2020. augusztus 30., vasárnap

VÉRÜKBEN VAN A HAZUGSÁG

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.08.30.


...állítólagos ideológiákat cseréltek le, amivel több hatalomra tehettek szert. A Fideszben lévő, akkor még valóban fiatalok, magukat demokratának és függetlenségpártinak kívánták eladni, hogy az emberek elhiggyék, hogy a ’89-es rendszerváltást követően ők lehetnek azok, akik elindítják az országot a demokrácia útján. Egészen 98-ig várni kellett erre, viszont Orbán első uralkodását követően veszítettek a választásokon, ami azt eredményezte, hogy teljesen átgondolták a politikájukat és viszonyulásukat a hatalomhoz. Orbán – véleményem szerint – ekkora jött arra rá, hogy egyrészről szüksége lesz az egyházak támogatására a hatalom megszerzéséhez, másrészt háttéralkuk és korrupció gyanús ügyletek nélkül soha nem juthat előbbre.

A folyamatos lázadással nem mennek semmire, ezért ha újra megszerzik a hatalmat, akkor a törvényeket úgy írják majd át, hogy az nekik kedvezzen, a jól bevált módszerektől pedig nem fognak megrettenni. Orbánnak ’98-után – de az is lehet, hogy már jóval előtte is – komoly hatalmi vágyai voltak, nem vezetni akarta az országot, hanem uralkodni akart az emberek felett. Úgy érezte ő az, aki egy megfelelő út irányába vezetheti ezt az országot, ezért a győzelem eléréséhez és annak megtartásához minden módszer megengedett. A 2008-as válság és az azt követő elégedetlenség pedig minden várakozását felülmúlta, hiszen megszerezhette azt a kétharmados hatalmat, amire szüksége volt ahhoz, hogy mindent átalakítson az országban.

A korábbi kordonbontó és mások szabadságjogaiért állítólagosan kiálló fiatalokból hataloméhes, kapzsi, korrupt gazemberek lettek, akiknek minden vágya az volt, hogy még több hatalomra és pénzre tehessenek szert. Szijjártó pálfordulása már csak ezért sem meglepő, hiszen Balog és Kósa pontosan ugyanezt tette, de Kövér is. A legtöbb politikus azt hazudja, amit az emberek akkor éppen hallani szeretnének, hiszen számukra nem az igazság és az emberi jogok a fontosak, hanem saját népszerűségük és az, hogy minél több ember szimpátiáját vívják ki. Többszöri kétharmad megszerzését követően azonban ilyen igényei már egyáltalán nincsenek ezeknek a politikusoknak, hiszen egyáltalán nem szorulnak rá a szavazatokra.

Lényegében azt tesznek, amit csak akarnak és ha ezért kérdőre vonja őket valaki, egyszerűen vagy belehazudnak a kamerába, vagy kinevetik a kérdezőt. Már nem is érzik úgy, hogy bármiféle magyarázattal is tartoznak az őket megválasztó emberek irányába. Tökéletes példa erre megint csak Szijjártó, akinek korrupció-gyanús luxusnyaralása egy, a kormánytagok által teljesen elfogadható megnyilvánulás. De azzal sincs gond, hogy a magánélet szentségéről hadovál és arról, hogy az ő külföldi nyaralásaihoz az embereknek semmi köze sincs. A realitás talajától olyan mértékben elemelkedtek már ezek az emberek, hogy fel sem fogják az eredeti funkciójukat. Egyszerűen elfelejtették, hogy ők egyébként közszolgák és az adófizetőknek kell elszámolniuk arról, hogy mire is költik a pénzüket.

A kormánytagok úgy viselkednek, mint egy királyi család, akiket ugyan az emberek tartanak el, de úgy érzik, nekik előjogaik vannak, ezért az ő döntéseiket megkérdőjelezni egyfajta bűn...

JÖTT A HATALOM SÉRTETT EMBERE, ÉS ELFOGLALT EGY EGÉSZ EGYETEMET

TLDR / 444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2020.08.30.


„A MINISZTER EGYETLEN KÉRDÉST TETT FEL, AZT TÖBBSZÖR IS: FÉLÜNK-E VIDNYÁNSZKY ATTILÁTÓL.

Ez a mondat abban a beszámolóban olvasható, amelyet a rektori feladatokat ellátó Upor László, illetve Novák Eszter oktatási rektorhelyettes írt az Innovációs és Technológiai Minisztériumban június 24-én tartott találkozóról. „Arra a viszontkérdésünkre, melyet előző nap levélben is feltettünk, hogy van-e (már) felhatalmazása a Magyar Teátrumi Társaságnak, illetve Vidnyánszky Attilának, hogy az SzFE jövőjét illető terveket dolgozzon ki, mindketten határozott nemmel válaszoltak” - tették hozzá.

A naiv szemlélő nem értheti ezt a párbeszédet. A Színház- és Filmművészeti Egyetem két vezetője azért ült le Palkovics László miniszterrel és Bódis József államtitkárral, hogy átbeszéljék az egyetem modellváltásának kérdéseit. A parlamenti szavazásig 10 nap volt hátra, de az alapítványi átállás előkészítésének több hónapos történetében Vidnyánszky semmilyen szerepet nem játszott, nincs is olyan pozíciója, ami ezt indokolta volna. Miért is szólna bele az SZFE életébe, amikor számos egyéb tisztsége mellett ő az úgymond rivális kaposvári színészképzést felügyelte, rektorhelyettesi rangban?


Mégis, amikor rögtön az egyetem vezetői után a miniszter találkozott a hallgatók küldöttségével és három szakmai szervezet képviselőivel, akkor már a Teátrumi Társaság elnökeként jelen lévő Vidnyánszky vitte a prímet. A hallgatók beszámolója szerint „Palkovics miniszter úr minden szakmai kérdést hárított, mondván, ő egy mérnök, beszéljenek erről a hallgatók Vidnyánszky Attilával.”...


ITT OLVASHATÓ

„NEM IGAZÁN VIDÁM EZ A BARAKK”

NÉPSZAVA
Szerző: SZÉKELY ANNA
2020.08.30.


Manapság heves viták tárgyát képezi, milyen hatást gyakorolnak a politikai változások a társadalomra. Valuch Tibor történész hosszú évek óta tanulmányozza és elemzi a jelenkori magyar társadalom állapotát. A mai rendszert formális demokratikus elemekkel rendelkező, klientúrás autokrata berendezkedésnek tartja.



Milyen túlélési stratégiák alakultak ki Magyarországon az egyes társadalmi csoportoknál 2010 óta? 

Az elmúlt egy évtizedben láthatóan erősödött az alkalmazkodási kényszer és a politikai dezintegrációs nyomás, ami sokakban előhívta a Kádár-korszakbeli politikai közömbösség reflexeit. Ebben nyilván szerepe volt annak is, hogy a 2008-as pénzügyi válság hatásai a 2010-es évek közepéig elhúzódtak, a túlélés, a megélhetés kényszere érthető alapelvként működött. A politikai hatalom túlterjeszkedése, a függőségek rendszerének újraépítése, a jog előtti egyenlőtlenség mindennapos tapasztalattá vált és ez sokakban elültette a „most ez van, ezzel kell együtt élni” gondolkodásmódját. A legszegényebbek berendezkedtek a segély-közmunka-feketemunka túlélési stratégiájára. A gyengülő középrétegek kiszolgáltatottak, és autonómiájuk hiánya okán nemigen képesek a polgári közép feladatainak ellátására. A gazdasági elit egy része pedig erősen politikafüggővé vált.
Mi az a mentalitás, ami ezeket az életstratégiákat előhívja? Ami a Horthy-érából eredően a Kádár-korban erősödött meg és a mai, szintén vezér-központú magyar társadalmat is jellemzi? 

Az elmúlt egy évszázad magyar történelmében nagyon gyakoriak voltak a sokszor ellentétes irányú változások és rendszerváltások, amelyek állandó alkalmazkodási kényszert, társadalmi bizonytalanságot és bizalmatlanságot alakítottak ki és tartottak fenn. Ennek a száz évnek a nagyobbik részét a magyar társadalom valamilyen autoriter vagy diktatórikus hatalmi rendszerben töltötte. Ebből következően egyrészt erős maradt a politikától való távolságtartás, másrészt alattvalói attitűdök alakultak ki. A polgárok ugyan formálisan rendelkeztek jogokkal, de nem tudtak vagy nem akartak élni velük. Ma is érződik, hogy nagyon ritka volt a sikeres, autonóm társadalmi önszerveződés, és nem épült be a közös tudatba a társadalmi szolidaritásra alapozott közös fellépés, az érdekképviseleti vagy politikai megmozdulás élménye és tapasztalata. Részben ebből is ered, hogy a magyar társadalom egyes csoportjaiban időről-időre nagy igény volt és van az erősnek és tekintélyesnek tartott, önmagát egyetlen politikai lehetőségként megjelenítő „vezér” irányítására...

