A MÁRCIUSI IFJAK

NÉPSZABADSÁG
Szerző: ROMSICS IGNÁC
2021.03.14.

1848. március 15-ének eseménytörténetét mindenki jól ismeri, a márciusi ifjak életútja azonban jóval kevésbé köztudott.

1848. március 15-ének eseménytörténetét mindenki jól ismeri. Nagy vonalakban ezt már az általános iskolában is tanítják, a középiskolában pedig részletezik is. Annak az 1840-es évek közepére Pesten összeverődött 25-30 ifjú értelmiséginek az életútja, akiket a márciusi ifjak néven ismerünk, azonban jóval kevésbé köztudott.

Kik voltak?

Az ország különböző részeiből érkeztek; Pesten egyedül Kléh István (1825) ügyvéd és hírlapíró született. A legidősebbek – Emődy Dániel (1819), Pálffy Albert (1820) és Degré Alajos (1820) már közel jártak a 30-hoz, a legfiatalabbak, például Sebő Antal (1829) joggyakornok és a festőnek készülő Telepy Károly (1829) viszont még a 20. életévüket sem töltötték be. Vajda János (1827) 21 éves volt. Többségük közrendű családból származott, s még a nemesek egy része – például Jókai Mór (1825), Pálffy Albert és a székely Oroszhegyi (Szabó) Józsa (1822) – is polgári vagy paraszti környezetben szocializálódott. Az apák között ügyvédeket, orvosokat, papokat, gazdatiszteket, illetve jószágkormányzókat és középbirtokosokat egyaránt találunk. Vidats (Vidács) János (1826) apja egyszerű, ám tehetséges uradalmi gépész és lakatos volt, aki 1849 után az első magyarországi mezőgazdasági gépműhelyet és -gyárat alapította. Legmélyebbről – bár a szülőknek néha jobban is ment – valószínűleg Petőfi Sándor (1823) érkezett, míg legmagasabbról a társaság egyetlen arisztokrata tagja: báró Nyáry Albert (1828), aki azonban neve végén a y-t i-re cserélte, és a bárói címét sohasem használta. Nemzetiségi szempontból többségük magyar felmenőkkel dicsekedhetett, de akadt közöttük német eredetű – Irányi (Halbschuh) Dániel (1822) –, délszláv – Petőfi (Petrovics) Sándor (1823) –, ruszin – Vasvári (Fejér) Pál (1826) –, sőt még francia ivadék – Degré Alajos – is. Vallási szempontból ugyancsak heterogén képet mutattak. Többségük valamelyik protestáns felekezethez tartozott, ám került közéjük római katolikus (Pálffy Albert), görögkatolikus (Vasvári Pál) és izraelita – Korányi (Kornfeld) Frigyes (1828) és Szegfi Mór (1825) – egyaránt. Görögkeleti, vagyis ortodox vallású, amely a románokat és a szerbeket jellemezte, viszont nem. Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak tartották magukat. Kivétel nélkül a tanult, iskolázott emberek számát szaporították. Mindegyikük járt középiskolába, és túlnyomó többségük egyetemre vagy más felsőoktatási intézménybe – jellemzően jogakadémiára – is. Legalább kétharmaduk jogi végzettséggel rendelkezett vagy még jogot tanult, míg Oroszhegyi Józsa, Korányi Frigyes és Hamary Dániel (1826) orvosnak készült. Németül valamennyien értettek, de többségük franciául is megtanult. Függetlenül tanulmányaiktól és végzettségüktől, sokan próbálkoztak újságírással, próza- és versírással, valamint fordítással és esetleg szerkesztéssel is...

ITT OLVASHATÓ

TGM: KÁDÁR AZÉRT NÉPSZERŰ, MERT SIKERÜLT UTÁNA VALAMI ANNÁL IS VACAKABBAT CSINÁLNUNK

TELEX
Szerző: HAÁSZ JÁNOS
2021.03.13.

A magyar lakosság beteg, öreg és kövér, rettenetes lakásokban lakik és szörnyű dolgokat eszik. „Ez borzasztó egy, a körülményekhez képest nem annyira szegény országban” – sorolja Tamás Gáspár Miklós filozófus Veiszer Alinda legújabb műsorában – amit ezen az oldalon lehet megnézni egy jelképes támogatásért cserében -, hogy honfitársait milyen fizikai állapotban látja. És nem látja őket jobb lelkiállapotban sem,

„én a teljes apátiát, magába zuhanást, hallgatást, szomorúságot érzékelem a nép körében”,

mondja, és azt is, hogy ez a lelkiállapot az, ami miatt abbahagyta a politikai írást. Látszólag mégsem, nemrég új könyve jelent meg, az Antitézis. Ebben azonban nem politikai írások vannak, hanem a marxista politikafilozófus legfontosabb elemzései. Ráadásul nem is újak – hogy miért most jelentek meg mégis? Feszült hangulatú kérdés-válasz erről, szinte már a végén a beszélgetésnek:

- Azért jelent meg, mert végre valaki hajlandó volt kiadni a húsz éve keletkezett írásaimat.
- Eddig miért nem volt hajlandó?
- Na mit gondol?
- Nem tudom. Miért nem?
- Hagyjuk ezt.
- Politikai okokból?
- Hagyjuk ezt! Mindenki találgathat (...)
- Ezek az írások megjelentek máshol...
- Nyugaton. Mint mindig. Mint mindig, minden magyar rendszer alatt a radikális és szubverzív írások Nyugaton jelennek meg. Semmi nem változott. E tekintetben semmi.

Keserű embernek tűnik Tamás Gáspár Miklós, keserűnek, még ha nem is mesél magáról, személyes dolgairól – például arról, milyen volt a régi barátjával, a nemrég elhunyt szintén erdélyi Szőcs Gézával a barátsága, személyes viszonya. Hogy miért nem? „A tiszteletem a nézőkkel szemben. Azért vagyok itt, hogy fontos eszmékről beszéljünk” – feleli a kérdésre...

ITT OLVASHATÓ

EGYETEMI KAPCSOLATOK

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2021.03.14.

Az Igazgyöngyben az elejétől törekedtünk arra, hogy a szakmai beágyazottságunk meglegyen és növekedjen. Nem tolakodtunk, ajánlkoztunk sehova, egyszerűen megtaláltak bennünket azok a szakemberek is, akik a szakemberképzés számára hasznos tudást észleltek nálunk. Nekünk pedig mindez nagyon jól jött, mert a terepen szerzett tudás főleg tapasztalati tudás, amihez nyilván mi is folyamatosan igyekszünk az elméleti hátteret is megtalálni, de a munka mellett gyorsabb és hatékonyabb megragadni azokat a lehetőségeket, ahol a kettő összeérinthető, és egymást harmonikusan kiegészíti. Ebből mi is hasznot húzunk, mert látjuk az elméleti hátteret, és a felsőoktatás is, mert látja a gyakorlati megvalósulást.

