Közreadó: DR. HORVÁTH LÓRÁNT ügyvéd
2026.09.29.
.jpg)
Nyílt levél dr. Horváth Lóránt úr
meghatalmazott ügyvéd részére
meghatalmazott ügyvéd részére
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Dr. Baka András köztársasági elnök mai sajtótájékoztatóján elmondottak és az ellenem folyamatban lévő fegyelmi eljárás közötti összefüggésekkel kapcsolatban
az alábbiakat tudom előadni Önnek.
Az ENSZ közgyűlés előtt Dr. Baka András köztársasági elnök a következőket mondta: „Életem nagy részében bíróként dolgoztam, Magyarországon és az Emberi Jogok Európai Bíróságán. Ez a munka egy egyszerű tanulságra tanított meg: a jognak a hatalmon lévőkre is vonatkoznia kell. Elnökként ez a meggyőződés fog vezérelni. Védelmezni fogom az Alkotmányt, intézményeink szabadságát és minden magyar állampolgár méltóságát.”
A jognak a hatalmon lévőkre is vonatkoznia kell. Mélyen egyetértek. Amennyiben egy nyomozó ügyész az eljárása során bűncselekménnyel kapcsolatban a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettese, a Legfőbb Ügyészség két főosztályvezetője, titkosszolgálati vezető, akár a Legfőbb Ügyészség felsővezetőjének testvére cselekvőségének kivizsgálása szükségességét észleli, akkor ennek a nyomozó ügyésznek ezen vizsgálatot el kell végeznie. Ahogy Dr. Baka András köztársasági elnök mondta, a jognak a hatalmon levőkre is vonatkoznia kell.
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség tapasztalt ügyészei 2026. május hónapban az addig beszerzett bizonyítékok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az ún. aranykonvoj ügy egy politika által kreált ügy. Történt mindez akkor, amikor a köztársasági elnököt dr. Sulyok Tamásnak hívták és nem Dr. Baka Andrásnak, a legfőbb ügyész dr. Nagy Gábor Bálint volt, és nem a jelenleg a legfőbb ügyész jogkörében eljáró dr. Lajtár István legfőbb ügyész helyettes.
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség ezt jelentette nekem, az akkori főügyésznek, és én jelentéstételi kötelezettségemnek eleget téve jelentettem a legfőbb ügyésznek, a legfőbb ügyész helyettesének, és két legfőbb ügyészségi főosztályvezetőnek. Pályafutásom egyik legnehezebb pillanata volt.
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség ezt jelentette nekem, az akkori főügyésznek, és én jelentéstételi kötelezettségemnek eleget téve jelentettem a legfőbb ügyésznek, a legfőbb ügyész helyettesének, és két legfőbb ügyészségi főosztályvezetőnek. Pályafutásom egyik legnehezebb pillanata volt.
A nyomozás akkori állása szerint látható volt, hogy 2026. március 3. napján maga Orbán Viktor miniszterelnök adta ki a feladatot a titkosszolgálatnak, hogy 2026. március 5. napján az ukrán pénzszállítókat fogják el. A titkosszolgálat a politika által meghatározott feladatot végezve, 2026. március 4. napján egyeztetett egy legfőbb ügyészségi főosztályvezetővel, és magával a legfőbb ügyésszel is. 2026. március 5. napján a titkosszolgálat feljelentése rekordidő alatt – a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettese és egy másik főosztályvezető ügyész közreműködésével – a törvényben biztosított 3 nap helyett mintegy 4-5 órán belül ott volt a nyomozó hatóságnál azzal az ügyészi utasítással, hogy a nyomozást el kell rendelni. Ez az átirat még így is majdnem elkésett, mert az aranykonvoj elleni akció akkor már javában zajlott. Ha a Legfőbb Ügyészség vezetése akárcsak fél nappal később küldi meg a nyomozás elrendelésére és a szükséges intézkedésekre felszólító intézkedését, az ukrán pénzszállítók már biztonságban hazaérkeznek, és a miniszterelnök feladatszabása nem teljesíthető.