A KORMÁNY AZONNALI MILLIÁRDOKKAL SEGÍTI KI A LÁZÁR VEZETTE TENISZ SZÖVETSÉGET

HVG
Szerző: DOMÁNY ANDRÁS
2020.08.30.


Lélegzethez jut a súlyosan eladósodott Tenisz Szövetség.

Két és fél milliárd forintot kap a Magyar Tenisz Szövetség a kormány rendkívüli tartalékkeretéből egy vasárnap megjelent határozat szerint.

A cél a szervezet „működési feltételeinek stabilizálása (konszolidációja) és az általa megvalósítandó szakmai programok, fejlesztések támogatása”. Határidő: azonnal.

A Tenisz Szövetség, amely Szűcs Lajos Fidesz-politikus vezetésével 3,5 milliárd hiányt halmozott fel, majd a miniszterelnök személyes kérésére július végén Lázár János Fidesz-képviselő, a Miniszterelnökség korábbi vezetője lett az elnöke, néhány napja pénzügyileg ellehetetlenült, mert egy általa vitatott követelés miatt a végrehajtó csaknem mindent pénzt leemelt a számláiról. A kormány mostani döntése lélegzethez juttatja a szervezetet.

AMI ORBÁN VIKTORNAK A FOCISTADION, ERDOGANNAK A MECSET

MÉRCE
Szerző: BILLAY GÁBOR
2020.08.30.


Egy hónappal azután, hogy múzeumból mecsetté alakították a Hagia Sophiát, most egy újabb döntés értelmében hasonló sorsra jut az eredetileg bizánci – templomnak épült, majd mecsetként használt – Kariye múzeum is. Recep Tayyip Erdogan török elnök politikájába ugyan teljes mértékben beleillik ez a lépés, ugyanakkor sok török úgy látja, semmi szükség egy újabb mecsetre.

A 2002 óta kormányon lévő konzervatív AKP (Igazság és Fejlődés Pártja) jó ideje próbálja felszámolni az ország szekuláris berendezkedését, a Hagia Sophia nem egyedi eset. A középkorban a Bizáncot elfoglaló oszmán törökök a templomoknak egy jelentős részét mecsetté alakították, majd a szekuláris Török Köztársaságot kikiáltó Kemal Atatürk ezen épületeknek többségét múzeummá alakította, ezzel arra utalva, hogy a hódító Oszmán-birodalom ideje lejárt, helyette pedig megalakult a szekuláris török állam, amelyben keresztény és muszlim egyenjogú állampolgár. Majd jött az ezredfordulón az AKP és az Oszmán-birodalom rehabilitálása, aminek részeként nem egy ilyen, eredetileg templomnak épült múzeumot állítottak vissza mecsetté.

Az első 2011-ben az Isztambulhoz közel eső Iznik városában található -izniki- Hagia Sophia volt, az épület, ahol a második niceai zsinatot is tartották. Ezt követte a Trabzon városában található Hagia Sophia, amit 2013-ban alakítottak múzeumból mecsetté. Az AKP 2013 és 2018 között összesen háromezer új mecsetet építtetett, ugyanezen időszak alatt azonban mindösszesen ötven könyvtárat, amiből jól látszik, mi is a fontossági sorrend.
Ennek a politikának köszönhetően Törökországban jelenleg több tucat olyan falu található, ahol mecsetből több is van, iskola azonban egy sem.

A mecsetépítési láz egyébként Törökország legnagyobb vallási kisebbségét, az aleviket nagyon zavarja, jelenleg országszerte több száz olyan, teljes mértékben alevik által lakott falu van, ahol mecset található, ugyanakkor dzemevi – azaz alevi kegyhely – nincs. Jó példája ennek a Canakkale tartományban található Denizgöründü falu, ahol az egyetlen szunnita muszlim lakos a mecsetbe kihelyezett imám, aki a mecset tizenöt évvel ezelőtti átadása óta annak egyetlen állandó látogatója. A kormány erőlködése ellenére azonban a török társadalom nemhogy vallásosabb nem lett, de Erdogan alatt pont, hogy csökkent a vallásos törökök száma...

HOGYAN RONTJA EL A KAPITALIZMUS AZ EMBERI ÉLETEKET?

1000 LEÜTÉS BLOG
Szerző: HaFr
2020.08.29.


Az egyszerűség kedvéért kezdjük a kérdés megválaszolását a munkával. Minden ember, aki nem a tehetségének megfelelő munkát végzi a saját gyönyörűségére (=alkotás), az különböző mértékben szenved a munkavégzés során, ezért a munkavégzését (az eredeti, nem megvalósult kompetenciái felől) idegenként szemléli, kényszernek fogja fel. Ez még nem a kapitalizmus sajátja, de a kapitalizmus a munkavégzés belső kényszerré emelésével (azzal, hogy tipikusan nem béklyóval és husánggal kényszerít munkára) nem teszi lehetővé a munka akarásának elhárítását az embertől, aki a rabságát emiatt (többnyire oldhatatlan) erkölcsi és pszichés felelősségként -- ezért folyamatos önemésztésként -- éli meg.

Sokkal komplikáltabb az embernek a kapitalizmusban betöltött másik szerepe: a fogyasztói. A kapitalizmus úgy tesz, mintha (tudatosan vállalt) adásvételi viszonnyá tudná lefordítani azt, ami a piacon csere formájában megjelenik, de téved, és ez a tévedés áll annak a rombolásnak a hátterében, ami a kapitalizmust megkülönbözteti a megelőző (részben szintén piaci) társadalmak működésétől. Röviden: a kapitalizmusban az ember azzá válik, amit elad (a munkája) és megvesz (mások munkája és ennek eredménye: a pénz, a termékek és a szolgáltatások). A piaci tranzakciónak mindkét oldala rombolja az ember autonómiáját, méghozzá a szabadság aktusain (döntően a szabad választáson) keresztül. Fent már láttuk, hogy az embernek szabadságában áll eladni a munkáját (és azt valahol általában meg is veszik), de a kompetenciáitól eltérő munkavégzés rombolja az autonómiáját (önrendelkezését), ráadásul ezt belső kényszer útján (tehát a saját autonómiája ellen forduló ember döntésével) teszi, súlyos erkölcsi és pszichés torzulások árán. Fogyasztóként a szabadságunk -- elvileg -- még nagyobb, mint a munkánk piacra vitelekor, hiszen bármit megvehetünk, amire sikerül elég pénz összegyűjtenünk és az ilyen választás látszólag autonóm is, hiszen -- tételezzük fel -- valamilyen objektív szükségletünket elégíti ki; azaz nemcsak a döntésünk szabad, de a szabadságunk az autonómiánkat is erősíti (szemben a tipikus munkavégzéssel). Csakhogy ez nem így van...

KARANTÉNKORMÁNY

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.08.30.


Egy héttel ezelőtt, szombaton, egy kormányzati résztvevőkkel súlyosbított partit rendeztek Schaller-Baross Ernő Balaton-felvidéki kúriáján, s mint utóbb kiderült, az ott résztvevő Hollik István megfertőződött. A partin számos kormánytag vett részt, miniszterek, államtitkárok, fideszes képviselők, akik miután Hollikkal is érintkeztek, az előírások szerint, rövid időre karanténba kerültek.

Rövidebb időre, mint az átlagos magyar polgár, mert amilyen gyorsan csak lehetett, elvégezték rajtuk a vírustesztet, és kiderült, hogy Hollikon kívül csak Trócsányi László EP-képviselő fertőződött meg, a többiek tesztje negatív lett.

Schaller-Baross Ernő nevét eddig nemigen hallottuk, mostantól annyi tudunk róla, hogy helyettes államtitkár, és van egy kúriája a Balaton-felvidéken. A kerti partit – mintegy száz illusztrissal – egyébként az Alapjogok Központ szervezte. Hogy a költségeket ki állta, azt nem tudni, ha megkérdezik, vélhetően ugyanaz lesz a válasz, mint Szijjártó Péter adriai hajókázása esetén: közpénz nem került felhasználásra. Pedig, hát bizonyára került, hiszen az érintettek vélhetően szolgálati autóikkal érkeztek a helyszínre, és az sem kizárt, hogy a kertben és környékén, miután egy sor védett személy is a meghívottak között volt, szép számmal voltak közpénzből fizetett biztonsági emberek...

IJESZTŐ BESZÉDET MONDOTT ORBÁN - VÉLEMÉNY AZ USA-BÓL

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.08.30.


Ne ossza meg a NATO az Oroszországot érintő hírszerzési anyagokat az Orbán-kormánnyal! Interjú Max Bergmannal, az amerikai külügyminisztérium volt vezető tanácsadójával.

Ön is végighallgatta Orbán Viktornak a Trianoni szerződés 100. évfordulója alkalmából elmondott beszédeit. Mit szól hozzájuk? – kérdezem Washingtonból Max Bergmannt, a Center for American Progress elemzőjét.

