2022. február 7., hétfő

LENDÜLETET VETT-E AZ ELLENZÉK DONÁTH ANNA ÉRKEZÉSÉVEL? | PARTIZÁN 60’

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2022.02.06.



Tavaly ősszel élesen kritizálta az előválasztás után megtorpanó ellenzéket, új irányt, új lendületet ígért, talán ezért is választották elnökké. Az azóta eltelt két hónapban sikerült-e kibillenteni a holtpontról az ellenzék hajóját? Mik lesznek a közös programpontok? Milyen forgatókönyvek vannak a választás utáni helyzetre? Marad-e Brüsszelben, vagy itthon lesz dolga?

ORBÁN HELYTARTÓJA SOMOGYBAN

YOUTUBE
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2022.02.07.



A válaszókerületeket bemutató sorozat mai részében Somogy megye egyes számú választókörzetét és képviselőjét mutatom be neked. Megbízás-hegyek Mészáros Lőrincnek, nyerő helyzetbe hozott haverok, közpénzégetés, folyamatosan dráguló beruházások - az unalomig ismert fideszes toposzok itt is előkerülnek, és a térség képviselője is azt hozza, amit már másoknál megcsodálhattunk.
Gelencsér Attila nem a korrupciót, a munkások megalázását vagy éppen a természetpusztítást tartja az ország és a térség problémájának, hanem a baloldalt.


SZABAD SZEMMEL: PARÁDÉ ZAJLIK ORBÁN VIKTOR KÖRÜL, DE ÉVEK ÓTA ELŐSZÖR FÉLHET - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2022.02.07.


t-online.de


Valóságos populista parádé zajlik Orbán Viktor körül, aki évek óta először félhet, mert komoly versenyre kényszerül az ellenzékkel szemben. A hat párt által meghirdetett jelszó nagyjából úgy hangzik, Fidesz vagy nem Fidesz, ez itt a kérdés. A miniszterelnök sok támogatást nem várhat az EU-tól, államférfiak nemigen látogatják mostanság, hogy segítsenek neki a kampányban. Viszont a populisták jóvoltából tele van a naptárja. A magyar miniszterelnök az ukrán válság kellős közepén találkozott Vlagyimir Putyinnal, jön a brazil államfő, valamint sorra érkeznek Budapestre befolyásos amerikai konzervatívok. Emellett Európában szövetséggel próbálkoznak a demagógok. Csak éppen mindebből kevés haszna van.

Orbán moszkvai látogatása jóformán ajándék volt az orosz állami propaganda számára egy uniós vezető, aki az ukrán válság csúcsán hajlandó felkeresni a Kremlt, és némán áll Putyin mellett, miközben az hazugsággal és háborús uszítással vádolja a Nyugatot. Azt viszont nehéz megmondani, hogy ez miként szolgálta a magyar célokat. Hiszen Orbán ily módon egyrészt provokálta a szövetségeseket, másrészt 1956 miatt Oroszország kényes téma a magyar közvélemény számára.

Orbán fölöttébb óvatosan tálalja a szoros viszonyt. Nem csodálja nyíltan orosz kollégáját, magáról viszont azt állítja, hogy hidat épít Kelet és Nyugat között. Ezzel szemben Szicherle Patrik a Political Capitaltől azt hangsúlyozza, hogy a megbeszélést nyugodtan el lehetett volna halasztani nyugodtabb időkre. Arra a megjegyzésre ugyanakkor, hogy békemisszióról lett volna szó, azt válaszolja, hogy itt az USA-nak, a briteknek, a franciáknak, illetve a németeknek osztottak kártyát. Magyarországnak legfeljebb alárendelt szerep jut, ezzel együtt az ötórás tárgyalással Orbán jelzést küldött a nyugati partnereknek.

Magyar szemszögből – már csak a közelgő választás miatt is, sokkal fontosabb a gazdasági együttműködés. És bár Orbán idáig nem lépte át a vörös vonalat, azaz mindig megszavazta az oroszellenes szankciókat, a moszkvai látogatással jelentős nemzetközi bizalmat játszott el, és egyben adut adott az ellenzéknek, amely már így is azzal vádolja, hogy valójában Putyin trójai falova az EU-ban.

A Kremlhez fűződő viszony nem csak a magyarokat, hanem az európai jobboldali pártokat is megosztja. Emiatt nem sikerült intézményesíteni az összefogást a populista pártok közelmúltban tartott madridi találkozóján, pedig az fontos volna Orbánnak, mert elszigetelődött az Európai Parlamentben. A lengyel kormánypárt, a PiS nem hajlandó kooperálni az oroszokkal, Le Pen viszont igen. A magyar vezető különben szombaton videó üzenetben állt ki a francia szélsőjobb elnökjelöltje mellett.

A magyar politikus azt írta a zászlójára, hogy belülről változtatja meg az uniót, és meg akarja mutatni, hogy a földrészen a jobboldal képes megszervezni magát. De csápjait már jó ideje kiterjesztette távolabbra is a jobboldali-populista közösségben. 3 éve ott volt a brazil elnök beiktatásán. Bolsonaro most viszonozza a gesztust, noha a két országnak sem politikailag, sem gazdaságilag nem sok köze van egymáshoz.

Financial Times

Az Európai Unió vészforgatókönyveken dolgozik arra az esetre, ha az ukrán válság miatt elakadna az energiahordozók szállítása, illetve menekülthullám indulna be, amely érzékenyen érintené Magyarországot, Lengyelországot, Szlovákiát és Romániát. A legnagyobb gond természetesen az, miként lehet megkímélni a háztartásokat és a gazdaságot, ha az orosz katonai beavatkozás folytán akárcsak csökkenne a szállított mennyiség és emiatt meglódulnának a gázárak. A földrész a szükséglet 40 százalékát szerzi be Oroszországtól.

Ursula von der Leyen úgy nyilatkozott a lapnak, hogy minden lehetséges forgatókönyvre fel kell készülni, ideértve hogy alternatív energiaforrásokat kell találni. Mert nem szabad hinni egy olyan kereskedőnek, aki nem megbízható. Ez nehéz helyzetbe hozza az uniót, de, tette hozzá, ugyanez áll a monokultúrás orosz gazdaságra is.

Az Európai Bizottság tanulmányozza, miként akadályozhatná meg, hogy a magas gázárak válság esetén felnyomják az áram nagykereskedelmi árát. Az európai energia szabályzó hatóság azonban óv a lépéstől, mert az árak befagyasztása ellátási nehézségeket okozhat, hiszen egy-két szolgáltató csődbe mehet. Járhatóbb útnak látszik több cseppfolyósított földgázt beszerezni.

A Citi Bank ugyanakkor azzal számol, hogy ha Oroszországot elzárja a vezetékeket, akkor elképzelhető, hogy a földrészen korlátozni kell az energiafogyasztást és forgó rendszerben áramszüneteket kell bevezetni.

FAZ

A jobboldali lap úgy látja, hogy Gerhard Schröder volt német kancellár tiltott zónába tévedt, amikor hajlandó szerepet vállalni a Gazprom felügyelőbizottságában, merthogy az agresszor oldalára áll, amikor a háború és béke kérdése forog kockán. Ebből pedig Németországnak és a szociáldemokratáknak is le kell vonniuk a megfelelő következtetéseket, miután a politikusnak jelenleg járnak bizonyos juttatások korábbi funkciója folytán.

Nem arról van szó persze, hogy az előző kormányfők ne foglaljanak állást politikai ügyekben. De ennek megvan a határa, éspedig ott, ahol véget ér a lojalitás a saját ország iránt. Márpedig Schröder itt átlépte a Rubicont, hiszen az autoriter Oroszország nem csupán Ukrajnát fenyegeti, hanem szembemegy az európai demokráciákkal.

Ráadásul az egykori kancellár nem csupán szavakban áll be a Kreml mögé. Egy olyan konszernnek dolgozik, amelyet Vlagyimir Putyin arra vet be, hogy nyomást gyakoroljon az unióra. Azaz a korábbi német vezető olyan politikát segít, ami alapvetően ellentétes a német állam érdekeivel. Méghozzá jó ideje. Ennélfogva Schrödernek el kell döntenie, melyik oldalon áll, és ezt már meg is tette azzal, hogy jelölik a Gazprom irányító testületébe. Tehát most Berlinnek és az SPD-nek kell lépnie.

Financial Times

A vezércikk arra figyelmeztet, hogy ha a Nyugat nem talál modus vivendit a tálibokkal az országlakók megsegítésére, az tömeges éhínséget idéz elő a közép-ázsiai országban. A szenvedés már így is elképesztő szintet ér el, a hírek arról szólnak, hogy egy apa a saját veséjét adta el, egy másik pedig a lányát, hogy a család többi tagjának össze tudja szedni az élelemre valót. Úgy hogy tényleg élet-halál kérdését dönti el, hajlandó-e az USA és Európa segíteni. Az ENSZ szerint haladéktalanul 4,4 milliárd dollárra volna szükség, de a felhívás pusztába kiáltott szónak bizonyult. Pedig még ez az összeg is legfeljebb szépségtapaszt jelent.

