2022. február 9., szerda

NEM SZÁMÍTHATUNK TÚL HOSSZÚ ÉLETRE MAGYARORSZÁGON, DE LEGALÁBB EGÉSZSÉGESNEK ÉREZZÜK MAGUNKAT

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2022.02.09.


Nagyon kevés olyan ország volt 20 évvel ezelőtt a jelenlegi uniós tagállamok között, ahol egy újszülött rövidebb életre számíthatott, mint Magyarországon. Azóta még kevesebb lett. Bár a születéskor várható élettartam itthon is nőtt, érdemben nem sikerült felzárkóznunk a sokkal jobb kilátásokkal rendelkező nyugati országokhoz, keleten pedig voltak helyek, ahol jóval nagyobb növekedést mértek. De legalább már nem az életünk bő negyedét töltjük betegségben, mint a 2000-es évek elején.

Egy 2020-ban született magyar gyermek három évvel és nagyjából egy hónappal hosszabb életben bízhatott, mint ha 2002-ben látta volna meg a napvilágot. A fiúknál négy, a lányoknál szűk két és fél év volt a születéskor várható élettartam növekedése ebben a durván két évtizedes időszakban, de a lányok a kisebb előrelépés ellenére is majdnem hét évvel hosszabb életre számíthattak.

A bő három év nem tűnik kevésnek, de egyrészt nemzetközi összevetésben 2002-ben is nagy volt már a lemaradásunk, másrészt az uniós tagállamok többségében ennél is nagyobb növekedést mértek. Így nemhogy a nyugati szintet nem sikerült megközelítenünk, de még a régiós országok többségében is jóval tovább élnek az emberek, mint nálunk...

SZÜKSÉG VAN-E MAGYARORSZÁG DÉLI HATÁRÁN A KERÍTÉSRE? | KÖZGYŰLÉS 4.

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2022.02.09.



A “menekültkérdés” 2015 óta a közbeszéd egyik legfontosabb tárgyává vált, pedig a jelenség egyidős az emberiséggel és Magyarországon sem csak 2015-ben tűnt fel. A válság csúcsán az első állami intézkedés a kormány 2015-ben a június 17-i határozata, melyben „elrendeli a magyar-szerb (majd a magyar-horvát) határszakaszon a zöldhatár átjárhatóságának megszüntetése érdekében körülbelül 175 km hosszúságban 4 m magasságú, határőrizeti célú ideiglenes kerítés létesítésének előkészítését.” 

Vannak, akik szerint a kerítés célja, hogy megakadályozza a más országokból, más kultúrákból érkezők bejutását az országba; mások szerint a kerítés épp azt teszi lehetővé, hogy az érkező emberek beléptetését rendezett módon lehessen lebonyolítani. Hogy melyik funkciót látja el inkább a határkerítés? Hogy feladata-e a magyar államnak, hogy megvédje Európát? Hogy létezik-e zökkenőmentes integráció? És hogy jelent-e bármilyen veszélyt a bevándorlók ittléte? - többek között erről beszélgettek, vitatkoztak a Közgyűlés új részének résztvevői.

JAKAB FERENC: SOSEM ÉR VÉGET A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY, ÚJ VARIÁNSOKRA KÉSZÜLHETÜNK

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2022.02.09.


"Covid-19 tájékoztatás: Hiteles információk az 5. hullámról, az omikronról és a vakcinákról" címmel tartott webináriumot a Medicalscan Szekanecz Zoltán, Jakab Ferenc és Kulcsár Andrea részvételével. Az eseményen elhangzott, hogy az omikron hullám még rövid ahhoz, hogy megmondhassuk, milyen post-covid és long covid betegségekkel fog járni, ugyanakkor "a koronavírus koronavírus marad, nincs okunk feltételezni, hogy ne okozna post-covidot". Az átoltatlan afrikai és ázsiai területekről újabb és újabb variánsok fognak minket elérni, a koronavírus-járványnak sosem lesz vége, de a vírus nátha típusú infekcióra fog legyengülni.


A beszélgetés résztvevői:

Dr. Szekanecz Zoltán, reumatológus, belgyógyász, klinikai immunológus és allergológus professzor, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem tanszékvezetője,

Dr. Jakab Ferenc virológus professzor, a PTE virológiai laboratóriumának vezetője, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának tudományos dékánhelyettese,

Dr. Kulcsár Andrea, a Dél-pesti Centrumkórház oltóközpontjának vezetője, infektológus, klinikai oltási szaktanácsadó...

A KLÍMAVÁLTOZÁS NÉHÁNY ÉVTIZEDEN BELÜL VÉGET VETHET A TÉLI OLIMPIÁKNAK

QUBIT
Szerző: RADÓ NÓRA
2022.02.09.


A pekingi téli olimpia az első, ahol nagy valószínűséggel egyetlen valódi hópehely sem éri a sílécek talpát. A klímaváltozással és a bolygó folyamatos melegedésével ez szomorú jövőt vetíthet a téli olimpiák, sőt általában a téli sportok elé, és felveti a kérdést, hogy hosszabb távon mennyire fenntarthatók a pekingihez hasonló, tél nélkül is havat igénylő gigarendezvények.

Bár Pekingben és a környékén elterülő hegyekben nemhogy hó, de még elegendő víz is alig van, ez nem akadályozhatta meg Kínát abban, hogy megrendezze a 2020-as téli olimpiát. A feladat pofonegyszerű volt: mindössze az olimpiai játékok történetének legnagyobb műhógyártó műveletét kellett hozzá levezényelni. Ennek részeként elárasztottak egy kiszáradt folyóvölgyet, több ezer köbméternyi vizet vezettek el egy Pekinget ellátó víztározóból, több tízezer hektárnyi földterületen állították le az öntözést, és ezekről a területekről több száz családot telepítettek ki, hogy végül a feladattal megbízott olasz cég, a TechnoAlpin rendelkezésére álljon elegendő, körülbelül 400 olimpiai úszómedencét megtöltő, közel egymillió köbméter víz a hóágyúzáshoz. A New York Times hétfői beszámolója szerint ez a vízmennyiség azonban csak a téli olimpia elindításához elegendő, valószínűleg további súlyos köbméterekre lesz szükség a versenyek lebonyolításához.

Miközben a téli sportokban évtizedek óta jelentős szerepet kap a mesterséges hó, a Pekingben múlt pénteken elindított játékok jelentik az első olyan téli olimpiát, ahol kizárólag műhóra kénytelenek hagyatkozni, és nagy valószínűséggel egyetlen valódi hópehely sem lesz a sílécek talpán. A klímaváltozással és a bolygó folyamatos melegedésével ez szomorú jövőt vetít a téli olimpiák, sőt a téli sportok elé is, és felveti a kérdést: mennyire fenntarthatók hosszabb távon a pekingihez hasonló, tél nélkül is havat igénylő gigarendezvények...

A BÉRLŐM SE REZSIT, SE BÉRLETI DÍJAT NEM FIZET, DE A KORMÁNY SEGÍTSÉGÉVEL HASZNÁLHATJA A HÁZAMAT

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2022.02.09.


A kormány megvédi a nehéz helyzetbe jutott embereket a kilakoltatási moratóriummal. Ez volt a cél, és természetesen bizonyos helyzetekben valóban pozitív is maradt az intézkedés olvasata. De egy pillanatra gondoljunk bele azok helyzetébe is, akiknek a lakását most éppen lelakják, tönkreteszik azok a kitehetetlen bérlők, akiknek immár eszük ágában sincs rezsit vagy bérleti díjat fizetni.


A kormány egyre több szlogenjében büszke a lakosság pénztárcáját védő intézkedéseire: rezsicsökkentés, kamatstop, benzinársapka, az alapvető élelmiszerek árrögzítése – ismerjük ezeket. Talán azt is tudjuk, hogy ezek közben azért a szabad piacot is torzítják, és a korábbi szerződések érvényességét is sértik, csak ezt sokan megfizethető árnak gondolják, ha a „gazdag” energiakereskedők, bankok, olajcégek vagy éppen élelmiszerláncok a kárvallottak.

Ott persze lehet, hogy akad már egy kis fonákságérzésünk, ha az intézkedés nemcsak a magyar lakosságot védi, hanem például elkezdenek átjárni a környező országok állampolgárai is tankolni vagy majd élelmiszert venni, és ezzel növelik a magyar vállalkozások veszteségét. Még jobban átérezhető a piactorzítás negatív oldala, ha a beavatkozásnak nemcsak a haszonélvezői, de a károsultjai is magyar családok...

MI TEHETÜNK ARRÓL, HOGY A HOZZÁNK HASONLÓ NÉPESSÉGŰ ORSZÁGOKKAL ÖSSZEHASONLÍTVA NÁLUNK HÁROMSZOR-NÉGYSZER ANNYIAN HALTAK BELE A JÁRVÁNYBA, MINT MÁS ORSZÁGOKBAN.

