Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2025.09.05.
A magyar ingatlanpiacon, ezen belül is a lakosságot leginkább érintő lakáspiacon masszívan erősebb a drágulás, mint általánosan a fogyasztói kosárban. A drágulásnak eltérő mutatói vannak:
- Az infláció, vagy fogyasztói árindex a kisebb, a hétköznapi, a gyakran fogyasztott termékek (élelmiszer, cigaretta, energia, üzemanyag) drágulását mutatja, az ingatlanpiac nincsen benne, noha bizonyos, a kosárban szereplő háztartási készülékeket sem feltétlenül vásárolunk gyakrabban, mint lakást.
- Az ingatlanpiaci áralakulásról speciális, dedikált mutatók, például lakásárindexek adnak tájékoztatást. Nem jelennek meg a fogyasztói árindexekben a lakossági kamatterhek sem, például a lakáshitelek kamatai, pedig a háztartások költségvetésében természetesen ezek is fontos kiadások.
- Végül megemlíthetjük még a GDP-deflátor fogalmát, vagyis a GDP-t adó tételek áremelkedését. Ebben már nemcsak fogyasztói árak, de építőipari és termelői árak is vannak, fogalmazzunk úgy, hogy ez a nemzetgazdaság teljes áralakulásáról árulkodó mutató.
Nem a fogalmakat szeretnénk átírni, csak azt bemutatni, hogy a permanens lakásár-emelkedés – amit előbb a PMÁP-befektetésekből kiáramló pénzmennyiség, majd az Otthon Start Program hajthat – nagymértékben befolyásolja az emberek drágulásészlelését, és ebből speciális helyzetek adódhatnak...

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.