Félelmetesnek, ijesztőnek tartottam a beszédeket, mert feszültséget és konfliktusokat szít Magyarország és a szomszédai között – mondja John Kerry volt demokrata külügyminiszter egykori beszédírója, aki 2011-17-ig a külügyminisztériumban számos pozíciót töltött be, többek között vezető tanácsadói posztot is. Szerintem szándékosan provokatív volt azt a célt kitűzve maga elé, hogy így korbácsolja fel a nacionalista érzelmeket hazájában és a magyarokban a határokon túl. A széles körben amúgy is elítélt trianoni szerződés 100. évfordulója erre kiváló alkalmat adott neki, amit magától értetődően ki is használt Orbán Viktor. A határon túl élők, de nem magyarok között ez az agitáció félelmet keltett, mint ahogy a NATO és az Európai Unió szövetségesei között is. A félelmet pedig tovább erősítette az az a nemzetközi tiltakozást kiváltó, elfogadhatatlan politika és annak kézzel fogható eredménye, amit tett Putyin a Krím bekebelezésével 2014-ben, és ami tesznek a kínaiak a dél-kínai tengeren. Elfogadhatatlan, hogy átírták a határokat és elfogadhatatlan, hogy Orbán is ezt akarja, amit egy olyan retorikával támaszt alá, amelyben durván támadja a Nyugatot, az Európai Uniót, a NATO-szövetségeseket, de még az Egyesült Államokat is. S ehhez adjuk hozzá, hogy velük szemben viszont támogatja Oroszországot és Kínát is, akiknek ő a legismertebb szövetségese. Márpedig mindez komoly kihívást jelent a NATO számára. Nevezetesen, hogy egyik tagja, Magyarország építi le a demokratikus rendet – de nemcsak hazájában, de így a szövetségesi rendszerben is. Hisz most már egy olyan országról beszélünk, amelyik a Freedom House jelentése szerint sem demokrácia többé, hanem átmenet a demokratikus és az önkényuralmi rendszer között. Márpedig ezzel megkérdőjelezhető a NATO-n belüli szolidaritás elve. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete ezt a beszédet nem engedheti el a füle mellett.

Tehát ezzel ön azt is állítja, hogy Magyarország belülről is fenyegeti a NATO-t? Hogy szövetségesként belső fenyegetést jelent a tagok számára?

Így van. Komoly problémát jelenthet Magyarország a NATO számára, mert mint egy trójai faló, olyannak látjuk. Továbbmegyek, szerintem a NATO-nak el kell gondolkodnia azon, hogy megosztja-e egyáltalán a hírszerzési információkat vele, hogy egyáltalán megbízható hírszerzői partner-e a szövetségen belül. Hisz köztudott, hogy az orosz hírszerzés beépült Budapesten,

Az orosz befektetési bank székhelyének Budapestre helyezésére gondol?

Igen. Már ez is önmagában felveti azt a kérdést, komoly szövetségesnek tekinthető-e Magyarország? Meg lehet-e még egyáltalán bízni benne. Új realitás állt elő, amelyben szerintem a NATO részéről az a minimum, hogy legalább az Oroszországot érintő titkosszolgálati információkat el kellene zárni a magyar kormány elől...

ORBÁN A SZUPERKUPA-DÖNTŐVEL MAGYARORSZÁGRA SZABADÍTJA A KORONAVÍRUST

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.08.29.


...A szuperkupa-döntő esetében nem számít a koronavírus, a meccs miatt feloldják a határzárat, és még közönséget is engednek a stadionba, mert Orbán Viktor megmondta, hogy néző nélkül semmit nem ér a focimeccs. A propaganda nem teljesít jól, ha zárt kapuk mögött játszanak azok, akik tudnak. Futballszurkolókat még soha senki nem szögezett a székéhez, ezért nevetséges hivatkozás, hogy majd megtartják a kellő távolságot egymástól. Orbán Viktor nem lesz majd olyan udvariatlan sem a Bayern Münchennel, sem az ellenfelével szemben, hogy csak az ő szurkolóik nem mehetnek be a mecsre. Ezért a határzáron bárki átjöhet, aki meccsre jön, ahol a legnagyobb a fertőződés veszélye. Aki kimegy a meccsre, még tesz egy kört a városban, megiszik egy-két sört, megvacsorázik, bulizik egyet. Vagy örömében vagy bánatában sörözik.

Ebből látszik, hogy Magyarországon nem számít semmi, kizárólag Orbán Viktor akarata, nem számítanak a saját intézkedései sem. Nincs jog, törvény, szabály, mert Orbán Viktor maga a szabály. Ilyenkor pedig nem számít semmi, még az sem, hogy a magyarok megfertőződnek. Néhány ember halála, vagy súlyos megbetegedése nem nagy ár azért, hogy a császár jól szórkozzon, és mutassa a maga nagyságát. Semmi nem számít, csak Orbán Viktor. Nem lenne ezzel sem baj, ha kinevezné magát Vezérnek, Ducenek, Führernek, és akkor mindenki tudná, hogy neki ez jár. De amikor egy demokratikusan megválasztott jogállami miniszterelnöknek adja ki magát, akkor nem mutatnak jól Bokassa császár allűrjei és hóbortjai, amelyek ráragadnak a környezetére is, akik úgy használják az Adriát, mintha már az is az övék lenne.

Nem nehéz megszokni, hogy minden a tied. A genetikusan alattvalók pedig tapsolnak hozzá.

ENNEK A KORMÁNYNAK KAMPÓ

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.08.30.


Szeptembertől satu-közeli szigor lesz – mondá Orbán Viktor augusztus 21-én, nem részletezve azt, hogy ez pontosan mit is jelent. A miniszterelnök nagyon szeret olykor szlengben beszélni, feltehetően abból – a szerintem téves – megfontolásból kiindulva, hogy az emberek imádni fogják ezért (is) őt. A satu például a fékezésből jön, ha valaki „tökig” nyomja a féket; egy ilyen kifejezés egyszerre mond sokat és semmit, de mégis: olyan közvetlen pasiként jelenik meg általa az ország legfontosabb személyisége. 

Onnan, augusztus 21-től, mindenki azt találgatta: vajon milyen intézkedéseket hoz majd a kormány, illetve maga Orbán Viktor; vajon lesz-e újabb veszélyhelyzet, mi lesz az iskolákkal, és mi lesz az utazásokkal, a határokkal? Végső döntést – a satun túl – e hét szerdájára ígértek, merthogy szerdákon szokott kormányülés, másnap pedig kormányinfó lenni. A kabinet – maga Orbán Viktor – tehát már eleve nehéz helyzetbe hozta a családokat, szinte az utolsó pillanatra hagyta a titok feloldását, aminek mindössze annyi volt a következménye, hogy senki nem tudott a saját ügyében – ha érintett volt – intézkedni. Igaz, a miniszterelnök azt is mondta, hogy nem javasolja senkinek, hogy szeptember 1-je után szabadságra utazzon külföldre, különösen a déli országok nem ajánlottak. Nos, az ajánlás nem egyenlő a tiltással, sokan gondolhatták úgy, ha a kormányfő és külügyminisztere éppen a horvát tengeren tölti a „holidayt”, akkor ők is megkockáztathatják, hogy nem fogadják meg a hatalom tanácsait. Éppen ezért, voltak olyanok, akik ekkor döntöttek az utazásukról. Az utazási irodák sem írták ki a honlapjukra, hogy „bezártunk”, szóval sikerült a kormánynak egy olyan bizonytalan helyzetet előállítani, amiben senki nem tudta, mi is lenne a helyes döntés.

Aztán eljött az a bizonyos szerda, de akkor csak annyi derült ki: a kormány mégsem ülésezik, mivel több tagja karanténba kényszerül, egy hétvégi, állítólagos magánrendezvény miatt. Azt ugyan nehéz felfogni, hogy mondjuk Gulyás Gergely, vagy Orbán Balázs, vagy akár Varga Judit negatív tesztjére várva, miért ne lehetne egy ilyen súlyos döntést meghozni, miért váratnak az információval többmillió embert, de a mi kormányfőnk már csak ilyen: szüksége van mindenkire ahhoz, hogy kihirdesse, mi is az a satu-közeli állapot. Így aztán pénteken délutánra halasztódott a végső verdikt közlése, azaz, hogy úgy döntöttek: lezárják a határokat. A világ összes országa számunkra vörössé változott, abban a hitben, hogy a határon meg lehet állítani a vírus terjedését...

KÁSLER SZERINT A KORMÁNY MINDEN SEGÍTSÉGET MEGAD A TANÉVKEZDÉSHEZ, A PEDAGÓGUSOK SZERINT EZ NEM IGAZ

MÉRCE
Szerző: PÓSFAI ORSI
2020.08.30.


