2022. szeptember 15., csütörtök

DTK: ELVISZLEK MAGAMMAL – CSERHALMI GYÖRGY (ÉVADPREMIER)

YOUTUBE
Szerző: D. TÓTH KRISZTA
2022.09.14.



DTK: Elviszlek magammal – Cserhalmi György (évadpremier)

A JOGÁLLAMISÁGI ELJÁRÁS ÉS AZ EU-PÉNZEK KÖZÖTTI KAPCSOLAT – EGYETLEN ÚT VEZET AZ UNIÓS KIFIZETÉSEKHEZ

SZABAD EURÓPA
Szerző: GYÉVAI ZOLTÁN
2022.09.14.


Legkorábban november közepére kerülhet helyére minden lap az uniós pénzek körül forgó magyar kártyában, de sajátos módon ez a legkésőbbi határidő is a jelentős forrásvesztés elkerülésére. Elemzésünk a várható forgatókönyvről a jogállamisági játszmában.


Néhány nappal az Európai Bizottság kulcsfontosságú döntése előtt (a Népszava keddi értesülései szerint a döntést már vasárnap meghozzák) körvonalazódik a forgatókönyv, amely alapján lefolytatódhat a Brüsszel és a magyar kormány között zajló pókerjátszma, amelynek az uniós kifizetések állnak a középpontjában.

A pakli a „minden mindennel összefügg elvet” követve mára elég vastagra hízott, és lényegében magában foglal minden, uniós pénzügyi transzferekre vonatkozó nyitott kérdést: a jogállami feltételrendszer ügyében indult eljárást, az 5,8 milliárd euró összegű helyreállítási alapot és tervet, valamint a 2021 és 2027 között az uniós keretköltségvetésből Magyarország számára elérhető források jelentős részét...

„ISKOLÁK A HATÁRON” CÍMMEL RENDEZI MEG A REPUBLIKON HAGYOMÁNYOS ŐSZI OKTATÁSI KONFERENCIÁJÁT.

FACEBOOK
Szerző: MAGVETŐ CAFE, REPUBLIKON INTÉZAT
2022.09.15.


Program

10:00 Köszöntő
• Horn Gábor, kuratóriumi elnök, Republikon Alapítvány
10:10 Republikon-prezentáció
• Mikecz Dániel, vezető kutató, Republikon Intézet
10:30: Kórkép a közoktatásról
12:00 Szünet
12:15: Egyetemek a politika fogságában

Részletek

Az első kerekasztal-beszélgetés – „Kórkép a közoktatásról” – fő kérdése, hogy van-e kiút a közoktatás válságából, hiszen ágazatot folyamatos krízis jellemzi a közoktatás államosítása óta. Az elmúlt egy évtized mérlege: az oktatás színvonala mélyponton, a tanulók tudása nemzetközi összehasonlításban is gyatra, és egyre több diák kerül ki az iskolából végzettség nélkül. Az alulfizetett tanárok tömegével hagyják el a pályát, és egymást érik a szakmában maradó pedagógusok sztrájkjai. Ma már nem az a kérdés, válságos állapotban van-e a közoktatás, hanem az, hogy elértük-e már a mélypontot vagy van-e még hová süllyedni.
A beszélgetés résztvevői:
Horváth Péter, a Révai Miklós Gimnázium igazgatója, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke
Pilz Olivér, a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanára, a Tanítanék Mozgalom társalapítója (megerősítésre vár)
L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója és szakmai vezetője
Szabó Zsuzsa, tanító, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke
Tollner József, az Illyés Gyula Gimnázium tanára, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének alapító tagja

A program második részében – "Egyetemek a politika fogságában" – a felsőoktatás jelenlegi állapotáról és a nem túl biztató jövőjéről beszélgetünk vendégeinkkel. Arról, hogy miközben a kormány ideológiai harcokat folytat a magyar felsőoktatásban, a hallgatók létszáma csökken, komplett szakok maradtak jelentkezők nélkül. A korábban elismert egyetemeket ma már keresve sem találjuk a világ legjobb intézményei között, a kormány számára fontosabb volt, hogy politikai befolyást gyakorolhasson az egyetemek működése felett.
A beszélgetés résztvevői:
Hiller István, történész, egyetemi docens, korábbi szakminiszter
Karsai György, klasszika-filológus, egyetemi tanár, a SzFE a doktori iskola vezetője 2022-ig (november 24-ig)
Kenesei István nyelvész, professor emeritus, az MTA rendes tagja

A konferencia moderátora:
Ónody-Molnár Dóra
• Regisztráció Magvető Café-ba: https://forms.office.com/r/hH0Zxwezq4
• Az eseményt a Facebookon is közvetítjük.
• Kérdésre, hozzászólásra mind a helyszínen, mind a Facebook-on lesz lehetőség.
• A rendezvény magyar nyelven zajlik és nyilvános.

NETTÓ KÉTMILLIÓ FORINTOT KERES ÁDER ALAPÍTVÁNYÁNÁL LÁZÁR HELYETTESE

24.HU
Szerző: KOZÁK DÁNIEL
2022.09.15.


Az Áder János volt köztársasági elnök által alapított Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványnál Lázár János ugyan nem vesz fel díjazást, helyettese, Csepreghy Nándor viszont bruttó hárommillió forint körüli összegért viszi az operatív ügyeket, miközben államtitkárként is kétmilliót keres.


Sorcsere történt nyáron a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványnál, amely egy márciusi törvénymódosítással került be a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kivételezett körébe, és amelyet Áder János mégköztársasági elnökként hozott létre. Martonyi János ex-külügyminiszter helyett Áder lett a kuratórium elnöke, és bekerült a testületbe Lázár János, aki építésügyi miniszter az ötödik Orbán-kormányban, valamint Lázár helyettese, Csepreghy Nándor is, aki előzőleg az alapítvány igazgatója volt.

Korábban minden kuratóriumi tag ingyen látta el a tisztségét, de ez is megváltozott. Áder és Lázár továbbra sem vesz fel tiszteletdíjat (igaz, Lázár két másik vagyonkezelői alapítványban is szerepet vállal, összesen 1,95 millió forintért), Csepreghy viszont, amikor megkerestük azzal, hogy információink szerint a Kék Bolygónál több pénz kap, mint a bruttó 1 millió 975 ezer forintos államtitkári illetménye, elismerte ezt. (Az alapítvány nem válaszolt a kuratóriumi tagok díjazásával kapcsolatos kérdéseinkre.)...

HOGYAN LETT 481 FORINT A BENZIN ÉS 482 A DÍZEL A KSH-NÁL?

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2022.09.15.


Augusztusban fél év után először fordult elő, hogy a statisztikai hivatal havi jelentése szerint nem 480 forint volt a benzin és a gázolaj fogyasztói átlagára. Aki figyelte korábban a KSH kommunikációját, azt nem lepte meg a változás, hiszen a hivatal már korábban is jelezte: a nyolcadik hónaptól figyelembe fogja venni, hogy módosult a kedvezményes árra jogosultak köre. Az eredmény első ránézésére azonban így is furcsa lett, hiszen a hivatalos adat szerint a benzin átlagára 1, a dízelé pedig 2 forinttal emelkedett.