Szépen, évről évre növekedett ez a kapcsolatrendszer, először pedagógiai vonalon, a vizuális neveléssel, aztán szociális vonalon is, utána jött a társadalmi vállalkozás területe, és azok a speciális részek is, mint pl. a szociális dizájn, vagy épp a művészetterápia. De voltak és mindig felbukkannak újra kapcsolódások településfejlesztési, vízgazdálkodási, energiaszegénységi, rendvédelmi, egészségügyi és népegészségügyi vonalon is, sőt, a marketing, és a pszichológia is talál nálunk kapcsolódási pontot.

A hazai egyetemek mellett megjelentek a külföldiek itt, ők leginkább a társadalmi vállalkozás és az esélyegyenlőség, emberi jogok témájában találnak minket érdekesnek.

Amit mi hozzá tudunk tenni, azok a szándékoltan így, a problémákkal együtt vállalt betekintés a tapasztalatinkba. Aki pedig tanulni akar, annak fontos, hogy ne egy idealizált képet lásson, hanem megismerje azokat a nehézségeket, buktatókat is, amelyek befolyásolhatják az elméletben megtanultak sikerességét. Hazai viszonylatban pedig fontos, hogy erről az egészről ne (csak) nemzetközi példák összehasonlításával tanuljanak, hanem azokkal a társadalmi beágyazottságokkal, amelyeknek mindenképp van egy sajátos, csak az adott országra jellemző, nemzeti színezete. Mert a sikerek és kudarcok itt, ebben a társadalmi-politikai közegben körvonalazódnak, azoknak a hatásoknak a rendszerében, amelyek elemzésétől nem (lenne) szabad eltekinteni.

Írtam már többször arról, hogy mennyire fontosnak tartanám a szociális nézőpont beépítését minden olyan területen, ahol emberekkel foglalkozó szakembereket képeznek. Legutóbb az oktatással kapcsolatban írtam ezt itt https://osztalyfonok.hu/5252/, és a folytatásban itt: https://osztalyfonok.hu/5264/ .

Egyszerűen azért, mert a társadalmi leszakadás folyamatosan állítja új kihívások elé a különféle szakembereket. Az egyre növekvő leszakadást most még leginkább az iskolákban érezni, az eszköztelenné vált pedagógusoknál, de nem áll ez meg itt, a gyerekek szintjén, mert ők felnőnek, és felnőttként is problémák sorával jelennek meg a különféle intézmények munkájában, legyen az a szociális ellátórendszer, vagy az egészségügyi, akár a munkaügyi, vagy a rendvédelmi. Segíteni pedig csak az tud, aki képes értelmezni is a problémát. Ehhez azonban ismeretek kellenek, elméleti, és gyakorlati is, egészen a napi változások, hatások tükrében.

A területek, ahol kapcsolódunk a felsőoktatáshoz, sokfélék: készülnek a munkánk elemzésével szakdolgozatok, vannak kutatások, amelyekhez nálunk terepet találnak, kapunk meghívásokat előadásokra, írtunk már közösen e-tankönyvet, és vannak gyakorlati órák is nálunk, no meg gyakorlatra is fogadunk hallgatókat.

Nyilván ez a pandémia miatt másképp szerveződik, mint amikor fizikailag is nyitva van minden tevékenységünk, de talán épp ez a kényszerűség, az online megoldások keresése hozta, hogy ebben a tanévben sokkal több érintkezésünk van a felsőoktatással. Miután a zoom, vagy a google meet, és más online kapcsolódási lehetőségekben mindenki rutint szerzett, most jóval több alkalommal tudunk meghívásokat realizálni, mint amikor utazni is kellett ehhez. Akkor muszáj voltunk jobban átgondolni, hiszen nekünk nem ez a munkánk fő területe, és mindig külön szervezést, munkafelhalmozódást jelentett egy-egy személyes jelenlét a nagy távolság miatt. Most viszont csak mellé ülünk a gépnek…:)

Persze más területen meg kihívást jelent a járvány, pl. a gyakorlók fogadásában. Mert ezt, legalábbis egy részében át kell tennünk online formára, feladatokkal, amelyek egyébként a gyakorlatok tárgyához kapcsolódnak, és az illeszkedési pontokon azért sokat kell agyalni. Mert az is fontos alapfelvetés, hogy ezek a kapcsolódások, munkák ne adjanak túl sok plusz feladatot nekünk. Sőt, lehetőleg úgy adjanak, hogy annak mi is hasznát vegyük, olyan legyen, ami hozzátesz a mi munkánkhoz, és nem csak az időt veszi el tőlünk. Mert, akárhogy is van, a szakemberképzésbe való bekapcsolódás csak mellékes terület a gyerekszegénység elleni küzdelemben, ami az alapítvány alapvető célja. Fontos, hasznos, de nem írhatja felül az alapfeladatok ellátását.

A gyakorlóhelyek kérdése is érdekes terület. Az oktatásban ismerjük, a gyakorlóiskolák mindig is a legjobbak között voltak, ez nyilván azt is jelenti, hogy azokkal a problémákkal, amelyek mondjuk egy szegregált iskolában jelentkeznek, a leendő pedagógusok nem találkoznak. Majd csak akkor, mikor kikerülnek a felsőoktatásból, és “élesben” találkoznak a társadalmi leszakadás iskolába begyűrűző hatásaival. Akkor pedig erősen arcul tudja csapni az élet a fiatal tanerőt… Emlékszem, micsoda erőfeszítésembe került annak idején nekem is megérteni, hogy mi is történik abban a bizonyos “C” osztályban.

