokáig a bizonyítás? (A puzzle-hasonlat).
22:00 – Matolcsy György 12 éve és a jegybanki felelősség.
KÉRI LÁSZLÓ: MINDENKI A SAJÁT RENDSZERVÁLTÁSÁT AKARJA LÁTNI
SZINTEN TÚL PODCAST
Műsorvezető: KRUG EMÍLIA
2026.09.02.
Mindenki a saját rendszerváltását akarja látni - mondja Kéri László politológus a Szinten túl Krug Emíliával című műsorban a Tiszával, és az elmúlt hetek személyi döntéseivel kapcsolatos elégedetlenséget magyarázva. Az elégedetlenkedők táborát négy részre osztja.
Szinten túl Krug Emíliával minden szerdán és csütörtökön a YouTube-on. Ha megteheti, támogassa a műsor készítőit a szintentul.hu oldalon.
00:00 Intro
Műsorvezető: KRUG EMÍLIA
2026.09.02.
Mindenki a saját rendszerváltását akarja látni - mondja Kéri László politológus a Szinten túl Krug Emíliával című műsorban a Tiszával, és az elmúlt hetek személyi döntéseivel kapcsolatos elégedetlenséget magyarázva. Az elégedetlenkedők táborát négy részre osztja.
Az elsőbe a radikálisok tartoznak, akik számára az elszámoltatás ígéerte volt a döntő, és ezt hiányolják. Ők a jövőben egy szélsőjobboldali pártban köthetnek ki. A második csoport képviselői azt hangsúlyozzák, hogy kihagyják őket a rendszerváltásból, a döntésekből, miközben a Tisza teljes transzparenciát ígért. Kéri szerint ők egy balközép pártban találhatnak majd egyszer új helyet. Van egy réteg, amelynek tagjai a politológus szerint azért csalódottak, mert megbízatást, állást vártak volna az új kormánytól, a negyedik pedig a párthű réteg, amelynek tagjai bár duzzognak, de csak legvégső esetben pártolnának el a Tiszától. Kéri arról is beszél, hogy a Tisza szigetektől rengeteg panasz érkezett hozzá, és azt is elmondja, hogyan és hol lehetne újra becsatornázni ezeket a közösségeket a kormánypárthoz. Kéri úgy véli, elemzőknek, újságíróknak, a szavazóknak fel kell adniuk a szeretem-utálom mentén történő gondolkodást: Magyar Péter az első vezető, akivel szemben meg kell tanulni a differenciált gondolkodásmódot. Orbán Viktorról úgy látja, két-három éve leblokkolt és a társadalmi realitások - mint fogalmazott – „nem férnek már a fejébe”.
Szinten túl Krug Emíliával minden szerdán és csütörtökön a YouTube-on. Ha megteheti, támogassa a műsor készítőit a szintentul.hu oldalon.
00:00 Intro
02:30 Indulathullámok
09:41 Kormányzati válasz
12:53 Hol hibáztak?
15:15 Tisza Szigetek fájdalma
25:06 Mi lesz a Tisza Szigetekkel?
29:39 Körlevél a panaszosoknak
33:52 Veszélyes az elégedetlenség?
35:42 Jöhet a polarizáció?
48:31 Nők a politikában
54:37 Magyar kommunikációja
56:23 Differenciált gondolkodás
1:03:04 Vadonatúj világ
1:03:45 Orbán Viktor ejtőernyője
TIBORCZÉK LUXUS-MERCIVEL LONDONBAN — HAZA MÁR NEM JÖNNEK
KLIKKTV
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.09.04.
Orbán Ráhel és Tiborcz István egy magyar rendszámú luxus-Mercedesszel bukkant fel Londonban. Miért vitték magukkal a méregdrága autót, és vajon miért nem sietnek haza Magyarországra?
A *Hölgyválasz* vendégei arról is beszélnek, miként tűnhetett el vagy kerülhetett kétes helyekre **500 milliárd forintnyi közpénz**, mikor kezdődhet végre az igazi elszámoltatás, és kiket vihetnek el elsőként. Szóba kerül Magyar Péter kommunikációs fölénye, a Fidesz milliárdokból felépített médiagépezete, valamint az új hatalmi rendszer legfontosabb szereplői is.
Kemény kérdések, szókimondó vélemények és női szemmel vizsgált közélet Marjai Judittal, Lamperth Mónikával és Muhari Judittal. Nézzétek meg a KlikkTV legújabb műsorát!
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.09.04.
Orbán Ráhel és Tiborcz István egy magyar rendszámú luxus-Mercedesszel bukkant fel Londonban. Miért vitték magukkal a méregdrága autót, és vajon miért nem sietnek haza Magyarországra?
A *Hölgyválasz* vendégei arról is beszélnek, miként tűnhetett el vagy kerülhetett kétes helyekre **500 milliárd forintnyi közpénz**, mikor kezdődhet végre az igazi elszámoltatás, és kiket vihetnek el elsőként. Szóba kerül Magyar Péter kommunikációs fölénye, a Fidesz milliárdokból felépített médiagépezete, valamint az új hatalmi rendszer legfontosabb szereplői is.
