„ÖTVENEZER SIKOLY PÁROLGOTT” – MAGYAR TUDÓSOK DILEMMÁI A HIROSIMAI ROBBANTÁS KÖRÜL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2025.08.06.

Az atombomba amerikai kifejlesztésének nem volt alternatívája, japán városok elleni bevetésének viszont több is. Például a be nem vetés, melynek legelső és leghangosabb képviselője az a Szilárd Leó volt, aki hat évvel korábban még arról győzködte az elnököt, hogy indítsanak nukleáris programot a nácik ellen. Szilárd haláláig küzdött annak a fegyvernek a megfékezéséért, amelynek létrehozásában részt vett. Kollégája, Wigner Jenő szerint viszont a bomba korábbi kifejlesztése és ledobása életeket menthetett volna. És a történelem annyira bonyolult, hogy kettejüknek lehetett egyszerre igaza. Összeállítás a hirosimai pusztítás 80. évfordulóján.

hogy lehetne elfelejteni azt a villanó fényözönt
a városból azonnal harmincezren lettek semmivé
a fülledt, komor sötétben
ötvenezer sikoly párolgott

A fenti sorok szerzője ötven percnyi sétatávra lakott a hirosimai atomrobbanás epicentrumától. Tóge Szankicsi (Sankichi Tōge) úgy indult el 1945. augusztus 6-án is otthonából a városközpont felé, mint bármelyik átlagos nyári reggelen, amikor 8 óra 15 perckor pokoli lökéshullám érte. Tóge nem tudhatta, hogy a világtörténelem egyik leghalálosabb katonai demonstrációját kénytelen átélni. Az amerikai hadsereg légiereje másodpercekkel korábban dobta le városára az első működőképes urán alapú bombát egy B–29 Superfortress típusú repülőgépről. (Az új-mexikói sivatagban felrobbantott kísérleti szerkezet plutónium alapú volt.) A 28 éves japán fiatalember csodával határos módon kétszeresen is túlélte a csapást. Először a lökéshullám sodorta el, arcát repülő üvegszilánkok szaggatták meg. Majd sugárbetegség miatt került kórházba, melyből több hónapnyi kezelés után épült fel.

Akik kétezer méternél közelebb voltak az epicentrumhoz, azoknak a biztos halál jutott: megégtek, az összedőlő házak alá kerültek vagy a bomba lökéshulláma által keltett sokk végzett velük...

ITT OLVASHATÓ