Amikor egyszer az egyik tanárképző egyetemmel erről egyeztettünk (mert volt ám ilyen uniós pályázat…gyakorlóhely-hálózat szervezése azokban az iskolákban, ahol magas a HH arány….tényleg, ez vajon mikor és hol tűnt el? Vajon nincsenek fenntartási kötelezettségei? Ki tud már ezekről bármit is ? Pedig nem volt olyan rég.), szóval, rögtön jött a kérdés: vajon hány olyan szegregált vagy erősen szegregálódó iskola van, ahol van olyan szakmai bázis, amire lehetne építeni a gyakorlóiskolai követelményeket? És egyáltalán, hogy lehetne ezt megszervezni, hiszen a gyakorlóiskolák az egyetemek városaiban vannak, míg a szegregált iskolák földrajzilag távol…. ki fizeti az útiköltségeket, szállásdíjakat? És egyáltalán vannak-e ott szálláslehetőségek? stb. Mondjuk, ez azért nem teljesen megoldhatatlan, mert ma már minden megyeszékhely “büszkélkedhet” szegregált iskolával is… És tényleg, ki tudja, lehetne ez egy jó beavatkozási pont is, szakmailag végre helyzetbe hozni a szegregált iskolák pedagógusait, és fókuszba kerülhetnének azok a módszerek is, amelyek sikeresek lehetnének, mert elméleti és gyakorlati támogatást is kapnának.

No, és ott a szociális szakemberképzés is. Egyre csökkenő létszám mellett lassan csak a megszállottak választanak ilyen gyakorlóhelyet, mint a mienk, a többség marad az egyetemi városban, uniós projektben, távol a szegregátumok világától. És sokan meg is mondják: ha végeztek, nem is akarnak efféle nehéz terepi munkával foglalkozni. Ennyi bérért, amennyit ma egy szociális munkás keres, nem is csodálkozom ezen.

Minden esetre, nekünk most nagyon szép egyetemi partneri listánk van. Jelenlegi gyakorlati együttműködéseink vannak a Debreceni Egyetemmel (most két gyakorlósunk van, a szociális szakemberképzésből), a Szegedi Egyetemmel (egy szociális munkás hallgató gyakorlati képzési óráit adjuk), az ELTE-vel (két hallgató tölti nálunk a gyakorlatát, tanárszakosok), a MOME-val (három hallgatóval kezdjük a gyakorlatot most). Dolgozunk a CEU-val és a Corvinussal (marketing, társadalmi vállalkozás témában), a pandémia alatt is kapcsolódtunk a Miskolci Egyetem tanárképzéséhez, és, bár most nincs hallgatónk, de korábban több volt, és biztosan lesz még a Nyíregyházi Egyetemről is, nem beszélve a Képzőművészet Egyetem nemrég zárult nagy projektjéről, amelyben két évig dolgoztunk. És voltak, és vannak még eseti, főleg konferenciákhoz kapcsolódó meghívások, együttműködések, ebben azt hiszem működésünk óta szinte minden egyetemet fel tudnék sorolni.

Fontos az is, hogy sok önkéntes kerül az Igazgyöngybe az egyetemi hallgatók közül, mert megérinti őket ez a munka, nem egy azóta már remek kolléga is nálunk.

Azt hiszem, azért is fontosak az egyetemi kapcsolatok, mert az ügyek képviseletét is támogatják. Mert, ha lassan is, de a terepi civil modellek megerősítést kaphatnak azzal, hogy a szakemberképzés érdeklődését magukénak tudhatják. Tudományos, szakmai alapon. És ez nagyon fontos.

Talán egyszer majd eljutunk oda, hogy ezek is segítik a változásokat...

ITT OLVASHATÓ

OSZTÁLYTÁRSADALOMBAN ÉLÜNK?

MÉRCE
Szerző: ÉBER MÁRK ÁRON
2021.03.14.

Valóban osztálytársadalom a magyar társadalom? Honnan tudható, hogy olyan erős itthon az osztályszerkezet hatása? E kérdések tapasztalati úton csak társadalmi struktúra- és mobilitásvizsgálatok alapján válaszolhatók meg. Az alábbiakban egy rövid osztálydefiníció után az idevágó empirikus kutatások eredményeit összegzem.

ITT OLVASHATÓ

HALÁLSORON

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2021.03.14.

Azt, hogy Orbán Viktor kisajátította az állami rádiót, úgy kezeli, mintha saját privilégiuma lenne, jószerivel már senkit nem érdekel. Hajdanában, danában, amikor még hittünk a rendszerváltásban és hittünk a létező médiaszabadságban is, természetesnek tűnt a tiltakozás, ha az arányok felborultak. Kellett, kötelező volt az ellenzéknek is lehetőséget biztosítani, BBC elvekről beszélgettünk, naivan. Tíz éve nincs ilyen, a miniszterelnök akkor megy be a rádióba, amikor akar, azt mond, amit akar; visszacsatolás nincs, ha éppen gyilkosnak nevezi politikai ellenfeleit, akkor sincs visszakérdezés, avagy a másik fél meghallgatása.

Nincs ebben túlzás, Orbán és hordája lényegiben naponta gyilkosozza le az ellenzéket, vagy éppen akit akar, aktuálisan Brüsszelt és Gyurcsányt. Egyszer, tudjuk, vége lesz ennek is, de vajon mikor? Meddig kell elviselnünk, hogy van itt egy elátkozott ország, és annak „fejedelme”, aki, amikor csak gondolja, odaül a mikrofon elé, és összevissza beszél. Ha majd egyszer valaki veszi magának a fáradtságot – és lesz ilyen –, összegyűjti, hogy mi mindent hordott össze a pandémia egy éve alatt egy magát demokratikusnak kikiáltó ország miniszterelnöke, bizonyosan el fogunk szörnyedni. Olyan kép fog kialakulni bennünk – ha akkor már nem félünk tőle –, hogy aki így beszél az bizonyosan elvesztette minden önkontrollját. De, ha még csak az önkontrollját veszítette volna el; ennél sokkal többről van szó.

Szavainak nincs már súlya, értéke; ez az egy év azt fogja megmutatni, hogy értelmetlen zagyvaságok sokaságát halljuk tőle, ostoba szóvirágokat, bon mot-okat, olyan kijelentéseket, amelyek semmi egyebet nem tükröznek, mint hogy ez az ember lebecsül bennünket, valójában értéktelen semminek tart mindenkit. Különben hogyan tehetné meg hétről-hétre, hogy egymásnak ellentmondó kijelentéseket tesz, hogy az egyik mondata köszönőviszonyban sincs a másikkal...

ITT OLVASHATÓ

SIKERESEBBEK LESZNEK AZOK A GYEREKEK, AKIKRŐL MINDENKI AZT HISZI, HOGY ANNAK KELL LENNIÜK

G7.HU
Szerző: KATONA HAJNALKA
2021.03.14.

A szülői babonák és az emiatt a gyerekekkel szembeni elvárások nagy hatással lehetnek a gyerekek teljesítményére és jövőjére is. Naci H. Mocan és Han Yu azt vizsgálták meg, hogy a (kínai horoszkóp szerint) sárkány évében született gyerekek jobban teljesítenek-e a többieknél.

