AZ ÉS 2022/6. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2.RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2022.02.11.

F E U I L L E T O N 

Csehy Zoltán
A nagy homálytalanító
Nádasdy Ádám 75 éves

I N T E R J Ú 

Lovász Andrea
„Ha nincs COVID, akkor ez a könyv sem lenne”
Beszélgetés Krusovszky Dénessel

K R I T I K A

Károlyi Csaba
Harminc

Végel László: Peremvidéki pa­lack­pos­ta. Újvidéki napló, 1991–2020. Noran Libro Kiadó, Bu­da­pest, 2021, 280 oldal, 3590 Ft

Végel László, mint már jeleztem, legalább annyira részese a szerbiai irodalomnak és közéletnek, mint a magyarnak (ebben leginkább Grendel Lajoshoz hasonlít, aki „szlovák” író is volt). Emlegeti szerb barátait Danilo Kištől Aleksandar Tišmáig, a szerb kiadóját, Bora Babićot, a régi újvidéki szerb lokálpatriótákat, de a politikai élet szereplőit is Slobodan Miloševićtől Zoran Đinđićen át Aleksandar Vučićig. Szinte minden sora megvan szerbül. Első regényét, az Egy makró emlékiratait nem akárki, hanem Tišma fordította le, mégpedig azonnal, hozzá haláláig nagyon közel állt. 1989 előtt rendszeresen dolgozott nem magyar nyelvű újvidéki, belgrádi, zágrábi lapoknak, voltak könyvei, amelyek előbb jelentek meg szerbül, mint magyarul. Drámái albán és szlovén nyelven is megvannak, sőt játsszák őket. Többek közt a Neoplanta (Urbán András rendezésében) nagy sikert aratott az egész volt-jugoszláv térségben, sőt, azon túl is. Fontosabb könyvei lassan már mind olvashatók németül is, de a szerb kiadások jelzik azt a ritka jelenséget, amikor egy „kisebbségi” magyar írót befogad a többségi kultúra. Nagyon furcsa, mintha két Végel lenne, és a kettő sokszor nem találkozik. Például konferenciát rendeztek róla otthon, ennek anyaga szerbül meg is jelent, de magyarul a kötet nem jelent meg, sem otthon, sem itthon.Tovább

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

Gyürky Katalin
Ex libris

Bogdan Suceavă: Éjszaka valaki meghalt érted
Király Farkas: Sortűz
Mihai Radu: Átszivárgás
Ruxandra Cesereanu: Angelus

Erdész Ádám
Kisváros, 60-as évek

Szilágyi Miklós: Az én Gyulám. Az 1960-as évek gyulai múzeuma. MNL Békés Megyei Levéltára, Gyula, 2021, 326 oldal, 1900 Ft

A kiváló etnográfust a néprajz iránt érdeklődők az alföldi mezővárosok társadalom-néprajzának kutatójaként, a hagyományos halászat szakértőjeként tartják számon. Emellett a Néprajzi Múzeum vezető pozícióiban, az ELTE tárgyi néprajzi tanszékének tanáraként a néprajz és a muzeológia számos más kérdésével is foglalkozott. Azt már jóval kevesebben tudják, hogy Szilágyi Miklós pályája Gyulán indult, 1964-ben, 25 évesen nevezték ki a városi múzeum igazgatójává. Az igazgatói poszt a valóságban nem kulturális irányítói státust, hanem inkább lehetőséget jelentett. A gyulai múzeum ebben az időben az „egyszemélyes” múzeumok közé tartozott, a „főnökön” múlt, hogy a lassan konszolidáló viszonyok között egy-egy ilyen apró intézményből lett-e igazi, az adott város arculatát formáló múzeum, vagy megmaradt poros régiséggyűjteménynek.Tovább

Zsembery Borbála
Párbeszéd a múlttal

Milbacher Róbert: Le­gen­da­hán­tás. Magvető Könyvkiadó, Bu­da­pest, 2021, 286 oldal, 4999 Ft

