VÁLASZ ONLINE / VÁLASZ EXTRA
Szerzők: VÁLASZ ONLINE + K-MONITOR + MAGYAR ORVOSI KAMARA
2026.10.05.
A K-Monitor és a Magyar Orvosi Kamara közös kutatása szerint a hálapénz klasszikus, borítékos formája ugyan visszaszorult, ám a rendszerben továbbra is jelen vannak a különféle informális korrupciós formák és a kapcsolati tőkével való visszaélés, illetve az ellátás magánegészségügybe való terelése is súlyos kockázatot hordoz. A Válasz Extra vendége Léderer Sándor, a K-Monitor társalapító ügyvezetője és Szécsényi Nagy Balázs, a Magyar Orvosi Kamara ellenőrző bizottságának elnöke. Az adás a Magyar Orvosi Kamarával partnerségben készült.
2026. október 5., hétfő
MÉSZÁROS LŐRINC PÉNZELTE A MEGAFONT? | MAGYAR KÖZÖNY
MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2026.10.05.
Csökkenő pályán a Tisza támogatottsága? Megmenekült a teljes összeomlástól a Fidesz? Magyar Péter legnagyobb kihívója a saját személyisége? Orbán újra talált egy ellenséget? Már a Tiszának is vannak saját közvélemény-kutatói? Kim Lane Scheppele egy interjúban arról beszélt, hogy a Tisza szét fog szakadni, a kérdés csak az, hogy mikor? Mészáros Lőrinc pénzelte a Megafont? Miért titkolja az Országgyűlés Hivatala, hogyan pontozták a bizottsági tagok az NVVH vezetőjelöltjeit? Mártírokat csinálna a Fidesz a korrupt politikusaiból? Merre haladnak a dolgok az országban? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója válaszolt!
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2026.10.05.
Csökkenő pályán a Tisza támogatottsága? Megmenekült a teljes összeomlástól a Fidesz? Magyar Péter legnagyobb kihívója a saját személyisége? Orbán újra talált egy ellenséget? Már a Tiszának is vannak saját közvélemény-kutatói? Kim Lane Scheppele egy interjúban arról beszélt, hogy a Tisza szét fog szakadni, a kérdés csak az, hogy mikor? Mészáros Lőrinc pénzelte a Megafont? Miért titkolja az Országgyűlés Hivatala, hogyan pontozták a bizottsági tagok az NVVH vezetőjelöltjeit? Mártírokat csinálna a Fidesz a korrupt politikusaiból? Merre haladnak a dolgok az országban? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója válaszolt!
KIFULLADT AZ ORBÁN-FÉLE GAZDASÁGI MODELL, NEHÉZ ÖRÖKSÉG MARADT | DÁVID FERENC
KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2026.10.05.
Kifulladt az Orbán-féle gazdasági modell, és az új kormány komoly gazdasági örökséggel szembesül. De pontosan mi romlott el, miből áll ez az örökség, és milyen irányba kellene továbbindulnia a magyar gazdaságnak?
David Ferenc közgazdásszal, a VOSZ korábbi főtitkárával, egykori országgyűlési képviselővel beszélgettünk arról, hogyan működött az elmúlt 16 év gazdasági modellje, kik voltak annak kedvezményezettjei, és miért vált egyre nehezebbé a korábbi növekedési pálya fenntartása.
Szóba kerül a külföldi beruházásokra és az alacsonyabb hozzáadott értékű iparra épülő gazdaság, a munkaerőhiány, a demográfiai problémák, az uniós források szerepe, az infláció, a bérek és nyugdíjak helyzete, valamint az is, miért lenne szükség a gazdaság „extenzívből intenzív” növekedési pályára állítására.
David Ferenc szerint a következő időszak egyik legfontosabb kérdése, hogy Magyarország képes lesz-e magasabb hozzáadott értékű, tudás- és innovációalapú gazdaságot építeni. Ehhez azonban nemcsak gazdaságpolitikai fordulatra, hanem oktatási, egészségügyi, közlekedési és szociális változásokra is szükség lehet.
A beszélgetésben arról is szó esik, milyen állapotban van a magyar gazdaság, mit örökölt az új kormány, és milyen lehetőségek maradtak egy valódi gazdasági fordulatra.
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2026.10.05.
Kifulladt az Orbán-féle gazdasági modell, és az új kormány komoly gazdasági örökséggel szembesül. De pontosan mi romlott el, miből áll ez az örökség, és milyen irányba kellene továbbindulnia a magyar gazdaságnak?
David Ferenc közgazdásszal, a VOSZ korábbi főtitkárával, egykori országgyűlési képviselővel beszélgettünk arról, hogyan működött az elmúlt 16 év gazdasági modellje, kik voltak annak kedvezményezettjei, és miért vált egyre nehezebbé a korábbi növekedési pálya fenntartása.
Szóba kerül a külföldi beruházásokra és az alacsonyabb hozzáadott értékű iparra épülő gazdaság, a munkaerőhiány, a demográfiai problémák, az uniós források szerepe, az infláció, a bérek és nyugdíjak helyzete, valamint az is, miért lenne szükség a gazdaság „extenzívből intenzív” növekedési pályára állítására.
David Ferenc szerint a következő időszak egyik legfontosabb kérdése, hogy Magyarország képes lesz-e magasabb hozzáadott értékű, tudás- és innovációalapú gazdaságot építeni. Ehhez azonban nemcsak gazdaságpolitikai fordulatra, hanem oktatási, egészségügyi, közlekedési és szociális változásokra is szükség lehet.
A beszélgetésben arról is szó esik, milyen állapotban van a magyar gazdaság, mit örökölt az új kormány, és milyen lehetőségek maradtak egy valódi gazdasági fordulatra.
BEIDÉZTÉK SZIJJÁRTÓT A NEMZETBIZTONSÁGI BIZOTTSÁG ZÁRT ÜLÉSÉRE
KONTROLL + GULYÁSÁGYÚ MÉDIA
Szerző: KONTROLL + GULYÁSÁGYÚ MÉDIA
2026.10.05.
Fideszes országgyűlési képviselők gyűrűjében érkezett hétfőn kora délelőtt az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának zárt ülésére Szijjártó Péter volt külgazdasági- és külügyminiszter. A bizottság tagjai arról az anomáliáról kívánják kérdezni a Fidesz korábbi erős emberét, hogy a választások után annál a kínai óriásvállalatnál, a BYD-nál lett felsővezető, mely korábban éppen általa kijárt sokmiliárdos állami támogatásban részesült. Szijjártó a bizottsági ülés kezdete előtt úgy nyilatkozott, hogy szerinte Magyarország javára vált a BYD szegedi beruházása és a kínai gyár állami támogatása nem kiugró. Az újságírók kérdéseire nem válaszolt a volt miniszter.
A videóban látható részlet forrása: MTVA Youtube - 2023.12.22.
Szerző: KONTROLL + GULYÁSÁGYÚ MÉDIA
2026.10.05.
