2020. március 21., szombat

RÁADÁS: ISMÉT OLASZ MELÓ

KAMIONOS VIDEÓK
Szerző: KÓTAI ZOLTÁN
2020.03.21.



  Hajrá Zoli bá! Vírusmentes utat!

  ITT NÉZHETŐ MEG

RÁADÁS: SZÜLETÉSNAPI AJÁNDÉK A 15 ÉVES MÜPÁTÓL: A MÁRCIUS 14-TŐL REGISZTRÁCIÓ NÉLKÜL ELÉRHETŐ TELJES MÉDIATÁRUK!

MŰVÉSZETEK PALOTÁJA
Szerző: MÜPA
2020.03.13.



Bár a szó szoros értelmében vett közös ünneplés a rendkívüli körülmények miatt ezúttal sajnos elmarad, kedves látogatóinknak mégsem kell lemondaniuk a Müpa-élményről. Március 14-től ugyanis mindenki számára megnyílik a Müpa digitális médiatára, ahol 80 HD-minőségű koncertfelvétel és több mint 40 irodalmi est felvétele tekinthető meg online, ezúttal regisztráció nélkül.

Így – bár nem a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben és a Fesztivál Színházban – együtt ünnepelhetnek a zene és a kultúra rajongói, a Müpa online felületein találkozva és egy különleges virtuális közösséget alkotva, a világ bármely pontján.

Ennek köszönhetően újra élvezheti Gyenyisz Macujev zongoravarázslatát, láthatja Kocsis Zoltánt, amint Bartók legszebb műveit vezényli, hallhatja az operadíva Joyce DiDonato királynői áriáit, a jazzrajongók pedig Donny McCaslin, a Take 6 vagy akár Tommy Emmanuel előadását is újraélhetik. A könnyedebb műfajok kedvelőinek is bőven van miből válogatniuk: a Punnany Massif, a 30Y, az Irie Maffia vagy épp Akkezdet Phiai koncertje is elérhetővé válik, de a tánc és irodalom szerelmesei is megtalálhatják kedvenceiket.

Böngésszen a Müpa médiatárában!


RÁADÁS: VÉSZHARANG - HARDI MIHÁLY JEGYZETE + A MŰSOR MÁSODIK FELÉBEN DR. FALUS FERENC BESZÉL A KORONAVÍRUSSAL KACSOLATOS TUDNIVALÓKRÓL, S VÁLASZOL A HALLGATÓK EZZEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEIRE

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Szerzők: DÉSI JÁNOS, SZÉNÁSI SÁNDOR, NEUMAN GÁBOR, LAMPÉ ÁGNES, HARDI MIHÁLY
2020.03.21. 


A rendkívüli jogrend, az országos veszélyhelyzet határozatlan idejű meghosszabbítása olyan biankó csekk lenne a kormány kezében, amiről mindig is álmodozott.

Itt az ideje megkongatni a vészharangot!

De nemcsak azért, amiért gondolják, az egyre terjedő koronavírus járvány miatt.

Persze amiatt is aggódnunk kell, hiszen még csak most jön a legjava, ahogy azt az úgynevezett operatív törzs tájékoztatóján, meg a péntek reggeli miniszterelnöki igehirdetésen mondják a Kossuth Rádióban. Igen, tudjuk, már most a csoportos megbetegedések kellős közepén vagyunk és most már a legfelsőbb helyről is beismerték, hogy nem tudjuk elkerülni a legrosszabbat vagyis a tömeges megbetegedéseket. Már vannak idős emberek, akiket elvesztettünk, fogalmunk sincs róla, hogy vajon hányan kószálnak lázasan vagy amúgy tünetmentesen, de közben szórják a vírust szanaszét. A főváros utcáin még mindig nagyon sok az idős ember, a legveszélyeztetebbek, akik fatalizmuból, virtusból vagy egyszerűen csak azért, mert senki nincs, akik rájuk nyissa az ajtót és megkérdezze, hogy ugyan már mire lenne szüksége a gyógyszertárból, a sarki közértből. A magányosak, akik ezzel a bajjal is egyedül kell, hogy szembenézzenek.
De van itt nagyobb baj is, amivel nem magányosan, hanem közösen kell szembenéznünk. A járványveszély ürügyén olyan felhatalmazást kér a hatalom, a kormány, aminek alapján jószerével bármit megtehet. A rendkívüli jogrend, az országos veszélyhelyzet határozatlan idejű meghosszabbítása olyan biankó csekk lenne a kormány kezében, amiről mindig is álmodozott: felhatalmazás arra, hogy kiszabadulva mindenfajta ellenőrzés terhe alól, most már tényleg bármit, de tényleg bármit megtehet. Bármeddig, ameddig jólesik.

Mert miről is szól ez a törvényjavaslat, amit a jövő héten a parlament elé benyújtanak:

- Nem kell összehívni a parlamentet, rendeleti úton lehet kormányozni, az ellenzéknek, de a még megmaradt ellensúlyoknak is annyi. A mostanában divatba jött szóval: nekik kampó!

- Ki lehet vezényelni a katonákat minden fontosnak mondott vagy ítélt intézmény élére, ők aztán nem dumálnak vissza, hanem összecsapják a bokájukat és legfeljebb annyit mondhatnak: parancs, értettem! Vajon mit fognak csinálni a katonák egy kereskedelmi üzletláncnál, egy atomerőműben, egy szerszámgépgyárban vagy éppen a légiforgalmi irányításnál, ahol a szakemberek eddig is pontosan tudták és eddig is tették a dolgukat. Ettől jobb lesz? Aligha, viszont azonnal be lehet nézni a főkönyvekbe, ugye ne is folytassam a gondolatot, kitalálták...

- Nem kell és nem is lehet időközi választásokat, népszavazásokat tartani, ami pl. az önkormányzati választásokon elszenvedett fiaskók után szintén főnyeremény a hatalomnak. Van idő felkészülniük és kitalálni az újabb migránsozós, sorosozós és ne is folytassam miféle hecckampányt...
-  Azonnal fel lehet lépni az állítólagos rémhírterjesztők ellen, elég csak „fake news”-t kiáltani, fel lehet számolni a más hangon szóló médiát (pontosabban annak maradékát), el lehet hallgattatni minden, a hatalomnak nem tetsző hangot. Miért? Mert kérdez. Mert firtatja a felelősöket. Mert nap mint nap szembesít a csúsztatásokkal, a hazugságokkal. Mert nem fogadja el kézből az olyan blöfföket, hogy „nyugodjanak meg, van elég felszerelés, orvos, szakszemélyzet, kórházi ágy, lélegeztető gép és maszk is, majd időben kiosztjuk!”
Miért higgyük ezt el, ha nap mint nap az ellenkezőjét tapasztaljuk? Ráadásul abban a helyzetben, amikor a meglévő törvények alapján, rendkívüli állapot vagy veszélyhelyzet kihirdetése nélkül is minden eszköze megvan a kormánynak arra, hogy kezelje a helyzetet. Ha a felelős vezetők valóban felelősök.
És végre egyszer valaki valóban megtalálja a járványos hataloméhség vírusának ellenszerét.
ITT HALLGATHATÓ MEG

A VÍRUSRA HIVATKOZVA ELTÖRLIK A DÍSZLETEKET, NYÍLT DIKTATÚRÁT VEZETNEK BE - ORBÁN VIKTOR MAGYARORSZÁG KORLÁTLAN HATALMÚ DIKTÁTORA LESZ - A VÍRUS ELLEN PEDIG NEM TESZNEK MEG MINDENT, MERT AZ ÉRDEKEIKET SZOLGÁLJA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.03.21.