FACEBOOK
Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2022.02.09.


Tegnap végre megtudhattam a neves kórházi szakorvostól, hogy mi, csakis mi magyar állampolgárok tehetünk arról, hogy eddig több, mint 42 ezer polgártársunk veszítette életét a covid-járványban és ezzel Magyarország világszerte a 4. helyen áll az egymillió lakosra jutó covid-halálozások listáján. Mi tehetünk arról, hogy a hozzánk hasonló népességű országokkal összehasonlítva nálunk háromszor-négyszer annyian haltak bele a járványba, mint más országokban. Éspedig azért mi vagyunk a hibásak, mert a magyar lakosság nagyon egészségtelenül él és a járvány idején túlságosan későn fordultak orvoshoz az emberek. Kizárólag ezzel a két okkal magyarázta a magas halálozási rátát a rádióban az ismert orvos. Amiből az következik, hogy nem áll összefüggésben a magas halálozási arányszámmal az, hogy
- világviszonylatba is Magyarország volt az egyik, ahol legkevesebb tesztet készítették

- ahol kizárólag pénzért - a nettó átlagkereset közel 10 százalékáért lehetett teszteléshez jutni, miközben minden környező országban havonta több ingyen teszt járt a lakosságnak

- ahol a kontaktkutatás soha nem működött

- ahol a háziorvosokra hárították a fertőzéssel kapcsolatos összes feladatot, anélkül, hogy ehhez megfelelő infrastruktúrát biztosítottak volna

- ahol a betegnek esetenként 3-4 napot kellett várnia a mentőre, ha a házirovos jelentette a covid-gyanút

- ahol olyan lélegeztetőgépeket vásárolt az állam, amelyek egy része gyógyítás helyett a betegek halálát okozta és ahol a lélegeztető beszerzés nem a betegek, hanem a kormányközeli oligarchák meggazdagodását szolgálta

- ahol az állam senkinek, a legrászorulóbbaknak sem biztosított ingyen maszkot

- ahol olyan oltást adtak be ötszázezer 60 éven felüli polgártársunknak, amelynek a leírásában is szerepel, hogy ennek a korosztálynak nem javasolják az oltás beadását, mert nincs kipróbálva ebben a korosztályban

- ahol az oltások engedélyezését nem a szakma, hanem a politika döntötte el

- ahol az emberek a tömegtájékoztatás útján nem juthattak valós ismeretekhez arról, hogy milyen pusztító betegség a covid, hogy mi történik a covid osztályokon és ahol az állam mindvégig bagatellizálni próbálta a veszélyt

- ahol még akkor is 20-40 ezres politikai és sport rendezvényeket tartottak, amikor más országokban már teljes lock down volt

- ahol a kormánypárti politikusok tüntetően nem viseltek maszkot a nyilvános rendezvényeken

- ahol az állam semmit nem tett annak érdekében, hogy a mélyszegénységben, szegregátumokban élők számára megkönnyítsék az oltáshoz jutást

- ahol az esztelenül centralizált oktatási intézményekben a járványkezeléssel kapcsolatos minden felelősséget az oktatási intézmények vezetőire hárítottak

- ahol a kormány lopakodó kampányt indított legkorszerűbb, leghatékonyabb oltóanyag ellen, hogy a saját politikai klienseinek, gyakran hatástalan oltását preferálják az emberek

- ahol a járványt a kormány hatalmának kiterjesztésére használta fel, megtiltva a kórházi viszonyokról való tájékoztatást az egészségügyi dolgozóknak és mindvégig fenntartva a rendkívül állapotot valamint betiltva ellenzéki politikai rendezvényeket

- ahol a kormány a járvány tombolása idején látta időszerűnek az egészségügyi foglalkoztatási rendszer átalakítását és üldözött el újabb ezreket az állami egészségügyből
Tehát az ismert, a médiában gyakran szereplő orvos szerint a nálunk kialakult drámai helyzetben nem ezek a felsorolt tényezők játszottak szerepet, hanem a felelőtlen és ostoba lakosság. Azt hiszem ez az áldozat hibáztatás iskolapéldája; "te tehetsz róla, hogyha meghalsz, mert buta vagy és felelőtlen".

EGY HÁROMMILLIÓS ORSZÁG BETARTOTT KÍNÁNAK, MIRE A PEKINGI GŐZHENGER A NÉMET IPART IS CSATASORBA ÁLLÍTOTTA

TELEX
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2022.02.09.


- Litvánia „értékalapú külpolitikája” keretében engedélyezte, hogy a „szabadságáért harcoló” Tajvan de facto nagykövetséget nyisson Vilniusban.

- Ez kiverte a biztosítékot a kínai kormánynál: kereskedelmi embargót vezettek be, és a Litvániában üzletelő német cégeket is elkezdték szívatni.

- A német ipar pedig elkezdett nyomást gyakorolni Litvániára, bár egyelőre kevés sikerrel.

- Egyes értelmezések szerint a viszály nem Tajvanról, hanem az EU megosztásáról szól.

- Más értelmezések szerint Litvánia az oroszoktól való félelme miatt ment neki látványosan Kínának.

- Az EU és az Egyesült Államok a háta közepére sem kívánja az ügyet, és a litván kormány is kezd meginogni.

2021-ben két ország volt a világon, amely hajlandó volt látványosan és nyíltan beinteni Kínának. Az egyik az Egyesült Államok, amely még mindig a világ legnagyobb gazdasága, a nagy gazdaságok legfejlettebbike, a globális pénzvilág központja, valamint katonailag messze legerősebb országa.

A másik a 2,8 milliós Litvánia, amelynek gazdasági teljesítménye kevesebb mint harmada a magyarénak, hadserege 20 ezer főt számlál, nem rendelkezik globálisan releváns technológiai képességekkel, és nem is pénzügyi központ, azaz kis méretét nem kompenzálja semmiféle egyéb stratégiai erősség.

A szakítás még 2020 novemberében indult, amikor a litván választásokon győztes jobboldali koalíció pártjai megállapodtak róla, hogy „értékalapú külpolitikát” folytatnak majd, és támogatják a „szabadságért harcoló tajvaniakat”. A helyzet tavaly júliusban durvult el igazán, amikor a litván kormány engedélyezte, hogy tajvani képviseleti iroda néven nyissanak kirendeltséget Vilniusban.

Azóta Kína kereskedelmi embargót vezetett be Litvániával szemben, sőt a Litvániában tevékenykedő német cégeket is elkezdte szívatni. A német cégek erre a vilniusi kormánynál kezdtek lobbizásba, hogy elérjék, Litvánia fújjon visszavonulót, mert állításuk szerint nagyot buktak a szankciókon.

Közben az Európai Unió a lehető legbürokratikusabb – és a jelen helyzetben rövid távon teljesen hatástalan – módját választotta az uniós gazdasági érdekek védelmének. Miközben egyesek szerint az egész balhé igazából nem is Litvániáról és Tajvanról szól, hanem az EU gyengítéséről...


ISZTAMBULI EGYEZMÉNY NER 100 #42

NER 100
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2022.02.09.



2011. május 11-én, Isztambulban nyitották meg az Isztambuli Egyezményhez való csatlakozás lehetőségét. A magyar kormány nem dőlt be ennek a "liberális trükközésnek", annak harcos ellenfele lett. Folytatjuk a NER100 sorozatot, amiben a NER ügyeit mutatjuk be rövid animációs filmekkel. Segítsd a munkánkat, írd meg, hogy szerinted mi a NER 5 legfontosabb ügye. Ide várjuk a leveledet: juhi@juhaszpeter.eu A Nerpédia-t itt találod:
https://nerpedia.hu/

FELÚJÍT, ÚJ LAKÁST VESZ? MOST INDOKOLT A NAGYOBB ÓVATOSSÁG! - SOK ÉPÍTŐS VÁLLALKOZÁS TŰNHET EL

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2022.02.09.


Az idén a kifutó állami támogatások miatt roham lehet a lakásfelújításokért, de az új lakásokért is. A rendkívüli helyzetek azonban általában nem csak az árak megugrásával jár. Vállalkozóként is egyre többen látnak fantáziát a piacban. Az építőipari cégalapítások tavaly rekordmagasságba emelkedtek.


Az idén – amennyiben az érvényben lévő kormányrendeletek nem változnak – már csak június 30-ig lesz igényelhető a Falusi CSOK és a Babaváró hitel. Az Otthonfelújítási támogatás igénylésének határideje 2022. december 31-én jár le. Szintén 2022. december 31-ig igényelhető a CSOK-hoz kapcsolódó lakásépítési áfa-visszatérítési támogatás is. Az újépítésű lakások vásárlására érvényben lévő, kedvezményes 5 százalékos áfa akkor alkalmazható, ha az építési engedélyt 2022. december 31-ig megszerezték, vagy az egyszerű bejelentést megtették, és az értékesítés 2026. december 31-ig megtörténik.