Fideszes országgyűlési képviselők gyűrűjében érkezett hétfőn kora délelőtt az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának zárt ülésére Szijjártó Péter volt külgazdasági- és külügyminiszter. A bizottság tagjai arról az anomáliáról kívánják kérdezni a Fidesz korábbi erős emberét, hogy a választások után annál a kínai óriásvállalatnál, a BYD-nál lett felsővezető, mely korábban éppen általa kijárt sokmiliárdos állami támogatásban részesült. Szijjártó a bizottsági ülés kezdete előtt úgy nyilatkozott, hogy szerinte Magyarország javára vált a BYD szegedi beruházása és a kínai gyár állami támogatása nem kiugró. Az újságírók kérdéseire nem válaszolt a volt miniszter.
A videóban látható részlet forrása: MTVA Youtube - 2023.12.22.
HATVANPUSZTÁRÓL MESÉLT AZ ÉPÍTÉSZE, DE VALAMI NEM STIMMEL AZ ÉVSZÁMOKKAL
TELEX
Szerző: VORÁK ANITA
2026.10.05.
„Elpukkant egy újabb lufi” – ezzel ajánlotta Orbán Viktor a követőinek vasárnap azt az interjút, amit a Demokrata készített Taraczky Dániellel, Hatvanpuszta építészével. Orbán szerint azoknak kell elolvasniuk az interjút, akik „tudni akarják a valóságot” az apja nevén lévő birtokról.
Az interjúból azonban kevés konkrétum derül ki a birtokról, és amit elmond Taraczky, az részben ellentmond az eddig ismert történetnek. Az építész elmesélte, hogy onnan ismeri Orbán Viktort, hogy a gyerekeik egy óvodába és egy iskolába jártak. Ő már akkor is ismert szakember volt, Orbán Győző pedig pont építészt keresett. Azt mondta, mindez 2009-ben történt. „Az még békeidő volt, az akkori kormányváltás előtt jártunk” – mondta.
Ezt az évszámot később többször is megismétli az interjúban. Úgy emlékszik, hogy az építkezést már a kezdetektől „felhajtás” övezte Orbán Győző miatt, majd „már a Fidesz első újraválasztása, a 2014-es választások előtt megjelentek cikkek az építkezésről”, aztán „a 2018-as választások előtt már jelentősebb téma volt, a 2020-as évek elejétől kezdve pedig óriási publicitást kapott, amikor Hadházy képviselő úr átvette a sztorit”.
Ezek az évszámok nemcsak azért furcsák, mert a Fidesz első újraválasztása nem 2014-ben, hanem 2010-ben volt, hanem azért is, mert 2009-ben, amikor Taraczkyt állítása szerint megbízták a tervezéssel, a tulajdoni lap szerint még nem Orbán Győző volt a birtok tulajdonosa. A birtok 2006 és 2011 között a CIB Ingatlanlízing Zrt. tulajdona volt, csak 2011 nyarán vette meg tőlük az Orbán Győző cége, a CzG Ingatlanforgalmazó Kft.
Abban az időben még csak Ferenczi Krisztina oknyomozó újságíró figyelmét keltette fel a birtok. Ő írta meg a Narancsbőr című könyvében, hogy miután Orbán Győző megvette a 13 hektáros majorságot, Mészáros Lőrinc cége vette tőle bérbe, amely tíz évre előre kifizette az összesen 155 millió forintos bérleti díjat. Mészáros Lőrinc akkoriban azt mondta, hogy a környező földek műveléséhez szükséges gépeket tartja a majorságban.
A szélesebb nyilvánosság csak 2016-ban szerzett tudomást Hatvanpusztáról, amire, akaratlanul, Orbán Viktor maga hívta fel a figyelmet. Az állatvédelem apropóján posztolt közös képet Nárcisz kutyájával. A kutya vezette el az újságírókat a hatvanpusztai majorsághoz. Az omladozó épületeket akkor még rozsdás kerítésdrótra aggatott, kopott figyelmeztető tábla és egy kamera védte a kíváncsiskodóktól.
A nagyszabású építkezés aztán kezdődött csak el, hogy Orbán Győző 2019-ben a saját nevére vette a birtokot. Akkortól készített légifelvételeket az építkezésről Hadházy Ákos is. A HVG később megszerezte az építkezés terveit, amik közül a legkorábbiak 2019-ben készültek.
Taraczky az évszámokon kívül kevés konkrétumot tartalmazó interjúban azt mondta, arra kapott megbízást, hogy építsen fel egy olyan gazdaságot, ami száz embernek biztosít zöldséget és gyümölcsöt, „a szűkebb családnak lakást és a nagyobb családi összejöveteleknek elég helyet”. Ennek megfelelően az egyik épületben feldolgozóüzemet alakítottak ki hűtőkamrával, a másik épületben pedig vendégházat.
Taraczkyt a hatvanpusztai építkezés miatt a Magyar Építész Kamara etikai és fegyelmi bizottsága elmarasztalta és egy évre eltiltotta. A kamaránál Hadházy Ákos tett panaszt, mivel a légifotók és az építkezésről kikerült képek alapján egyértelműnek látta, hogy teljesen elbontották a József nádor által épített, műemléki védettségű egykori majorsági épületeket. Taraczky az interjúban úgy beszél, mintha a felújítás során az épületeket eredeti állapotban állították volna helyre. „Az érdeklődés fókuszában lévő épületek is, mint a juhakol, amelyért most a kamara is eljárást folytat ellenem, egy centivel nem lettek nagyobbak vagy másmilyenek, mint amit valamikor Pollack lefektetett” – mondta.
Hogy pontosan mi épült, és hogyan változott a terület az évek alatt, ebben a cikkünkben megnézheti.
Szerző: VORÁK ANITA
2026.10.05.
Az interjúból azonban kevés konkrétum derül ki a birtokról, és amit elmond Taraczky, az részben ellentmond az eddig ismert történetnek. Az építész elmesélte, hogy onnan ismeri Orbán Viktort, hogy a gyerekeik egy óvodába és egy iskolába jártak. Ő már akkor is ismert szakember volt, Orbán Győző pedig pont építészt keresett. Azt mondta, mindez 2009-ben történt. „Az még békeidő volt, az akkori kormányváltás előtt jártunk” – mondta.
Ezt az évszámot később többször is megismétli az interjúban. Úgy emlékszik, hogy az építkezést már a kezdetektől „felhajtás” övezte Orbán Győző miatt, majd „már a Fidesz első újraválasztása, a 2014-es választások előtt megjelentek cikkek az építkezésről”, aztán „a 2018-as választások előtt már jelentősebb téma volt, a 2020-as évek elejétől kezdve pedig óriási publicitást kapott, amikor Hadházy képviselő úr átvette a sztorit”.
Ezek az évszámok nemcsak azért furcsák, mert a Fidesz első újraválasztása nem 2014-ben, hanem 2010-ben volt, hanem azért is, mert 2009-ben, amikor Taraczkyt állítása szerint megbízták a tervezéssel, a tulajdoni lap szerint még nem Orbán Győző volt a birtok tulajdonosa. A birtok 2006 és 2011 között a CIB Ingatlanlízing Zrt. tulajdona volt, csak 2011 nyarán vette meg tőlük az Orbán Győző cége, a CzG Ingatlanforgalmazó Kft.
Abban az időben még csak Ferenczi Krisztina oknyomozó újságíró figyelmét keltette fel a birtok. Ő írta meg a Narancsbőr című könyvében, hogy miután Orbán Győző megvette a 13 hektáros majorságot, Mészáros Lőrinc cége vette tőle bérbe, amely tíz évre előre kifizette az összesen 155 millió forintos bérleti díjat. Mészáros Lőrinc akkoriban azt mondta, hogy a környező földek műveléséhez szükséges gépeket tartja a majorságban.
