2022. február 15., kedd

SASFÉSZEK HATVANPUSZTÁN - NER 100 #44

NER 100
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2022.02.15.



Az évek óta épülő Hatvanpusztai majorságon az építkezések a végéhez közelednek. Orbán Győző, Viktor édesapjának tulajdonában lévő birtok inkább tűnik decens birodalmi központnak, mint állattartásra és növénytermesztésre alkalmas területnek. Folytatjuk a NER100 sorozatot, amiben a NER ügyeit mutatjuk be rövid animációs filmekkel. Segítsd a munkánkat, írd meg, hogy szerinted mi a NER 5 legfontosabb ügye. Ide várjuk a leveledet: juhi@juhaszpeter.eu A Nerpédia-t itt találod:
https://nerpedia.hu/

AZ ORBÁN-RENDSZERT MA MÉG MEG LEHET DÖNTENI, MERT MÉG NINCS ERŐSZAK

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2022.02.15.


„Mi az, hogy egyenlőek az esélyek? Annyira lejt a Fidesznek a pálya, hogy az már nem is lejt, hanem egyenesen függőleges” – reagált Szentpéteri Nagy Richard arra a fideszes állításra, hogy a választásokon egyenlő esélyekkel indul a kormánypárt és az ellenzék. Az alkotmányjogász, politológus szerint már 2010-ben sem voltak egyenlőek a feltételek. Orbán gyakorlatilag már első kormányzása alatt, 1998 és 2002 között elkezdte kialakítani a saját javára lejtő pályát, amit azután ellenzékben tovább döntött. Ha a társadalom nagyon nagy része nem akarná a Fideszt, akkor az ellenzék még így is győzhetne. Persze a kampányban még sok minden megtörténhet – mondta, hozzátéve: „a rendszert ma még meg lehetne dönteni, mert egyelőre nincs erőszak”.


Mennyire egyenlőek az esélyek a kampányban? – ezt a kérdést tette fel a videótudósításában politikusoknak és az utca emberének a Telex. Álljon itt négy, sok mindent eláruló válasz:

Az értetlenkedő, Hollik István kormányszóvivő: „miért ne lennének?

Az okoskodó, Fürjes Balázs államtitkár: „a szabályok mindenkire egyformán vonatkoznak: egyenlő pálya, egyenlő esélyek.

Az álobjektív, Pokorni Zoltán, fideszes polgármester: „fogalmam sincs.

Az ellenzéki Karácsony Gergely főpolgármester: „...pénzben, médiában, plakáthelyekben... mintha a Vasasnak kellene legyőznie a Real Madridot.”

S álljon végezetül itt egy korábbi, de máig érvényes megállapítás, mégpedig a legutóbbi, 2018-as országgyűlési választásokról készített EBESZ-jelentés lényegéből. „Az április 8-i országgyűlési választásokat az állam és kormánypártok anyagi forrásainak jelentős átfedése határozta meg, aláásva a jelöltek lehetőségét arra, hogy egyenlő feltételek mellett versengjenek. A választópolgároknak sokféle politikai választási lehetőségük volt, ennek ellenére, a megfélemlítő és idegenellenes retorika, a média elfogultsága és a nem átlátható kampányfinanszírozás szűkítette a valódi politikai vita terét, korlátozva a választókat abban, hogy teljes tájékozottság birtokában dönthessenek.”...

A ROGÁN-FÉLE INGATLANMAFFIA MŰKÖDÉSE

YOUTUBE
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2022.02.15.



Ebben a videóban arról fogok neked beszélni, hogy hogyan működött RÉGEN és hogyan működik MA a belvárosi ingatlanmaffia. Pontosan ugyanúgy. Kiépítettek egy rendszert, ami már legalább 3 ciklus óta működik, a belváros ingatlanvagyonának jelentős részét így játszották ki. Rogán Antal vezetésével, amit a bűnöző lelépése után ma Szentgyörgyvölgyi Péter felügyel Böröcz László asszisztálásával. Mindegyik haszonélvezője a jelenlegi rendszernek. Ezt fogom most bemutatni neked.


MA A KÖLCSEY FERENC GIMNÁZIUMBAN, HOLNAP A BUDAÖRSI ILLYÉS GULYA GIMNÁZIUMBAN FOLYAMODNAK POLGÁRI ENGEDETLENSÉGHEZ A TANÁROK

MÉRCE
Szerző: LEHOCZKI NOÉMI
2022.02.15.


Péntek este a járványhelyzet ürügyén olyan rendelettel állt elő a kormány, ami de facto ellehetetlenítené a pedagógusok jogszerű sztrájkját. A rendelet értelmében a pedagógusoknak kötelező lenne gyermekfelügyeletet tartani a sztrájk ideje alatt, valamint – és ez a nagyobb probléma – a tanórák felét is meg kéne tartaniuk „még elégséges szolgáltatás” jogcímén. Mivel a sztrájk alatt nem jár fizetés a sztrájkban résztvevő tanároknak, a tanároknak ingyen és bérmentve kéne felvenniük a munkát a sztrájk alatt.

A pénteki kormányrendelet ellen tiltakozva a tegnapi napon polgári engedetlenséghez folyamodott a Szent László Gimnázium tantestületének tizenkét tagja. Ma a Kölcsey Ferenc Gimnázium, holnap a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum követi a Szent László példáját...

CSAKNEM MINDEN TIZEDIK MAGYAR FIATAL SÚLYOS NÉLKÜLÖZŐNEK SZÁMÍT

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2022.02.15.


Megszenvedték a fiatalok az Európai Unióban a koronavírus-járvány okozta gazdasági kihívásokat. Az Eurostat nemrég közölt szegénységi adatai alapján a súlyos anyagi és társadalmi deprivációban élők aránya a 15-29 évesek körében 1,1 százalékponttal 6,5 százalékra nőtt.

Az Eurostat módszertana alapján az számított súlyos anyagi és társadalmi deprivációban élőnek, akire 13 – a csillagozott jegyzetben részletezett – feltétel közül személyes* vagy háztartási szinten* legalább 7 igaz volt.

Az uniós tagállamok közül a 2020-ban súlyosan deprivált fiatalok aránya Romániában volt a legmagasabb (24 százalék), ezt követte Bulgária (21 százalék) és Görögország (16 százalék). Magyarországon a fiatalok 9 százaléka számított tavaly ilyen értelemben szegénynek, ami az ötödik legnagyobb arány az EU-tagállamok között.

Abban a 26 tagállamban, amely 2020-ra közölt már adatot, 11-ben volt 3 százalék alatt ez az arány, többek között például olyan régiós országokban, mint Ausztria (2,4 százalék), Szlovénia (1,8 százalék), Csehország (2 százalék) és Lengyelország (1,9 százalék).

2020-ban a fiatalok anyagi helyzete legnagyobb mértékben Romániában, Írországban és Németországban romlott (mindhárom országban legalább 3 százalékponttal nőtt a depriváltak aránya). A legnagyobb javulást Szlovákiában (2 százalékpontos csökkentés), Finnországban, Görögországban és Horvátországban (mindenhol legalább 1 százalékpontos csökkenés) regisztrálták.

Az Eurostat adatbáziásban 2015-ig elérhető adatokat ábrázolva az is látszik, hogy a régióban Magyarországhoz hasonlóan Romániában is megtörte a járvány az egyébként eléggé látványos csökkenés trendjét. Ebben a két országban ugyanakkor az elmúlt öt évben még így is 33-ról 24 százalékra (Románia), illetve 24-ről 9 százalékra (Magyarország) csökkent a deprivált fiatalok aránya...

AZ AKADÉMIA SZERINT ELFOGADHATATLAN, HOGY A GYÓGYSZERHATÓSÁG BÜNTETŐFELJELENTÉSSEL HELYETTESÍTI A TUDOMÁNYOS ÉRVEKET

TELEX
Szerző: BOLCSÓ DÁNIEL
2022.02.15.


„Az OGYÉI a favipiravir alacsony fokú hatásosságával kapcsolatban megjelent sajtóhírek miatt rendőrségi feljelentést tett, indokul a rémhírterjesztés vétségét hozva fel. A feljelentés pontos tartalma nem ismert. Amennyiben a »rémhírterjesztést« a gyógyszerhatóság a sajtóban megnyilatkozó tudósok esetében felrója, fellépése – az ez idáig megjelent cikkek tartalma alapján – megalapozatlan és elfogadhatatlan”


olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) vezetősége és vezető szakértők közös állásfoglalásában.

