CSILLAPÍTHATATLAN HATALOMVÁGY – KERÉKGYÁRTÓ ISTVÁN AZ ÚJ DIKTATÚRÁKRÓL

168 ÓRA
Szerző: SÁNDOR ZSUZSANNA
2020.08.27.

Kerékgyártó István új regénye, a Szeretett Gazdám avagy Egy vezér ifjúkora arra keresi a választ: vajon egy mélyről jövő tehetséges kamasz hogyan jut el a hatalomig, s a rendszerváltás során miféle aljas eszközökkel éri el, hogy az első szabad köztársaság elnökévé válasszák. A többpártrendszer újnak tűnik, de a besúgók és a tartótisztek a régiek. Noha a hasonlóság a magyar közélettel persze nem a véletlen műve, a történet egy nem létező kelet-közép-európai országban játszódik.

Említette, hogy a regénye megírása előtt sokat olvasta a diktátorok életrajzait. Miért érdekli ez annyira?

Az elmúlt évtizedekben a világ számos országában újra erősödtek a diktatúrák, Afrikától Latin-Amerikáig, Ázsiától a volt szovjet tagállamokig, és a mi kelet-közép-európai régiónkban is személyi kultuszon alapuló önkényuralmak épültek ki. Ne kerülgessük Magyarországot se: az uniós csatlakozásunk idején én még azt hittem, ha lesznek is döccenők, elindultunk az európai fejlődés útján. Majd 2010-ben hatalomra került az Orbán-kormány, amely szisztematikusan bontja le, számolja föl a jogállamot. Ma pedig már lényegében mindent egyetlen ember irányít az országban, az ő akaratától függ minden.

Ehhez kell egy olyan társadalmi közeg is, amelyik támogatja vagy eltűri az önkényuralmat.

– Ez így van, és ez nyilván függ az ország történelmétől, kultúrájától is. De minden emberben van hajlandóság a jóra és a rosszra egyaránt. A politika felelőssége, hogy a szolidaritást, az egymás iránti toleranciát erősíti, vagy a kirekesztést és a gyűlölködést. Nálunk az utóbbi mentalitás erősödött meg, hogy „kaparj, kurta, neked is jut”, meg hogy „mindenki annyit ér, amennyije van.” A politikus személyiségének sokkal nagyobb szerepe van a diktatúra kialakulásában, mint azt hittem volna. Ugyanakkor az is meglepő, mennyi közös jellemvonásuk van a diktátoroknak...

ITT OLVASHATÓ

„DEDÓ SZINT” TOROCZKAINAK PRIDE-ZÁSZLÓT VINNI: VENDÉGÜNK KERPEL-FRONIUS GÁBOR

HETI VÁLASZ 36
Szerző: BORBÁS BARNA
2020.08.27.

Miért kell az identitáspolitikai háborút a közintézmények zászlórúdján vívni? Van-e annál durvább relativizáció, mint amikor a Momentum azt mondja, hogy „család az, amit annak tartasz”? Ezekkel a kérdésekkel indítjuk a HetiVálasz, a Válasz Online hetente jelentkező podcastadásának új epizódját, melynek vendége Kerpel-Fronius Gábor, Budapest főpolgármester-helyettese, momentumos politikus.

Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, a legegyszerűbb, ha felkeresik Lybsin-oldalunkat. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett, iTunes-on (más néven Apple Podcasts), TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található...

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

FELE SEM TRÉFA - MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: Magyar Hang
2020.08.27.

A tartalomból

– Fele sem tréfa – Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke a parlamentbe jutás esélyeiről, különutasságról, és arról, hogyan szállja meg a NER-oligarchia a budai Hegyvidéket. Interjú

– Iskola a monitoron – csak nevében digitális? – Eszköztelenek voltak a tanárok a távoktatásban, komoly lemaradást okozhatott a karantén

– „Senkit sem küldünk el” – Az újpesti Rácz Gyöngyi Közösségi Központ kispártház volt, diszkó lett, most romakönyvtár és tanoda

– Parlagon a legértékesebb fővárosi frekvencia – Az NMHH nem pályáztatja a Juventus Rádió és a Music FM egykori adósávját

– Csak a Momentum akar időközi választást Gödön – Hiába vannak hónapok óta súlyos feszültségek a Gödöt vezető koalíciós pártok között

– Lesz háza a négy pálfai árvának – Süli János miniszter ígért pénzügyi segítséget, már ki is néztek egy ingatlan. Riport

– Előre eltervezett kivéreztetés – Sokaknak csak álom a nettó kétszázezres fizetés az egészségügyben

– Pálinkának még drága a szilva – Kisebb almák, torz körték – az időjárás nem kímélte őszi gyümölcseinket

– Egy mérgezés – és ami mögötte van – A Navalnij-ügy tanulsága, hogy a világ már végképp nem bízik Oroszországban, Oroszország pedig a világban, de Oroszország egyik fele sem a másikban

– Ismét forrnak az indulatok Amerikában – Újabb brutális eset híre rázta meg az Egyesült Államokat

– Bukhat a montenegrói illiberalizmus? – Soha nem volt még ekkora esélye az ellenzéknek

– Elbocsáthatják a belarusz sztrájkolókat – Megfélemlítéssel és televíziós agymosással folytatja a kifárasztást Lukasenka rendszere

– „A tüntetések ki fognak fulladni” – A hatalomhoz közel álló elemzők szerint Lukasenka visszaverte a társadalom elégedetlensége miatt is kirobbant felkelést

– Ökológiai katasztrófa fenyeget Jemen partjainál – A három évtizeddel ezelőtti rekordmennyiségű olajszennyezés négyszerese kerülhet a tengerbe

– Így dózerolják a régi Budát – A pörgő ingatlanbiznisz áldozatává vált a legrégebbi budapesti vendéglő, a II. kerületi Margitkert

– „Egyszer csak írt Scorsese asszisztense” – Mundruczó Kornél új filmjéről, demokráciánk ijesztő kilengéseiről és az SZFE átalakításáról

– Egyre biztosabb, hogy tartós immunitást szereznek a Covid–19-en átesettek – Egy halászhajót szinte letarolt a koronavírus, mégis a matrózok balszerencséje szolgáltatta az eddigi legmeggyőzőbb okot a reményre

– Beszédrezonancia a kutyaagyban – Magyar etológusok felfedezése szerint a kutyák agya nagyon hasonló módon értelmezi a beszédet. Mi lehet ennek az oka?

– Vakító konstellációk – Apró műholdak ezreit fogják az űrbe bocsátani, hogy segítségükkel széles sávú internettel lássák el szinte az egész világot, ám a kritikusok szerint ezzel ellehetetlenítik az asztronómiai kutatást

– Az ördög jelét kereste a nőkön – Négyszáz éve született Matthew Hopkins, a „leghatékonyabb” angol boszorkányvadász

– Ha nehezen is, de BL-győztes a Bayern – Hosszú menetelés után százszázalékos mérleggel hatodszor nyerték el a bajorok a legrangosabb európai kupát

Publicisztika:

– Gulyás Balázs: A trojkai faló – Maga itt a kultúrhörcsög?
– Torkos Matild: A szegény embert a NER is nyúzza
– Szerető Szabolcs: A kijózanodás pillanata – A kormány elengedte a hiányt, vizsgázik a magyar válságkezelés
– Dévényi István: Vudubabák lázadása – Álláspont
– Gyöngyösi Márton: Hodász András atya találkozása a hazai közállapotokkal
– Kendernay János: Adják vissza a Balatont az embereknek!
– Pápay György: Nyugatra, magyar! – Több a zászló
– R. Kiss Kornélia: Miért utaztam Olaszországba?
– Híd Jenő rajzol: Rémálom
– Pethő Tibor: Krawat’l – Ószleng
– Gazda Albert: Se szög, se kalapács
– Szerető Szabolcs: A rekord kapujában – Szotyola
– Puzsér Róbert: A nép könyörgése
– Marabu: Rebellarusz

Tárca:

– Szálinger Balázs: Al-dunai álom
– Vass Norbert: Csönd – Gabbagabba

Kritika:

– Nolan feltalálta a mozi utáni mozit – Tenet
– Nem kell írót avatni – Gróh Gáspár: Két bagoly
– Megszelídíteni a közgazdaságtant – Vernon L. Smith – Bart J. Wilson: A közgazdaságtan humanizálása
– Minden idők egyik legjobb családregénye – Marylinne Robinson: Háztartás
– Mit adhat ma egy Szent Ágostonnak írt ezerhatszáz éves „doktori disszertáció”? – Paulus Orosius: Világtörténelem hét könyvben a pogányok ellen
– Harminc alatt – Lehetnék bárki. Szerk.: Péczely Dóra

ITT OLVASHATÓ

MI A TERV?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.08.27.