Az emberbaráti akciók mellett a Világbank vezérletével újra kell indítani a befagyott afgán gazdaságot. Erre a segélyszervezetek nem alkalmasak. Nem tudják újraépíteni az egészségügyet vagy az oktatást, korábban mindkettő igencsak függött a fejlesztési segélyektől. Emellett újra kellene indítani a bankszektort is, mert anélkül reménytelen az egész vállalkozás.

Csakhogy a Nyugat fél, nehogy a tárgyalásokkal az a látszat keletkezzen, mintha legitimálná a tálib rendszert. Ezért minden erkölcsi kötelessége ellenére is hagyja, hogy milliók nyeljék az éhkoppot. A rezsim brutális, elnyomó és képtelen feltartóztatni az éhínséget. De nem lehet magára hagyni 40 millió embert bizonyos elvekre hivatkozva.

Ám ha nem történik semmi, akkor még nagyobb lesz a migráció, még több afgán kábítószer kerül a világpiacra, és csak még szélsőségesebb csoportok jönnek. A további késlekedés megengedhetetlen. Folyósítani kell a fizetéseket a közalkalmazottaknak, mert tőlük függ, működik-e a gazdaság.

Az egyeztetéseken engedményeket lehet követelni a táliboktól a pénzért cserében. De ott nem lehet semmiféle kikötésről, amikor a tét az, hogy ne haljanak éhen az emberek.

The New York Times

A lap igencsak lehangolónak nevezi, hogy New Yorkban ledózerolták a magyar származású Breuer Marcell házát, noha az új tulajdonosok pont az ellenkezőjét ígérték, de közben kiderült, hogy kell a hely teniszpályának. A kommentár azért csalódott, mert az épület derűlátó, mára már eltűnt értékeket testesített meg a háború utáni elővárosi világban, tükrözte a technológiai haladást és a gyerekeket középpontba helyező életstílust.

Jó-jó, már látszott rajta a kor, de meg lehetett volna menteni. Például úgy, hogy az építészet remekeit megőrizni igyekvő aktivisták felvilágosítják a közösséget és az eladókat is, mekkora kincsről van szó, ugyanakkor próbálnak találni olyan vevőt, aki nem a ledózerolásban gondolkodik.

A Bauhaus egykori kulcsfigurájának ez a munkája azért annyira jelentős, mert azt az Amerikát jelenítette meg, amely jobb életet akart a háború, illetve a világgazdasági válság után. A kor egyik emblematikus alkotása, mondja Barry Bergdoll, aki Breuer munkásságát kutatja és építészettörténetet tanít a Columbia Egyetemen.

Breuer a nácik elől menekülve került az újvilágba, és Gropiusszal, a Bauhaus társigazgatójával együtt a Harvardon oktatott, miközben egy sor olyan épületet vetett papírra, amelyet szakértők szerint mindenképpen meg kell őrizni az architektúra gyöngyszemeként.

MUCSI ZOLTÁN: „NEM ÚGY KELLENE A MIGRÁNSOKRÓL MEG AZ EMBEREKRŐL BESZÉLNI, MINT A LEPRÁSOKRÓL”

SZABAD EURÓPA
Szerző: BÁTHORY RÓBERT
2022.02.07.


Hogyan lett az abonyi melós szülők gyerekéből vezető budapesti színész? Nem volt könnyű, de megcsinálta. Tinédzser korában világhírű focista akart lenni, de egy Fradiban eltöltött edzés után belátta, hogy mérhetetlen szakadék van a képzelt és a valós tudása között. Mucsi Zoltán géplakatosként kezdte felnőtt életét. Először Szolnokon virágoztatta fel a MÁV-ot, majd a Magyar Postát boldogította a tudásával. Közben estin elvégezte a gimnáziumot, és a Kőtövis amatőr színjátszó csoport tagja lett. Felvételizett a Szolnoki Szigligeti Színházba, ahol megcsillogtatta zseniális tánc- és énektudását. A többi már legenda. Interjú szorongásról, arról, hogyan élte meg eddig a pandémiát, és egy kicsit a politika is szóba kerül. De csak kicsit, mert most azt nem szereti. Interjú.


Mielőtt elkezdtük az interjút, azt kérte, hogy a politikai kérdésekkel csínján bánjak, mert nem nagyon akar róla beszélni. De azt azért mégis meg kell kérdeznem, hogy mit érzett az elmúlt években a színházak világában dúló politikai harcokból.


Azért mondtam, hogy nem nagyon szeretnék ezekről beszélni, mert annyira megosztott az ország, hogy ha van egy véleményem, ami nem egyezik a másik oldaléval, akkor ettől az ember már egy rakás trágyává válik. Úgy látom, hogy ’89-ben, amikor úgy gondoltam, hogy egy történelmi pillanat tanúja, résztvevője vagyok, mára mind elveszett. Azt gondoltam, hogy mennyire jó lesz ez a megváltozott világ. Az, hogy ha véleményt mondok, és azt mondom, hogy nekem ez a kormány nem tetszik vagy az a kormány nem tetszik, nem biztos, hogy rosszindulatból mondom. Most ez úgy van kezelve, hogy ha véleményt mondok, és az nem tetszik annak az oldalnak, akkor rosszindulatú, gondolsz, mocsok ember vagyok. Akit a társadalomnak ki kellene vetnie magából, mert egy fekély. Ez nem jó...

ENNYIEN KERÜLTEK ÁT A LEGMAGASABB NYUGDÍJ-KATEGÓRIÁBA - ELTOLÓDÁS LÁTSZIK A TELJES NYUGDÍJÁLLOMÁNYBAN, AMINEK AZ ÉVENKÉNTI NYUGDÍJEMELÉS CSAK AZ EGYIK MAGYARÁZATA

VILÁGGAZDASÁG
Szerző: FERENTZI ANDRÁS
2022.02.07.


Két év alatt megkétszereződött, 2015 óta pedig csaknem meghétszereződött azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akik a legmagasabb jövedelmi kategóriába tartoznak, azaz havonta több mint 300 ezer forintot kapnak – bukkant rá a VG a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai között.

A KSH a 40 ezer forint alatti sávtól egészen 300 ezerig közli 20 ezer forintos sávközönkénti bontásban azok számát, akik saját jogon kapnak nyugdíjat.

Míg 2019-ben 300 ezer forintnyi nyugdíjat csak 40 573 idős ember kapott, tavaly már 81 769. Gyakorlatilag a teljes nyugdíjállománynál látható egy pozitív irányú eltolódás, vagyis évek óta csökken azoknak a száma, akik a legkisebb juttatást kapják, míg a feljebb lévő sávokban egyre többen vannak. Így például, míg két éve még 1 millió 510 ezren kaptak az átlagnyugdíjnál, azaz 140-150 ezer forintnál kevesebbet, tavaly már csak 1 millió 347 ezren...

A FAVIPIRAVIR HATÁSOSSÁGA MEGKÉRDŐJELEZHETŐ. MAGYARORSZÁGON MÉGIS FELJELENTETTÉK, AKI MEGKÉRDŐJELEZTE

TELEX
Szerző: BOLCSÓ DÁNIEL
2022.02.07.


- Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) büntetőfeljelentést tett a favipiravir hatásosságát megkérdőjelező újságcikkek miatt. Azt egyelőre nem árulták el, hogy pontosan mivel és mi a bajuk. Azt sem közölték, hogy mi alapján tartják vitán felül állónak az itthon széles körben használt gyógyszert. Az a kevés, amit elmondtak erről, nem túl meggyőző.

- A tudományos eredmények ellentmondásosak a favipiravirról, és máig nincs igazán erős bizonyíték arra, hogy bevált a Covid-19 elleni bevetése. De az ellenkezője sem jelenthető ki egyértelműen. A hatásosság ugyanis nem egy semmiben lebegő, abszolút fogalom: egy gyógyszer haszna nagyban függ attól, mikor, hogyan és mi helyett vetik be.

- A favipiravir hazai fejlesztésének vezetője szerint megfelelően alkalmazva lehet haszna a gyógyszernek, de mára elérhetők nála sokkal jobb alternatívák is, inkább ezek felé kéne elmozdulni. Ez már el is kezdődött.

- Ami viszont biztos: a rendőrségi feljelentés nem lehet megoldás egy tudományos vitára. Az OGYÉI lépését a tudományos világ felháborodással és értetlenkedve fogadta.

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet hétfőn bejelentette, hogy rémhírterjesztés miatt feljelentést tesz több újságcikk miatt, amelyek a favipiravir Covid-19 elleni hatásosságát kérdőjelezik meg. Az OGYÉI szerint ezek a cikkek akadályozhatják a járvány elleni védekezés sikerét azzal, hogy megrendítik a bizalmat a gyógyszerekben. A lépés nagy visszhangot váltott ki, mert példátlan, hogy egy állami testület büntetőfeljelentéssel reagáljon elismert tudósok nyilatkozataira...