Kásler Miklós EMMI miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában beszélt a tanévkezdésről: szerinte a minisztérium által javasolt járványügyi előírásokat nagyon komolyan kell venni, és lehetséges is teljesíteni őket. A pedagógus szakszervezetek véleménye ennek ellentmond.

„Kerülni kell a diákok nagy létszámú csoportosulását, meg kell tartani a másfél-kétméteres távolságot, szájmaszkot kell viselni és nagyon gyakran kezet kell mosni”

– idézi Kásler vasárnap reggeli szavait az MTI. Korábban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) jelezte nyílt levélben, miért nem lehetséges az EMMI által javasolt eljárás betartása: a szakszervezet szerint többek közt elfogadhatatlan az, hogy a kormány csak ott ajánlja a maszkviselést, ahol nem lehet tartani a másfél méteres távolságot, ugyanis a legtöbb magyar osztályterem kicsi ehhez, és nincs lehetőség az efféle szabályok betartására.

Az EMMI erre a kifogásra annyit reagált, hogy valójában a tantermekben nem is kell tartani a másfél méteres távolságot, csak a közösségi terekben – ugyanis az egy osztályba járó gyermekek akkor is szoros kontaktusba kerülnek egymással, ha a padok között biztosított a nagyobb távolság. A közösségi terekben viszont a különböző osztályokba járó gyerekek is keveredhetnek egymással.

Kásler azt is bejelentette, hogy ha egy köznevelési intézményben megjelenik a fertőzés, akkor egy-egy osztály, kiterjedtebb esetszámok esetén pedig több osztály vagy az egész iskola átáll digitális oktatásra.

Szerinte azonban rendkívül csekély annak a valószínűsége, hogy egy-egy iskola minden osztályában egyszerre alakuljanak ki fertőzések...

VIROLÓGUS: NAGYON MEGNŐTT AZOK SZÁMA, AKIK HISZTÉRIÁNAK TARTJÁK A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNYT

NÖVEKEDÉS BLOG
Szerző: HAIMAN ÉVA / NOVEKEDES.HU
2020.08.30.


Eddig 450 olyan, már ismert hatóanyagot teszteltek a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának víruslaborjában, amelyről világszerte azt feltételezték, hogy alkalmas lehet az új típusú koronavírus okozta megbetegedés gyógyítására. Ezek közül a kutatók egyelőre 5-öt találtak ígéretesnek, olyannak, ami nagyon jó hatásfokkal tudta csökkenteni a vírus fertőzőképességét, laborkörülmények között. Eggyel hamarosan a klinikai vizsgálatok is megkezdődnek – nyilatkozta a Növekedés.hu-nak Jakab Ferenc, a laboratórium vezetője, aki a magyar fejlesztésű gyógyszerhez is nagy reményeket fűz. A virológus professzor ugyanakkor elkeserítőnek és rendkívül veszélyesnek tartja, hogy nálunk is felerősödtek a vírus- és járványtagadó, valamint az oltásellenes hangok.

Mostanra egyértelműen lazult a koronavírus-járvány első hullámában tapasztalt fegyelem, és már látszanak is ennek a következményei.

Igen, sajnos sokan valóban nem veszik már komolyan a maszkhasználatot, a távolságtartást, azt gondolják, feleslegesek az óvintézkedések. Azt, hogy eddig kevés volt a beteg, azt nem a felelős magatartással magyarázzák, inkább azoknak az egyre erősödő hangoknak hisznek, amelyek szerint csak pánikkeltés van, nincs is igazi járvány.

A járványtagadók tábora nő, ami egy ilyen légúton terjedő fertőzésnél komoly következményekkel járhat.

Elég, ha egyetlen ilyen, magát a szakembereknél tájékozottabbnak tartó fertőzött maszk nélkül felszáll a buszra, és eltüsszenti magát.

A vírus- és járványtagadók mellett, azokkal vélhetően nagy átfedésben szép számban vannak oltásellenesek is. Nálunk ugyan egy felmérés azt mutatta, hogy többen oltatnák be magukat, mint akik nem, de vajon kell-e attól tartani, hogy az oltásellenesség erősödése akadályozhatja a járvány megfékezését?

Egyértelműen. Ahogyan világszerte, úgy hazánkban is érződik ennek a negatív hatása, ami szintén rettenetesen nagy baj. A laikust, aki kevésbé ismeri a mikrobiológia történetét, meg lehet győzni az oltások veszélyeiről, mert nem is gondolkodik el azon, milyen sok végzetes betegség leküzdését köszönhetjük kizárólag a védőoltásoknak.

Ha nem lennének vakcinák, még mindig százezrek életét nyomorítaná meg a gyermekbénulás, további százezrek életét követelné a fekete himlő, vagy a kanyaró. Ha az oltásellenesség erőre kap, az az egész lakosság számára komoly veszély, nem csak a Covid-19 terjedése miatt.

Mennyire látja reálisnak, hogy akár már az idén elkészül legalább egy biztonságos koronavírus-elleni vakcina, amit aztán nagy tételben el lehet kezdeni gyártani?

Jelen pillanatban 139 vakcina-fejlesztési projekt zajlik világszerte, 28 már klinikai kipróbálás alatt van, ezen belül 6 vakcinával az utolsó humán teszteket végzik.

Ezeknek a teljes kiértékelése hosszabb időt vesz majd igénybe, de az első eredmények ez év végére, a jövő év elejére meglesznek, ami alapján már engedélyezni lehet az oltóanyagot, és meg lehet kezdeni a tömeggyártást.

Talán már a jövő év első felében megkezdődhet a vakcinák alkalmazása.

Ez nagyon fontos lépés lesz, mert továbbra is a védőoltás az egyetlen valós megoldás a járvány megfékezésére...

ISKOLAKEZDÉS: NAGYOBB A SZÜLŐK FELELŐSSÉGE, MINT GONDOLTUK

MFOR.HU
Szerző: KORMOS OLGA
2020.08.30.


- Ha egy szülő, gondviselő, vagy egy tanár, óvodapedagógus a fertőzés tüneteit észleli egy gyermeken, diákon, akkor gondoskodni kell annak mielőbbi elkülönítéséről.

- A legfontosabb, hogy tünetes, beteg gyermeket a szülőknek most nem szabad iskolába, óvodába engedni, mert azzal az egész közösség egészségét, és az iskola, óvoda zavartalan működését veszélyezteti.
- Fertőzésgyanús gyermeknek otthon kell maradnia, és a szülőnek telefonon kell értesíteni a gyermekorvost vagy háziorvost.

A szülőknek, tanároknak fontos tisztában lenni a koronavírus-fertőzés tüneteivel, amelyek közül a leggyakoribban a láz, a fáradtság és a száraz köhögés. Egyes betegeknél jelentkezhet izomfájdalom, orrdugulás, orrfolyás, torokfájás, hasmenés, légszomj. Emellett az új koronavírus-fertőzés egyik jellegzetes tünete az íz- és a szaglásérzékelés zavara, vagy elvesztése, amely sokszor az egyetlen tünet. Ha valaki a felsorolt tüneteket észleli a gyermekén, tanítványán, akkor kérik, hogy ne engedje a gyermeket közösségbe.

A legenyhébb tüneteinek jelentkezése esetén se engedjék közösségbe a gyermeket, illetve a pedagógusok is maradjanak otthon ebben az esetben!
...

KORONAVÍRUS: ITT A VASÁRNAP REGGELI MAGYAR ADAT, CSÚCSON A NAPI ESETSZÁM

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2020.08.30.


292 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 5961 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Az elhunytak száma változatlanul 614 fő - derül ki a kormányzati portál vasárnap reggeli jelentéséből.

292 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 5961 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. A napi esetszám új rekordot jelent, ezt megelőzően a legtöbb új fertőzöttet április 10-én jegyezték fel, akkor 210 fő volt a napi adat.

3759-en már meggyógyultak, de az új fertőzések száma nagyban meghaladja a gyógyulásokét, így az aktív fertőzöttek száma folyamatosan nő, jelenleg 1588 aktív fertőzöttről tudunk Magyarországon. Közülük 90 fő állapota súlyos annyira, hogy kórházi ápolásra szorul, közülük 7-en vannak lélegeztetőgépen.

A tesztelések száma megugrott az elmúlt napokban, az elmúlt 24 órában 6380 tesztet végeztek el. A hét első két napján még 2000 alatt volt a napi tesztek száma, szerdán több mint 4000, pénteken pedig már közel 6000 tesztet végeztek el itthon. (A csütörtök reggeli, illetve a szombat reggeli jelentésben volt valamivel alacsonyabb szám, akkor kevesebb, mint 4000 tesztről számoltak be a megelőző 24 órára.)