A nyilvános kiállás előzménye, hogy az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) múlt hétfőn bejelentette, hogy rémhírterjesztés miatt feljelentést tesz több újságcikk miatt, amelyek a favipiravir Covid-19 elleni hatásosságát kérdőjelezték meg. Az OGYÉI szerint a kifogásolt cikkek akadályozhatják a járvány elleni védekezés sikerét azzal, hogy megrendítik a bizalmat a gyógyszerekben, azt azonban azóta sem árulta el a gyógyszerhatóság, hogy pontosan mely cikkekre gondolt, noha a kontextus alapján ezek nagy biztonsággal beazonosíthatók. Azt sem közölte, hogy mely állításokat találta félrevezetőnek az elismert tudósokat megszólaltató cikkekben, ahogy azt sem, mi alapján tartják vitán felül állónak az itthon széles körben használt gyógyszert. A favipiravirról ugyanis valóban ellentmondásosak a tudományos eredmények, és máig nincs igazán erős bizonyíték arra, hogy bevált a Covid-19 elleni bevetése, miközben még a haszna mellett érvelők is elismerik, hogy mára elérhetővé váltak egyértelműen hatásosabb alternatívák is.

Az OGYÉI lépése nagy visszhangot váltott ki, mert példátlan, hogy egy állami testület büntetőfeljelentéssel reagáljon tudományosan megalapozott szakmai véleményekre, illetve ezeket ismertető újságcikkekre. A feljelentést a tudományos világ számos szereplője felháborodással és értetlenkedve fogadta, és többen hangsúlyozták: még ha a konkrét szakmai kérdésben teljesen igaza is lenne a hatóságnak, egy tudományos vitában akkor sem elfogadható az érveket büntetőjogi fenyegetésekkel helyettesíteni. A favipiravir körül kialakult vitát, a gyógyszer hatásosságát vizsgáló tudományos eredményeket és az OGYÉI lépése által kiváltott reakciókat korábban ebben a cikkben mutattuk be részletesen...


A FACEBOOK URALMÁNAK VÉGET VETHET A KRIPTOTECHNOLÓGIA – MÉG HA PÉNZKÉNT BEFUCCSOL IS

VÁLASZ ONLINE
Szerző: LAKY ZOLTÁN
2022.02.15.


Januárban beszakadt a kriptovaluták árfolyama, és egyre több ország fontolgatja, hogy Kína példáját követve betiltja vagy korlátozza a digitális pénzek használatát. Köztük Magyarország, ahol Matolcsy György jegybankelnök üzent hadat a bitcoinnak és társainak – alig egy hónappal azután, hogy életbe lépett a 300 milliárd forintos hazai kriptovagyon kifehérítését célzó törvény. A szigor oka, hogy a 2008-as válság szülte technoanarchista álom mára környezetpusztító piramisjátékká vált. Viszont közben olyan forradalmat indíthatott el, ami – ha az államok és a bankok hatalmát nem is, de – a Facebook és a többi techóriás dominanciáját talán megtörheti...

A GYERMEKÜKET EGYEDÜL NEVELŐ NŐK MAGÁNYOSSÁGA

KLUBRÁDIÓ
Riporter: DÉSI JÁNOS
2022.02.15.


Magyarországon a gyermeket nevelő háztartások közel egynegyede egyszülős. Az anyagi jellegű problémáik mellett a társas kapcsolatoktól való elszigetelődéssel, és a magányosság érzésével is gyakorta kell megküzdeniük. Monostori Judit volt a Reggeli gyors vendége.

Monostori Judit, a Népességtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa elsősorban azért választotta kutatása témájául ezt a területet, mert ma Magyarországon a gyereküket egyedül nevelő szülők közül tízből kilenc nő, másrészt pedig azt gondolja, hogy teljesen más lehet a férfiak és a nők magányosságérzése. A férfiakra sokkal jellemzőbb, hogy megözvegyülés miatt válnak egyszülős családokká. "Nem azért nem vizsgáltam a férfiakat, mert nem fontosak és kevesen vannak, hanem mert nagyon nehéz olyan adatokhoz hozzáférni, ami erről a viszonylag kicsi populációról hiteles információkat nyújthat" – mondta a kutató.

Monostori beszélt arról is, hogy 2022-től módosították a polgári törvénykönyvet, és az új rendelkezés szerint ha elválnak a szülők – az eddigi gyakorlattal szemben – akár csak az egyik szülő kérésére is elrendelhető a váltott gondoskodás, azaz, hogy a gyermek idejének egyik részét az egyik, másik részét a másik szülőnél töltse. A nemzetközi tapasztalatok alapján ettől a hazai szakemberek is azt várják, hogy meg fog emelkedni azoknak a családoknak az aránya, ahol váltott gondoskodás lesz, ami egyben azt is jelenti, hogy az egyszülős családok aránya pedig csökken.

Ez az új rendelet a szülők magányérzésén is segíthet, mivel a szülők külön-külön ugyan, de minden második héten rendelkeznek szabadidővel, a barátaikkal is tudnak kapcsolatot tartani, könnyebben tudnak újabb párkapcsolatot kialakítani, akár új családot is létesíteni, ami a szülők jólléti szintjét is megemelheti – tért rá a kutatásra Monostori Judit.

"Még ha a külön élő szülővel jó is a kapcsolat, de egyedül nevelünk egy gyereket, a szülő szempontjából ez mégis azt jelenti, hogy egyedül vagyok, nincs segítő társam, nincs velem a gyerekem apja vagy anyja. Természetes, hogy nagyobb azoknak az aránya, akik magányosnak érzik magukat, mint ahol párkapcsolatban nevelnek" – mondta a kutatóintézet munkatársa. Hozzátette azonban, hogy ezen a helyzeten nagyon sok társadalmi szintű intézkedés javíthatna, ugyanis Magyarországon rosszabbak a számok, mint azokban az országokban, ahol "európaibb" a társadalmi berendezkedés.

ITT HALLGATHATÓ MEG

A KAMPÁNY IDEJÉN SEM SZÜNETEL A KORRUPCIÓ

HÍRKLIKK
Szerző: RÉDEI OTTÓ
2022.02.15.


Korrupcióval vádolja egymást a kormány és az ellenzék a 2022-es választási kampányban. Gyurcsány Ferenc a múlt század legkorruptabb rendszerének nevezete a jelenlegi vezetést. Erre válaszul, Orbán Viktor évértékelőjében azzal riogatta híveit, hogy a korrupt balliberálisok visszatérése fenyegeti az országot. A korrupció és a kampány viszonyáról beszélgettünk Ligeti Miklóssal, a Transparency International jogi igazgatójával.


Gyurcsány és Orbán kijelentéseit ön hogyan értékeli? A kampány meghatározó témája a korrupció lehet?

– Sajnos a korrupció már jó ideje a legfontosabb kampánytéma. Például a 2010-es választásokon jelentősen hozzájárult a Fidesz sikeréhez az, hogy a megelőző nyolc év korrupciós botrányait emlegették. Volt miről beszélniük, hiszen a Transparency International Magyarország már 2008-tól kezdődően arra figyelmeztetett, hogy a korrupció kezd intézményesülni és állami méreteket ölteni. Emlékezzünk csak az autópálya építésekkel, vagy a sukorói kaszinóval kapcsolatos botrányokra. A Fidesz, miután kétharmados többséget szerzett, be is tartotta az ígéretét és rendet tett. Persze úgy, hogy elsöpörte a korrupcióban a konkurenciát és a NER formájában egy még kiterjedtebb, még kártékonyabb rendszert hozott létre. De kétségtelen, hogy mivel a korrupció már 2010 előtt is súlyos probléma volt, érthető, ha a mostani kampányukban visszamutogatnak erre. Már csak azért is tehetik, mert a mostani ellenzékben is jelen vannak néhányan azok közül, akik 2010 előtt meghatározói voltak a politikának...

„ORBÁNHOZ VALAHOGY NEM TUD ODAMENNI EGY NYUGDÍJAS, HOGY ÁLLON VÁGJA” – EGY KAMPÁNYNAP MÁRKI-ZAY PÉTERREL

AZONNALI
Szerző: FEKŐ ÁDÁM
2022.02.14.


Mi derül ki abból, ha egy napig követi az ember az ellenzék 2022-es reménységét, és hallgatja meg négyszer is a beszédét? Kik mennek el egy ilyenre? Vigyáz-e már arra MZP, mit mond? Ezekre és még sok másra is van válasz riportunkban.


A kampányolás 2022-ben egészen furcsa dolgot jelent még ahhoz képest is, mint akár azokban a boldog 2000-es években, amikor a Fidesz Miskolcon például 70 forintért adta a sört a kampánysátrában (és kapott ki ezzel együtt is), Orbán Viktor pedig a nyugatos konzi politikust képviselte Gyurcsány Ferenccel szemben: mostanra Orbán minden, csak nem nyugatos, a potenciális olcsó sörök és kampánysátrak árával pedig inkább Mark Zuckerberget gazdagítják a politikusok.