ORBÁN UTÁN KÓSA IS LÁNGOSOZOTT, MILLIÁRDOS MEGBÍZÁST NYERT A KORMÁNYBIZTOS CÉGE - VIDÉKI LAPSZEMLE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KATUS ESZTER
2022.02.06.



Debreciner.hu: Orbán nyomában: Kósa Lajos is lángosozik, Pósán László gasztrokampányba kezdett


A debreceni fideszes honatyák érdekes koncepció szerint fordultak rá az országgyűlési választást megelőző két hónapra – írja a Debreciner. A lap szerint Orbán Viktor lehet a követendő példa, aki többek között egy lángosozóhoz és egy cukrászdába látogatott el.



Nyugat.hu: Ismét felbolydultak a kedélyek a szombathelyi Parkerdő Lakókertben – Most egy küszöbönálló építkezés miatt gyűlnek az aláírások

400 aláírást gyűjtöttek össze helyiek, hogy megakadályozzák, hogy két Homok utcai telekre 6 darab 16 lakásos társasházat építsen egy ingatlancsomagot megvásárló vállalkozó. A közösség képviselője szerint óriási felháborodást okozott a terv a környéken lakók között, merthogy az ottani elektromos és vízhálózat már így is nagyon súlyos problémákkal küszködik, áramkimaradásokkal és alacsony víznyomással, mindezt kiegészítik a kaotikus közlekedési viszonyok. Ráadásul ha megépülnek a lakótömbök, körülbelül 200 autóval lesz több a környéken – írja a Nyugat.hu.

7300.hu: Emelkedett a polgármester és az alpolgármester fizetése

A kormány 2021 decemberében módosította a települések polgármestereinek és alpolgármestereinek illetményét. Az országban több polgármester nem fogadta el az emelést, így példul a pécsi vagy a szombathelyi városvezető. A 7300.hu ezért megkérdezte Polics József (Fidesz) komlói polgármestert, ő hogyan áll a kérdéshez. Polics szerint a különbözet felajánlása álságos, ő pedig sajtónyilvánosság nélkül adományoz, amikor adományoz – írta válaszában a lapnak.

Szegeder.hu: Közel 1,8 milliárdért építheti Nemesi Pál cége a Járműipari Kompetencia Központot a szegedi tudományos parkban

SZTE Science Park Szeged néven tudományos és innovációs parkot hoz létre a szegedi öthalmi városrészben rendelkezésére álló mintegy 85 hektár nagyságú területen, a lézerközpont körül. Az egyetem a teljes terület mintegy negyedét, 20 hektárt hasznosít oktatási és kutatási célokra. Ezen a részen épülne meg a Járműipari Kompetencia Központ is, amelynek kivitelezési munkálataihoz most hirdettek győztest: a Nemesi pál-féle Ferroép nyert – olvasható a Szegeder cikkében. Nemesi fideszes polgármesterjelölt volt Szegeden, jelenleg a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

Kapost.hu: Gelencsér összetéveszti a demográfiát a demagógiával: szerinte „egyre többen választják a Zselicet” lakóhelyüknek, az igazság ennek épp az ellenkezője

Gelencsér Attila Facebook-bejegyzése szerint Zselicszentpál „drasztikus fejlődésen ment keresztül (…) ide visszataláltak az innen korábban elköltözöttek, és egyre többen választják a Zselicet és Zselicszentpált jövőbeli lakóhelyüknek”. A KaposT szerint azonban a község az elmúlt harminc évben épp a Gyurcsány-Bajnai vészkorszak derekán, 2006-ban volt a legnépesebb (417 fővel), s lakosságszáma az utóbbi tíz évben háromszázkilencvenegy-néhány fő környékén lényegében stagnált. A választókerületébe tartozó községeké viszont egy közepes méretű faluval, 567 fővel csökkent az elmúlt tíz évben. És ami legalább ennyire tragikus: Kaposvár szintet lépett a kisvárosi lét irányába, miután 2021-ben a lélekszám hatvanezer alá, 59 777-re apadt – mutat rá a lap.

ÍGY CSOPORTOSÍTJA A KORMÁNY A PÉNZT A SZEGÉNYEBBEKTŐL A GAZDAGABBAKHOZ - A MINIMÁLBÉRESEK ADÓÉKE AZ UNIÓBAN NÁLUNK A LEGMAGASABB

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Azénpénzem
2022.02.07.


Több szakértő is megállapította már, hogy a kialakított állami támogatási rendszer a tehetősebbeknek kedvez. Valójában azonban – derül ki egy friss tanulmányból – az egész adórendszer így működik. A minimálbér körüli munkajövedelmek adóterhelése az uniós országok között nálunk a legmagasabb.

A Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet a Polgár Alapítvány az Esélyekért megbízásából készített egy tanulmányt a magyar adórendszer működéséről, a szegényebb és gazdagabb, illetve a gyermektelen és gyermeket nevelő adózók közötti újraelosztás mértékéről. Becsléseik szerint Magyarország
on az adóterhelés a jövedelmek növekedésével párhuzamosan csökken: a legfelső jövedelmi tizedbe tartozók összességében nagyjából 6-8 százalékkal kevesebb adót fizetnek jövedelmeik után, mint a legalsó jövedelmi tized háztartásainak tagjai. A minimálbér körüli munkajövedelmek adóterhelése (a munkavállalói és munkaadói terheket is tartalmazó adóék) az uniós országok között Magyarországon a legmagasabb (A teljes tanulmány itt tölthető le.)

Magyarországon - más országokhoz hasonlóan - a gazdagabbak jövedelmükhöz viszonyítva kevesebb áfát fizetnek, mint az alacsony keresetűek, azaz az áfa regresszív. Az alacsonyabb keresetűek ugyanis a jövedelmük jóval magasabb hányadát fordítják fogyasztásra és kevesebbet megtakarításra, mint a jövedelemeloszlás tetején lévők, így a jövedelmük magasabb hányadát terheli fogyasztási jellegű adó. Ráadásul, mivel az átlagos áfakulcs magas, más országokhoz képest nálunk az áfának nagyobb a súlya a teljes adórendszer újraelosztási hatásában...

KÉT VAK

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2022.02.06.


...Az összevissza beszéd valamikor Orbán pártprivilégiuma volt, ilyen mélységű mellébeszélést más nem engedett meg magának, vagy talán másnak gyomra sem volt hozzá. Most már vannak követői, itt van például fürge hírvivője, a külügyminiszter. Most a kormány fenyegetőzve lép föl a jogaikért sztrájkoló pedagógusokkal szemben, de ugyanez az ember 2008 decemberében ellenzékben még arról beszélt, hogy a sztrájk alkotmányos jog. Szerinte, ha a munkavállalókat „semmibe veszik”, akkor nekik „joguk, alkotmányos joguk van arra, hogy sztrájkoljanak”. Majd azt is hozzátette, hogy aki mindezt kétségbe vonja, „az nem demokráciába való”. Ez így pontos: és akkor talán kezdhetnének is elvonulni.



KÖZÖSSÉGET ÉPÍTENI

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.02.06.


Mindig, minden probléma elemzésekor oda lyukadok ki, hogy ahol van valamiféle közösség, azonos értékrend, egymásra figyelő, támogató attitűd, ott a problémák megoldása is hamarabb körvonalazódik. Ahol magukra vannak hagyva az emberek, és az egyik napról a másikra élés, valamint a fogyasztói társadalom hatásával szembeni védtelenség miatt a pénz lesz az értékmérő, ott nem tud teret kapni előremutató közösségi érték. Ott hierarchizálódás lesz, a pénzhez ugyanis hatalom is társul, agresszió, kihasználás, csicskáztatás, bűnözés, függőség, félelemben tartás. Mert azt kell kiszolgálni mindennek és mindenkinek, akinek hatalma van.

A hatalmat is adó pénz pedig a szegregátumokban nem a tudásból, a legális munkahelyből érkezik, hanem a feketezónából, és ma már, mióta a felzárkózáshoz elérhető pályázati támogatások is kapcsolódnak, a korrupcióból.

A legtöbb konfliktusunk alapja mindig ez volt: sértettük és sértjük a hierarchia csúcsán levők érdekeit. Azzal, hogy segítjük azokat, akiket ők kihasználnak, és amivel segítünk, azt figyeljük, hogy arra fordítódjon, amire szánjuk. Azzal, hogy közösséget építünk, egymást támogató szövetséget próbálunk kialakítani. Hogy együttműködünk a rendőrséggel, és rögtön jelezzük, ha úgy véljük, kockázatot jelentenek a másikra, és túllépnek egy határt. És azzal is, ha a korrupció leágazásait kihangosítjuk. A betámadások minden évben előkerülnek, minden évben újabb módszerekkel. Most a covid talán kicsit visszanyomta ezt is, de nincs kétségem, hogy ennek még nincs vége. Amíg a másik nyomorúságából megél egy réteg, addig a mi munkánk kiszorítása erről a terepről mindig cél lesz.