Nem nehéz megjósolni, hogy mindez hajrázásra késztethet mindenkit. Általános vélekedés szerint az érdeklődést nem igazán lohasztja le az sem, hogy közben az árak meredeken emelkednek. Nincs vége az építőanyag drágulásának, sőt, már az első negyedév végére 10-15 százalékos áremelkedés jöhet – írtuk meg az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) legfrissebb elemzése alapján. Ez a duplája az elmúlt évek elején tapasztalt 5-9 százalék közötti árváltozásnak.

Kevés a szakember, de burjánzanak a cégek

Az ÉVOSZ szerint az elmúlt öt évben az építőipar számára a legnagyobb akadályt a szakmunkás- és mérnökhiány jelentette. Mint jelezték, 2022-ben is ez lesz a legnagyobb probléma. Meglehetősen kevés tehát a jó szakember, de a piaci pezsgés és a magas árak sokakat csábíthat (akár valódi hozzáértés nélkül) erre a területre. Erre utalhat az is, hogy az Opten jelezte: soha nem indult még annyi építős cég Magyarországon, mint 2021-ben...

ÚJ MÍTOSZ VAN

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: SZÉKY JÁNOS
2022.02.04.


A szájhagyomány úgy tartja, Orbán Viktor 1989. június 16-án, a Hősök terén kikergette az oroszokat.

Nem az a lényeg, hogy mi történt. Valójában azt mondta: „Ha nem tévesztjük szem elől ’56 eszméit, olyan kormányt választhatunk magunknak, amely azonnali tárgyalásokat kezd az orosz csapatok kivonásának haladéktalan megkezdéséről.” Függetlenül attól, hogyan állt a csapatkivonások ügye abban a pillanatban nyilvánosan és a színfalak mögött, a szabad választások dicséretes sürgetésén kívül a mondat éle az aktuális kormány ellen irányult, amelyről a szónok fel sem tételezte, hogy tenni tudna és akarna bármit a szovjet megszállók távozásáért. Holott a teljes csapatkivonásról szóló egyezményt pontosan a második Németh-kormány tárgyalta le és írta alá még a választások előtt. Mondom, nem a valóság a fontos, hanem éppen a gondosan ápolt legenda, hogy Orbán, korát megelőzően – hívei szerint halált megvető bátorsággal, ellenfelei szerint esztelen vakmerőséggel, vagy ellenkezőleg, tudatos provokációval, az ellenzéki megegyezést felrúgva – azt követelte és nem mást: menjenek ki az oroszok. Ennek persze az a gondolati magva, hogy a szovjet megszállás rossz dolog – ami cáfolhatatlan, és erre utal az Alaptörvény preambuluma, valamint negyedik módosítása is –, a szabad választások értelme pedig az „orosz” katonai jelenlét megszüntetése lenne, amit, láttuk, tényekkel cáfolt meg a történelem, de abban a pillanatban ez nem volt ennyire világos.

Mindezt nyugodtan el lehet felejteni, ugyanis Orbán Viktor 2022. február 1-jén, Moszkvában új mítoszt rögtönzött.

A nemzeti történelem ezennel miniszterelnökileg át van értelmezve. Szó szerint idézem: „...amikor a Kelet és a Nyugat között konfliktus jött létre, akkor Közép-Európa mindig rajtavesztett, és a hidegháborúnak az évei a számunkra komoly keserűséget és sok szenvedést jelentettek, ezért a magyarok és a közép-európaiak általában is abban vagyunk érdekeltek, hogy a feszültséget Kelet és Nyugat között csökkentsük, és mindent megtegyünk annak érdekében, hogy a feszültség alábbhagyjon, és nehogy visszatérjen a hidegháború”. Azaz nem az orosz megszállás volt a baj (vö. „ruszkik, haza!”), hanem a „feszültség Kelet és Nyugat között”, a hidegháború (nem tudok arról, hogy 1956-ban a tömegek vagy 1989-ben Orbán Viktor a hidegháború végét követelték volna, csak úgy általában).

Mondta ezt annak a Vlagyimir Putyinnak az oldalán – igaz, biztonságos vírusvédelmi távolságra tőle –, aki a XX. század legnagyobb geopolitikai katasztrófájának fogta fel a Szovjetunió felbomlását, és aki az újratemetési beszéd elmondásának napján éppen KGB-tisztként működött a megszállt Kelet-Németországban...


„MINDEN NAP ÚGY MEGYEK BE A GIMNÁZIUMBA, HOGY FÁJ A GYOMROM“ – ILYEN AZ OKTATÁSI VÁLSÁG A TANÁROK SZEMSZÖGÉBŐL

G7.HU
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2022.02.09.



A Helyközi Járat legutóbbi riportjában egy fiatal, a tanári pályát pár év után otthagyó és egy tapasztalt, nyugdíj előtt álló pedagógus névvel és arccal mesél arról, hogy milyen nehéz ma Magyarországon tanárként boldogulni.

Elmondásuk szerint az „oktatásügy süllyedő hajó”, amin azért nem könnyű változtatni a pedagógusoknak, mert a rendszer a gyerekeken és a kollégákon keresztül zsarolja őket: ha valaki nem vállalja az ellentételezés nélküli pluszmunkát, akkor egy másik kollégának kell elvégeznie. „Félnek, tartanak valamitől, ez egy olyan rendszer, amiben valahogy sakkban tartjuk egymást”, hangzik el a videóban.

Február első hétfőjén az elmúlt évek legnagyobb pedagógusmegmozdulása zajlott, becslések szerint mintegy húszezren tartottak figyelmeztető sztrájkot a közoktatásban, miután zátonyra futottak a kormánnyal folytatott sztrájktárgyalások.

A pedagógusok első számú követelése a bér- és munkakötelezettségek korrekciója volt, vagyis hogy az alapbérüket ne a 2014-es minimálbérből számítsák, hanem a mindenkori minimálbérből.

Ha nem történik megegyezés a továbbiakban sem – ami joggal valószínűsíthető –, a pedagógus-szakszervezetek határozatlan idejű sztrájkba kezdhetnek március 16-án.

Elértéktelenedő bér

A pedagógusok szociális és pénzügyi helyzetével az elmúlt hónapokban többször foglalkozott a magyar sajtó, egyre több kétségbeesett pedagógus beszámolója talált utat az országos nyilvánosságba. A G7-en már októberben alaposan körüljártuk, hogyan emészti fel a tanárokat a fizetésük drasztikus elértéktelenedése, hogyan érte be a garantált bérminimum a fizetéseiket, és hogyan lehetséges, hogy pedagógusok 165-190 ezer forintos nettó fizetésekért dolgoznak...

EZEKNEK AZ ÉVEKNEK AZ EGÉSZ ÉLETÜNKRE HATÁSUK LESZ (PODCAST)

SZABAD EURÓPA / SZTORIBAN (PODCAST)
Szerző: Szabad Európa
2022.02.09.


A II. világháború óta nem volt olyan mértékű átalakítás a hazai közoktatásban, mint amit az Orbán-rendszer 2010 óta megvalósított. Eredményei nemzetközi összevetésben is lesújtók. Az okokat és a következményeket vette sorra elemzésében Kerényi György, vele beszélgettünk.

EGYSZERRE 3 MÉSZÁROS-CÉG DOLGOZHAT UGYANAZON A PROJEKTEN: 15,8 MILLIÁRDÉRT ÉPÍTHETNEK ATLÉTIKAI PÁLYÁKAT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KATUS ESZTER
2022.02.09.


Bár a nyerteseket hivatalosan még nem jelentették be, az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentumok szerint a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV és konzorciumi partnere, a Magyar Építő Zrt. építhet atlétikai pályákat a BMSK megbízásából. A nyertes páros alvállalkozókat is bevon a projektbe, méghozzá a Mészáros és Mészáros Zrt.-t, valamint a Mészáros-gyerekek tulajdonában álló Fejér B.Á.L. Zrt.-t.

Atlétikai edzőpályák és egyéb kivitelezési munkák címmel írt ki közbeszerzési eljárást az állami tulajdonú Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) tavaly év végén. Az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentum szerint a Szabadtéri Edzőpályák (ATE) létesítménye az új Atlétikai Stadionban megrendezésre kerülő atlétikai versenyek lebonyolításához szükséges új bemelegítő pályákat, a hozzájuk tartozó klubházat, valamint a téli edzéseket kiszolgáló dobófészert foglalja magában.

„Az edzőpályák kivitelezését megelőzően szükséges az itt található épületek elbontása, valamint a munkák elvégzéséhez egy ideiglenes árvízvédelmi védvonal kiépítése. Környezetvédelmi előírásként az edzőpályák területén monitoring kút hálózat létesítése és üzemeltetése szükséges. További feladat a csepeli I. rendű árvízvédelmi védmű egy szakaszának új nyomvonalon történő megépítése, mely az ATE használatbavételének feltételez. Az új védvonal kiépítéséhez csatlakozóan egy sólyapálya kiépítése, és a Kvassay műtárgycsoport árvízvédelmi fejlesztésének elvégzése szükséges. Az edzőpályák külső környezetében infrastruktúra bontási, kiváltási és új út- közmű építésimunkáinak elvégzése szintén a beszerzés tárgyát képezi” – olvasható a leírásban...

