"Mire lesz pénz 2027-ben – és ki fizeti a számlát? Mit árulnak el a bejelentett sarokszámok, és mi hiányzik még ahhoz, hogy megítélhessük a költségvetést?
Magyar Péter alig egy napja, eddigi egyik legfontosabb parlamenti felszólalásában ismertette a 2027-es költségvetés sarokszámait. A Konfrontzónában Oszkó Péter volt pénzügyminiszter és Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke élőben válaszol Egri Viktor kérdéseire.
Mennyire reálisak a vállalások? Összeegyeztethető-e a költségvetési fegyelem a gazdaság élénkítésével? Kik lehetnek a nyertesek és a vesztesek, és milyen részleteket kell még megismernünk a teljes képhez?
Két meghatározó közgazdász, eltérő gazdaságpolitikai nézőpontok és egy mindannyiunk pénztárcáját érintő vita.
POGI PODCAST Beszélgetőtárs: BÜTTL FERENC 2026.10.20.
Rengeteg apró átrendezés, de semmi egyértelmű gazdaságpolitika irány. Se megszorítás, se fejlesztőállam, se jóléti állam. Nincs gazdaságpolitikai centruma a kormánynak. A 2027-es költségvetés tervezetét beszélik át Büttl Ferenc és Pogátsa Zoltán közgazdászok.
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, JÓZSA MÁRTA 2026.10.20.
Óvatosan optimista a 2027-es költségvetéssel kapcsolatban Bod Péter Ákos. A volt jegybankelnök szerint a költségvetési terv több szempontból jelentős változást jelez, de a tényleges eredményeket majd a részletes, mintegy háromszáz oldalas dokumentum és a megvalósítás mutatja meg. Bod szerint a korábbi évekhez képest kedvező fejlemény, hogy a tervezett deficit 4,9 százalékra csökken.
NÉPSZABADSÁG / FOLYAMATOS JELEN Műsorvezető: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA 2026.10.20.
Dupla családi pótlék, progresszívebb SZJA, 5% alatti hiánycél: mennyire baloldali a 2027-es költségvetés?
Magyar Péter október 19-én a válaszokkal együtt közel három órán át beszélt róla a parlamentben, pedig a törvényjavaslatot még be sem nyújtották. Ónody-Molnár Dóra szerint a tervben vannak baloldali elemek. Lakner Zoltán egyetért, de hozzáteszi: a lépéseket „olyan cölöpök között hozták meg, amelyeket már a kampányban levertek”.
A Folyamatos Jelen második adásában arról is szó van, miért épül úgy a költségvetés, hogy sok legyen a nyertes és kevés a vesztes.
A Folyamatos Jelen a megújult Népszabadság heti politikai elemző műsora. Minden kedden 18.00-tól a Népszabadság YouTube-csatornáján.
Az adás további témái:
- A hiánycél négyessel kezdődik, a forint egyelőre stabil. A kormány tervei szerint 2030-ra 2,8 százalékra csökkenne a hiány. Lakner Zoltán szerint talán ez a legfontosabb üzenet: a kormány tartja az euró felé vezető pályát.
- A terv gyenge pontja a közszféra béremelése lehet. A szociális dolgozóknak 25 százalékot ígértek, a kormány most 17,8 százalékról beszél.
- Orbán Viktor a Digitális Polgári Körök lakiteleki rendezvényén a Tiszát múló jelenségnek nevezte. Lakner Zoltán szerint Orbán ma egy huszonegynéhány százalékos párt vezetője, és a beszédei a tábora egyben tartását szolgálják.
- A múlt heti uniós csúcson Magyar Péter is vétót helyezett kilátásba a hétéves uniós költségvetés vitájában, de nem úgy, mint Orbán: konkrét ügyben, más tagállamokkal együtt.
- Ónody-Molnár Dóra szerint Magyar Péter a csúcs után feltűnően hűvösen nyilatkozott Ukrajnáról. Lakner Zoltán szerint Ukrajnával kapcsolatban fordítva ülünk a lovon: az ország biztonsági, haditechnikai és gazdasági szempontból is sokat adhat Európának.
Fejezetek
01:04 Dupla családi pótlék, 5 százalék alatti hiány 02:46 Miért a miniszterelnök beszélt a költségvetésről? 07:29 Mennyire baloldali a költségvetés?
Mi zajlik az ügyészség falai mögött, és meddig vezethetnek a politikai nyomásgyakorlás szálai? Bolgár György vendége Hegedűs András volt vezető ügyész, akivel az aranykonvoj ügy, a Völner–Schadl-ügy és az ügyészségen belüli visszaélések gyanúja kerül terítékre. Miért nem hallgatták ki Orbán Viktort, ki adhatta ki a vitatott utasításokat, és miért semmisítették meg fontos bizonyítékokat? Szó esik Fürst Pál várható parlamenti meghallgatásáról, az új legfőbb ügyész előtt álló kihívásokról és arról is, hogy a sorra előkerülő korrupciógyanús ügyekben valóban megindulhat-e az elszámoltatás. Hegedűs András saját tapasztalatain keresztül mutatja be az ügyészségen belüli nyomásgyakorlás módszereit, és arról is beszél, milyen változásokra lenne szükség az igazságszolgáltatásba vetett bizalom helyreállításához.
00:00 – 08:23 Mi zajlik az ügyészségen? Az új legfőbb ügyész dilemmái
08:23 – 12:40 Fekete autóval vitték be: Hegedűs András története
12:40 – 17:09 Völner–Schadl-ügy: hogyan tűnhettek el a korrupciós szálak?
17:09 – 24:06 Fürst Pál meghallgatása és a megsemmisített bizonyítékok
24:06 – 30:38 Jöhet az ügyészség megtisztítása és az elszámoltatás?