Milbacher Róbert legújabb könyve érdekes hibrid: majdnem tanulmánykötet, nem éppen tankönyv, nem egészen szöveggyűjtemény. A cím és az alcím (Legendahántás – 50+1 tévhit a magyar irodalomban) elsőre azokat a manapság nagy népszerűségnek örvendő kiadványokat idézheti meg, melyek a magyar irodalom „legkedveltebb” alakjainak magán- (elsősorban szerelmi-) életét tárgyalják a széles olvasóközönség legnagyobb gyönyörűségére. Aki ilyesmire számít, nagyot fog csalódni, két okból is: egyrészt Milbacher könyvének alcíme kissé nagyvonalúan általában a magyar irodalomról beszél, valójában azonban a kötet csak XIX. századi magyar szerzőkkel foglalkozik, másrészt a Legendahántás fejezeteinek az élvezeti értéken túl komoly (tudományos) tétje is van.Tovább

Odze György
Érthető művészet

Gerevich József: Szemfényvesztő művészet. Labirintus Kiadó, Bu­da­pest, 2021, 400 oldal, 11 990 Ft

Gerevich hol mikroszkóppal, hol távcsővel figyeli a művészeket, az érdekli, milyen különleges úton jutnak el az alkotáshoz. A szerzőt ez régóta foglalkoztatja. 2016-ban a Teremtő vágyak című szöveggyűjteménye is lényegében erről szól. Annak a könyvnek a mottója is – „Minden élmény végső értelme, hogy műalkotássá legyen” (Mátrai László) – azt vetíti előre, amit most a „szemfényvesztő” fogalomban újra, még pontosabban meghatároz. Tovább

Bán Zsófia
From A to B and Beck

Ketten egy új könyvről – Beck András: Eljutni A-tól B-ig és vissza. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2021, 312 oldal, 3699 Ft

Talált tárgyait duchampi gesztussal egy másik kontextusba helyezi, ahol hirtelen más fénytörésbe kerülnek. Ugyanakkor, módszerének fontos eleme, hogy tárgyait nem keresi, hanem számára is meglepetésszerűen, megtalálja. Attitűdje nem a céltudatos könyvtári tudósé, hanem a tudatosan céltalan kultúrflâneur-é, aki hagyja, hogy az ösztöne és a véletlen vigye, amerre akarja – ami végül mégiscsak kiad egy jól körvonalazható mintázatot. Láthatóan, a kultúra performativitása izgatja, ezért fordul gyakran olyan művészek felé, akik maguk is a performansz műfaját gyakorolják, mint Cage, Abramovic vagy Andy Warhol, akitől a kötet címét is kölcsönözte (Andy Warhol’s Philosophy From A-to B and Back). Ám, mint kiderül, a neve alatt futó műnek nem is Warhol a szerzője. From A to B – and Beck.Tovább

Kőrizs Imre
A nyitott laboratórium

Ketten egy új könyvről – Beck András: Eljutni A-tól B-ig és vissza. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2021, 312 oldal, 3699 Ft

Kevés Beck Andráshoz fogható mestere van ma az esszének. De nehéz is a műfaj, hiszen a spektrum egyik végén a semmitmondó szépelgés hallatja szirénhangjait, a másikon a rossz emésztésű „todományosság” szigora recseg. Becknek azonban különös érzéke van a bonyolult dolgok elmagyarázásához, és ahhoz is, hogy megmutassa az egyszerűnek látszó dolgok komplexitását. Új kötetének lapjain például Karinthy Frigyes és Herczeg Ferenc egymástól rendkívül távol álló poétikáját is feltérképezve telik meg értelemmel az előbbinek az utóbbihoz címzett meleg hangú ajánlása, vagy egy korszak irodalompolitikai gyakorlatának felvillantása ad jelentést ötven teljesen egyforma tárgy kiállításának.Tovább

Tóth Ádám
Y gróf mindennapjai

(Bernáth/y Sándor kiállítása megtekinthető a Neon Galériában február 25-ig.)