A szélesebb nyilvánosság csak 2016-ban szerzett tudomást Hatvanpusztáról, amire, akaratlanul, Orbán Viktor maga hívta fel a figyelmet. Az állatvédelem apropóján posztolt közös képet Nárcisz kutyájával. A kutya vezette el az újságírókat a hatvanpusztai majorsághoz. Az omladozó épületeket akkor még rozsdás kerítésdrótra aggatott, kopott figyelmeztető tábla és egy kamera védte a kíváncsiskodóktól.
A nagyszabású építkezés aztán kezdődött csak el, hogy Orbán Győző 2019-ben a saját nevére vette a birtokot. Akkortól készített légifelvételeket az építkezésről Hadházy Ákos is. A HVG később megszerezte az építkezés terveit, amik közül a legkorábbiak 2019-ben készültek.
Taraczky az évszámokon kívül kevés konkrétumot tartalmazó interjúban azt mondta, arra kapott megbízást, hogy építsen fel egy olyan gazdaságot, ami száz embernek biztosít zöldséget és gyümölcsöt, „a szűkebb családnak lakást és a nagyobb családi összejöveteleknek elég helyet”. Ennek megfelelően az egyik épületben feldolgozóüzemet alakítottak ki hűtőkamrával, a másik épületben pedig vendégházat.
Taraczkyt a hatvanpusztai építkezés miatt a Magyar Építész Kamara etikai és fegyelmi bizottsága elmarasztalta és egy évre eltiltotta. A kamaránál Hadházy Ákos tett panaszt, mivel a légifotók és az építkezésről kikerült képek alapján egyértelműnek látta, hogy teljesen elbontották a József nádor által épített, műemléki védettségű egykori majorsági épületeket. Taraczky az interjúban úgy beszél, mintha a felújítás során az épületeket eredeti állapotban állították volna helyre. „Az érdeklődés fókuszában lévő épületek is, mint a juhakol, amelyért most a kamara is eljárást folytat ellenem, egy centivel nem lettek nagyobbak vagy másmilyenek, mint amit valamikor Pollack lefektetett” – mondta.
Hogy pontosan mi épült, és hogyan változott a terület az évek alatt, ebben a cikkünkben megnézheti.
ORBÁN: HANKÓ ÉRDEME ÉPPEN AZ VOLT, HOGY A KORMÁNY „SZELLEMI TARTALMÁHOZ” IGAZÍTOTTA, KIT TÁMOGAT
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.10.04.
Orbán Viktor a jelek szerint meg akarta védeni Hankó Balázst, és közben sikerült elmondania mindazt, amit Hankó a saját védekezésében tagad. Hankó szerint az NKA támogatásainak odaítélésénél „sosem volt szempont”, hogy valaki fideszes-e, a Fideszhez kötődik-e vagy sem. Orbán ellenben büszkén arról beszél, hogy korábbi kultuszminiszterei még „a békesség érdekében” adtak pénzt az „újkommunisták-liberálisoknak”, Hankó viszont végre felismerte: a kormánynak „van egy programja, van egy szellemi tartalma”, ezért azt támogatja, ami ebbe az irányba esik; ami pedig „aberráció”, „hazafiatlan”, LMBTQ vagy „mi az anyám kínja”, annak nem ad. Majd levonta a következtetést: „Ezért van Hankó a börtönben.”
Két állítás áll tehát egymással szemben. Hankó: a politikai kötődés nem volt szempont. Orbán: Hankó érdeme éppen az volt, hogy a kormány „szellemi tartalmához” igazította, kit támogat. Nem kell jogásznak lenni ahhoz, hogy észrevegyük: ez a két történet egyszerre igen nehezen tartható. Ha Hankó mond igazat, Orbán hamisan írja le saját kormányának kultúrpolitikáját. Ha Orbán mond igazat, Hankó védekezésének egyik lényegi állítása válik hazugsággá. Ennél különösebb védőbeszédet ritkán hallani: a védő lelkesedésében maga mondja el azt, aminek a létezését a védelem cáfolni igyekszik. Hát, Hankó Balázs, védje meg magát az Orbán Viktor!
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.10.04.
Két állítás áll tehát egymással szemben. Hankó: a politikai kötődés nem volt szempont. Orbán: Hankó érdeme éppen az volt, hogy a kormány „szellemi tartalmához” igazította, kit támogat. Nem kell jogásznak lenni ahhoz, hogy észrevegyük: ez a két történet egyszerre igen nehezen tartható. Ha Hankó mond igazat, Orbán hamisan írja le saját kormányának kultúrpolitikáját. Ha Orbán mond igazat, Hankó védekezésének egyik lényegi állítása válik hazugsággá. Ennél különösebb védőbeszédet ritkán hallani: a védő lelkesedésében maga mondja el azt, aminek a létezését a védelem cáfolni igyekszik. Hát, Hankó Balázs, védje meg magát az Orbán Viktor!
Ennél súlyosabb azonban az az orbáni nyelvezet, amelyen mindez megszólal: „Pesti liberális.”
Micsoda pontos földrajzi fogalom. Vajon hol húzódik a határa? A Nagykörútnál? A Hungária körútnál? Aki átköltözik Budára, veszít valamennyit a liberalizmusából? Egy szombathelyi liberális kulturálisan kevésbé gyanús? Vagy a magyarság valami különös földrajzi gradiens szerint erősödik, ahogy távolodunk Pesttől? A Cinege utcában – Orbán budai házánál – az ember talán már rendes nemzeti magyarnak számít; Felcsúton, közvetlenül a Pancho Aréna szomszédságában már ősmagyarrá nemesedik; Hatvanpuszta táján pedig elérkezünk a mélymagyarság Mariana-árkához, ahol a nemzeti karakter immár geológiai nyomás alatt képződik.
Micsoda pontos földrajzi fogalom. Vajon hol húzódik a határa? A Nagykörútnál? A Hungária körútnál? Aki átköltözik Budára, veszít valamennyit a liberalizmusából? Egy szombathelyi liberális kulturálisan kevésbé gyanús? Vagy a magyarság valami különös földrajzi gradiens szerint erősödik, ahogy távolodunk Pesttől? A Cinege utcában – Orbán budai házánál – az ember talán már rendes nemzeti magyarnak számít; Felcsúton, közvetlenül a Pancho Aréna szomszédságában már ősmagyarrá nemesedik; Hatvanpuszta táján pedig elérkezünk a mélymagyarság Mariana-árkához, ahol a nemzeti karakter immár geológiai nyomás alatt képződik.
Persze éppen ettől válik érdekes kérdéssé: ha a „pesti” egyszerűen lakóhelyet jelöl, miért kell egyáltalán a „liberális” elé? Nyilvánvalóan azért, mert itt nem térképészeti adatként működik. A „pesti liberális” kulturális figura. Városi. Urbánus. Értelmiségi. Kozmopolita. Kissé idegen. Valahogy mindig nem eléggé „közülünk való”.