...mégis mi a terv? Hiszen a 3 hónapos munkanélküli segély – ami nem valódi segély, hiszen azt mi magunk fizettük be adó formájában korábban –, és amit ráadásul álláskeresési járadéknak kell hivatalosan nevezni, az égvilágon semmire sem elegendő. Arról nem is beszélve, hogy már a papírok beszerzése is egy dühítően hosszú folyamat révén lehetséges. A magyar bürokrácia már-már világhírű – noha a spanyol sem sokkal jobb –, azt csak pluszként hozzátéve, hogy ritka az olyan ország, ahol az alkalmazott úgy viselkedik, mintha ő tenne szívességet azzal, hogy a munkáját végezve elintézi a szükséges papírmunkát.

Aki tehát a járvány alatt elveszítette a munkáját – itt több százezer emberről beszélhetünk –, az kénytelen szembenézni azzal, hogy könnyen lehet, hogy hónapokig nem fog kapni egyetlen fillért sem az államtól. Ha szerencséje van, 3 hónapig kap egy kis segélyt, majd ezt követően a nevetségesnek mondható kicsit több, mint 22 ezer forintos szociális támogatást, aztán oldja meg a problémáját saját magának, ahogy tudja. A kormány az adófizetők pénzéből nem a most bajba került embereket segítette ki, esetleg a kisvállalkozókat, akiknek egy már felépített vállalkozásuk volt, hanem azokat, akiknek sokszor semmiféle segítségre nem volt szükségük. Milliárdos üzletembereket, oligarchákat és mindenféle családtagokat, akik ugyan lehet, hogy létrehoznak pár száz munkahelyet azáltal, hogy építkezni kezdenek, de ezek nem lesznek ott örökké.

Időtálló, hozzáadott értéket produkáló munkahelyek teremtésére lenne szükség. Arra, hogy ne a gazdagokat segítsék ki, hanem azokat, akik valóban rászorulnak a segítségre, hiszen annak hiányában akár utcára is kerülhetnek. Ez nem szocialista elgondolás, hanem véleményem szerint az egyetlen logikus megoldás. Mégis hogyan segítjük a bajbajutottakat azzal, ha a közpénzből már most is milliárdos Tiborczot, esetleg Mészárost további milliárdokhoz juttatjuk? Mitől lesz jobb Mari néninek Karancslapujtőn, aki eddig a helyi boltban volt eladó, hogy a milliárdos vállalkozókat tovább gazdagítják? A járvány nyilvánvalóan a nagyobb cégeket is veszélybe sodorta, akiknek ugyanúgy járna a segítség, de akik valódi gondba kerültek – a hajléktalanság réme sem kizárható –, azok bizony az egyszerű munkavállalók, akiknek nem volt egy forint megtakarításuk sem, mert a bérükből, fizetésükből nem tudtak félretenni.

Ha lenne esze a kormánynak, egy olyan gazdasági tervvel állna elő, amely egyöntetűen kisegíti a valódi bajba került nagyobb cégeket, valamint a kis- és középvállalkozók mellett a magánvállalkozókat is, hiszen nélkülük ez az ország súlyos problémák elé néz. Végül is elsősorban a keményen dolgozó kisember adójából él meg Kövér és Szijjártó meg az egész brancs, ezt nem kellene elfelejteni. Nyilván ez nem hozza lázba a nemzeti kormányt, hiszen előbb segítenek a határon túl élő nemzettársainknak vagy az egyházaknak, mint a saját adófizető polgáraiknak. Valahogy majd csak lesz, gondolhatja Orbán, hiszen valahogy mindig van. Ez az elgondolás egészen addig helyes is, ameddig nem köszönt be egy esetleges második hullám is, amely padlóra kényszeríti azt a gazdaságot, amely már most is igen komoly gondokkal küzd. Nem baj, Orbán végre imádkozhat azért, hogy ez ne következzen be.

ITT OLVASHATÓ

MIT HOZHAT AZ AMERIKAI ELNÖKVÁLTÁS A GAZDASÁGBAN? - AZ ADÓFILOZÓFIÁBAN RADIKÁLIS FORDULAT JÖHET

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.08.27.

Az egyelőre a regnáló elnöknél esélyesebb Biden mintha mindenben pont az ellenkezőjét tervezné annak, amit a magyar kormány csinál. Programjában szerepel például a gazdagokat sújtó és a társasági adó emelése, a diákhitelek elengedése. Mindenki számára ingyenessé tenné a Covid-teszteket.

Bár rendszeresen megjósolják Amerika gazdasági vezető szerepének a végét, és akadnak is kihívók, a kontinensnyi ország 21 billió dolláros GDP-jével még jó ideig meghatározó szerepet játszik a világgazdaságban. A világgazdaság egésze számára sem érdektelen tehát, milyen eredménnyel járnak a négyévenkénti választások. Most izgalomra adhat okot, hogy Trump néhány erősen vitatott, sajátos intézkedése után mit hozhat egy esetleges, e pillanatban meglehetősen valószínűnek látszó újabb váltás.

Önmagában az nem sokat mond, hogy Joe Biden demokrata elnökjelölt gazdasági programjának középpontjában a középosztály áll. Korunkban – legalábbis szavakban – minden modern politikus a középosztályt emlegeti – még ott is, ahol nincs ilyen.

„Ezt az országot nem a Wall Street-i bankárok és vezérigazgatók, a fedezeti alapkezelők építették, hanem az amerikai középosztály – adta meg Biden még kampánya kezdetén az alaphangot. Bár ez úgy hangzik – jegyezte meg egy elemzés - mint ha a demokratikus szocialista Bernie Sanders mondta volna, Biden inkább mérsékeltnek, az ésszerű, megvalósítható tervek megvalósítójának igyekszik mutatni magát. Nem hiszi – mondta még 2018-ban a Brookings Intézet egyik rendezvényén –, hogy az 500 milliárdos oka annak, hogy az USA bajba került...

ITT OLVASHATÓ

MARKÓ BÉLA: NEM VOLTAM HAJLANDÓ ALÁRENDELNI AZ RMDSZ-T MÉG ORBÁN VIKTORNAK SEM (INTERJÚ)

24.HU
Szerző: NAGY JÓZSEF
2020.08.23.

Úgy két évtizeden át ő határozta meg az erdélyi magyarság politikáját. Tíz éve visszavonult, ír, ahogy tette azt a rendszerváltás előtt is: a minap jelent meg verseskötete Egy mondat a szabadságról címmel. Nagyinterjú a Ceaușescu-világról meg erről a mostaniról, és arról, ami a kettő között létezett.


Hallani, azóta van ismét humora, hogy 2010-ben elhagyta a politikát, kihegyezte a ceruzáit, s két és fél évtized szünet után ismét versírásba fogott.

Azt mondják, hogy politikusként nem volt humorom?

Azt.

Miért, mit mondanak, milyen voltam?

Biztosan akarja tudni?

Hát, ha már így belefutottam.

„Merev, besavanyodott szoboravató.”

Ó.

Egyetért?

Nem nekem kell egyetértenem. De lehet benne valami. Tényleg elég sok szobrot avattam, és a szoboravatás nem valami vidám dolog Erdélyben. Ha például eszembe jut az aradi Szabadság-szobor körüli évtizedes hercehurca, ma sincs nevethetnékem. Pedig az jól végződött.

Ha onnan nézzük, hogy rálelt a régi humorára, nem is olyan rossz a kép.

Akkor nézzük így! A humor egyébként jó dolog, nagyon jó: föloldja a rossz helyzeteket. Ha jobban belegondolok, több elkelne belőle a politikában is. Az erdélyi embert mindig is jellemezte a fanyar humor, én is úgy nőttem fel Székelyföld délkeleti csücskében, Kézdivásárhelyen, hogy a barátaimmal állandóan ugrattuk egymást.

Jobb szeret költőként létezni, mint politikusként?

Mindkét szerepet belaktam, szerettem, szeretem, egyik mivoltomat sem tagadom meg.

Tud igaz lenni mindkettő?

Miért ne? E két szerep megfér egyazon emberben...

ITT OLVASHATÓ

NAGY GÁBOR: RETRÓ PARTI - A HVG 2020/35. SZÁMÁNAK SZUBJEKTÍV LAPAJÁNLÓJA

HVG ONLINE
Szerző: NAGY GÁBOR
2020.08.27.

„Nekem a tenger a Balaton / A kerek égbolt a kalapom / Megyek a hétvégi napokon” – énekelte az Apostol együttes az 1970-es évek kádári aranykorában, amit már nemcsak a zenei, hanem a politikai retró hangulat is felidéz Magyarországon. A magyarok mentek is a Balatonhoz az idén nyáron, amikor csak tehették a karanténból kiszabadulásuk óta. Mint a Gazdaság rovat cikkének körképéből kiderül, a zsúfoltság már-már azt az időszakot idézte, amikor a lakosság többségének a magyar tenger volt a Riviéra, mert külföldre nem utazhatott, a határt pedig aknazár védte. Ilyesmi már régóta nincs, de Orbán Viktor arra utalt, hogy turisztikai vasfüggöny ereszkedik le szeptember elejétől, s azt mondta, sietnie kell annak, aki még az idén látni akarja a tengert.