Csak közben a munkánk eredményeképp erősödik a közösség is, ami segít nekünk is túlélni…és mutatja, hogy jó az út, amin elindultunk. Persze gyorsabban haladnánk rajta, ha a feketezónában elért pénzeket a rendszer sem engedné, de ennek a törvénytisztelő vonalnak az erőltetését a szegregátumok világában már rég elengedtem. Túlzó idea volt, és csak romlott a helyzet az utóbbi években.

Az alapítvány működésünkben viszont kiemelten fontos a törvényesség, az átláthatóság, hiszen az ellehetetlenítés eszköztárába bekerült ez is, nagyon kell hát figyelni, hogy minden rendben legyen. Ebben nincs (sincs) egyébként szektorsemlegesség, másféle szempontok alapján mondanak ítéletet egy-egy szervezetről.

Na, de térjünk vissza a közösségre… Amikor elkezdtük, hamar átláttuk, hogy az, amit közösségnek gondolunk, az nincs. Egyéni túlélési stratégiák vannak, és ebben minden eszköz megengedett. Azt is muszáj volt elfogadni, ha megérteni nem is tudjuk sok szegmensét ma sem, hogy az együttélés szabályai is mások. A működő közösségekben nem átléphető határokat itt gond nélkül átlépik. Ezzel kell megbirkózni, remélve, hogy egyszer majd változik ez is.

Azt, hogyan lehet megfogni egy ilyen helyzetet, nagy kihívás. Ami világos volt, hogy bizonyos eseményeket élményként szerveznek meg, pl. a gyerekek életének fordulópontjait, mint az óvodai, vagy általános iskolai ballagás. Amit látványossá kell tenni, akkor is, ha a költségek nincsenek arányban a család élethelyzetével, akkor is, ha a gyerek éppen csak megúszta a nyolcadikat bukás nélkül. Furcsa rivalizálást látni, kölcsönfelvételekkel, egymást túllicitálva.

Azt hiszem, a beszélgetéseink körvonalazták számunkra, hogy mi a helyzet. Megértettük, az élmény fogalma is más. Mikor arról beszélgettünk, milyen volt régen a falu, az idősebbek nem kis nosztalgiával idézték fel azokat az eseményeket, amelyek meghatározók voltak számukra, amikor “összejártak”, amikor énekeltek közösen, voltak rendezvények, melyekre készültek. Ezek az “őslakosok” emlékei voltak, a “betelepülők” ezeket nem élték meg, ők a kibővített családi élményeket a bulizásban élték és élik meg, és ez ki is meríti az élmények körét. Ma ez a házaikban zajlik, mióta a rendőrség a korábban a kultúrházba engedélyezett bulikat nem engedélyezi a tömeges verekedések miatt.

Mi a közösségépítést nem ezen az úton képzeljük el. Az biztos, hogy a közösségi élmények vonzhatják be az embereket, ha ott jól érzik magukat, érdekes számukra, ami ott történik, megélhetnek szerepeket, ami építheti őket, fejlesztheti a hiányzó szociális készségeket.

Sok éve, mikor a felkereső jellegű szolgáltatások után már rendszeresen tudtunk találkozni pár családdal a kultúrház közösségi terében is, kitaláltam egy “Teaház” nevű dolgot. Megcsináltuk a külsőségeit, asztalok, terítő, tea, sütemény, és az volt a lényege, hogy minden héten más személy, család “mutatkozott be” a többieknek. Ebben az életükről meséltek, ki, hova született, mit dolgozott, milyen fordulópontok voltak a sorsukban, örömök, bánatok… és lehetett kérdezni is tőlük. Először nem akarták: Minek ez? Ismer itt mindenki mindenkit…. Én pedig azt kérdeztem: Rólunk pl. tudnak valamit, azon kívül, hogy kijárunk ide? Nyilván nem tudtak semmit, úgyhogy mi kezdtük a sort. A következő hétre már több jelentkező akadt, megértették, hogy ez érdekes lehet róluk is.

Jól emlékszem, milyen felemelő pillanat voltak, amikor valakinek a bemutatkozásban elhallgatott fájó pontjára, tragédiájára, bár mindenki tudta, senki sem kérdezett rá. Ez már mutatta, hogy biztosan előremozdítja ez a programelem a közösséget. És arra is jól emlékszem, mennyire megrémültünk, amikor egy olyan ügyben érintett jelentkezett bemutatkozásra, aki börtönben volt, és a konfliktusban szereplő másik fél is ott ült a beszélgetésben. Vajon ezt hogy fogjuk tudni moderálni? Nos, ez is sikerrel ment le.

Most, tíz év elteltével újra elővettük a Teaházat. Kollégáim most a “Mi történt velünk az elmúlt tíz évben?” témában vezették be, bár az azóta csatlakozók biztosan visszanyúlnak majd az élettörténetükre is. Az első jelentkezők pl. olyanok, akik annak idején nem is akartak bemutatkozóként részt venni ebben…. Ebben az újratervezett Teaházban már közös élményeink, emlékeink is lesznek. Nagyon kíváncsi vagyok, miket mondanak majd, lesznek e kimondott változások, elköteleződések, elhatárolódások. Jó kis tükörtartás lesz nekünk is.

Még a covid előtt a heti beszélgetések mellett sok más élményt is szervezhettünk. Rendszeresen fogadtunk pl. vendégeket, akik különböző témákat hoztak, volt itt irodalmi, színházi, zenei, vallási, kézműves, családi fotós, egészséges táplálkozásos, stb. téma. Ezek igazi élmények voltak, közösek, emlékezetesek. Voltak színházlátogatásaink, no meg kirándulások, amikor olyan dolgokat élhettünk meg együtt, amiben nekik eddig sosem volt részük. Múzeumlátogatás, templom, étterem, állatkert… Ezek nem a gyerekeknek, hanem a felnőtteknek szóltak, a gyerekeknek külön programokat szervezünk, de vannak közösek is, szülők és gyerekek együtt. Ilyenek pl. a játszóházas kirándulások, sőt, volt már strandlátogatás is. Ezeknek a megszervezésébe már őket is bevontuk.

Szóval, bár ezekben is van edukálás, itt mégis a közösen megélt élmény a lényeg. Amikor azért vagyunk együtt, mert jó együtt lenni. Mert jól érezzük magunkat egymás társaságában. Mi adunk biztonságot, akár a vendégekről van szó, akár, ha utazunk valahova. Mert mi jól tájékozódunk abban a világban is, ahova ők ritkán, vagy sosem jutnak el. A mi viselkedésünk, kommunikációnk a minta, erre figyelnek, mert ezt ismerik. Mi pedig nagy odafigyeléssel kezelünk minden reakciót, hogy a lehető legjobb élményt kapja mindenki, olyat, amire később is építeni lehet.

Biztosan van, aki azt gondolja, nem ezt kellene csinálni, nem ez a fontos a szegénység elleni harcban. De mi azt gondoljuk, ez is a munka nagyon fontos része. A “képessé tevésé”. Türelem kell hozzá, hiszen mi csak segítjük a közösség fejlődését, nem tudunk helyettük közösség lenni. De tudunk helyzeteket teremteni, a szükséges forrást is megteremteni ezekhez (pl. útiköltség, belépők), amiben együtt szerezhetnek élményeket. Ezek pedig multiplilákódnak a közösségben, ahányszor felidézik őket. És lassan eljutunk arra a szintre, hogy a közösségi együttlét fontos lesz. Buli nélkül is, mert ezen kívül is létezik élmény.

A tavaly nyári falunap pl. ilyen volt. Alkohol nélkül… főzőversennyel, focimérkőzésekkel, gyerekprogramokkal. Emlékezetes élmény volt mindannyiunknak. És ilyen lesz a Jerusalema tánc is, melynek a betanulását sem mi találtunk ki… tavasszal, amint az idő engedi, próbálunk még párat, aztán mehet a videofelvétel. Nagyon várjuk már a járvány végét is, hogy újra fogadhassunk vendégeket, szervezhessünk programokat, kirándulásokat. Hogy egyre több olyan közösségi élmény részesei lehessünk, amiben lassan szükségletté válik egy íratlan értékrend.

Nagyon lassú folyamat ez, és nem igazán támogatja semmi manapság. A világ ma nem a közösségekben gondolkodik, hanem az ego-ban. Akár a másik kárára is. De biztosan tudom, hogy a közösségépítés nélkülözhetetlen része a leszakadás mérséklésének, és az inklúziónak is. Mert az élmény támogatja a bevonódást. A bevonódást a közösségbe.

Ahol pedig közösség van, ott könnyebb megoldani a problémákat. Mert a közösségben erő van, ami képes élhetővé tenni a jelenleg esélytelen településeket is.