A magyar politikai nyelv túlságosan jól ismeri ezt a figurát ahhoz, hogy a szókapcsolatot ártatlan helymegjelölésnek lehessen tekinteni. A „pesti”, az „urbánus”, a „kozmopolita”, a „nemzetietlen” értelmiségi alakja a 20. században sokszor olyan jelentésrétegeket hordozott, amelyeket a beszélőnek nem kellett külön kimondania. Bizonyos szavak és fordulatok nem tegnap születtek.
A politikai kód ereje éppen ebben áll. Nem mond ki mindent. Nem kell. A hallgató végzi el a maradék munkát. Elég a „pesti”, mellé a „liberális”, aztán néhány mondattal később a „hazafiatlan” és az „aberráció”, és máris létrejön egy teljes karakterológia. Az egyik oldalon ott áll az egészséges, nemzeti, keresztény, megfelelő „szellemi tartalom”; a másikon a pesti, liberális, hazafiatlan, aberrált.
És itt valóban meg kell állni.
Mert az „aberráció” nem egyszerűen sértés, de nem is esztétikai kategória. Egy könyv lehet rossz, egy előadás dilettáns, egy film unalmas, egy kép giccses. Ezekről lehet vitatkozni. Az „aberrált” azonban egészen mást mond. Rendellenest. Eltévelyedettet. Valamit, ami kiesett a normalitásból.
Amikor a politikai hatalom kulturális jelenségeket kezd „aberrációnak” nevezni, már nem ízlésről beszél. Normalitást állapít meg.
És az európai 20. század kultúrtörténete pontosan tudja, milyen veszélyes pillanat az, amikor a hatalom a neki nem tetsző művészetet már nem rossznak, hanem betegnek, romlottnak, degeneráltnak, elfajzottnak nevezi.
Entartete Kunst.
A náci kultúrpolitika az „elfajzott művészet” kategóriájával választotta el az elfogadhatónak tekintett „német” művészetet attól, amit betegesnek, erkölcstelennek, rombolónak, „kulturális bolsevizmusnak” minősített. 1937-ben Münchenben külön kiállítást rendeztek az így megbélyegzett modern művészetből; több ezer művet koboztak el, és a rendszer a modern művészetet zsidó és kommunista befolyással is összekapcsolta.
Nem, az „aberráció” nem az Entartete Kunst fordítása. És nem, a két történelmi helyzet nem azonos. Éppen ezért nem is kell azonosítani őket. Elég észrevenni a nyelvi rokonságot: a politikai hatalom kijelöli, mi az egészséges, helyes, nemzeti kultúra, és vele szemben rendellenességként nevezi meg azt, ami nem illik az általa kívánatosnak tartott világba.
Az „aberráció” ezért sokkal veszedelmesebb szó, mint első hallásra tűnik. Megszünteti a vitát. A rossz művészetről lehet vitatkozni. A „rendellenességet” már nem vitatják. Azt korrigálják, kiszorítják, izolálják, támogatását megvonják. Leradírozzák.
És Orbán el is jut a pénzig.
A kormánynak „van egy programja, van egy szellemi tartalma”, tehát azt támogatja, ami ebbe az irányba esik.
Ez első hallásra akár ártalmatlan mondatnak is tűnhet. Minden kormánynak van programja. Minden pártnak van világnézete. A Fidesznek lehet kulturális ízlése. Orbán Viktornak is lehet. Hankó Balázsnak is. Szerethetnek bizonyos írókat, utálhatnak másokat, járhatnak operettbe,
Nagy Feróra vagy stadionba.
Csakhogy a pártízlés nem államízlés.
A Fidesz esztétikai preferenciája nem válik nemzeti kulturális normává attól, hogy a Fidesz kormányoz. Orbán kulturális rokonszenvei nem lesznek szakmai kritériumok attól, hogy a költségvetés fölött politikai hatalma van. Egy miniszter ízlése pedig nem válik objektív esztétikai mércévé pusztán attól, hogy közpénzt oszt.
Az NKA Nemzeti Kulturális Alap. Nem Fidesz Kulturális Alap.
Ha pedig valóban az a mérce, hogy ami a kormány „szellemi tartalma” szerint megfelelő, az pénzt kap, ami „hazafiatlan”, „aberráció”, LMBTQ vagy egyébként politikailag nem kívánatos, az nem, akkor ezt fölösleges szépíteni. Ez pártízlés közpénzből.
Ha pedig valóban az a mérce, hogy ami a kormány „szellemi tartalma” szerint megfelelő, az pénzt kap, ami „hazafiatlan”, „aberráció”, LMBTQ vagy egyébként politikailag nem kívánatos, az nem, akkor ezt fölösleges szépíteni. Ez pártízlés közpénzből.
Különösen árulkodó ehhez Orbán mondata arról, hogy korábbi kultuszminiszterei még „a békesség érdekében” adtak pénzt az „újkommunisták-liberálisoknak”.
Micsoda kegyúri mondat.
Vagyis a liberális alkotó nem azért kaphat támogatást, mert jó a pályázata, jelentős az életműve, fontos az intézménye vagy szakmailag indokolható a támogatása. Azért kap, mert a hatalom időnként, a „békesség érdekében”, nagylelkűen neki is odavet valamit.
Mintha a pénz eleve a mieinké volna. Mintha az adófizetők egyik részének befizetése közpénz volna, a másik részének befizetése pedig valamiféle történelmi tévedés. Mintha a nemzeti kultúra tulajdonjoga négyévente átszállna a választáson győztes pártra.
Mintha a pénz eleve a mieinké volna. Mintha az adófizetők egyik részének befizetése közpénz volna, a másik részének befizetése pedig valamiféle történelmi tévedés. Mintha a nemzeti kultúra tulajdonjoga négyévente átszállna a választáson győztes pártra.
Ez az igazi kulturális hűbériség. A királyi kegyből juttatott birtok modern változata: ha a kultúrád megfelelő, kapsz. Ha nem megfelelő, örülj, ha a békesség kedvéért mégis jut valami.
Az „újkommunista-liberális” külön kis nyelvi remekmű. A kommunizmus és a liberalizmus között akad néhány történeti, filozófiai és gazdaságelméleti nézetkülönbség. De a politikai sértés logikája nem különösebben igényli a fogalmi következetességet. Kommunista, liberális, pesti, LMBTQ, hazafiatlan, aberrált – csak kerüljön minden egy zsákba. A kategóriák jelentése eltűnik, az indulat marad.
Az „újkommunista-liberális” külön kis nyelvi remekmű. A kommunizmus és a liberalizmus között akad néhány történeti, filozófiai és gazdaságelméleti nézetkülönbség. De a politikai sértés logikája nem különösebben igényli a fogalmi következetességet. Kommunista, liberális, pesti, LMBTQ, hazafiatlan, aberrált – csak kerüljön minden egy zsákba. A kategóriák jelentése eltűnik, az indulat marad.
A fogalomkészlet szemétledobóvá válik. És természetesen feltámad az SZDSZ is. Orbán szerint Hankó ügye „az SZDSZ kulturális bosszúja”.
Az SZDSZ 2013-ban megszűnt. Ez azonban, úgy látszik, legfeljebb adminisztratív kellemetlenség. A politikai túlvilágon kiváló egészségnek örvend: tizenhárom évvel megszűnése után bosszút áll, kultúrharcot szervez, ügyeket mozgat és keresztény minisztereket üldöz. Kevés magyar párt mondhatja el magáról, hogy ennyivel hatékonyabb lett a megszűnése után.