Kemény kérdések, szókimondó vélemények és női szemmel vizsgált közélet Marjai Judittal, Lamperth Mónikával és Muhari Judittal. Nézzétek meg a KlikkTV legújabb műsorát!
ILYEN LUXUSBAN ÉL LÁZÁR JÁNOS, A NER NAGYBIRTOKOSA
NEMAZASRÁC PODCAST
Szerző: NEMAZASRÁC
2026.09.02.
Lázár János, a Fidesz-kormány építési- és közlekedési minisztere nagyon sok földet vásárolt fel az elmúlt években. Legnagyobb beruházása látszólag a batidai vadászkastély. De azért ezen kívül is van még mit a tejbe aprítania. Lássuk, milyen luxusban él Lázár János.
Lásd még:
Szerző: NEMAZASRÁC
2026.09.02.
Lázár János, a Fidesz-kormány építési- és közlekedési minisztere nagyon sok földet vásárolt fel az elmúlt években. Legnagyobb beruházása látszólag a batidai vadászkastély. De azért ezen kívül is van még mit a tejbe aprítania. Lássuk, milyen luxusban él Lázár János.
Lásd még:
MINDENKI ÜLNI FOG, AKINEK ÜLNIE KELL - DR. FRANCSICS IMRE
KLUBDÉLELŐTT / KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: KUN ZSUZSA
2026.09.01.
A Klubdélelőtt vendége dr. Francsics Imre ügyvéd, aki maga is pályázott a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetésére. A beszélgetésben arról beszél, miért övezi továbbra is súlyos bizalomhiány a magyar politikát és az igazságszolgáltatás intézményeit, és milyen problémákat látott a hivatal vezetőjének kiválasztása körül. Szóba kerül az elszámoltatás: Francsics szerint bár jogerős ítéletekre valóban éveket kellhet várni, az esetlegesen törvénytelenül megszerzett vagyon feltárása és biztosítása ennél sokkal gyorsabban megtörténhet. Beszélnek arról is, milyen gyorsan lehetne vagyonosodási vizsgálatokat lefolytatni, és hogyan lehet utánajárni annak, hogy egy politikus vagy családtagjai vagyona összhangban áll-e korábbi jövedelmével. Előkerülnek a strómanok és a NER gazdasági hátországának sorsa is: Francsics szerint egy komoly elszámoltatás jelentősen meggyengíthetné ezt a gazdasági hatalmat. Az ügyvéd szerint ugyanakkor nemcsak a múlt feltárása a feladat, hanem olyan garanciák létrehozása is, amelyek megakadályozzák, hogy a közpénzek a jövőben magánzsebekbe vándoroljanak. A beszélgetés végén a Magyar Nemzeti Bank ügye is szóba kerül, amellyel kapcsolatban Francsics egy különösen erős kijelentést tesz a várható felelősségre vonásról.
00:00 - 02:24 - Intro: Ki vezesse a Vagyonvisszaszerzési Hivatalt?
Műsorvezető: KUN ZSUZSA
2026.09.01.
A Klubdélelőtt vendége dr. Francsics Imre ügyvéd, aki maga is pályázott a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetésére. A beszélgetésben arról beszél, miért övezi továbbra is súlyos bizalomhiány a magyar politikát és az igazságszolgáltatás intézményeit, és milyen problémákat látott a hivatal vezetőjének kiválasztása körül. Szóba kerül az elszámoltatás: Francsics szerint bár jogerős ítéletekre valóban éveket kellhet várni, az esetlegesen törvénytelenül megszerzett vagyon feltárása és biztosítása ennél sokkal gyorsabban megtörténhet. Beszélnek arról is, milyen gyorsan lehetne vagyonosodási vizsgálatokat lefolytatni, és hogyan lehet utánajárni annak, hogy egy politikus vagy családtagjai vagyona összhangban áll-e korábbi jövedelmével. Előkerülnek a strómanok és a NER gazdasági hátországának sorsa is: Francsics szerint egy komoly elszámoltatás jelentősen meggyengíthetné ezt a gazdasági hatalmat. Az ügyvéd szerint ugyanakkor nemcsak a múlt feltárása a feladat, hanem olyan garanciák létrehozása is, amelyek megakadályozzák, hogy a közpénzek a jövőben magánzsebekbe vándoroljanak. A beszélgetés végén a Magyar Nemzeti Bank ügye is szóba kerül, amellyel kapcsolatban Francsics egy különösen erős kijelentést tesz a várható felelősségre vonásról.
00:00 - 02:24 - Intro: Ki vezesse a Vagyonvisszaszerzési Hivatalt?
ÚJABB SÚLYOS ÜGYEKRE BUKKANT AZ MNB ÚJ VEZETÉSE, FELJELENTIK A RÉGI VEZETÉST
ATV MAGYARORSZÁG / START
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2026.09.04.