2026. május hónapban főügyészként nem azzal az előrelátással tettem jelentést feletteseimnek, hogy ezzel akadályozzam Dr. Baka András köztársasági elnök jelöltjének legfőbb ügyésszé történő megválasztását 2026. szeptember 28. napján. Hangsúlyozom: ekkor a köztársasági elnököt dr. Sulyok Tamásnak, a legfőbb ügyészt dr. Nagy Gábor Bálintnak hívták.
Az aranykonvoj pénzszállítóit elfogták, megbilincselték, fejükre csuklyát húztak. A helyszínen volt egy ún. irányítási törzs titkosszolgálati felsővezetőkkel, köztük Dr. Baka András köztársasági elnök legfőbb ügyész-jelöltjének testvérével. A foglyok között volt, akit meztelenre vetkőztettek, volt, akinek ismeretlen eredetű szert adtak be, amitől olyan rosszul lett, hogy kórházba kellett szállítani. A diplomáciai képviselőjüknek és az ügyvédjüknek nem engedték, hogy segítséget nyújtsanak nekik. A stáb úgy rendelkezett, hogy a titkosszolgálat emberei is hallgassák ki a foglyokat, még a nyomozók előtt. Ezen tényekre már akkor is volt bizonyíték, amikor még főügyészként rálátásom volt az ügyre, vagyis nem a médiából tudom.
Dr. Baka András köztársasági elnök, mint az Emberi Jogok Európai Bírósága egykori bírája tisztában van azzal, mit jelent, ha valakit csuklyával a fején vallatnak titkosszolgák, 24 órán túl tartanak fogva olyan helyen, ahol se fogda, se előállító helység nincsen, és megtagadják tőlük az ügyvédhez és konzuli képviselethez való jogot.
Talán Dr. Baka András köztársasági elnök is elhiszi Ügyvéd Úrnak, hogy nem merő pénzéhségből jelent meg a TEK épületénél, követelt bebocsátást, és nem merő pénzéhségből tett feljelentést a sértettek védelmében még a választások előtt. És talán a jogásztársadalom el tudja fogadni, hogy a Dr. Baka András köztársasági elnök által meghallgatott dr. Lajtár István legfőbb ügyész helyettesnek és vezetőtársainak lett volna lehetősége hivatalból kivizsgáltatni a történteket ugyancsak a választások előtt. Azonban az eljárás nem hivatalból, hanem az Ön feljelentésére indult.
A jelentésemnek az lett a következménye, hogy „irányba” állítottak. Az utasítás szerint a Legfőbb Ügyészség vezetőit tanúként sem lehetett megszólítani. Lemondásom után, 2026. június 11-től egy másik ügyészségi szervezeti egység beosztott ügyészeként nem látok rá az ügyre, de nagyon meglepődnék, ha azóta bárkit is az ügyészségi felsővezetők közül kihallgathattak volna a nyomozó ügyészek. Dr. Baka András köztársasági elnök legfőbb ügyész-jelöltje testvérének felelősségét sem lehetett vizsgálni, őt tanúként kellett volna kihallgatni, hogy segítse a nyomozást. Nemcsak szóban, de írásban is tiltakoztam ez ellen, ennek közokiratba foglalt nyoma van, igaz, dr. Lajtár István legfőbb ügyész helyettes engedélye kellene ahhoz, hogy bárki megtekintse.
Ismétlem, 2026. május hónapban én nem azzal az előrelátással tettem jelentést feletteseimnek, hogy ezzel 2026. szeptember 28. napján akadályozzam Dr. Baka András köztársasági elnök legfőbb ügyész-jelöltjének legfőbb ügyésszé választását. Ismét hangsúlyozom: ekkor a köztársasági elnököt dr. Sulyok Tamásnak, a legfőbb ügyészt dr. Nagy Gábor Bálintnak hívták.