SZOCIÁLIS KOMPETENCIAFEJLESZTÉS VIZUÁLIS NEVELÉSSEL

FACEBOOK
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.02.09.


Január végén ért véget az Online Akadémia 2021 őszi kurzusa. A korábbiakhoz hasonlóan most is nagyon különböző hátterű és összetételű gyerekekhez jutottak el a feladataink: volt, aki otthon a gyerekével, mások ovisokkal, és sokan kisiskolásokkal, rajzszakkörösökkel rajzoltak. A közös Facebook-csoportba hétfről hétre érkeztek a képes beszámolók, számunkra is hihetetlenül érdekes volt végigikövetni egy-egy gyerek vagy gyerekcsoport fejlődési útját és azt, hogy ugyanazt a feladatot milyen sokféleképpen lehet formába önteni. A résztvevő szülők, rajztanárok közül a legtöbben már évek óta követik a munkánkat és nagy izgalommal várták, hogy a kurzus során a saját óráikon is alkalmazhassák az igazgyöngyös módszertant. 

Köszönjük nekik a közös munkát!

A 2022 tavaszi félév kurzusa már elindult, legközelebb a 2022 őszire lehet jelentkezni. A kurzussal kapcsolatos további információkról és a jelentkezés módjáról az alábbi linken lehet tájékozódni:

Alább bemásolunk néhány részletet a rajzórák beszámolóiból, és természetesen mutatunk néhányat az elkészült rajzokból is!

" Nagyon élvezték a feladatot, alig akartak elmenni ebédelni..."

"Öröm volt a közös munka, érdekes volt a téma, a kerettörténet, lelkesen végezték a munkájukat a gyerekek!"

"Fantasztikus élmény volt. 2 év szinte igazi rajzóra mentes online-tanítás után... Tobzódtak a színkeverés okozta csodálatban - "Asztaaa! Türkiz lett!!! Sikerült!!! Tudok rózsaszínűt!!Ez volt a legjobb nap!!!"

"Köszönöm a segítséget, az útmutatást...én is szárnyakat kaptam!!!"

"Pénteken, a 6.órában készültek a rajzok, már dőltek-borultak a gyerekek a fáradtságtól. A 

"ragadozó macskák" feladat azonban minden képzeletet megmozgatott."

"Csodálatos élmény volt ez a képzés, vártam minden alkalmat, minden új leckét! Rengeteget tanultunk, tapasztaltunk."

"Nagyon tetszik hogy különböző technikákat próbálhatnak ki, és külön örülnek ha kicsit szabad kezet adok a részletek kidolgozásában! Köszönjük a szebbnél szebb témákat!"

"Izgatottan várják, mit fogunk alkotni, rendkívüli türelemmel alakítják a kis alkotásaikat. Nagyon hálás vagyok a tanfolyamért, és nagyon büszke a gyerekekre. Köszönet és hála a részletes leírásokért, a lehetőségért, hogy részesei lehetünk ennek a csodának."

„POLITIKAI CÉLRA KEZDIK FÖLHASZNÁLNI A TÁNCHÁZMOZGALOM VÍVMÁNYAIT” – SEBŐ FERENC 75

VÁLASZ ONLINE
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2022.02.09.


Illyés Gyula mondta egyszer a Sebő-klubról: „Ha Tersánszky Józsi Jenő élne, minden nap itt lenne”. Akkoriban a legendás Kassák Klubban játszott az idén 50 éves együttes, amely erre a jeles évfordulóra fedél nélkül maradt. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas énekes-dalszerzőt, népzenekutatót és építészmérnököt, a hazai hangszeres népzenei és táncházmozgalom egyik elindítóját, Sebő Ferencet 75. születésnapja alkalmából kerestük meg. És ha már nála voltunk, az idén 50 éves táncház indulását is felidéztettük vele
...

SZAKMAI EGYÜTTMŰKÖDÉST ÉS NEM ALAMIZSNÁT KÉRNEK NYÍLT LEVELÜKBEN A TANÁROK

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: B1 Blogcsalád
2022.02.09.


2022. február 3-án, napra pontosan hat évvel azután, hogy a „kockásinges” megmozdulások elkezdődtek, egy csapat miskolci tanár, ugyanúgy, mint akkor, ismét nyílt levelet fogalmazott meg. A levél címzettje az EMMI minisztere, a kormányfő és az egész magyar társadalom. Ami pedig a tartalmát illeti: módszeresen végigvezeti az olvasót azon a folyamaton, amely a köznevelési törvény elfogadásával kezdődött annak idején, és napjainkra ott tart, hogy lepkehálóval kell összefogdosni azokat az elszánt fiatalokat, akik tanár szakra szeretnének jelentkezni az egyetemre.

A mostani helyzet kialakulásához vezető úton a nyílt levél megfogalmazói szerint ezek voltak a legfontosabb mérföldkövek:

- A köznevelési törvény hatályba lépése
- a Nemzeti Alaptanterv 2020-as verziójának szakmai szempontokat nélkülöző kidolgozása és erőszakkal bevezetése a járvány közepén
- A tankönyvek korszerűtlensége, a tankönyvpiac beszűkülése
- Hosszú távú stratégiák helyett 1-2 évre szóló reformötletek
- A szakképzés elszakítása az oktatás többi területétől
- A tényfeltáró háttérkutatások hiánya, kncepció nélküliség
tanárhiány
- a kormányzati kommunikációban a pedagógusokkal kapcsolatos sztereotípiák erősítése

Akkor, 2016-ban az első ilyen nyílt levéllel sokakat sikerült megszólítani. Országos tiltakozási hullám indult el, tüntetések szerveződtek és polgári engedetlenségi megmozdulások, és cinkosan mosolyogtak össze a villamoson azok, akik kockás ruhadarabokat hordtak. Aztán hosszú csend következett, és bár mindig akadtak tiltakozó hangok, gond nélkül sikerült mindent átnyomni az oktatásban foglalkoztatottakon, akik egyre lehetetlenebb körülmények között dolgoztak – és dolgoznak még mindig. Igez, egyre kevesebben, mint ahogy iskolába is egyre kevesebben járnak már: a korai iskolaelhagyás területén a legproblémásabb országok közé tartozunk az Európai Unióban. Ebben nincs semmi meglepő, hiszen nehéz a fent vázolt körülmények között vonzó és versenyképes oktatási intézményeket üzemeltetni...

VALAKIK JÓL FELÉPÍTETT KAMUTÖRTÉNETTEL HÚZTAK KI MEREDEK MONDATOKAT CIVILEKBŐL, MAJD A KORMÁNYMÉDIÁNÁL LANDOLT AZ ANYAG

TELEX
Szerző: TÓTH GERGELY
2022.02.09.


A civil szervezeteket, a médiát és Brüsszelt ostorozó önkritikus „sorosisták” videói jelennek meg a Magyar Nemzet sorozatában. A kontextus nélkül publikált anyagokról kiderült, hogy kamuprofilokkal szervezett hamis állásinterjúkon, titokban felvett, többórás anyagokból vághatták össze. A profilegyezések miatt felmerült, hogy ugyanaz az izraeli privát hírszerző cég lehet a háttérben, mely 2018-ban Bayer Zsolt később törölt „leleplezéseihez” szolgáltatta a muníciót.


Leleplező sorozatot indított februárban a Magyar Nemzet kormánylap az uniós szervek, civil szervezetek és a „balliberális” média állítólagos visszásságairól. A „Soros emberei” névre keresztelt dossziéban eddig három cikk gyűlt össze, mindhárom alapanyagát hosszabb Skype-interjúkból összeollózott rövid videók adják, melyeket a Magyar Nemzetnek „ismeretlen emailcímről” küldték el.

A lap – az ilyen levelesládába pottyant anyagokkal kapcsolatos bevett újságírói normákra fittyet hányva – meg sem próbálja kideríteni a készítés körülményeit, nem próbálja megszerezni vagy legalább rekonstruálni az eredeti beszélgetéseket, és sehol nem merül fel a kérdés, hogy ki küldhette a rövidsége miatt szükségszerűen torzító videókat. A Magyar Nemzet még a megszólalókat sem próbálta elérni, hogy bővebben kifejthessék, esetleg kontextusba helyezhessék az idézeteket. A lap eddig három „önleleplezést” publikált...


ÚJABB BUDAI VILLÁRA BUKKANTUNK ROGÁN KABINETFŐNÖKÉNEK CSALÁDJÁNÁL

24.HU
Szerző: SPIRK JÓZSEF
2022.02.09.