Ha elég cinikusak lennénk, azt mondanánk, hogy a rendkívüli felhatalmazási törvénnyel a világon semmi nem változik, mert Magyarországon eddig sem volt valódi parlament, eddig is minden döntést Orbán hozott meg, eddig is azt csináltak, amit akartak. Most csupán megszüntetik a díszletet, felszámolják a látszatot, az lesz az Orbán-rendszer, ami mindig is volt, csupán leplezetlenül: egy nyílt diktatúra. Ennél azonban rosszabb a helyzet, mert a látszat megtartása miatt kénytelenek voltak üzemeltetni a díszletparlamentet, be kellett tartani bizonyos formákat, voltak bizonyos korlátok, amelyeket megkerültek, de az okozott némi nehézséget. Most azonban levetik az álarcot, Orbán abbahagyhatja a pávatáncot. Teljesül a szíve vágya, nyíltan és minden korlát nélkül lehet az, aki: Magyarország korlátlan diktátora. Várható volt, hogy Orbán kihasználja, hogy az ország egy járvány ostroma alatt áll, és bevezeti a nyílt diktatúrát. Mire a járvány elmegy, Orbán már teljhatalmú diktátor. A járvány elmegy, de ő marad.

Teljesen nyilvánvaló, hogy erre a törvényre semmi szükség, mert a koronavírus elleni védekezéshez nincs szükség ezekre az intézkedésekre. A koronavírus ellen eddig is megtehettek volna bármit, de nem tettek, mert a magyar népre sajnálják költeni az adófizetők pénzét, és meggyőződésünk, hogy a szívük mélyén nem bánják, ha az idős és beteg emberek jelentős része meghal. Ezt természetes cserének tekintik. A magyar egészségügyet már évek óta e logika alapján működtetik. Felesleges idős és beteg emberekre százmilliárdokat költeni, hogy még néhány évvel tovább élhessenek. Teljesen mindegy, ha egy beteg ember, vagy aki elérte az idős kort, mikor hal meg. Kicsit előbb vagy később. Ezért a koronavírus olyan az Orbán-rendszernek, mintha megrendelték volna: ennél jobb nem is történhetne velük.

Orbán és bandája rendkívüli felhatalmazás nélkül is végezhetett volna elegendő tesztet, szűrhette volna a fertőzötteket, gondoskodhatott volna megfelelő védőfelszerelésről legalább az egészségügyben dolgozóknak, de nem tette. Hozhattak volna hatékony intézkedéseket, átszervezéseket, az erők átcsoportosítását, vásárolhattak volna maszkokat, hozhattak volna radikális döntéseket, hogy a vírus terjedését lassítsák vagy megakadályozzák, de nem tették. Semmiféle intézkedés nem azért maradt el, mert Orbán még nem vezette be papíron is a nyílt diktatúrát, és nem hatalmazták fel magukat nyíltan is arra, hogy egy önkényuralmi rendszert vezessenek be. Vajon mit nem tehettek meg eddig e felhatalmazás nélkül? Ezt kellene tőlük megkérdezni, nem mintha számítana, hogy mit válaszolnak, mert úgyis hazudnak.

Feloszlatják a parlamentet, rendeleti kormányzást vezetnek be, arra hivatkozva, hogy “felelős döntéseket kell hozni”. A parlament nem arra való, hogy felelős döntéseket hozzon? Eddig is veszélyhelyezet volt, és eddig is a veszélyhelyzetnek megfelelő döntéseket hozták és hozhatták, amiben ezután sem gátolta volna őket semmi. A menekültekre hivatkozva 2015 óta rendkívüli válsághelyzet van életben, miközben a határon fogdosni kell a menekülteket, hogy legyen kivel riogatni. Már akkor is azzal a gondolattal játszottak, hogy a “válsághelyzetre” hivatkozva felszámolják a jogállamiság látszatát is, eltávolítják a díszletet, amelyek között Orbán 2010 óta egy diktatúrát működtet. Már az elején bejelentette, hogy fülkeforradalom történt, őket nem megválasztották négy évre, hanem egy új rendszer létrehozásával bízták meg, ami nem igaz. Ezért önkényesen eltörölték az Alkotmányt, megdöntötték az alkotmányos rendet, államcsínyt követtek el, de a diktatúrát a demokrácia hamis díszletei között működtetnék. Ez volt az illiberálisnak nevezett förmedvény, a fából vaskarika, ahol csak korrupt és hülye emberek nem látták a fától az erdőt, a demokratikus díszlettől a diktatúrát. Most a díszlet is megszűnik...

KOCSIS MÁTÉ: AKKOR IS ELFOGADJUK A RENDKÍVÜLI JOGRENDET, HA NINCS MEG A NÉGYÖTÖDÖS TÁMOGATÁS

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: nepszava.hu
2020.03.21.


Ha a parlament nem ad rá felhatalmazást, sürgősséggel tárgyalják meg a koronavírus-törvényt...

...A törvény a veszélyhelyzet meghosszabbítása mellett arról is szól, hogy
- ebben az évben nem kell összehívni a parlamentet,
- az önkormányzati testületeket nem lehetne feloszlatni,
- az időközi választásokat vagy a népszavazásokat nem lehetne megtartani,
- a járványügyi intézkedések akadályozásáért börtön járna, valamint a rémhírterjesztést is szigorúbban büntetnék.
A pártok azért egyeztetni szeretnének
Kocsis Máté üzenete talán nem volt elég egyértelmű vagy átütő, az ellenzéki pártok mindenesetre szombaton hétpárti egyeztetést kezdeményeztek a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslatról. A Gyurcsány Ferenc (DK), Jakab Péter (Jobbik), Keresztes László Lóránt (LMP), Szabó Tímea (Párbeszéd) és Tóth Bertalan (MSZP) által aláírt, szombaton az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint az ellenzéki pártok azt kezdeményezik, hogy még a hétfői plenáris ülés előtt legyen egy valamennyi parlamenti frakció részvételével zajló egyeztetés a kormánnyal a "felhatalmazási törvényről". 

koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslatot a kormány nevében Varga Judit igazságügyi miniszter nyújtotta be pénteken az Országgyűlésnek. 

A kétharmados támogatást igénylő előterjesztés lehetővé tenné, hogy - miként a távirati iroda fogalmaz - " a kormány megtehessen minden olyan intézkedést és megalkothasson minden olyan normatív rendelkezést, amely a koronavírus-járvánnyal összefüggésben az állampolgárok élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében szükséges".

HARARI, ŽIŽEK, CHOMSKY: A LEGNAGYOBB AGYAK IS ELSZÁLLTAK VÍRUSÜGYBEN

QUBIT
Szerző: DIPPOLD ÁDÁM
2020.03.21.


Mióta egyre több országban rendelnek el korlátozásokat a COVID-19 járvány miatt, mindenki azt találgatja, hogy vajon mit hoz majd a jövő – és a legtöbben egyetértenek abban, hogy a korona utáni világ valószínűleg nem lesz egészen ugyanolyan, mint amit megszoktunk. Azon túl, hogy újra megtanultunk kezet mosni, komoly kulturális, gazdasági és politikai változások várhatóak.

Harari: nem kell diktatúra

Yuval Noah Harari izraeli izraeli történész-filozófus szerint ez a járvány is lecseng egyszer, a legtöbben túl is fogják élni, de a válsághelyzetek természetüknél fogva siettetik a történelmi folyamatokat, és kikényszerítik az innovációt: ez a generáció még nem látott hasonló válságot, mint a mostani, és a megoldáshoz egész országokon kísérleteznek, az eredmények függvényében pedig más országok vagy átveszik vagy elvetik a gyakorlatokat. A filozófus szerint válsághelyzetben sok új szabályt kell követni, de az, hogy ezt hogyan éri el egy állam, alapvetően meghatározza a társadalom jövőjét.