Ez azért érdekes, mert július 30-tól kifejezetten széles kör került ki az ársapka alól. Ettől kezdve csak a magántulajdonú gépjárművek, a taxik, és a mezőgazdasági erőgépek tankolhatnak 480 forintos áron, de a gyakorlat szerint utóbbiak is csak akkor, ha beállnak a kútra, ami sok esetben lehetetlen. Kizárták ugyanakkor a kedvezményre jogosultak közül a céges autókat, márpedig ez rengeteg gépkocsit érintett.

Magyarországon ugyanis több mint negyedmillió cégautó közlekedik az utakon, ezek ráadásul átlagosan kétszer annyit futnak évente, mint egy magántulajdonban lévő kocsi. Ennek eredményeként – ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk

az összes személygépkocsival megtett kilométer nagyjából hetedét adhatják a cégautók.

Ha ezt teljes egészében figyelembe veszi a KSH, akkor az egy, illetve kétforintos változásnál sokkal nagyobb árnövekedést kellett volna kimutatnia. A hivatal adatai szerint ugyanis a piaci üzemanyagár a 95-ös benzin esetében 681, míg a gázolajnál 736 forint volt. Ha úgy számolunk, hogy az eladott mennyiség 14 százaléka ennyiért kelt el, és csak a maradék 86-ot veszik 480-ért, akkor 508 forintos benzin és 516 forintos dízel átlagár adódik.

A KSH azonban nem így számolt...

154 MILLIÓBÓL TOVÁBB ÉPÜL-SZÉPÜL A KÖZMÉDIA KUNIGUNDA ÚTI ÉPÜLETE, ÉS MÉG FŰTÉS IS LESZ

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KATUS ESZTER
2022.09.15.


Bár az országban egymás után halasztják el a különböző állami beruzásokat, úgy tűnik, az évi 130 milliárd forintból gazdálkodó közmédiának egyelőre nem kell spórolnia. Korábban közel nettó félmilliárd forintért új kapukat szereltettek be a Kunigunda úti gyártóközpontba, majd 30 millióért kerestek fizető tapsolókat, most pedig a Rádió 1 és a Kossuth 2 nevű stúdiókat fejlesztik 154 millió forintért. Sőt, a közpénzből működő MTVA-nak még földgázra is futja.


Közbeszerzési eljárást írt ki a budapesti, Kunigunda útja 64. alatti gyártóbázisának fejlesztésére a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA). A felhívás szerint a „B” épületében, az I. emeleten alakítanák ki a Rádió 1 és a Kossuth 2 stúdiót. Ehhez építőipari és akusztikai munkákra is szükség lesz.

Először a Rádió 1 nevű stúdiót alakítják ki, amely a B111 és B112 helyiségek területén kap egy stúdiót és egy vezérlőt. Miután ezt átadták, a Kossuth 2 kerül sorra: új stúdiót, egy hírolvasó helyiséget és egy technikai helyiséget építenek a B109 és B110 helyiségek területén.

A leírásból többek között kiderül, hogy a nagy zajjal járó munkákat (pl. a fúrásokat) az üzemelő stúdiók közelsége miatt csak éjszaka, előre egyeztetett időpontban lehet végezni, és hogy az újonnan kialakítandó helyiségekben az ott tartózkodó személyek a belső hőmérsékletet saját maguknak tudják majd állítani termosztát segítségével.

A nyertes az A-Bau Építőipari Kivitelező Kft. lett, amely nettó 154 millió forintért vállalta a munkát. A kanadai tulajdonossal bíró cég alvállalkozókat is bevon a munkálatokba: a Csato-Bau Kft.-t, az Air-studio Pro Kft.-t. és Bartha Edina egyéni vállalkozót...

ORBÁN ÁRON EGYSZERRE HIRDET FOGYÓKÚRÁS ÉLELMISZERT ÉS FEGYVEREKET. KÖZBEN KORMÁNYKÖZELI ÜZLETEMBEREK BUKKANNAK FEL KÖRÜLÖTTE

TELEX
Szerző: SZŐKE DÁNIEL
2022.09.15.


A miniszterelnök 14 évvel fiatalabb öccse, Orbán Áron eddig nem vállalt közéleti szerepet, a közösségi médiában azonban nyilvános posztok sorát teszi közzé évek óta. Ezekben rendszerint azt mutatja be, amint a hobbijainak hódol: például kertészkedik, pörköltet főz, barkácsol vagy kisrepülőt vezet, időnként dallamos orosz zenéket oszt meg. Vannak olyan posztjai is, amelyek az üzleti tevékenységére utalnak.

Egy tavaly őszi videójában például az látszik, hogy mintás ingben kalácsból készít vajkrémes, trappista sajtos, felvágottas szendvicset, miközben vidám sramlizene szól. A videó két szembetűnő részlete, hogy a szendvicsek Schobert Norbert Update márkájú, szénhidrátcsökkentett élelmiszereiből készülnek, és hogy a konyhapulton egy pisztoly hever, miközben Orbán egy katonai késsel keni a sajtkrémet a kalácsszeletre.

Ezzel a miniszterelnök öccse szemléletesen ötvözi a két területet, amelyen jelenleg aktív: kiemelt érdeklődését a fegyverek iránt, illetve szerepvállalását Schobert Norbert vállalkozásában...


CSAK LÉGY TERMÉSZETES, MONDOGATTA NOVÁK KATALIN, ÉS AKÁR TE IS ÖSZTÖNDÍJAS LEHETSZ

444.HU
Szerző: RÉNYI PÁL DÁNIEL
2022.09.15.


- A Stipendium Peregrinum ösztöndíjprogram a tandíj és a megélhetés költségeinek vállalásával segít a legtehetségesebb magyar fiataloknak, hogy a világ legjobb egyetemein tanulhassanak.

- A döntési folyamatban kormánytagok, állami tisztviselők, fideszes képviselők és a kormánypárti újságírók játszák a legfontosabb szerepet.

- Egy kiválasztó tábor végén születik meg a végső lista az ösztöndíjasokról, a döntés szempontjai viszont homályosak.

- A pályázók döntő része nem foglalkozik az intenzív politikai jelenléttel, de akad, akinek ez nehezére esik.

Novák Katalin, az azóta megszűnt Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) volt családügyi államtitkára három éve indította útjára a Stipendium Peregrinum (SP) ösztöndíjprogramot, ami hamar a tárca alá sorolt Nemzeti Tehetség Központ (NTK) kiemelt projektje lett.

Az NTK az új kormány megalakulása és az EMMI feldarabolása óta a Miniszterelnökség alá tartozik, de az SP megmaradt Novák szívügyének: a köztársasági elnök fővédnökként idén is részt vett az ösztöndíjasok kiválasztásában, az instruktorok és a program szervezői pedig továbbra is közvetlen környezetéből kerülnek ki.