Újabb budai luxusvillát találtunk Rogán Antal főbérlőjének ingatlanportfoliójában. Nagy András – aki korábban kisebb, ház körüli munkákat végzett a Rogán családnak – 2020 tavasza óta a propagandaminiszter otthonának tulajdonosa, és mint a 24.hu most kiderítette: egy háromszintes, úszómedencés mártonhegyi házat is birtokol az egyik kft.-jével. Amikor megkérdeztük, hogy a fia, a miniszter kabinetfőnöke, Nagy Ádám használja-e az épületet, egy ügyvédi levél jött válaszul.


Rogán Antal a vagyonnyilatkozatai alapján az elmúlt években több százmilliós megtakarításokat halmozott fel (csak tavaly több mint 400 millió forintot hozott neki találmánya, egy informatikai szabadalom), ám elhíresült Pasa parki lakásának eladása óta újabb budapesti ingatlant nem vett a nevére. A miniszter múlt héten közzétett bevallásában is csak a másfél évtizede megörökölt szakonyfalui erdők és rétek szerepelnek az ingatlanok között. A II. kerületi lakhelye, a Csalán úton található ház, ahova új feleségével költözött be két éve, nincs a birtokában, mint ahogy a Rogán család régi balatonlellei nyaralója sem. Mindkettő Nagy András tulajdona, azé az 52 éves vállalkozóé, akire Rogán 2019-es, nagy nyilvánosságot kapó válása után figyelt fel a sajtó, amikor kiderült, hogy az ő házában lakik a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője.

Nagy András a miniszter kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak az édesapja. Korábbi cikkünkben megírtuk, hogy karbantartási munkák, ház körüli javítások révén került kapcsolatba Rogánnal és előző feleségével, Rogán-Gaál Cecíliával, majd az évek során barátság alakult ki a két család között. A fiát, Nagy Ádámot Rogán még belvárosi polgármesterként vette maga mellé bizalmi feladatok intézésre, később magával vitte a kormányzatba is. Ő Rogán Antal legkisebb fiának a keresztapja, nemrég pedig azzal került be a hírekbe, hogy a letartóztatott fővégrehajtó, Schadl György közbenjárásával vizsgázott le a pécsi egyetem jogi karán.

Nagy Andrással kapcsolatban a leginkább az piszkálta fel érdeklődésünket, hogy vállalkozói múltja nem ad magyarázatot arra, milyen forrásból vehette meg a Rogán Antal szállásául szolgáló Csalán úti házat, amelyet később egy 359, egy 323 és egy 246 négyzetméteres lakásból álló társasházzá alakítottak. A mérlegadatok tanúsága szerint a Nagy András nevén lévő cégek profitjából a miniszter válása után Rogán-Gaál Cecíliától megvásárolt lellei nyaralóra sem futotta volna, nemhogy a milliárdos értékű lakóházra. Ráadásul a szinte a semmiből kinövő ingatlanvagyon ellenére Nagy András lakcíme hivatalosan továbbra is az V. kerületi Aranykéz utcában van, ugyanabban a házban, mint Habony Árpádnak, ráadásul az a lakás nem az övé, hanem egy, a belvárosi önkormányzat megrendeléseivel támogatott lapkiadó tulajdona.

A Nagy András szerepére vonatkozó kérdésünkre Rogán 2020-ban azt írta, a magánélete részének tekinti, hogy kitől bérel lakást, a vagyonnyilatkozatában pedig minden adatot a törvényben előírtak szerint tüntet fel...

MOSZKVA FENN AKARJA TARTANI A HÁBORÚS FENYEGETÉST - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.02.09.


A nemzetközi sajtó rég nem tapasztalt intenzitással foglalkozik Oroszországgal - főként természetesen az ukrajnai válság miatt, de ennek kapcsán az orosz-kínai viszonynak is nagy figyelmet szentel. Kárpáti János lapszemléje.

Paul Lendvai a Der Standard című bécsi lapban megjelent kommentárjában megállapítja: Vlagyimir Putyin és Hszi-csin Ping közös nyilatkozata azt a törekvést tükrözi, hogy új világrenddel "váltsák le” az Egyesült Államok vezette Nyugatot.

A diktatúrák szemérmetlen módon a demokrácia egyetemes értékeinek a képviselőiként állítják be magukat, mint amelyek védelmezik az országokat a belügyeikbe való beavatkozástól, és felszólítják az NATO-t, hogy tegye félre átideologizált hidegháborús beidegződéseit - írja. Lendvai úgy látja, hogy Moszkva és Peking szemében a Nyugat civakodik és hanyatlik, az Egyesült Államok belpolitikája megbénult, vagyis a pillanat alkalmas arra, hogy ők megvalósítsák nagy geopolitikai projektjüket, és valamilyen formában ismét betagozzák saját befolyási övezetükbe Ukrajnát, illetve Tajvant.

A szerző felhívja a figyelmet a Moszkva-Peking erőviszonyban az elmúlt évtizedekben bekövetkezett fordulatra - arra, hogy amikor Mihail Gorbacsov 1989-ben Pekingbe látogatott, a szovjet gazdaság még erősebb volt a kínainál. Harminc év elteltével viszont az orosz gazdaság már csak egyhatoda a kínainak, a vásárlóerő-paritáson mért GDP-összehasonlításban. Oroszország tehát már csak a kisebbik partner, ami azonban egy csöppet sem von le a Kína és Oroszország kettőse által a világgal szemben támasztott kihívás veszélyességéből - hangoztatja a Der Standard véleménycikkének szerzője.

Ami magát az ukrán-orosz konfliktust illeti, a New York Times igen terjedelmes helyzetelemzést közöl, aminek a lényege, hogy Putyin ragaszkodik a saját menetrendjéhez, és ez a menetrend akár egészen hosszú időszakra is szólhat. Az orosz elnök egyre nagyobb tétben játszik arra, hogy az örökség, amit hátrahagy, az legyen, hogy visszafordította Ukrajnát a nyugatbarát irányból. Ha ezen a télen nem is rendeli el az inváziót, világossá teszi, hogy a nyomást, az erő alkalmazásával való fenyegetést fenntartja, ameddig csak kell, amíg el nem éri a célját. Könnyen lehet, hogy az Oroszország és a Nyugat közötti patthelyzetből elhúzódó, veszélyekkel teli diplomáciai erőlködés lesz a nehezen elérhető megállapodás keresésének a jegyében - vélekedik az amerikai elemző.

Megírja, hogy Emmanuel Macron francia államfő, aki Moszkva, Kijev és Berlin között ingázott a minap, az elkövetkező napokat kulcsfontosságúnak nevezte abból a szempontból, hogy sikerül-e a Nyugatnak megakadályoznia a háborút. A New York Times által megszólaltatott Andrej Szusencov, a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének a dékánja azonban úgy vélekedik, hogy ez a válság, különböző formákban, legalább ebben az esztendőben végig velünk marad. Szusencov szerint most még csak az első lépésnél tartunk abban az orosz erőfeszítés-sorozatban, amely arra irányul, hogy rákényszerítse a Nyugatot, hozzanak létre új biztonsági architektúrát Kelet-Európának. Moszkva fenn akarja tartani a háborús fenyegetést, és ezzel akarja kikényszeríteni a tárgyalásokat. Nyugat-Európában az emberek abban a hitben ringatták magukat, hogy a kontinensen már nem lehetséges a háború. Putyin ezt a felfogást akarja megváltoztatni, hogy rákényszerítse a Nyugatot az orosz követelések elfogadására. "Az a fontos, hogy fennmaradjon a bizonytalanság, a háború előtti állapot érzete” - olvasható a New York Timesban az orosz diplomáciai elitképző egyetem dékánjának az eszmefuttatása.

A lap szintén megszólaltat egy Ruszlan Puhov nevű orosz katonai szakértőt - a Stratégiai és Technológiai Elemző Központ elnevezésű moszkvai magánintézet vezetőjét -, aki - a fentiekkel összhangban - arról beszél: ha a Nyugat és Ukrajna tesz is érdemi engedményeket az elkövetkező hetekben a fegyveres konfliktus elkerülése érdekében, ez hosszú távon aligha fogja kielégíteni Oroszországot, és a háborús veszély jövőre újra előjöhet.

"A Nyugat egyszerűen nem érti, hogy számunkra ez élet vagy halál kérdése. Ukrajna a NATO-ban, ez az én szememben, Oroszország szemében egyenlő lenne a nukleáris háborúval” - üzeni a Nyugatnak az orosz elemző a New York Times közvetítésével. A lap emlékeztet arra, hogy a nukleáris szuperhatalmak közötti összecsapásról - ami azonban, ez az én személyes megjegyzésem, nem azonos még a nukleáris összecsapással - maga Putyin is említést tett, mind Orbán Viktorral, mind Emmanuel Macronnal tartott közös sajtóértekezletén. Az orosz elnök olyan forgatókönyvet vázolt, hogy Ukrajna belép a NATO-ba, és utána a nyugati szövetségesek támogatásával kísérletet tesz az Oroszország által 2014-ben annektált Krím-félsziget visszafoglalásáraDmitrij Kiszeljov, az orosz állami tévé kommentátora - a New York Times szerint - aztán mindehhez hozzátette: ha ez megtörténik, akkor utána jön az atomháború, amelyben Oroszország a saját pusztulásával néz szembe, miközben magával rántja a Nyugatot.