Harari szerint két alapvető szinten határozza meg a mostani válságkezelés a társadalom jövőjét: most dől el, hogy a krízishelyzetet totalitárius vagy demokratikus eszközökkel próbálják kezelni, illetve az is, hogy az országok a nacionalista elszigetelődés vagy a globális szolidaritás mellett döntenek. Kínában az állam éppen a sosem látott eredményességű megfigyeléssel tudta kontrollálni a járványt. Harari úgy gondolja, hogy a vészhelyzet idején bevezetett intézkedések, a privátszféráról való lemondás veszélyes irányba terelheti a társadalmat. A járvány idején például hasznos ugyan, ha az állam tudja a megfigyeltek testhőmérsékletét, de az eddig is adott és alkalmazott technikák mellett ez arra is módot ad a megfigyelőknek, hogy minden eddiginél pontosabb képet alkossanak az emberről. ..

„HOMOKZSÁKOT PAKOLUNK” – MAGYARTANÁROK A VÍRUS MIATTI DIGITÁLIS OKTATÁSRÓL ÉS AZ ÚJ KÁNONRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2020.03.18.


Lehet, hogy épp a kényszerű digitális oktatás hozza el az analóg tanítás végső győzelmét – mondja Nényei Pál. Haptákba vágta magát a csatárlánc, és homokzsákot pakol – érzékelteti a távmunkába állt pedagógusok helyzetét Bakonyi Gergely. Mindkét magyartanár neve szerepel az egyházi iskolák dolgozóinak NAT-tal és „az oktatás mai helyzetével” kapcsolatos állásfoglalásán, amelynek apropóján az interjú létrejött. Aztán a vírus közbeszólt.

Az élet a legnagyobb rendező, tartja a régi mondás. Két magyartanárt kerestünk fel a budapesti piaristák honlapján néhány hete megjelent állásfoglalás aláírói közül, hogy részletesebben is véleményezzék a NAT-ot, a pedagóguslét mindenféle bajait és a kötelező magyar irodalom körüli kánonharcot, de mire az interjú megvalósult, a járvány elérte Magyarországot, a tanárok pedig egyik napról a másikra váltóállításra kényszerültek. Ahogy mi is: nemcsak az oktatásügy felsőbb szintjén történt változásokat beszéljük át, hanem azt is, milyen tanárnak lenni „háborús helyzetben”...

ÉLET A LEZÁRT LOS ANGELESBEN, TITANIC-ÉLETÉRZÉS LONDONBAN

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.03.21.


Drasztikus intézkedéseket kényszerült meghozni a brit kormány és Kalifornia kormányzója is. Előbbi a vendéglátóhelyek bezárását rendelte el, utóbbi pedig egyenesen azt, hogy az emberek csak nagyon indokolt esetben hagyhatják el az otthonukat. Hogyan élte meg a döntést a Los Angelesben élő Tamás és a Londonban élő Bandosz?

A brit kormány szombattól elrendelte a vendéglátóhelyek – így például a kávézók, pubok, bárok, éttermek, mozik – bezárását. Mindezt pénteken jelentette be Boris Johnson miniszterelnök.

A lakhely elhagyását egyelőre nem tiltották meg, ami voltaképpen jó hír a Londonban élő Bandosznak, aki egy ideje már amiatt aggódik, hogy mivel ő elvált, a gyermeke pedig ingázik az édesanyja és közte, új párja pedig egy másik kerületben él, elég nehéz lenne megoldani, hogy lássák egymást, ha esetleg egyszer eljön az a pillanat, hogy csak engedéllyel lehet kilépni otthonról.

Aki a családjával együtt él és össze vannak zárva, azoknál lehet, hogy előfordulnak súrlódások, de mégis együtt vannak, vigyáznak egymásra és látják egymást. Az viszont Bandosz szerint aggasztó, amikor valaki el van szakítva a hozzá közel álló emberektől.

„Nagyon kemény kérdések merülnek fel, hogy akkor hogyan éljünk egy esetleges vesztegzár idején. A saját gyerekem velem lesz, a tiéd veled lesz, hogyan tudjuk ezt átvészelni, ki kivel fog lakni, mekkorák a lakások, stb.” – sorolta a felmerülő kételyeket...

KAMPÓ

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: VÁNCSA ISTVÁN
2020.03.20.



...Igen, de hát a magyar ember már csak ilyen, minden meghatározás alól kibújik, pont ezért csodálja őt a világ annyira. Átlát a szitán, egyszersmind azonban erkölcsi, lelki és szellemi kiválóságából fakadóan jóhiszemű. Számára a ragály nem olyasvalami, amire fel lehet készülni, hanem minden korábbi elképzelést felülmúló latorság, gaztett, merény. A mi egészségügyünk nem arra lett kitalál­va, hogy itt járványok jönnek-mennek, hanem arra, hogy Magyaror­szág erős és büszke ország, ahol az egészség nem „ügy”, hanem Ár­pád hős magzatjainak létezési módja. A magyar ember per definitio­nem egész­séges. Ezért nincs minekünk egészségügy-miniszterünk, sőt igazából soha nem is volt. Eltekintve a Dobi- és a Bajnai-kormányok közötti idő­szaktól, amelyben persze szabályt erősítő kivételek is akad­tak, a Horn-kormánynak ugyanis nem volt egészségügy-minisztere, az első Orbán-kormánynak viszont igen. A kép evvel együtt világosan bi­zonyítja, hogy az önálló egészségügyi tárca létezése ócska bolsevista trükk, az egészségügy állapotának célzatos emlegetése pedig nemzet­gyalázás vagy más ilyesmi, ki-ki használja azt a kifejezést, amelyet a legalkal­masabbnak talál. Nálunk többen halnak meg kórházi fertőzés miatt, mint autóbalesetben, hangoztatják némelyek, holott csak arról van szó, hogy a magyar ember körültekintően, felelősen, szabályköve­tő módon közlekedik. Már csak a román és az albán egészségügy rosszabb a magyarnál, írták valahol, noha a helyes megfogalmazás az lett volna, hogy már az albánoknál és a románoknál is jobbak vagyunk. Néha az ÁNTSZ is beáll a sorba, és afféléket állít, hogy Magyarországon a kórházi kezelésre szoruló betegek több mint fele olyan helyre kerül, ahol az ellátásához nincsenek meg a feltételek. Hasonló jellegű ellen­séges propagandával egész újságoldalakat lehet és szokás is megtölte­ni, mi azonban inkább az örvendetes hírekre figyelünk.

Legjobbjaink a vírus érkeztére iránymutató módon, a tőlük meg­szokott lényeglátással és politikai bölcsességgel reagáltak. Több misét, több istentiszteletet, cenzúrát! – hangoztatták, amikor eljutott a tuda­tukig, hogy a vírus csakugyan itt van, és a kialakult helyzettel kezdeni kéne valamit. De nemcsak szóltak, hanem cselekedtek is, azon minu­tában leállították a felcsúti kisvasutat, a vírusverte Itáliában vakációzó honfitársainkat pedig felszólították, hogy térjenek haza íziben. Részint talán azért, hogy menet közben beszerzett vírusaikat hiánytalanul ha­zahozzák, részint pedig azért, mert kormányunk hivatalos álláspontja szerint a turizmusnak mostantól kampó. „A békebeli demokrácia és a háborús helyzet közötti fázis ez” – deklarálta oroszlánszívű parancsno­kunk a rádiójában, mi pedig ebből tudtuk meg, hogy az elmúlt évtized, melynek folyamán ő végig a csatakürtöt fújta, valójában békebeli de­mokrácia volt, most viszont másfajta időszak következik. Izgatott örömmel találgatjuk, micsoda.