A jognak a hatalmon lévőkre is vonatkoznia kell. Így jutottam el 2026. június 8-án a lemondásig és 2026. június 10. napján főügyész társaim tájékoztatásáig. Nem menekülésből mondtam le, és főleg nem azért, hogy Dr. Baka András köztársasági elnök legfőbb ügyész-jelöltjének megválasztását akadályozzam, hanem azért, mert nem volt vállalható többé számomra a helyzet. Voltam beosztott korábban is, és jelenleg is az vagyok, immár nem nyomozó ügyészségen, amelyet pedig szenvedélyesen szerettem.
Sokáig nem értettem, hogy dr. Lajtár István legfőbb ügyészi jogkört gyakorló legfőbb ügyész helyettes miért 2026. szeptember 9. napján rendelt el fegyelmi eljárás velem szemben. Ha főügyész társaim általam 2026. június 10. napján történt tájékoztatása fegyelmi vétség volt, miért nem indítottak fegyelmi eljárást velem szemben 2026. június, július vagy augusztus hónapban? Mi történt szeptember 9. napján, azaz lényegében a fegyelmi eljárás elindítására nyitva álló három hónap utolsó előtti napján? És miért vonta dr. Lajtár István legfőbb ügyész helyettes legfőbb ügyészi jogkörbe a fegyelmi eljárást, ahelyett, hogy egy főosztályvezetőt jelölt volna ki erre?
Sajnos nem tudok annál észszerűbb magyarázatot találni, minthogy dr. Lajtár István legfőbb ügyész helyettes megtudta, hogy a köztársasági elnök dr. Szathmáry Zoltánt fogja legfőbb ügyésznek jelölni, és így a fegyelmi büntetést már dr. Szathmáry Zoltán legfőbb ügyész szabhatta volna ki velem szemben, az, aki testvérének felelősségét az aranykonvoj ügyben feszegetni mertem még május hónapban. Ha ez így van, akkor nem találok szavakat erre.
A 2026. szeptember 9. napján elrendelt fegyelmi eljárásban ügyvédként meghatalmaztam Önt a védelmemmel. Hangsúlyozom, fogalmam sem volt arról, hogy Dr. Baka András köztársasági elnök döntése már megszületett a legfőbb ügyészi jelöltről. Nem azért hatalmaztam meg Önt, hogy ezáltal megakadályozzam a köztársasági elnök jelöltjének megválasztását. Ön sértetti jogi képviselőként már a választások előtt is érdekelt volt az igazság kiderítésében az aranykonvoj ügyben akkor, amikor ez még kockázattal járt. Nem hittem volna, hogy ez a választások után is kockázattal jár az Ön számára, és kétlem, hogy Ön ügyvédként tisztában volt Dr. Baka András köztársasági elnök legfőbb ügyész- jelöltje nevével, és a jelölt megválasztását megakadályozandó vállalta volna el a képviseletemet.
Azt követően, hogy Ön ügyvédként a nyilvánosság előtt is kiállt a védelmemben, a Legfőbb Ügyészség sajtóközleményben támadta Önt azzal, hogy kiállása nem méltó az ügyvédi hivatáshoz.
A jognak a hatalmon lévőkre is vonatkoznia kell. Most a hatalom, azaz a Legfőbb Ügyészség vezetése támadott nyíltan egy ügyvédet, aki a jogszabályban biztosított képviseletet látta el az érdekemben. Dr. Baka András köztársasági elnök azt ígérte, hogy védelmezni fogja az Alkotmányt, intézményeink szabadságát és minden magyar állampolgár méltóságát. Egy ügyvéd élt alkotmányban biztosított jogával, tette kötelességét, és a hatalom sajtóközleményben támadta személyét, támadások egész sorozatát szabadítva rá.