MÁR „ELLENZÉKI” MÉDIACSOPORTJA IS VAN A NER-NEK – EZZEL EGYÜTT A SAJTÓ KÉTHARMADÁT KONTROLLÁLJÁK

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2022.02.08.


Az állami média és a vállaltan kormánypárti orgánumok alkotta csúcsliga mellett megszületett a NER-sajtó másodosztálya: a Fidesz-rendszer tulajdonosi befolyása alá került, ám tartalmilag – még – nem teljesen átállított, „ellenzékinek”, függetlennek vagy pártsemlegesnek tűnő kiadványok csoportja. Az összesen 241 országos hatású közéleti- vagy tömegcsatornából 26 sorolható a fenti átmeneti kategóriába, 132 pedig tisztán fideszes. Ha e két számot összeadjuk, már kétharmadnál járunk – listánkon ráadásul további nyolc, úgymond „bizonytalan státuszú” médium is szerepel.


„Mostanra sikerült megteremteni a médiaegyensúlyt Magyarországon” – a minap ezzel a címmel számolt be a Magyar Nemzet arról az Igazságháborúk című konferenciáról, amelyet a közpénzfaló Batthyány Lajos Alapítvány, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség, valamint az Alapjogokért Központ rendezett. S hogy biztosan ne legyen érdemi vita semmiről, az ankétot a jelenlegi hatalomhoz ugyancsak minden körülmények között lojális XXI. Század Intézet és Nézőpont Intézet főalakjai tették „színesebbé”. Egyedül G. Fodor Gábor törte meg az összhangot – megfeddvén azokat, akik jobboldaliként még az abszolút igazságot merik keresni, ahelyett, hogy tudomásul vennék, a nyilvánosságban „igazságok háborúja zajlik”. A megteremtődött médiaegyensúlyt a felszólalók szerint egyébként úgy kell érteni, hogy „ha az eléréseket nézzük, akkor jelenleg nagyságrendileg ugyanannyian olvassák a kormánypárti és az ellenzéki médiatermékeket”. A konferenciázók tehát úgy látták: tűnhet soknak a fideszes vagy újonnan kormánypártivá átalakított orgánumok száma, valójában nem ez a fontos. Hanem az, hogy a meglévő csatornákon keresztül mennyi emberhez jutnak el az ilyen vagy amolyan oldali hírek, kiadványok.

Mivel a Válasz Online hisz az igazságban és a tények radikalizmusában, a kissé légies „elérés” vizsgálata helyett ragaszkodunk a kormányoldal által megtartott, „megszelídített”, átvett, felvásárolt érdekeltségek számának áttekintéséhez. Egyszerűen azért, mert a nyilvánosság meglévő fórumai közül sokan nem auditáltatják a látogatottságukat. Ráadásul a napi médiafogyasztási adatok gyakran a bulvártartalom aktuális mennyisége szerint lőnek ki vagy hullanak alá – tehát semmi közük egy-egy sajtótermék közéleti befolyásolóképességéhez, véleményvezérségéhez. (Példának okáért: a Digitális Közönségmérési Tanács [DKT] és az e.Gemius legfrissebb, idén januári kimutatása alapján a Telex, a hvg vagy a 444 napi átlagos egyedi látogatószáma nincs a top 9-ben – szemben például az Index-szel, az Origóval, a ripost.hu-val és a Borsonline-nal –, miközben a politikai jelentőségük aligha vitatható.) Amennyiben tehát a legellenőrizhetőbb és -érdemibb piaci adatra vagyunk kíváncsiak, először is azonosítanunk kell az országos hatású közéleti médiumokat, majd megállapíthatjuk, hány kiadványt, csatornát ellenőriz tulajdonosi oldalról a Nemzeti Együttműködés Rendszere, illetve a Fideszen kívüli világ.

Bő egy éve, nem sokkal az Indextől lelépők Telex-indítása után igazoltuk, hogy a NER már addigra megszerezte a kontrollt a politikailag releváns sajtótermékek 50 százaléka felett. Tehát feléptette az infrastruktúrát ahhoz, hogy egy tömbként uralja a piac nagyobb részét – úgy ráadásul, hogy a nyilvánosság másik fele nem valami „összellenzéki” üzenetközvetítő konglomerátum, hanem jórészt egymástól is független, értékrendileg nehezen összeolvasztható szigetek halmaza. Ahol a szereplők jól látható része – például a Válasz Online is – fontosabbnak tarja a sajtószerű működést, a klasszikus újságírást a hatalmi vagy pártszempontoknál.

Mára újabb történetek egyértelműsítették, hogy mely médiumok kényszerülnek „felajánlani függetlenségüket”, értsd: rendre átengedni a felületeiket a kormányzati propagandának, politikaitermék-közvetítésnek. Tavaly ősszel az ellenzéki előválasztás bizonyult vízválasztó eseménynek, majd elindult a parlamenti voksolás előjátéka – és rögtön meg is dőltek azok a tulajdonosi fogadkozások, hogy például a Pesti Hírlap–168 Óra-klub, illetőleg az Index minden körülmények között megőrzi hitelességét és eredeti karakterét.

Ahogy már dokumentáltuk, a Michaeli, Schwartz & Brit Média Holding Zrt. ernyője alatt egy tulajdonosi körbe terelődött a régen a baloldal „tábori” újságjaként emlegetett 168 Óra és a 168.hu internetes portál, az Elle magazin, a Neokohn nevű konzervatív-liberális zsidó oldal, valamint az ingyenes terjesztésű Pesti Hírlap. Amely aztán meghökkentően egyoldalú, az akkori – később felmondott – főszerkesztő számára is elviselhetetlen Dobrev-kampánnyal szállt be az ellenzéki előválasztásba. Ezzel természetesen a Fideszt segítették (volna), hiszen a kormányoldal „Gyurcsánynét” óhajtotta 2022-es ellenfélnek. Cserébe állami jutalomhirdetések zúdultak a lapra, s ez a központi pénzfolyatás azóta is tart – de a Szerencsejáték-reklámok és „Előre megy, nem hátra” típusú tájékoztató oldalak közé néhány cikk is odafér azért...

KOMJÁTHI IMRE: ESÉLYT AKARUNK ADNI AZ EMBEREKNEK, AKIKTŐL ORBÁNÉK EDDIG ELVETTÉK AZT IS

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.02.09.


„Társadalmi igazság nélkül nincs társadalmi béke” – ezzel a jelszóval kezdte megemlékezését a tíz éve Miskolcról Budapestre induló éhségmenetre Komjáthi Imre, a menet akkori vezetője. Az MSZP elnökhelyettese fölidézte, hogy hóban, fagyban járták be az utat, majd a mára térve azt mondta, „Nem alamizsnát, nem segélyt akarunk adni az embereknek, mi nem a segélyalapú, hanem az esélyalapú társadalomban hiszünk. Esélyt akarunk adni az embereknek, azoknak, akiktől eddig Orbánék elvették ezt is”.

Tíz éve, egy fogvacogtató februári reggelen, éhségmenet indult el Miskolcról Budapestre az ön vezetésével. Ki gondolta ki ezt a tiltakozási formát, és miért?

– Tóth Imre Miklós, volt olvasztár ötlete volt. Ő egy napon beállított a miskolci MSZP irodára azzal az ötlettel, hogy fel kellene menni gyalog Budapestre, és elvinni annak az üzenetét, hogy azzal a hazug kormányzati plakátkampánnyal szemben, miszerint „Magyarország jobban teljesít”, bizony itt sokan úgy látják, hogy a nyomor az, ami jobban teljesít. Szomorú apropója is volt ennek, Imre egyik barátja felkötötte magát, mert nem bírta már elviselni a szegénységgel együtt járó megaláztatást. Imre ötletét Nyakó István, az MSZP szikszói elnöke jónak tartotta, elfogadta. Megkeresett engem, hogy vezessem a menetet, én pedig azonnal igent mondtam. Akkor már túl voltunk a Munka törvénykönyve módosításán, a korengedményes, korkedvezményes nyugdíj eltörlésén, azon, hogy gyakorlatilag úgy lettek közmunkások az emberekből, hogy kirúgták őket a munkahelyükről, és közmunkásként visszafoglalkoztatták őket, vagyis egy csomó olyan intézkedésen, ami hátrányosan érintette a munkavállalókat. De már túl voltunk a „47 ezer forintból meg lehet élni” és az „akinek semmije nincs, az annyit is ér” fideszes szövegeken is. Akkor határoztuk el, felmegyünk gyalog Budapestre. Voltak a csapatban munkanélküliek, volt közmunkás, voltak családanyák. Azóta is kiemelem mindenhol, hogy minden tiszteletem a hölgyeknek, akik végigcsinálták velünk ezt az egészet. Azért az a mínusz 19 fok meg a hóvihar a férfiembereket is próbára tette. Vittük azt az üzenetet, hogy a kormány nem lehet büszke arra, hogy milyen teljesítményt nyújt, mert vidéken nagy a baj...