Három év alatt a program nagy népszerűségre tett szert a frissen érettségizettek és az egyetemi tanulmányokat már folytató fiatal huszonévesek körében.

Az SP-nek jelenlegi formájában három komponense van. Az „A komponens” egyszeri támogatást jelent, amit kifejezetten a felvételi eljáráson való részvétel céljából folyósítanak, elsősorban olyan egyetemek esetében, ahol a felvételizés is díjköteles vagy kiutazással jár. 2019-ben, amikor a program indult, egyedül ez a komponens volt elérhető, és 18 millós keretösszeget biztosított hozzá az NTK.

Az évről évre bővülő program legfontosabb kiírása a „B komponens”. Ez kiemelt állami ösztöndíjat ajánl azoknak a jelentkezőknek, akiket felvettek a világ legjobb egyetemeinek alap- vagy mesterképzésére. Az esetek döntő többségében ez a tandíj és a megélhetés költségeinek teljes biztosítását jelenti. (Ritkán előfordul, hogy az NTK a költségtervnek csak egy részét téríti meg.)

67-et egyetemet sorol fel a világ legjobbjai között az NTK az MIT-től kezdve a Yale-en, az LSE-n, Cambridge-en és Oxfordon át a Zürichi vagy a Heidelbergi Egyetemig. (A CEU nem szerepel a listán, a Fudan igen.) Akit ezen egyetemek valamelyikére felvettek, és még nem múlt el 24 éves, benyújthatja pályázatát a „B komponensre”. Az NTK „cserébe” azt várja ösztöndíjasaitól, hogy szerezzék meg a kellő mennyiségű kreditet, tanulmányaik befejeztével pedig legalább annyi éven keresztül dolgozzanak itthon, ahány éven keresztül a finanszírozást az állam részükre biztosította.

A PROGRAMNAK KÜLÖNÖS JELENTŐSÉGET AD, HOGY A BREXIT MIATT AZ ANGLIAI TOPEGYETEMEKEN A NEM ANGLIAI DIÁKOKNAK MA HÁROMSZOR-NÉGYSZER AKKORA TANDÍJAT KELL FIZETNI MINT NÉHÁNY ÉVVEL EZELŐTT. EZEK AZ ÖSSZEGEK MA A JÓMÓDÚ CSALÁDBÓL ÉRKEZŐ HALLGATÓ SZÁMÁRA IS GYAKRAN MEGFIZETHETETLENEK...

NE IS REMÉLJE, HOGY OLCSÓBBAN ÉPÍTKEZHET! - ERŐSEN FOGY A MEGRENDELŐK PÉNZE

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Azénpénzem
2022.09.15.


Nagyon durván elszálltak az építőipari árak, a szakszövetség megfogalmazása szerint pedig ezek „visszarendeződésére semmilyen jel nem utal”. A kereskedők, a vállalkozók és a felújításba fogott magánszemélyek – szedett csokorba néhány konkrét történetet az Azénpénzem.hu – egészen lehetetlen körülmények között találták magukat.


A csempék bemutató választékából alig volt, amire árat tudtak mondani, illetve szállítást vállalni – panaszolta egyik olvasónk. Egy, a tetőhöz szükséges anyagból tízféle lehetőség közül választhatott még nemrégiben is egy felhasználó. Most azonban a kereskedő csupán egyetlen termék beszerzését tartotta reálisnak. Egy építkezési vállalkozó megrendelte a szükséges vasanyagokat reggel és meg is állapodott 2,1 millió forintos árban a kereskedővel. Mire azonban két óra múlva az üzletbe ért, közölték: az árut csak 2,7 millió forintért tudják átadni. Őrjöngve távozott.

Az ilyen és hasonló történetek az építkezéseknél ma már mindennaposnak tekinthetők. A fővállalkozók legfeljebb munkadíjat tudnak mondani (azt is csak korlátozott időre), az anyagköltség számukra is csak tág határok között becsülhető. Egy „apróbb" felújítási munka árát 3-5 millió forint között jelölték például meg (értesültünk ennél szélesebb szórásról is). Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elemzései alapján drámaian annyit jelentett be, hogy „az építési vállalkozók egész évre szóló áremelkedési várakozásait a piaci folyamatok felülírták”...

KETTŐS STRATÉGIÁK AZ EU-TÁMOGATÁSOK SORSA MAGYARORSZÁGON

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: BALÁZS PÉTER
2022.09.09.


Feltételekhez kötött pénzek


Kapcsolatunk az Európai Unióval drámai fordulat előtt áll. Az EU többsége új feltételekhez akarja kötni a bőkezű finanszírozást, éppen akkor, amikor számos kellemetlen tényező összjátéka folytán itthon sürgős szükség volna rá. A források megvonásának vagy akár csak megrövidítésének lehetősége súlyos dilemmák elé állítja a döntés küszöbéig jutott uniót, de kétségek közé sodorja a magyar kormányt és annak ellenzékét is a rea­gálást illetően. Legfőképpen pedig fölveti a kérdést: mi a jobb nekünk, állampolgároknak? Ha „Brüsszel” kegyesen szemet huny Orbán és csapata szaporodó szabályszegései fölött és tovább pénzeli a közös normákat belülről bomlasztó rendszert, vagy komolyan veszi végre a saját elveit, a sarkára áll és példát statuál.

2004-es belépésünk óta a tehetősebb tagállamok befizetéseiből folyamatosan jött az uniós pénz Magyarországra a különféle csatornákon. A kontinentális nagypiac is megnyílt számunkra, a magyar külforgalom mélyen és tartósan beágyazódott az európai gazdaságba. Az itthon tengődő munkaerő százezerszám áramlott ki Nyugat-Európába, velük rengeteg tehetség, szorgalom és potenciális (ellenzéki) szavazó. Az együttélés hétköznapi mechanizmusai is kialakultak: az Európai Parlament magyar képviselői belakták Brüsszelt, a kormánytisztviselők, miniszterek és a miniszterelnök rendszeresen járnak a Tanács üléseire. A Bizottságban ott ül a magyar biztos, szerte az uniós intézményekben sok száz magyar dolgozik, a magyar is az EU hivatalos nyelve. A szinte már unalmas üzletmenet azonban most megtörni látszik.

Magyarország és az EU politikai viszonya csatlakozásunk óta két szakaszra tagolódott. Az első hat évben a szocialista-liberális magyar kormányt három, erősen különböző alkatú, de egyaránt Európa-barát miniszterelnök képviselte Brüsszelben. Azután az elmúlt tizenkét esztendőben egyazon kormányfő járt az uniós ülésekre, és a kapcsolat az ő ízlése szerint vált egyre feszültebbé. Konfliktusairól mindig szívesen nyilatkozott hazafelé uniós díszletek közül. A jelenlegi magyar vezetés kihasználta és lefölözte az EU-tagság összes előnyét, miközben fölépítette az unió „nem együttműködő tagállamának” mintáját. A modell lényege: sok vita és ütközés Brüsszellel, gyakori vétó, az európai integráció vívmányainak kétségbe vonása, értékei és általában a nyugati civilizáció becsmérlése. Mindez egyetlen célt szolgált: az uniós alapok szándékos és szervezett eltérítését egy adott hazai érdekcsoport számláira és hatalmas zsebeibe...


