TAVAK A SIVATAGBAN? – A HOMOKHÁTSÁG VÍZPÓTLÁSÁNAK REMÉNYEI ÉS BUKTATÓI

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2025.06.24.

Újraéledhetnek a Duna–Tisza köze rég kiszáradt szikes tavai. Ha részlegesen is, de elindul a tavaly ősszel lapunkban ismertetett állami vízpótlási beruházás a Homokhátságon: a Dunából, szivattyús vízátemeléssel és táji beszivárogtatással enyhítenék a durván sivatagosodó térség bajait, egyelőre főleg két célterületen. A 60-80 milliárd forintos projekt keretében tavakat és lápréteket is feltölthetnek, de mint elemzésünkből kiderül, a lecsapoló mechanizmusok teljes abbahagyása és egy égetően szükséges jogszabály-módosítás nélkül az egész várható hatás megkérdőjeleződik.

„A Homokhátság az elsivatagosodás, a kiszáradásküszöbén áll! Nem csak a felszínen van aszály, nem csak a felszínről hiányzik a víz! Tragikus mértékben lecsökkent a talajvízszint, s ami mégrosszabb, a mélyfúrású ivóvízkutak rétegvízszintje is! […] A huszonnegyedik órában vagyunk” – írta a Bács-Kiskun megyei napilap. Hogy mikor? Az olvasó joggal gondolhatná, hogy valamikor mostanában, esetleg a 2022-es aszály után.

A letaglózó megfejtés ezzel szemben az, hogy egy harminchárom évvel ezelőtti Petőfi Népe-cikkről van szó: hat rövid írást, egy teljes oldalt szenteltek a témának 1992 májusában, megjegyezve, hogy „a Homokhátságon a talajvízszint további süllyedése néhány éven belül súlyos sivatagosodást fog eredményezni, s a kertészeti kultúrák kipusztulásával kell számolni”...

ITT OLVASHATÓ