LEHULL A LEPEL A LAKÁSHITELEKRŐL: KISZÁMOLTUK, KIK BUKTÁK A LEGNAGYOBBAT

PORTFOLIO
Szerző: PALKÓ ISTVÁN
2022.02.07.


Egy baráti társaság négy tagja közül mindegyik tíz éve vett fel lakáshitelt, és nemrég azt kezdték el számolgatni, melyikük választotta a legjobbat annak idején az eddig fizetett törlesztőrészletek alapján. Mindannyian különböző hitelt vettek fel ugyanis: 3 hónapos, 5 éves és 10 éves kamatperiódusúakat, illetve végig fix törlesztőrészletűt. Megnéztük, kinek a döntése bizonyult a legjobbnak a futamidő eddig eltelt első fele alapján, és azt is, mennyire lenne más a helyzet, ha nem tíz, hanem öt éve vették volna fel ugyanazt az átlagos hitelt. Mint oly sok esetben, most is igaz a megállapítás: a múltbeli piaci körülményeken alapuló tapasztalatok semmilyen garanciát nem jelentenek a jövőre nézve.


Örök dilemma a lakáshitelfelvevők előtt, milyen kamatperiódusú hitelt vegyenek fel, hiszen nyugodt kamatkörnyezetben a gyakrabban változó kamatozásúak általában olcsóbbak, de kockázatosabbak, a ritkábban változó kamatozásúak (vagy teljesen fixek) pedig drágábbak, de biztonságosabbak. Ahogy az alábbi példánkban látni fogjuk, annak van igazán nagy jelentősége, milyen kamatkörnyezetben vesszük fel a lakáshitelt. Ma, a „kevésbé nyugodt” kamatkörnyezetben például már alig található olyan bank, amelyik éven belül változó kamatozású hitelt egyáltalán kínálna. Legutóbb itt mutattuk be a friss ajánlatokat:...

ÍGY VÁLT A KÁDÁR-KORBAN A MAGYAR FALVAK EMBLEMATIKUS ÉPÜLETÉVÉ A SÁTORTETŐS KOCKAHÁZ

QUBIT
Szerző: VAJNA TAMÁS
2022.02.07.


Történeti léptékben páratlanul rövid ideig épültek, mégis teljesen átalakították a magyar vidék képét a négyzet alapú, sátortetős házak, amelyek a közelmúlt társadalmi változásainak lenyomatait is őrzik.

Kezdetben 8x8, később 10x10 méter alapterületűek voltak a magyar falvak képét az ötvenes évektől máig meghatározó épületek, a jellemzően sátortetős kockaházak. Tamáska Máté építészetszociológus a Magyar Nemzeti Levéltár Lángliliom utcai raktárában évtizedeken át bontatlanul heverő fotókból tavaly év végén rendezett tárlatot a Kádár-kori kockaházakról. A tervek szerint vándorkiállításként bemutatandó anyag a rendszerváltozás előtti évtizedek vidéki Magyarországának sajátos építészeti, szociológiai és néprajzi tablója – az épített környezet ugyanis beszédes lenyomata a társadalmi viszonyoknak és a történelmi folyamatoknak.

A kiállítás és az ahhoz vezető kutatómunka alapja, hogy 1985-ben a felszabadulás negyvenedik évfordulójára az állampárt társadalmi szervezete, a Hazafias Népfront kollektív fotóakciót hirdetett. A cél az országban akkorra megvalósulni látszó létező szocializmus szó szerinti leképezése volt. A felhívásra országszerte lelkes amatőrök fényképezték végig a falvakat és kisvárosokat. Afféle analóg Google Street View készült így, amely a rendszerváltást megelőző évtized vidéki Magyarországát dokumentálta. A levéltárban megőrzött közel 80 ezer képkockán kockaházak tízezrei láthatók. Tamáska Mátét az utóbbiakról kérdeztük...

AZ EU CSALÁS ELLENI HIVATALA NEM TUD MEGBIRKÓZNI A MAGYARORSZÁGI KORRUPCIÓVAL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: HORN GABRIELLA
2022.02.07.


Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) csak néhány napja, egy szeptemberi bírósági döntést követően adta ki az Elios-jelentést. A korábban Tiborcz István miniszterelnöki vő érdekeltségébe tartozó Elios Zrt. önkormányzati megbízásaival kapcsolatos szabálytalanságokat összegző dokumentumból azonban Tiborcz és az Elios nevét is kitakarták. Az EU csalás elleni hivatalát egyesek a közpénz-lopások megakadályozásának egyik utolsó mentsvárának tekintik, mások inkább egy szankcionálási eszköz nélküli bürokratikus intézménynek tartják. Utánanéztünk, mit talált a hivatal az uniós pénzek magyarországi “lenyúlása”, szabálytalan felhasználása kapcsán az elmúlt időszakban.


Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF 2016-ban készített jelentést azokról a szabálytalanságokról, amiket korábban a Tiborcz István miniszterelnöki vő érdekeltségéhez tartozó cég közvilágítási megbízásai kapcsán talált. Az OLAF-vizsgálat eredményének egyes részletei kiszivárogtak és megjelentek a sajtóban, a teljes jelentést azonban nem hozták nyilvánosságra. Sem az OLAF, sem a magyar kormány...

TRÜKKÖZÖTT AZ ORBÁN-KORMÁNY, DE NEM CSUPÁN AZ ÁLLAMADÓSSÁG, HANEM ANNAK KAMATKIADÁSAI IS CSÚCSRA JÁRNAK

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2022.02.07.


Bár csökkent az államadósság mértéke, az ehhez kapcsolódó kamatkiadások azonban történelmi csúcsra emelkedtek.

Nem látta előre a kormány, hogy milyen jelentős mértékben nőnek 2021-ben az államadósság finanszírozásával kapcsolatos kiadások. Tavaly 1404 milliárd forintot költött el az állam ezen a címen, ami minden idők legmagasabbika, mintegy 360 milliárd forinttal haladja meg az eredetileg tervezettet. Némi öröm az ürömben, hogy a nettó - kamatbevételekkel csökkentett - kiadás ennél némileg kisebb, 1274 milliárd forint lett. Az ugrást jól jelzi, hogy 2021 előtt ez az összeg soha nem haladta meg az ezer milliárd forintot.

A kamatkiadások azért szálltak el, mert egyrészt a válságkezelés, valamint a kormány egyéb nem elhanyagolható egyéb kiadásai miatt két év alatt mintegy harmadával, 10 ezer milliárd forinttal nőtt az államadósság, másrészt az elmúlt egy év kamatemelései nyomán az állampíroktól elvárt hozamok is jelentősen emelkedtek. Vagyis a jóval nagyobb adósságot, sokkal drágábban lehet csak finanszírozni. 

A következő években tovább nőhetnek a kamatkiadások, erre nemrégiben Matolcsy György hívta fel a figyelmet. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerint „a visszaemelkedő kamatkiadások és a több százmilliárdos jegybanki veszteségtérítés miatt az államnak új bevételi forrást kell találnia a 2019-hez képest, akár 1000 milliárdos nagyságrendben keletkező új lyuk betömésére”. A kamatkiadások növekedése a 2019-es utolsó békeévhez képest elérheti az évi 400-600 milliárd forintot, ami a GDP megközelítőleg egy százaléka. Ez a pénz önmagában is hatalmas kiadás, amelyet elő kell teremteni, illetve nem lehet másra költeni, hiszen az államadósság kamatainak kifizetése minden más kiadást megelőz. A kamatkiadások várható emelkedését a következő években még a Pénzügyminisztérium is elismerte január eleji gazdasági prognózisában. Attól ódzkodtak ugyan a pénzügyérek, hogy a konkrét kiadási pályát felvázolják, ellenben azzal igyekeztek elütni a probléma súlyát, hogy a lakosságnak kifizetett kamatok elköltése növeli az adóbevételeket...

A MEGEGYEZÉSHEZ POLITIKAI AKARAT KELL, NEM PÉNZ!

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.02.07.


Még mindig nyitva van a kapu, hogy a kormány megegyezésre jusson a szakszervezetekkel, ha azokban a kérdésekben, amelyekről a pedagógus szakszervezetek sztrájkbizottságával tárgyalt, érdemi javaslattal áll elő – nyilatkozta a Hírklikknek Totyik Tamás, a PSZ alelnöke. Azt mondta, ehhez csak politikai akarat kell. Láthatóan még csak nem is pénz kérdése, hisz' a pedagógusok nettó 15 százalékos béremelésére elegendő összeget Magyarország segélyként odaadta egy olyan országnak, amelyben még magyar közösség sem él. A boszniai Szerb Köztársaság 100 millió euróval történt támogatása nagyjából elegendő lett volna a pedagógusok nettó 15 százalékos béremelésére.


Azt mondta a minisztérium, hogy a sztrájktárgyalások folytatása nincs napirenden, először a jelenleg is folyamatban lévő jogi eljárást kell lezárni – ez gyakorlatilag mit jelent?