Örvendetes hír továbbá, hogy a magyar egészségügy csúfot űz a destruktív próféciákból, amennyiben a legkevésbé sem omlott össze, hanem zökkenőmentesen üzemel, csak épp alapjáraton. Alkalmunk volt az elmúlt napokban egy-két intézményt felkeresni, betegeket nem nagyon láttunk, gyógyító személyzetet még annyira se, a folyosók ho­mályba burkolództak, kivéve a nővérpultnál. Az olvasólámpa fakó fé­nyében asszisztenst pillantottunk meg, szóra bírtuk, kedves volt, és szolgálatkész. Közvetlen életveszély fennforgása esetén mutassunk taj-kártyát és lakcímkártyát, egyébként viszont viseljünk szájmaszkot és térjünk haza. Rámutattunk, hogy maszkot sehol se kapni, és a viro­lógusok szerint amúgy se használ. De igen, használ, mondta ő, egyet a kezünkbe nyomott, mi pedig a hallottakon mélyen elgondolkodva in­dultunk hazafelé.

Útközben elolvastuk a Magyar Orvosi Kamarának a járványt ille­tően előző nap tett javaslatait, majd megtekintettük K. Zoltán államtit­kár reakcióját. Az arroganciának és a gátat nem ismerő pofátlanságnak az a foka, amellyel az orvosi testület szigorúan szakmai természetű aján­lásait az asztalról lesöpörte, bénult csodálatot vált ki belőlünk, no­ha az elmúlt évtizedekben azért láttunk már emezt-amazt. Viszont po­litikust, aki az orvosokat a nép és a nemzet ellenségeként akarta beál­lítani, utoljára 1952‑ben láthattunk volna, de akkor se járvány idején.

Lélekemelő hír továbbá, hogy a szentmisébe az interneten is be­kapcsolódhatunk. Zenghet az alleluja mindenütt.



ÉLET ÉS IRODALOM 2020/12. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/12. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

RADÓ PÉTER A FÜLKÉBEN: EBBEN A HELYZETBEN EL KELLENE ENGEDNI, HOGY VAN TANANYAG

HVG ONLINE
Szerző: TÓTH RICHÁRD
2020.03.21.


A koronavírus-járvány idején is jelentkezik a Fülke, a hvg.hu közéleti podcastja. Radó Péter oktatáskutatóval arról beszélgettünk, milyen hatása van a vírusnak a magyar oktatásra.

Radó Péter oktatáskutatóval, a CEU Közpolitikai Tanulmányok Központjának munkatársával a koronavírus-járvány és a személyes találkozások csökkentése miatt Skype-on keresztül beszélgettünk.

A kérdés az, hogyan alakult át a magyar oktatás és tért át a rendszer a digitális távoktatásra.

Amikor Orbán Viktor bejelentette, hogy a diákok előtt bezárnak az iskolák és áttérnek a digitális távoktatásra, akkor azt mondta, úgyis be akarták vezetni jövőre, most kicsit hamarabb jött el az időpont.

Radó azt mondta, a jelen helyzetben

az állam a legkisebb szereplő szerencsére.

Beszélgetésünkben szó esik arról, hogy:
- mik az első hét tapasztalatai,
- kaptak-e központi segítséget a tanárok, vagy marad a kreativitás,
- felkészítették-e erre a szülőket,
- mi a helyzet az elmaradottabb helyeken, ott mit kezdenek a digitális oktatással, illetve
fenntartható-e ez a helyzet hosszabb távon.

Szóba kerül még Maruzsa Zoltán államtitkár is, aki úgy fogalmazott, nem halasztják el az új Nemzeti alaptanterv szeptemberi bevezetését, a pedagógusoknak most ráadásul több szabadidejük van, így van lehetőségük elvégezni az alaptantervvel kapcsolatos feladatokat.
ITT HALLGATHATÓ MEG

“SENKI SEM TUDJA, HOGY FOG KINÉZNI A KORONAVÍRUS UTÁNI VILÁG”

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző. HALMAI KATALIN
2020.03.21.


Korai mérleget vonni arról, hogy az egyes kormányok hogyan menedzselik a járványt, de az biztos, hogy ha véget ér, semmi sem lesz olyan, mint régen - mondta Arjen Boin válságkezeléssel foglalkozó holland professzor.

- Súlyos válság alakult ki Európában és a világon. Emlékszik ehhez fogható krízisre az elmúlt évekből, évtizedekből? 

- Nos, emlékezhetünk a SARS járványra (súlyos akut légzőszervi szindróma — a szerk.), ami a kétezres évek elején a mostanihoz hasonló félelmet keltett, és sok áldozatot követelt. De az nem volt olyan világméretű válság, mint a jelenlegi, amelynek még messze nem látjuk a végét. Emlékezhetünk 2001. szeptember 11-ikére is, az amerikai célpontok elleni terrortámadásokra, amelyek megrázták az egész világot. Akkor teljes bizonytalanság lett úrrá rajtunk, és fogalmunk sem volt, hogy mi következik. A 2008-ban kirobbant gazdasági és pénzügyi válság megint másféle tapasztalatokat hozott. A koronavírus krízis különleges, egyedi jelenség, nem lehet a korábbiakhoz hasonlítani.

- Ilyen és ehhez hasonló válságok közepette vannak-e általános szabályok, amelyeket követni kell? Vagy minden krízis más, amelyre természetesen minden ország másképp reagál? 

- Nincsenek bevett szabályok. Most óriási a bizonytalanság, napról napra változik a helyzet, nem nagyon ismerjük a koronavírus viselkedését, nincsenek masszív, megbízható adataink róla, bár mindenütt egyre több tesztet végeznek. A krízisre adott nemzeti válasz függ az adott ország sajátosságaitól, sőt, ezek a sajátosságok az országon belül is eltérők lehetnek. Az emberek közötti kapcsolattartás módja és formája nagyban meghatározza a betegség terjedését. Olyan sok a bizonytalansági tényező, hogy egyszerűen nincs értelme követendő szabályokat felállítani. Mindenkinek meg kell találnia a sötétből kivezető utat, folytatni, ami működőképesnek bizonyult, és abbahagyni azt, ami nem. Közben annyi adatot és információt kell összeszedni, amennyit csak lehet, hogy felmérhessük a cselekedeteink következményeit. 

- Mennyire fontos 
tapasztalatokat gyűjteni a kríziskezelésben? Azok az országok, amelyek annak idején a SARS járvánnyal szembesültek, felkészültebben fogadták a koronavírust? 

- Óvatosan kell bánni a tapasztalatokkal, mert nincs két egyforma válság. És a tapasztalat félrevezető is lehet. De az is igaz, hogy ezekben az országokban jobban tudatosult a veszély az emberekben, mint Nyugaton. Tajvanon, Szingapúrban, Hongongban komolyabban veszik a válságot, mint nálunk. 

- Normális dolog, hogy minden ország eltérően kezeli a krízishelyzeteket? 

- Járvány idején van egy aranyszabály, mégpedig az, hogy az emberek lehetőleg ne érintkezzenek egymással. Ugyanakkor a társadalmi lét alapja a polgárok közötti kapcsolattartás. Országonként változik, hogy ilyen helyzetekben mi elfogadható, és mi nem. Minden társadalomnak megvan a válasza erre. Tehát a kérdésére azt tudom mondani: igen, sokféle reakció lehetséges...

EGÉSZSÉGVÉDELEM ÉS GAZDASÁG

HÍRKLIKK
Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2020.03.21.


