A köztársasági elnök a Sándor-palotában tart rendkívüli sajtótájékoztatót. Baka András köztársasági elnök első jelöltje, Szathmáry Zoltán nem kapta meg a parlament támogatását. A jelölés azért vált vitatottá, mert Szathmáry testvérének neve felmerült az aranykonvojügyben. Baka elismerte, hogy tudott a hozzátartozó érintettségéről, de azt mondta, a rendelkezésére álló információk alapján másként ítélte meg az ügyet, mint a nyilvánosság.
Nem engedheti meg a kormány, hogy nem fizeti meg a top értelmiséget – mondja Darázs Lénárd, az ELTE rektora a Szinten túl Krug Emíliával podcastban, melyben beszél arról, hogy a NER hogyan próbálta ellehetetleníteni az egyetemet, milyen méltatlan körülmények között, és alacsony bérért kell dolgozniuk a Kekvák által fenntartott felsőoktatási intézményekhez képest. Név szerint említi azokat a kormányzati szereplőket, akik próbáltak nyomást gyakorolni rájuk, egyebek mellett azért, mert mindenfajta modellváltásnak ellenálltak és az oktatóik rendszerkritikus megszólalásokat tettek. Szerinte az ELTE tüske volt a kormány szemében, de ő most is úgy fogalmaz: „nem lehet mindig becsicskulni”. Kitér arra is, ő mit tekintene igazi rendszerváltásnak, miért puskaporos a hangulat még mindig az ELTE-n, és mit várnak, mint a hazai felsőoktatás legnagyobb szereplője, a Tisza kormánytól. Elmondja azt is, hogy a Nobel-díjas Krausz Ferenc-féle modellt – a külföldön dolgozó egyetemi oktatók Magyarországra hívását - miért tartja parasztvakításnak.
Szinten túl Krug Emíliával hetente a YouTube-on. Ha megteheti, támogassa a műsor készítőit a szintentul.hu oldalon. Iratkozzon fel a hírlevélre: https://szintentul.hu/hirlevel
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA Szerző: GYŐRFI TAMÁS 2026.10.09.
A NER talán elsősorban a minden képzeletet felülmúló korrupció miatt bukott meg. A korrupció nemcsak töméntelen pénzt vitt el, amit kórházakra, iskolákra vagy éppenséggel a klímaváltozás elleni védekezésre lehetett volna fordítani, hanem mélyen sértette az emberek elemi igazságérzetét is. A teljesítmény nélküli meggazdagodás és a mesés vagyonokkal kérkedő életmód indokolt erkölcsi felháborodást váltott ki a választókból. Ez a megsérült igazságérzet értelmezhető a jogállamiság nyelvén is. A jogállamiság egyik alapvető eleme ugyanis a törvény előtti egyenlőség. A NER elitjének törvények felett álló státusa ezt az elvet sértette meg eklatáns módon. A rendszer biztosította a politikai elit büntethetetlenségét. Éppen ezért a lakosság nagy többségének az elszámoltatás iránti igénye jogos és érthető.
Az elszámoltatásnak három világosan beazonosítható célja van. Az első a múlt felé tekintő jogállami és erkölcsi cél: érvényesíteni a jogszabályokat azokkal szemben, akik megsértették ezeket, és ezzel reparálni a társadalom megsértett igazságérzetét. A második egy jövőorientált politikai cél: az elszámoltatás azt üzeni a jövő politikusainak, hogy bármennyire sebezhetetlennek érzik is magukat az adott pillanatban, nem lehetnek biztosak abban, hogy ez a sebezhetetlenség örökké tart. A harmadik pedig egy pragmatikus gazdasági cél: az elszámoltatás szorosan kapcsolódik az állampolgárok közösségét megillető vagyon visszaszerzéséhez. Cikkem fő állítása az, hogy az elszámoltatás fontos egy további, negyedik szempontból is. Az eljárás eredményétől függetlenül fontos, hogy a NER elitje olyan diszkurzív pozícióba kerüljön, amely teljességgel idegen volt eddig számukra. Amellett fogok érvelni, hogy egy jogállamban a jogi eljárásoknak van egy sajátos diszkurzív ereje, és a számonkérés aktusa ebben a diszkurzív keretben önmagában is erkölcsi jelentőséggel bír. Ahhoz, hogy megindokoljam állításomat, jelentős kitérőt kell tennem, és fel kell idéznem, milyen is volt a politikai nyilvánosság szerkezete a NER-ben.