A kínai babona szerint ugyanis a sárkány évében születettek szerencsére, sikerre és jólétre számíthatnak. Mivel ebben sokan a ma is hisznek, ezért

vannak szülők, akik direkt erre az évre időzítik a gyerekük születését,

így az ezekben az évben születettek száma magasabb. *Ebből akár az is következhetne, hogy ezek a gyerekek az életben nagyobb versennyel szembesülnek, és így rosszabbul teljesítenek, mint a más években született társaik.

Mocanék eredményei alapján viszont nem ez a helyzet...

ITT OLVASHATÓ

AZ ATV-S SZLAZSÁNSZKY FERENC NAGYAPJA NYILAS VOLT, AZ APJÁNAK SZÁLASI VOLT A KERESZTAPJA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.03.12.

Az alábbiakban egy olyan írás olvasható, amely arról szól, hogy senki nem felel az ősei bűneiért. Ezért az efféle mocskolódást abba kellene hagyni, elsőként is annak a Szlazsánszky Ferencnek, aki tanulhatna a saját helyzetéből, a nagyapja esetéből. Tanulságos történet következik. Ezt a cikket nem azért írtuk, hogy Szlazsánszkyt a nagyapja bűneivel azonosítsuk, vagy felelőssé tegyük érte, ellenkezőleg: azért, hogy saját példáján mutassuk be, mennyire aljas, amikor ő ezt teszi másokkal.

Szlazsánszky Ferencnek, az ATV Híradó főszerkesztőjének nagyapja, Szlazsánszky Ernő, Szálasi barátja, bizalmasa és munkatársa volt, s a XII. kerületi nyilasok kerületi pártszolgálat-vezetőjének tisztségét töltötte be. Ez derül ki Zoltán Gábor Szomszéd (Orgia előtt és után) című könyvéből. A mű folytatása és előzménye Zoltán Gábor 2016-ban megjelent Orgia című regényének, amely a XII. kerületi nyilasok 1944-45-ös rémtetteit mutatta be. A könyv alapján felismerhető Szlazsánszky Ferenc újságíró, mint a nyilas pártvezető unokája...

ITT OLVASHATÓ

DR. PÓTA GYÖRGY: MÁR A GYEREKEKNÉL IS KOMOLYAN KELL VENNI A KORONAVÍRUS-FERTŐZÉST

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.03.14.

Az elmúlt pár hétben megváltozott a koronavírus-járvány tendenciája, az előző hullámokhoz képest sokkal több gyerek érintett benne, és szélesebb korosztály az, amelyik kórházi ellátásra szorul - erősítette meg lapunknak dr. Póta György gyermekorvos, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke. Azt mondta, az előző év úgy telt el, hogy nem a gyerekekre fókuszáltunk, nem véletlen, hogy az oltóanyagokat sem dolgozták ki számukra. Most azonban már a gyerekeknél is komolyan kell venni a fertőzést. S, hogy milyen tünetekkel jár? Ugyanazokkal, mint a felnőtteknél. Egyetlen dolog van, ami más, főleg a kisebb gyerekeknél: az íz- és szagvesztés sokkal ritkábban jelentkezik.

– Mennyire veszélyes a koronavírus új variánsa a gyerekekre? Hisz' a hírek szerint a Heim Pál Gyermekgyógyászati Intézetben már csecsemőket is kezelnek vele?

– Az tény, hogy – sajnos – kerülnek gyerekek kórházba Covid-fertőzéssel. Azt tapasztaljuk, hogy sokkal több az a gyerek, aki érintett a fertőzésben, mint az elmúlt hullámok alatt volt, és a fertőzés a kisebb korosztályt is érinti. Az előző hullámban a sok megbetegedésből is kevesebb volt a kórházi eset, a kicsik között pedig nagyon kis számban fordult elő. Ehhez képest most már ők is kórházba kerülnek. Igaz tehát, hogy az előzőekhez képest sokkal több az érintett gyerek, és szélesebb korosztály az, amelyik kórházi ellátásra szorul...

ITT OLVASHATÓ

ÓRIÁSI TALÁNY: FERTŐZNEK-E A BEOLTOTTAK?

NAPI.HU
Szerző: KOMÓCSIN SÁNDOR
2021.03.13.

A kutatók és a hatósági szakértők egyelőre csak szeretnék tudni, hogy azok, akiket beoltottak, hordozzák-e a koronavírust, és így képesek-e megfertőzni másokat, bár vannak már sejtéseik. Eddig mindenkit az érdekelt, milyen hatékonyságú védelmet nyújtanak a különféle vakcinák, ám egy idő után a továbbfertőzés lesz az érdekes.

Ahogy a világon mindenütt folynak a tömeges koronavírus-oltások, a közegészségügyi szakértők igyekeznek választ kapni arra a kérdésre, hogy a frissen beoltottak vajon továbbra is fertőzésveszélyt jelentenek-e a környezetükre vagy sem - írja a Financial Times. Az amerikai járványügyi hatóság, a Centers for Disease Control and Prevention azt találta, hogy egyre több jel szerint a beoltott emberek kevésbé valószínűen fertőződnek meg tünetmentesen és kevésbé valószínű az is, hogy átadják a vírust másoknak...

ITT OLVASHATÓ

A JÁRVÁNY HARMADIK HULLÁMA MIATT ALIGHA KERÜLHETŐ EL AZ ÚJABB GAZDASÁGI VISSZAESÉS

G7.HU
Szerző: VIROVÁCZ PÉTER
2021.03.14.

A Központi Statisztikai Hivatal a szokásosnál nagyobb mértékben módosította az előzetes GDP becslését, ami így végül 1,4 százalékos negyedéves bázisú gazdasági növekedést mutat 2020 negyedik negyedévére. Már az első adat is hatalmas meglepetésnek számított, de ez a pozitív revízió még rátett egy lapáttal.

Sok időnk azonban nem maradt az örömre.

Mire szépen lassan mindenki elkezdte volna kiadni a 2021-re várt frissített és felfelé módosított előrejelzéseit, a koronavírus megint közbeszólt. A második hullám hatásai még csak most érkeznek meg a reálgazdaságba, miközben a harmadik hullám egy újabb teljes lezárást hozott. Mielőtt azonban a borús jövővel foglalkozunk, nézzünk egy kicsit a jó negyedik negyedév mögé.

A KSH tehát felfelé módosította a negyedik negyedéves növekedési adatot, ugyanakkor a harmadik negyedéves rekordmértékű háromhavi GDP-növekedést némileg lefelé módosította. A jelentősebb módosítások ellenére csak a gazdaság dinamikájának profilja változott, az egész évre becsült teljesítmény alig. 2020 egészében a magyar gazdaság 5 százalékos recesszión ment keresztül.