Szijjártó Péter külügyminiszternek nem kellett horvát autópálya-kapuknál vesztegelnie, őt a jelek szerint magánrepülőgép röpítette

"Zimmer Laci luxusjachtjához",

megerősítve: miként a hetvenes években, manapság is létezik az az elit, amelyikre nem azok a szabályok vonatkoznak, mint a pórnépre. A politikus az első állítása szerint a Lady MRD fedélzetén is güzüként dolgozott, majd azzal igyekezett kimenteni magát, hogy neki is jár a magánélet és a nyaralás. Vagyis su-su bolondságnak minősítette főnöke júliusi intelmét a magyarokhoz, miszerint az legyen a jelszó, hogy több Balaton, kevesebb Adria. A NER rendszere újabban kereszténydemokratának vallja magát, ám hogy ez mennyire tér el a nyugati modelltől, jól mutatja, hogy nálunk a

"hatalomhoz bekötött üzletemberek vendégeként büntetlenül lehet jachtozni vagy rénszarvasra vadászni."

Németországban viszont – derül ki a Szellem rovat írásából – az ottani kereszténydemokrata politikusoknak már a Lady MRD napi tízmillió forintra taksált piaci „nyaralási tarifájához” képest aprópénznek számító szállodai éjszaka, sőt egy IKEA-kedvezmény is a végzetét okozta. És Szijjártó nem olvasólámpát fogadott el ajándékként.

Nosztalgiázhat az is, akinek a kádári Állami Egyházügyi Hivatal hiányzik, mert – írja a Magyarország rovat – a NER éppen úgy kézből eteti a neki tetsző egyházakat, és a törvény korbácsával sújtja az üldözendőket, mint öt évtizeddel korábbi kommunista elődei. Retró hangulat lehet úrrá azokon is, akiknek a trösztök hiányoznak, csak azoknak nem állami vagy Gumikutya és Gumimacska lehet a jelzőjük, elég beérni azzal: Mészáros. A Fókuszban rovat összeállításában a távközlési mamut mellett feltűnik a CarpathiaSat műhold terve is, és a név legalább annyira a mai korra jellemző, mint egykor a Lakinger Béla zsebcirkáló, aminek Moldova Györgynél hasonló feladata volt, mint a magyar égi teremtménynek lehet: a Központi Propaganda Iroda kalózrádiójaként működött.

Valaki kell nekem is, aki csak az enyém – fogadkoznak az ellenzéki pártok, amelyeknél 2010 óta ugyanoda ugrik vissza a lemezjátszó tűje, és a hangszóróból visszatérően hallatszik, hogy csak az összefogás segít. A Magyarország rovat cikke szerint most aztán tényleg megpróbálnak átbillenni a következő barázdába, és győztes indulóvá varázsolni a szomorkás dallamot, amihez kell valami (kompromisszumokkal teli, de a 2022-es választáson is versenyképes egység) és valaki (egy közös miniszterelnök-jelölt, akit nem löknek le a pajzsról röviddel az után, hogy arra emelték). És hozzá kell szokniuk, hogy a pálya a kormánynak lejt, még ha nem is annyira, mint címlapsztorink helyszínén, Fehéroroszországban, ahol az ipari méretű választási csaláson felháborodott ellenzék megpróbál megszabadulni Aljakszandr Lukasenka elnöktől. Az egykori szovhozelnök még tisztességesen nyerte meg az 1994-es választást, aztán megmutatta, hogy egy igazi autokrata addig alakítja a szabályokat és lehetetleníti el az ellenzéket, amíg már nem marad más választás, mint ő. Sokáig, de nem örökké.

ITT OLVASHATÓ

AZ INDEX-SZTORI MEGJELENÉSE A PROPAGANDA MÉDIÁBAN

PCBLOG
Szerző: URBÁN ÁGNES
2020.08.27.

Az elmúlt időszak kiemelt közéleti eseménye volt Magyarországon az Index körül kialakult botrány. Ennek az írásnak nem célja, hogy új megvilágításba helyezze a történteket és megfejtse a szereplők szándékait, sokkal inkább az, hogy bemutassa a propaganda média reakcióját az Index-ügyre. Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely kutatója tekintette át a kormánypárti média reakcióit.

A hírportál körül kialakult eseménysorozatnak két csúcspontja volt. Először júniusban nyilvánosságra került az ún. Gerényi-terv, vagyis az egyes rovatok kiszervezésének koncepciója, amelynek hatására a szerkesztőség átállította a függetlenség barométert. Júliusban a főszerkesztő kirúgása és a szerkesztőség felmondása a hazai és nemzetközi közvélemény figyelmét is az Indexre irányította, az eseménysort vezetői kinevezések és felmondások tarkították, a vizualitást pedig szerkesztőségi videók, illetve tömegtüntetés segítette. Ezzel párhuzamosan – nyilván nem függetlenül az Indexnél történtektől – a propaganda médiában megjelentek a versenytárs híroldalak tulajdonosait lejárató cikkek.

Zavar az erőben

Az Index átszervezésének terve június 21-én, a 24.hu hírportálon megjelent cikkben került nyilvánosságra, még aznap este sor került a szerkesztőségi barométer átállítására: az addigi függetlenből veszélyben kategóriába került a mutató.

A propaganda média láthatóan egyáltalán nem volt felkészülve erre a fejleményre, nem volt meg az a kommunikációs keretezés, ami a jól előkészített kormányzati lépések jellemző kísérője.

Feltűnő volt, hogy csak a politikai/közéleti tematikájú oldalak (pl. Origo, Pesti Srácok, Magyar Nemzet, 888.hu) követték az eseményeket. Részben beszámoltak az eseményekről, személyi változásokról (többször is az Index vagy a 444.hu cikkei alapján), részben pedig elkezdődött a hangulatkeltés a hírportál ellen. Többen is véleménycikkben írták meg, miért nem szerették az Indexet, a legjobb jelző ezekre az írásokra a leplezetlen káröröm volt.

Az is látható volt azonban, hogy a kormánypárti propagandában nem volt egységes magyarázat arra, hogy mi is történt a hírportálnál. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy néhány nagy elérésű, az offline médiatérben is jelen lévő termék (Tények, Ripost, Lokál) egyáltalán nem foglalkozott az Index-üggyel, mintha óvakodtak volna attól, hogy az online hírpiacról távol maradó fogyasztókhoz is eljuttassák a történteket.

Robbant a bomba

Az Index körüli botrány július 22-én eszkalálódott, Bodolai László tulajdonos ekkor távolította el Dull Szabolcsot a főszerkesztői pozícióból. A propaganda média láthatóan ott folytatta, ahol júniusban abbahagyta, próbálták lekövetni az eseményeket, de nem volt kiérlelt kommunikációs üzenet a történtekkel kapcsolatban...

ITT OLVASHATÓ

AZ OLTÁS KÉRDÉSE NEM SZABADSÁGJOG

NÉPSZAVA
Szerző: VARGA PÉTER
2020.08.27.

A tévhiteket, álhíreket és a tudomány szerepét vizsgálták a résztvevők a Political Capital Facebook-oldalán tartott kerekasztal-beszélgetésen.

Bár tavasszal több elismert külföldi lap is pedzegette, hogy a koronavírus elhozhatja az oltásellenesség végét, a Reuters és az Ipsos május végén közzétett közös felméréséből kiderült, hogy az amerikaiak negyede nem szívesen oltatná be magát. Nem mindenhol ennyire rossz a helyzet, a kanadaiak 72 százaléka például kifejezetten támogatná a kötelező védőoltást. A magyarok 55 százaléka nagy valószínűséggel beadatna magának – derült ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete megbízásából végzett országos reprezentatív kutatásból. 

A járvány és a vírus körüli bizonytalanságok közvetett következménye a vakcinaellenesség, melyért elsősorban az alternatív hírportálok, kampánycsoportok és (sokszor orvos)influenszerek felelősek. Az általuk közvetített téves információk, következtetések kiváló terepet adnak az összeesküvés-elméleteknek. – Ezek ugyanis akkor terjednek, amikor az emberek olyan fontos, szorongást okozó problémával szembesülnek, amely az életükre komoly hatással van, és az erről szóló információk ambivalensek, ellentmondásosak – mondta Krekó Péter. Az összeesküvés-elméletekkel ezek a gordiuszi csomók könnyen kettévághatók. A másik, hogy jobban szeretjük azokat a megoldásokat, ahol konkrétan felelőssé tehető valaki. Az, hogy például a COVID-19 járvány a véletlen szülötte – mondjuk egy Vuhanban rosszul elkészítetten az asztalra került tobzoskától/denevértől indult –, valóban félelmet, szorongást kelt, tulajdonképpen érthetetlen. Viszont ha jól bejáratott ellenségekre tolhatjuk az egészet, úgy tűnhet, felfoghatóvá válik a megemészthetetlen jelenség. Nem esik jól a tudatunknak, hogy ilyen kontrollálhatatlanul bármikor megeshet...