Március 17-én (már a dátumok is nagyon fontosak lettek) este megszólalt Varga Mihály mint a pénzügyi akciócsoport vezetője és „beszámolt” a csoport első üléséről. A beszámolt szót azért tettem idézőjelbe, mert a híradásból mindössze azt tudtuk meg, hogy

- kik vettek részt az ülésen, ami teljesen érdektelen ilyen időkben;

- jelenleg sokkal jobb állapotban van a gazdaság, mint volt 2008-2009-ben, ami igaz, de a mai válság fenyegetőbb, mint az akkori;

- megkezdték a 2020-as költségvetés áttervezését és a 2021. évi összeállítását; ennek a munkának szerinte az a célja, hogy a megszülető kormányintézkedések mögött valós fedezet legyen.

Ennyi!

Magyarán semmi! Semmi arról, hogy az egyre élesebbé váló vészhelyzetben mire számíthatnak a vállalkozások és a háztartások. Ugyanezt a semmitmondó választ adta Tállai András is az egyik jobbikos képviselő írásbeli kérdésére, noha a képviselő konkrét információkra kérdezett rá. Csupán annyival egészítette ki Tállai András a miniszter bejelentését, hogy közölte: lesz majd gazdaságvédelmi akcióterv.

Ezt a gazdaságvédelmi akciótervet lassan háromnegyed éve lebegteti előttünk a kormány. Pontosabban Orbán Viktor, aki Tusványoson húzta elő először a mézesmadzagját, amit akkor sem értettem. Hiszen éppen csak, hogy elfogadták a 2020-ra szóló költségvetést, s máris annak felülírását tervezik? Akkor persze még arról volt szó, hogy a külső konjunktúra lassulásának ellensúlyozására lesz majd ez év tavaszán, és ha kell őszén is egy-egy akcióterv. De, hogy ennek mi lett volna a tartalma – már soha nem tudjuk meg. Ki is merült ugyanis a kormányzati munka e programnak, mint megváltónak a kommunikációjában. Mostanra a meghosszabbított akcióterv-lebegtetés végképp érthetetlen, hiszen készül a 2020-as költségvetés átdolgozása. Ezek szerint, ettől függetlenül, vagy/és emellett lesznek még akciótervek is?
...

VÁSÁRHELYI: ABBAN IS ORBÁN DÖNT, HOGY HÁNY HALOTTAT LEHET KÖZÖLNI

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.03.21.

„A propaganda-kommandó ugyanolyan erőbevetéssel dolgozik. Most a cél a közhangulat militarizálása, háborús hangulat gerjesztése, az újabb félelemkeltési kampány. A láthatatlan ellenségtől való félelem mindig az uralmon lévők pozícióit erősíti. Az az érzésem, hogy a hatalmon lévők még mindig azt hiszik, hogy a koronavírus ellen is fel tudják venni a harcot propagandával” – ezt mondja a Hírklikknek nyilatkozva, Vásárhelyi Mária szociológus. És azt is, hogy szerinte – normálisan – ezt a válságot nem élheti túl a kormány.

Nem gondoltam, hogy egy hét alatt aktualitását veszíti az az írásod, amely a múlt heti Élet és Irodalomban jelent meg. Olyan értelemben veszítette aktualitását, hogy immár sokkal súlyosabb dolgokról van szó, mint amiről ott beszélsz, vagyis, hogy a kormányoldal ellopta a szavainkat, kifejezéseinket…

– Igen, a helyzet sokkal súlyosabb, attól függetlenül, hogy amiről ott szólok, az továbbra is működik. Annál nyilvánvalóan nincs súlyosabb helyzet, mint amikor emberéletek kerülnek veszélybe. De, sajnos, azt érzékelem, hogy a propaganda-kommandó ugyanolyan erőbevetéssel dolgozik. Most a cél a közhangulat militarizálása, háborús hangulat gerjesztése, az újabb félelemkeltési kampány. A láthatatlan ellenségtől való félelem az uralmon lévők pozícióit erősíti. Az az érzésem, hogy az Orbán-kormány még mindig azt hiszi, hogy a koronavírus ellen is fel tudja venni a harcot propagandával. Szerintem ez tragikus...

NEM A LEGJOBB MEGOLDÁS A JÁRULÉKOK VÁLOGATÁS NÉLKÜLI ELENGEDÉSE

INDEX
Szerző: E.F.
2020.03.21.


Orbán Viktor szerdán bejelentette, hogy a koronavírus miatt kialakulóban levő gazdasági katasztrófa ellen lépéseket tesz a kormány, az egyik ilyen a fokozottan érintett ágazatok számára bizonyos kedvezmények biztosítása. 

Az időközben megjelent kormányrendeletekből kiderült, hogy a turizmusban, a vendéglátásban, a szórakoztatóiparban, a sportban, a kulturális szolgáltatások területén, a filmiparban, a szerencsejátékoknál és a személyszállításban a munkáltatók járulékfizetés kötelezettségét teljes egészében elengedik, a munkavállalók járulékát pedig jelentősen csökkentik egy időre.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a munkavállalóknak a nyugdíj-járulékot nem kell fizetniük és az egészségbiztosítás díja a törvényi minimumra csökken június 30-ig. Ugyaneddig az időpontig a turizmusfejlesztési hozzájárulást sem kell fizetni. Az is kiderült a szerdai videóból, hogy a katásan adózó szerint adózó taxisok átalányadó szerinti fizetési kötelezettségét szintén június 30-ig elengedik...

SZABAD SZEMMEL: EGYOLDALÚ NEMZETI LÉPÉSEKKEL NEM LEHET VISSZASZORÍTANI A VILÁGJÁRVÁNYT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.03.21.


Kurier 

A burgenlandi rendőrség az este azt közölte, hogy Magyarország éjjel ismét humanitárius folyosót nyit Hegyeshalomnál. A magyar hatóságok 21 órától hajnali ötig a román, bolgár, ukrán és moldáv állampolgároknak teszik lehetővé, hogy belépjenek. A szerbekre viszont nem vonatkozik az engedély, mert Szerbia teljesen lezárta a határait, még saját polgárai számára is. A legfontosabb magyar-osztrák határátkelőnél egyébként lényegesen jobb már a helyzet, mint pár napja, bár azért időnként vannak torlódások, mert mindkét oldalon végeznek egészségügyi ellenőrzéseket. Azon kívül Ausztria megköveteli a belépőktől, hogy maximum négy napos orvosi igazolást mutassanak fel: nem kapták meg a vírust.

A Bizottság nagyon ellenzi a szigorú határellenőrzések visszaállítását a schengeni övezeten belül, mert úgy látja, hogy nem szabad feladni a közös értékeket. A tabut Ausztria törte meg, utána pedig szinte óránként jelentkeztek a többiek Brüsszelben, követni kívánják a lépést. Nem csupán mondjuk, Magyarország, hanem Svájc és Norvégia is, noha ők nem is tartoznak a zónához. Ám a belső piacért felelős biztos úgy ítéli meg, hogy ezek az államok immár láthatják: semmi értelme lezárni a határokat, inkább együtt kell működniük. Máskülönben akadoznak az áruszállítások, ami egyetlen kormánynak sem érdeke. Épp ezért Johansson azt várja, hogy a következő napokban egyre zavartalanabb lesz a forgalom. A német-lengyel határon már lényegesen javultak az állapotok, megszűntek a kocsisorok, nincs várakozási idő. Másutt azonban tagállamok polgárai még mindig nem tudnak átjutni a határokon, nem térhetnek haza. A Bizottságnak joga van ilyen esetekben fellépni, ám ezt egyelőre nem tervezi. Mert mind Johansson közölte: azt tapasztalja, hogy a kormányok nagyon igyekeznek megoldást találni és szinte folyamatosan enyhül a feszültség. Szerinte nincs veszélyben a schengeni rendszer, sőt, inkább az mutatkozik, hogy ekkora bajban éppen a közös értékek segítenek.