A trükk azonban világos. Ha a büntetőeljárásból „kulturális bosszú” lesz, akkor többé nem kell arról beszélni, pontosan mi történt a támogatásokkal, hogyan születtek a döntések, ki befolyásolta őket, milyen jogszabályok vonatkoztak rájuk, és mit lehet mindebből bizonyítani. A dokumentumok helyére bevonul a démonológia: pesti liberális, újkommunista, LMBTQ, hazafiatlan, aberrált, SZDSZ. És amikor már minden ellenség a színpadon áll, az eredeti kérdés szinte illetlenségnek tűnik: mi történt a közpénzzel?
Még különösebb, hogy Orbán mindehhez hozzáteszi a „keresztény kormány keresztény kultuszminiszterének” képét. De mit bizonyít egy gazdasági büntetőeljárásban, hogy valaki keresztény? A keresztség nem számla. A hitvallás nem könyvvizsgálói jelentés. A credo nem mentesít a büntető törvénykönyv hatálya alól, ahogyan a vallástalanság sem tesz senkit bűnössé. A „keresztény” szó itt nem bizonyíték, hanem glória. Arra szolgál, hogy még a tények vizsgálata előtt kiossza a morális szerepeket: itt áll a keresztény miniszter, amott a liberális bosszúállók.
A végén marad a legegyszerűbb képlet: a kormány megmondja, mi a normális kultúra, és ugyanő osztja hozzá a pénzt. Ami tetszik neki: nemzeti. Ami nem: aberrált.
Orbán mindezt Hankó védelmében mondta el.
Orbán mindezt Hankó védelmében mondta el.
E ponton Hankónak valóban már csak egyetlen védekezési lehetősége maradt: megkérni Orbán Viktort, hogy hallgasson.
NYUGDÍJAS EGYETEM: ELŐADÁS A CSONTRITKULÁSRÓL ÉS AZ IDŐSKORI TÖRÉSEKRŐL
NYUGDÍJAS EGYETEM / SZÉCHENYI EGYETEM
Előadó: DR. SCHENDL ROLAND
2026.10.05.
Dr. Schendl Roland ortopéd-balesetsebésznek, gyermektraumatológusnak előadása.
Előadó: DR. SCHENDL ROLAND
2026.10.05.
Dr. Schendl Roland ortopéd-balesetsebésznek, gyermektraumatológusnak előadása.
ORBÁN ÉS ROGÁN MÉG A FIDESZ VEZETŐINEK IS HAZUDTAK
KLIKKTV / JUDITOK
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.10.04.
A JuditOK legújabb adásában Marjai Judit és vendége, Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója veszik górcső alá a legfrissebb politikai eseményeket és a közvélemény-kutatások hátterét. A beszélgetés során szó esik a kormánypárti politikusok felelősségéről, a manipulált adatokról és a közélet legújabb fordulatairól.
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.10.04.
A JuditOK legújabb adásában Marjai Judit és vendége, Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója veszik górcső alá a legfrissebb politikai eseményeket és a közvélemény-kutatások hátterét. A beszélgetés során szó esik a kormánypárti politikusok felelősségéről, a manipulált adatokról és a közélet legújabb fordulatairól.
MINTHA A FIDESZ NEM REALIZÁLTA VOLNA, HOGY ELVESZTETTÉK A HANGEREJÜK NAGY RÉSZÉT – VEZETŐ ÉLŐBEN
TELEX / VEZETŐ ÉLŐBEN PODCAST
Műsorvezető: FÁBIÁN TAMÁS
2026.10.05.
Hogyan lett a dollárbaloldalazó Deutsch Tamásból idegenvezető? Milyen a munkamániás Orbán új munkaállomása? Milyen életjeleket mutat a Fidesz a Facebookon? A Fidesz kilátásairól beszélgetünk.
ITT NÉZHETŐ MEG
Műsorvezető: FÁBIÁN TAMÁS
2026.10.05.
Hogyan lett a dollárbaloldalazó Deutsch Tamásból idegenvezető? Milyen a munkamániás Orbán új munkaállomása? Milyen életjeleket mutat a Fidesz a Facebookon? A Fidesz kilátásairól beszélgetünk.
„AZ ELNÖK TÉNYLEG AZ ORBÁNI VÉDVONAL UTOLSÓ BÁSTYÁJÁNAK GONDOLJA MAGÁT”
G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2026.10.05.
Az országgyűlési választásokat követő napokban a Gazdasági Versenyhivatal vezetői minden jel szerint komolyan fontolgatták lemondásukat, vagy legalábbis készültek arra, hogy heteken belül távozniuk kell posztjukról. Ez az állapot azonban nem tartott sokáig, már április végén elég egyértelmű volt, hogy foggal-körömmel ragaszkodni fognak pozíciójukhoz.
Rigó Csaba elnöknek és két helyettesének a maradása a G7 információi szerint az elmúlt hónapokban komoly gátja volt a szervezet hatékony működésének, mivel erős bizonytalanságot okozott az alkalmazottak körében. A korábbi cikkeinkben már bemutatott problémák mellett ez vezetett végül ahhoz, hogy múlt hét végén a GVH középvezetői nyíltan felléptek az elnökkel és helyetteseivel szemben. A versenyhivatalnál a legtöbben azt nehezményezik: a vezetés nincs tekintettel arra, hogy az általuk fenntartott bizonytalanság szétzilálja a szervezetet.
A kormányzatnak állítólag vannak elképzelései arról, hogy mit kellene kezdeni a GVH-val, történtek is lépések, de a folyamat eddig elég lassan haladt, és a végső kimenetel sem volt teljesen kiforrott. Az elmúlt napok fejleményei felgyorsíthatják az eseményeket, de a hivatalnál így is attól félnek, hogy a vezetőknek és a velük konfliktust vállaló szervezetnek még hónapokig összezárva kell működnie. A kedden bejelentett, a vezetés által elrendelt „független szervezeti átvilágításban” sem bízik mindenki: tartanak tőle, hogy a vezetők felelőségének firtatása helyett az alkalmazottak kerülnek célkeresztbe...
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2026.10.05.
Rigó Csaba elnöknek és két helyettesének a maradása a G7 információi szerint az elmúlt hónapokban komoly gátja volt a szervezet hatékony működésének, mivel erős bizonytalanságot okozott az alkalmazottak körében. A korábbi cikkeinkben már bemutatott problémák mellett ez vezetett végül ahhoz, hogy múlt hét végén a GVH középvezetői nyíltan felléptek az elnökkel és helyetteseivel szemben. A versenyhivatalnál a legtöbben azt nehezményezik: a vezetés nincs tekintettel arra, hogy az általuk fenntartott bizonytalanság szétzilálja a szervezetet.
A kormányzatnak állítólag vannak elképzelései arról, hogy mit kellene kezdeni a GVH-val, történtek is lépések, de a folyamat eddig elég lassan haladt, és a végső kimenetel sem volt teljesen kiforrott. Az elmúlt napok fejleményei felgyorsíthatják az eseményeket, de a hivatalnál így is attól félnek, hogy a vezetőknek és a velük konfliktust vállaló szervezetnek még hónapokig összezárva kell működnie. A kedden bejelentett, a vezetés által elrendelt „független szervezeti átvilágításban” sem bízik mindenki: tartanak tőle, hogy a vezetők felelőségének firtatása helyett az alkalmazottak kerülnek célkeresztbe...