A dolgot tovább bonyolítja, hogy hagyományos utcafórumosdit a két kormányra esélyes társaság (Fidesz-KDNP, egyesült ellenzék) csak az egyik tart, ugyanis a Fidesz 2010 óta már maximum békemeneteket szervez, utcafórumok nincsenek,

lakossági fórumok pedig csak a megbízható szavazók és káderek számára vannak meghirdetve annak érdekében, hogy átlag ember és újságíró véletlenül se találkozhasson Orbán Viktorral, de még egy tényleg nem különösebben nagy embernek számító Menczer Tamással sem.

Ezért aztán miután egy napig követtem a Csepel-Oroszlány-Tatabánya-Győr négyest megjárt Márki-Zay Pétert és stábját, rájöttem nincs is nagyon összehasonlítási alapom arról, mennyire lendületes most MZP országjáró kampánya: hasonlóról emlékem 2006-ból van, de akkor középiskolásként inkább az elvihető héliumos lufikért mentem a Fidesz sátrához Orbán megjelenése alkalmából. Az biztos, hogy a kampánycsapat lelkes: szerintük érezhetően egyre többen és többen jönnek ki meghallgatni Hódmezővásárhely polgármesterét még azokon a helyeken is, ahol emberemlékezet óta csak a Fidesz tudott győzni...

BULGÁRIA: NÉGY ÉVTIZEDE AZ OROSZ ATOMPOLITIKA FOGSÁGÁBAN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: BŐTÖS BOTOND
2022.02.14.


Bulgária, az ország, amit valaha a Szovjetunió 16. tagállamának is neveztek, ma az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb állama. Egyben tankönyvi példája az orosz gazdasági-politikai befolyásnak és az állam elrablásának. A bolgár példa megmutatja, hogy mennyi eltékozolt évtized és pénzügyi pazarlás várhat Magyarországra, amennyiben nem képes megállítani Moszkva növekvő befolyását.


Ez a cikk nem az atomenergia ellen vagy mellett érvel. Nem lesz szó benne arról, hogy manapság melyek a legmodernebb, atomerőműben alkalmazható technológiák, és nem akarja elismételni a környezetvédők álláspontját sem. Témája a kelet-európai országok energetikai ágazatában létező orosz befolyás. Magyar szemmel nézve a legfontosabb, hogy a hasonló helyzetbe került társadalmak történetét megismerve racionális képet kapjunk Magyarország aktuális geopolitikai és geogazdasági helyzetéről, az orosz befolyás mértékéről és jövőbeni lehetőségeiről.

Kelet-Európában léteznek olyan nemzetállamok, amelyek kialakulásához a történelmi, kulturális gyökerekkel rendelkező oroszbarátság szükségszerűen hozzájárult. Szlovákia vagy Szerbia mellett ilyen nemzetállam Bulgária is. Ez a szláv nyelvű, ortodox vallású nép, nemzeti függetlenségét az Oszmán birodalommal szemben elsősorban az orosz cárok támogatásának köszönhette. A demokratikus rendszerváltás utáni évtizedekben ennek a történelmi oroszbarátságnak elsősorban az ország energiapolitikájában mutatkozott meg a mellékhatása, amelynek nyomán Bulgária euroatlanti geopolitikai irányultsága veszélybe került.

Mindezt az ún. „második bolgár atomerőmű” történetén keresztül mutatom be. Az elmúlt négy évtizedben a Belene Atomerőmű megépítésének történetét háromszor újította fel és háromszor állította le az oroszbarát bolgár politikai elit. A cikk végén néhány tanulságot fogalmazok meg...

EGY ELFELEDETT SZTRÁJK TÖRTÉNETE | PARTIZÁNDOKU 2019

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2019.



2019-ben publikáltuk ezt a videót, ami egy különleges történetet mesél el. Amikor elhangzik a nyilvánosságban „a lakhatáshoz való jog” kifejezés, valószínűleg sokaknak nem jut eszébe az a több mint három évtizede történt eseménysorozat, ami rendkívül plasztikusan mutatja meg az érte vívott harcot. 1989-ben a Magyar Államvasutak hirtelen döntése eredményeképp nem engedték többé a hajléktalan embereknek, hogy a pályaudvarokon éjszakázzanak. Azonban ők megszervezték magukat, sztrájkoltak, tüntettek, és próbálták kivívni maguk számára a lakhatás jogát. Az eseménysorozat felhívta a figyelmet a lakhatás válságára, és szimbolikus állomás a lakhatással foglalkozó civil szféra történetében. A filmünkben megszólalnak szakértők mellett az események résztvevői is.

POLGÁRI ENGEDETLENSÉG: NEM VETTE FEL A MUNKÁT A BUDAPESTI SZENT LÁSZLÓ GIMNÁZIUM TIZENKÉT PEDAGÓGUSA

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2022.02.14.


Így tiltakoztak a kormány múlt pénteken kiadott rendelete ellen, amellyel megtiltották a tanári érdekképviseleteknek, hogy valódi sztrájkot szervezhessenek.


A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete március 16-ára hirdetett határozatlan idejű munkabeszüntetést, amennyiben követeléseikről nem tudnak megállapodni a kormánnyal. A rendelet értelmében azonban csak úgy sztrájkolhatnának, ha a gyerekfelügyelet biztosítása mellett a tanórák felét is megtartják.

A Szent László Gimnázium tanára, Tóth Viktor a Népszavának elmondta: a január 31-i kétórás figyelmeztető sztrájkban náluk a tantestület 70 százaléka vett részt, a mostani engedetlenségi akcióhoz pedig 11 kollégája csatlakozott. Hozzátette: a tantestület többsége, még ha nem is tagadta meg a munkát, kiáll mellettük, és ők is felháborítónak tartják, hogy a kormány rendeletben korlátozza a sztrájkhoz való alapjogot.

Tóth Viktor azt is elmondta, a hét folyamán több másik gimnáziumban is hasonló akciókat terveznek, amit a tanárok úgy is vállalnak, hogy tudják: az engedetlenség akár az állásukba is kerülhet. Megírtuk: a szakszervezetek szerint a sztrájkot kiüresítő kormányrendelet nemcsak a hazai, hanem az uniós jogrenddel is szembemegy, így ha szükség lesz rá, nemzetközi bíróságra viszik az ügyet. Közben tovább szervezik a márciusi sztrájkot, valamint más akciókkal is készülnek.

AZ ADÓVISSZATÉRÍTÉS DRÁGA, ROSSZUL CÉLZOTT ÉS NEM SEGÍTI A GAZDASÁGI STABILIZÁCIÓT

QUBIT
Szerző: PRINZ DÁNIEL
2022.02.15.


A gyerekeseknek visszafizetett szja-t nevezhetjük perverz újraelosztásnak: az állam nem csökkenti, hanem növeli a piaci egyenlőtlenségeket.


Orbán Viktor miniszterelnök tavaly június 9-én jelentette be, hogy ha 2021-ben a GDP-növekedés eléri az 5,5 százalékot, a gyermeket nevelő családok 2022 elején visszakapják a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadójukat (szja). Mivel a gazdasági növekedés elérte ezt a szintet, február elején elkezdték kézbesíteni az adóvisszatérítést, amit 1,4 millióan kapnak meg máig. További félmillió ember, akinek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nem ismeri az utaláshoz szükséges adatait, illetve nem töltötte ki a szükséges nyilatkozatot, később részesülhet majd az adóvisszatérítésben, adóbevallása részeként. Az intézkedés jövedelemtől függetlenül mindenkire vonatkozik, az egyetlen korlátozás, hogy az átlagfizetés adótartalmánál többet senki nem kaphat vissza, így a legmagasabb adóvisszatérítés 809 ezer forint.

A kormány leginkább családpolitikai, illetve társadalompolitikai intézkedésként kommunikált az adóvisszatérítésről, bár időnként a gazdaság élénkítésének célja is előkerült. A miniszterelnök például az adóvisszatérítéssel érkező levelében arról írt, hogy azért a gyermeket nevelő családok kapják az adóvisszatérítést, mert a koronavírus okozta válság miatt ők különösen nehéz helyzetbe kerültek. Érdemes tehát ezeknek a céloknak a figyelembevételével megvizsgálni az intézkedést, amivel több komoly probléma látható az adóvisszatérítéssel kapcsolatban, van – leginkább az, hogy rosszuk célozták és rosszul időzítették...

HOLLIK ISZONYÚ TIZENKÉT ÉVE

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2022.02.15.


„Április 3-án lezárhatjuk a kudarcos Gyurcsány-korszakot.” – Ezt bírta mondani a Fidesz kommunikációs igazgatója, akit Hollik Istvánnak hívnak. Jegyezzük meg azt a nevet és ezt a kijelentést, amely hivatkozási alap lesz eljövendő történészek számára, amikor a tizenkét éves delíriumot szeretnék megérteni, ami a végéhez közelít. (Vagy nem, de ez csak rajtad múlik, nyájas választópolgár.) Ha jól értjük a kommunikáció mesterét (azért igazgató minden bizonnyal), akkor momentán és már évtizede Gyurcsány rémuralma alatt élünk és senyvedünk, a hamarosan eljövendő választás tétje tehát az, hogy Ferencünket eltávolítsuk a hatalomból.