Újabb súlyos ügyek miatt fordult a hatóságokhoz a Magyar Nemzeti Bank új vezetése. A jegybank öt ingatlannal kapcsolatban tett feljelentést, miután az átvilágítás jelentős túlárazásokat tárt fel, az értékbecslések pedig arra utalnak, hogy az ingatlanok jóval kevesebbet érhetnek a könyvekben szereplő összegeknél.
Az ATV Start vendége Borbély Zoltán ügyvéd.
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2026.09.04.
Újabb súlyos ügyek miatt fordult a hatóságokhoz a Magyar Nemzeti Bank új vezetése. A jegybank öt ingatlannal kapcsolatban tett feljelentést, miután az átvilágítás jelentős túlárazásokat tárt fel, az értékbecslések pedig arra utalnak, hogy az ingatlanok jóval kevesebbet érhetnek a könyvekben szereplő összegeknél.
Az ATV Start vendége Borbély Zoltán ügyvéd.
AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÉVNYITÓJA
MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.09.04.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanévnyitója.
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.09.04.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanévnyitója.
HA EZEK NINCSENEK ELSZÁMOLTATVA, NINCS RENDSZERVÁLTÁS
TOPIK - MINDIG TÉMÁBAN
Szerző: PITZ DÁNIEL
2026.09.03.
Lehet elszámoltatás hamarabb is, mint az Unger Anna Róza által beharangozott, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal általi 6 év? Szerintem igen, mutatom, hogyan tud a Tisza Párt és Magyar Péter hamarabb is eredményt felmutatni, akár Ruff Bálint által.
Szerző: PITZ DÁNIEL
2026.09.03.
Lehet elszámoltatás hamarabb is, mint az Unger Anna Róza által beharangozott, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal általi 6 év? Szerintem igen, mutatom, hogyan tud a Tisza Párt és Magyar Péter hamarabb is eredményt felmutatni, akár Ruff Bálint által.
UNGVÁRY KRISZTIÁN: SCHMIDT MÁRIA NEM NEVEZHETŐ TÖRTÉNÉSZNEK, Ő EGY ÜZLETASSZONY
KONTROLL
Szerző: KONTROLL
2026.09.03.
A Terror Háza Múzeum jövőjéről beszélt a Kontroll stúdiójában Ungváry Krisztián történész, aki ismét éles kritikát fogalmazott meg az Orbán-kormány által létrehozott Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványról, ami a múzeum mellett még nyolc másik intézetet is működtetett a Tisza-kormánynak a kekvákat felszámoló, szeptember elsején életbe lépett döntéséig. Ungváry Krisztián szerint ezeket a Schmidt Mária nevével fémjelzett intézeteket teljesen meg kellene szüntetni, mert a tudományos munkájuk értékelhetetlen volt és csak a NER egyik kifizetőhelyeként működtek. A történész kijelentette, a Terror Házában olyan történelemhamisítás is tetten érhető, ami a BTK. szerint is bűncselekménynek számít. Ungváry Krisztián szerint a múzeum új vezetésére pályázatot kellene kiírni és elképzelhetőnek tart az Andrássy út 60. alatt egy olyan időszaki kiállítást is, ami leleplezi például az eddigi főigazgató, Schmidt Mária tevékenységét is.
Szerző: KONTROLL
2026.09.03.
A Terror Háza Múzeum jövőjéről beszélt a Kontroll stúdiójában Ungváry Krisztián történész, aki ismét éles kritikát fogalmazott meg az Orbán-kormány által létrehozott Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványról, ami a múzeum mellett még nyolc másik intézetet is működtetett a Tisza-kormánynak a kekvákat felszámoló, szeptember elsején életbe lépett döntéséig. Ungváry Krisztián szerint ezeket a Schmidt Mária nevével fémjelzett intézeteket teljesen meg kellene szüntetni, mert a tudományos munkájuk értékelhetetlen volt és csak a NER egyik kifizetőhelyeként működtek. A történész kijelentette, a Terror Házában olyan történelemhamisítás is tetten érhető, ami a BTK. szerint is bűncselekménynek számít. Ungváry Krisztián szerint a múzeum új vezetésére pályázatot kellene kiírni és elképzelhetőnek tart az Andrássy út 60. alatt egy olyan időszaki kiállítást is, ami leleplezi például az eddigi főigazgató, Schmidt Mária tevékenységét is.
FELTÁRTUK: NÉGY FEDŐCÉG 125 MILLIÁRDOT TERMELT TITOKBAN A TIBORCZ-KÖRNEK
VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2026.09.04.