FT 

A lengyel pénzügyminiszter úgy véli, hogy csupán szemfényvesztés az, amit az unió idáig tett a koronavírusra adott válaszként. Koscinski szerint ezek a lépések elégtelenek és elsősorban azoknak a munkásoknak kellene segíteni, akiknek veszélyben van az állása. Ebbe szerinte az is beletartozna, hogy az EU adjon pénzt a cégeknek, így azoknak ne kelljen elbocsátásokhoz folyamodniuk. Ám mint megjegyezte, az nem elegendő, hogy csupán átneveznek meglévő forrásokat, továbbá Brüsszel közli, hogy becsukja a szemét, ha a tagállamok megszegnek bizonyos pénzügyi szabályokat. Itt egy egészen új csomagra lenne szükség, amelyből a munkások bérét, illetve a fizetések közterheit finanszíroznák. Bizottsági illetékesek azonban felhívják a figyelmet, hogy a szabályok az ő kezüket is megkötik. Lengyelország egyébként a többi államhoz képest még viszonylag jól áll a járványt tekintve. Csupán 378-an fertőződtek meg, a halottak száma: 6. Viszont az elsők közt vezetett be radikális korlátozásokat, köztük a határok lezárását. A miniszter szerint könnyítésekről lehet szó a határátlépésnél, de addig nem oldhatják fel a szigorú intézkedéseket, amíg folytatódik a ragály. Viszont reméli, hogy a baj elültével gyorsan magához tér a gazdaság. Megítélése szerint ha a dolgok már a jövő hónap végén elkezdenek javulni, akkor az idén 1-1,5 %-os lehet a növekedés. Ám ha még júniusban-júliusban is tart a válság, akkor elképzelhető akár az 1 %-os visszaesés is. A legrosszabb esetben pedig még a mínusz 10 % sem kizárt. Ami az Armageddonnal volna egyenlő. A kormány már kidolgozott egy mentőcsomagot, de az csupán a tűzoltást szolgálja – mutatott rá a pénzügyi tárca gazdája.

Egy osztrák miniszter név nélkül ugyan, de kijelentette, hogy a járvány hosszú időre megrendítette az összetartást az EU-n belül, és ez így marad a válság után is. Ily módon az összefogás csak egyre gyengébb lesz. Példa erre, hogy Magyarország jó ideig nem engedte átutazni területén a nyugatról hazatérő román és bolgár vendégmunkásokat, mert hivatalos biztosítékot akart, hogy Bukarest és Szófia befogadja saját polgárait, így azokat is, akik megfertőződtek. Úgy hogy Ausztria már kénytelen volt azon gondolkodni, hogy már a bajor határon megállítja azokat, akik úgysem léphetnek be magyar területre. Az ilyen hatalmi játékok ismerősek persze az 5 év évvel ezelőtti menekültválságból, a baj csupán az, hogy a felhasznált figurák élő emberek. Csak éppen ezúttal még nagyobb, illetve mélyebb a vita, a bizalmatlanság és a kölcsönösen okozott sérelem.

Az egyik legtekintélyesebb német szakértő azt mondja, még a válság tetőpontjának közeledtével sem kell teljesen odahaza bezárkózni, ám azt meg kell fontolni, hogy elmenjen-e valaki pl. vendéglőbe. Christian Drosten, a berlini Orvosi Egyetem fő virológusa azon a véleményen van, hogy Németországban még nincs nagy baj, ezért megelőző intézkedésekkel jócskán lehet mérsékelni a vírus terjedésének kockázatát. Ezért nem mindegy, hogy a barátokkal otthon, vagy a kocsmában találkozunk-e. Ha valaki mégis az utóbbi mellett dönt, akkor lehetőleg üvegből döntse le a sört. A szakember óv a pánikvásárlástól. Viszont azt tanácsolja, hogy tessék kimenni a szabadba! Mert pontosan a friss levegő segíthet. Ott ugyanis a kórokozó csak pár percig tudja tartani magát a levegőben, utána lehull a földre. Azon kívül a tavaszi napsütés jót tesz testnek és léleknek.
FT 

Egyoldalú nemzeti lépésekkel nem lehet visszaszorítani a világjárványt. Európának, Amerikának és Kínának össze kell fognia, csak akkor győzhetik le a koronavírust. Washington és Peking persze pont az ellenkező irányban halad, a vége azonban a jelenlegi nemzetközi rendszer összeomlása lehet. És a járványügyi szakemberek, illetve a gazdaságpolitikusok munkája semmit sem ér, ha a vezető hatalmak a harcot és nem az együttműködést választják. Ám a fertőzést nem lehet legyűrni, ha a 3 térség külön-külön próbálkozik. Az eddigi gazdasági és politikai elméleteket felülírta a válság. A helyzet annyira rendkívüli, hogy nem segítenek a lezárt határok, illetve a nemzeti segélyprogramok. Ám az általános veszély bezárkózásra ösztönzi az emberi reflexet. Európa mintha elfelejtette volna, mit is jelent európainak lenni. Még Németország is a saját útját járja. A Bizottság a margóra szorult, mert a 27-ek 27 akciótervet dolgoztak ki, mindenki a maga számára. De azért a jegybankok kooperálnak, és az ellenszeren dolgozó tudósok nem törődnek határokkal, ideológiával. A következő jó egy évben a siker azon múlik, a vezetők mennyire tudják megtartani a polgárok bizalmát. A határokat nem lehet a végtelenségig lezárni. Viszont hiába számolják fel a fertőzést valahol, ha máshonnan újból behurcolják oda a kórokozót. A G20 tűnik a legalkalmasabb keretnek a bajok orvoslására. De ehhez az kell, hogy Trump, Hszi, Merkel és Macron átvegye az irányítást. Éppen önérdek az együttműködést diktálja, amikor a jelek szerint a világ az antagonisztikus nacionalizmushoz nyúl vissza...

KARÁCSONY GERGELY NEM VÁR A KORMÁNYRA, A FŐVÁROS INKÁBB MAGA SZEREZ BE VÉDŐFELSZERELÉST KÍNÁBÓL

168 ÓRA
Szerző: 168 Óra
2020.03.21.


Bár Orbán Viktor szerint van elegendő védőfelszerelés a koronavírus-járvány megfékezésére, mint Karácsony Gergely főpolgármester közölte, hozzá „sajnos másfajta információ” is eljut, mégpedig egyre nagyobb számban, egyre kétségbeesettebb formában, „nem ritkán drámai hangon”

Mint a Facebookon a főpolgármeser írta, 

- a kerületi egészségügyi ellátásban dolgozók,
- a hajléktalan ellátásban dolgozó szociális munkások,
- a város működtetésében kulcsszerepet játszó BKV-sok
- az idősgondozásban,
- a köztisztaságban és
- a közrend fenntartásában dolgozók


nem rendelkeznek védőfelszereléssel. „Én, talán érthető, az ő véleményüket tartom elsődlegesnek” – jegyezte meg Karácsony, aki hangsúlyozta, szükség lenne annyi maszkra, hogy tudjanak adni a tömegközlekedést használó budapestieknek, védőfelszerelés pedig elengedhetetlen lenne a hajléktalanellátásban és az idősgondozásban dolgozók, a BKV-gépkocsivezetők, az FKF-dolgozók, a közterületfelügyelők számára. Erről a főpolgármester újra hivatalos levelet küld, a fővárosi kormánymegbízotton keresztül a kormánynak.

„De addig is minden csatornát igénybe veszünk, hogy magunk is beszerezzünk ilyen védőfelszereléseket. A pekingi és a shaghaji főpolgármester segítségét is kértem. E tekintetben a pénz nem számít, minden forrást, minden beszerzési csatornát igyekszünk felhasználni az emberéletek védelme érdekében” – írta.