Íme hölgyeim és uraim, máris benne vagyunk egy párhuzamos univerzumban, amely a reciproka ennek a miénknek. Más szemszögből viszont az állapítható meg, hogy Hollik igazgató szemének fénytörése és az azon át tudatába türemkedő valóság nem ugyanaz, mint amiben mi élünk. Két dolog van, ami ebben izgató, hogy egyrészt Hollik valóban úgy érzékeli-e a tér és idő sajátos szegletét – ami Magyarországnak, vö. Neria – hívnak, mint ahogyan mesél róla, vagy pediglen aljas játékot játszik a panelporlikkal, ha nem is épp saját kútfőből, hanem a központi partitúra alapján. Erre utaló jelek vannak, mert nem látunk úgy fideszest szembe jönni, hogy előre megy és nem hátra.

Amikor Hollik azt a kényszerképzetet sugallja, mintegy hipnotizálja a bávatagokba, ha ebben a lehető világok legjobbikában valami bajuk volna, azért Gyurcsány a felelős, akkor kitöröl tizenkét évet a történelemből és az életükből, viszont ezzel egyszersmind a kukába hajítja az eltelt száz évből tíz legsikeresebbet. Vagy akkor azt a nagy diadalt is Gyurcsánynak kellene betudni, és akkor az a kérdés csupán, mért akarja lezárni a Gyurcsány korszakot, és az miért kudarcos. Nem ártana eldönteni a harc tárgyát és a küzdelem irányultságát végre, mert ez így összezavarja az ember illékony tudatát, és rossz embert vág képen a milliónyi utcai harcos.

A jobb napokat látott Magyar Nemzet készített egyébként interjút igazgató úrral, és a nerista sajtómunkásnak fel sem tűnt a Hollik szövegében megbúvó katyvasz, ha a logikát számon kérni rajta fölösleges volna is. Mi több, annyira megtetszett a kudarcos Gyurcsány-korszak lezárásáról szőtt Hollik-féle omló álom a szerkesztő úrnak, hogy címmé is kiemelte. És egy ember sem volt a redakcióban – rovatvezető, olvasó-, vagy főszerkesztő), aki szólt volna neki, vagy egyáltalán észre vette volna, hogy ez úgy, ahogy van, ökörség, és nem azért mert amúgy ökörség, hanem tartalmában voltaképp Orbán évtizedes ámokfutó uralkodását teszi erős zárójelbe...

NAGY GONDBAN LEHETNEK A LAKÁSHITELESEK - NEMZETKÖZI FIGYELMEZTETÉS ÉRKEZETT A MAGYAR LAKÁSPIAC MIATT

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Azénpénzem
2022.02.15.


Az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatója és a Magyar Bankszövetség elnöke, Jelasity Radován (a képen) szerint a mostani magas kamatkörnyezetben valószínűleg hiba lenne a lakáshiteleseknek áttérni a tízéves kamatrögzítésre. Júniustól viszont a változó kamatozású kölcsönök részletei is elszállhatnak.


A hazai lakáspiaci sérülékenységek miatt – olvasható a jegybank honlapján megjelent szakmai cikkben – az Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) figyelmeztetésben részesítette Magyarországot 2022 februárjában. Az ESRB értékelése szerint a kockázatok elsősorban a gyors lakásár-emelkedés, a növekvő túlértékeltség és a jelzáloghitelezés érdemi bővülése miatt léphetnek fel. Az is gond lehet, hogy a keresletet élénkítő támogatások nem megfelelő újlakás-kínálattal találkoznak.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) is elismeri, hogy a jelentős hitelbővülés és a lakáspiaci drágulás „középtávon ciklikus rendszerkockázatok kialakulásához vezethet”. Mintha hirtelen a jegybanknál is rájöttek volna, hogy a kizúduló hitelek hozzájárulnak a lakások drágulásához. Ezzel együtt nem gondolják, hogy itt akkora gond lenne, de a biztonság kedvéért az MNB erősen figyel majd...

AKIK IVÁNYI GÁBORRA NEMET MONDANAK, AZOKNAK VALÓJÁBAN NINCS IS SZÜKSÉGÜK EGY JOBB, TISZTESSÉGESEBB ÉS EMBERIBB ORSZÁGRA.

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.02.14.


Továbbra is végtelenül fegyelmezett igyekszem lenni, még akkor is, ha rettentően viszket a klaviatúrám. Mindenesetre azok, akik Iványi Gáborra nemet mondanak, azoknak valójában nincs is szükségük egy jobb, tisztességesebb és emberibb országra.

És ez nem balsors, akit régen tép, ez nem a múltat és jövendőt megbűnhődő nép, ez a legalább százötven éve harsogó züllés, cinizmus, ostobaság és önzés mindent és mindenkit túlordító hangja.

HAWAII TILTOTT SZIGETÉRE SZÁZ ÉVE CSAK EGYETLEN CSALÁD TAGJAI TEHETIK BE A LÁBUKAT, MEG A KATONASÁG

ÉSZKOMBÁJN BLOG
Szerző: HANULA ZSOLT
2022.02.15.


A „trópusi turistaparadicsom” kifejezésről az embernek jó eséllyel Hawaii jut először az eszébe. Nem véletlenül, a szigetcsoport a világ egyik leghíresebb és legnépszerűbb turistacélpontja. A járvány előtti időkben évi tízmillió látogatót fogadott, ami elég figyelemre méltó egy alig másfél milliós lakosságú, a turisták többsége számára minimum 6000–8000 kilométeres repülőúttal megközelíthető helytől. Ennek tükrében különösen meglepő, hogy Hawaii hetedik legnagyobb szigete, Niihau tiltott terület, nemcsak a turisták, de szinte mindenki számára. Csak a szigetet százötven éve birtokló Robinson család tagjai és a haditengerészet léphet partra, és ez a szabály már vagy száz éve él (persze, mint majd látni fogjuk, azért kellően vastag pénztárcával lehet kiskaput találni).

Hawaii összesen 137 kisebb-nagyobb szigetből áll, a lakosság és a turizmus túlnyomó része a három legnagyobbon, Oahun, Mauin és az eredetileg Hawaiinak nevezett szigeten él (mivel ez ma már az állam neve is, a szigetre inkább Big Island néven hivatkoznak a helyiek). Érdemes még kiemelni Lanai szigetét, amit a 20. század nagy részében egy gigászi ananászültetvény borított, és a 30-as években a teljes világtermelés 75 százalékát adta. Ma egyébként 97 százalékban a szoftvermilliárdos Larry Ellison tulajdona.

És még ennél is érdekesebb Niihau szigetének története. Ez a hetedik legnagyobb sziget, 180 négyzetkilométer, vagyis nagyjából akkora, mint Budapest budai oldala. Niihau elég fura hely, meglepően száraz az éghajlata, évi 450 milliméter körüli az átlagos csapadék, ami a trópusokon merőben szokatlan (összehasonlításképpen: ez Magyarországon az Alföld legszárazabb vidékeihez mérhető, ráadásul a szomszédban, Maui szigetén van olyan hely, ahol ez az adat 10 ezer milliméter fölött van). Niihaun ennek ellenére régóta éltek bennszülöttek, 1864-ben a lakosság nagyjából ezer körül volt, V. Kamehameha összhawaii király uralma alatt. A dátum azért fontos, mert ez volt az az év, amikor Elizabeth Sinclair megvásárolta a szigetet, 10 ezer dollár értékű aranyért. Ez ma nagyjából 170 ezer dollárt, azaz 52,6 millió forintot jelent, és ez a mai ingatlanárakat elnézve azért elég kedvező négyzetméterárnak tűnik egy trópusi szigetért Hawaiin...


„HA NINCS COVID, AKKOR EZ A KÖNYV SEM LENNE” BESZÉLGETÉS KRUSOVSZKY DÉNESSEL

ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: LOVÁSZ ANDREA
2022.02.11.


Nemcsak költő, kritikus, műfordító és szerkesztő, hanem az irodalmi közéletnek is aktív szereplője. Első gyerekverskötete, a Mindenhol ott vagyok (2013) után nyolc évvel jelentkezett egy újabb gyerekeknek szóló kötettel, a címe: Azóta őzike (2021).


Az Akik már nem leszünk sosem című (2018) regényed tette országosan ismertté a nevedet, pedig több verseskötetet, novellákat, esszéket is írtál. Hogyan reagáltál erre? Változtatott bármit is abban, hogy minek tartod magadat, milyen szövegeket írsz? Ha bemutatkozol, azt mondod, hogy költő vagy?