A legtöbb új esetet az elmúlt 24 órában Budapesten regisztrálták, 135 főt. Pest megyében 31, Győr-Moson-Sopron megyében 25, Hajdú-Bihar megyében pedig 24 új fertőzöttet találtak. 10 feletti az új fertőzések száma még Baranya, Veszprém és Fejér megyében is. Békés és Nógrád megyében viszont átsorolás történhetett, mivel ebben a két megyében csökkent a regisztrált fertőzöttek száma. Ezeken kívül minden magyar megyéből jelentettek új fertőzötteket ma reggelre...

BIZTONSÁGOS-E, HOGY KEDDEN ISKOLÁBA MEGY A GYEREK? MEGJÖTT EGY ERRŐL SZÓLÓ KUTATÁS EREDMÉNYE

HVG
Szerző: MTI /HVG
2020.08.30.


A gyerekek és a fiatalok körében sokkal kisebb a valószínűsége a súlyos koronavírus-megbetegedésnek, mint a felnőtteknél, a fertőzés okozta gyermekkori halálozás pedig rendkívül ritka – állapították meg brit kutatók.

A tanulmány 138 brit kórház Covid-19-ben szenvedő pácienseinek adatait elemezte. Mint kiderült, a betegek kevesebb mint 1 százaléka volt gyermek és közülük is kevesebb mint 1 százalék (hat fő) halt meg. Az elhunytak már a koronavírus-fertőzés előtt is súlyos betegek voltak vagy valamilyen rendellenességben szenvedtek.

"Elég biztosak lehetünk abban, hogy a Covid–19 nem jár súlyos következményekkel a gyerekekre nézve, vagy legalábbis nem jelentős arányban" – fogalmazott Malcolm Semple, a Liverpooli Egyetem professzora, a kutatás egyik vezetője. A Covid-19-ben megbetegedett gyerekek körében ritkán alakul ki súlyos állapot és a halálozás elenyészően ritka. A szülők megnyugodhatnak, hogy gyerekeik nincsenek veszélyben, ha visszatérnek az iskolába – fűzte hozzá a kutató.


A tanulmány szerint a megbetegedett gyerekeknél a tünetek között szerepelhet a torokfájás, nátha, hányás, hasi fájdalom, hasmenés és kiütések a Covid–19 olyan ismert tünetei mellett, mint a láz, légszomj és köhögés.

Kutatásukban a tudósok azt nem vizsgálták, hogy esetleges vírushordozóként milyen hatással vannak a fiatalok családjukra és a társadalom egészére értett járványhelyzetre.

A koronavírus-járvány terjedésével kapcsolatos globális adatok szerint világszerte a megbetegedések 1-2 százaléka jut a gyerekekre. A jelentett fertőzések túlnyomó többségében a gyerekek tünetei enyhék vagy nincsenek is tüneteik, halálozás pedig elvétve fordul elő.

A The BMJ című orvosi folyóiratban közölt tanulmányhoz az egészen kicsiktől kezdve a 19 év alatti gyermekig 651 fő adatait elemezték, akik január 17. és július 3. között kerültek kórházba koronavírus-fertőzés miatt...

BELARUSZ TESTKÖZELBŐL: „LUKASENKÁNÁL ROSSZABBAT ELKÉPZELNI SEM TUDOK”

MAGYAR NARANCS
Szerző: FÜLÖP ZSÓFIA
2020.08.30.



Lankad-e a lelkesedés a belarusz tüntetőkben? Tompul-e a rendőri erőszak? Milyen jövőképet látnak az emberek egy országban, ahol az ellenzéki vezetők szempillantás alatt börtönbe kerülnek? Egy belarusz aktivista mesélt nekünk minderről.

„Múlt vasárnap megint volt egy elég nagy tüntetés Minszkben, de már érezhetően kevesebb ember jött el, mint előtte vasárnap, augusztus 16-án. Az emberek fáradtak, a megfélemlítés folyamatos, a letartóztatások is folytatódnak. A rendőrök már nem olyan erőszakosak, mint korábban, mint ahogy azt a tüntetések kezdetekor láttuk. De folyamatosan visznek be embereket” – mondja lapunknak a belarusz Piotr Markielau, aki többek között a Legalize Belarus aktivistája.

Piotrt először azután kerestük fel, hogy augusztus közepén Sárosi Péter jogvédő, történész, a Jogriporter Alapítvány elnöke, a Drogriporter.hu szerkesztője közzétett Facebook-oldalán egy bejegyzést, amely összefoglalja a fehérorosz elnökválasztás utáni néhány nap terrorját. Neki mindezt belarusz ismerőse, Piotr mesélte el, aki barátja élményét adta tovább a nagyközönségnek, akit „félholtra vertek és megkínoztak” a rendőrök, így jelenleg is kórházban fekszik.

Folyamatosan a megfélemlítés

Piotr akkor beszámolt a rendőri erőszakról, a letartóztatásokról, arról, hogyan látja Minszkben élőként az eseményeket. „Néhány nappal a választás után többen mondták nekem: itt most polgárháború kezdődött. A legdurvább éjszaka az augusztus 11-12. közötti volt, akkor viszonylag kevesen vonultak az utcára, a rendőrség és a különleges egységek mégis elképesztően erőszakosak voltak velük. Az internet akkor még blokkolva volt, de a Telegramon egyre több kép keringett a sérülésekről, amelyek a brutális rendőri erőszak bizonyítékaiként szolgáltak. Több barátomat megvertek és letartóztattak” – mondta akkor...


AMIKOR BOSSZÚRÓL, GONOSZSÁGRÓL, ALJASSÁGRÓL VAN SZÓ

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2020.08.30.


Emberséges jó reggelt kívánok! Nem állítom, hogy távol áll tőlem a nyomdafestéket csak nyomokban és foltokban tartalmazó kifejezésmód. Azt sem állítom, hogy ez rendben van. Azt tudom, hogy a Bayer-féle kereszténynemzeti, erkölcsileg fölényes, önnön felsőbbrendűségét hirdető oldal szemében ez főbenjáró bűn, de hogy érthető legyen: leszarom. Lehet, hogy magánügy, de egy dolgot viszont biztosan állíthatok: az indulataim legtrágárabb csomagolásba öltöztetése mellett – ami általában nem céltalanul, hanem nagyon is okkal történik – sem fogok soha a tegnap reggel is emlegetett aljasság és gonoszság oldalára állni.

Nehezen viselem az igazságtalanságot, azt a különféle okokból előre megfontolt szándékot, amivel a hatalmasok a gyengékbe beleállnak. Azt a gyávaságot, amivel nem csak a legkiszolgáltatottabbakba állnak bele, hanem azokat is üldözik, akik a legkiszolgáltatottabbakat segítik, támogatják, és esélyt adnak nekik, hogy egy kicsivel jobb legyen az óriási hátrányokkal szegélyezett életük, ne rosszabb és reménytelenebb. A melldöngető, műanyagkeresztények országlásának idején, az Úr megpihenésének napján már sokadszorra arról kell szót ejtenem, hogy a mindenki számára egyforma jogokat biztosító, megkérdőjelezhetetlen törvények helyett lelkileg torz, szereptévesztett, jellemtelen emberek pitiánersége, bosszúszomja és különféle eszelős szeszélyei döntenek emberi sorsokról. Mert ők, a hatalomba belegárgyult jellemtelenek abban a helyzetben vannak, hogy megtehetik, és egyetlen pillanatig nem haboznak: megteszik.

Ezért van az, hogy ebben a tanévben a korábbi többlettámogatás csupán felét, 95 millió forintot kapja meg az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség az általa fenntartott oktatási intézményei után, jövőre azonban a kormány teljes egészében megvonja tőlük ezt az összeget. 190, illetve 95 millió forintról beszélünk a 190 milliárdos Puskás Aréna, a 150 milliárdos leendő atlétikai stadion, a 700 milliárdos Budapest-Belgrád vasútvonal, a 72 milliárdos Új Nemzeti Galéria, a jóval több, mint 30 milliárdos Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, az 50 milliárdosra tervezett vadászati világkiállítás, valamint Mészáros Lőrinc vissza nem térítendő járványügyi csilliárdjainak országában. Ahol az egyházakat a legkülönfélébb jogcímeken a járvány idején is tömték közpénzzel, az újabb és újabb templomfelújításoktól a különféle ingatlanok tulajdonjogának megszerzéséig hosszú és keserves a sor.

Mindeközben már nem csak arról van szó, hogy a magát félistennek képzelő nagyon kisember a szolgálat helyett közel egy évtizede megfosztotta egyházi státuszától Iványi Gábor egyházát a Semjén-félék álkeresztény nyálával beköpött új egyházügyi törvény révén. Nem volt elég, hogy a nyílt boszkorkányüldözés okán a MET most is számos bírósági ügyben érintett az állammal szemben, miután a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróságon számukra megítélt kártérítést azokra a tartozásokra költötték, amelyeket az egyházi státusz megvonása miatt felhalmoztak. Ők nem pályázhatnak, nem gyűjthetnek egy százalékot és mivel mélyszegénységben élő gyerekek járnak az iskoláikba, tandíjat sem szedhetnek. Úgyhogy nem itt volt az ideje a kegyelemdöfésnek? De. A pitiáner szarrágók szeszélye most kifejezetten a MET által Budapesten és az ország hátrányos helyzetű térségeiben fenntartott óvodákat, általános iskolákat és középiskolákat érte utol.