ITT OLVASHATÓ

A DIKTATÚRA KIÉPÜLT, A KARAVÁN HALAD

KLIKKTV / HÍRKLIKK
Szerző: BÁNÓ ANDRÁS
2020.08.26

Már-már elfelejtettük a felhatalmazási törvény körül kialakult, a nemzetközi sajtó és az unió előtt is nehezen védhető, teljhatalmat adó jogrendet, amelyet egy másik, immáron gránit szilárdságú törvény követett. Ebben szerepel az egészségügyi válsághelyzet, amely ugyancsak annyi hatalmat ad a miniszterelnök kezébe, amivel bármit megtehet. „Ezzel a törvényesség leple alatt, befejeződött a diktatúra kiépítése” – mondta a Klikktv-nek Vörös Imre, jogtudós, volt alkotmánybíró.

A 396 §-t tartalmazó törvényen már márciusban elkezdett dolgozni a gépezet, „Varga Judit igazságügyi miniszter már ekkor bejelentette, hogy azokat a rendelkezéseket, amelyek beválnak, törvénybe fogják iktatni”. Mindeközben úgy, ahogy van, a törvény alkotmányellenes. „Az ellenzék hiába nyújtotta volna be az alkotmánybírósághoz, az a jelenlegi összetétellel nem fogadta volna be”...

ITT NÉZHETŐ MEG

LEGFRISSEBB NARANCS - LAPAJÁNLÓ

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: MAGYAR NARANCS
2020.08.27.

Interjú
„A Steinway egy elefánt”
Schiff András zongoraművész

Három-négy órát gyakorol naponta, fontos számára a fegyelem. Hogy élőben hallhassuk, ahhoz át kell lépnünk a magyar határt. A Beethoven-évben a szokásosnál kevesebb Beethovent játszik, hiszen a teljes szonátaciklust már huszonhétszer eljátszotta szerte a világban.

VÉLEMÉNY

László Csaba
Ismeretlen vizeken

A járvány gazdasági hatásairól

„A valóság még a legrosszabb elképzeléseket is képes volt felülmúlni” – kommentálta az augusztus 14-én reggel megjelent 2. negyed­éves GDP-adatot Virovácz Péter, az ING Bank elemzője a portfolio.hu-nak.

Sajó László: Öt és feles

A Gólokozó visszatér

Emlékszünk még a mályvaszín svejcisapkás Gólokozóra? Aki ahol járt, góllal járt.

A szerk.
Mint a levegő

Az, hogy Magyarország külügyminisztere hol és hogyan nyaral, nem magánügy.

POLITIKA

A fideszes Megafon-program gyulai előképe
Nettel és szóval

A közvélemény tájékoztatása a valóságról, az ellenzéki manipuláció és hisztériakeltés egyensúlyozása – ezzel magyarázza Alt Norbert gyulai alpolgármester és helyi Fidesz-elnök a vállaltan kormánypárti Facebook-csoport indítását.
Irányított közbeszerzések kormánypárti körzetekben
Eltűnik a ködben

Polgármesterek, önkormányzati tisztségviselők tiltakoznak – néhol kiszivárogtatásokkal – a közbeszerzési gyakorlattal szemben. A településfejlesztési pénzek becsatornázása sok helyütt hasonló szisztéma alapján működik.

KULTÚRA

Koncert
Galaxisok

mi a kotta?
Agent spirituel

Lemez
Mindhalálig elegancia

Jimmy Heath: Love Letter

A legendás szaxofonos 93. születésnapja táján, a múlt év végén rögzítette legújabb stúdióalbumát.

Lemez
Puskapor

James Dean Bradfield: Even in Exile

A Manic Street Preachers kisebb pihenőt tart mostanában, a köztes időt James Dean Bradfield énekes-gitáros használta ki elsőként, de hamarosan Nicky Wire basszusgitáros-szövegírótól is várható új szólóalbum. Ebben az az érdekes, hogy szűk másfél évtizede is egyszerre adtak ki egy-egy lemezt, majd közösen megfogadták, hogy ilyet nem tesznek többé…

Fesztivál
Átmozgató koncertek

Kaposfest

Tizenegy év alatt sok minden megváltozott a Kaposfesten, de a lényeg persze mindmáig ugyanaz maradt: csodálatos zenészek játszanak, a hálás közönséggel közösséget alkotva.

Musical
Öcsi mennybemenetele

Puskás – a musical

Mindenekelőtt kerüljük el a legnyilvánvalóbb zsákutcát: édes mindegy, hogy Öcsi bácsi mit szólt volna ehhez.

tévésmaci
Kecskebékaklub

rés a présen
„Úgy éreztem, letepert a történelem”

Gurubi Ágnes író, szerkesztő

GYEREK + KÖNYV - Kortárs irodalom a NAT-on túl
Valami éhség

Miközben az állam tűzzel-vassal igyekszik ellehetetleníteni a kortárs irodalom tanítását, lelkes, kitartó tanárok, elhivatott szerkesztők meg persze az igyekvő szerzők révén mégiscsak eljut valahogy a diákokhoz az élő irodalom is.

GYEREK + KÖNYV
Menekülő emberállat

Nyúl Péter és barátai – Beatrix Potter összes meséje

Ez az „összes” a címben elég fenyegetően hangzik, s mi tűrés-tagadás, a kötet be is váltja e fenyegetést: Beatrix Potter meséiért meg kell küzdenünk – leginkább fizikai értelemben.

GYEREK + KÖNYV
„Aki megfürdik, megöregszik”

Zalka Csenge Virág mesemondó

Sajátos, feminista tematikájú mesegyűjteménye, a Ribizli a világ végén az Év Gyerekkönyve díj 2020 nyertese lett. Azt vallja, hogy a mese akkor él, ha mesélik, ezért mesemondóként járja a világot.

GYEREK+KÖNYV
Kukucskálók és motyogók

Minimum tizenegyes! – gyerekkönyvek sikerlistája

Színházi botrány a Sportcsarnokban
A demokrácia diadala

A korabeli sajtó minden idők legnagyobb színházi botrányaként számolt be arról a nehezen besorolható produkcióról, amelyet 1983. május 21-én mutattak be a Budapest Sportcsarnokban. Kossuth-díjas művészeket és válogatott labdarúgókat ígértek, zenét, táncot és társadalomkritikát, de az előadás a paradicsomdobálás miatt maradt emlékezetes.

Kiállítás
Felajzott állapotok

Lovasíjászok Budapest múltjából – A szkítáktól az oszmánokig

Az emberiség története egyben a mind rafináltabb harci és vadászfegyverek históriája is, ez ügyben már eleinknek sem kellett a szomszédba menni ötletekért. Valamiért mégis mentek feszt: a legjobb mesterségbeli fogásokat, harci trükköket, szerkezeti leleményeket egymástól tanulták meg és fejlesztették tovább.

ÉLET + MÓD

kertész lesek
Remete – Csorna

chili&vanília
A sárgarépa hatszor

Hogyan lehet beoltani a világot koronavírus ellen?
Az élet vize

Nagyon úgy tűnik, hogy a világjárványnak és a nyomában kibontakozó gazdasági válságnak csak egy hatékony védőoltás vethet véget. De ha sikerül is a vakcina kifejlesztése, az elosztása körül komoly vitákra számíthatunk.

Orvosok a „tisztánlátásért” itthon és külföldön
Az igaz kevesek

Vírusszkeptikus konferencia, könyv, milliós nézettségű YouTube-csatornák és Facebook-oldalak hódítanak Magyarországon, Németországban és más helyeken. Kik állnak mindemögött és mit csinálnak?

Interjú
„Rendszeresen ismételni kell”

Hajdú Edit infektológus

Idén már hiába is várnánk koronavírus-vakcinára – a következő, 2021/22-es járványszezonra lehet kész a tömegesen is bevethető védőoltás. Már csak azt kell majd eldönteni, hogy elsődlegesen mely kockázati csoportokat lesz érdemes beoltani.

BLOG

Tévésorozat
Lovecraft Country

Film
Leszámolás

Małgorzata Szumowska: A másik bárány

Bár a messzi Amerika mindig is kiváló terep volt magukat megváltónak hirdető erőszakos futóbolondok számára, hogy maguk köré érzelmileg instabil és/vagy intellektuálisan visszamaradott híveket toborozzanak, kollektív öngyilkosságig menően realizálni igyekezvén bizarr üdvtanaikat, ez a film nem az Egyesült Államokban játszódik, még ha fizikailag az az ország is a történések terepe, s nem a vallási megszállottságot kívánja elemezni, még ha van is benne szekta, prédikálás, vakhit és önfeladás.

Interjú
„Háromfejű szörnyeteg”

Michael K. Williams színész

Az HBO új sorozatában H. P. Lovecraft horrorvilága találkozik az ötvenes évek Amerikájának faji szegregációjával. A Love­craft Countryban feltűnő kedvencünkkel egy zoomos kerek­asz­tal keretében beszélgettünk.

ITT OLVASHATÓ

LYUKSÓGOROK - FEHÉR BÉLA: BANÁNLIGET (KÖNYVKRITIKA)

ÉLET ÉS IRODALOM / KÖNYVKRITIKA
Szerző: BENEDEK SZABOLCS 
2020.08.19.