Bernáth/y zavarba ejtően sokoldalú művész volt, multimediális művészeti szemlélete és tevékenysége sajátos gyakorlattá forrt össze. A festészet és a zene mellett irodalmi tevékenységet folytatott, videókat és plakátokat készített, s többek között a mára frontembere miatt vállalhatatlan Beatricének albumborítót tervezett. Mindennek ellenére képzőművészete haláláig szinte láthatatlan maradt, hiszen alkatából adódóan irtózott a hírnévtől, és szándékosan távolságot tartott a reflektorfénytől.Tovább

Wagner István
Warhol és Brown

(Andy Warhol bis Cecily Brown – Aus den Sammlungen der Albertina, Bécs. Megtekinthető február 20-ig)

Negyven, nagy méretű művet válogatott össze a bécsi Albertina saját gyűjteményéből, a nemzetközi képzőművészeti mezőny élvonalából, a második világégéstől napjainkig. A sokrétűség demonstrálására felvonultatják az egymást váltó megannyi stílusirányzat kulcsdarabjait, a harsány pop-arttól az aszketikus absztrakcióig, a vehemens politikai állásfoglalástól a tiszta színesztétikáig, nemcsak kronológiai sorrendben, hanem akár párhuzamosan szembesítve.Tovább

Stőhr Lóránt
Célcsoport

(Deák Kristóf: Az unoka)

Az unokát a csalás traumatikus tapasztalata ideig-óráig élményszerűvé teszi, ám az ötlethez mérten alaposan túlméretezett film hamar félrecsúszik a zsánerminták erőltetésétől és a dramaturgiai baklövések sorától. Szédítő lyukak tátonganak az elbeszélés szövetében, megmagyarázhatatlan mozzanatok teszik zavarossá az emberi viszonyokat.Tovább

Rákai Zsuzsanna
Miért hallgatunk zenét?

(Khatia és Gvantsa Buniatishvili, Concerto Budapest, Keller Quartet, Keller András – Zeneakadémia, február 6.)

Bach versenyműve ezek után kimondottan szokatlan felfogásban hangzott el, amennyiben méltóságteljesség, rugalmasan elegáns arabeszkek vagy a szólamszövés grafikusan absztrakt nagyszerűsége helyett inkább valami már-már meghökkentő fürgeség jellemezte. A mű lényegében pasztellszínű capriccióvá változott a testvérpár keze alatt, és elsősorban a mozgékonyságával hatott, mintsem szerkezetének világos tagolásával.Tovább

Molnár Zsófia
(El)adásban

(Network, Centrál Színház, január 30., 19:00)

De bármennyire a történet időszerűségére és provokatív erejére kívánja a színlap (a rendező) helyezni a hangsúlyt – miközben minden aktuális felhangot óvatosan elkerülendő többször és jól érthetően elhangzik és a képernyőkön is megjelenik a dátum: 1975-ben vagyunk –, az előadást nem a sztori viszi, hanem elsősorban Alföldi Róbert. Az anyag és Alföldi olyanok, mint zsák meg a foltja. Tökéletesen illenek egymáshoz, és Alföldi nagyot is játszik a huszonöt év után lapátra tett hírolvasó, Howard Beale szerepében.Tovább

Fáy Miklós
Műdíva műénekel

(Kristine Opolais áriaestje – Müpa, február 7.)

A műsor gerincét az Adriana Lecouvreur teszi ki, kétszer két ária, két kettős, mintha voltaképpen ez valami felkészülési koncert volna, valamikor előadás is lesz belőle. A többi a szokásos, Puccini és Verdi, A végzet hatalma már mindenképpen és magasan Opolais jelenlegi képességei fölött áll, és már a rokonszenvezési kísértenek is ellenáll, mert nem csak a hang hiányzik hozzá, de valami átgondolás is, hogy mit is éneklek, mi a szöveg, mi történik ezzel a szegény Leonorával. Ehelyett pózok, üres gesztusok, szenvelgés jut a nézőnek. Hogy lehet úgy végigcsinálni a műsort, hogy egyetlen természetes gesztusa sincs a főszereplőnek?Tovább

Grecsó Krisztián
Tanarak

(„Zsarolnak bennünket a gyerekekkel”, Partizán, Helyközi járat, február 4.)