700 MILLIÓBA KERÜL ORBÁN LEVELE AZ ADÓ-VISSZATÉRÍTÉSRŐL ÉS A 13. HAVI NYUGDÍJRÓL – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: huppa.hu
2022.02.09.


Hüp, hüp, hüp, Rogán-trükk


Egyik levelet sem hivatalosan a kormány küldte ki az embereknek, hanem a nyugdíjról szólót a Magyar Államkincstár, míg az szja-visszatérítésről szólót a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

17,5 milliárd forintba kerül egy alig 2 kilométeres útszakasz, ami a debreceni BMW gyárhoz vezet

A nyílt tender eredményét az ajánlatkérő NIF (Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.) közölte az uniós közbeszerzési közlönyben.

Polt szerint abból, hogy Schadl rács mögött van, nem következik, hogy Völnernek is ott kéne lennie

Szerinte az az arányos intézkedés, ha szabadlábon van. és tényleg. Csak más szemszögből kell nézni…

A Tenisz Szövetség szerint támadás indult ellenük

Azt valószínűsítik, hogy bizonyos személyek

„olyan információkat juttattak el több szerkesztőséghez, amelyek egyrészt csúsztatásokat tartalmaznak, másrészt kifejezetten arra irányulnak, hogy a Szövetség működését, működtetését elnehezítsék”.

Olcsón is tízmilliárdokba kerülhet az újabb magyar vizes vb

Amellett, hogy erősen kérdéses, hogyan fogják a beszerzéseket lezongorázni a hátralévő szűk négy hónapban, jól látszik, hogy a fejlesztéseknek és feladatoknak elég masszív költségei is lesznek.

A kormány semmilyen formában nem egyeztetett a fővárossal a vizes vb átvételéről

Az ellenzéki városvezetés háttérbeszorítása különösen szembetűnő, ha összehasonlítjuk a 2017-es – szintén beugróként lebonyolított – vizes világbajnoksággal, amikor Tarlós István volt a rendezvény fővédnök.

2,8 millió az átlag focista fizetés Magyarországon

A friss adatok szerint immár Európa top 20 bajnoksága között a magyar. Van esetleg kérdés…?

Szlovénia „kiárusítása” ellen tüntettek magyar színekkel

A helyi lapok arról írnak, hogy a Janša-kormány egyenesen Orbán bizalmasainak a kezére játssza a Száva-csoportot, amelynek termálfürdői és luxuskempingjei mellett előkelő szállodái vannak az Adrián.

Mészáros Lőrincék Bigétől vásároltak műtrágyát tízmilliárdért

Ádázul üldözik a hatóságok Bige Lászlót, a színfalak mögött viszont, úgy fest, a műtrágyakirály megfér az ország első számú oligarchájával.

Maffiaállam-tempóban zajlik a kormány határon túli kampánya

Az erdélyi egyházfők hagyományosan arra buzdítják híveiket, hogy éljenek szavazati jogukkal minden választáson, de Csűry állásfoglalásához fogható, egy konkrét párt melletti nyílt kiállásra eddig még nem volt példa.

Orbánék kérték a megfigyelőket a választásra

A magyar kormány január 22-én küldte el a felkérést a varsói székhelyű hivatalnak, egy nappal azután, hogy a szükségleteket felmérő hivatalos ODIHR delegáció befejezte budapesti látogatását. Ebben az esetben (sem) nem értjük Varga Judit sivalkodását.

Iványi Gábort kérné fel köztársaságielnök-jelöltnek Márki-Zay Péter

A hat ellenzéki párt négy héttel a szavazás előtt még mindig csak egyezkedik arról, hogy indítsanak-e közös államfőjelöltet Novák Katalinnal szemben.

Jakab Péter ismét pert nyert az Origóval szemben

Csak az idei évben már öt esetben döntött a Jobbik elnökének javára a bíróság különböző kormánypárti médiatermékekkel szemben.

Elítélte a Fideszt a Magyar Újságírók Országos Szövetsége

A MÚOSZ állásfoglalása szerint a járványra hivatkozva egyetlen párt sem szelektálhat az újságírók között, és nem akadályozhatja meg a sokszínű tájékoztatást. Aki ezt teszi, jogszabályt sért.

A KDNP követeléseket fogalmazott meg Finnországnak

A Kereszténydemokrata Néppárt lelkiismereti szabadságot és szabad vallásgyakorlást követel Finnországban az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében. (Háttér: a helyi Kereszténydemokrata Párt ellen azért indult per, mert a Twitteren bibliai idézeteket osztott meg, amelyek a vád szerint az LMBTQ-közösség elleni gyűlöletkeltésre voltak alkalmasak. Tehát, nem, nem a Bibliával meg a kereszténységgel van baj, hanem azzal, aki rá hivatkozva bűnt követ el.)

Megszűnhetnek az MNB alapítványai

A jegybanki alapítványok kapcsán évek óta volt vita a magyar hatóságok és az Eurostat között, az EU statisztikai hivatala már 2018-as publikációjában azt hangsúlyozta, hogy az alapítványokat és cégeiket az államháztartási körön belülre kellene sorolni, a gyanújuk szerint ugyanis az MNB bizonyos tevékenységeket a kormány nevében végzett. A magyar hatóságok elismerték tavaly, hogy a tervek szerint nem ment végbe a jegybanki alapítványok felszámolása, a járványhelyzet miatt ezt elhalasztották 2023 közepéig.

Levéllel kezdtük, azzal is fejezzük be

Donald Trump hazavitte Kim Dzsong Un leveleit a Fehér Házból

SZABAD SZEMMEL: BRÜSSZEL PÉLDÁTLAN MÓDON HAJTJA BE LENGYELORSZÁG TÖBBMILLIÓS ADÓSSÁGÁT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2022.02.09.


Varsó hiába állapodott meg Csehországgal, a Bizottság azt mondja, neki az előírások értelmében le kell vonnia az adósságot az uniós támogatásokból. Lapszemle.


Politico

A Bizottság egészen példátlan módon hozzálátott, hogy sokmilliós adósságot hajtson be az egyik tagállamon, nevezetesen Lengyelországon, miután az nem volt hajlandó megfizetni az Európai Bíróság által kivetett bírságot. Mi több, jelenleg is azt hangoztatja, hogy minden eszközzel igyekszik meghiúsítani az eljárást. Ebben a szakaszban az összesen 68 millió euró első részletéről van szó, ami a múlt szeptembertől kezdve alig egy hónap alatt jött össze, miután a lengyel kormány az EUB verdiktje ellenére sem zárta be a cseh határ mentén lévő turnówi lignitbányát és ezért az EU legfelsőbb bírósága napi félmillió eurós büntetéssel sújtotta.

Varsó ugyan a múlt héten végre megállapodásra jutott a kérdésben Csehországgal, ám Brüsszel azt mondja, hogy ő erre nem lehet tekintettel, neki az előírások értelmében le kell vonnia az adósságot a Lengyelországnak járó uniós támogatásokból. Ezért 10 munkanapon belül leemeli az esedékes összeget. Egyébiránt a lengyel vezetésnek még rendeznie kell azt is, hogy napi 1 millió euró megfizetése terheli, amiért mindezidáig nem oszlatta fel a Legfelső Bíróságon az engedetlen bírák móresre tanítása céljából létrehozott Fegyelmi Kamarát, noha az Európai Bíróság arra is kötelezte.

Die Presse

Mivel Orbán Viktor a válság csúcsán is Putyin társaságát kereste, a cseh és szlovák diplomácia vezetője hagyta a csudába a visegrádi együttműködést, és az osztrák külügyminiszterrel közösen fejezte ki szolidaritását Kijevben. Schallenberg az úton azt hangsúlyozta, hogy be kell tartani a nemzetközi jogot. Egyben megerősítette, hogy Ausztria minden szankciót támogat, még ha egy-kettő netán fájdalmas is lesz számára. Jelezte, hogy kormánya 2,5 millió eurós humanitárius segélyt készül adományozni Ukrajnának.

Bírálta az orosz fenyegetőzést, továbbá hogy Moszkva a maga számára igyekszik kicsemegézni az európai biztonsági rendszert. Ezzel együtt még bízik a tárgyalásos rendezésben. Ugyanakkor nem foglalt állást egyértelműen az Északi Áramlat 2 kapcsán. Megismételte viszont, hogy a vadonatúj gázvezetéket és a SWIFT nemzetközi bankközi elszámolási rendszert ki kellene hagyni a megtorló intézkedések célpontjai közül.