Mint ismert, az EMMI nevű vízfejű sóhivatal a csökkentést azzal indokolta, hogy „az adható támogatásokból a tárca egyes forrásokat a járványügyi védekezésre fordított, a csökkentés más kedvezményezettek esetén is megvalósult”. Iványi Gábor szerint a döntés azért született, mert az elvtársak szerint „nem térül meg az, amit az elmúlt tizenöt évben a MET oktatási intézményeire fordítottak. Továbbá nem tudják mérni az oktatásban elért eredményeket”. Nem, amikor bosszúról, szívatásról, elemi gonoszságról és aljasságról van szó, akkor nem számít, hogy több száz gyerek elvégezte a nyolc osztályt, hogy közülök sokan érettségiztek, vagy szakmát szereztek. Nem számít, hogy a jelentős részben mélyszegénységből jövő gyerekek számára a családgondozás, a szociális ügyintézés, az étkezés, a ruházat, az élelmiszercsomagok mit és mennyit jelentenek. Hogy egyáltalán mekkora esélyt kapnak azzal, hogy a legmélyebb nyomorból kitörjenek. Ez nekik nem megtérülés, mert különben sem küldték vissza az Oktatási Hivatalnak „a nem kötelező (!) családi háttér index felméréseket”, ezért „nem tudják mérni illetve összehasonlítani az eredményeket más hasonló intézményekkel”.

Erre nem találom a megfelelő szavakat, a szégyen és a gyalázat akkor sem fejezné ki a mély megrökönyödésemet, ha nem tudnám, hogy közben a szűk NER-elit kölkeinek képzésére létrehozott debreceni magániskolára közpénzek százmillióit fordítják. Igaz, oda a szegényebb diákoknak esélyük nincs betenni a lábukat. Mert a mélyszegénységből jövő gyerek ezeknek pontosan annyit ér, mint amennyije van. Semennyit. Nagy ívben tesznek a felzárkóztatásukra, a taníttatásukra, és mindazokra, akik arra tették fel az életüket, hogy egy jobb, emberhez méltóbb élet esélyét a kezükbe adják. Ez nem megtérülés, pláne nem jó megtérülés. A milliárdos betonerdő, a letérkövezett cifra nyomorúság, a pofátlanul túlárazott silány munka, a 190 milliárdos megalomán aréna homlokzatáról aláhulló kőtömbök, a felcsúti rezidencia kerti budijának szomszédságába felhúzott, üresen kongó másik ékszerdoboz, az utasok nélkül a semmiből a semmibe csühögő játékvasút (hadd ne soroljam) viszont nagyon is az..

SZABAD SZEMMEL: HERKULESI FELADATTAL NÉZ SZEMBE A MAGYAR HATÁRVÉDELEM - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.08.30.


Kurier

Az Orbán-kormányzat képviselői igyekeznek megnyugtatni Burgenlandot, hogy keddtől nem áll le a tartomány gazdasága, mert a magyar munkavállalók a határzár ellenére ugyanúgy átjárhatnak majd dolgozni, mint eddig. Csak legfeljebb tovább tart számukra az út, mert csupán 9 nagyobb határátkelő működik majd, a többit nem lehet használni. Osztrák részről hangsúlyozzák, hogy csupán előzetes tájékoztatást kaptak, a hivatalos magyar rendelet hétfőn jön ki.

A miniszterelnök mindenesetre úgy véli, hogy minden problémát megold azzal, ha lezárja a határokat. Szerinte ugyanis a vírus kívülről jön. Ugyanakkor a Lajtavidék-Kismarton Turisztikai Szövetség elnöke, akinek a cégénél a 34 alkalmazott közül 21 magyar azt hangsúlyozza, hogy ez esetben nem Ausztria, hanem Magyarország fázik majd rá, hiszen a határ mentén egy sor magyar vállalkozás megnézheti magát, ha elmaradnak az osztrák kuncsaftok. De azért a magyar intézkedés nyomán megszólaltak a vészharangok a tartományban. A Gazdasági Kamarát tegnap egész nap hívták az izgatott osztrák munkaadók, hogy akkor most mi lesz a vállalkozásukkal kedd nulla órától, ha kénytelenek otthon maradni a magyar munkatársak. Merthogy azok nagy számban dolgoznak az egészségügytől és az idősgondozástól kezdve a vendéglátáson át, az iparig és a mezőgazdaságig.

A megkönnyebbülést az hozta meg, hogy az EU-ügyi miniszterasszony délben elérte a magyar diplomácia vezetőjét, aki megnyugtatta, hogy ezúttal is lesznek kivételek, akárcsak tavasszal, amikor először szigorították meg az átjutást. Osztrák részről remélik, hogy az ingázók továbbra is átmehetnek, ha nem laknak messzebb a határtól, mint 30 kilométer és felmutatják az osztrák cég munkáltatói igazolását.

A rendőrfőkapitány ugyanakkor megnyugtatta az osztrák Belügyminisztériumot, hogy a tranzitforgalomban nem lesz fennakadás, mint ahogy az áruszállításban sem. A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ingázók esetében magyar részről nem csináltak nagy hajcihőt.

Frankfurter Rundschau

Kaotikus állapotok vannak a magyar közigazgatásban, miután Orbán Viktor lezáratja a határokat, az intézkedés azonban nagy pofon az uniós országoknak, hiszen az összes rákerült a tilalmi listára. Hogy a magyar hatóságok reménytelenül képtelenek megbirkózni a helyzettel, arra az újság abból következtet, hogy próbaképpen megnézte a Turisztikai Hivatal honlapját és ott egy nap elteltével sincs változás, azaz az érdeklődő úgy vélheti, hogy minden a legnagyobb rendben van, noha keddtől nem léphetnek be az országba a külföldiek. De azok sem kapnak érdemi tájékoztatást, akik jönnének nyaralni, sőt esetleg már be is fizették az előleget. Az oldal továbbra is azt hirdeti, hogy Magyarországon nem kell járványveszélytől tartani. És az Instagramot belinkelve változatlanul fent van az a reklámfilm, amely Budapest csábító lehetőségeit reklámozza az idegen vendégek számára. A Facebookon ugyan szerepel, hogy átdolgozzák az oldalt, de ez még várat magára.

Tehát Orbán, aki a menekültválság óta Merkel ádáz ellenfele, ez esetben pöröllyel próbál rendet teremteni. De még az uniós tagállamokat sem tájékoztatta megfelelően. Úgyhogy a német külügyi tárca is csak az alapinformációról értesült, ezért azt írta ki a honlapjára, hogy a részleteket még ő sem ismeri.

Mindenesetre a magyar határvédelem herkulesi feladattal néz szembe, miután a külföldiek hét határon át érkezhetnek. Az országon idáig nem érintette súlyosan a válság, bár a hivatalos adatokat nehéz ellenőrizni.

Die Presse

A Bizottság korábbi alelnöke szerint Magyarország és Lengyelország egészen különleges helyet foglal el az EU-ban, mert a két kormány nem ezt vagy azt az irányvonalat szegi meg, hanem az alapértékeket kérdőjelezi meg. Ugyanakkor Wallström szerint az uniónak nincsenek megfelelő eszközei, hogy fellépjen ez ellen, így ez hatalmas, új feladatot jelent. A politikus, aki volt Svédország külügyminisztere is, sajnálatosnak tartja, hogy a világ egyre polarizáltabb, ezért terjed Amerikából az a gyakorlat, hogy a nemzeti érdek mindennél fontosabb és háttérbe szorul a nemzetközi együttműködés, a szabad kereskedelem.

Mint mondta, ez a szemlélet elsősorban belpolitikai okokból alakulhatott ki, mert egy sor országban óriási szociális és gazdasági különbségek vannak a társadalmon belül. Nem állítja azt, hogy az USA-ban a korábbi elnökök alatt minden tökéletes lett volna, de Európa legalább tudta, hogy Washington megbízható partner a nemzetközi egyezmények ügyében és hisz a sokoldalú diplomáciában. Na, ebből jó sok mindent tönkretett a mostani kormányzat. Úgyhogy Wallström azért imádkozik, nehogy Trump nyerjen novemberben, mert amit ő csinál, az katasztrofális. Politikailag az egész világ számára veszedelmes. Vagyis a tengerentúli választás nagyban befolyásolja majd a nemzetközi kooperáció jövőjét.