„LESZOKNI AZ OROSZ GÁZRÓL” - INTERJÚ HOLODA ATTILA ENERGETIKAI SZAKÉRTŐVEL

MAGYAR NARANCS
Szerző: BARÁTONYI ZOLTÁN
2022.09.14.


Magyarország a különutas energiapolitikájával csupán az oroszoknak kedvez, miközben mind nyilvánvalóbb, hogy az Orbán-kormányok az utóbbi 12 évben semmit sem tettek az ország energiafüggetlenségéért, vagy a kevéssé pazarló felhasználásért.

Magyar Narancs: Orbán Viktor legutóbb a Bosch Budapest Innovációs Kampusz átadásán beszélt arról, hogy Európát térdre kényszerítheti az Oroszország elleni szankciók okozta brutális infláció és energiahiány, ráadásul az oroszok nem gyengülnek a szankciók miatt. Azt is mondta, hogy „Magyarországon lesz gáz, és lesz elég villany is”, vagyis energiahiány miatt nem kell leállítani és bezárni egyetlen gyárat sem. Tényleg ennyivel jobban állnánk, mint Európa?

Holoda Attila: Miközben a szankciókat ostorozzák folyamatosan, közben sem az olajra, sem a földgázra vonatkozó szankciók nem vonatkoznak ránk, nem léptek életbe, hiszen Magyarország felmentést kapott ezek alól. Orbánék indoklása azért érdekes, mert az minden bajunk okozójaként az európai szankciókat nevezi meg, holott minket közvetlenül nem is érint – közvetve persze igen, az energiaárak révén. A szankcióknál látni kell, hogy miként korábban is, a magyar kormány most is szembemegy az európai uniós törekvésekkel. Az Európai Unióban életbe léptetett szankciókat, hangsúlyozom, mind a hat csomagot, a magyar kormány kivétel nélkül elfogadta – kivéve Kirill pátriárka EU-ból való kitiltását. Innentől Brüsszelre mutogatni az emberek félrevezetése, hiszen a szankciós döntéseket nem „Brüsszel” hozza, hanem a tagállamok közösen, és ebben Magyarország éppúgy szerepet vállalt, mint bárki más. Ha ezek után a kormányunknak bármi problémája, gondja, indoka, eltérő számítása akad, akkor ezeket Brüsszelben kell megosztania, és utána lehet újratárgyalni a szankciók ügyét. Az viszont nem megy, hogy kint elfogadom a szankciókat, játszom a jófiút, hazatérve pedig azt harsogom, hogy ezek mennyi problémát okoznak. A szankciók pedig nem úgy működnek, hogy csakis az egyik fél (jelen esetben Oroszország) fogja megsínyleni azokat. Ugyanakkor ezek kiváltója az volt, hogy Oroszország megtámadott egy független, a Nyugathoz, az Európai Unióhoz közeledő, baráti európai államot. Az sem megy, hogy csak azért hagyjuk büntetlenül az agressziót, mivel a szankciók számunkra problémákat okoznak. Ha azt látjuk, hogy ez a magyar kormány hivatalos álláspontja, az azt jelenti, hogy nem osztja azokat az európai értékeket, amelyek szerint egy független államot meg kell védeni, és ha kell, szankciókkal sújtani az agresszort. A miniszterelnök egyetlen szót sem ejtett arról, hogy a szankciók okozója az ő jó barátja, Putyin. Ha a magyar kormány így viselkedik, akkor vitatja az EU szankcionáláshoz való jogát, lehetőségét...


TÖBB EZER BETEGPANASZ ÉRKEZETT AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÓHOZ AZ ELLÁTATLANSÁG MIATT

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2022.09.15.


Nem magyarázza a betegek ellátatlanságát az orvosok elvándorlása az állami szolgálatból - hangzott el az Országos Járóbeteg Szakellátási konferencián.

Ötödével kevesebb beteget látnak el a szakrendelők most, mint a járvány előtti évben – derült ki Kiss Zsolt, Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatójának előadásából Balatonfüreden, az Országos Járóbeteg Szakellátási konferencián. Adataikkal egybecseng a NEAK-hoz befutó több ezer betegpanasz, amely az ellátatlanságot, a hosszú várakoztatást, a szakellátások elérhetetlenségét róják fel a finanszírozónak. Kiss Zsolt hangsúlyozta: az egészségpénztárnak alapfeladata az, hogy a rendelkezésre álló forrásokat a lehető legjobban hasznosítsa. Ezért fontos az is, hogy a betegek mit tapasztalnak a rendszerben. Lényeges, hogy a beteg el tudjon menni, tudjon időpontot kapni, vizsgálják ki, és elkezdődjön az ellátása. Ennek elmaradása ugyanis nagyon sokba kerül – mondta. Ennek már forintban is kifejezhető következménye, hogy egyre több drága, méltányossági gyógyszer és egyéb terápiára érkeznek a betegkérelmek. A főigazgató hallgatóságának ábrákon megmutatta, hogy a különböző intézménytípusoknál mekkora a teljesítményükben az elmaradás. Az elmúlt hónapokban összességében 12-14 milliárdnyi szolgáltatáshoz nem fértek hozzá a betegek...

TÉVEDÉS, HOGY EZ „NEMZETI NAGYTŐKE” – ÍGY LETT FONTOSABB A VODAFONE A TANÁRI BÉREKNÉL [HETIVÁLASZ 141]

HETI VÁLASZ / PODCAST
Szerző: BORBÁS BARNA
2022.09.15.


Téves értelmezés, hogy a magyar állam vagy a „nemzeti nagytőke” veszi meg a Vodafone Magyarországot – derül ki podcastadásunkból. A minap megjelent nagy cikkünk szerzője, Bódis András magyarázza el a nyár egyik legnagyobb gazdasági hírének teljes hátterét. Miért baj, hogy a tervek szerint az irányítási jogokat gyakorló 4iG nevű cég magántőkealapokon nyugszik? Miért a magántőkealap az új offshore? Miért tarthatatlan Bencsik András újságíró mondása, hogy „a Vodafone fontosabb, mint a pedagógusok béremelése”?

SZÁZMILLIÁRDOK PÁROLOGTAK EL A LAKOSSÁGI ÁLLAMPAPÍROKBÓL – MÉG EGY ILYEN HÓNAP, ÉS JÖN A FORDULAT

PORTFOLIO
Szerző: ÁRGYELÁN ÁGNES
2022.09.15.


Augusztusban is százmilliárdok párologtak el a MÁP+-ból, soha ekkora mértékben nem csökkent még a hajdani szuperállampapír állománya, mint múlt hónapban. Ha a szeptember is ilyen lesz, akkor meglesz a fordulat: átveszik az uralmat az inflációkövető állampapírok. A MÁP+ lejtmenetét a teljes lakossági piac megszenvedte, kérdés, vissza tudják-e fordítani ezt a trendet a magasabb a kamatok és az új állampapír...