– Azt, hogy addig, amíg a bíróság nem hoz döntést a fellebbezésükről, nem akarnak tárgyalni.

Mikorra várható a folyamatban levő jogi eljárás lezárása?

– Ezt nem tudom megmondani. Nem vagyok jogász, nem tudom, meddig húzhatják, hány fellebbezési lehetőség van.

Azt mondta az Emmi, hogy a szakszervezetek „listáztak”, mert a honlapjukon lévő jelenléti íveken bekérték a résztvevők névsorát, aminek semmilyen indoka nincs. Ezért a tárca a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordul. Miért „listáztak” a szakszervezetek?

– Az hogy nézne ki, hogy valaki sztrájkot szervezett és nem tudja, kik vettek részt benne? Arra pedig rendkívül kíváncsi vagyok, miért „listázás” az, ha valaki olyan papírt ír alá, amelynek a fejlécén ott van: az aláíróív fénymásolatát a PSZ felsőbb szervéhez, vagyis a megyei szervezethez elküldik. Hozzáteszem, a néven és az aláíráson kívül semmi más nem szerepel rajta...

A NÉPSZAVAZÁST TÁMOGATÓK JÓL LÁTJÁK, HOGY A FUDAN-ÜGY MÖGÖTT LAKHATÁSI VÁLSÁG VAN

G7.HU
Szerzők: STUBNYA BENCE, HAJDU MIKLÓS
2022.02.07.


"Vidéki egyetemistaként szerintem nem az a magyar társadalomnak az érdeke, hogy itt egy kínai magánegyetem létesüljön, és ilyen albérletárak mellett, amikor diákként tanulnod kell, és valahogy keresned is, hogy meg tudj élni, akkor az elemi érdeked az lenne, hogy a diákváros épüljön meg"


– mondta a 444 ellenzéki aláírásgyűjtésről szóló videójában egy fiatal egyetemista még januárban. Az ellenzéki pártok azóta összegyűjtötték a népszavazáshoz szükséges 200 ezer aláírást, így lesz népszavazás a Fudan Egyetemről, bár az egyelőre még kérdéses, hogy pontosan mikor.

A népszavazási kezdeményezéssel kapcsolatban már az aláírásgyűjtés előtt is előjött kritikaként, hogy a vidéki embereket nem fogja érdekelni, hiszen a Fudan egy budapesti ügy. Ahogy azonban azt a 444 videójában több ellenzéki politikus is elmondta, vidéken az emberek a kérdést azzal kötötték össze, hogy a kínai magánegyetem megépítésének terve veszélyeztetheti az ugyanarra a környékre tervezett diákváros megépítését. Bár a projektért felelős Palkovics László innovációs és technológiai miniszter tavaly májusban azt mondta, a diákváros és a Fudan egyaránt meg fog épülni Budapesten, azóta a kormány feltűnően hallgat a témáról, leginkább az ellenzék kommunikál róla a népszavazási kezdeményezés kapcsán.

Az ügy mindenesetre rámutat arra, hogy a kollégiumi férőhelyek kérdése sokakat érdekel és érint. Ebben a cikkben annak jártunk utána, hogy ennek mi az oka...

HOGYAN SEMMIZTÉK KI A MAGYAR KISBIRTOKOSOKAT?

MÉRCE
Szerző: CZEGLÉDI ALEXANDRA
2022.02.07.


Hogyan vonódott be az Orbán-rezsim a földzsákmánylás folyamataiba? Hogyan befolyásolta a földtulajdoni viszonyok átrendeződése a belpolitikai eseményeket, illetve hogyan járult hozzá a fölzsákmánylás a tekintélyelvű populizmus térnyeréséhez?


A földzsákmánylás jelenségét az aktuális kutatások túlnyomórészt a globális Észak-Dél tengelyen burjánzó egyenlőtlenségek folyamatába ágyazódva vizsgálják (a földterületekért folytatott verseny okozta kilakoltatásokat, természeti erőforrások privatizációs folyamatait, emberi jogok megsértésének következményeit elemzik). Kevesebb szó esik viszont arról a hatalmi játszmáról, amely során a tekintélyelvű politikai rendszerek támogatói a kistermelői rétegtől szerzik meg a földterületeket a politikai hatalom és kontroll kiterjesztése érdekében.

Emellett nem fordítanak kellő figyelmet arra sem, milyen szerepett játszott az Európai Unió a földzsákmánylást lehetővé tételében (vagy megakadályozásában), különösen a posztszocialista államok esetében. Gonda Noémi szerint időszerű megérteni, hogy az EU közös agrárpolitikája (KAP) nemcsak az ipari gazdaságok terjeszkedését segíti elő az európai kistermelők kárára, hanem a saját demokratikusnak vélt határain belül is hozzájárul az autokrata rendszerek fenntartásához.

Gonda Noémi tanulmánya (a „Földzsákmánylás és a tekintélyelvű populista rezsim kialakulása Magyarországon”) hiánypótló, betekintő elemzést nyújt a magyar tekintélyelvű rendszer konszolidációs politikájába. Az Orbán-rezsim földpolitikájának elemzése rávilágít arra, hogy a kirekesztés és elnyomás hogyan termelődik újra, és hogyan integrálódik a szélesebb körű kormányzati rendszerekbe, amelyek végső soron fenntartják a tekintélyelvű rendszert...

AHOL NINCS EGÉSZSÉGBIZTONSÁG, OTT JOGBIZTONSÁG SEM LESZ STRUKTURÁLIS REFORMRA VAN SZÜKSÉG AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN

JELEN
Szerző: ÁLMOS PÉTER
2022.01.27.


A központi egészségügyi irányítás két éve nincs a helyzet magaslatán. Nincsenek a koronavírusra kidolgozott protokollok, nincs megfelelő informatikai háttér, mindent helyben kell megoldani. A végekre van bízva, mit kezdenek a beáramló betegekkel. A háziorvosokra terhelt járványügyi feladatok gyakorlatilag leállították az alapellátást. A betegutak megszűntek, kihívás eljutni egy szakrendelésre. Egyre több a láthatatlan áldozat. Ledőlt a Potyemkin-egészségügy díszlete. Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke azt mondja: felhajtottuk a szőnyeget, és minden látszik, amit alásepertünk.


Közel egy év telt el az új egészségügyi jogviszony bevezetése, az orvosok 2023-ig tartó béremelésének első üteme, a hálapénz rendszerének büntetőjogi kategóriává tétele óta. Az eredményekkel kapcsolatban rengeteg a kritika.

Az értékeléskor nem szabad elvonatkoztatni attól, hogy egy olyan járvány közepén vagyunk, amely a világ összes egészségügyét új vagy nagyon régóta nem tapasztalt kihívás elé állította. A halálozási ráta történelmi léptékben nézve is jelentős, a spanyolnáthához lehet hasonlítani azt, ami most történik...

DIPLOMÁSOKBAN A FIDESZ, NŐKBEN ÉS FIATALOKBAN AZ ELLENZÉKI SZÖVETSÉG JELÖLTJEI VEZETNEK

TELEX
Szerzők: CSEKE BALÁZS, BAKRÓ-NAGY FERENC
2022.02.07.


Fiatal és fantasztikus női vezetők hosszú soráról beszélt Orbán Viktor a Fidesz novemberi kongresszusán, ám a kormánypárt másfél hete megnevezett 106 parlamenti képviselőjelöltje között mindössze hét nőt találunk. A Fidesz fiatalítási kísérletének sincs sok nyoma a jelöltállításban, két évvel idősebb a kormánypárti színekben indulók átlagéletkora, mint a legutóbbi választáson. Az ellenzék háromszor annyi női jelöltet indít, mint a Fidesz, és hét évvel alacsonyabb Márki-Zayék átlagéletkora. A diplomások számában jobban áll a Fidesz, Bangóné esete után azonban nem árt kis távolsággal kezelni, hogy ki mit ír az önéletrajzába...

„A KÍVÜLÁLLÓ NEM TUDJA, MILYEN AZ ÚT MELLETT VÉGEZNI A DOLGUNKAT” – TÉNYLEG 800 EZRET KERES EGY MAGYAR KAMIONOS?

RTL MAGYARORSZÁG
Szerző: KOVÁCS-ANGEL MARIANNA
2022.02.07.


A magyar kamionsofőrök jelentős része elmúlt ötven éves, utánpótlás pedig alig van. Mekkora árat kell fizetniük magasnak mondott fizetésükért, és milyen különbségek vannak a magyar és a nyugati kamionsofőrök helyzetében?