A BDPST-csoport és majd’ kéttucatnyi magántőkealap működtetése mellett legalább négy „üres” részvénytársaságot is használt Tiborcz István köre – jellemzően sápszedésre. A Válasz Online összesítése szerint e fedőcégekből néhány év alatt 125 milliárd forintot nyertek ki a tulajdonosok – osztalékelsőbbségi technikával. A pénz a NER-felvilág és az állam felől érkezett, olyan szereplőket is érintve, mint a zuglói kormánynegyeddel elhíresült Balázs Attila, illetve a Tisza ellen most tüntetéseket szervező KözTér-csapat.
A Válasz Online nyomtatott kiadványában, a NER-aktákban külön pontot szenteltünk a nagy osztalékelsőbbségi trükknek. Világossá akartuk tenni ugyanis, hogy nemcsak offshore cégekkel vagy magántőkealapokkal lehet titokzatos módon pénzeket mozgatni A-ból B-be – például sápot vagy védelmi pénzt szedni állami forrásokból gyarapodó vállalatoktól. Még 2017-ben, Heti Válasz-korunkban észleltük, hogy a zártkörű részvénytársaságok is alkalmasak a tényleges befolyással rendelkező cégtulajdonosok elrejtésére. Mit tettünk akkor? Élve a Polgári törvénykönyv biztosította lehetőséggel betekintést kértünk több vállalat részvénykönyvébe. Ezeknek a – főszabályként az érintett társaságok székhelyén maszekban őrzött – dokumentumoknak ugyanis naprakészen tartalmazniuk kell az adott érdekeltség tényleges birtokosait. Azokat, akiket a tulajdonosváltások során „elfelejtettek” lejelenteni a cégbíróságnak, valamint azokat is, akik hivatalosan csak minimális befolyással rendelkeznek a zrt.-ben, ám az úgynevezett osztalékelsőbbségi részvényeikkel mégis hazavihetik a profit legjavát.
Annak idején ezzel a betekintős akcióval ugrasztottuk ki például Tiborcz Istvánt a BDPST Group mögötti tulajdonosi homályból. A most áprilisban zárult kormányzati ciklusban pedig a G7 gazdasági portál leplezte le az eddig ismert legnagyobb osztalékelsőbbségi játékot – melynek főszereplője véletlenül szintén a miniszterelnök veje volt. „Kinyomtatnak egy papírt, pár százezerért eladják, átírnak a hátoldalán egy nevet, és máris követhetetlenné válik több milliárd vagy tízmilliárd forint útja. Nagyon leegyszerűsítve így működik az a NER-es körökben egyre elterjedtebb módszer, amellyel megpróbálják elrejteni néhány nagyobb, gyakran közpénzmilliárdokat is felemésztő biznisz végső haszonélvezőjét” – írta a lap. Ugyanez cizelláltabban: a trükkhöz szükség van egy zrt. formában működő gazdasági társaságra, amelynél a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok között osztalékelsőbbségi részvény is van. Aki ezt a részvényt birtokolja, a többi tulajdonosnál előbb és nagyobb arányban markolhat az érintett vállalat profitjából.
Az osztalékelsőbbségi részvényes neve általában egyetlen nyílt adatbázisban sem szerepel, mert alig van nála értékpapír. Legfeljebb egy-két-három darab. Viszont, ahogy írtuk, ezek a részvények akár a profit 99,9 százalékának bezsebelésére is feljogosíthatják az illetőt az adott zrt. alapszabálya szerint.
A G7 arra jutott, hogy ezzel az osztalékelsőbbségi módszerrel legalább 27 milliárd forintot szerzett Tiborcz István BDPST-csoportja egy Hornung Áron nevű strómanon, pontosabban: az ő Fagales Zrt.-jén keresztül – az utalt pénz pedig a csúcsmilliárdos Jellinek Dánieltől indult. Azóta az is egyértelművé vált, hogy a Hornung–Fagales-akció során a volt miniszterelnök veje az állam által áramvonalasított MKB bedőlt hitelein gazdagodott (vagyis áttételesen ő is haszonélvezője lett a pénzintézet magánosításának, illetve a mai MBH Bank létrejöttének).
A NER-ciklus és a 2025-ös üzleti év lezárása után most újra nekiláttunk összeírni a Tiborcz-környéki fedőcégek eddigi teljesítményét. Forrásaink szerint a Fagales Zrt.-vel együtt legalább négy „üres”, tehát nulla vagy egyetlen alkalmazottal működő, mégis több tízmilliárdos osztalékot termelő érdekeltségről van szó. E társaságok pénzügyi beszámolóit évek óta ugyanaz a székesfehérvári–sukorói könyvelő készíti (teljesen egységes sablon alapján), mint az Orbán-vej központi BDPST Zrt.-jének dokumentumait. A fent hivatkozott G7-cikk megjelenéséig valóban „csak” 27 milliárd folyt át a Fagalesen, a végső szaldó azonban a mi kalkulációnk szerint már 52 milliárdhoz közelít. A másik három érintett szellemvállalatban – EUB-RESZ Zrt., DDL Invest Zrt., Completus Service Zrt. – bő 73 milliárdot találtunk, tehát mindösszesen 125 milliárd trükkös pénzről van szó néhány esztendő alatt...