BENYÚJTOTTÁK A FELHATALMAZÁSI TÖRVÉNYT: A KORMÁNY ERRE AZ ÉVRE KIIKTATNÁ A PARLAMENTET, HOGY RENDELETEKKEL IRÁNYÍTSON

444.HU
Szerző: CZINKÓCZI SÁNDOR
2020.03.21. 


A kormány pénteken benyújtotta a parlamentnek azt a törvényjavaslatot, amivel

előre meg nem határozott időre meghosszabbítanák a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzetet.

Ebben az időszakban a kormány gyakorlatilag rendeletekkel irányíthat: 
egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet és más r
rendkívüli intézkedéseket is hozhat.

A javaslat bevezetőjében megjegyzik, hogy a potenciálisan előttünk álló intézkedések „szokatlan és idegen korlátozásnak” tűnnek, de ezek betartása, „az összefogás és a fegyelmezettség a magyarság legfontosabb erőtartaléka lehet”.

- Meghosszabbítanák a veszélyhelyzetet, és erre az évre kiiktatnák a parlamentet;
- az önkormányzati testületeket nem lehetne feloszlatni;
- az időközi választásokat vagy a népszavazásokat nem lehetne megtartani;
- a járványügyi intézkedések akadályozásáért börtön járna;
- és a rémhírterjesztést is szigorúbban büntetnék...

KORONAVÍRUS: CSAK ÓVATOSAN, A KÜLÖNLEGES JOGRENDDEL VISSZA IS LEHET ÉLNI!

24.HU
Szerző: Dr. SÁNDOR ZSUZSA
2020.03.21.


...Az alaptörvény hat olyan esetet sorol fel, amikor a különleges jogrend alkalmazható. 

Ezek:

- a rendkívüli állapot,
- a szükségállapot,
- a megelőző védelmi helyzet,
- a terrorveszélyhelyzet,
- a váratlan támadás
- és a veszélyhelyzet.

Mivel március 11-én ez utóbbit hirdették ki, most csak ezzel érdemes foglalkoznunk.

A koronavírus-járvány okán kihirdetett veszélyhelyzet az alaptörvény szerint igen széles 

- jogkört biztosít a kormánynak:
- rendkívüli intézkedéseket vezethet be,
- rendeletet alkothat,
- amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti,
- és el is térhet egyes törvényi rendelkezésektől.

A kormány rendeletei elvileg 15 napig maradnak hatályban, de az Országgyűlés felhatalmazása alapján a hatályuk meghosszabbítható. A veszélyhelyzet megszűnésével azonban a kabinet rendeletei hatályukat vesztik.

A különleges jogrendben – néhány fontos kivételtől eltekintve – az alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető, illetve a szükséges mértéken túl is korlátozható. De mik ezek a kivételek?

Továbbra is érvényes és nem is korlátozható:
- az emberi méltóság sérthetetlensége,
- az ember joga az élethez,
- a magzat védelme a fogantatástól kezdve.

Ugyanakkor veszélyhelyzetben sem lehet:
- senkit kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak,
- vagy büntetésnek alávetni,
- önkéntes hozzájárulása nélkül rajta orvosi vagy tudományos kísérletet végezni,
- vagy az emberi testet és testrészeket haszonszerzési céllal felhasználni,
- és persze nem lehet embert klónozni.

Veszélyhelyzetben is érvényes az ártatlanság vélelme és a gyanúsított, vádlott védelemhez való joga, és nem függeszthető fel az alaptörvény, illetve nem korlátozható az Alkotmánybíróság működése.

Az egyes konkrét szabályokat külön törvények állapítják meg, így az egészségügyről és a katasztrófavédelemről szóló törvény. Veszélyhelyzetben is csak olyan korlátozásokat, intézkedéseket lehet bevezetni, amelyek szorosan kapcsolódnak ahhoz az okhoz, amely miatt a veszélyhelyzetet elrendelték.

Nyilván jogellenesek az olyan intézkedések, amelyeknek nincs közük a koronavírus-járványhoz, amilyet például Komló fideszes polgármestere hozott. Polics József úgy gondolta, hogy ő maga egyedül dönthet a város költségvetéséről, és önkényesen megfoszthatja a képviselőket a tiszteletdíjuktól. A járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet azonban senkit sem jogosít fel arra, hogy visszaéljen hivatali hatalmával.

FELELŐTLEN HÉTKÖZNAPI VÍRUSNYÁK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2020.03.20.


... vannak olyan dolgok, amik kicsiben kezdődnek és nagy bajban végződnek. Ezt valahogy most mindenkinek meg kellene értenie. Magáért, a szomszédért, az embertársainkért. Fölfoghatná végre a sok víRusnya, hogy az életünk nem játék.

Meg azt is, hogy az nem elég, hogy minden magyarok vezére megment, meg is gyógyít. Az már csak azért sem lehet, mert ez az ember már régen beteg. Régen karanténban lenne a helye. Ostobán csinálja a cirkuszt, nem nyugszik még most sem. Ebben a szörnyű helyzetben még mindig ott tart, hogy a fénynek mindenkor rá kell esnie, mert nincs az a koronavírus, amiért ne folytatná a migránsozást, az önmutogatást. Egy olyan szélhámos, aki kihirdeti a veszélyhelyzetet, aztán elmegy egy valag pénzünkkel Moldovába, és köhécsel a kamerába, majd megméreti a lázát a reptéren tudatlan ostobaként. A picike ember találkozik a szerb elnökkel is, és a világ röhejére eljátsszák a nagy védekezőt.

Ezek a hittérítő szekta tagok és a buta szomszédok a családjaikkal együtt azt ne higgyék, hogy majd ez a köpcös menti meg őket bármiféle betegségtől, vírustól. Halkan mondanám, hogy nem. Mert mi itt élünk az iparosodott, fejlett Közép-Magyarországon, és a legnagyobb kórházban még teszt sincs, szájmaszkot nem láttunk, mert az sincs, úgy ahogyan kézfertőtlenítő sem.

Megjegyzem, hogy vegyészmérnök barátnőm azt mondja, nem kellene hisztériázni, mert a szappan ugyanúgy megfelel, mint a többezres löttyök. És addig kell vele kezet mosni, amíg Flóra unokája. Aki Németországban él, és ott nem percekben, másodpercekben mérik az alapos kézmosást, hanem úgy magyarázták el a gyerekeknek a pedagógusok, hogy kétszer énekeljék el a Happy birthday to you dalt, annyi a kézmosási idő. És Flóra napjában többször élvezettel énekel.

Felelőtlen, hétköznapi víRusnyák, az a helyzet, hogy amíg többségünk itt maradt egyedül a bajban, addig bizony az ajtónk zárva előttetek. Majd szólunk, ha bekopoghattok. És ezt sem Orbán dönti majd el! Mi a büdös francot nem lehet ezen érteni?

SZABAD KÉZ VAGY SZABAD LÁB - A KORLÁTLAN VÉSZHELYZET MINDENKIRE VESZÉLYES. NEM CSAK IRÁNIAKRA.

HVG ONLINE
Szerző: RÉVÉSZ SÁNDOR
2020.03.20.


Mit szólna a kedves olvasó, ha a kormány megsokszorozná szabálysértő gyermeke elhalálozásának esélyét? Mit szólna a kedves olvasó, ha a kormány teljesen ártatlan gyermekével is ezt tenné?

Amit a kedves olvasó szólna, azt sajnos a magyar kormányhoz kellene szólnia.