OKOS, NEM BEFOLYÁSOLHATÓ, TEHÁT VESZÉLYES LEHET...
FACEBOOK / EURÓPA EXPRESSZ
Szerző: KOCSIS ÉVA
2026.10.04.
Ligeti Miklós neve lassan feledésbe merül. Fél év múlva azon gondolkodunk majd, Jóska vagy Pista a keresztneve, aztán teljesen elfelejtjük. A többi alkotmánybíró nevét sem tudjuk, Rogán első feleségének rokona kivételével.
Ligeti óriásira nőtt. A Transparency jogi igazgatójaként végzett munkája az elszámoltatás reményévé és szimbólumává tette. Saját jogon lett valaki. Neve a keresőben a legnagyobb keresésű kulcsszavak egyikévé vált. A Facebook - ha benne volt a szövegben Ligeti neve - iszonyatosan pörgette a posztot.
Szerző: KOCSIS ÉVA
2026.10.04.
Ligeti Miklós neve lassan feledésbe merül. Fél év múlva azon gondolkodunk majd, Jóska vagy Pista a keresztneve, aztán teljesen elfelejtjük. A többi alkotmánybíró nevét sem tudjuk, Rogán első feleségének rokona kivételével.
Ligeti óriásira nőtt. A Transparency jogi igazgatójaként végzett munkája az elszámoltatás reményévé és szimbólumává tette. Saját jogon lett valaki. Neve a keresőben a legnagyobb keresésű kulcsszavak egyikévé vált. A Facebook - ha benne volt a szövegben Ligeti neve - iszonyatosan pörgette a posztot.
Ennek azzal nagyjából vége is lett, hogy Ligetit alkotmánybíróvá választották. Ezt maga mondja el a Klubrádióban: "Van-e valami szabály arra, hogy mikor nyilatkozhat egy alkotmánybíró?" – kérdezte tőle a Klubrádió műsorvezetője. „Ezen én magam is gondolkodom. Igazából egy ideje elhárítom a sajtó amúgy radikálisan csökkenő számú megkereséseit.” - válaszol Ligeti Miklós.
Legyünk őszinték: Senki sem fogja kibogarászni, Ligeti milyen elmés kommentárokat fűzött az AB-nek vizsgálatra megküldött törvényekhez. A sajtó már most elvesztette az érdeklődését Ligeti Miklós iránt. Saját jogon pedig nem tájékoztathat tovább a tevékenységéről. A korrupcióellenes harcának vége. Sajnos, teszem hozzá.
Pont ez volt a célja Magyarnak. Elhallgattatni, parkolópályára tenni, beszorítani Ligetit. Mert ez történt: Ha Ligeti valaki akart maradni, el kellett fogadnia a jelölést egy olyan pozícióra, amivel a némaság fogadalma is együtt jár.
Pont ez volt a célja Magyarnak. Elhallgattatni, parkolópályára tenni, beszorítani Ligetit. Mert ez történt: Ha Ligeti valaki akart maradni, el kellett fogadnia a jelölést egy olyan pozícióra, amivel a némaság fogadalma is együtt jár.
Tehetséges szörnyeteg ez a Magyar. Hasonlít arra az Orbán nevűre.
AZBESZTET IS TALÁLTAK A WASHINGTONI MAGYAR NAGYKÖVETSÉG ÉPÜLETÉBEN, SZIJJÁRTÓÉK VÉGÜL 10 MILLIÁRD FORINTOT KÖLTÖTTEK A FELÚJÍTÁSÁRA
HVG360
Szerző: LŐRINCZ TAMÁS
2026.10.05.
Óriási összeget fordított az előző kormány az amerikai nagykövetség kialakítására – értesült a HVG. Információink szerint a műemlék épület vételára és felújítása összesen 15 milliárd forintba került. Az egyik szinten egy lakást is kialakítottak.
Kétszer annyit költöttek a washingtoni nagykövetség épületének felújítására, mint magára az ingatlan megvásárlására – tudta meg a HVG.
A Külügyminisztérium a HVG kérdésére közölte, hogy a teljes felújításra 10,3 milliárd forintot fordítottak, miközben – a Washington Business Journal cikke alapján – 16,5 millió dollárt, tehát nagyjából 5 milliárd forintot költöttek az 1800 négyzetméteres épület tulajdonjogának megszerzésére.
A Külügyminisztérium korábban – amikor még Szijjártó Péter vezette a tárcát – arról írt, hogy a követség épülete igazi városi palota: 1879-ben, viktoriánus stílusban épült, később neoklasszicista elemekkel bővítették. Valaha a telefon feltalálója, Graham Bell apósáé volt, de volt New York állam egykori kormányzójáé, Levi P. Mortoné is, aki 1889 és 1893 között az Egyesült Államok alelnöke is volt.
A felújítással kapcsolatos kiadásokat jelentősen növelte, hogy a műemlékként nyilvántartott épületben a vásárlás után azbesztet találtak, amelynek az eltávolítása 562,1 millió forintba került. A teljes rekonstrukció csaknem négy évig tartott 2018 és 2022 között, de Szijjártó Péter már 2017-ben átadta az épületet.
A magyar nagykövetség új épületét a felavatás előtt megáldotta egy katolikus pap, egy református tiszteletes és egy rabbi, Szijjártó Péter pedig arról beszélt, hogy Magyarország közös sikertörténetet akar felépíteni az Egyesült Államokkal. „Tegyük ismét naggyá az amerikai-magyar kapcsolatokat” – mondta...
Szerző: LŐRINCZ TAMÁS
2026.10.05.
Kétszer annyit költöttek a washingtoni nagykövetség épületének felújítására, mint magára az ingatlan megvásárlására – tudta meg a HVG.
A Külügyminisztérium a HVG kérdésére közölte, hogy a teljes felújításra 10,3 milliárd forintot fordítottak, miközben – a Washington Business Journal cikke alapján – 16,5 millió dollárt, tehát nagyjából 5 milliárd forintot költöttek az 1800 négyzetméteres épület tulajdonjogának megszerzésére.
A Külügyminisztérium korábban – amikor még Szijjártó Péter vezette a tárcát – arról írt, hogy a követség épülete igazi városi palota: 1879-ben, viktoriánus stílusban épült, később neoklasszicista elemekkel bővítették. Valaha a telefon feltalálója, Graham Bell apósáé volt, de volt New York állam egykori kormányzójáé, Levi P. Mortoné is, aki 1889 és 1893 között az Egyesült Államok alelnöke is volt.
A felújítással kapcsolatos kiadásokat jelentősen növelte, hogy a műemlékként nyilvántartott épületben a vásárlás után azbesztet találtak, amelynek az eltávolítása 562,1 millió forintba került. A teljes rekonstrukció csaknem négy évig tartott 2018 és 2022 között, de Szijjártó Péter már 2017-ben átadta az épületet.
A magyar nagykövetség új épületét a felavatás előtt megáldotta egy katolikus pap, egy református tiszteletes és egy rabbi, Szijjártó Péter pedig arról beszélt, hogy Magyarország közös sikertörténetet akar felépíteni az Egyesült Államokkal. „Tegyük ismét naggyá az amerikai-magyar kapcsolatokat” – mondta...
