Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2025.07.20.
A sakk ugyanis az egyik leghatékonyabb képességfejlesztő eszköz. Jótékonyan hat az értelmi képességek, mindenekelőtt a megértést és a problémamegoldást biztosító gondolkodás fejlődésére, de nevelő-fejlesztő és személyiségformáló hatása is van.
Fejleszti az
- analizáló és szintetizáló képességet,
- elvont (absztrakt) és logikus gondolkodást,
- fejszámolást (változatok, lehetőségek számítása)
- geometriai készséget és térlátást,
- megfigyelőképességet,
- javítja a memóriát,
- produktív képzeletet,
- kreativitást,
- koncentrációt, az összpontosítás képességét,
- megosztott figyelem képességét,
- döntésképességet, önálló döntéshozatalt,
- összefüggések felismerésének képességét,
- segíti az alternatívákban történő gondolkodást,
- a gondolkodás divergens (több megoldást nyújtó) jellegét,
- elvonatkoztatási és általánosítási képességet,
- problémaérzékenységet,
- problémamegoldó képességet,
- kombinatív képességet,
- módszeres és hatékony gondolkodást,
- tanulási képességet,
- vereség, kudarc feldolgozását,
- siker kezelését,
- következmények vállalásának képességét,
- felelősségérzetet,
- önfegyelmet, önállóságot,
- előrelátásra, előre gondolkodásra, céltudatosságra tanít
- kitartásra, önbizalomra nevel,
- segít az érzelmeken való uralkodáson,
- fegyelmezett viselkedésre, a szabályok, normák és törvények tiszteletben tartására nevel.
Sakkozás közben a gyermek észrevétlenül, játékos formában, készségszinten sajátítja el a tanulási folyamathoz szükséges gondolkodást. Segíti a viselkedészavaros tanulók beilleszkedését a közösségbe. A sakk kortól és nemtől függetlenül játszható, ezért tökéletesen alkalmas élvezetes, közös családi élmények forrásának. A közös játék során a tanuló megismeri és elsajátítja az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismeri és betartja az illemszabályokat. A sakkozás során a tanuló a közösség többi tagjához viszonyítva pontos képet kaphat saját részképességeiről, erősségeiről, amelyek segíthetik a pályaorientációban.
A sakk és a matematika-eredmények korrelációja mindenki számára ismert, de sokan ezt azzal magyarázták, hogy a sakk után érdeklődők eleve azok, akiknek jó matematikai érzékük van. Ez is igaz, de fordítva is működik a dolog:
Misetáné Burján Anita Balatonlellén négy éven keresztül sakk szakkört vezetett az osztályában, a 21 tanuló közül néhányan versenyszinten, de a többség csak heti egy alkalommal a szakkörön sakkozott.
Négy év után, a 8. osztályban megírt matematika felvételi eredményeik átlaga 66% volt (az országos átlag 40%). A sakk szakkörösök több mint fele került be pontszáma alapján az országos legjobb 10%-ba.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.