30:38 – 34:55 Politikusok letartóztatása és a vádalku veszélyei 34:55 – 39:22 Aranykonvoj-ügy: miért nem hallgatták ki Orbán Viktort? 39:22 – Korrupciós ügyek tömege: bírják majd a bíróságok?
NÉPSZABADSÁG ONLINE / GAZDASÁG Szerző: PAPP ZSOLT 2026.10.20.
A kormány a 2027-es költségvetést 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel tervezte meg. Erre és részben a költségvetésre az energiaárak emelkedése jelent kockázatot. Emiatt növelik a rezsikiadásokat.
A jövő évi költségvetésre a legnagyobb kockázatot az energiaárak emelkedése jelentheti – mondta Kármán András pénzügyminiszter a költségvetésről tartott keddi sajtóbeszélgetésen a Pénzügyminisztériumban. A kormány eleve azzal számol, hogy az idei kiadásokhoz képest a rezsitámogatások 232 milliárd forinttal emelkednek a magasabb világpiaci energiaárak miatt, de ehhez a szinthez képest is kockázatot jelent főleg hormuzi-válság okozta sokk.
A piac jelenleg azzal számol, hogy a kőolaj- és földgázárak a jövőben csökkennek, ám ennek időpontja folyamatosan kitolódik a távolabbi jövőbe. A tartósan magas energiaárak fékezhetik a gazdasági növekedést, növelhetik az inflációt és a rezsitámogatásokon keresztül a költségvetési kiadásokat, így a hiányt is – mondta Kármán András...
VÁLASZ ONLINE / HÁTTÉR Szerző: BÓDIS ANDRÁS 2026.10.21.
Egészen elképesztő történetet rejt az MNB-s alapítványi visszaélésekről szóló nyomozati akta. A Válasz Online ügyészségi forrásai dokumentumokkal igazolták, hogy a Varga Mihály-féle új jegybanki vezetés 2025 nyarán majdnem kicsavart 200 milliárd forintnyi vagyonelemet a Matolcsy-kör kezéből. Ezzel az elúsztatott (ellopott?) alapítványi pénz tetemes része vissza is került volna a közkasszába. A szupertitkos akcióban partnernek bizonyult a korábban Matolcsy-strómanként elkönyvelt Száraz István – de hiába. A szerződést egy másik kulcsszereplő az utolsó utáni pillanatban érvénytelenítette. Matolcsy Ádám a Varga által felkínált kiút helyett Mészáros Lőrincet választotta – az ő csapatával bizniszelt tovább a túlélés reményében. Tavaly még az tűnt a biztonságosabb megoldásnak...
VÁLASZ ONLINE / VITA Szerző: HIDASI GÁBOR 2026.10.20.
„Nem szelektálhatunk titok és titok között aszerint, hogy ki az ügyfél vagy az ellenfél. Az ügyvéd nem tájékoztathatja a nyilvánosságot arról, ki az ügyfele. Az állami és önkormányzati szerv azonban köteles arra, hogy tájékoztassa a nyilvánosságot ügyvédi megbízásairól” – írja a Válasz Online-nak küldött vitacikkében Hidasi Gábor ügyvéd. Az írás a Törvényalkotási Bizottsága tiszás alelnöke, Melléthei-Barna Márton lapunkban megjelent felvetéséhez fűz kommentárt. Hidasi azonosul Melléthei-Barnával abban, hogy „nyilvánosan meg kell nevezni azokat a jogászokat és tanácsadókat, akik tudatosan nyújtottak segítséget bűnök elkövetéséhez”, de szerinte semmiképpen sem szabad azt a látszatot kelteni, hogy „minden ügyvéd, aki NER-közeli ügyfeleknek dolgozott vagy dolgozik, megvetést érdemlő kollaboráns”...
A Gondosóra program a kormányváltást követően a NER visszaéléseit szimbolizáló egyik kiemelt ügyként jelent meg a közbeszédben. A program átvizsgálása már korábban megkezdődött, ám érdemi lépések nem történtek. Júniusban az Integritás Hatóság elnöke, Bíró Ferenc az egyik legfontosabb visszaélésgyanús ügyként emlegette a programot, Magyar Péter miniszterelnök pedig később egyenesen „full lopás[nak]” nevezte.
Közben feljelentést tett az ügyben az Integritás Hatóság, majd a Tanács Zoltán által vezetett Tudományos és Technológiai Minisztérium is költségvetési csalás és hűtlen kezelés miatt. Emellett bejelentést is tett a miniszter a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, mivel szerinte a Fidesz hozzáférhetett a program felhasználóinak személyes adataihoz. Tanács szerint a projekt erősen túlárazott, fél- vagy akár negyedáron is meg lehetett volna csinálni.
A program 2022-ben indult az uniós Helyreállítási Alap részeként, 108,7 milliárd forintos keretösszeggel 2025 végéig. A cél az volt, hogy másfél millió 65 év feletti embernek biztosítson segélyhívó eszközt, amelyhez 24 órás diszpécserszolgáltatás jár.
Ebben a cikkben a program fenntartójától, a Kormányzati Szolgáltató Központ Kft.-től (KSZK) kikért közérdekű adatok és egy névtelenséget kérő, a program működésére rálátó forrás alapján mutatjuk be, hogy hogyan alakult a végleges adófizetői számla, mennyi jutott a programból az egyik legnagyobb NER-es vállalatcsoportnak, a 4iG-nek, hogy jutott az utolsó pillanatban Balásy Gyuláéknak milliárdos közbeszerzés, és miként kapcsolódtak be a Fidesz aktivistái az adatkezelésbe...