A NER-elit hatalmát nemcsak a családjaik által összeharácsolt vagyon nagysága mutatja, hanem az a diszkurzív pozíció is, amit a közéleti diskurzusban betöltöttek. Ennek a diszkurzív pozíciónak a vizsgálatát négy kérdés köré szervezem: 1) Ki diszponál a közéleti vitákhoz szükséges információk fölött? 2) Ki határozza meg azokat a szabályokat, amelyek eldöntik, hogy ki és mikor kap szót, vagy éppen köteles beszélni? 3) A politológusok unalomig ismételt kifejezését használva ki „keretezi” a politikai közbeszéd kérdéseit? 4) Milyen igazságkritériumokat alkalmaznak és bizonyítási elveket követnek a politikai diskurzus egyes szereplői? Vizsgáljuk meg röviden egyenként valamennyi kérdést...
Már a jövő héten eldől a HUN-REN állami kutatóhálózat sorsa – mondta a Kontrollnak Tanács Zoltán. A tudományos és technológiai miniszter részletesen beszámolt a tárcájánál kezdeményezett vizsgálatokról és feljelentésekről, így szóba kerültek többek közt a Gondosóra-program, a Kréta és az elektronikus ingatlannyilvántartási rendszernél tapasztalt túlárazások, és véleményt mondott a HUNOR űrkutatási programról is. Tanács Zoltán az interjú során ezek mellett beszámolt a mesterséges intelligenciával kapcsolatos uniós AI Gigafactories program részleteiről is.
A kormány vizsgálati jelentést készített a bicskei gyermekotthonban 2005 és 2025 között történt jogsértésekről. A vizsgálatokból kiderült, hogy az ügyben tűnhettek el iratok, valamint több embernek kellett volna a vádlottak padjára kerülnie, mint ahányan ténylegesen ott voltak. De a sebek feltépésén és a felelősök megnevezésén túl mit lehet tanulni a bicskei esetből?Hogyan alakítaná át a kormány a gyerekvédelmi rendszer működését. Erről beszélgettünk Gyurkó Szilviával, gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárral.
Ha vasárnap akkor Gazdasági bejárat. Új adással jelentkezik a HVG gazdasági hírösszefoglaló műsora. A kormány a héten fontos adózási kérdésekben döntött, megvannak a részletek a milliárdosok vagyonadójáról, és a kata adózás kibővítéséről is. Pitner Gábor vendége Szipszer Tamás, a Taxcorp Hungary adózási szakértője, aki minden részletet ismertetett a változásokkal kapcsolatban.
Mészáros Lőrinc V-Híd Zrt. nevű építőipari cégének gazdasági vezérigazgató-helyettese 2025 májusában sürgetve jelezte a kollégáinak, hogy levelet kaptak az előző miniszterelnök apjának, Orbán Győzőnek a bányászati cégétől. A levél egy 766,5 millió forintos számla kifizetését kérte.
„Kérlek utaljátok el. Köszi” – hagyta jóvá a vezetőség. Az összeget még aznap el is utalták.
A pénzt a Dolomit Kft. az M1-es autópálya bővítéséhez vásárolt 86 ezer tonna zúzottkő eladásáért és tárolásáért kapta.
Három hónap múlva Orbán Viktor apjának cége ismét számlákat küldött a V-Hídnak. Ezeknek a teljes összege meghaladta az 1,3 milliárd forintot. A számlák – egy 36 milliós tétel kivételével – mind az autópálya bővítéséhez szállított anyag árait tartalmazták.
Arról már korábban írt a 444, hogy az M1-es autópálya bővítésére is Orbán Viktor korábbi miniszterelnök apjának bányájából vitték a teherautók a követ. Most azonban a Direkt36 által megszerzett iratokból számos új részlet kiderült ezekről a beszállítói megbízásokról. A V-Híd belső működéséről szóló dokumentumok alapján a Dolomit Kft. legalább 2,3 milliárd forint bevételre tett szert pusztán az M1 autópálya bővítésében való részvételével.
A birtokunkba került dokumentumokból azonban kiderül, hogy még sok más ilyen – köztük eddig nem ismert – V-Hídtól kapott megbízása volt Orbán apjának...
KLIKKTV / MÉLYVÍZ Műsorvezető: NÉMETH PÉTER 2026.10.10.
Veres János volt pénzügyminiszter a Klikk TV Mélyvíz című műsorában figyelmeztetett: az új vagyonadó sokkal több embert érinthet, mint azt bárki gondolná. Szerinte nemcsak a NER milliárdosai, hanem akár középosztálybeli családok is átléphetik az egymilliárd forintos értékhatárt. Miért jelenthet problémát az ingatlanok és cégek értékelése? Milyen hibákat lát a tervezetben? A beszélgetésben szóba kerül Seszták Miklós ügye, a közpénzek felhasználása és a költségvetés nehéz helyzete is. Veres János arról is beszél, miért tartja elkerülhetetlennek a fájdalmas gazdasági döntéseket.