Politico

Lengyelország arra készül, hogy akár egymillió menekült özönlik a területére, ha Oroszország megindítja az inváziót, csak éppen szakértők szerint ekkora tömeg fogadása meghaladja az erejét. Ráadásul ez esetben nem kétséges, hogy az érintettekre vonatkozik a Genfi Egyezmény, azaz mint az illetékes belügyminiszter-helyettes közölte, segítséget kell nekik nyújtani és a hatóságok azt meg is adják nekik.




A gondok azonban ott kezdődnek, hogy összesen 2 ezer hely van az erre a célra szolgáló szállásokon. Az egyik civil szervezet szerint a hatalom ilyen körülmények között felelőtlenül ígér támogatást. Lengyel földön egyébként már most több mint egy millió ukrán tartózkodik, ők a jobb élet reményének érkeztek és mára nagyrészt beilleszkedtek. Ha most még újabb százezrek követik őket, azzal a lengyel vezetés nem képes megbirkózni – véli a volt kijevi lengyel nagykövet. Akik jönnek azok tele lesznek rémülettel, biztonságra vágynak, ezt Lengyelország egymaga nem tudja megadni nekik.




Tavaly az év első 9 hónapjában összesen 5200-an kértek menedéket, többségük afgán és belarusz volt, és csupán 200 ukrán. Az UNHCR jelezte, hogy készen áll segíteni, ha Varsó kéri, de a nemzetközi szabályok értelmében a lengyel félnek fel kell dolgoznia a kérelmeket, és ehhez más államokhoz is támogatásért kell folyamodnia.

A Human Rights Watch illetékese ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az eddigiek semmi jót nem ígérnek arra az esetre, ha megindul a migránsáradat.

Der Standard

Paul Lendvai bármennyire is elkoptatottnak tartja a „történelmi „ jelzőt, úgy véli, hogy semmi mással nem lehet pontosabban jellemezni a Putyin és Hszi által Pekingben bejelentett összefogást. Mert annak célja, hogy új világrend váltsa le az USA által vezetett Nyugatot. A kiadott, meglehetősen agresszív hangvételű közlemény fenyegető üzenet a két autokrata részéről. De hát országukban kizárólag ők hozzák a döntéseket.

A két diktatúra szégyentelenül az egyetemes demokratikus értékek képviselőjének tünteti fel magát és azt hangoztatja, hogy meg akarják védeni országukat, nehogy bárki beavatkozhasson a belügyekbe, a NATO-t pedig arra szólították fel, hogy adja fel ideologizált hidegháborús próbálkozásait. Szemükben a Nyugat megosztott, dekadens, az Egyesült Államokat megbénítja belpolitika. Vagyis itt az alkalom, hogy így vagy úgy, de Tajvant és Ukrajnát ismét betagolják az érdekövezetükbe.

A világ aggasztó fordulathoz érkezett, ám közben felcserélődött a szerep Moszkva és Peking között. Immár Kína az erősebb hatalom, az orosz gazdaság vásárlóerő paritáson számítva, illetve a GDP alapján csupán hatod akkora teljesítményre képes, mint a kínai Ez azonban egyáltalán nem csökkenti azt a veszélyt, amit a két állam jelent a világ számára.

Handelsblatt

Az olimpia kapcsán Kína megmutatja a világnak, milyen is amikor egy állam totális megfigyelést vet be polgárai ellen, és a magyar, illetve lengyel Pegasus-botrány azt bizonyítja, hogy bizonyos országokban van fogadókészség az ilyen módszerekre. A két ország példája azt igazolja, hogy meglehetősen simán lehet átlépni a demokráciából az autokráciába.

Peking nem csupán félelmeket kelt Európában, a rendezés csodálatot vált ki, a döbbenet azonban jóval általánosabb. Hiszen a hidegháború vége óta most először bukkan fel egy ideológiai alternatíva a nyugati demokráciával szemben, amely ráadásul gazdaságilag sikeres. A Kommunista Pártnak sikerült leválasztania egymásról a jólétet és a szabadságot, ennek megfelelő a vendéglátók magabiztossága.

Itt a jövő önkényuralma mutatkozik be, a hightech megfigyelés rendez világkiállítást. Kína már igen közel jutott Orwell világához. Mindenütt kamerák és arcfelismerők vannak. A német Kalózpárt EP-képviselője arra figyelmeztet, hogy a tapasztalatok nyomán európai biztonsági szolgálatok is használhatónak vélhetik a „Nagy testvér figyel”- metódust.

Independent

Akkor most az orosz elnök erőmutatványt adott elő, vagy csak tényleg tartott a Covidtól, amikor pár napon belül több külföldi tárgyalópartnerét is egy végeláthatatlan asztal mögé ültette? Mindenesetre feltűnő volt a fizikai távolságtartás, amikor a magyar erős embert, legszorosabb uniós szövetségesét látta vendégül, de ugyanez a sors jutott az iráni államfőnek is.

A londoni University College egyik orosz ügyekben járatos professzora szerint a gesztus mögött egyértelműen az van, nehogy Putyin megfertőződjön, mert nincs senki, aki a helyére léphet, amíg ő lábadozik, arról nem is beszélve, ha meghal. Ezért a politikus egészsége nemzetbiztonsági kérdés. Mások szerint viszont az aggályokat nem kell komolyan venni, hiszen többször is látni lehetett munkatársai körében, sőt a pekingi olimpián sem viselt maszkot.

Egy amerikai elemző szerint Macron azért kényszerült a hosszú asztal mellé, hogy kényelmetlenül érezze magát, és hogy lássa: ki a főnök. Putyinnál a lényeg, hogy idegesítse a másikat, mert az állami vezetők nincsenek hozzászokva az ilyen bánásmódhoz. És sokszor be is jön neki.

FT

A lengyel Pegasus-botrány nyomán az EU nem tud kitérni a feladat elől, hogy korlátozza a tagállamokban a kémprogramok használatát – állapítja meg a Stanford Egyetem internettel foglalkozó központjának nemzetközi politikai igazgatója. Felidézi, hogy a Bizottság már több szerződésszegési eljárást is indított Varsó ellen a jogállami aggályok miatt, és mintha ez nem lett volna elegendő, jött a hír, hogy a hatalom ellenzékieket figyelt meg. Így az uniónak sürgősen cselekednie kell, hiszen itt a lengyel kormány egy digitális határt lépett át.

Bírák, újságírók, ellenzéki vezetők és jogi képviselőik készülékét hackelte meg a 3 évvel ezelőtti választási kampány során. Bár most a hatalom azt állítja, nem szegett törvényt. Persze könnyű kijelenteni, hogy aktivisták vagy újságírók nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, ilyen alapon meg lehet kapni az engedélyt a titkos művelethez. Ám ezt az ördögi kört meg kell szakítani, mert a jelenlegi közösségi szabályozás messze nem eléggé szigorú.

Egyelőre azt sem tudni, mely európai kormányok használnak ilyen programot. Lehet, hogy a többiek nem fognak örülni neki, ha a lengyel ügy miatt színvallásra kényszerítik őket. De az egyik lengyel civil szervezet képviselője arra figyelmeztet, hogy a bírák jelenleg nem ellenőrizhetik, vajon a titkosszolgálatok nem élnek a vissza a jogukkal. A gyártó NSO pedig nem tudta kivédeni, hogy termékét Magyarországon, Lengyelországban, de még odahaza is ne alkalmazzák a hatalom ellenfeleivel szemben. A történteknek azonban tanulságul kell szolgálniuk egész Európában.

Süddeutsche Zeitung


Németország első számú virológusa kitart amellett, hogy a járvány kórokozója természetes úton keletkezett, bár azért egy-két dolgot nem lett volna szabad csinálni az inkriminált vuhani laboratóriumban. Droste, a berlini Charité kórház osztályvezetője szerint tudományos adatok nem támasztják alá, hogy a vírus kísérletezés közben szabadult volna ki. Inkább köztes gazdaállatokban mutálódott és úgy ugrott át az emberre.

Az viszont még őt is meglepte, hogy nemrégiben kiderült: egy amerikai civil szervezet támogatásával a kínai szakemberek Vuhanban egy új géntechnika segítségével denevérekbe új tüskés proteint ültettek be. Az így létrehozott vírusok sokkal jobban szaporodnak. De ilyesmit csak akkor lett volna szabad csinálni, ha már minden más lehetőséget kipróbáltak, ám akkor is kizárólag úgy, hogy ne lehessen belőle semmi gubanc. Pl. hogy eltávolítják az örökítő anyagból azt a gént, amely a terjedésért felel.

Azaz a kínaiak olyasmit csinálnak, amit lehet veszélyesnek minősíteni, de ez nem jelenti, hogy onnan indult a vírus. Lehet persze, hogy másutt is dolgoznak ugyanilyen programon. De hogy pontosan mi történt, ahhoz politikai akaratra volna szükség a kínai állam részéről.