AZ ÜGYÉSZSÉG FÜGGETLENSÉGÉT EGY ÚJ ALKOTMÁNY GARANTÁLHATJA // LACZÓ ADRIENN ÉS FLECK ZOLTÁN
KONTROLL
Szerző: KONTROLL
2026.10.03.
A Civil Bázis és az Ügyvédkör nyílt levélben hívja fel a civileket, újságírókat és szakértőket arra, hogy vegyenek részt az új alkotmányozási folyamatban. Sajtótájekoztatón beszélt céljaikról többek között Horváth Lóránt, az aranykonvojban érintett ukránok ügyvédje. Mi arról kérdeztük őket, egy erős alkotmány meggátolhatja-e a pénzszállító eltéréséhez hasonló eseteket?
Szerző: KONTROLL
2026.10.03.
A Civil Bázis és az Ügyvédkör nyílt levélben hívja fel a civileket, újságírókat és szakértőket arra, hogy vegyenek részt az új alkotmányozási folyamatban. Sajtótájekoztatón beszélt céljaikról többek között Horváth Lóránt, az aranykonvojban érintett ukránok ügyvédje. Mi arról kérdeztük őket, egy erős alkotmány meggátolhatja-e a pénzszállító eltéréséhez hasonló eseteket?
SILVERANA NOÉMI: ERŐSEN TÚLSZEXUALIZÁLT EZ AZ INTERJÚ!
VÁLASZ ONLINE / INTERJÚ
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2026.10.05.
A 2020. évi XXX. törvény 33. §-ával rendelte el a Fidesz-kormány, hogy a hivatalos iratokban mindenkinek a születési nemét kell feltüntetni, s a Tisza-kormány sem állította vissza a korábbi állapotot, amikor Magyarországon is lehetőség volt a névcserére. Jogvédők most kampányt indítottak a jogszabály eltörléséért, 33 transzszexuális érintett történeteit osztva meg a nyilvánossággal. A Válasz Online inkább olyasvalaki segítségével járja körül a kérdést, aki már férfi külsővel is észrevétette magát: húsz éve a Demokrata újságírójaként, aztán a Habsburgok spanyol ágát kutató történészként, az elmúlt időszakban pedig az Ingában futó Totem Show producereként és műsorvezetőjeként, Puzsér Róbert munkatársaként. Milyen úgy új, nőies testben élni, ha az embernek nemcsak hogy felesége volt, de gyerekei is vannak? El kell-e fogadni bemondásra, ha valaki egyszer csak azt mondja, ő mostantól nő? És ha az illető azt mondja, ő bizony nembináris kecske? Mi az a halott név és pornós-e az új? Interjú...
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2026.10.05.
KIDERÜLT, HONNAN ÖMLÖTTEK MILLIÁRDOK A MEGAFONNAK – MÉSZÁROS-AKTÁK I.
DIREKT36 / TELEX
Szerzők: MARTON KAMILLA, SZOPKÓ ZITA
2026.10.05.
Hálálkodó emailt küldött 2023 februárjában egy magyar vállalatnak Kovács István, a fideszes közösségi médiás kampányokat futtató Megafon Digitális Inkubátor Központ vezetője. „A Megafon egész csapata nevében szeretném ismételten megköszönni korábbi támogatásukat” – írta Kovács, hozzátéve, örömmel vették, hogy a vállalat kifejezte szándékát a további támogatásra.
A címzett az Orbán Viktor kormányzása alatt állami megbízásoknak köszönhetően mesés vagyont felhalmozó Mészáros Lőrinc egyik cégének, a V-Híd Zrt.-nek a vezérigazgatója volt.
A vállalat nem is késlekedett sokat a Megafon további támogatásával. Egy héttel később a cég stratégiai vezérigazgató-helyettese kiadta az utasítást, hogy „kérlek utaljuk el az 500 mio támogatást a Megafonnak most!” Egy utalási bizonylat szerint az 500 millió forintot még aznap el is küldték a pénzügyesek. Pár hónappal később pedig még 400 milliót utalt a cég a Fideszt segítő kampányszervezetnek.
A Direkt36 birtokába került belső iratok szerint rutinszerűnek számított, hogy az ország leggazdagabb embereként számon tartott Mészáros érdekeltségei nagy összegeket utaltak a Megafon számára. A dokumentumokból kiderül, hogy 2022 óta a V-Híd Zrt., az R-Kord Kft., és a Kontúr Csoport Kft. építőipari cégek legalább 4,5 milliárd forinttal támogatták a Fidesz szócsöveként működő szervezetet. Ez az összeg a Megafon bevételeinek harmadát jelentette ebben az időszakban...
Szerzők: MARTON KAMILLA, SZOPKÓ ZITA
2026.10.05.
A címzett az Orbán Viktor kormányzása alatt állami megbízásoknak köszönhetően mesés vagyont felhalmozó Mészáros Lőrinc egyik cégének, a V-Híd Zrt.-nek a vezérigazgatója volt.
A vállalat nem is késlekedett sokat a Megafon további támogatásával. Egy héttel később a cég stratégiai vezérigazgató-helyettese kiadta az utasítást, hogy „kérlek utaljuk el az 500 mio támogatást a Megafonnak most!” Egy utalási bizonylat szerint az 500 millió forintot még aznap el is küldték a pénzügyesek. Pár hónappal később pedig még 400 milliót utalt a cég a Fideszt segítő kampányszervezetnek.
A Direkt36 birtokába került belső iratok szerint rutinszerűnek számított, hogy az ország leggazdagabb embereként számon tartott Mészáros érdekeltségei nagy összegeket utaltak a Megafon számára. A dokumentumokból kiderül, hogy 2022 óta a V-Híd Zrt., az R-Kord Kft., és a Kontúr Csoport Kft. építőipari cégek legalább 4,5 milliárd forinttal támogatták a Fidesz szócsöveként működő szervezetet. Ez az összeg a Megafon bevételeinek harmadát jelentette ebben az időszakban...
BUDAPESTET A SZEMÜNK LÁTTÁRA ÉPÍTIK ÁT? | GOLDA JÁNOS
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: PÁLINKÁS SZÜTS RÓBERT
2026.10.02.
Beszélgetés Gold János Ybl Miklós díjas és Kotsis István Érmes építésszel, a Magyar Művészeti Akadémia tagjával.
Műsorvezető: PÁLINKÁS SZÜTS RÓBERT
2026.10.02.
Beszélgetés Gold János Ybl Miklós díjas és Kotsis István Érmes építésszel, a Magyar Művészeti Akadémia tagjával.
SZIJJÁRTÓ ÜGYE NEM ÉRT VÉGET – A FELJELENTÉS SORSÁRÓL BESZÉLT SUHA GYÖRGY
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.10.03.
Suha György volt diplomata a Klikk TV Mélyvíz című műsorában elemezte a magyar-orosz kapcsolatok látványos fordulatát. Magyarország tíz orosz diplomatát utasított ki, Moszkva pedig válaszlépést tett. Mit jelent mindez a két ország viszonyában, és mekkora pozíciót veszített Oroszország Magyarországon a kormányváltással? A beszélgetésben szóba kerül Szijjártó Péter korábbi orosz kapcsolatrendszere és az a kémkedés ügyében tett feljelentés is, amelyről Suha György szerint a feljelentő még nem kapott érdemi visszajelzést az ügyészségtől.