Évek óta egyre kevesebb a tehergépkocsi-vezető Magyarországon, mivel a szakma elöregedik. A mostani, szorongató munkaerőpiaci helyzet azért állt elő, mert megváltozott a gépkocsivezetők életkorbeli összetétele, ami már tíz éve is megfigyelhető volt. A jelenlegi állomány 40 százaléka az ötvenes éveiben jár, 10 százalék feletti a hatvan pluszos korosztály aránya, ők pedig nagyon gyorsan el fogják hagyni a szakmát. Utánpótlás pedig alig-alig van – mondta el az rtl.hu-nak Árvay Tivadar, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének szóvivője.

Korábban a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete – NiT Hungary közleménye alapján mi is beszámoltunk róla, hogy komoly gépkocsivezető-hiány alakult ki a piacon, Dittel Gábor, a szervezet ügyvezetője szerint nettó 800 ezer forintos fizetés alatt nehéz megbízható, gyakorlott kamionsofőrt találni.

Árvay Tivadar a 800 ezres összeggel kapcsolatban kiemelte: a közlemény arra célzott, hogy a nettó 800 ezer forint lenne az a fizetés, amit a piacnak meg kellene céloznia ahhoz, hogy a nemzetközi árufuvarozói pálya tartósan vonzó legyen a fiatalok számára.

Jelenleg a legtöbb sofőr ennél kevesebbet, nagyjából havi nettó 600-700 ezer forintot kap feladatoktól és időbeosztástól függően.

A szóvivő úgy látja, a problémát nem csak a jövedelem oldaláról kell megközelíteni, már csak azért sem, mert a jellemzően 1-1,2 eurós kilométerdíjjal dolgozó magyar cégek bérfizetési lehetőségei messze elmaradnak a 2 eurós díjjal dolgozó nyugati vállalkozások mozgásterétől. Árvay Tivadar szerint fontos lenne rendezni a sofőrök munkakörülményeit is, például hogy kulturált körülmények között tudjanak pihenni, tisztálkodni. A kamionosok nem kapják meg azt az elismerést, amit munkájuk érdemelne, jobb esetben megtűrt, rosszabb esetben lenézett szakma lett a szállítmányozás, részben azért, mert a kamionosokat azokkal a körülményekkel azonosítják, amelyek között dolgozni kénytelenek. Ezeket a körülményeket azonban nem a gépkocsivezetők alakítják, így komoly szerepe lenne a változásban a logisztikai lánc további tagjainak, így példásul a fel-és lerakóhelyeknek is.

Komoly problémát jelenthet sok, a szakmával kacérkodó fiatalnak, hogy a nehézgépjárművek vezetéséhez szükséges oktatás és vizsgák díja nagyságrendileg 800 ezer forint, de akár az egymillió forintot is elérheti. Egy pályakezdőnek ezt nehéz vagy lehetetlen megfinanszíroznia, a cégek pedig az anyagi kockázat miatt nem szívesen taníttatnak ki maguknak új sofőröket. Volt állami program, amelyben tehergépkocsi- és buszvezetőket oktattak, az uniós finanszírozású projekt épp most van kifutóban, azonban Árvay Tivadar szerint ez sem hozott komoly áttörést: sokan jelentkeztek, azonban kevesen helyezkedtek el a szakmában...

EGYETLEN TURISZTIKAI PORTÁLRA OSZTOTTÁK KI AZ EU-S KORONAVÍRUS ALAP 630 MILLIÓJÁT – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: huppa.hu
2022.02.07.


A vendéglátósok segítése helyett


A pénzből az MTÜ gyakorlatilag a saját alapítványának osztott ki 630 millió forintot. A maradékot állami szervezetek, balatoni borászok, valamint pár budapesti elitétterem tulajdonosa kapta. De kapott az összegből az Orbán Ráhel-közeli Magyar Divat & Design Ügynökség is.

30 ezer fontot gyűjtene egy civil szervezet Nagy-Britanniában, hogy ezrével utaztassák a magyar szavazókat Londonba és Manchesterbe

Nagy-Britanniában mindössze három városban szavazhatnak a magyarok, a távolság miatt azonban többen inkább nem voksolnak.

Bencsik: Orbán és Szijjártó akadályozta meg az orosz-ukrán háború kitörését

Bayer Zsolt „kis fingogáló hülyének” nevezte Joe Bident.

Ukrajna fenyegetettsége a V4-et is összeroppantja

Hétfőn és kedden ugyanis az osztrák, cseh és szlovák külügyminiszter, Alexander Schallenberg, Jan Lipavsky és Ivan Korcok együtt látogat Ukrajnába és tárgyal a legfőbb közjogi méltóságokkal a kialakult helyzetről valamint arról, milyen konkrét segítséget nyújthatnak országaik az orosz fenyegetettség árnyékában élő Ukrajnának.

Macron békülékenyen nyúl Putyin felé

Egyelőre nincs fotónk az asztalról…

Zavarhatták a kormányzati sikerpropagandát, eltűntek a kínos adatok

2012 óta létezett központi várólista. Egészen idáig.

Így csináltak fideszes médiát az eltérített Samsung-adóbevételekből

A pályázat útján kiosztott pénzt egyes szervezetek a kormánypárti képviselőket propagáló médiumok működtetésére használják.

Nyomoz a rendőrség a Metropol című kormányközeli lapnál

Abszurd: ki kell deríteni, hogy kik írták a cikkeket, valamint kik jelentették meg őket.

Plagi bácsi Pekingben

A májusban 80. életévét betöltő Schmitt Pál (a nemzet Plagi bácsija) dacol a korral, a járvánnyal és már Pekingben dekkol.

ELJÖTT A ZSARNOKOK ÉVTIZEDE, ENNEK AZ ÉLÉN ÁLL MAGYARORSZÁG - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2022.02.07.


Az EBESZ maximális létszámban készül részt venni megfigyelőivel Magyarországon az áprilisi választásokon. Miért kapott Orbán egymilliárd köbméter gázt Putyintól?

Oleksiy Danilov, az ukrán nemzetbiztonsági védelmi tanács titkára felpanaszolta, hogy Orbán kormánya  február 4-én megvétózta, hogy Ukrajna csatlakozhasson a NATO kibervédelmi egységéhez – írja a KijevPost. Miközben a csatlakozás feltételeit Kijev teljesítette, így viszont legalább fél évre megakasztották az együttműködést a NATO-val. Magyarország a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogának korlátozása miatt emelt vétót. 

Nehéz választásra készülve Orbán Putyin támogatását kéri – címmel a New York Times annak körülményeit elemzi, hogy a rezsicsökkentéshez illetve a gáz árának alacsonyan tartásához, miért kért még 1 milliárd köbméter gázt Orbán az orosz elnöktől.

A lap Orbánt politikai kaméleonnak nevezi és megállapítja, hogy az Unióban megduplázódott, néhol triplázódott a gáz ára, Magyarországon azonban a kormányfő azt szinten tudta tartani, így most itt a legalacsonyabb a gáz ára. Putyin egyébként ígéretet tett a nagyobb gázszállításra Európának, miután tisztában van azzal, hogy a földalatti gázvezetékek kihasználtsága jövőre 40%-ra csökken. A cikk megjegyzi, hogy a gáz 80%-a Oroszországból érkezik hazánkba, ami épp duplája az európai átlagnak, illetve, hogy a szlovákiai Globsec felmérése szerint a régióban az emberek fontosabb stratégiai partnerként tekintenek Oroszországra és Kínára, mint az Egyesült Államokra.

Illinois Egyetemének újságjában a zsarnokok évtizedéről írnak, miszerint a 21. sz. 20-as éveit a zsarnoki uralmak fogják jellemezni. Amire máris egy elrettentő adat: az emberiség 75%-a ma olyan országban él, amely a zsarnokság intézményébe csúszik. Különösen négy ország szembeötlő e tekintetben, írja a szerző, Judith Race: Mianmar, Magyarország, Venezuela és Kamerun.

A Freedom House már tavaly megállapította, hogy a demokrácia süllyedése az önkényutalmi, totalitárius rendszerek irányába már 15 éve tart, és a 16. év sem biztatóbb. Ráadásul prognózisok egybehangzóan állítják, Kína lesz az első számú világhatalom, lekörözve az ettől régóta rettegő Egyesült Államokat, márpedig ez azonnal felveti a társadalmi rendszerek hatékonyságának kérdését: Kína berendezkedése messze van a demokráciától.

Az amerikai Metro újság szerint az magyarországi választásokra küldött megfigyelők a médiát monitorozzák. A 2018-as választásokról az EBESZ véleménye mindössze annyi volt, hogy a választások szabadak, de nem voltak tisztességesek. Nem voltak biztosítottak a fair körülmények az ellenzék számára.

Most – feltehetően ezt a sommás, de egyszerűsítő megállapítást elkerülendő első körben 18 megfigyelő elemzi a médiaszerepléseket, mennyire lesznek kiegyensúlyozottak, és 200-an érkeznek majd közvetlenül a választások előtt, akik a választás lebonyolításának törvényességi megfelelőit fogják ellenőrizni. Szempontjaik: választók regisztrálása, a kampány, a lehetséges választói megfélemlítés, voksvásárlás, a kampányfinanszírozás átláthatósága, a panaszok és jogorvoslataik hatékonysága. Erre reagálva Kovács Zoltán kormányzati szóvivő azt nyilatkozta a Reutersnek, hogy nálunk a média kiegyensúlyozott, sokféle, különösképpen a nyugat-európai médiával való összehasonlításban.