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2026.09.04.
A Válasz Online nyomtatott kiadványában, a NER-aktákban külön pontot szenteltünk a nagy osztalékelsőbbségi trükknek. Világossá akartuk tenni ugyanis, hogy nemcsak offshore cégekkel vagy magántőkealapokkal lehet titokzatos módon pénzeket mozgatni A-ból B-be – például sápot vagy védelmi pénzt szedni állami forrásokból gyarapodó vállalatoktól. Még 2017-ben, Heti Válasz-korunkban észleltük, hogy a zártkörű részvénytársaságok is alkalmasak a tényleges befolyással rendelkező cégtulajdonosok elrejtésére. Mit tettünk akkor? Élve a Polgári törvénykönyv biztosította lehetőséggel betekintést kértünk több vállalat részvénykönyvébe. Ezeknek a – főszabályként az érintett társaságok székhelyén maszekban őrzött – dokumentumoknak ugyanis naprakészen tartalmazniuk kell az adott érdekeltség tényleges birtokosait. Azokat, akiket a tulajdonosváltások során „elfelejtettek” lejelenteni a cégbíróságnak, valamint azokat is, akik hivatalosan csak minimális befolyással rendelkeznek a zrt.-ben, ám az úgynevezett osztalékelsőbbségi részvényeikkel mégis hazavihetik a profit legjavát.
Annak idején ezzel a betekintős akcióval ugrasztottuk ki például Tiborcz Istvánt a BDPST Group mögötti tulajdonosi homályból. A most áprilisban zárult kormányzati ciklusban pedig a G7 gazdasági portál leplezte le az eddig ismert legnagyobb osztalékelsőbbségi játékot – melynek főszereplője véletlenül szintén a miniszterelnök veje volt. „Kinyomtatnak egy papírt, pár százezerért eladják, átírnak a hátoldalán egy nevet, és máris követhetetlenné válik több milliárd vagy tízmilliárd forint útja. Nagyon leegyszerűsítve így működik az a NER-es körökben egyre elterjedtebb módszer, amellyel megpróbálják elrejteni néhány nagyobb, gyakran közpénzmilliárdokat is felemésztő biznisz végső haszonélvezőjét” – írta a lap. Ugyanez cizelláltabban: a trükkhöz szükség van egy zrt. formában működő gazdasági társaságra, amelynél a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok között osztalékelsőbbségi részvény is van. Aki ezt a részvényt birtokolja, a többi tulajdonosnál előbb és nagyobb arányban markolhat az érintett vállalat profitjából.
Az osztalékelsőbbségi részvényes neve általában egyetlen nyílt adatbázisban sem szerepel, mert alig van nála értékpapír. Legfeljebb egy-két-három darab. Viszont, ahogy írtuk, ezek a részvények akár a profit 99,9 százalékának bezsebelésére is feljogosíthatják az illetőt az adott zrt. alapszabálya szerint.
Tehát beérkezik a vállalatba temérdek pénz (akár közpénz), majd az eredmény olyasvalakinél landol, aki a hivatalos nyilvántartások szerint nem is résztvevője a biznisznek.
A G7 arra jutott, hogy ezzel az osztalékelsőbbségi módszerrel legalább 27 milliárd forintot szerzett Tiborcz István BDPST-csoportja egy Hornung Áron nevű strómanon, pontosabban: az ő Fagales Zrt.-jén keresztül – az utalt pénz pedig a csúcsmilliárdos Jellinek Dánieltől indult. Azóta az is egyértelművé vált, hogy a Hornung–Fagales-akció során a volt miniszterelnök veje az állam által áramvonalasított MKB bedőlt hitelein gazdagodott (vagyis áttételesen ő is haszonélvezője lett a pénzintézet magánosításának, illetve a mai MBH Bank létrejöttének).
A NER-ciklus és a 2025-ös üzleti év lezárása után most újra nekiláttunk összeírni a Tiborcz-környéki fedőcégek eddigi teljesítményét. Forrásaink szerint a Fagales Zrt.-vel együtt legalább négy „üres”, tehát nulla vagy egyetlen alkalmazottal működő, mégis több tízmilliárdos osztalékot termelő érdekeltségről van szó. E társaságok pénzügyi beszámolóit évek óta ugyanaz a székesfehérvári–sukorói könyvelő készíti (teljesen egységes sablon alapján), mint az Orbán-vej központi BDPST Zrt.-jének dokumentumait. A fent hivatkozott G7-cikk megjelenéséig valóban „csak” 27 milliárd folyt át a Fagalesen, a végső szaldó azonban a mi kalkulációnk szerint már 52 milliárdhoz közelít. A másik három érintett szellemvállalatban – EUB-RESZ Zrt., DDL Invest Zrt., Completus Service Zrt. – bő 73 milliárdot találtunk, tehát mindösszesen 125 milliárd trükkös pénzről van szó néhány esztendő alatt...