Ám itt jön valami, az emberi tényező, amitől mégsem mindegy, hogy létezik-e egy ilyen film vagy nem. Először is azoknak nem mindegy, akik értik, hogy az oktatás a jövő, és hogyha így marad, posvány lesz a magyar kultúrából, nyelvből, nemzetből. És ha ez nincs kimondva, elismételve, megmutatva, az a teljes legalizációját jelenti a társadalom lezüllesztésének. Annak a jókedvű, aljas kasztrendszerépítésnek, amely jóval szélesebb mélyszegénységet szeretne, és a saját sorsára semmilyen befolyással nem bíró, peremlétben élő többséget, ahol a szavazóképes emberek java a kérdést sem fogja tudni elolvasni, nemhogy felfogni, mit jelent a döntése.Tovább

Králl Csaba
Sorvezető

(Jenna Jalonen – SUB.LAB.PRO The Ensemble Program: Ring / Trafó)

Hét fiatal nő – tetőtől talpig maszkulin szettben: nyakig gombolt, hosszú ujjú fehér ing, szürke nadrág, fekete tánccipő – cifrázza, egyre csak cifrázza a kezdő mozgásképletet. Hozzátesz és elvesz, tágítja és szűkíti kört, egybekapaszkodik és elenged, szaporáz és lassít; járja puhán, járja kopogósan, járja mindenhogyan, de legfőképpen ritmusra járja. Lényegtelen, hogy karikázó vagy kóló, vagy annak átirata, amit látunk. Nincs jelentősége, hogy magyar, szerb vagy hottentotta a felhasznált lépés- és mozgásanyag. Nem perdöntő, hogy melyik tájegység, milyen dialektika – csak a konstrukció, a feszes, pattogós, fegyelmezett konstrukció, és a tiszta, lecsupaszított, körítésmentes mozgásanyag monoton lüktetése számít.

I R O D A L O M

Marno János
Barnás

Marno János
Szemeim
(TD-emlékérem)

Marno János
Csak egy tánc volt

Marno János
Muszájpusztán

G. István László
Cagn imája

G. István László
Anocse papja

Nagy Zsuka
Kata szerelme

Mikor először megkérdezték, hogy Kriszta a lánya-e, egy turistacsoporttal külföldre utaztak, éppen ettek a buszon, és Kata a szerelme szájába nyomott egy-egy falatot, sajtot, zöldségeket, kenyeret, az meg pillogva kapta be, rágta meg, mint egy ártatlan ded, előtte este pedig az ölében aludt el a buszon. Az utasok mindenképpen érezték, hogy van valami köztük, valami kötelék, de arra nem gondoltak, hogy szerelmesek egymásba. Néha azt mondták, testvérek, unokatesók; valahogy sosem érezték, hogy be kell vallaniuk, ők bizony fülig szerelmesek.Tovább

Kiss László
Amikor Haász bácsi életet mentett
(magyar mese)

A város, amelyben történetünk játszódik – hol volt, hol nem volt –, az ország délkeleti szegletében fekszik. Közepes nagyságú – Sztálingrádhoz vagy Drezdához képest persze kisváros –, és történelmi okokból több részre tagolható: leginkább magyarok lakta részre, leginkább románok lakta részre és leginkább svábok lakta részre. Különlegessége azonban, hogy ez idő tájt akármerre járunk benne, a magyar szót mindenütt ugyanolyan jól értik. Ez idő tájt. De hát milyen idő ez? Olyan, hogy az oroszok éppen feltűnnek Kelet-Európa valamennyi tartományában, s jelenlétük a város svábok lakta részében különösen szembetűnő.Tovább