SZÍVTELEN HANGOK

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2022.09.15.


Ha a kormánynak valóban az volna a célja, hogy kevesebb legyen az abortusz, és több gyerek szülessen Magyarországon, akkor nem engedte volna meg az egészségügyért is felelős Pintér Sándor belügyminiszternek, hogy olyan rendeletet hozzon, mint amilyet kedden jelentettek be. Itt és most nem taglaljuk, mert megteszik ezt nálunk kompetensebbek (nők) és hozzáértőbbek (szakemberek), de az, hogy egy nő csak azután mehessen abortuszra, miután meghallgattatták vele a nem kívánt gyerekének a szívhangját, embertelen, cinikus és – talán elsőre furcsának tűnik – kontraproduktív.


Ha a kormánynak tényleg az volna a célja, hogy a mostaninál több gyerek szülessen Magyarországon, ne fogyjon a magyar, hanem növekedjék a lakosság létszáma, akkor nem az abortusz szigorításával próbálkozna. Ez ugyanis nem megoldás, legföljebb megfelelés a kereszténynek kinevezett országnak, valamint az ellenzékinek mondott, ám a kormánnyal nem is titkoltan együttműködő Mi Hazánk nevű mozgalomnak.

Amennyiben a kormány valóban megoldást keresne arra a problémára, hogy kevés gyerek születik Magyarországon, akkor eleve nem a belügyminiszterre bízta volna az egészségügyet és az oktatást. Akkor egy modern, korszerű struktúrában kormányozna, oly módon, hogy az emberek számára a jelen és a jövő is kiszámítható legyen. Nem hozna egyik napról a másikra törvényeket és rendelkezéseket – lásd a kata kinyírása, a rezsiköltségek megnövelése. Egy valóban – nem csupán a lózungok szintjén – családbarát kormány már évekkel ezelőtt emelte volna a sok éve változatlan családi pótlékot, e mellé olyan jövedelmet biztosítana a polgárainak, hogy azoknak ne legyen gond, ha eggyel, netán kettővel több gyerek van a családban...

AZ ABORTUSZTÖRVÉNY ZSAROLJA ÉS MEGALÁZZA A MAGYAR NŐKET

INDEX
Szerző: HERCSEL ADÉL
2022.09.15.


Miközben elégedetten bólogathat az ötletgazda Dúró Dóra és az aláíró Pintér Sándor, hogy mától a kormány rendeletben kötelezi a magzati szívhang meghallgatására a terhességmegszakításra készülő nőket, civil és ellenzéki oldalon hatalmas a felháborodás. Van, aki szerint az új szabály csak zsarolja, megalázza és egyenesen tovább traumatizálja az eleve nehéz helyzetben lévő magyar nőket...

MAGYARORSZÁGON KIT TÁJÉKOZTAT AZ AMERIKAI HÍRSZERZÉS, HA ORBÁN IS KAPOTT OROSZ PÉNZT?

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.09.15.


Az amerikai hírszerzés feltárta és nyilvánosságra hozta, hogy az orosz illiberális fasiszta diktatúra csak az elmúlt nyolc évben minimum 300 milliárd dollárt (!) költött politikusok megvásárlására és megvesztegetésére. Ez hihetetlenül hatalmas összeg, és az amerikaiak szerint ez csak a “jéghegy csúcsa”, ennél sokkal több pénz lehet a valóság. Mi látatlanban fogadni mernénk bármiben, hogy az ügyben érintett 24 ország egyike Magyarország, amely az Európai Unióban is Putyin leghűségesebb, utolsó csatlósa. A “keresztény” horthysták mindig oda állnak, ahol fasiszták és nácik vannak.

Mivel Magyarországon az orosz érdekeket Magyarország érdekeivel szemben a kormányzat védi, amelynek korlát nélküli ura Orbán Viktor, aki képes Magyarországot szembefordítani a Nyugattal Putyin érdekében, ezért erős a gyanúnk, hogy a pénztől közismerten undorodó, üzleti ügyekkel nem foglalkozó, elszegényedett, és a családját is evangéliumi szegénységben tartó Orbán Viktor nem kapott a pénzből. Vagy fordítva. Ő kapta a legtöbbet. Nem úgy, mint a tokajhegyaljai szőlőbirtok állami támogatásánál, amikor még szerényebb volt. Azóta minden az övé.

A hírek szerint az amerikai hírszerzés bizalmasan megosztja az információit az érintett országokkal. Amikor ezt elhatározták, azt feltételezték, hogy az érintett országok vezetése nem érintett, és az oroszok által lefizetett politikusok titokban jártak el, amiről az ország vezetése, az adott állam nem tud. Ha tudomást szereznek róla, akkor eldönthetik, milyen eszközzel kapcsolják ki, és mi módon szankcionálják a nemzetbiztonsági kockázatot jelentő hazaárulókat. Mert egy külföldi állam által lefizetett, megvesztegetett politikus hazaáruló, erről még Virág elvtárs sem nyitna vitát.

De mit csinálnak olyan országgal, ahol maga az állam, a kormányzat, élén a miniszterelnökkel az oroszok bábja, és furcsa lenne, hogy mindenki más hatalmas pénzekért tette, csak ők csinálják ingyen. Éppen ez a banda. Tételezzük fel, hogy a magyar kormány egyes tagjai, még inkább a hatalmat korlátlanul gyakorló miniszterelnök az érintett megvesztegetett (a még szélsőjobboldalibb politikusok mellett, mert az oroszok azoknak mindig adnak pénzt), akkor kit értesít az amerikai hírszerzés? Orbánt? Adnak neki egy borítékot saját magáról, mint egykor Antall Torgyánnak?

NYITOTT A KOMPROMISSZUMRA AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG A MAGYAR UNIÓS PÉNZEK ÉRDEKÉBEN - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2022.09.15.


Miközben a magyar civil szervezetek kételyeiket fejezik ki, mennyire vehetők komolyan Orbánék ígérgetései, egyre inkább úgy néz ki, hogy az uniós vezetők nyitottak arra, megadják nekik azt a lehetőséget, hogy ne veszítsék el az uniós forrásokat. Csernyányszky Judit nemzetközi lapszemléje.