„ELSŐ KÉZBŐL LÁTTAM” — SVÉD TAMÁS A COVID ÉS A LÉLEGEZTETŐGÉPEK ÜGYÉRŐL
MAGYAR NEWS ONLINE
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.09.03.
Svéd Tamás aneszteziológusként és a Magyar Orvosi Kamara főtitkáraként is közvetlenül megtapasztalta a Covid-járvány alatti védekezés kihívásait.
A beszélgetésben szóba kerül a lélegeztetőgépek használata és az egészségügy akkori helyzete is.
Milyen szerepet játszottak valójában a lélegeztetőgépek a járvány legsúlyosabb időszakában? Milyen nehézségekkel kellett szembenézniük az intenzív ellátásban dolgozó szakembereknek?
Svéd Tamás saját szakmai tapasztalatairól beszél, aneszteziológusi és kamarai nézőpontból is.
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.09.03.
Svéd Tamás aneszteziológusként és a Magyar Orvosi Kamara főtitkáraként is közvetlenül megtapasztalta a Covid-járvány alatti védekezés kihívásait.
A beszélgetésben szóba kerül a lélegeztetőgépek használata és az egészségügy akkori helyzete is.
Milyen szerepet játszottak valójában a lélegeztetőgépek a járvány legsúlyosabb időszakában? Milyen nehézségekkel kellett szembenézniük az intenzív ellátásban dolgozó szakembereknek?
Svéd Tamás saját szakmai tapasztalatairól beszél, aneszteziológusi és kamarai nézőpontból is.
„EGY TOLLVONÁSSAL ÁTHÚZTÁK AZ EGÉSZ ÉLETÜNKET” | TÖNKRETETT TURIZMUS ÉS LEZÁRT PART A FERTŐ TÓNÁL
RTL HÍREK ÉS RTL
Szerző: RTL
2026.09.03.
Vas és beton a magyar oldalon, természetbe simuló cölöpházak, víziszínpad és virágzó turizmus az osztrákoknál. Hiába a háttérmunka, semmi sem készíti fel az embert arra a kontrasztra, ami a Fertő tó két partján fogadja a látogatót.
Bihari Ádám 2026.július 19-én megjelent riportjában bemutatja jelenleg milyen állapotban van a Fertő tó környéke és a fertőrákosi partszakasz illetve kikötő.
A magyar oldalon 2019-ben zárták le a fertőrákosi strandot: kiirtottak 40 hektárnyi nádast, lerombolták az ikonikus cölöpházakat és kivágták a fákat a 30 milliárdosra tervezett állami beruházás miatt. A Mészáros Lőrinc cége által elnyert projekten azonban behúzta a féket a kormány – a területet lezárták, az építkezés leállt, a falu turizmusa pedig tönkrement. Eközben az osztrák oldalon, Ruszt és Mörbisch környékén magyar családok és külföldi turisták tömegei élvezik a rendezett, természetközeli partot.
A riportban bejutunk a szigorúan őrzött magyar építési területre, megszólalnak a tönkretett helyi vállalkozók, az elűzött hajósok, valamint a döntéshozók is a beruházás jövőjéről.
Szerző: RTL
2026.09.03.
Vas és beton a magyar oldalon, természetbe simuló cölöpházak, víziszínpad és virágzó turizmus az osztrákoknál. Hiába a háttérmunka, semmi sem készíti fel az embert arra a kontrasztra, ami a Fertő tó két partján fogadja a látogatót.
Bihari Ádám 2026.július 19-én megjelent riportjában bemutatja jelenleg milyen állapotban van a Fertő tó környéke és a fertőrákosi partszakasz illetve kikötő.
A magyar oldalon 2019-ben zárták le a fertőrákosi strandot: kiirtottak 40 hektárnyi nádast, lerombolták az ikonikus cölöpházakat és kivágták a fákat a 30 milliárdosra tervezett állami beruházás miatt. A Mészáros Lőrinc cége által elnyert projekten azonban behúzta a féket a kormány – a területet lezárták, az építkezés leállt, a falu turizmusa pedig tönkrement. Eközben az osztrák oldalon, Ruszt és Mörbisch környékén magyar családok és külföldi turisták tömegei élvezik a rendezett, természetközeli partot.
A riportban bejutunk a szigorúan őrzött magyar építési területre, megszólalnak a tönkretett helyi vállalkozók, az elűzött hajósok, valamint a döntéshozók is a beruházás jövőjéről.
6 MILLIÁRD JÁSZAI GELLÉRTNEK, TÖBB MINT 2 MILLIÁRD EGY BALÁSY-CÉGNEK – DŐLT A PÉNZ A VARGA MIHÁLY VEZETTE MNB-TŐL A NER-ES OLIGARCHÁKHOZ
444.HU
- Csütörtökön kiadta a Magyar Nemzeti Bank a 2025. január 1-je után kötött szerződései listáját a Transparency International Magyarországnak.