Tizenhárom diákkal tenné ezt meg a magyar kormány. Olyan diákokkal, akiknek (velem és kedves olvasóim túlnyomó többségével ellentétben) papírjuk van róla, hogy nem fertőznek, mert karanténban voltak és ártalmatlan egészségeseknek bizonyultak.

Ha a kormányon múlna a dolog, és nem léteznének olyan jogorvoslati lehetőségek, amelyek a kormányfő bánatára még léteznek, akkor ezek a diákok már útban lennének Iránba, amely jelenleg a koronavírus által leginkább veszélyeztetett ország, ahol óvatos becslések szerint milliós nagyságrendű a fertőzöttek száma, és az állam járványügyi ténykedése katasztrofális. Ha az állammal szembeni kereseteket olyan bíróságok bírálják, bírálnák el, amilyeneket a kormány látni szeretne, és úgy, ahogy szeretné, akkor ezeket az iráni diákokat rövidesen vissza is fogják toloncolni Iránba. Három évig be sem léphetnének Magyarország területére. Tanulmányaik megszakadnak, pályájuk megtörik.

Ezeknél a diákoknál legálisabb migráns nincs. Egyenesen Orbán Viktortól származtathatják a legalitásukat. Neki köszönhetik kétezer honfitársukkal együtt, hogy itt diákoskodhatnak.

Orbán Viktor politikus kollégái közül a köztörvényes bűnözőket és a véreskezű diktátorokat érzi magához legközelebb állónak. Ezekkel igyekszik új és szilárd alapokra helyezni hazánk kapcsolatait. A keresztényüldözésben élenjáró Irán iszlám fundamentalista vezetőivel is ezzel a céllal fűzte szorosra a kapcsolatait öt évvel ezelőtt teheráni látogatása során, és ennek köszönhető, hogy ennyi perzsa diák tanul nálunk (ami egyébként örvendetes dolog).

A tizenhárom tagú (nagyon helyesen) karanténban tartott perzsa diákcsoport egy része megszegte a karanténban érvényes szabályokat és rendet bontott. Elemi közérdek, hogy az ilyen szabálysértéseket alaposan kivizsgálják és büntessék.

Ebben az esetben sajnos alaposságról szó sem volt. A hatóságok még azt sem tisztázták, hogy ki mit tett és ki mit nem, ki sértett törvényt, ki nem. Ráadásul egy sor formai és tartalmi hibát is elkövettek. Annak az elemi kötelezettségüknek sem tettek eleget, hogy megvizsgálják, mi várhat a diákokra hazájukban. A rendőrség kezdeményezésére az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság úgy adta ki a kiutasítási végzést és a hároméves beutazási tilalmat a tizenhárom diák ellen, hogy három dolgot biztosan tudhattak. Egy: az érintett diákok nem fertőznek, nem veszélyesebbek, mint bármelyikünk, mert amíg ezt a vizsgálatok nem igazolták, addig (remélhetőleg) nem is hagyhatták el a karantént. Kettő: egy részük semmilyen törvénysértést nem követett el, néhányan nem is voltak abban a helyiségben, ahol a rendet bontották. Három: a kiutasítással nagyon komoly veszélynek teszik ki őket. (Az ügyről l. az egyik iráni diákot képviselő Magyar Helsinki Bizottság közleményét.) És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a rendbontásért azok is felelősek, akik nem különítették el a fertőzött diákot a többiektől. Nem rajtuk múlt, hogy nem fertőződtek meg közülük többen.

Ez menthetetlen eljárás minden racionális szempont szerint. A vészhelyzet viszont arra való, hogy mentsen minden menthetetlent, és minden szempontot érvénytelenítsen, amelyből a vészhelyzetre hivatkozó lépéseket ellenezni lehet...


VÉDELEM NÉLKÜL A FRONTVONALBAN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DANÓ ANNA
2020.03.21.


Még mindig nincsenek védőeszközeik az egészségügyieknek. A sajtó kérdéseiből csak szemezgettek az operatív törzs tájékoztatóján.

Pénteken mutatkozott be az operatív törzs újszerű, újságírók nélküli tájékoztatója, ahol az órákkal korábban, e-mailen bekért kérdések közül szemezgetett az ország tájékoztatására hivatott kormányzati stáb. A fórumot Müller Cecília országos tisztifőorvos, Lakatos Tibor ezredes és Ruszin Romulusz dandártábornok tartotta. Utóbbi jelezte: mostantól a honvédség is beszállt a járvány elleni védekezésbe. Beszélt arról is, azokon a településeken, ahol vannak állandó laktanyák, a katonai rendészek is ott lesznek az utcákon. A lakosságot információval segítik, és bekapcsolódnak a bűnmegelőzésbe, és a határvédelem munkájába is. Péntek késő este 85 fertőzöttje, négy halottja és hét gyógyultja van a hazai koronavírus járványnak. Müller Cecília országos tisztifőorvos - a tájékoztató idején ismert - három elhunyt férfivel kapcsolatban azt mondta: 68 és 74 év közöttiek voltak és többféle társbetegségük is volt. 

A határokon lassan megszűnnek a torlódások, pénteken Csanádpalotánál 35 kilométeres sor torlódott fel, itt a kamionsofőröknek a rendőrök osztogatják az ivóvizet. Lakatos Tibor ezredes azt is elmondta, hogy Ferihegyen 42 ember „ragadt” a tranzitban, ők arra várnak, hogy elhagyhassák az országot, vagy egyedi engedéllyel beléphessenek Magyarországra. Kaptak élelmet, ivóvizet, ágyakat és internet-hozzáférést is. Az ezredes adatai szerint jelenleg 3506-an vannak hatósági házi karanténban, őket 13 ezernél többször ellenőrizték, 69 esetben találtak hibát a karantén szabályok betartásában, ebből 58 esetben feljelentést is tettek...

ADVENT KIFULLADÁSIG

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.03.21.


Azért foglalkoznak a lelkünkkel is, és ez, amennyire megnyugtató, annyira megható is egyszerre. Hogy most már sehol máshol az elcseszett világon élni nem akarunk, csakis itt, a házfalakról csorgó vöröslő fájdalom töviben, épp a stadion mellett. Azt mondta a katonák utcára zavarásáról a főnökük ugyanis, hogy olyanokat válogattak a feladatra, akiknek már van ilyen tapasztalatuk, akik már az adventi riogatásban is részt vettek. Akkor a szent szánkókat őrizték a liberális hordáktól terroristákra hivatkozva, most bizalmat gerjesztenek a géppisztolyukkal a vírusra mutogatva. Okot és indokot mindig lehet találni.

Ha valami ótvarságot akarnak csinálni, akkor rámutatnak valamire, hogy emiatt most inkább ne háborogjon a tisztelt nagyérdemű. Amikor adventkor utcán volt a hadsereg, kiegészítették azzal, ezekben a szent napokban ne tüntessünk, ne szidjuk az Orbán kurva anyját, egyáltalán, bávatagon vegyük tudomásul, hogy ganyé az egész horda. Aki megmukkant, hitetlen volt, nem tisztelte az ünnep szentségét, sőt, üldözte a keresztényeket. Efféle hangulatot kavarnak most a vírusra mutogatva, de, míg a karácsony közeledte nem adott elég muníciót a diktatúra kiteljesítéséhez, a vírus most igen, de mennyire.

Megszületett a törvényjavaslat ugyanis a kvázi rendeleti kormányzásról, szó szerint így: „az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat”. A vírus az új advent, csak sokkal elképesztőbb kifejlettel. Emlékezhetünk Kövér elvtárs 2013-as eszmefuttatására, amelyben kifejtette: „Azt tartanám normálisnak…ha a parlament csak a legalapvetőbb garanciális szabályok megalkotására tartana igényt, és adna egy felhatalmazást négy éven keresztül a kormánynak”...