New York Times

Az Európai Unió arra készül, hogy Trump újraválasztása esetén fel kell tartóztatni az Egyesült Államokat, mert a politikus már annyira elszabadult. A francia Külügyminisztérium főtitkára, volt washingtoni nagykövet azonban azt sem tartja kizártnak, hogy az elnök októberben katonai incidensbe bonyolódik Pekinggel a Délkínai-tengeren, hogy mutassa: cseppet sem riad vissza, ha szembe kell szállni a kínai államfővel. A washingtoni diplomácia vezetője ugyanakkor nem győzi dicsérni az ’Amerika mindenek előtt’ stratégiáját. Pompeo legutóbb ezt egy jeruzsálemi tetőteraszról fejtette ki a tengerentúli nyilvánosságnak, ami azért kínos, mert az érvényben lévő törvény értelmében a kormányzat képviselő nem folytathatnak politikai tevékenységet hivatalos minőségükben.

A konzervatív American Enterprise Institute egyik vezető elemzője azt mondja, az USA-nak nem volt rosszabb és korruptabb külügyminisztere Pompeonál.

Ugyanakkor – fűzi hozzá az újság – Trump már megindult az orbáni úton, amit az EU jól ismer, mert a magyar vezető iskolát teremtett, és azt az elnök is szívesen átvenné, ha hivatalban marad. Mármint hogy kikapcsolja a független igazságszolgáltatást, ördögnek állítsa be a bevándorlókat, kihirdeti, hogy a népakarat fontosabb az alkotmányos fékeknél és ellensúlyoknál, korlátozza a sajtószabadságot, dicsőíti a mitizált nemzeti hősiességét.

Olyan tekintélyelvű uralmat alakítana ki, amelyen kívülről a máz ugyan demokratikus, de gondoskodik arról, hogy a választásokon csupán egyfajta eredmény születhessen. Az elnök már bedarálta az igazságügyi tárcát, több mint 300 szövetségi bírót kíván kinevezni és támadást készít elő a Washington Post tulajdonosa, Jeff Bezos ellen. Tervei közt szerepel, hogy a szavazócédulák egy részét érvénytelennek minősíti, mivel a felmérések azt mutatják, hogy főleg a demokraták akarnak levélben voksolni. De mindenképpen hatalmon akar maradni, mert különben aligha kerülheti el a felelősségre vonást és a börtönt.

Többféle forgatókönyv is elképzelhető:

- az elnök kihirdeti győzelmét, még mielőtt beérkeznek az eredmények a billegő államokból,
- megkérdőjelezi a levélben beérkező voksokat,
- mozgósíthatja a maga oldalán a hadsereget,
- kétségbe vonja a választás kimenetelét egy-két államban, így sem ő, sem Biden nem élvezi legalább 270 elektor támogatását. Ily módon a törvényhozás mondja ki a verdiktet és ott a republikánusoknak többségük van, mivel minden állam csak egyetlen szavazatot adhat le.

A lap azonban azt tartja a legvalószínűbbnek, hogy az elnöknek leginkább az tetszik, amit a kínai államfő csinált, hogy ti. élete végéig uralmon kíván maradni. A válság előre be van programozva.

Die Presse

Érdekes kettősséget tanúsít Magyarország annak az uniós polgári kezdeményezésnek az ügyében, amely lehetővé tenné, hogy a határon túli magyarok a saját kormányuk megkerülésével kaphassanak uniós támogatást. Orbán Viktor ugyanis ez esetben kivételt tesz, mert egyébként azt hirdeti: minden hatalmat a nemzetállamnak!

A Fekete Dobozos Pesty László által indított aláírásgyűjtési akció idáig több, mint 1,2 millió aláírást gyűjtött, vagyis az előírt szám már megvan, a baj csupán ott jelentkezik, hogy ezt túlnyomórészt Magyarországon, Szlovákiában és Romániában sikerült összeszedni, ám az előírás az, hogy legalább 7 országban kell az ottani kvótának megfelelő támogatást felmutatni. A kérdés megosztja az EU-t, bár a magyar fél arra hivatkozik, hogy a régiók Európájában szükség van a kulturális sokszínűségre.

A Bizottság – Pozsonnyal és Bukaresttel az oldalán – először nem is akarta engedni az akciót, de azután másként döntött. Pesty most abban bízik, hogy a november 7-i határidőig meglesz a kétmillió aláírás, ami rekord volna. Hogy minél népszerűbbé tegye az akciót, arra hivatkozik, hogy összeurópai ügyről van szó, abban érintettek a dél-tiroliak, a sziléziai németek, a katalánok, baszkok, a lappok, összesen 25 népcsoport. Amelynek meg kell védeni kulturális és nyelvi jogait. Erre szolgálna eszközül a kohéziós alapok egy része, amelyet ilyen-olyan kisebbségi szervezeteken keresztül osztanának szét.

Ám a sikerhez még kell négy másik ország. Ám idáig főleg olyan államok mutatnak érdeklődést, ahol nagyobb számban élnek kivándorolt magyarok: Ausztriában 2308-an csatlakoztak a kezdeményezéshez, pedig 13500 aláírás kellene. A németeknél 14,4, a svédeknél 24 százalékon áll a mutató.

RÁADÁS: A POPULISTA - A POPULISTA VARÁZSMESE MORFOLÓGIÁJA

SZILÁGYI ÁKOS HONLAPJA
Szerző: SZILÁGYI ÁKOS
2010.


Ajánlás az olvasónak (részlet)

Mivel e kis könyv szerzője nem akar zsákbamacskát árulni, úgy véli, legjobb, ha mindjárt az elején töredelmesen bevallja: zsák - bamacskát árul. A macska, amely a zsákban rugdalózik − a populizmus; a zsák pedig − a paródia. Igaz, nem egészen abban az értelemben, ahogyan a „paródia” szó a retorikai és poétikai kézikönyvekben szerepel, miszerint az mások olyan utánzása, amely túlzás, elrajzolás, fölnagyítás révén komikussá, nevetsé - gessé, groteszkké teszi azt, ami bennük komoly. A populizmus esetében ez − és félreértések elkerülése végett már a legelején szeretném leszögezni: ebben a könyvben nem történeti, hanem tipológiai értelemben használom a „populizmus” szót − annál is nehezebb vállalkozás volna, mivel a minden irányú túlzás a populista nyelvezetben olyan fokot ér el, hogy az már túlzás, vagyis önmagában parodisztikus hatású. 

A populizmus nyelvként − retorikai klisékben, pregnáns stilisztikai jegyekben, narratív szerkezetekben, előítéletes sztereotípiákban − megalvadt politikai észjárása és démoni - kus politikai képzeletvilága egyfelől mindig a paródia, más - felől a giccs határán mozog, minthogy ennek is, annak is lényegéből fakad a minden határon túlmenő, elképesztő, lenyűgöző, hátborzongató, szépségesen szép túlzás. Talán nem volt némiképp Rousseau-paródia, vagyis hát „megvalósított rousseau-izmus” Robespierre-ék jakobinizmusa? Nem volt gyermeteg jakobinizmus-paródia százötven évvel később a poujade-izmus Franciaországban? Rómaicsászárság-paródia a bonapartizmus és bonapartizmus-paródia az olasz fasizmus? És még tovább: nem volt-e Tolsztoj-paródia némiképp a bolsevizmus? Nietzsche-paródia a nácizmus? Leninizmus-paródia a sztálinizmus? Szocializmus-paródia az amerikai longizmus az 1930-as és az argentin peronizmus az 1950-es években? És akkor még nem is említettük a populista politikai romlás olyan egzotikus vadvirágait, mint például a milosevicsizmus, zsirininovszkijizmus, csurkizmus, slotaizmus, funarizmus, chavezizmus, hogy csak néhány politikai márkanevet említsek a 20. század végének gazdag terméséből. Hol vagyunk ma már az önparódia régi, kezdetleges szintjétől! A mai populizmusok mixtúráiban már alig lehet ráismerni bármilyen eredeti politikai vagy ideológiai mintázatra: paródiák paródiáinak paródiái. 

A mai populisták általában kisstílű, kis korrupcióból élő, ilyen-olyan hóbortoknak hódoló megélhetési politikusok, a központi hatalom vagy helyi oligarchák által fizetett vagy korrupt politikai médiabohócok, akiknek leggyakrabban az a rendeltetésük, hogy üres és színes túlzásaikkal, handabandázásukkal szívességet tegyenek ennek vagy annak a nagypolitikusnak: egyrészt, hogy radikális politikai vegyértékükkel segítsenek „lekötni” a társadalom periferiális csoportjainak előítéletekből, egzisztenciális félelmekből, sötét tudatlanságból fakadó indulatait; másrészt, hogy levegyék a nagypolitikusról a populizmus bélyegét, amelyet semmitől vissza nem riadó liberális ellenfelei sütnek rá nap mint nap: „Méghogy ő populista, méghogy ő radikális! Kikérem magamnak a populizmus nevében! Ő ugyanaz a liberális szemét, mint az ellenfelei, csak ügyesen álcázza magát!” A handabandázó Übü papák groteszk figurái mellett csakugyan polgári mértékletességnek, megfontolt józanságnak és gyakorlatias rámenősségnek hat a hatalmat gyakorló populista politikai vezérek összes elképesztő übüsége. Ugyan hogyan nézheti bárki is populistának George H. W. Busht mondjuk a néhai Ross Perot politikai hátterén, Sarkozyt Le Pen hátterén, Putyint Zsirinovszkij hátterén, Berlusconit Fini hátterén, Ficót Slota hátterén, Orbánt Vona (korábban Csurka és Torgyán) hátterén? Már miféle populista lett volna Ion Iliescu Georghe Funarhoz képest vagy Milosevics Sesej vajdához képest?