Saudi Gazette Genfben keltezett tudósításában ugyanerről azt írja, hogy a megfigyelők már előre jelezték aggályaikat ebben a különösen kiélezett, feszült politikai közegben, ahol a választók nagy nyomásnak vannak kitéve. Hegedűs Dániel arra figyelmeztetett, hogy ha miután egy tagország 15%-nál többet nem küldhet, a keret orosz, belarusz, szerb delegáltakkal tölthetik fel.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

FUTBALL-JÁTÉKVEZETŐI DIPLOMADOKTORI

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.02.07.


Orbántól tudjuk, hogy minálunk a futball művészet, kultúra, vallás és életforma, tehát az élet teljessége maga. Valamint soha véget nem érő éjszaka is. Vitatkoztunk már párszor az ontológia ilyen értelmezésén elnézve Orbánt tetőtől talpig és Kubatov kopaszait, de senkitől nem vitatjuk el azt a jogot, hogy úgy határozza meg magát a Brehmben, ahogyan csak akarja. Amióta viszont Bangóné lebukott, hogy nincs is olyan papírja, amilyet hazudott magának, hogy lenne, érzékennyé vált a politikai bohócok közössége mindenféle diplomákra.

Ám, ha belegondolunk Schmitt álamelnök úrelvtárs kálváriájára a szakdolgozatával, ahonnan ez a vonal eredeztethető, mindenki keresgéli a tulipános ládában a papírjait annak igazolására, hogy ő okos (mert az tudja, hogy szép). És akkor jön ez a Völner ügy. Nem elég a volt államtitkár baja a nejlonzacskóival és az ebből fakadó büntetőüggyel, a Fidesznek (kenyéradó gazdájának) is gondot okozott. Mert és ugyanis azt csak-csak elintézték, hogy ne kelljen egyből hűvösre vonulnia (lásd Simonka forgatókönyv), mert szükség van rá a harcokban-szavazatokban.

Ilyen emberrel azonban hosszú távra tervezni nem lehet, mert nem tudni, mikor viszik el őtet a zsandárok. Így ahogyan Simonka sem, Völner sem indul a tavaszi választási derbin, azaz, azt a mérhetetlen űrt, amit hagynak maguk után, valahogyan be kell tömni, mert ott szelel a Fidesz lufija nagyon. Szökik ki a lukon az eszme és az idea, plusz az ész és erkölcs, nem véletlen tehát, hogy nehéz megfelelő pótlékot találni. A Fidesznek azonban sikerült, ott állnak sorban a kamrában a bábuk, csak ki kell húzni egyet, leporolni, és küldeni a csatába bele.

Van másik – szedték elő cirkuszi módra Erős Gábor esztergomi alpolgármestert Völner helyett, aki késztetést és bizsergést érzett magában aziránt, hogy a dicsőségesek csapatának tagja legyen, közelebb kerüljön a bödönhöz vagy direkt módon szolgálja az urat. A motivációi nem ismeretesek. Csak annyi már itt a startvonalnál, hogy pöttyet zűrös a manus, összefoglalva tehát illik a mancsaftba. Készen áll a bohóccá válásra, és ennél több nem is igazán kell. Emlékszünk még Virág elvtárs tételére a bizalomról, itt is hasonképp mennek a dolgok, mert, mint tudjuk, Magyarország megy valahová.

Orbán szerint előre meg paradicsom, így kívülről egészen másfelé, de ezen nem nyitunk vitát, mert elég csak ránézni erre az Erősre, hogy kiderüljön. Amikor zűrösnek neveztem a marionettet, nem az ujjamból szoptam az ítéletet. Akadt gondja a NAV-val, foglalkoztatással, no de ki bűntelen közülünk, viszont nem is akarunk képviselők lenni, Erős viszont igen. És itt jön ez a Bangóné kavarta diploma-dolog, hogy kell valami papír, és legalábbis hiteles arról, hogy napkeleti bölcsek vagyunk minimum, hogy szétfeszíti koponyánkat a papírokban megbúvó rengeteg tudás.

Aki nem emlékszik, a tulipános láda melyik sarkában lapul a bizonyítványa, annak innentől a talaj rohadtul ingoványos, és ez az Erős még ki sem lépett a porondra igazán, máris megsüppedt. Húzza le őtet az iszap. Nyolc évvel ezelőtt a „szakterületén diplomát szerző szakemberként” föstötte le saját magát, de Bangóné után ez az önmeghatározás, föleszmélés mintegy eltűnt a CV-ből, helyette a Facebook-oldalán megosztotta az MLSZ Felnőttképzési Intézetétől kapott játékvezetői diplomáját. Innentől tisztának és ártatlannak hiszi magát, de Bangóné nélkül nem derült volna ki, hogy ő egy rigó.

Ez a játékvezetők böcsületes neve játékosi és szurkolói körökben, valamint a kurva annya, mint eposzi névragadvány. Nem szégyen játékvezetőnek lenni, csak felér egy személyiségteszttel. A jv. (magyarul rigó és a kurva annya valamint) narcisztikus, hatalommániás és mazochista. Szereti mutogatni magát nagy nyilvánosság előtt, élvezi, hogy a meccsen élet-halál, ronaldók és messik, noch dazu a kedves vezető ura, ha ő pályára léphetne, amit viszont már alkati okokból sem tehet. És a bíró (jv. valamint kurvannya), tán élvezi is, hogy kórusban elküldik őt a nuniba...

EGY KONFLIKTUS ANATÓMIÁJA – KÉT NAGYHATALOM ÉRDEKEI KÖZÖTT

HÍRKLIKK
Szerző: HírKlikk
2022.02.07.


Hónapok óta egyre csak növekednek a „viharfelhők” Kelet-Európa egén egy állítólagos orosz katonai támadás miatt, amelyet Putyin Ukrajna ellen szándékozik indítani. Az egész világsajtó, minden rendű és rangú politikus és politológus találgatja, mik lehetnek az orosz elnök messzebbre tekintő szándékai, mit akar elérni. A legvalószínűbbnek azt tartják, hogy fel akarja támasztani a szovjet-orosz birodalmat. Szerintem ez nyilvánvalóan nem igaz. Putyin valóban erős Oroszországot szeretne maga után hagyni és úgy bevonulni a történelembe, hogy pozitívan emlékezzenek majd rá. Nem gondolom, hogy a demokrácia, a liberális eszmék Grál lovagja kívánna lenni és nem az. Nem is azt akarom feszegetni, mi lehet egész pontosan az orosz elnök fejében, inkább az foglalkoztat, mit akarnak amerikai szövetségeseink Ukrajnában elérni?


Az nyilvánvaló, hogy Ukrajna nagyon messze van attól, hogy teljesíteni tudja akár a NATO-, akár az EU-tagsági követelményeket. Az utóbbi minden bizonnyal belerokkanna abba, ha mégis felvenné Ukrajnát a következő, akár csak 10-15 évben is. Ukrajna NATO-tagsága pedig semmilyen jelenlegi problémát nem oldana meg az országban, ahol szegénység van, korrupció, alulfejlettség, demokrácia-deficit és feszítő kisebbségi kérdések. Ellenzéki politikusokat, gondolkodókat ma is könnyedén lecsukat a regnáló ukrán elnök. Ebben a tekintetben Ukrajna semmiben sem marad el orosz „ellenfelétől”, a demokratikus állapotokról sem lehet azt mondani, hogy bármit is javultak volna az elmúlt húsz évben.

Azt már láttuk, hogy milyen spekulációk vannak a nemzetközi politikában Oroszország szerepét illetően, de nem láttuk át, mit akar az USA, amely szintén rendkívül aktív katonailag is a térségben, különösen Ukrajnában. Több ezer amerikai katonai tanácsadó működik az országban, hadihajói járőröznek a britekkel együtt a Fekete tengeren, vadászgépeik járőröznek nemcsak a Balti-, hanem a Fekete tenger felett is. Mi az a rendkívüli amerikai nemzetbiztonsági érdek, ami indokolja a több milliárd dolláros amerikai katonai támogatást Ukrajnának, amely nem is tagja a NATO-nak? Csak az oroszok bosszantása nem érhet ennyit. Nem kétséges, hogy Oroszország súlyosan megsértette a nemzetközi jogot a Krím félsziget bekebelezésével és a kelet-ukrajnai területek de facto elfoglalásával. Normális körülmények között a szankcióknak, amelyekkel az eszkaláció miatt Oroszországot büntették, elegendőnek kellett volna lenniük a helyzet kezelésére, de nem ez történt. Akkor talán máshol kellene keresni az okokat...