– Ha nem irodalmárokkal találkozom, azt mondom, újságíró vagyok, ha irodalmárokkal, akkor meg nem mondok semmit. Egyébként tényleg érdekes fénytörésbe helyezett sok mindent a regény és az, hogy viszonylag sokakhoz eljutott a híre. Van, hogy magyaráznom kell, nem ez volt az első könyvem, és izgalmas azt is látni, hogy sokan innen kezdtek el visszafelé olvasni költőként vagy novellaíróként is. Ugyanakkor arra is volt példa, hogy valaki, aki korábban költőként tartott nagyra, hogy úgy mondjam, a regény miatt csalódott volt. De nem is azért, amilyen lett, hanem egyáltalán, hogy regényt írtam. Végtelen sok nézőpont van szerencsére, és minden ellenkező híreszteléssel szemben azért tapasztalatom szerint nem skatulyázódik be az ember olyan hamar és olyan visszavonhatatlanul, hogy az frusztráló lenne.

Hogyan került az életművedbe a gyerekköltészet?

– Van ez a nagyrészt megalapozott közhely, hogy egy szerző akkor kezd el gyerekeknek írni, amikor neki is gyerekei születnek. Én ezt megelőztem annyiban, hogy a 2013-as kötetem idején még épp nem volt gyerekem, tehát nem ez vonzott a műfajhoz, hanem a kíváncsiság. Akkoriban valahogy elém került elég sok kortárs gyereklíra, aztán azok apropóján újraolvastam azokat a verseket, amiket gyerekként én magam is szerettem. Ezután kezdett izgatni, hogy én mit tudnék ezen a téren létrehozni. Hogy ha a saját meglévő költői nyelvemet gyerekeknek szóló szövegek írására használnám fel, abból mi sülne ki. Tehát kísérlet volt ez egyfelől, másfelől meg egyfajta belső utazás is, mert sok mindent saját gyerekkori énem felidézésén keresztül igyekeztem megragadni, persze a jelenhez igazítva. Ezen túl az a narcisztikus elem is működött, hogy szerettem volna egy szép, illusztrált könyvet. A felnőtteknek író szerzők bevallva vagy bevallatlanul, de nagyon tudnak irigykedni a gyerekkönyvesekre, mert hát az tény, hogy a gyerekkönyvek sokkal szebbek. Nekem ilyen szempontból is szerencsém volt, a korábbi kötetet Boros Mátyás, az újat Baranyai (b) András illusztrálta nagyszerűen, igazán hálás is vagyok mindkettőjüknek...

HATÁRON TÚLI HALOTTAK IS SZAVAZHATNAK ÁPRILIS 3-ÁN

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2022.02.15.


Mármint abban az esetben, ha valamelyik hozzátartozójuk, vagy egy, a nemzet sorsát a szívén viselő személy, a halottak részére kipostázott szavazólapokkal elballag a legközelebbi postahivatalba és feladja a borítékot Magyarországra. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint több mint 15 ezer határon túli halott magyar neve szerepelhet a választási névjegyzékben. Minderre Hadházy Ákos, független képviselő hívta fel a figyelmet. Arra is rákérdezett a Nemzeti Választási Irodánál, az NVI-nél, hogy mit szándékoznak tenni a visszaélések ellen.


Nos, a választási iroda nem ül ölbe tett kézzel a babérjain, s közölte, hogy már beadtak egy törvényjavaslatot, mely szerint a több szavazáson át inakítv személyek nevét törölni kell a nyilvántartásból. Hadházy szerint a Fidesz ezt a módosítást kapásból elutasította. De amennyiben a kormányzó párt el is fogadta volna az NVI módosító javaslatát, az sem oldana meg semmit. Egyfelől, ha valaki több alkalommal nem szavazott, az még nem jelenti, hogy az illető halott volna. (A gyakorlat szerint ennek az ellenkezője sem igaz, vagyis, ha valakinek a nevében szavaztak, attól még nem biztos, hogy az illető él). Arról nem is szólva, hogy mindenkinek jogában áll nem szavazni, ezért még kár volna az illetőt törölni a névjegyzékből.

Márpedig a határon túli magyarok szavazata sokat nyomhat a latban. S bár elvileg „csak” két mandátum sorsáról dönthetnek, az általuk – többségében a Fideszre – leadott néhány százezer szavazat, kiegészítve a halott honfitársak voksaival, szoros esetben, a választás eredményét is eldöntheti...

EGÉSZEN DRÁMAI INFLÁCIÓ LENNE MAGYARORSZÁGON: MÁR A VÁGTATÓ PÉNZROMLÁS ELLEN KELL HARCOLNUNK

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2022.02.15.


A globális tényezők mellett az erőteljes hazai költségvetési élénkítés, a legkisebb bérek hatalmas mértékű emelése és a lassú monetáris szigorítás miatt Magyarországon lenne az egyik legmagasabb az infláció, ha a kormányzat nem hozott volna olyan direkt árintézkedéseket, amelyekre a rendszerváltás óta nem volt példa. A rezsiköltségek befagyasztásától, az üzemanyagár-stoptól, illetve az élelmiszerár-stoptól azt várja a kabinet, hogy ezek 2-3%-ponttal is fékezik az inflációt. Vagyis a gazdaság alapfolyamatai a mostani, 7,9%-os áremelkedés helyett 10% feletti inflációt indukálnának, ami veszélyes terepet jelent: a kúszó inflációt felváltaná a vágtató pénzromlás.


A gazdaság helyreállása szerte a világon magas inflációhoz vezet napjainkban, Magyarországon évtizedes csúcsra, 7,9%-ra emelkedett az infláció januárban. A globális áremelkedés problémájáról beszélt Orbán Viktor miniszterelnök is évértékelő beszédében. Az USA-ban 40 éves csúcsra futott a pénzromlás, és vannak EU-s országok, ahol 10% felett jár az infláció. Nálunk is ez lenne a helyzet, ha nem lennének rendkívüli intézkedések – utalt az árbefagyasztásokra a miniszterelnök...

VESZÉLYES IRÁNYBA INDULT EL AZ UTÓBBI HÓNAPOKBAN A MAGYAR GAZDASÁG

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2022.02.15.


Sztrájkra készülnek a MOL Petrokémia Zrt. tiszaújvárosi üzemének munkavállalói, miután a cég 10 százalékos béremelési követelésükkel szemben csak 7 százalékot ajánlott. Sztrájkra készülnek a mozdonyvezetők, mert a MÁV nem tartja indokoltnak, hogy egyszeri kifizetéssel kompenzálja őket az 5,1 százalékos infláció mellett teljesen elmaradó tavalyi béremelések miatt. És márciusban sztrájkolhatnak a tanárok is, többek között azért, mert elfogadhatatlannak tartják az alapbérüket nem, csak a bérpótlékukat érintő 10 százalékos fizetésemelést.

2022-ben eddig az elmúlt években megszokotthoz képest több a béremelések körüli konfliktus, még ha a szakszervezetek és cégek által büszkén közzétett két számjegyű béremelésekről több hír is van a napi sajtóban. Ugyanakkor a hírek mindkét csoportja ugyanarról a jelenségről árulkodik: a járvány után helyreálló, újra jelentős munkaerőhiány miatt feszessé váló munkaerőpiacról, ahol a bérnyomás nagyobb emeléseket kényszerít ki a gazdaság jelentős részében.

Ez a munkaerőpiaci helyzet bizonyos szempontból a járvány előtti időszakra emlékeztet, van viszont egy jelentős különbség: a januárra közel 8 százalékra emelkedő infláció. Habár – ahogy arról nemrég részletesebben is írtunk – ennek az inflációnak a nagyobb részét külső tényezők határozták meg, a jelenség könnyen hosszabb távúvá és öngerjesztővé válhat, ha a béremelések rövid távon a cégeket áremelésre kényszerítik, amely visszahatva magasabb bérköveteléseknek ágyaz meg annak érdekében, hogy a bérek tartsák a reálértéküket.

Ha a gazdaság szereplői magasabb inflációra kezdenek berendezkedni – közgazdászul „nőnek az inflációs várakozásaik” – akkor ez a folyamat az úgynevezett ár-bér spirál kialakulásához vezethet. Az alábbi ábrán látszik, hogy a 2015-től kezdve jelentősebb bérnövekedés a járvány előtti időszakban nem járt együtt az infláció jelentős és trendszerű emelkedésével. Az utóbbi hónapokban egyre több jel mutat arra, hogy olyan folyamatok indultak be, amelyek ezt veszélyeztethetik...

HA A FACEBOOKON MÚLNA, A VÁLASZTÓKERÜLETEK KÉTHARMADÁT VINNÉ A FIDESZ

TELEX
Szerzők: HANULA ZSOLT, BAKRÓ-NAGY FERENC
2022.02.15.


