NEM CSAK A CIVILEKKEL ÉS A MÉDIÁVAL, AZ EU-JOGGAL IS NYÍLTAN SZEMBEMEGY A FIDESZ ÚJ ÁTLÁTHATÓSÁGI JAVASLATA

SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2025.05.14.

Egy nappal azután, hogy Orbán Viktor tárgyalt a Bank of China elnökével, a Fidesz egyik képviselője benyújtott egy – egyébként hónapok óta várható – törvényjavaslatot. Ez igyekszik teljesen elzárni a hazai közélet és a közbeszéd témáit befolyásolni képes, emellett a nyugati szervezetekre (köztük is elsősorban az EU-ra) a magyar kormány megítélésével kapcsolatban befolyásolási potenciállal rendelkező nem kormánypárti szervezetektől működésük külföldi forrásait.

Az időpontegyezés lehet véletlen is, nem feltétlenül a sokfelől hallott újabb kínai hitelfelvételt kell a találkozó mögé látni, de A közélet átláthatóságáról címet viselő törvényjavaslat egyértelműen jelzi, hogy Orbán nagyon messze van a folyamatosan hangoztatott és hirdetésekben terjesztett mondásától, miszerint nem kilépni akar belőle, hanem elfoglalni akarja (a Patrióták pártszövetségében vele együtt lévő szövetségeseivel és persze a másik frakcióban ülő román AUR-ral) az EU-t.

A törvényszöveg külföldi-definíciója ugyanis az uniós pályázati és egyéb támogatásokat is kizárja, vagyis Orbán teljesen elengedte a befagyasztott EU-támogatások visszaszerzését, amire egyébként több jel is utalt már.

A javaslat tartalmát részletesen bemutattuk már, most néhány fontosabb elemére, összefüggésére igyekszünk rámutatni.

Jogorvoslat

„A szabályozás a külföldről támogatott, Magyarország szuverenitását veszélyeztető szervezetek jegyzékre vételének lehetőségét teremti meg” – szerepel a törvényjavaslatban.

Nem tiltják be egyszerűen a politizáló és kritikus szervezeteket és médiumokat, csak meg akarják őket fosztani a Fidesz/kormány által ellenőrizhetetlen forrásaiktól (a külföldi támogatásoktól teljesen és a hazai közönségtől származó bevétel jelentős részétől is). A Fidesz kontrollált ellenzék mellett szeret kormányozni. A betiltás – a forrásmegvonással szemben – ráadásul egyértelműen bírói jogorvoslatot vonna maga után.

Így viszont az érintett szervezetek kijelölése ki lett szervezve a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak (SzuHi), így a szervezetet létrehozó törvény alapján a listára kerülés ellen nincs jogorvoslat. Vagyis nem a kormány dönt arról, hogy a zöld szervezetek közül (mert helyben ők is befolyásolni szeretnék a közéletet) egy falusi szalakótavédő egyesület miért kaphat külföldről pályázati pénzt, az Ökotárs pedig miért nem. A SzuHi-t vezető Lánczi Tamás dönt arról, ki kerül föl a listára, melyről a kormány választ, és ha ő a szalakótavédőket vagy egy egyházat nem tesz föl, akkor azok zavartalanul formálhatják a közéletet külföldi forrásból...

ITT OLVASHATÓ