A rendkívül dinamikus negyedik negyedéves gazdasági növekedés több mint meglepő, de a részletes adatokból most már látjuk, hogy melyik szektor a felelős érte. A termelési oldalon egyértelműen az építőipar teljesítménye okozta a fellendülést. Az ágazat hozzáadott értéke közel 13 százalékkal bővült negyedéves alapon. Erre még a legoptimistább elemzők sem számítottak, különösen annak fényében, hogy a havi adatok alapján a termelés a szektor stagnálását vetítette előre. Egyelőre az elemzők is keresik arra a választ, hogy mi okozza a két különböző forrásból származó statisztika közötti markáns eltérést...

ITT OLVASHATÓ

ÉS AKKOR ÚGY BEZÁRT AZ ORSZÁG, HOGY ELINDULT A BOLTI ROHAM - A HVG HETI GAZDASÁGI ÖSSZEFOGLALÓJA

HVG
Szerző: hvg.hu
2021.03.14.

Nyilvánosságra hozta a kormány a vakcinaszerződéseket; beadták a törvényjavaslatot a fiatalok adókedvezményéről; az eddiginél szigorúbb, de így is sokat megengedő lezárások kezdődtek, amelyeknél sokan keresték a kiskapukat. 

Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

Hétfő éjfélkor életbe léptek az új járványügyi szigorítások, köztük a boltzárral, előtte a hétvégén azonban még gyorsan megrohamozták az emberek a boltokat – hogy aztán hétfő reggel az élelmiszerüzletek kinyissanak, pontosan úgy, ahogy arról szó volt, hiszen csak a nem létszükséglethez szükséges termékeket árusító boltokat kellett bezárni. Így pedig sok helyen láthatott tömegjeleneteket, aki arra járt. Egyes üzletek aztán a hét elején lehetővé tették a webshopjukban interneten keresztül rendelt termékek személyes átvételét az amúgy bezárt üzlet ajtajában, parkolójában.

Az Ikeákat az elmúlt hétvégén például kék szatyorért és elemekért rohanták meg. Azokban a boltokban pedig, amelyek nyitva maradhatnak, az is megismétlődik, amit tavaly ilyenkor már láthattunk: 50-100 százalékkal több WC-papírt, zsebkendőt és papírtörlőt adnak el a hipermarketekben, mint mielőtt a kormány járványügyi szigorítást jelentett be. A Velencei-tónál pedig annyian voltak a múlt hétvégén, hogy most arra kérték az ottani büféseket, inkább ne nyissanak ki. Majd Nagy István agrárminiszter azt jelentette be: ugyan a virágboltoknak be kellett zárniuk, de a piaci virágos standok továbbra is nyitva tarthatnak...

ITT OLVASHATÓ

KANT AZT AKARNÁ, HOGY OLTASD BE MAGAD, DE VÁRD KI, MÍG SORRA KERÜLSZ

QUBIT
Szerző: DIPPOLD ÁDÁM
2021.03.14.

Sűrű évet zártak 2020-ban a bioetikusok: a világjárvány, a vakcinafejlesztés, a különböző korlátozások, az oltási sorrend és a jövőben lehetséges vakcinaútlevél mind olyan megoldandó, vagy legalábbis tisztázandó erkölcsi problémákat vetettek fel, amelyekkel korábban nem találkoztunk, legalábbis ebben a formában.

A járvány elején az egyik legnagyobb problémát a maszkviselés jelentette. A tiltakozók egyik legfőbb érve elméleti: az egyéni szabadság súlyos korlátozásának tekintik a maszkot, sőt az Egyesült Államokban voltak, akik egyenesen kommunista ármánynak minősítették, hogy az állam megmondja a polgároknak, mit viseljenek. A kijárási korlátozásokkal szemben ugyanez a kifogás szokott felmerülni, most pedig, hogy már van vakcina, az oltások elosztásával és sorrendjével kapcsolatban szaporodnak a kérdések.

Vakcinaetika

A legegyszerűbb kérdés persze az, hogy van-e elég oltóanyag; ha van, a következő az, hogy kötelező-e, és hogy milyen sorrendben és milyen rendszer szerint adják be azoknak, akik kérik (vagy akiket köteleztek rá, hogy adassák be maguknak). A legsúlyosabb kérdés persze az, hogy – ha már van egy ilyen keretrendszer –, azt hogy lehet kijátszani, és vajon szabad-e ilyet tenni.

A vakcinakérdés persze már a koronavírus ellen kifejlesztett oltóanyagok előtt megjelent: világszerte erősödik az oltásellenesek hangja, szaporodnak a konteók, aminek következtében egyre több helyen jelenik meg az egyszer már legyőzött kanyaró, az emberek félnek a chemtrailtől, az alumíniumtól, a tűtől, 5G-től, mindentől. Azok, akik nem valami összeesküvés-elmélet miatt kerülik az oltást, gyakran azt hangoztatják, hogy fiatalok és erősek, nincs szükségük az oltásra, egyébként is, a saját felelősségük meghozni a döntést. Ez is az egyéni szabadság része, persze, de figyelmen kívül hagyja, hogy fertőző betegségek esetén hogy működnek az oltások: ha nincs meg a nyájimmunitás, az oltáskerülő olyanokat is veszélybe sodorhat, aki egyébként a védettség mellett döntött...

ITT OLVASHATÓ

FÖLD HÍVJA ELEFÁNTCSONTTORNYOT! – AVAGY ÖSSZEGZÉS AZ IDEIGLENES KORLÁTOZÁSOK EGY ÉVES ÉVFORDULÓJÁRA

HÍRKLIKK
Szerző: KÉRI ANDRÁS
2021.03.14.

Figyelmeztetés: a szerző nem vírustagadó, nem oltásellenes, és nem általánosságban véve, a járvány elleni intézkedések létjogosultságát tagadja. Pusztán az eddigi tapasztalatok alapján von le olyan következtetéseket, amelyek sokak számára meglepőnek, már-már „eretnekségnek” tűnhetnek.

Tavaly év elején tette fel a világ rumlis asztalára a sáros csizmáját a koronavírus. Kéretlenül, hívatlanul. Kisebb-nagyobb katasztrófák árán születtek meg a tűzoltásszerű döntések, amelyek közül hamar főszereplővé nőtte ki magát a korlátozások kalapácsa.