Noha az Európai Bizottság az uniós források 70%-ának megvonását javasolta Magyarország számára, de nyitva hagyja az ajtót a kompromisszumok előtt – írja a Politico. Erről vasárnap tehet bejelentést Brüsszel, s ami azt is jelenti, ilyen még soha nem történt az Európai Unió történetében, amely annak az eredménye, hogy az elmúlt 12 évben az Orbán-kormány szisztematikusan bontotta le a magyar demokratikus intézményrendszert, illetve a korrupció rendszerszintű kiépítése miatt. Ezzel egyidőben viszont a Bizottság értékeli, hogy az elmúlt hetekben számos olyan reformlépés megtételére tett ígéretet a kormány, amelyekkel meg akar felelni Brüsszelnek. Ezt egy névtelenül nyilatkozó uniós forrás meg is erősítette: Brüsszel nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy Magyarország jó irányba mozdult el, miután megtette az első lépéseket a reformok felé. Ugyanakkor egyelőre nem tudni, milyen döntést hoz ebben a kérdésben az Európai Tanács. Vajon ad-e még egy esélyt Magyarországnak azok után, hogy rendszerszintű problémák vannak. A Bizottság döntését követően a Tanácsnak két hónap áll rendelkezésére, hogy végleg eldöntse a dilemmát. S miközben a magyar civil szervezetek kételyeiket fejezik ki, mennyire vehetők komolyan Orbánék ígérgetései, egyre inkább úgy néz ki, hogy az uniós vezetők nyitottak arra, megadják neki azt a lehetőséget, hogy ne veszítse el az uniós forrásokat.

Imádta az orosz sajtó, persze az ukrán sem mellőzte Menczer Tamás államtitkárnak azon kijelentését, hogy szerinte enyhíthet az Európai Unió az Oroszország elleni szankciókon a hideg tél közeledtével – írja a Vecsernaja Moszkva, az Esti Moszkva portál. Az újságnak ennek kapcsán Ivan Mezjuho (Иван Мезюхо) szakértő két verziót fejtett ki: taktikai megközelítésben ez nem jelenti az Unió és Oroszország viszonyának javulásátStratégiai tekintetben viszont Európa rájön, milyen siralmas helyzetbe kergette magát. Az uniós vezetők el fognak vándorolni Putyinhoz szép sorban, mert a második telet már nem fogják átvészelni orosz fűtőanyag nélkül – vizionálja a szakértő. Akinek meggyőződése, hogy nem tudják Oroszországot izolálni, ahogy azt tervezték. Már jövőre könyörögni fog Brüsszel Moszkvának. Aki – mint mondja a szakértő, amúgy is kiválóan átirányította olajexportját Ázsiába. Úgy néz ki, még Indonézia piacára is be tud törni…

Mindehhez az Ura, az Urál-menti orosz hírportál hozzáteszi, hogy ugyanezt a gondolatot pedzegette Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója is, de hasonlóképpen vélekedik szerintük az osztrák külügyi vezetés is. Továbbdramatizálva a helyzetet, az orosz írás megjegyzi, hogy a Redaktionsnetzwerk Deutschland (RND) hírügynökség is fogalmazott már úgy, hogy az EU nem tud úrrá lenni az energiaválságon. Zárójelben érdemes megjegyezni, hogy Ursula von der Leyen az Unió Helyzete szerdai beszédében mintha ennek az ellenkezőjét fejtette volna ki.

Az orosz Interfax hírügynökség a Bloombergre való hivatkozással úgy értesült, hogy az EB valóban meg akarja vonni Orbán kormányától az uniós forrásokat, amit előreláthatóaég szeptember 18-án fog bejelenteni. Ám Orbán jelentős törvényi és egyéb változtatásokat ígért, amelyek teljesítésére három hónap haladékot ad Brüsszel. Az orosz hírügynökség persze hozzáteszi a maga megjegyzését: miszerint Magyarország ellen egy új törvényt alkalmaznak (a jogállami normasértésre bevezetett mechanizmust), amellyel úgy büntetik az országot, hogy gazdasági érdekeit aláássák – véli az Interfax.

párizsi székhelyű, de angol nyelvű Worldcrunch fontosnak tartotta ismertetni a Die Welt cikkét, amelyik megállapítja, hogy az Európai Unión belül Magyarország és Bulgária között szövődik a szövetség közös orosz álláspontjukból adódóan. Az orosz gázimportot elutasító előző bolgár kormány, Kiril Petkové megbukott, a mostani, az átmeneti kormány viszont egyre szorosabb kapcsolatot ápol Orbánékkal, és persze oroszpárti. Októberben ismét választások lesznek, s nagy a tét az Unió számára is. A bolgár közvélemény – felmérések szerint – megosztott, elbillenhet az oroszpártiság irányába éppúgy, mint a nyugatiasodás felé.

ITT OLVASHATÓ

TÁVHŐTRÜKKRE KÉSZÜL A KORMÁNY: UGYANANNYIÉRT „KEVESEBB” MELEGET ADNA

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2022.09.15.


Ha árat nem emelhet, akkor a lakásokhoz eljuttatott hőmennyiséget csökkentené a kabinet.

Sajátos távhőtrükkel próbálhatja meg fenntartani a rezsicsökkentés látszatát a kormányzat – derült ki a Technológiai és Ipari Minisztérium energetikáért felelős államtitkára, Steiner Attila elejtett mondataiból. Az államtitkár egy keddi konferencián arról beszélt, hogy idén télen a lakossági felhasználóknak átadott hőmennyiség csökkentését tervezik a távhő rendszerekben. A „mérték és a miként” még nincs kidolgozva. A Népszava által megkérdezett fővárosi szakemberek szerint ez várhatóan nem a használati meleg víz mennyiségének vagy hőfokának csökkentését jelentené, inkább fűtésre jutó hőmennyiség lenne kevesebb. Ám azt, hogy ez hány fokkal csökkenti majd a lakások hőmérsékletét, még megtippelni se merték, mivel egyelőre ők is csak próbálják megfejteni, hogy mire is gondolhatnak a tárcánál. Előzetes szakmai egyeztetés ugyanis nem volt. Mindez akár azt is jelentheti: mivel a távhő tarifákat – a sok mérő nélküli lakás miatt – nem lenne könnyű emelni, inkább ugyanannyiért adnak majd kevesebb meleget...

A WHO, A VATIKÁN ÉS NOBEL-DÍJAS TUDÓSOK KÖZÖSEN SÜRGETIK A FOSSZILIS TÜZELŐANYAGOK KIVEZETÉSÉRŐL SZÓLÓ GLOBÁLIS EGYEZMÉNYT

QUBIT
Szerző: KUN ZSUZSI
2022.09.14.


Közel 200 egészségügyi és tudományos szervezet jogilag kötelező erejű nemzetközi megállapodással biztosítaná, hogy ne fulladjunk bele, süljünk meg vagy menjünk tönkre a fosszilis ipar által okozott károkba.

Kedden jelent meg a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szakmai irányításával összeállított globális jelentés az éghajlatváltozás várható hatásairól és a jelenlegi szankciós politikák elégtelenségéről. A fosszilis tüzelőanyagok kiterjedt használata és az országok függősége az energiahordozók felé ellehetetleníti a kitűzött klímacélok elérését, illetve egészségügyi kockázatot jelent – erre reagált a szerdán közzétett felhívás.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és közel 200 további globális, illetve nemzeti szakmai szervezet szerdán tett közzé egy felhívást, amelyben a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetésére szólítanak fel. Ebben felszólítanak a további fosszilis tüzelőanyag-felhasználó létesítmények létrehozásának és a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésének leállítására. Emellett hangsúlyozzák a fejlett világ felelősségét, amelynek anyagi segítséget kell nyújtania a fejlődő országok számára. A felhívás valódi megoldásokat sürget és igazságos átmenetet, ami nemcsak az energiaellátás problémáját oldja meg, hanem az iparágban érintetteknek is megélhetést biztosít...

