NAPI EGYPERCES: CSEKONICS BÁRÓK MAGYARORSZÁGA

GÉPNARANCS 
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Budácsik Lajos
2017.07.07.

Csekonics báróként szórják a szervezők a pénzt – természetesen a legfelsőbb helyről jóváhagyva. A Duna parton úgy 3 milliárdért felépítenek egy óriás ugrótornyot. A verseny után, nagyjából ugyanennyiért bontják el. Igazi magyaros rongyrázás lesz a fővárosi nyitóünnepség. A két órás esemény 3,4 milliárdba kerül, vagyis percenként valamivel több mint 28 millióba. Mit lehet ehhez hozzátenni?

A tegnapi egypercesben arról írtam, hogy Magyarország szegény ország. Milliók élnek nyomorban, kilátástalan helyzetben. Az ország egyes térségeiben sokan a dögkutakból kiszedett hússal táplálkoznak. Mindezt a 21. században, egy európai országban. Nem Etiópiában, Togóban, Mozambikban, Nigerben, hanem Európa közepén, ahol pedig tudjuk: szárnyal a gazdaság, a reformok működnek. Miközben a Fidesz kormánya szerint a „nyugat hanyatlik”, addig Orbán úgy véli, 2010 óta az ország újkori történelmének legszebb napjait éli.

Biztos van pár százezer tehetős magyar, akinek az elmúlt hét év a Kánaánt hozta el. A többség azonban az orbáni hatalomnak csak az árnyoldalát látja. A rendszerváltozás óta ennyi csóró, mélyszegénységben vegetáló embertársunk nem élt az országban.

A Fideszt láthatóan nem érdekli, hogy az ország lakosainak közel a fele a létminimum alatti összegből él. Családok élnek a legmélyebb nyomorban, segítségre nem számíthatnak. A közmunkaprogram úgy rossz, ahogy van, értéket nem állít elő. A közmunkásoknak esélyük sincs, hogy a munka világába visszataláljanak. Orbán nem munkaalapú társadalmat hozott létre, hanem megvalósította hazánkban a modern kori rabszolgaságot.

Míg millióknak esélyük sincs, hogy az élet napos oldalára kerüljenek – önerőből erre többségük képtelen –, a kormány két kézzel szórja a közpénzt. A stadionokba ölt százmilliárdokból meg lehetett volna szüntetni a gyermekéhezést, százezreknek lehetett volna lehetőséget teremteni az emberi életre...

ITT OLVASHATÓ