Nem tudtam arról, hogy Dr. Baka András köztársasági elnök legfőbb ügyész-jelöltje dr. Szathmáry Zoltán, nem tudtam arról, hogy a Fővárosi Nyomozó Ügyészség a jelölt testvérét kihallgatta gyanúsítottként, így azt sem, hogy ez mikor történt. Mivel én már nem a Központi Nyomozó Főügyészségen teljesítek szolgálatot, hónapok óta nincs se rálátásom, se ráhatásom az ügyre. Igen valószínűtlennek tartom azt, hogy a Fővárosi Nyomozó Ügyészség ügyészeit bárki előre tájékoztatta arról, ki lesz a köztársasági elnök legfőbb ügyész-jelöltje, és ennek tudatában idézték volna gyanúsítotti kihallgatásra a jelölt testvérét. Az ügyészség belső szabályait ismerve azt sem tartom valószínűnek, hogy a Fővárosi Nyomozó Ügyészségnek ne kellett volna előre jelentenie a Központi Nyomozó Főügyészségnek a tervezett kihallgatást, mint ahogy az is valószínűtlen, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség ne jelentette volna előre a Legfőbb Ügyészség vezetésének azt, hogy egy felsővezető testvérét idézik kihallgatásra.
Egyet tudok biztosan; azáltal, hogy dr. Baka András köztársasági elnökként az ügyészségen egy belső vizsgálat szükségességére tett utalást, azokat az ügyészeket, akik kihallgatták a legfőbb ügyész-jelölt testvérét, meg fogják rángatni, igazoló jelentések sorát kell írniuk.
Nem vitatom, hogy a köztársasági elnöknek joga van dr. Lajtár István legfőbb ügyész helyettestől tájékozódni az új legfőbb ügyész személyével kapcsolatban. Az ügyészségen elterjedt, hogy Dr. Baka András köztársasági elnök az aranykonvoj ügyben eljárt két főosztályvezető ügyészt is meghallgatta ebben a tárgyban. Hogy ez megfelel-e a valóságnak, azt csak a köztársasági elnök és az érintettek tudhatják, az információ forrása mindenesetre állítólag maga az egyik érintett főosztályvezető ügyész. Tehát ha ez igaz, a köztársasági elnök az aranykonvoj ügy három érintettjét is megkérdezte arról, ki lenne alkalmas legfőbb ügyésznek. Az is elterjedt, hogy sikerült Dr. Baka András köztársasági elnököt meggyőzniük arról, hogy ők, mint legfőbb ügyészségi felsővezetők – a sajtóhírekkel ellentétben – mindig pártatlanul és törvényesen jártak el.
Nem vitatom, hogy a köztársasági elnöknek joga van dr. Lajtár István legfőbb ügyész helyettestől tájékozódni az új legfőbb ügyész személyével kapcsolatban. Az ügyészségen elterjedt, hogy Dr. Baka András köztársasági elnök az aranykonvoj ügyben eljárt két főosztályvezető ügyészt is meghallgatta ebben a tárgyban. Hogy ez megfelel-e a valóságnak, azt csak a köztársasági elnök és az érintettek tudhatják, az információ forrása mindenesetre állítólag maga az egyik érintett főosztályvezető ügyész. Tehát ha ez igaz, a köztársasági elnök az aranykonvoj ügy három érintettjét is megkérdezte arról, ki lenne alkalmas legfőbb ügyésznek. Az is elterjedt, hogy sikerült Dr. Baka András köztársasági elnököt meggyőzniük arról, hogy ők, mint legfőbb ügyészségi felsővezetők – a sajtóhírekkel ellentétben – mindig pártatlanul és törvényesen jártak el.
Régi bírósági jogelv, hogy hallgattassék meg a másik fél is. Engem lehazugoztak, de az állításaimmal kapcsolatban a mai napig senki nem hallgatott még meg az ügyészségen, vagy másutt. Most meg fognak hallgatni egy fegyelmi eljárás keretében, azért, mert főügyész kollégáimnak jeleztem az integritási problémát. Ezzel nincs is bajom, én is a hatalom része voltam lemondásomig, és a jognak a hatalmon lévőkre is vonatkoznia kell. Állok elébe.
Budapest, 2026. szeptember 28.
Tisztelettel: dr. Fürcht Pál