FARKAS ZOLTÁN: A 480 FORINTOS BENZINÁR LUXUS NEMZETI AJÁNDÉK VOLT ÉS NINCS INGYEN

KLIKKTV
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2022.09.14.


A száraz szakértői fejtegetések mellett ha valaki el tudja mondani közérthetően és plasztikusan, milyen helyzetben is van az ország és a magyar gazdaság, azok egyike a HVG munkatársa, több évtizedes szakmai tapasztalattal bíró gazdasági újságíró, Farkas Zoltán. Ezúttal ő volt Bolgár György vendége a Klikk TV TÍZ című adásában.

Miben is vagyunk most? „Ezt nem tudom pontosan megmondani, mert ennyire még sosem esett szét a szemem láttára a gazdasági adatok halmaza.” Kifejezetten aggasztó adat, hogy a 7,3 növekedés mögött 1,7 százalékos vásárlóerő-növekedés volt. „Tehát a felhasználható jövedelem mindössze ennyivel nőtt az első félévben.”

A 480 forintos benzinár maximálás persze nemzeti ajándék, csakhogy luxusajándék. Mindezzel kolosszális veszteség érte az országot – állítja. „S itt és ebben látszik mindennek az abszurditása, amikor hirtelen fel kell emelni 8-10-szeresére az energiaárakat.”

Farkas Zoltán szerint a tízszeres emelés például a giroszosnál épp olyan nonszensz, mint volt a rögzített energiaár 2014 óta. „Márpedig ez átháríthatatlan költségnövekedés, nem lehet annyit kérni egy giroszért.”

A bérnövekedés szép lassan megáll és augusztusra elértünk arra a pontra, amikor már a keresetek reálértéke nem nőtt. Az infláció megy tovább felfelé, nem tudom, hol lesz ennek az egésznek a vége.”

TÉNYLEG ITT AZ ÚJ HIDEGHÁBORÚ? NOS, NEM EGÉSZEN…

VÁLASZ ONLINE
Szerző: MARSAI VIKTOR
2022.09.14.


Sokan beszélnek ma nagy magabiztossággal új hidegháborúról és hatalmi pólusokról. Mi az, amiben hasonló a jelenlegi korszak a bipoláris rendszerhez, és mi az, amiben alapvető eltéréseket látunk? Marsai Viktor a Válasz Online-nak írt vendégcikkében arra jut: a nyugati fölény még mindig tetemes, Kína és Oroszország ezt lényegében sem katonailag, sem gazdaságilag nem ásta alá mindeddig. A Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense reméli, a fejlett világ élni is fog stratégiai mozgásterével.


Az ukrajnai háború kitörésének féléves évfordulója és Mihail Gorbacsov halála szomorú apropót adnak ahhoz, hogy feltegyük a kérdést: valóban új hidegháborúba sodródott-e a világ? És ha erre nem is tudunk egzakt választ adni (,,nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba”), legalább megvizsgáljuk, milyen hasonlóságok és különbségek vannak az 1946/7 és 1991 közti, illetve a jelenlegi nemzetközi rendszerben.

Elöljáróban csak annyit, hogy a szerző nem tekinti magát elsődlegesen hidegháború-kutatónak, de nagyon sokat foglalkozott és foglalkozik ezzel a korszakkal mind kutatásai, mind oktatói tevékenysége kapcsán. Ráadásul ezek a kutatások nem a centrumokhoz, hanem a perifériához (Afrika) kapcsolódnak elsősorban – ami azonban, paradox módon, sok szempontból megkönnyíti a tisztánlátást. Szívesen veszi ezért, ha esetleg mások is csatlakoznak ehhez a közös gondolkozáshoz, és észrevételeikkel, szempontjaikkal vagy cáfolataikkal segítik a diskurzust...

A HADISZERENCSÉJE NYERŐBE FORDULT, DE A GAZDASÁGI ÖSSZEOMLÁS SZÉLÉN TÁNCOL UKRAJNA

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2022.09.15.


Az elmúlt napok sajtóhírei és értékelései főleg azzal foglalkoztak, hogy miként határozhatja meg a háború kimenetelét, hogy az ukrán hadsereg az elmúlt napokban több ezer négyzetkilométernyi területet foglalt vissza az ország északkeleti részén. Mivel ez az első alkalom, hogy az orosz hadsereg ukrán ellentámadás hatására szorult vissza a megszállt területek jelentősebb részéről – tavasszal ugyanis maguktól vonultak ki Kijev, Szumi és Csernyihiv térségből – a hadi események jelentősége komoly, de a következő hónapok kimenetele szempontjából legalább ennyire fontos, hogy mi lesz az ukrán gazdasággal.

Ahogy arra több elemző, például Adam Tooze gazdaságtörténész, a Columbia Egyetem professzora és Niall Ferguson, a Stanford Egyetem Hoover Intézetének szenior kutatója is figyelmeztetett az ukrán hadsereg előrenyomulása után megjelent elemzésében, az ukrán hadsereg pillanatnyilag ugyan nyerésre áll, de az ukrán gazdaság kilátásai messze nem ennyire fényesek. Egy esetleges gazdasági összeomlás pedig a hadi események fordulatához és az orosz hadsereg előretöréséhez is vezethet.

Niall Ferguson szerint Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök egy nemrég elmondott beszéde alapján tökéletesen tisztában van a következő hónap gazdasági és diplomáciai veszélyeivel.

"Gazdasági szempontból az ország siralmas költségvetési és pénzügyi helyzete a magas infláció, szélsőséges esetben a hiperinfláció irányába tereli az országot. Diplomáciai szempontból a tél közeledte, valamint az európai és az amerikai politikai helyzet változása veszélyt jelent a nyugati egységre, Vlagyimir Putyin pedig ettől a pozíciójának javulását reméli. A nyugati támogatás azonnali növelése nélkül Ukrajna nehezen fogja fenntartani sikereit a harctéren"

– írja erről Ferguson.

Ebben a cikkben a gazdasági kilátásokat mutatjuk be részletesebben...

NYOMÁS ALATT ÁLLT, ÉS NAGY HIRTELENJÉBEN ÖTSZÁZALÉKOS TULAJDONRÉSZT AJÁNLOTT A HELYETTES ÁLLAMTITKÁRNAK

TELEX
Szerző: CSEKE BALÁZS
2022.09.14.


Tagadta az ellene felhozott korrupciós vádakat Nagy János, az Agrárminisztérium 2020 decemberében menesztett helyettes államtitkára szerdán a bíróságon. Hivatali vesztegetés elfogadásával és közokirat-hamisítással vádolják Nagyot.