Legalább tíz éve óriási közhely, hogy a választások a közösségi médiában dőlnek el, az a legfontosabb kommunikációs csatorna, a mozgósítás, a dezinformációk, a lejáratás, szóval az összes létező politikai fegyvernem fő harctere. A mindenki életét érintő járványügyi intézkedéseket Magyarországon a miniszterelnök rendszeresen a Facebook-oldalán jelenti be; a minisztériumok és pártok sajtóközlemények helyett facebookos posztok linkjeit küldözgetik a médiának; a politikai célú facebookos hirdetésekre szó szerint százmilliók mennek el.

Totális alapvetés tehát, hogy a közösségi médiára itthon is nagyon oda kell figyelnie a politikának, és használnia kell azt, különös tekintettel az ellenzékre, ami sokkal-sokkal kevesebb médiafelületet tart a kontrollja alatt, mint a kormány. Persze az online népszerűség azért nem váltható egy az egyben szavazatokra (ha így lenne, Jakab Péter simán nyerte volna az előválasztást), de mindenképpen érdekes, hogy most, a választási kampányban a képviselőjelöltek hogyan használják a Facebookot, mennyire aktívak, és mekkora a támogatóik köre.

A hétvégén hivatalosan is elindult a kampány, a Fidesz és az ellenzék is jelezte, hogy fél nap alatt a teljes jelöltlistájuk összeszedte a kellő mennyiségű támogató aláírást, ezzel hivatalosan is képviselőjelöltté váltak. Mi pedig végignéztük mind a 106 szavazókerületet, és egyesével összemértük az indulók Facebook-követőtáborainak méretét. (A többi politikai erővel a Mi Hazánktól a Kutyapárton át Gattyánig és a vélhetően idén is tucatjával felbukkanó mikro- és kamupártokig most nem foglalkozunk.)

Persze ez elég csalóka lehet, főleg az országosan ismert és népszerű politikusoknál, akiknek akár százezres nagyságrendben is lehetnek olyan facebookos követőik, akik egyébként egyéniben nem szavazhatnak majd rájuk – egyszerűen azért, mert máshol laknak. Ezzel együtt sok mindent megmutat az erőviszonyokról...


BUDAI VILLÁJA MELLETT ROGÁN VOLT JEGYZŐJÉTŐL VETT PLUSZ TELKET ROGÁN KABINETFŐNÖKÉNEK CSALÁDJA

24.HU
Szerzők: SPIRK JÓZSEF, KOZÁK DÁNIEL
2022.02.15.


A hárommilliárd forinthoz közelíthet azoknak az ingatlanoknak az összértéke, melyek az elmúlt években Rogán Antal kabinetfőnökének családjához kerültek.


Még annál is nagyobb ingatlanvagyon-szerzési mutatványt hajtott végre az évek óta bevétel nélkül, veszteségesen működő cégével Rogán Antal kabinetfőnökének apja, mint eddig hittük. A 24.hu a múlt héten írta meg, hogy Nagy András, aki Rogán Antal szállásadója is, egy milliárdos értékű, háromszintes lakóházat építtetett a XII. kerületi Mártonhegyen cégével, a Brassolis Kft.-vel; az 1000 négyzetméteres telken egy úszómedence is található. Amikor azzal kerestük meg Nagy Andrást és fiát, Rogán kabinetfőnökét, Nagy Ádámot, igaz-e, hogy a házat Nagy Ádám és családja számára építették, egyikük sem nyilatkozott, helyette egy ügyvédi levelet küldtek, miszerint egyikük sem tartja magát közszereplőnek.

Most pedig arra bukkantunk rá, hogy

Nagy András cége nem sokkal később megvásárolta a szomszédos telket is. Az eladó Sélley Zoltán, a Belváros jegyzője volt.

Nagy András emellett – amint korábban már beszámoltunk róla – 2020 óta tulajdonosa a Rogán Antal lakhelyéül is szolgáló, a II. kerületi Csalán úton található 1000 négyzetméteres háznak, amelyet időközben társasházzá alakítottak (de hivatalosan mindhárom lakás tulajdonosa továbbra is Nagy András), és akkortájt az övé lett a Rogán család régi balatonlellei nyaralója is, miután a miniszter válása után megvásárolta azt a fideszes politikus volt feleségétől, Rogán-Gaál Cecíliától, akihez a vagyonmegosztás során került...

BEZÁRULT AZ OROSZ KATONAI GYŰRŰ UKRAJNA KÖRÜL, ZELENSZKIJ HÁBORÚS SZÓZATOT INTÉZETT A NEMZETHEZ

444.HU
Szerző: MAGYARI PÉTER
2022.02.15.


- Az USA és Nagy-Britannia szerint a héten zajló, Ukrajna körüli hadgyakorlatokból könnyen katonai támadás lehet.

- Az ukrán elnök először beszélt hétfő este erről a lehetőségről. Az angolszászok által jelzett, 16-ra feltételezett támadás napjára munkaszünetet rendelt el.

- Ha lenne is támadás, akkor a legvalószínűbbnek tartott forgatókönyv szerint a kelet-ukrán szakadár területek végső elszakítása volna a célja.

Az USA kormánya pénteken kiszivárogtatta a sajtónak, hogy titkosszolgálatuk információi szerint szerdán, azaz február 16-án indulhat meg az orosz támadás Ukrajna ellen.

Az ukrán kormány hétfő estig azt képviselte, hogy pánikkeltők az orosz támadásról szóló hírek, információik szerint a helyzet veszélyes ugyan, de nincs közvetlen háborús fenyegetés. Hétfő estére azonban változott a helyzet.

Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő este a Facebookon szózatot intézett a néphez, és azt mondta, hogy őt is informálták a szerdai, 16-i támadás tervéről, és szavaiból úgy tűnik, hogy ezt most már nagyon is komolyan veszi. Arról beszélt, hogy az ukrán nép harcolni fog a szabadságáért, és hogy az ukrán hadsereg nagyon erős.

Február 16-át, a támadás lehetséges napját munkaszüneti nappá, a Nemzeti Egység napjává nyilvánította hétfő este. Az országot szerdáig fellobogózzák és felkészítik a harcra.

Az elnök felszólította az épp külföldön tartózkodó közszolgákat, hogy 24 órán belül térjenek haza. Az ukrán parlament nem tudta megtartani a hétfői ülését, mert a több mint 400 képviselőből csak 24 jelent meg. A rendkívüli állapot bevezetéséről kellett volna dönteniük. Pletykák szerint nagyon sok képviselő külföldre menekült, azért nem lehetett megtartani az ülést...

A HÁBORÚ EGYÉRTELMŰEN CSAK OROSZORSZÁG ÉRDEKE

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.02.15.


„Oroszország most teszteli a Nyugatot. Nézi, hogy mennyire erős az amerikai elnök, mennyire nyomásálló az új német kormány, mire hajlandó Macron, aki szeretné újraválasztatni magát. Valószínűleg Putyin környezetében azt mondták, nincs túl jó állapotban a Nyugat, most kell megszorongatni” – nyilatkozta lapunknak Balázs Péter. Az egykori külügyminiszter szerint a II. világháború óta ilyen feszült helyzet, ilyen komoly katonai fenyegetettség még nem volt.


Hogyan látja, az orosz-ukrán válságban győzhet a diplomácia?

– Nagyon kétesélyes most a helyzet, párhuzamosan zajlik a katonai fenyegetés és a diplomácia.

Az ukránok jelenleg nem a NATO tagjai, de ahhoz, hogy elkerüljék a háborút, sokféle engedményre készen állnak. Éppen ezt teszik az Oroszországgal folytatott megbeszéléseken.

– Ehhez azonban mindenféle közvetítőkre van szükség. Elsősorban a normandiai négyekre, de látszik, hogy most bedobta magát a német kancellár, a francia elnök, és rajtuk kívül az amerikai elnök is. Tehát sokan próbálkoznak most a békítéssel.

Bármire is jutnak a megbeszéléseken, Ukrajna alkotmányában benne van, hogy a NATO-hoz akar csatlakozni. Akármikor is indítanák el ezt a kérelmüket, Oroszország hasonlóképpen reagálna?

– A NATO-csatlakozás különbözik az Európai Unióhoz való csatlakozástól. Az EU esetében valóban egy kérelemmel indul a folyamat, amit az illető ország a belső eljárása szerint megtárgyal, aztán benyújt. A NATO-ba viszont meghívnak országokat, a tagságot nem lehet kérelmezni. Lehet róla beszélni, lehet a szándékot hangoztatni, de oda meghívnak. Tehát a NATO lép, és nem Ukrajna. Most itt van egy adott szituáció, Oroszország nem szeretne a NATO-val ennyire szomszédos lenni. Vannak ugyan érintkezési pontok, mert a kalinyingrádi terület Litvániával, Lengyelországgal határos, de az messze van. Fenn, északon, Oroszország Norvégiával is határos egy kis szakaszon, az is messze van. Ukrajna azonban ott van Oroszország közvetlen közelében. Oroszország nem szeretné, ha NATO-ország lenne, de erről a Nyugatnak az a véleménye, hogy ezt nem Oroszország dönti el, hanem elsősorban a NATO, és persze, Ukrajna.