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.10.03.
Suha György volt diplomata a Klikk TV Mélyvíz című műsorában elemezte a magyar-orosz kapcsolatok látványos fordulatát. Magyarország tíz orosz diplomatát utasított ki, Moszkva pedig válaszlépést tett. Mit jelent mindez a két ország viszonyában, és mekkora pozíciót veszített Oroszország Magyarországon a kormányváltással? A beszélgetésben szóba kerül Szijjártó Péter korábbi orosz kapcsolatrendszere és az a kémkedés ügyében tett feljelentés is, amelyről Suha György szerint a feljelentő még nem kapott érdemi visszajelzést az ügyészségtől.
KASSAI LAJOS: „ÖNBIZALOMHIÁNY ÉS MESSIÁSVÁRÁS MÉRGEZI AZ ORSZÁGOT” | MAGYAR KÖZÖNY
MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2026.10.04.
A Magyar Közöny Podcastnak adott interjújában Kassai Lajos az országjárása során szerzett tapasztalataira építve értékeli a magyar néplelket, kiemelve a krónikus önbizalomhiányt, a dicséret hiányát és a passzív „messiásvárást”. Az állandó megosztottság és a romboló viták helyett konszenzuskeresésre, valamint a japán Kaizen-filozófiához hasonlóan kitartó, apró lépésekkel történő fejlődésre lenne szükségünk? Lehet egy ideológiáktól és politikától függetlenül is létrehozható nemzetközileg működőképes közösséget építenünk? Mi gátolja az ország égető problémáinak a megoldását? Tényleg kiváló hazai szakembereink vannak a vízgazdálkodás és a klímaváltozás kérdésköreinek a megoldására? A valódi változás gátja a társadalmi összefogás hiánya? A népességfogyás ellensúlyozására a mennyiség helyett a minőségi emberi fejlődése a válasz? A kiemelt pedagógusképzés és a legfiatalabb korosztályok alapos, magas színvonalú nevelése a jövőnk kulcsa? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Kassai Lajos lovasíjász-világbajnok válaszolt.
00:00 – Bevezető és Intro. Tapasztalatok az országjárásról és a magyar néplélek
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2026.10.04.
A Magyar Közöny Podcastnak adott interjújában Kassai Lajos az országjárása során szerzett tapasztalataira építve értékeli a magyar néplelket, kiemelve a krónikus önbizalomhiányt, a dicséret hiányát és a passzív „messiásvárást”. Az állandó megosztottság és a romboló viták helyett konszenzuskeresésre, valamint a japán Kaizen-filozófiához hasonlóan kitartó, apró lépésekkel történő fejlődésre lenne szükségünk? Lehet egy ideológiáktól és politikától függetlenül is létrehozható nemzetközileg működőképes közösséget építenünk? Mi gátolja az ország égető problémáinak a megoldását? Tényleg kiváló hazai szakembereink vannak a vízgazdálkodás és a klímaváltozás kérdésköreinek a megoldására? A valódi változás gátja a társadalmi összefogás hiánya? A népességfogyás ellensúlyozására a mennyiség helyett a minőségi emberi fejlődése a válasz? A kiemelt pedagógusképzés és a legfiatalabb korosztályok alapos, magas színvonalú nevelése a jövőnk kulcsa? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Kassai Lajos lovasíjász-világbajnok válaszolt.
00:00 – Bevezető és Intro. Tapasztalatok az országjárásról és a magyar néplélek
06:00 – Önbizalomhiány és a dicséret kultúrájának hiánya
12:00 – Miért rombol a folyamatos politikai vita és a messiásvárás?
18:00 – A lovasíjász iskola: hogyan építsünk nemzetközi közösséget ideológiák nélkül?
24:00 – A Kaizen-filozófia ereje és a mindennapi munka fontossága
30:00 – Vízgazdálkodás és aszály: miért nem hallgatunk a szakemberekre?
36:00 – Társadalmi összefogás és a valódi párbeszéd esélyei
42:00 – Oktatás és pedagógusképzés: hol kezdődik a valódi nevelés?
48:00 – Demográfiai kihívások és a minőségi emberi fejlődés útja
54:00 – Hogyan találhatja meg Magyarország a saját útját a jövőben?
HANKÓ ÉS SESZTÁK BÖRTÖNBEN: MIÉRT ENGEDTE EL ŐKET ORBÁN?
KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.10.03.
A műsorban Lendvai Ildikó és Lattmann Tamás elemzik a volt miniszterek, Hankó Balázs és Seszták Miklós őrizetbe vételének jogi, valamint politikai hátterét. Külön kitérnek arra, hogy a hatalom és Orbán Viktor miért kezeli teljesen eltérően a két ügyet, és milyen szerepet játszhat a hatóságok, illetve az új vagyonvédelmi hivatal működése a felderítésben.
00:00 – Bevezető: Hankó Balázs és Seszták Miklós őrizetbe vétele
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.10.03.
A műsorban Lendvai Ildikó és Lattmann Tamás elemzik a volt miniszterek, Hankó Balázs és Seszták Miklós őrizetbe vételének jogi, valamint politikai hátterét. Külön kitérnek arra, hogy a hatalom és Orbán Viktor miért kezeli teljesen eltérően a két ügyet, és milyen szerepet játszhat a hatóságok, illetve az új vagyonvédelmi hivatal működése a felderítésben.
00:00 – Bevezető: Hankó Balázs és Seszták Miklós őrizetbe vétele
00:45 – Hankó Balázs beidézése és a helyszíni jelenet felidézése
01:10 – Lattmann Tamás jogi értékelése az eljárás megindításáról és az előzetes
letartóztatásról
03:07 – Lendvai Ildikó: a Hankó- és a Seszták-ügy eltérő politikai kezelése
07:28 – Orbán Viktor reakciója és a szolidaritás kérdése
08:26 – Pártérdek vs. egyéni korrupció: miért veszélyesebb a Hankó-ügy a rendszerre?
12:00 – Reakciók és politikai kommunikáció (Rogán Antal nyilatkozata)
14:11 – A vagyonvédelmi hivatal (MVVH) szerepe és a felderített ügyek háttere
18:20 – A jogászi felelősség, a bizonyíthatóság határai és zárszó
SZIJJÁRTÓ MA MEGKAPJA A 70 MILLIÁRDOS KÉRDÉST, ORBÁN CÁFOLHATTA HANKÓT – NEWSCAST
HVG / NEWSCAST
Műsorvezető: KACSKOVICS MIHÁLY BÉLA
2026.10.05.
Kivégezhetik a kishíján katasztrófát okozó Flydubai-pilótát, folytatódnak a francia diáktüntetések, Orbán Viktor országot jár. Ez a Newscast, a HVG hétköznap reggelente jelentkező hírpodcastja.
Műsorvezető: KACSKOVICS MIHÁLY BÉLA
2026.10.05.
Kivégezhetik a kishíján katasztrófát okozó Flydubai-pilótát, folytatódnak a francia diáktüntetések, Orbán Viktor országot jár. Ez a Newscast, a HVG hétköznap reggelente jelentkező hírpodcastja.