Nyárra a kalapácsot rövidebb-hosszabb tánc – oldás – váltotta, s azóta a kalapács dominál. Az emberek egyre jobban belefáradnak a korlátozásokba, és egyre inkább azt érzik: pontosan annyira lesznek ideiglenesek, mint anno az itt állomásozó szovjet katonák...

ITT OLVASHATÓ

AZ ÁRVÁK KÖNNYÉT IS

ÉLET ÉS IRODALOM 

Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2021.03.12.

Most, hogy a nép szolgálatára évtizede fölesküdött puritán kormány szinte összes tagja, azok rokoni, iskolatársi, ultipartneri, valamint vadásztársi figurái megkapták az ország valamennyi mozdítható és mozdíthatatlan vagyoni elemét, újabb zsírosan jövedelmező iparág után kellett nézni. Nincsenek már gyárak, mert megkapták e fenti kör fontos alakjai, elfogytak a kastélyok, a hegygerincek meg a folyóvizek medrei. Elfogytak a Balaton kikötői a hozzájuk tartozó partszakasszal, szállodai láncok a mögülük integető Haláp, Gulács meg Somlyó hegyekkel. Ha például innét megindulunk a főváros felé, egy óra autózás után Nadap közelében ránk mosolyognak a Velencei-hegység variszkuszi rögei. Ha szerencsénk van, látjuk, hogy a tulajdonos, a kormányközel kulturális beágyazottságú szaktekintélyének hitvese épp a rögrendszer örökpanorámás legtetején állva a tavat kémleli. Amikor aztán a Pátka felől érkező főn átbukik a hegyen, és eltakarítja a vízpára ködét, a szikrázó kristályban egyenesen férjére lát, a közismert költőre és rákellenes barackmagtermesztő borászra, akinek a meggyesében, ha viselhető a termés, rabok fütyülnek fegyelmezett refréneket napestig. Ha szerencsénk van, épp ilyen pillanatban autózunk a pályán, férj és feleség szemsugarának metrikus találkozása alatt.

De ez a világ múlóban. Magyarország domborzati térképén nincs már olyan egybefüggő rendszer, amit még ne szereztek volna meg a köz alázatos és szerény szolgái. Ha jól értelmezzük az újabb híreket, néhány napja az ország természetes és megépített objektumainak sikeres kormányzati szétosztása után vezetőink szemet vetettek a még megszerezhető elemre, az árvák könnyére: azt még nem itta föl senki. A múlt héten jelent meg a közlemény, mely szerint megvannak a nyertesei annak az állami pályázatnak, amely arról szól, a jövőben kik tevékenykedhetnek felszámolóként, vagyis kik végezhetik a fizetésképtelenné váló vállalkozások felszámolását. Köztudott, de logikus is, hogy a vírus súlyos helyzetbe hozta a vállalkozásokat, jelentős részük csődbe megy, vagy már csődbe is ment. A kormány európai viszonylatban szembetűnően keveset áldoz megmentésükre, ezzel mintegy előkészíti a terepet a felszámolási iparág extrasikeréhez. Veszteni ezen nem lehet, pontosabban egy vesztes van: az, aki csődbe ment. De jól jár a felszámoló, és jól jár az értékét vesztett, csődbe jutott cég vásárlója, aki lehet épp a felszámoló saját maga, esetleg strómanon keresztül. A Direkt36 portál közlése szerint a kilencven győztes cég közül ötvennégynek korábban nem volt ilyen jogosultsága, tehát új szereplő a piacon. A közzétett listán a nyertes pályázók között több olyan cég van, amelyik fideszes politikus vagy más kormányközeli figura érdekeltsége. A pályázatra összesen 277 cég jelentkezett, az elbírálás során pedig nagy súllyal estek latba szubjektív szempontok. Jelentős, évi 3–6 milliárdosra becsült piac, amelyen mostantól az állami felszámoló mellett mindössze ez a kilencven nyertes cég működhet, elsősorban a Fidesz udvartartása. Azokról van szó, akik hiánytalanul előkerülnek mindig, ahol valami lé csurog. Mindez természetesen a járvány kellős közepén, vagy talán rosszabb esetben: a még súlyosabb helyzet előtt. Ezt ma még nem tudni, kétségtelen, hogy nem ezzel foglalkozik a nép, örül, ha életben marad. A kormányfő tavaly nyár végén még hetykén ismételgette, hogy ő a védekezés hatékonyságát és sikerességét az elhunytak számában méri. Ez önmagában is rémisztő butaság, és miután a halálesetszám mindennap újabb negatív csúcsot dönt, ilyeneket már nem beszél. És gondolom, szóltak neki, hogy azt se emlegesse, amit a legelején jelentett ki, hogy ugyanis, aki megkapja a fertőzést, meg lesz gyógyítva...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2021/10. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2021/10. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

SZÍNJÁTÉK LEHETETT A KÍNAI VAKCINÁT BESZERZŐ, ZAVAROS HÁTTERŰ MAGYAR CÉG TULAJDONOSVÁLTÁSA

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SARKADI NAGY MÁRTON
2021.03.13.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter váratlanul közzétette a Facebook-oldalán az orosz és a kínai vakcinák beszerzéséről szóló szerződéseket, amikről korábban azt sem voltak hajlandók elárulni, hogy kinél vannak. A kínai oltóanyagot a kormány egy magyar közvetítőcégtől vette, amely a nagy biznisz előtt csodálatos átalakuláson ment át: szántóföldi székhelyéről budapesti irodaházba költözött, és megszabadult korábbi tulajdonosától, aki gyanús ügyekben volt érintett.

A kínai vakcinára kötött szerződés legkorábbi előzményéért egészen tavaly október végéig kell visszamennünk. Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádiónak adott szokásos, monologizáló interjújában ekkor beszélt arról először: „kiküldtük az embereinket Kínába is meg Oroszországba is, tárgyalunk”.

Szijjártó Péter külügyér néhány nappal később a Facebookon posztolta, hogy „Kínában már a tesztelés harmadik szakaszánál tartanak, így könnyen lehet, hogy heteken vagy néhány hónapon belül lehetőség nyílik oltóanyag vásárlására ezekből az országokból”. Tavaly november 5-én pedig Menczer Tamás, a külügyi tárca tájékoztatási államtitkára a saját Facebookjára feltöltött videóban beszélt arról, hogy „folyamatosan tárgyalunk mindhárom kínai gyártóval”.

Ezekből a szó szerinti idézetekből világosan kitűnik, hogy a magyar kormányzat már tavaly novemberben közvetlenül a kínai vakcina gyártójával tárgyalt...