Valóban van különbség paródia és paródia között, de ez lényegében a hatalmi szerepre esélyes vagy ténylegesen hatalomra került populizmus súlyosan komoly paródiája és a hatalmi szerepre eleve esélytelen, már-már szórakoztatóan komolytalan, ügyetlenül csetlő-botló, nagyokat mondó populizmus különbségére szorítkozik. Mindenesetre elmondható, hogy a populizmus a késő polgári társadalmakban mindinkább olyan általános politikai formává válik, amely szinte minden politikai nyelvre és programra többé-kevésbé rányomja bélyegét, és amelyben a kiüresedett, érvényét vesztett polgári demokrácia paródiaként vesz búcsút önmagától. A látvány- és élménydemokrácia korában mindenki lehet „egy percre” (de legalábbis egy politikai szezonra) Übü Papa vagy Nagy Testvér. Megrendelésre vagy magánhóbortból, mindegy. Hány és hány ilyen véresszájú, közijedelmet és közmegbotránkozást keltő, politikai tiltakozást kiváltó rémbohózati alak neve tűnt el a semmiben csak Magyarországon az utóbbi két évtizedben! 
...

AHOL ORBÁN CSAK EGY HENTESBOLT

AZONNALI.HU
Szerző: ZUZANNA KEPLOVÁ
2020.08.29.


Mint egykoron Mečiar Szlovákiára, úgy telepszik rá Orbán a romantikus hazugságaival Magyarországra. Szlovákiából azonban senki nem irigyli ezért a magyarokat, az életszínvonalért a csehekre szokás felnézni.

Ahhoz, hogy megértsük Közép-Európát, meg kell ismernünk, miként látnak minket szomszédaink. Az Azonnali ezért a szomszédos országokból kért fel vendégszerzőket, hogy a trianoni békeszerződés századik évfordulóján mondják el saját (és talán országuk) Magyarország-képét. A vita zárásaként Zuzana Kepplová, a jobboldali liberális SME pozsonyi napilap publicistája mondja el véleményét.

Előre borítékolható, hogy

egy napjaink Magyarországáról szóló vita Szlovákiában könnyen redukálódik arra a kérdésre, hogy a megkérdezetteknek tetszik-e Orbán vagy sem.
Nem a küllem értelmében – hiszen elveszítette focistaszerű alakját, másfelől viszont javult az angoltudása –, hanem a politikája megítélésének értelmében.

Orbán mára olyannyira rátelepedett a közgondolkodásra, hogy nehéz nem zaklatott állapotba kerülni, ahogy elsétálok a környékünk Orbán névre keresztelt hentesboltja előtt.

A kolbászra vagy a marhahátszínre kellene asszociálnom, mégis a politika jut eszembe.

Manapság az életszínvonal terén a szlovákok többsége számára leginkább Csehország jelenti az összehasonlítási alapot. Folyamatosan a Morva folyó túloldalára tekintenek – nem pedig a Duna túloldalára –, és azon lamentálnak, hogy a szlovák diákokat a brünni és prágai iskolák jobban vonzzák, az egészségügy különb helyzetben van, a műemlékek rendezettek, a pincérek kedvesebbek, a kocsmák pedig meghittebbek.

Nem, Orbán a szlovákok számára nem életszínvonalat jelent, sem valamiféle mércét, amelyre hivatkozási alapként tekintenének. Orbán neve nem hívja elő a nemzeteink közötti viszonyról szóló képzeteket sem, amely a kilencvenes évek során, majd azt követően még néhány évig problémát jelentett számunkra. Orbán nevének hallatán a politikai mítoszok birodalma jut eszünkbe...

Talán nem túlzás azt állítani, hogy

Orbán megváltoztatta a szlovákok képét arról a Magyarországról, amelyet személyes tapasztalataikból ismertek.

Azon tapasztalataikból, amelyek a mosonmagyaróvári akvaparkból, a győri bevásárlásokból, a budapesti karácsonyokból és a balatoni üdülésekből származtak. Esetleg Esterházy könyveiből vagy a nagymama receptjeiből. Mindez a háttérbe szorul, amikor Magyarország egy tehetséges politikai mesélő országává vált...

SZÍNREBONTÁS - HÜLLŐKELTETŐ, ANNO 1934

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: NYERGES ANDRÁS
2020.08.28. 



1. Ódry Árpád nevét nem úgy ismerte a harmincas évek színházszerető polgára, mint aki egyre-másra vitába keveredik hol a kultusztárca államtitkárával, hol a miniszterrel, ahogy például Ambrus Zoltán Pekár Gyulával vagy Hevesi Sándor Klebelsberg Kunóval szemben olykor ilyesmire is rákényszerült. Ódrytól mindenkor távol álltak a politikai csatározások – éppen ezért meglehetősen nagy feltünést keltett az az eset, amiről 1934. május 31-én (pártállásuktól függetlenül), a Pesti Hírlaptól Az Estig, a Nemzeti Ujságtól a Magyarságig az összes komolyan vehető lap hírt adott: a Színművészeti Akadémia tanévzáró ünnepélyén az intézmény igazgatója, Ódry Árpád nemcsak a növendékek évi teljesítményét értékelte, nemcsak az ösztöndíjakat és jutalmakat osztotta ki (Gobbi Hilda első osztályos növendék például 174 pengőt segélyt kapott), hanem – és minden orgánum ezt emelte ki – „válaszolt azokra a támadásokra, melyek a Színiakadémiát a parlamentben, a költségvetési vita során érték”.

2. Magában véve már az a tény is meglepő volt, hogy az országgyűlés a színészképzéssel foglalkozik, ám ezt többé-kevésbé érthetővé tette, hogy erre a kultusztárca költségvetésének vitája során került sor. Hóman Bálint, a Gömbös-kormány kultuszminisztere előbb a megtárgyalandó kiadások számait sorolta, aztán bejelentette, hogy „hamarosan sor kerül a képző-, ipar- és színművészeti főiskolák átszervezéséről szóló törvény megalkotására”. Azok, akik figyelemmel kísérték a németországi eseményeket, erre fölneszelhettek: a diktatórikus berendezkedés logikája szerint előbb-utóbb elkezdődik a kultúra gleichsaltolása is. A Hóman által megpendített „átszervezés” ezzel kecsegtetett. A kormánypárt mamelukjai (és az álsemleges szimpatizánsok) segédletével nálunk is kezdetét veheti valami efféle átalakulás. A Petrovácz Gyula nevű honatya például azt fejtegette, hogy „kiváltképpen a fiatalokat kell arra serkenteni, ne majmolják az idegen művészetet, hanem ragaszkodjanak a nemzeti követelményekhez. Vigyázni kell arra, hogy csakugyan a magyar irány érvényesüljön!” A harsonát mégis a pro forma párton kívüli Beck Lajos fújta meg, mondván: „Időm nem engedi, hogy rámutassak, milyen felelősség terheli a Színművészeti Akadémiát, de meg kell állapítanom, hogy ez is rendkívüli mértékben süllyedt és a felelősséget ennélfogva rendkívüli mértékben kell viselnie. A régi Színművészeti Akadémiáról az volt a hír mindig – és ez alapos volt –, hogy megtanította helyesen tagolni és helyesen beszélni a színészeket, hogy az első mondatnál megismerték, a Színművészeti Akadémiáról került-e ki a művész vagy egy magánszínházból. Ha most elmegy a miniszter úr a Nemzeti Színházba, tízféle tagolást, tízféle stílust és tízféle színjátszást fog ugyanannál a darabnál konstatálni.” Más megszólalók is nyomatékosították, hogy „a Nemzeti Színházban tapasztalható hibákért felelősség terheli a Színművészeti Akadémiát!” Hóman, amikor a vita végén újból megszólalt, így árnyalta tovább az átszervezés szükségességét alátámasztó érvelést: „Még sokkal nagyobb emberrezervoárral rendelkező országokban sincs annyi művész, mint amennyi ma Magyarországon az utcán szaladgál, amennyivel lépten-nyomon találkozunk. Ennélfogva bejelentem, hogy a Beck Lajos képviselőtársam említette színművészeti iskola újjászervezésére is gondolok, ez a következő év egyik programpontja lesz!”...