Az áprilisi előkészítő ülésen az ügyészség hat év letöltendő börtönbüntetést és 5,2 millió forintos pénzbüntetést indítványozott. Nagy ezt nem fogadta el, és nem mondott le a tárgyalás jogáról. A szerdai ülésre a büntetőügy négy vádlottját idézték a Budapest Környéki Törvényszékre, de a tárgyalás nagy része arról szólt, hogy a volt helyettes államtitkár felolvasta a részletes vallomását. Nagy maszkban érkezett a tárgyalásra, és a közel kétórás vallomása után kérte, hogy a kérdésekre egy következő alkalommal kelljen válaszolnia.

A vádirat szerint helyettes államtitkárként 830 millió forintnyi vissza nem térítendő állami támogatáshoz segített volna egy mezőgazdasági vállalkozást hivatali kapcsolatai és befolyása segítségével.

Mindezért cserébe ötszázalékos tulajdonrészt kapott az egyik érintett cégben, így ő is érdekeltté vált, hogy összejöjjön a beruházás. Azzal is vádolják továbbá, hogy állami földek megvásárlásában is segítette üzlettársát, az ügy másodrendű vádlottját.

Csakhogy Nagy a tárgyaláson állította: nem volt befolyása a pályázatokra, nem élt vissza a hivatali helyzetével, és a földvásárlás előkészítésében törvényesen járt el. Mint ahogy az sem igaz szerinte, hogy ingyen kapta volna az ötszázalékos tulajdonrészt a Taby-Agro Kft.-ben. Arra azonban másként emlékezett ő és az ügy másodrendű vádlottja, B. Szilárd, hogy mi előzte meg a közös cégalapításukat.

A bíróság 2020 júniusában jegyezte be a Taby-Agro Kft.-t: B. Szilárd, Kőtelek korábbi önkormányzati képviselője és Veres Nándor, Nagykörű volt polgármestere 47,5-47,5 százalék arányban, míg Nagy 5 százalékban volt a cég tulajdonosa. Azért alapították meg a vállalatot, hogy megvegyék a Heves megyei Atkáron a tabi majort, ahol B. – egy másik cégével – állami pályázati forrásokból szerette volna felújítani az állattartó telepet...


SZ. BÍRÓ ZOLTÁN: NEM VALÓSZÍNŰ, HOGY PUTYIN KÖRNYEZETÉBEN PUCCSISTÁK LENNÉNEK

HÍRKLIKK
Szerző: HÍRKLIKK
2022.09.14.


Putyin olyan fenyegető mondatokat fogalmaz meg az utóbbi időben, mint aki magányosan sétál az erdőben és ijedtében fütyörészik. Hogy egy nagyhatalom fejeként indokolt-e ez az ijesztgetés, arról Sz. Bíró Zoltán történészt kérdezte Németh Péter a Klikk TV Mélyvíz című adásában.

„A fenyegetőzése semmiképpen sem indokolt, hiszen nem gondolható, hogy félnie kellene. Azt sem gondolom, hogy a környezetében lennének olyanok, akik puccsra készülnének. A orosz társadalmat is olyan hosszú időn át dolgozták meg és hangolták Ukrajna ellen, hogy a nagyobb része támogatja ezt a háborút” – közölte az Oroszország-kutató.

Az már meghatározhatatlan, hogy ezt félelemből, meggyőződésből, félrevezetettségből teszik-e, erre vonatkozóan nincsenek hiteles adatok. Ehhez a vélt hatalmi szorongáshoz természetesen hozzájárulhat az is, hogy a nemzetközi környezet olyan mértékben elszigetelte, hogy rákényszerül a nagyhatalmi uralkodói fenyegetőzésre...

EGY ÓVODÁS NAPLÓJA 33. – ŐTÖZZÜNK, GYEREKEK

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.09.15.


Aszonta az Ibojnéni a tennap, hogy na, micsinálunk holnap gyerekek, na mit? De senkise tutta, hogy micsinálunk, mert nem mondta az Ibojnéni, ezér a Kisböske, a Pityu is, meg mind az összes gyerekek is nészték, hogy na mit. Láccott az Ibojnénin, hogy mondaná, de nem tudja mondani, hogy mit is fogunk csinálni holnap, asztán egyszer csak nagy nehezen kibökte, hogy öltözködni fogunk gyerekek, tanulunk melegen öltözködni, mer jön az ősz meg jön a tél, és hideg lesz nagyon, de legalábbis bisztosan, mer télen mindig hideg szok lenni rend szerint.

Kérdeszte a Pityu akkor, hogy mit hozzunk magunkkal az öltözésre, miféle ruhákat, és az Ibojnéni montaneki, hogy meleg ruhákat sokat, hogy tuggyuk gyakorolni az öltözést rétegessen meg vastagon, ha majd jön a tél, hogy akkor már menjen, mer füttés az nem bisztos, hogy lesz az oviba, úgyhogy gyerekek, tapsolt a kezével vidáman meg boldogan, hozzatok sok meleg ruhákat. A dadus furán nézett erre az ajtóba, ahogyan törölt el egy tányérot, de nem monta neki most mint a múltkor, hogy nem lesz ez kicsit korán Iboj?

Otthon mondtam az anyunak, hogy meleg ruhát kell vinni sokat holnap az oviba, mer a téli öltözködést tanuljuk már most, és az anyu, bár régebben ilyet nem nagyon csinált, monta, kiáltotta az apunak, hogy Lajos, gyere be, és az apu bejött, hogy mi a bajj már megin, és az anyu elmonta nekihogy, eszt hallgasd meg Lajos, a gyerek öltözködni tanul holnap az oviba, mireaszt hittem, hogy az apu csúnyát mond, ahogy szok, és az anyu mondja nekimajd, hogy ne a gyerek előtt Lajos, de az apu semmit nem mondott, hanem sarkon fordult és kiment.

Reggel mentünk az oviba, az anyu egy nagy szatyorba rakodott meleg ruhát, pulóvert meg ilyeneket, de a kapuba láttuk, hogy mások sokkal többet hosztak, volt, aki kullóval húszta maga után a sok ruhát, hogy az emberek az utcán az ablakokhoz jöttek, hogy mi van itt, zsibvásár, vagy ki költözik meg hova, de montuk nekik, hogy öltözködni tanulunk, ha jön a tél, mer ki tuggyahogy lessz e füttés az oviba, meg mennyi és hány fokok, aszt senkise tudja, tehát nem árt a gyakorolás. És az emberek bólogattak, hogy az sose árthat...

6 400 000 000 000 FORINT - A 444 NÉGY FONTOS CIKKE MA REGGEL

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2022.09.15.


Jó reggelt! Egy eleve nagyon sűrű nap végén jött a hír, hogy 6400 milliárd forintnyi uniós támogatás visszatartását javasolhatja az Európai Bizottság a Reuters információi szerint. Ha Magyarország tényleg elesik ettől az elképesztő összegtől, az nem csak a pártpolitikát forgathatja fel, de mindannyian a bőrünkön éreznénk. Mindenesetre a kormány látványosan igyekszik, már a jövő héten a parlament elé kerülnek azok a törvények, amiket az EU elvár a pénzekért cserébe.

Négy fontos cikk: