Szerző: POTTYONDY EDINA
2021.11.02.
Szétoltott a Hír TV, beolthat a főnököd...
Elképesztő, de kétségbevonhatatlan tény, hogy Kövér László immár több mint egy évtizede ül az Országgyűlés elnöki pulpitusán. No nem egyfolytában, így nincs esélye a házelnöknek, vagy ahogy a vele kevésbé rokonszenvezők emlegetik, a „Házmesternek” arra, hogy bekerüljön a Guinness Rekordok Könyvébe. Mindazonáltal jelenvalósága megingathatatlannak látszik, szigorúan trónol a magasban, és bünteti a regnáló hatalom ellen ágáló ellenzéki képviselőket. Idén nyáron Jakab Péterrel (Jobbik) szemben járt el a Fidesz alapítója, akit négy havi bére, 9 686 400 forint összegű tiszteletdíj megvonásával sújtott. Tette ezt mindenekelőtt azért, mert a képviselő a 2021. május 17-i ülésnapon a következő kérdéssel fordult kormánypárti társaihoz: „Jut eszembe, mi a helyzet a rabszolgatörvénnyel, ficsúrok?” A frakcióvezető az ülést vezető házelnök figyelmeztetését semmibe véve, Kövér Lászlónak címezve megjegyezte: „Ugye, önről is lehet ez a véleményem?”, mire a „ficsúrnak” minősített közjogi méltóság megvonta tőle a szót. Ezt követően a szabályos ügymenet szerint zajlottak az események. Az Országgyűlés elnöke a képviselő tiszteletdíját a fent említett összeggel csökkentette az Országgyűlésről szóló törvény (2012. évi XXXVI. törvény) 47. § (1) bekezdés c) pontjának megfelelően, a határozatot pedig a Mentelmi bizottság 2021. június 2-án helyben hagyta. (Lásd az OE-41/322-1/2021. számú házelnöki döntéssel szembeni „jogorvoslat” iratait.) Az ülésen Jakab kérte a büntetésről szóló határozat hatályon kívül helyezését, mivel a pénzbüntetés mint végső szankció alkalmazása előtt ki kellett volna őt zárni az ülésről, ám ez nem történt meg. Ennél fontosabbnak tartotta, hogy szerinte a „ficsúr” szó használatáért „a legminimálisabb büntetés is túlzó lenne”. A kormánypártok azonban nem így gondolták, és a Mentelmi bizottság határozatát az Országgyűlés plenáris ülésén – vita lefolytatása nélkül – helybenhagyták. (Lásd a H/16530. számú határozatot.)
A Jakab-ügyhöz igen hasonló Szabó Tímea (Párbeszéd Magyarország; PM) története, amely kapcsán a tiszteletdíj csökkentéséről szóló határozatot az Országgyűlésnek a Fidesz és a KDNP frakcióhoz tartozó képviselői a múlt héten erősítettek meg határozatukkal. A képviselő tiszteletdíja így szintén 9 686 400 forinttal lett kevesebb. Az elmarasztalás oka, hogy a politikus a Fidesz és a Kínai Népköztársaság között mind szorosabbá váló gazdasági együttműködés elleni tiltakozása jeleként Dömötör Csaba parlamenti államtitkár fölszólalása közben „(...) felment a szónoki emelvényre és annak külső oldalára, az ülésterem felé kiterítve egy molinót helyezett el, amelyen vörös körben a »FIDESZ« felirat, fölötte a Kínai Népköztársaság zászlajában található csillagok szerepeltek”. (Lásd az Országgyűlés H/17227. számú határozata indokolását.) A házelnök, illetve a kormánypárti képviselők szerint Szabó Tímea „(...) cselekménye miatt az ülés rendes menete is megakadt, hátráltatta és zavarta az – éppen az ő felvetéseire választ megfogalmazó – államtitkári felszólalást”.
A két eset fölidézését azért tartottam szükségesnek, hogy az olvasó számára világossá váljon, ezek az ügyek kísértetiesen emlékeztetnek az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) által évekkel ezelőtt elbírált „parlamenti rendzavarásokra”...
„Az Orbán és a lengyel kormánypárt körüli jobboldali populisták az európai pénzek legnagyobb haszonélvezői”. Ezt a kijelentést Katarina Barley német szociáldemokrata politikustól, az Európai Parlament alelnökétől idézi terjedelmes cikkének címében a Die Welt, a nagy példányszámú, mellesleg erősen konzervatív beállítottságú hamburgi lap. A beszámoló kiemeli, hogy az Európai Parlament beperelte az unió végrehajtó intézményét, a Bizottságot, mert az tétlenkedik, nem rendel el szankciókat a jogállamiság magyarországi és lengyelországi megsértése ügyében. A vitában milliárdokról van szó, amit Európa adófizetői állnak.
A Die Welt emlékeztet arra, hogy a jogállamisági feltételek érvényesítéséről szóló mechanizmus lehetővé teszi az Európai Bizottság számára az uniós költségvetés terhére történő kifizetések leállítását, ha valamely tagországban a jogállamot ért sérelmek, illetve a korrupció miatt veszélybe kerül az EU-pénzek szabályszerű felhasználása. Ez a mechanizmus elvben már az év elején hatályba lépett, de Varsó és Budapest megtámadta azt a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságon. A Bizottság és a tagállamok megtették azt az engedményt a két tagországi kormánynak, hogy a bírósági ítéletig nem alkalmazzák ténylegesen a mechanizmust. Az ítélethozatal legkorábban december végén várható.
A mechanizmus értelmében - ha azt majd valóban alkalmazni kezdik - a Bizottság folyósításfelfüggesztő döntését meg kell erősítenie a tagállamok minősített többségének, ami a jelenleg 27 tagú EU-ban akkor áll elő, ha a határozattal legkevesebb 15 olyan tagállam egyetért, amelynek összlakossága kiteszi az unió teljes lélekszámának legalább 65 százalékát. A dolgok azonban a Die Welt szerint úgy körvonalazódnak, hogy Lengyelországot egyáltalán nem fogja érinteni a mechanizmus alkalmazása. A lap az Európai Bizottság köreiből úgy értesült, hogy a lengyel igazságügyi reform intézkedéseit ugyan valóban jogellenesnek minősítik, ám nem olyannak, ami veszélyeztetné az EU-pénzek jogszerű felhasználását - így aztán ezen a jogcímen nem lehet fellépni. Más a helyzet a Die Welt szerint Magyarország és Csehország esetében, ahol magas kormányzati köröket is érintő korrupcióról van szó. Így aztán a hamburgi lap értesülése szerint Budapest és Prága eshet elsőként a jogállamisági feltételrendszer hatálya alá. „Az EU-Bizottság mindenekelőtt Magyarország esetében rendelkezik elégséges bizonyítékkal arra nézve, hogy Orbán Viktor miniszterelnök környezete profitált az EU-pénzekből” - olvasható a cikkben.
Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter úgy nyilatkozott most a Die Weltnek, hogy Magyarországon már régen nincs olyan független bíróság és nyomozó hatóság, amely üldözné a korrupciót. Az EU-pénzek szétosztása áttekinthetetlen, különösen a közbeszerzéseknél vannak jelentős hiányosságok - tette hozzá. Mindebből azt a következtetést vonja le Asselborn, hogy mivel akut veszélyben van az EU-pénzek felhasználásának a szabályszerűsége, a Bizottságnak úgymond élesítenie kell a jogállamisági mechanizmust, mielőbb eljárást kell indítania, és fel kell függesztenie a kifizetéseket.
A luxemburgi diplomácia irányítója szerint ezzel párhuzamosan vissza kell tartani - nem csupán Magyarország, hanem Lengyelország esetében is - azokat a támogatásokat, amelyekre a tagállamok kifejezetten a koronavírus-járvány miatti gazdasági visszaesés leküzdése érdekében tarthatnak igényt. Budapest esetében ez 7,2 milliárd, Varsó esetében pedig 24 milliárd euró. Ezt a befolyásolási eszközt - ahogy Asselborn fogalmazott: „emelőkart” - az EU nem adhatja ki a kezéből, mert - idézem - „a magyaroknak érzékelniük kell, hogy Orbán Fidesz-kormánya nem csupán a sorsukkal és a jólétükkel játszik, hanem országuk EU-tagságát is kockáztatja”.
Magyarország már 2010-ben megkezdte a sajtószabadság korlátozását, majd sok más területen folytatódott az európai jog megsértése - emlékeztetett az interjúban Európa leghosszabb ideje hivatalban levő külügyminisztere. „Arra a belátásra kell jutnunk, hogy Magyarországgal olyan országot cipelünk magunkkal, amelynek a kormánya belülről akarja aláásni az Európai Uniót” - fogalmazott Asselborn. Szerinte Orbán megtagadja az alapvető európai értékeket, és módszeresen uszítja a polgárokat az EU ellen. „Ezt megteheti, de akkor becsülettel le kell vonnia a következtetéseket” - tette hozzá Asselborn. Hangsúlyozta ugyanakkor: „a magyarok keményen megharcoltak a szabadságukért, és nem engedhetjük, hogy ezt egy kormány a saját hatalmon maradása érdekében kockára tegye”.
A Die Welt szerint a koronavírus-támogatási pénzek milliárdjainak a visszatartása súlyosabban érintheti Magyarországot és Lengyelországot, mint az EU rendes költségvetéséből történő kifizetések leállítása.