Szerző: HAÁSZ JÁNOS
2026.09.03.
- Az MNB összesen 269 szerződésről számolt be, ezekből 232 tételhez tartozik konkrét összeg, összesen közel 21 milliárd forint.
- Tavaly március eleji távozása előtt Matolcsy György volt MNB-elnök mintegy hatvan szerződést kötött, a többi nagyjából kétszázat a most hivatalban lévő elnök, Varga Mihály.
- A legtöbb pénzt a Jászai Gellért-féle 4iG kapta, öt tételben összesen 5,855 milliárdot, de volt két szerződése az MNB-vel a szintén Jászai-féle One Magyarországnak is.
- A Balásy Gyula-féle Lounge Design Szolgáltató Kft.-vel csaknem 2,4 milliárdos szerződést kötöttek kommunikációs feladatokra, vagyis a két NER-es oligarcha cégei kapták az MNB-s pénzek mintegy 40 százalékát.
- Csurrant-cseppent Matolcsy Ádám barátja, Somlai Bálint Raw cégeinek, illetve több, a Fidesz-kormány idején számos állami közbeszerzést elnyert vállalkozásnak is.
- Először a 444 nézhette meg a Transparency által megszerzett adatokat.
A Transparency International jogi vezetője, Ligeti Miklós még júliusban nyújtott be a jegybankhoz közérdekű adatigénylést, amiben a tavaly és idén kötött visszterhes és ingyenes szerződések adatait kérte ki. A nemzeti bank, mint azt két hete megírtuk, azt válaszolta, hogy az Infotörvény szerinti közzétételi kötelezettség „nem vonatkozik a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB), tekintettel arra, hogy az MNB nem költségvetési szerv. Ebből következően az MNB az Infotv. jelzett mellékletében foglaltaknak megfelelő tartalmú adatbázist nem képez.”
A Transparency a jegybank elutasító válasza után augusztus közepén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult jogorvoslatért. Egyebek mellett azt kifogásolták, hogy az MNB úgy védekezik, mintha az általa kezelt vagyon nem lenne közvagyon, holott az Alkotmánybíróság már 2016 tavaszán, az emlékezetes Bánki Erik-féle „elvesztette közvagyon jellegét” törvény elfogadása után kimondta: a Magyar Nemzeti Bank közfeladatot lát el, és kizárólag közpénzzel gazdálkodik, ezért az átláthatóság és a közélet tisztasága érdekében a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik...
A Transparency International jogi vezetője, Ligeti Miklós még júliusban nyújtott be a jegybankhoz közérdekű adatigénylést, amiben a tavaly és idén kötött visszterhes és ingyenes szerződések adatait kérte ki. A nemzeti bank, mint azt két hete megírtuk, azt válaszolta, hogy az Infotörvény szerinti közzétételi kötelezettség „nem vonatkozik a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB), tekintettel arra, hogy az MNB nem költségvetési szerv. Ebből következően az MNB az Infotv. jelzett mellékletében foglaltaknak megfelelő tartalmú adatbázist nem képez.”
A Transparency a jegybank elutasító válasza után augusztus közepén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult jogorvoslatért. Egyebek mellett azt kifogásolták, hogy az MNB úgy védekezik, mintha az általa kezelt vagyon nem lenne közvagyon, holott az Alkotmánybíróság már 2016 tavaszán, az emlékezetes Bánki Erik-féle „elvesztette közvagyon jellegét” törvény elfogadása után kimondta: a Magyar Nemzeti Bank közfeladatot lát el, és kizárólag közpénzzel gazdálkodik, ezért az átláthatóság és a közélet tisztasága érdekében a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik...
Lásd még:
KUKORELLY ENDRE: NEM ELÉG A RENDSZERVÁLTÁS, NEKÜNK IS MEG KELL VÁLTOZNUNK | REGGELI SZEMÉLY
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2026.09.01.
Nem elég a rendszerváltás, nekünk is meg kell változnunk?
Kukorelly Endre szerint egy politikai fordulat önmagában nem tesz rendet az országban. A változáshoz aktív, felelősséget vállaló polgárokra, működő helyi közösségekre és kevesebb gyűlölködésre, gyanakvásra és megosztottságra van szükség.
A beszélgetésben szó esik a Tisza-szigetek szerepéről, a Fidesz utáni elszámoltatásról, a magyar társadalom megosztottságáról, a klímaváltozás és a vízhiány jelentette kihívásokról, valamint a magyar irodalom és kultúra helyzetéről is. Kukorelly Endre szerint a kultúra fenntartása nem pusztán állami feladat: a polgároknak, az alkotóknak és a tehetősebbeknek is felelősségük van abban, hogy milyen országban élünk.
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2026.09.01.
Nem elég a rendszerváltás, nekünk is meg kell változnunk?