...A rendszerváltás kudarcát sokan, sok helyütt fölemlegették már, mégis, amikor a Banánliget elolvasása után az embernek az az érzése támad, hogy ez a regény ugyanezt a tanulságot hordozza magában, egyben szöget üthet a fejünkbe az a gondolat is, miszerint a tapasztalatok levonásának és meghaladásának egyik lehetséges útja az a dacosan ironikus megközelítés, amellyel Fehér Béla új könyve operál. A groteszk és a szatíra persze eleve nem áll távol az ő írói alkatától és eszközrendszerétől, sőt egyik meghatározó pillére, ezzel együtt a mostani abszurd attól válik különösen élessé és hatásossá, hogy az elmúlt harminc évre visszatekintve magától értetődőnek tűnhet, hogy a regényben leírtak megtörténhetnek, megtörténtek.

Az alapszituáció szerint két operatív beosztottat, Piricske Tamást és Téli Pált 1988. február 16-án azzal a feladattal telepítik a Drót utca 52. szám alatti, Banánliget fedőnevű konspirációs lakásba, hogy megfigyeljék a szemben lakó Heller Albertet, akit nem sokkal korábban tetten értek, amikor összemázolt egy Lenin-szobrot. A két ügynök tehát beköltözik, és egy fotótávcső segítségével folyamatosan szemmel tartják a szemközti épületet, írják a jelentéseket, teszik, amit az előírtak szerint tenniük kell – a háttérben pedig lezajlik a rendszerváltás, róluk viszont elfeledkeznek. A regény azt beszéli el, miként telnek Piricske és Téli napjai ebben a másfél szobás lakásban, éveken, sőt évtizedeken keresztül, miközben világuk annyira beszűkül, hogy kizárólag az általuk közvetlenül megtapasztalható mikrokörnyezetet képesek befogadni és reagálni rá. Közben összeismerkednek a környékbeliekkel (vannak, akik be is költöznek hozzájuk), ám hiába zajlanak bizonyos események, a két ügynök ezek lényegéből keveset érzékel – a napok monotóniája éppúgy a bennük lévő állandóságot jelzi, mint az, hogy Piricske folyamatosan lyuksógornak nevezi Télit.

Fehér Béla úgymond visszatérő regényének legnagyobb tanulsága talán az, hogy az átlagember számára mindegy, hogy 1989-et, 1998-at vagy 2003-at írunk: az élet a Drót utcában olyan, akár a színdarab, amelyben cserélődnek a szereplők, ám a díszlet tragikomikusan szürke marad, és az első felvonás soha nem ér véget. Telitalálat, hogy a Banánligetben az idő cseppfolyós, nincs jelentősége a linearitásnak, az amúgy is megfoghatatlan történet pedig fölcserélhető, ide-oda tologatható jelenetekre törik szét. És miközben egy másik szálon azt nézzük, hogyan próbál egy rendezőnő filmet készíteni a konspirációban felejtett ügynökökről, különösen nyomasztó lesz az a gondolat, miszerint a fontos és sorsokat eldöntő történések bennünket élesen kikerülve zajlanak, és nekünk nem marad más, mint kukkolni egymás életét.

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/34. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/34. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

A 168 ÓRA AUGUSZTUS 26-I SZÁMÁNAK LAPAJÁNLÓJA

168 ÓRA 
Szerző: 168 Óra
2020.08.26.

A múlt héten a külgazdasági és külügyminiszter ügye keltett feltűnést. Miközben ugyanis Szijjártó Péter a fehérorosz válságról tárgyalt „budapesti irodájában”, készült róla egy fotó, amint egy luxusjacht fedélzetén utazik az Adriai-tengeren. Nem meglepő, hogy az egymásnak ellentmondó tények (és helyszínek) bizonyos kétségeket ébresztettek sokakban, és egy pillanatra talán még a hatalom állandó igazmondásába vetett hit is megingott.

Pedagógusvizsga
Még a Miniszterelnökséget vezető miniszter sem hagyta szó nélkül azt a járványügyi protokollt, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma küldött szét a múlt héten. A maga finom módján Gulyás Gergely megjegyezte, hogy vannak benne életszerűtlen tanácsok is, amelyek miatt sérülhet az egész anyag „komolyanvehetősége”. Mindezt tekinthetjük jelképesnek is. A tárca – amely az egészségügynek és az oktatásnak is gazdája – lényegében nem tud mit kezdeni a fertőzés fenyegetésével, és így nemhogy szabályokat, még receptet sem képes adni a tanintézményeknek. De nincs ebben semmi meglepő. Hasonló a helyzet a Nemzeti Alaptanterv bevezetésével is. A felelős államtitkár ugyan kijelentette, hogy „boldogság van szerte a rendszerben”, de azért ez így enyhe túlzás. A következő összeállításunkban nyilatkozó oktatáskutató szerint az a fő baj, hogy világnézetet, értékrendet, ideológiát akarnak átadni a gyerekeknek. Ahelyett, hogy a gondolkodásban segítenének, vagyis abban, miképpen igazodjanak el a világ dolgaiban. Így aztán a néhány nap múlva induló új tanév a teljes bizonytalanság jegyében kezdődik. Ezért – szokás szerint – a pedagógusokon múlik, mit hoznak ki mindebből. A rendszer már levizsgázott, most az ő vizsgájuk jön.

Vírus az Adrián

Eddig több mint 800 ezer halott, mintegy 23-24 millió igazolt fertőzött – ilyen drámai adatok mellett is kimondható, hogy globális szinten kissé lassult az elmúlt héten a koronavírus terjedése.

A medvék Veresegyházra jönnének

Mire cikkünk megjelenik, valószínűleg módosítanak sok intézkedést, ami közvetlenül befolyásolja az utazást, a turizmust. Romániában szinte naponta változnak a járványügyi korlátozások, továbbra sem nyithatnak az éttermek, kávézók, méregdárga vírusteszt eredményét köteles felmutatni a határon átlépő. Ha tehát az olvasó kedvet kapna, hogy felkeresse a csodálatos Székelyföldet, még csomagolás előtt informálódjon a beutazási szabályokról, a határátlépés körüli hercehurcákról, a karanténról.

A pénzvadászat vírusa

Sok függ attól, mit hoz a bűvös szerda, megjelenésünk napja. Ha az FTC kiejti a selejtezőből a ’67-es BEK-győztes Celticet, még reménykedhet. Ha nem győz, átkerül az EL-selejtezőbe. De csökken az esélye, hogy helyet kap a „fizetős” futball európai porondján. Az újabb kudarccal viszont kárba vesznek a több éve halmozódó, hazai szinten kimagasló félállami befektetések. Milliárdokról van szó, de másról is. Arról, hogy a félelmetes COVID-kór megcsapolja-e a mértéktelenül túlduzzadó nemzetközi futballüzletet, az irreális adásvételi, szponzori pénzeket. A sportgazdaság szakértői szerint a válság, a sokkszerű recesszió, a néma stadion végromlásba döntheti a világcirkuszt. Kidobott pénz volt-e Isael középpályás ára vagy a stadionépítési boom?

Értelmetlen építmények

A gazdagoknak és a hatalmasoknak kedvez, ahogyan az elmúlt évtizedben átalakították az építkezések engedélyezésének rendszerét. Az önkormányzatok helyett ezt a jogot a kormányhivataloknak adták, miközben a NER praktikusan felszámolta a műemlékvédelem hálózatát is. Mindez olyan kiskapukat nyitott, amelyeken keresztül egyre könnyebb megszegni az előírásokat. A közérdekkel pedig nemcsak gigaberuházásokkal lehet szembemenni, hanem mondjuk egy háztetőre épített értelmetlen pengefallal is.

A képernyő figyel minket

Az ingyenes közösségi hálózatok használatáért adatainkkal fizetünk. A Facebook, az Instagram, a Twitter és most már az új TikTok nem csak azt tartja számon, amit közöltünk vele. Követik, merre járunk, milyen honlapokra látogattunk el, mit lájkolunk. Így felépített profilunkat elsősorban kereskedelmi reklámok célzott elhelyezésére használják, de eladták már politikai kampánystáboknak is, és nyílt titok, hogy minden tudásukat megosztják az anyacég államának titkosszolgálatával is. Az adatok gyűjtésének módszerei egyre durvábbak. Használhatják mobiltelefonunk, számítógépünk kameráját és mikrofonját is. Előfordulhat, hogy az okostévé néz minket.

Megint dagadnak a párnacihák
A válság miatt érthetően megnőtt az állam adóssága. A finanszírozás a lakosságtól csak csökkenő mértékben várható, s a devizahitelek felvétele is napirenden van. A GKI konjunktúraindexe az üzleti szféra romló kilátásairól szól.

Amikor a bíró belenézett Faragó gatyájába
A férfi vízilabdázás történetének kiemelkedően legsikeresebb nemzete a magyar, fölényünk különösen az olimpiák történetében domborodik ki, az összesített éremtáblán 9 arany- mellett 3-3 ezüst- és bronzéremmel állunk, több győzelmünk és dobogós helyünk van, mint az utánunk következő két nemzetnek együttvéve.

