AZ ÉS 2022/5. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2022.02.04.

P U B L I C I S Z T I K A

Széky János
Új mítosz van

A szájhagyomány úgy tartja, Orbán Viktor 1989. június 16-án, a Hősök terén kikergette az oroszokat.

Nem az a lényeg, hogy mi történt. Valójában azt mondta: „Ha nem tévesztjük szem elől ’56 eszméit, olyan kormányt választhatunk magunknak, amely azonnali tárgyalásokat kezd az orosz csapatok kivonásának haladéktalan megkezdéséről.” Függetlenül attól, hogyan állt a csapatkivonások ügye abban a pillanatban nyilvánosan és a színfalak mögött, a szabad választások dicséretes sürgetésén kívül a mondat éle az aktuális kormány ellen irányult, amelyről a szónok fel sem tételezte, hogy tenni tudna és akarna bármit a szovjet megszállók távozásáért. Holott a teljes csapatkivonásról szóló egyezményt pontosan a második Németh-kormány tárgyalta le és írta alá még a választások előtt. Mondom, nem a valóság a fontos, hanem éppen a gondosan ápolt legenda, hogy Orbán, korát megelőzően – hívei szerint halált megvető bátorsággal, ellenfelei szerint esztelen vakmerőséggel, vagy ellenkezőleg, tudatos provokációval, az ellenzéki megegyezést felrúgva – azt követelte és nem mást: menjenek ki az oroszok. Ennek persze az a gondolati magva, hogy a szovjet megszállás rossz dolog – ami cáfolhatatlan, és erre utal az Alaptörvény preambuluma, valamint negyedik módosítása is –, a szabad választások értelme pedig az „orosz” katonai jelenlét megszüntetése lenne, amit, láttuk, tényekkel cáfolt meg a történelem, de abban a pillanatban ez nem volt ennyire világos.Tovább

Kim Lane Scheppele
A felszabadító uniós jog?

2022 áprilisában, egy évtized után először nyílik esély, hogy az egységbe tömörült ellenzék leváltsa Orbán Viktort és a Fideszt. De ha az egyenlőtlen feltételek ellenére sikerül is megnyerni a választást, az új kormánynak további kihívásokkal kell majd szembenéznie, amikor kormányozni kezd, mert az Orbán által létrehozott rendszer garantálja a Fidesz hatalmát még akkor is, ha a párt a képviselői mandátumok csupán egyharmadát tudná megtartani, ami még a legoptimistább ellenzéki politikusok szerint is nehezen elképzelhető Fidesz-vereség lenne. A pillanatnyi helyzet szerint az ellenzéket gúzsba köti majd az Orbán-alkotmány, ha az Orbán-szabályok szerint kíván játszani. Abszolút kétharmados többségre van szükség az alkotmány, és relatív kétharmados többségre a sarkalatos törvények megváltoztatásához, amelyek kőbe véstek szinte mindent, a választókörzetek pontos határaitól – gátat vetve a választási törvények reformjának – az állami pénzeszközök definíciójáig, kivonva az állami ellenőrzés alól a Fidesz-közeli körök által nemrégiben magánalapítványokba átvitt hatalmas állami vagyont. Minden, ami Orbánnak fontos, minősített többségi jóváhagyást igényel, és csak abban az esetben módosítható, ha az ellenzék kétharmaddal nyer, ami Orbán választási törvényei mellett aligha lehetséges.Tovább

Kovács Zoltán
Két vak

Sándor Iván
A gesztenyefa árnyéka
(Párbeszéd a jövővel)

Magyar Péter
Olasz elnökválasztás – a pártok csődje

Dobozi István
Putyin és Ukrajna
Miért éppen most?

Gadó Gábor
Becsapottak

Verebes István
Mai feladatok

Durst György
Miénk a múlt, magunknak építjük

Darvas Béla
(I)gazság

Hidvégi-B. Attila
Valaki járt a fák hegyén
Setét Jenő (1972–2022)

Domány András
Az Elnöki Tanács mint vérbíró?

György Péter
Hiányzik
Beke László (1944–2022)

V I S S Z H A N G

Sarkadi Balázs
Tisztelt Kolléga Úr!

Felcsuti Péter
Sólyom László a próféta?

Kenyeres Zoltán
„Brave... world”?

Dr. Mihalik Péter
Kétségek, javaslatok
A lehetőség művészete és a lehetetlen választása

P Á R A T L A N

Magyar Elemér
PÚPOS ÉS ESZELŐS

Gyárfás Endre
ÜNNEPNAP

-hozsu-
BERUHÁZÓ

aha
H UND K

Völgyi Ferenc
KÖZÖNY

Huszár Ágnes
GÁZ LESZ

Lázár György
AGGODALOM

Ladányi András
SVÉD­CSAVAR

Szabó Zoltán
ÜTKÖZÉSEK

(celebrálja Nyerges András)
HETI TEXTUS

Szikszai Károly
BRIGÁDNAPLÓ
 

ITT OLVASHATÓ