Tóth Kinga
Pallósi Margit ír

Merthogy Pallósi Margit író szeretne lenni, igazából ezért is örült az írógépnek, amit a hivatal kiutalt neki, mert ezen akarja megírni a nagy regényeket. Hogy milyen például egy körzetvezetés, milyen a bürokrácia és milyen dolgok vannak egy községben. A folyamatok érdeklik, a szekerek, az aratógép, a malom hangja. Esténként, amikor megkapált már a Kismezőn, mindig megáll a malom mellett és az őrlést hallgatja. Mindig is utálta a zenét, nem bírja a dallamokat, az éneklést meg kimondottan kellemetlennek tartja. Nem értem, az emberek miért erőltetik magukat annyira másokra. Beszélnek, és amikor jókedvük van, nekiállnak énekelni is. Miért gondolják, hogy ezt bárki is meg szeretné hallgatni. Rengeteg a tolakodás. Ahelyett, hogy mindenki élne nyugodtan a dolgában, és kész. Itt már egészen magával kerítik az indulatok, ő sem érti, de legszívesebben sírni szeretne. De az olyan érzelmes. Igaz, ha megemlíti az írásában, akkor az mégis írósabb.Tovább

Janáky Marianna
Elengedés

A szemben álló emeletes ház falára posztert festett az este. A vacsora megsült, a férfi nézte az ételt, kezében a mocskos mosogatórongy mintha azon gondolkodott volna, lehulljon-e. Fia fél órája aludt már a fal felé fordulva. A járda vízfoltjában elfogyott a kopasz hold, a konyhában megrepedt a mettlachi lap, hurka-kolbász a tepsiben.

Az apa kihajolt az ablakon, füstzászló lebegett. Az éjfél dekk-csillagokkal szórta tele a hamutartót. Mindjárt jövök, írta egy cetlire.Tovább

Halász Bálint
Düh

Nem is értem, mikor került a szemközti ház tűzfalára az az óriásplakát. A kérdést sem értem. Nem dühít. Hogy dühítene, egy város, ahol még soha nem jártam, és nem is fogok. Anyám, az dühít. Már itt kéne lennie. Mondtam neki, hogy ne autóval jöjjön, és ha már kocsival, ne a Nagyenyedi felé, mert az halál. De sosem hallgat rám, meg a negyedik hullám, hogy én is jobban vigyázhatnék, nekem se kéne békávézni, hogy két gyerek mellé kell a kocsi, kár volt eladni. Persze, mondom, magamban pedig hozzáteszem, hogy a tanári fizetésből, nincs pénzem benzinre, kötelezőre, szervízre, meg egyébként is minek a városba, biciklivel bárhol ott vagyok, a gyerekek is, és különben is, hadd döntsem már el, az én életem. Nem Brüsszel dühít, hanem az anyám. Nincs itt, és ki fog rúgni Péter.Tovább

Légrádi Gergely
Semmiség

Anyád hosszan vajúdott veled. Mintha viaskodtatok volna. Te jönni akartál, anyád még nem látta elérkezettnek az időt. Úgy tűnt, mint aki mindent megtesz, hogy a szülés úgy és akkor történjen, ahogy ő akarja. Ekkor már órák óta nem beszélt velem. Otthon voltunk. Anyád a konyhában, én a ház többi helyiségében jártam fel és alá, nyugtalanul. Este hat körül sűrűsödtek a fájások. Ekkor talán kissé megijedt. Ezt kihasználva taxit hívtam. Nem ellenkezett. Hamar beértünk a kórházba, csendes volt a város. A szülészorvos fél órával később bukkant fel. Úgy tűnt, mint akit egy családi vacsoráról állított fel az osztályos nővér. Megvizsgálta anyádat, majd lemondóan tudomásul vette, hogy az éjszakáját velünk fogja tölteni, így a vacsora már biztos, hogy nélküle fejeződik be. Azzal elvonult a szobájába.

ITT OLVASHATÓ