ITT OLVASHATÓ

SZEKTÁS KÖNYVÜLDÖZÉS – VISSZA AZ ÖTVENES ÉVEKBE?

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: LUKÁCS CSABA
2020.08.27.

Kíváncsi vagyok, mit szólnának a katolikus hívek, ha egyszer csak kiderülne: Erdő Péter bíboros magára íratta az Esztergomi bazilikát. Vagy annyiban hagynák-e a kemény nyakú debreceni kálvinisták, ha megtudnák, hogy a Nagytemplomuk fű alatt egy lichtensteini offshore cég tulajdona lett? A Hit Gyülekezete hívei ugyanis így jártak: egy kicsit nem figyeltek oda, és máris az egyház legértékesebb vagyonelemei, az ATV kereskedelmi televízió és két többszintes ingatlan (köztük az egyházi kollégiumnak is helyet adó épület) Németh Sándor vezető lelkész magántulajdonába került.

Ez alapvetően egy könyvből, Bartus László Fesz lesz című kötetéből került ki. Ezt a könyvet ma nem lehet megtalálni a legnagyobb magyar könyvkereskedés kínálatában, mert megijedtek a Hit Gyülekezete ügyvédeinek a fenyegetéseitől. Mi is kaptunk ilyen fenyegetést tőlük, amikor a könyv amerikai kiadója megrendelt egy hirdetést a Magyar Hangban. Képzeljük el ezt a helyzetet egy demokráciában: egy agresszív szekta megfenyeget egy újságot, hogy ne fogadjon el hirdetést egy amerikai cégtől. Mi a levelet oda tettük, ahova való: kidobtuk a kukába. A nagy könyvkereskedő megijedt, és levette a a polcokról, pedig könyvet ma Magyarországon csak bíróság tilthat be, ha az egyértelműen törvényt sért. Egyébként a kiadó és a szerző viseli a felelősséget annak tartalmáért, nem a kereskedő – ezt, úgy látszik, még azok sem tudják, akik ebből élnek.

Nagyon érdekes és tanulságos két független kereskedő, a Láng Téka és a Filologosz Keresztény Könyváruház esete is: mindkettőt a legkülönfélébb eszközökkel próbálták meggyőzni arról, hogy ne árulják a könyvet. Tisztára, mint a kommunista időkben, amikor indexre tettek kiadványokat, csak akkor nem egy agresszív vallási felekezet, hanem az állampárt erőszakszervezete vadászott a neki nem tetsző kiadványokra. Lehet véletlen is, de én nem hiszek a véletlenekben: mindkét könyvesbolt elé oda is piszkított valaki a parázs viták idején. Igazán keresztény dolog lehet elvégezni a nagydolgodat az utcán, egy könyvesbolt előtt, bár erről egy sort sem találtam a Bibliában...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL - AZ EP NEM HAJLANDÓ VISSZAKOZNI - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.08.27.

Euroactiv

A portál úgy értelmezi a négy európai parlamenti csoport vezetőjének üzenetét, hogy addig nem írják alá a következő hosszú távú költségvetést, amíg nincs döntés arról, hogy a jövőben csak olyan kormányok kaphatnak szubvenciókat Brüsszeltől, amelyek eleget tesznek a jogállami kívánalmaknak. Azaz az EP nem hajlandó visszakozni a két kérdéskör összekapcsolása ügyében. A fenyegetést Merkelnek és von der Leyennek címezték, mert nem lehet pontosan tudni, hogy a tagállamok első emberei a július csúcson nem vizezték-e fel a Parlament követelését.

Az akkor elfogadott határozat megszövegezése eléggé ködös, ám most a négyek sajnálatukat fejezik ki a kompromisszumos formula miatt. Kitartanak amellett, hogy Strasbourgot be kell vonni annak elbírálásába, jogosult-e valamely kormány a közösségi támogatásra, amihez alapul szolgál majd a Bizottság éves jelentése, mármint arról, milyen állapotban van a demokrácia az egyes tagországokban. Ragaszkodnak ahhoz is, hogy hozzák vissza az eredeti indítványt, vagyis hogy a pénzek megvonását csakis minősített többséggel lehessen megakadályozni. Tehát ne a szankciók elrendeléséhez kelljen kétharmadot összehozni.

Le Figaro

Az Európai Parlament kitart amellett, hogy a jogállamiság tiszteletben tartásához kell kötni a brüsszeli támogatásokat, bár ez ügyben nem említi név szerint Magyarországot és Lengyelországot. Mindenesetre a négy meghatározó frakció vezetője közös levélben szólította fel a Bizottság elnökét, valamint a soros elnöki teendőket ellátó Németország kancellárját, hogy fokozzák a harcot a demokrácia és az alapjogok lebontása ellen az EU-ban. A francia jobboldali lap hozzáteszi, hogy a kereszténydemokrata, szociáldemokrata, liberális valamint zöld csoport egyértelműen Budapestre és Varsóra utalt, miután mindkettő hatalmas pénzeket kap Brüsszelből, ám az unió süket fülekbe ütközik részükről, amikor felszólítja őket, hogy ne sértsék meg az igazságszolgáltatás szuverenitását, a sajtó szabadságát, valamint a kisebbségek jogait. Az EP-képviselőknek még rá kell bólintaniuk mind a következő hétéves költségvetésre, mind a gazdasági segélycsomagra. A levél közvetlenül az előtt került nyilvánosságra, hogy Strasbourg ma megkezdi mindkét tervezetről az egyeztetéseket a 27 tagország megbízottaival. A jelentés emlékeztet arra, hogy a múlt hónapban tartott csúcsértekezleten eléggé kétértelmű állásfoglalás született a jogállam kapcsán, aminek a magyar miniszterelnök roppant mód örült. A négy frakciófőnök viszont ragaszkodik ahhoz, hogy az állam- és kormányfőket tömörítő Tanács fogadja el a Parlament áprilisi határozatát, miszerint a jogállami normák betartása nélkül nincs közös pénz egyetlen kormány számára sem. A 27-ek azóta is jegelik a kezdeményezést.

Süddeutsche Zeitung

A jogállam kérdésében az Európai Parlament szemben áll a tagországokkal, ám nem valószínű, hogy ezen bukik meg a költségvetés, illetve a vírus miatt szükségessé vált mentőcsomag elfogadása – állítja a vezető német lap. Mindenesetre egyelőre háborognak Strasbourgban a képviselők. Több pénzt akarnak pl. a diákcsere céljait szolgáló Erasmus-programra, beleszólási jogot sürgetnek a Koronaalap felhasználásába és elengedhetetlennek tartják, hogy a tagországok csak akkor juthassanak hozzá a kohéziós és egyéb kifizetésekhez, ha működik náluk a demokrácia.

A ma induló tárgyalássorozaton először tisztázzák az álláspontokat, majd menetrendet irányoznak elő. A jövő hónapban háromszor ülnek össze a két delegáció tagjai, de strasbourgi részről azt közölték, hogy nem engedik magukat sürgetni. Addig tárgyalnak, amíg az szükséges. Úgy hogy novemberre vagy decemberre talán meglesz az egyezség. Ezen belül különösen nehéz ügynek ígérkezik a jogállamiság.

Yahoo/National Review

Az American Enterprise Institute nevű konzervatív Kelet-Európa szakértője nyilvánosan vitába száll saját kollégájával, mivel az nemrégiben szintén a konzervatív National Review hasábjain nagyra értékelte Orbán Viktor személyes képességeit és politikáját. Dalibor Rohac azonban, aki szlovák lévén igen jól ismeri a térségbeli viszonyokat, kiemeli: szó sincs arról, hogy a magyar miniszterelnök rátermett és bölcs volna. Ezt bizonyítja, hogy Magyarország egyre hátrébb szorul a nemzetközi jogvédő szervezetek demokrácia értékelésében, miközben lopakodva nyomul a tekintélyelvűség.

A kormány sorozatosan visszaél a joggal, lásd az idő előtt nyugdíjba küldött bírákat, az igazságszolgáltatás önállósága elleni rohamokat, az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozását, a grasszáló korrupciót, a sajtószabadság elleni támadásokat, valamint hogy megszállták a közigazgatást a fideszes káderek, azaz gyakorlatilag gyarmatosították. Arról nem beszélve, miként igyekszik a kormánypárt bekeríteni a civil szférát, és hogy távoznia kellett a Közép-Európai Egyetemnek, miután az volt a bűne, hogy Soros létesítette.

A szakember cáfolja azt is, hogy olyan fényesek volnának a magyar gazdaság eredményei, majd felteszi a kérdést: mi lesz akkor, ha továbbállnak a nagy cégek, köztük a német autógyárak vagy a Samsung. Emlékeztet arra is, hogy tavasszal az EP-Közgyűlés határozatban rögzítette: egyre rosszabb állapotban van a magyar jogállam. Rohac rámutat: egy sikeres, és öntudatos társadalom nem az autoriter populizmust erőlteti és nem uszít mindenféle összeesküvés elméletek alapján, ahogyan azt a Fidesz csinálja, immár 10 éve, alapból. 