Akkor ez egy patthelyzet?

– Ez most sajnos sokkal rosszabb, mint egy patthelyzet. Tudniillik Oroszország meg akarja előzni ezt. Senki nem akarta most Ukrajnát fölvenni, szó sem volt róla, de Oroszország valamiért nyomás alá helyezte a Nyugatot. Azt mondta, álljanak meg, ne terjeszkedjenek tovább, főleg a NATO ne bővüljön tovább keleti irányba. Ennek nyomatékául odavitt egy óriási hadsereget. Katonai nyomással akarja elérni a céljait, amire a Nyugat nem katonai lépésekkel válaszol. Vagyis nem azzal, hogy ő is fölsorakoztat egy nagy hadsereget, hanem gazdasági szankciókkal fenyeget. Egy olyan furcsa helyzet alakult ki, hogy egyik oldalon katonák, a másik oldalon gazdasági szankciók sorakoznak föl egymással szemben...

SZIJJÁRTÓ: NEMZETI ÉRDEK VAGY BIRODALMI AKARAT KÖZÜL VÁLASZTUNK ÁPRILISBAN – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: huppa.hu
2022.02.15.


Románia, kampánykörút


Mádéfalvi veszedelem…

Hadházy Ákos: a választási iroda adatai szerint akár 15 ezer elhunyt is lehet a határon túlról szavazók listáján

… akik helyett a buzgó fideszes aktivisták minden további nélkül el tudják küldeni levélben a szavazatokat.

Az Alkotmánybíróság elutasította az ellenzék fiktív lakcím legalizálását lehetővé tevő törvény miatti panaszát

A módosítást megelőző meghatározás szerint a polgár lakóhelyének fogalmi eleme az életvitelszerűség volt.

Bayer Zsolt meglepő kérése a fideszesekhez

Valójában a hatpárti közös jelöltekkel szemben indulók, az egységes ellenzéktől szavazatokat elszívni képesek támogatására szólít fel.

Török Gábor: Óriási meglepetés lenne, ha az ellenzék nyerni tudna

A petárdák valószínűleg az utolsó hetekben, napokban sülnek majd el. Az ellenzéknek érdeke lenne hamarabb, de Török szerint se az anyagi, se a politikai erőforrásaik sincsenek meg ehhez.

Eltüntetik az orosz-magyar gázkereskedelem titokzatos közvetítőjét

Arról sem a magyar kormányfő, sem az orosz elnök nem beszélt, hogy az orosz-magyar gázkereskedelem módja a jövőben alaposan megváltozik…

Komoly vérfürdő jöhet a benzinkutakon

A kormány más kontójára játssza a gavallért, hiszen míg Lengyelországban komolyabb áfacsökkentés révén vágták meg látványosan az üzemanyagok árát, addig Orbán Viktor a benzinkutak tulajdonosaira tolja az árcsökkentés költségét.

Arató szerint Rogán Antal barátjának megérkezése a Brit Mediába nem jelent veszély a Klubrádióra

Szerinte a 14 százalékkal semmilyen befolyást nem lehet gyakorolni a rádió működésére.

Hatszor mulasztott el szólni a hatóság a Samsung kihágásairól

A hatszoros szabálysértés egyébként mindössze 14 millió forintos büntetést vont maga után, amelyet a Samsung röhögve kifizetett, és azóta is vígan működik, sőt tovább bővül.

Több mint 200 milliárdot nyelt le az MVM a gazdaság újraindítására szánt pénzből

Az óriási összegből ugyanis egy kormányrendelet révén 208 milliárd a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, azaz a Mager Andrea felügyelete alá tartozó cégekhez került, hogy a pénz útjáról aztán később se tudjunk meg többet.

Félmilliárdba került a karanténszoftver

… és ezzel is Rogán körei járhattak jól.

Budai villája mellett Rogán volt jegyzőjétől vett plusz telket Rogán kabinetfőnökének családja

A hárommilliárd forinthoz közelíthet azoknak az ingatlanoknak az összértéke, melyek az elmúlt években Rogán Antal kabinetfőnökének családjához kerültek.

Továbbra is önteni kell a pénzt a két szolnoki látványberuházásba

“Arról pedig már ne is beszéljünk, hogy a beruházások elhibázottnak bizonyuló eredeti költségvetése és a pluszterhek vajon felvetik-e egyáltalán valakiknek a felelősségét, vagy úgy vannak vele egyesek, hogy jól van az úgy, majd az állam az adófizetők révén úgyis állja a számlát.”

Több mint egy éve várnak a táppénzükre a COVID-dal megfertőződött tanárok

Az egészségügyi törvény szerint elvileg 100 százalékos táppénz járna annak, aki a járvány alatt karanténba kerül, azonban a gyakorlatban ezt legfeljebb akkor kaphatnák meg, ha egyenként kiperlik a magyar államtól…

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN VIKTOR TAKTIKÁJA A PROVOKÁCIÓ ÉS A FENYEGETÉS, EGYRE TÖBB ORSZÁGBAN TALÁL KÖVETŐKRE - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2022.02.15.


Politico


Aligha valószínű, hogy a Bizottság azonnal munkához lát, ha az Európai Bíróság holnap megadja az engedélyt a jogállami mechanizmus alkalmazásához, sőt, inkább újabb hosszú jogvita rajzolódik ki, miután Lengyelország után Magyarország is afelé tart, hogy kétségbe vonja az unió egész jogrendjét. Azaz új politikai harc van kibontakozóban, noha az EU éppen azt szeretné bizonyítani, hogy képes megvédeni, illetve előmozdítani a demokráciát.

Mindenesetre az Európai Parlament előreláthatólag nyomást gyakorol Ursula von der Leyenre, de annak munkatársai közül is többen sürgetik, hogy ne halogassák tovább a fellépést a két jogsértő kormány ellen. Vagyis tartsák vissza a nekik szánt brüsszeli pénzeket. Ám illetékesek elismerik, hogy még a legjobb esetben is heteket vesz igénybe, amíg a Bizottság kielemzi az EUB ítéletét, és kiadja a végrehajtás szükséges irányelveket. A lényeg, hogy az eljárás bombabiztos legyen, mert várhatóan mind Budapest, mind Varsó újabb keresetet nyújt be ellene.

Daniel Freund, a német zöldek EP-képviselője attól tart, hogy a testület vezetője ezután sem fog különösebben iparkodni, és csak úgy lehet jobb belátásra bírni, ha Berlin és Párizs nyomást fejt ki rá. Csakhogy beavatott körök szerint francia elnök nem szeretné, ha az általa betöltött soros elnökségbe belerondítana a jogállami civakodás.

Azon kívül az is hátráltathatja a dolgokat, ha az Európai Bizottság inkább megvárja a magyarországi parlamenti választást, mert nem szeretné, ha az a látszat keletkezne, hogy bármilyen formában befolyásolná annak kimenetelét. Egy illetékes úgy nyilatkozott, hogy megállnak a feltételek, így biztosan bevetik a mechanizmust, az viszont politikai kérdés, hogy mikor, egy szóvivő szerint viszont nem lehetnek tekintettel az adott ország belpolitikai eseménynaptárjára.

Ugyanakkor a végrehajtó testület azt sem szeretné, hogy ő beindul, viszont az állam- és kormányfők megkontrázzák a próbálkozást, azaz nem tudja kétharmados többséggel megszavaztatni a tervet. Viszont ha az Európai Tanács rábólint az intézkedésre, akkor jön feltehetőleg az, hogy a magyar és a lengyel vezetés igyekszik majd bírósági úton érvényteleníteni a döntést.

Szakértők szerint azonban nem kétséges, hogy van jogi alap a két ország elmarasztalására. Ám Laurent Pech, a londoni Middlesex Egyetem európai joggal foglalkozó professzora azt mondja, hogy érdemes volna Magyarországgal kezdeni a dolgot, mert a lengyeleknek egy sor ügyük van az Európai Bíróság, illetve az Emberi Jogok Bírósága előtt. Ezért tanácsosabb volna, ha a Bizottság az első nekifutásra biztosra menne, azaz 200 százalékosan felvértezné magát minden jogi kifogás ellen és ez jelenleg inkább a magyarok esetében áll fenn.

Süddeutsche Zeitung

Gyalázkodó beszéd budapesti módra. Így vezeti fel a legnépszerűbb német lap Orbán Viktor szombati évértekelőjét, hozzátéve, hogy az EU-ellenes magyar propagandában a világon semmi új sincs. De a jogállami dzsihad vádja most merült fel először is, és az is látványos, ahogyan a politikus Moszkva oldalára állt. Meglehetősen kemény volt és a hatalom közeli sajtó nem győzte ünnepelni, a szokásos lihegéssel.