ITT OLVASHATÓ

A KORMÁNY AZ ORVOSTANHALLGATÓKAT IS BEVONJA AZ ELLÁTÁSBA, HOGY LEGYEN ELÉG EMBER A KÓRHÁZAKBAN - A VESZÉLYHELYZET ALATT AKÁR ÖNÁLLÓAN IS DOLGOZHATNAK

444.HU
Szerző: CZINKÓCZI SÁNDOR
2021.03.13.

A szombat reggeli adatok szerint 8 897 fertőzöttet ápolnak kórházban, de az egyetlen nap alatt regisztráltak száma megint rekordot döntött, ezért egyre több orvos beszél arról, hogy hiába van elég ágy és lélegeztetőgép, a szakemberek hiánya miatt teljesítőképessége határán billeg a magyar egészségügy. És már olyan esetekről is beszámoltak, amikor rangsorolni kellett, kit engednek intenzívre.

Pedig a helyzet csak romlani fog, múlt pénteken még Orbán Viktor is arról beszélt, hogy a kórházban ápolt COVID-fertőzöttek száma akár 15 ezer magasságába, sőt akár még a húszig is felmehet. Ezért bejelentette, hogy az ellátásban dolgozók számát a kórházak közötti átvezénylések mellett a rezidensek és a végzős medikus hallgatók bevonásával fogják növelni. Szombat este meg is jelent a Magyar Közlönyben az erről szóló kormányrendelet...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN: A JÖVŐ HÉT LESZ A JÁRVÁNY LEGNEHEZEBB HETE

TELEX
Szerzők: NÉMET TAMÁS, SZALMA BAKSI FERENC
2021.03.14.

Orbán Viktor vasárnap reggel interjút adott a Kossuth rádióban, ahol a járvány kezelésének helyzetéről is beszélt. Elmondta, 13 millió embernek elég nyugati vakcinát rendelt a kormány, és mivel „láttam már novemberben hogy baj lesz”, rendeltünk 3,5 millió embernek elegendő keleti vakcinát is. Hozzátette, az orosz és a kínai nagyjából időben érkezik, sőt a kínai néha még hamarabb is, a nyugati pedig vagy nem érkezik, vagy csak nagyon lassan.

A 16 és fél millió emberre elegendő megrendelt vakcina oka: arra is föl kellett készülni, hátha a határon túl nem lesz elég vakcina, de minden magyart be kell oltani.

„Mi magyarok kezdünk kiegyenesedni, 3 millió fölé ment a regisztrálók száma” – fogalmazott a miniszterelnök, és az újonnan regisztráltak között nagy arányban vannak a 60 év felettiek.

Arról is beszélt, azt a kérdést kellett megoldani, hogy a regisztrálás idősorrendjében oltunk kortól függetlenül, vagy a később regisztráló időseket a fiatalok elé engedjük. Végül az utóbbit választották:

a később regisztráló idősebbeket előre veszik a sorrendben.

A kórházi ágyakat illetően Orbán azt mondta, ma megy meghallgatni a kórház-igazgatókat, mennyire készültek fel a következő hétre,

ami várhatóan a legnehezebb hét lesz.

„A hajnal előtti legsötétebb pillanatait éljük át” – fogalmazott Orbán, aki szerint megvagyunk, nem kell külföldről kérni segítséget kórházi ellátásban, sőt, mi fogunk tudni segíteni másoknak...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

A VÍRUS MÉG NYERHET MECCSEKET, MEG KELL TANULNUNK EGYÜTT ÉLNI VELE

24.HU
Szerző: BALAVÁNY GYÖRGY
2021.03.12.

Bár az oltás nagyon fontos, még sokáig szükség lesz antivirális gyógyszerekre, köztük arra is, amit a magyar kutatók fejlesztenek ki. Keserű György Miklós, a TTK gyógyszerkémiai kutatóközpontjának vezetője szerint új korszakba lépett az emberiség.

„Még egy kis idő, és az oltásnak köszönhetően túl leszünk a járványon.” Gyakran hallani ezt a bizakodó állítást. Igaz, vagy hamis?

Kár lenne illúziókba ringatni magunkat. Érdemes megnézni, mi történik például Izraelben: kiemelkedő mértékű az átoltottság és a nyomában kialakuló védettség, de a brit vírusvariáns módosította a képet. Ami nem azt jelenti, hogy minden új mutánsra új vakcina kell, hiszen minden jel szerint a brit variáció ellen a jelenlegi vakcinák védettséget adnak, de azt látni kell, hogy a dél-afrikaival kapcsolatban már nem ennyire biztató a helyzet: egy ausztriai járásban már most komoly fertőzöttséget mutat ez a változat. Az új variánsok fertőzőképessége sajnos nagyobb, mint a tavaly márciusi vírusé volt. Szóval már az is jó forgatókönyv, ha a jelenlegi pandémiás helyzet ún. endémiás helyzetté alakul, ami az jelenti, hogy a vírus velünk marad, de lényegesen kevesebb súlyos szövődménnyel vagy halálesettel jár a jövőben.

Milyen hosszú ideig fog velünk maradni?

Évekig. Akár évtizedekig. Meg kell tanulnunk vele az együttélést. Pillanatnyilag azt mondhatjuk, hogy ha a logisztikai nehézségeket, az oltási kampányokkal szembeni lakossági ellenállást és a vírus mutációs képességét összeadjuk, a korábban 50-60 százalékos átoltottságra remélt közösségi immunitás várhatóan csak magasabb átoltottságnál fog jelentkezni.

A vírus nem áll le a mutációk gyártásával?

Nem, mert evolúciós nyomás alatt van. Az az érdeke, hogy terjedjen. Az új, fertőzőképesebb változatok ki is szorítják a korábbiakat. És ha nem megfelelő hatékonyságú vakcinával támadunk, azzal az ezt a természetes szelekciót némiképp fel is gyorsítjuk, tehát megnyerhet meccseket a vírus, ha a háborút végül el is fogja veszíteni...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: A VÍRUS LETAROLTA MAGYARORSZÁGOT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.03.14.

Daily Telegraph

Bár Magyarországon már több mint egymillió oltást adtak be, azaz ebben a tekintetben csupán Málta áll jobban az unión belül, mégsem sikerült feltartóztatni a 3. hullámot. A magyarok továbbra is rekordszámban fertőződnek meg. Két napja több mint 9 ezer embernél lett pozitív a teszt, és újabb 130 áldozatot szedett a járvány, amivel az ország a 3. helyen áll ezen a szomorú világranglistán. Illetve 4., ha az egy főre jutó halálesetek számát vesszük – közölte a John Hopkins Egyetem.