Deutsche Welle

Magyarországon mélyek a korrupció gyökerei, ennek legújabb megnyilvánulása a Szijjártó-ügy. De hogy a miniszterelnök milyen álságos, az kiderül abból, hogy ha minden igaz, még ő sem vette komolyan saját intelmét, miszerint a vírusválság miatt senki se menjen külföldre nyaralni. A külügyminiszter esetében különösen aggályos a korrupciós szál, vagyis, hogy egy NER-oligarcha luxusjachtján üdült. Ez utóbbit maga közölte, de azt már nem mondta meg, hogy ki fizette a napi uszkve 10 milliós bérleti díjat, mert neki arra a fizetéséből nem futotta volna.

De hát az ilyen afférok jóformán futószalagon fordulnak elő az orbáni Magyarországon, tessék csak Semjén, Lázár vagy Rogán esetére gondolni. No, meg arra, hogy a miniszterelnök külföldi meccsekre előszeretettel utazik egy ismeretlen tulajdonban lévő repülőgéppel, ám ebben nem lát semmi kivetnivalót. Mondván, hogy az egy fityingjébe sem kerül az adófizetőknek. Csakhogy az ilyen utaknál a meghívás általában olyan vállalkozóktól származik, akik degeszre keresik magukat az állami versenytárgyalásokon.

Következmények azonban általában nincsenek, viszont hatalom közeli üzletemberek megvettek egy sor olyan lapot, portált, amelyek különféle korrupciós ügyeket tártak fel. A szerkesztőségek utána vagy beálltak a vonal alá, vagy lehúzhatták a rolót. A kormányt roppant mód irritálják az ilyen leleplezések, mert közben milliók kénytelenek tengetni az életüket, köztük nagyon sok gyerek is nyomorog. Ezzel szemben nagy felháborodást kelt, hogy a hatalom legfelső berkeiben dívik a procc önhittség.

Orbán egészen különleges rendszert alakított ki: az oligarchák nem szólhatnak bele a politikába, mert különben úgy járnak, mint Simicska. Ugyanakkor bár hatalmas tőke megy át a kezükön, annak sorsáról a kormányfő és szűk köre határoz.

Die Welt

A litván külügyminiszter tetteket vár Fehér-Oroszország ügyében Németországtól és az EU-tól a Lukasenko-diktatúrával szemben. Linkevicsius, akinek kormánya igen határozottan a belorusz ellenzéket támogatja, kulcsszerepet játszott abban, hogy Vilniusban kapott menedéket az ellenzéki elnökjelölt. Mint mondja, Minszkben feszült a helyzet, mert a leváltott államfő azt hiszi, hogy joga van elnyomni és letartóztatni a polgárokat, a békés tüntetőket. Megtagadja a párbeszédet a másik féllel, egészen más utat választott.

Célja az, hogy mentse magát, azonban nem a valóságban él, ha azt gondolja, hogy a többség rá szavazott és még most is őt támogatja. Ideje volna, hogy gyorsan felébredjen. Ugyanis elsősorban a népről van szó, amely egyre szorultabb helyzetbe kerül az elnök miatt. Épp ezért a litván politikus elkerülhetetlennek tekinti, hogy az unió mielőbb léptesse életbe a szankciókat. Saját kormánya már intézkedett ez ügyben: külön is megtorló intézkedéseket hozott. Hiszen embereket kínoznak meg, megsértik az egyetemes emberi jogokat. Ezért haladéktalanul lépni kell.

Nem lehet úgy tekinteni a belorusz rendszert, hogy azt demokratikusan megválasztották. A vezetőket tilalmi listára kell tenni, hogy ne utazhassanak. El kell őket szigetelni. Mert az nem megy, hogy egyik nap Minszkben tiltakozókat vetnek alá kínzásoknak, következő nap pedig Vilniusban shoppingolnak. A megoldást azonban csak az jelentheti, ha új választásokat írnak ki. Mindenkit persze nem lehet bezárni, mert ahhoz túl sokan vannak a rezsim ellenfelei. Jelenleg azonban patthelyzet alakult ki. Folynak a megmozdulások, Lukasenko viszont nem tudja, mitévő legyen. Moszkvától vár segítséget, de annak megvan a maga baja. Még nem biztos, hogy a Kreml a bolond fehérorosz politikus mellé áll.

Lukasenko arra számít, hogy kifulladnak a demonstrációk, de ez tévedés. És mivel brutális eszközöket vetett be, már nincs visszaút. Az EU-nak, az USÁ-nak, az EBESZ-nek és Oroszországnak rá kell bírnia, hogy hívja ismét az urnákhoz az embereket. Ugyanakkor a litván miniszter jelezte, hogy országa nem hajlandó kétoldalú párbeszédre a zsarnokkal, mert az olyan már olyan bűnöket követett el.

The Times

A nagy múltú brit konzervatív lap azt tanácsolja a belorusz lázadóknak, hogy addig cselekedjenek, amíg Putyin bizonytalan a hogyantovábbot illetően. Az ország beszorult két diktátor közé, ezért mozgósítania kell a lakosságot, úgy, ahogyan azt a lengyel Szolidaritás csinálta 1980-ban. A kommentár megjegyzi, hogy az önkényurak időnként hajlamosak tök hülyét csinálni magukból. Így Lukasenko miközben erőt kívánt sugározni, úgy fogta a minap géppisztolyát, ahogyan azt egy hozzáértő soha nem tenné. Ráadásul elfelejtette betenni a tárat.

Viszont továbbra is retteg, hiszen szörnyű dolgok történnek a minszki börtönben. A letartóztatottakat kékre-zöldre verik, gumibottal erőszakolnak meg nőket. Majd kórházba viszik, hogy ott összevarrják őket. A fiatalok kinevetik ugyan a zsarnokot, de egyben aggódnak is, hogy mire lesz képes, ha még jobban elveszti a józan eszét.

Nagy gond ez Putyinnak, mert számára Fehér-Oroszország nem hátsóudvar, hanem elhanyagolt előkert. Nem a legjobb hely egy vérfürdőhöz. Stratégiai előnyei vannak, hiszen három uniós állammal határos, és nagy szerepet kap Moszkva katonai terveiben. Ha elveszne, az sokat ártana a Kreml tekintélyének. Az orosz elnök nem bízhat a békés megoldásban, ahogyan az két éve Örményországban történt, mert amíg a biztonsági szolgálat és a hadsereg kitart Lukasenko mellett, addig az bármikor fenyegetőzhet a nyílt harc kirobbantásával.

Menedéket ajánlhat neki, beleértve, hogy vigye a felhalmozott vagyont is, ám akkor ott van még, hogy ki legyen az utód. Egy másik lehetőség, hogy az orosz fél segít megtörni az ellenállást, majd párbeszédet kezd a maradék ellenzékkel. Ez megnyugtathatná a külföldi befektetőket, békés menekülési utat kínálna a belorusz elnök számára és elvezetne a rendőrállam reformjához.

Ám ez esetben az ország az orosz oligarchák terepévé válna. A beloruszok azonban már így sem bíznak Putyinban. Be lehetne még vezetni akár az ostromállapotot is, de az a rezsim teljes tehetetlenségét igazolná. Ráadásul a hadsereg egy része alighanem fellázadna, ha civilekre kellene lőnie. Szóval a Kremlnek nincs igazából jó választási lehetősége, ezért tétlen, de a tekintélye minden nappal tovább olvad. Ott a Navalnij-ügy és ha ezt a fehéroroszoknál mészárlás tetézi, akkor a világ Rettegett Vlagyimirként fog emlékezni az orosz vezetőre.

De nincs jobb helyzetben a belorusz ellenzék sem, hiszen a Nyugat nem segít. Ezért az alapoktól kell felépíteni a demokráciát. Követni kell a Szolidaritás példáját, azaz követelési listát kell felállítani, kezdve a szabad szakszervezetekkel, a cenzúra enyhítésével, a Lukasenko-klikk kiváltságainak eltörlésével. De főként a demokratikus választásokkal. Ha Putyinnak van érzéke a történelemhez, akkor megtalálja a módját, hogy támogassa ezt a megoldást.

Der Standard

Az Index korábbi főszerkesztő-helyettese megismételte, hogy az eddigi munkatársak nagy részével együtt új portált kívánnak létrehozni, csak ez nem megy gyorsan, mert a legtöbben, úgy jó 80%-nyian egyelőre kötelesek az eddigi munkaadónál dolgozni. Munk Veronika a tiroli Alpbachban, a szokásos nyár végi fórum vendégeként beszélt az egyik munkacsoportban. Elmondta, hogy egyáltalán nem érte meglepetésként, amikor a kormány közeli Vaszily Miklós átvette az irányítást a cégnél, hiszen pontosan ismeri a magyar viszonyokat, látja mi megy végbe a sajtóban az utóbbi 10 évben. És az ő digitális újságjuknál is sorra jöttek a külső beavatkozási kísérletek.