Pedig a témák már visszaköszöntek, évek óta ugyanazt variálja: előkerül Soros György, az ország ellensége, a rakásnyi baloldali hazaáruló, Brüsszel a félrevezetett, ballibsi ideológusok gyűjtőhelye, amivel szemben áll az Orbán által vezetett Fidesz, a magyar nemzeti érdekek és identitás igazi védelmezőjeként.

Viszont voltak olyan sajátosságok a helyzetelemzésben, amelyek hallatán felhorkant az ellenzék, több európai főváros, valamint az EU is. Ezek miatt még problematikusabb, hogy Magyarország az EU-ban maradjon. Lehetne persze mondani, hogy szimpla kampánybeszédet hallgatott végig a válogatott közönség, ám Orbán részletesen foglalkozott az orosz válsággal, valamint az Európai Bíróság holnap esedékes ítéletével a jogállamisági mechanizmus ügyében, amelyik miatt már előre kardot rántott.

Ami elhangzott, az rengeteg nemzetközi sajtóorgánum úgy értékelte, hogy a magyar miniszterelnök megpendítette Magyarország kilépését az EUi-ból, amit persze a kormány haladéktalanul és agresszíven visszautasított, azt állítva, hogy itt csupán a német fake news-gyár legújabb produktumáról van szó.

Orbán taktikája más kérdésekben is a provokáció, a fenyegetés, cáfolat, taktikai visszavonulás, kisebb erődemonstráció, otthon és külföldön egyaránt. Azt állítja, hogy Brüsszel téves stratégiát folytat az orosz viszályban, a Moszkva elleni szankciók zsákutcát jelentenek, a magyar modellt kell követni, mert fontosak a jó gazdasági kapcsolatok.

Továbbá hogy az EU a Balkánon is melléfogott. A magyar diplomácia jó ideje külön utakon jár, lásd a moszkvai „békemissziót”. Orbán lepaktál az autoriter szerb elnökkel is, akinek stratégia szerepet tulajdonít a térségben, és akivel szövetkezni kíván a migránsok ellen. A múlt év végén jelentős támogatást ígért Boszniában a szakadár szerbeknek, továbbá biztosította őket, hogy megvétóz minden szankciót. A magyar bővítési biztost mind inkább Budapest meghosszabbított karjának tekintik Brüsszelben.

A miniszterelnök érdekei tükröződnek a kommunikációban is. A Nemzetközi Sajtóintézet legutóbbi jelentése szerint az utóbbi öt évben kormányközeli magyar üzletemberek több millió eurót fektettek be főként a nyugat-balkáni sajtóba. A cél nem annyira a haszon, hanem az ideológia terjesztése. Ugyanez vonatkozik azokra az orgánumokra is, amelyek a határon túli magyarokat igyekeznek megdolgozni, valamint áll a kijelentés a Londonban működő V4NA hírügynökségre is. A dokumentum úgy értékeli, hogy a magyar modell, benne a módszeres, puha cenzúrával, valamint a kritikus hangok meggyengítésével egyre több országban talál követőkre.

Reuters

Az Európai Unió külügyi szolgálata azt javasolja a jövő hétfőn esedékes külügyminiszteri értekezletnek, hogy vegyen fontolóra szankciókat a bosznia-hercegobina Szerb Köztársaság ellen, ha az kitart szakadár tervei mellett. A németek pártolják az elképzelést, a Orbán-kormány az orosz példához hasonlóan ezúttal is azt állítja, hogy az ellenintézkedések csak rontanának a helyzeten.

A soknemzetiségű köztársaság a 90-es évek balkáni háborúi óta a legsúlyosabb válságát éli át, mert a Republika Srpska vezetői sorra kérdőjelezik meg a közös állami intézmények létjogosultságát. Legutóbb, öt napja úgy döntöttek, hogy maguk választják ki, kik legyenek bírák és ügyészek a saját tagköztársaságukban.

Erre válaszul vetették fel az EU szakértői, hogy sújtsák utazási tilalommal, valamint vagyonbefagyasztással a felelősöket. Az Egyesült Államok az év elején már lépett, amikor újabb megtorló intézkedéseket hozott Milorad Dodik elnök ellen, mondván, hogy az korrupt és fenyegeti Bosznia stabilitását, illetve területi épségét.

Yahoo/AP

Lengyelországban nagy felháborodást és tiltakozást váltott ki az érintett vajdaságban, hogy a kormány viszonozni kívánja az Orbán-kabinet gesztusát és a két ország szoros kapcsolatának bizonyítására Magyarországnak kívánja adományozni a lengyelek egyik legértékesebb középkori kincsét. Arról a kódexről van szó, amelyben egy firenzei mester még a 15. században felsorolta a corvinák jegyzékét.

Torun város elöljárósága és a helyi egyházi vezetés petícióban szólította fel a PiS törvényhozóit, hogy ne forszírozzák az ötletet. A helyi kormányzó szerint az elképzelés alkotmánysértő, meg egyébként is ki kellene hagyni a dologból a politikát. Ezzel szemben áll a javaslat, hogy a törvényhozás adjon több mint 6 millió eurót a hatalomnak és az abból vegye meg, majd ajándékozza a magyar félnek a kézzel írt kötetet.

Az előzmény az volt, hogy a magyar vezetés a lengyeleknek adományozta II. Zsigmond páncélruháját a 16. századból. A toruni közkönyvtár vezetője szerint az esetleges ellentétel értéke felbecsülhetetlen és nincs az a pénz, amivel pótolni lehet, ha kikerül az ország kulturális örökségéből.

The Times

William Hague volt brit külügyminiszter úgy látja, hogy Vlagyíimir Putyin számára most optimális az időpont az Ukrajna elleni fellépésre. A politikus, aki volt az ellenzék vezére, valamint 26 éven át képviselte a torykat a szigetország alsóházában, többször is találkozott az eltelt évtizedek során az orosz elnökkel és részben személyes tapasztalatai alapján végigvette, milyen logika vezérelheti a Kreml urát.

Célja alapvetően az, hogy helyreállítsa a régi birodalmat, és mivel a Nyugat e pillanatban ennyire gyenge, viszont megvan Kína támogatása, most kell odacsapni. Merthogy Vlagyimir Putyin történelmet akar csinálni, egyetlen népet formálni az oroszokból, ukránokból. Viszont sürgeti az idő, hiszen már 70 éves, ugyanakkor az ukránok egyre jobban rákapnak erre a nagy demokráciára. De az orosz elnök majd megmutatja azoknak a „kétbalkezes ökröknek” is, akik fokozatosan elvesztik a hatalmat Belaruszban és Kazahsztánban, hogy ki a főnök.

Az invázió három oldalról indul, de ne feledkezzünk meg az 5. hadoszlopról, az ukrán földön lévő bandákról, mert ők már a Krím elfoglalásánál is sokat segítettek. A Nyugat viszont még mindig nem érti, hogy a szervezett bűnözés az állam meghosszabbított karja lehet. De a Kreml emberei felkeresik majd az ukrán oligarchákat és visszautasíthatatlan ajánlatot tesznek nekik. Vagy a milliárdokat választják, vagy azt, hogy kicsinálják őket.

A szomszédos országot órák alatt elszigetelik, vízen, földön, levegőben. A kommunikációs zárlaton csak az jöhet át, hogy elmenekültek az ukrán vezetők, a katonák megadják magukat, a világ pedig sorsukra hagyta az országot. Az ellenálló városok nem kapnak áramot vagy élelmiszert. Majd meglátjuk, meddig tartanak ki. Az első lövést persze az ukránok fogják leadni, még akkor is, ha akkorra már halottak lesznek.

A tárgyalások még folynak, de ez csupán arra jó, hogy teljesen semlegesíteni lehessen Ukrajnát, amelyet azután fokozatosan beszippantanak az oroszok. Nyugaton nagy lesz a felháborodás, ám az oroszok jó előre kimentették a legtöbb vagyont a nyugati bankokból, viszont a hadművelettel átírják a világ térképét. Egyben a gázzal sakkban tartják Európát. A földrész egyébként is csak annyira erős, mint a leggyengébb láncszeme. Gondolja bárki is, hogy az államfő véletlenül szentelt akkora figyelmet Magyarországnak és más tagoknak?

Az Egyesült Államokban nemsokára visszatér Donald Trump és újra opolitikai kavarásba kezd, megállapodásra törekszik Oroszországgal, így összeomlik a nyugati egység. Ebben segít a világhálón a sok uszító cikk, amelynek jelentős részét Oroszországban írják. A hódítás csupán az első szakasz lesz a poszt-nyugati rend megteremtésében. A szírek és az afgánok után az ukránok következnek azok sorában, akiket a fejlett világ elárult, és végképp lejáratja magát.