Pedig használják az orosz és kínai szereket is, így a beoltottak aránya messze felülmúlja az uniós átlagot. Svéd Tamás, az Orvosi Kamara titkára azonban arra figyelmeztet, hogy az egészségügy immár szinte a teljesítőképessége határán működik. Éspedig azért, mert nincs elég szakember, aki kezelni tudja a lélegeztetőgépeket. Ezért a sajtó szerint immár az orvosok döntik el, hogy ki éljen és ki haljon meg.

A ragály olyan kiterjedt, hogy pl. a metró forgalomirányítóit előre veszik az oltásoknál, nehogy leálljon ez a fontos közszolgáltatás. Közben azonban egyre jobban tarol a brit variáns. Ám a bajokat csak tetézi, hogy az AstraZenece újabb késedelmet jelentett be a szállításoknál. Az Orbán-kormány azonban ezzel együtt derűlátó, hogy ellenőrzés alatt tudja tartani a vírust. Azt mondja, az ellátás képes megbirkózni a feladattal, és hogy a napokban érkezett kínai szerek sokat segítenek.

Economist

Az olyan nyugati politikusok, mint Salvini, Le Pen és Wilders felülvizsgálták négy évvel ezelőtti álláspontjukat és már nem akarnak kilépni az EU-ból. Minek is hagyná ott országuk a közösséget, amikor azt meg lehet változtatni belülről. Azaz az euroszkeptikusok taktikát váltottak, mivel a Brexit azt mutatta, hogy nem könnyű a kiválás, ráadásul a közvélemény mindenütt szorgalmazza a tagságot.

Szóval érdemesebb próbálkozni azzal, hogy a berkeken belül formálják át az uniót. Főleg mivel a Liga és Le Pen pártja már nem számít páriának, sőt, közel jár ahhoz, hogy bekerüljön a kormányba. Salviniból a közvélemény kutatások szerint akár még miniszterelnök is lehet. Hogy francia társa elhódítja az államfői hivatalt, nos, az sincs kizárva, de nem valószínű.

A belső fellazítás stratégiája remekül bevált Magyarországnál és Lengyelországnál: mindkettő lelkesen támadja Brüsszelt, de esze ágában sincs, hogy búcsút mondjon a szervezetnek. Hiszen az EU végső soron csupán eszköz, és aszerint változik, hogy éppen kinek a kezében van. A szabályokat bármikor módosítani lehet. Semmiféle alkotmányos előírás nem tartalmazza, hogy a közösség csak liberális irányba fejlődhet, az alapszerződések nincsenek kőbe vésve.

Hogy mennyire a politikai szándékok döntenek, az kiderül abból, hogy míg a 2015-ös menekültválság csúcsán a Bizottság kioktatta a kormányokat, hogy nem kerítéseket kell emelni, addig mára sokkal nehezebb lett a bevándorlás. Az euroszkepticizmus azonban csupán Csipkerózsika-álmát alussza. És mivel az unió teljes mértékben átvette a vakcinák beszerzését, ha itt félremegy valami, vagy nem válik be a gazdasági mentőcsomag, akkor Le Pen és Salvini alighanem egymás sarkát tapossa majd, hogy kiaknázza a közfelháborodást.

Az emberek egészsége és vagyona forog kockán, és ha bármelyik rosszul alakul, azt a szavazók nem fogják megbocsátani Brüsszelnek.

Deutsche Welle

Továbbra is tragikus az EU migránspolitikája, mert a tagállamok blokkolják, hogy itt ésszerű megoldást találjanak. Így továbbra is az elriasztás érvényesül az emberiességgel szemben, ami szégyen. Ezt bizonyította a belügyminiszterek két nappal ezelőtti tanácskozása: írd és mondd, 15 percet szenteltek a leendő menekültügyi megállapodásnak, amelyet a Bizottság már x-edszer vetett fel.

Három csoport áll egymással szemben, kibékíthetetlenül. Az egyikbe az olyanok tartoznak, mint Magyarország, amely ideológiai megfontolásokból hallani sem akar migránsokról. A déli államok nem szeretnék, ha az összes menedékérő náluk maradna. Végül pedig a célországok, a németekkel az élen arra panaszkodnak, hogy a legtöbb érkező a végén náluk köt ki, pedig nem is a külső határon vannak.

A problémát nem lehet kibekkelni, mert változatlanul sokan jönnek Európába és a táborokban uralkodó nyomorúságos állapotok tarthatatlanok. A belügyminiszterek viszont egyszerűen elfordítják a fejüket és abban bíznak, hogy ebben a járvány a kezükre játszik. És ez be is jön nekik. Közben a görögök képtelenek visszaküldeni Törökországba a menekülteket. Az olaszok pedig erősen visszafogják a tengeri mentőakciókat.

Cinikus módon az elrettentés úgy érvényesül, hogy megmutatják a befogadó állomásokon tapasztalható viszonyokat. Tehát nem azon keresztül, hogy a potenciális jelentkezők rájönnek: semmi esélyük sincs Európában maradni. A visszatoloncolás alig-alig működik. Ugyanakkor kilátás sincs „európai megoldásra”, igazságos elosztással, gyors eljárással. Ily módon megy tovább a lopakodó katasztrófa az EU külső határain.

Vatikan News

Erdő Péter igen lelkes, hogy a pápa tartja ősszel Budapesten az Eucharisztikus Világkongresszus záró istentiszteletét. Sőt, a bíboros arról tájékoztatta a Vatikáni Hírügynökséget, hogy az egész társadalmat felvillanyozta a hír. Olyannyira, hogy már a zsidó közösség vezetője is bejelentkezett nála: szeretné üdvözölni szeptemberben Ferencet.

Függetlenül attól, hogy az út eredetileg nem szerepelt a tervekben. Az egyházfő elárulta, hogy csupán egy rövid budapesti kiruccanásra gondolt. Erdő Péter azonban bízik abban, hogy így is lesz ideje találkozni a hívőkkel és a közélet fontos személyiségeivel.

A rendezvény honlapja utal arra, hogy a Szentatya két éve három napot töltött Romániában és felkereste Csíksomlyót is, a „magyar katolikusok legjelentősebb zarándokhelyét”. A magyar egyház feje egyébként elmondta, hogy a járvány miatt gondok lesznek a tömegeseményekkel, ezért sok mindent on-line sugároznak majd. De még sokat kell tenni azért, tette hozzá, hogy egyáltalán meg lehessen tartani az ünnepségeket.

ITT OLVASHATÓ