Kukorelly Endre szerint egy politikai fordulat önmagában nem tesz rendet az országban. A változáshoz aktív, felelősséget vállaló polgárokra, működő helyi közösségekre és kevesebb gyűlölködésre, gyanakvásra és megosztottságra van szükség.
A beszélgetésben szó esik a Tisza-szigetek szerepéről, a Fidesz utáni elszámoltatásról, a magyar társadalom megosztottságáról, a klímaváltozás és a vízhiány jelentette kihívásokról, valamint a magyar irodalom és kultúra helyzetéről is. Kukorelly Endre szerint a kultúra fenntartása nem pusztán állami feladat: a polgároknak, az alkotóknak és a tehetősebbeknek is felelősségük van abban, hogy milyen országban élünk.
MIHÁLYI PÉTER: NEM A KORRUPCIÓ A MAGYAR GAZDASÁG LEGNAGYOBB PROBLÉMÁJA I BUSINESS KLUB
BUSINESS KLUB / KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: NAGY IVÁN ZSOLT
2026.09.02.
Mihályi Péter közgazdász-akadémikus, a Corvinus Egyetem tanára a Business Klub vendégeként a magyar gazdaság elmúlt évtizedeiről, a privatizáció tapasztalatairól és az állami vagyon kezeléséről beszél. Szerinte 2026-ban nem rendszerváltás, hanem kormányváltás történt, miközben a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémája nem önmagában a korrupció, hanem az alacsony termelékenység és a vállalati szektor működése. Az interjúban szóba kerül az Orbán-rendszer gazdasági modellje, az állami cégek működtetése és a vendégmunkások szerepe is. Mihályi szerint a magyar egészségügy munkaerőhiányát több tízezer új szakdolgozó nélkül nem lehet megoldani, emellett a magán- és állami ellátás kapcsolatát is újra kellene szabályozni. A közgazdász arról is beszél, miért lenne szükség kevesebb, de intenzívebben működő kórházra, átláthatóbb várólistákra és több egészségügyi forrásra.
00:00 – 05:59 – Mihályi Péter útja a közgazdaságtanig
Műsorvezető: NAGY IVÁN ZSOLT
2026.09.02.
Mihályi Péter közgazdász-akadémikus, a Corvinus Egyetem tanára a Business Klub vendégeként a magyar gazdaság elmúlt évtizedeiről, a privatizáció tapasztalatairól és az állami vagyon kezeléséről beszél. Szerinte 2026-ban nem rendszerváltás, hanem kormányváltás történt, miközben a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémája nem önmagában a korrupció, hanem az alacsony termelékenység és a vállalati szektor működése. Az interjúban szóba kerül az Orbán-rendszer gazdasági modellje, az állami cégek működtetése és a vendégmunkások szerepe is. Mihályi szerint a magyar egészségügy munkaerőhiányát több tízezer új szakdolgozó nélkül nem lehet megoldani, emellett a magán- és állami ellátás kapcsolatát is újra kellene szabályozni. A közgazdász arról is beszél, miért lenne szükség kevesebb, de intenzívebben működő kórházra, átláthatóbb várólistákra és több egészségügyi forrásra.
00:00 – 05:59 – Mihályi Péter útja a közgazdaságtanig
FLASZTER 422. – NOVÁK, VARGA, BALOG – KI A FŐBŰNÖS?
FLASZTER / MAGYAR HANG
Műsorvezető: DÉVÉNYI ISTVÁN
2026.09.03.
Varga Judit, Novák Katalin és Balog Zoltán a kegyelmi ügyet feltáró bizottság előtt. Lefokozták, mert megvédett egy bántalmazott nőt. Halálos késelés Debrecenben. Budapest közbiztonsága romokban. Ezek voltak a szeptember 3-i Flaszter témái. Dévényi István ezúttal Koncz Tamással (Magyar Hang) és Rézsó Vincével beszélgetett.
Műsorvezető: DÉVÉNYI ISTVÁN
2026.09.03.
Varga Judit, Novák Katalin és Balog Zoltán a kegyelmi ügyet feltáró bizottság előtt. Lefokozták, mert megvédett egy bántalmazott nőt. Halálos késelés Debrecenben. Budapest közbiztonsága romokban. Ezek voltak a szeptember 3-i Flaszter témái. Dévényi István ezúttal Koncz Tamással (Magyar Hang) és Rézsó Vincével beszélgetett.
RUFF BÁLINT INTERJÚ, BAYER ZSOLT FICKÓS! MAGYARORSZÁG KEDVENC REGGELI MŰSORA #37
MAGYARORSZÁG KEDVENC MŰSORA
Szerző: MAGYARORSZÁG KEDVENC MŰSORA
2026.09.03.
Reggeli hírelemzés Lengyel Tamással, Molnár Áronnal és Rainer-Micsinyei Nórával.
Szerző: MAGYARORSZÁG KEDVENC MŰSORA
2026.09.03.
Reggeli hírelemzés Lengyel Tamással, Molnár Áronnal és Rainer-Micsinyei Nórával.