Mindezt Rényi Pál Dániel a 444.hu-tól azzal egészítette ki, hogy az Index csupán a jéghegy csúcsát jelenti. Mert az elmúlt évtizedben hihetetlen dolgok történtek a magyar médiában. Egyre nehezebb érdemi információkhoz hozzájutni, amint azt a legújabb, Szijjártó-féle nagy botrány is tanúsítja. Papp Réka Kinga, a Bécsből szerkesztett online magazin, az Eurozine főszerkesztője a nemzetközi közvélemény szemére vetette a fórumon, hogy az sokáig becsukta a szemét. Hiszen az egész 2010 után, az új médiatörvény elfogadásával kezdődött. De Orbán semmit sem talált ki, a módszert az amerikai republikánusoktól, illetve Berlusconitól vette át. Most pedig Szlovénia ad okot az aggodalomra, mert ott villámgyorsan meghonosítják a magyar modellt.

ITT OLVASHATÓ

„EZ NEM FORRADALOM, HANEM ÚJ ÉRZÉS” – EXKLUZÍV INTERJÚ A BELARUSZ ELLENZÉK VEZETŐJÉVEL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2020.08.26.

Evolúció és nem revolúció, ami most Belaruszban – helyesebben: az emberek gondolkodásában – történik, mert végre megtapasztalták, hogy Lukasenka elnök ellen szavazva is többségben vannak – mondja a Válasz Online-nak adott exkluzív interjújában a belarusz ellenzék egyetlen, még az országban tartózkodó vezéralakja. A fuvolista végzettségű kultúrmenedzser, Marija Kalesznyikava szerint a rezsim ellen utcára vonulóknak két fő követelésük van, és Belarusz még egy ellenzéki hatalomátvétel esetén sem fordulna Oroszországtól az EU felé – személy szerint pedig a Minszk ellen tervezett szankciókat is károsnak tartja. A százezres demonstrációk 38 éves vezetője azt is megindokolja, miért nem fog Lukasenka hatalma 2025-ig kitartani – függetlenül a tömegtüntetések sikerétől...

ITT OLVASHATÓ

„NEM AZÉRT DOLGOZOL KURVA SOKAT, HOGY SZENDVICSET EGYÉL EGÉSZ HÓNAPBAN”BELSŐ KONFLIKTUSOKBAN CSAPÓDNAK LE A POSTA PROBLÉMÁI

MÉRCE
Szerző: TURAI ESZTER
2020.08.26.

A koronavírus miatt elmaradt bérmegállapodás kapcsán júliusban 4 postás szakszervezet korábban nem látott egységben lépett fel a béremelésért, amit tüntetés és sztrájk-készültség is támogatott. Augusztus 6-án megszületett a megállapodás, amit a szakszervezetek teljes sikerként könyveltek el, bár nyilatkozatukban utaltak rá, hogy nem lesz mindenki elégedett.

A dolgozók körében valóban vegyes a fogadtatása a megállapodásnak. Postás Facebook-csoportokban jellemző reakció volt az értetlenség és a felháborodás. Bár az internetes megnyilvánulások gyakran nem tükröznek valós képet a véleményekről, mégiscsak beszédes, hogy sokan arról írtak, hogy kilépnek a szakszervezetből, illetve „árulásként” értelmezték a történteket. A helyzet jobb megértése érdekében 7 budapesti fizikai dolgozóval, nagyrészt kézbesítőkkel, és szakszervezeti forrásokkal beszélgettem arról, hogy mit gondolnak a megállapodásról és a fenti feszültségekről.

Ilyen körülmények mellett ez a béremelés „nudli”

„Nem azért dolgozol kurva sokat, hogy szendvicset egyél egész hónapban” – ezzel a mondattal kommentálta a postai béreket egy kézbesítő, aki sok kollégájához hasonlóan a szakmunkás minimálbért, azaz a garantált bérminimumot kapja, ami idén januárban emelkedett nettó 130 ezer Ft-ról 140 ezerre.

A szakszervezetek eredetileg 15%-os alapbéremelést követeltek januárig visszamenőleg, később 10%-osat, végül az átlagos emelés mértéke 8% lett, májusig visszamenőleg. Az általam megkérdezett dolgozók között vannak, akik értékelik az eredményt, mondván, hogy a semminél (azaz a nulla százalékos alapbéremelésnél, amit a Posta eredetileg javasolt) ez is jobb, de a többség azért azt is hangsúlyozta, hogy a jelenlegi bérek és munkakörülmények mellett jóval nagyobb emelést érdemeltek volna. Volt, aki 30%-os emelést érzett volna igazságosnak, mások a MÁV-os vagy BKK-s dolgozók béréhez való felzárkózást sürgették.

Többen hangsúlyozták, hogy a Postánál sok fizikai dolgozó több éves vagy akár évtizedes munkaviszony után is a garantált bérminimum szintje körül keres. Ahogy egyikük fogalmazott, „senki sem gondolja komolyan, hogy ebből meg lehet élni”. Mivel ennek a szintjét 2020 elején törvényileg 8%-kal, nettó 140 000 Ft-ra emelték, ezért azok, akik ennyit keresnek, nem fognak többet kapni a postai bérmegállapodás után sem...

ITT OLVASHATÓ

KILÓRA MEGVESZI A KONCERTZENEKAROKAT ÉS RÖHÖGVE LENYÚLJA A RAKTÁRKONCERTEKET A NER

HÍRKILKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2020.08.26.

Franciaországban elképzelhetetlen, hogy a köz pénzéből egymás torkának ugrasszák a pénzt befizető alkotókat vagy támogatásra szoruló rétegeket – kommentálta megkeresésünkre Derdák András a tervezett raktárkoncert-projektet. Meggyőződése, hogy a járványhelyzet következményeivel visszaélve, hosszú időre frontot nyitott a kormány a könnyűzenében is.

– Elvileg tegnap zárult a kormány-finanszírozta „raktárkoncertek” támogatásában résztvevők végleges listája. Megkerestük a kezdeményező Miniszterelnöki Kabinetirodát a részletekkel kapcsolatban, de nem kaptunk választ. Te lassan 30 éve része vagy mind a könnyűzenei szakmának, mind a hazai kultúramenedzselésnek. A rendszerváltáskor bő tíz éven át vitted a csillaghegyi, főként alternatív zenei és kulturális Banán Klubot. 2002-től szűk három évet kaptál a Fidesz utáni Millenáris Park kulturális, művészeti igazgatójaként egy azóta sem megismételt szabad művészi szellemű profil kialakítására. 2006-tól öt évig a Párizsi Magyar Intézet igazgatójaként működtél, már francia területen és lényegében maradtál is a mai napig: Mondtpellierben élsz, egy évtizede te szervezed a francia közönséget a Sziget Fesztiválra. Kívülálló bennfentesként, ráadásul nemzetközi tapasztalatok birtokában, hogyan látod a koncertzenekarok megsegítésére feltalált raktárkoncert-projekt hatékonyságát?

– Az önmagában üdvözlendő, hogy előálltak egy ilyen ötlettel, mert tragikus helyzetben van az egész szakma. Nem csak az előadók, akik jobban látszanak, hanem az egész technikai háttérszemélyzetig – a szervezőktől a színpadépítőkig – mindenkinek megszűnt a jövedelme. Ők ráadásul rendszeresen olyan jövedelmi lehetőségeknek kitett emberek, akik egyik hónapról a másikra, egyik turnétól a másikig élnek. Brutális, hogy kimaradt egy teljes évad s ebből a szempontból egyértelműen pozitív, hogy legalább valamilyen lehetőséghez jutnak az állam segítségével...

ITT OLVASHATÓ

EGYRE DURVÁBBAN CSINÁLJÁK, EGYRE KEVÉSBÉ VESZNEK EMBERSZÁMBA

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: VOGRONICS ANDRÁS
2020.08.26.

  ...ezek itt bárkivel, bármit, bármikor 
  megtehetnek, és meg is fognak tenni, mert 
  megtehetik. Ez az alapelvük, és ehhez 
  tartják magukat. Mára már nincs olyan 
  szervezet, hatóság, amely bármit is 
  számon tudna rajtuk kérni. Aki ezt az 
  állítást cáfolni tudja, kérem, tegye meg. 
  Minden egyes ilyen nyilatkozattal tudatják 
  mindenkivel és tudatosítják mindenkiben, 
  hogy lehet próbálkozni, de teljesen f
  felesleges. A NER eddig is és ezután is 
  össze fog zárni, és hülyének fog nézni 
  mindenkit, aki szembesíti őket a 
  valósággal. Mára már ott tartunk, hogy a 
  látszatát sem akarják kelteni az ellenkezőjének, mi több szerintem ezekkel az akciókkal demonstrálják a legyőzhetetlenségüket. El lehet menni a picsába, nincs itt semmi látnivaló, ha meg igen akkor lehet próbálkozni, és van értelme? Nincs. Ennyike.

És most már lassan nincs olyan szegmense az országnak, amelyiket ne könyökölték volna le, a magyar nép egy része még tapsikol is nekik, a másik meg várja, hogy berepüljön a sült galamb az arcba, de nem tesz semmit. Így nem kell csodálkozni azon, hogy egyre durvábban csinálják, és egyre kevésbé vesznek emberszámba minket.

ITT OLVASHATÓ