Szerző: ÁRPÁSI BENCE
2025.09.05.
A második Orbán-kormány külügyi államtitkára úgy véli, a 2026-os választás arról fog szólni, hogy a Nyugathoz tartozzon Magyarország vagy elindul a Kelet felé. Videóinterjú.
Külpolitikai botránynak nevezte a pekingi győzelmi parádén való magyar kormányzati részvételt a második Orbán-kormány egykori külügyi államtitkára.
Bába Iván lapunk Törésvonal című műsorában elmondta: a kínai erődemonstráció nem pusztán szimbolikus, hanem egyértelműen erős politikai üzenet, amely világossá tette, hogy Kína vezető szerepre törekszik a nyugatellenes országok között. Erre szerinte a meghívott vezetők – köztük Kim Dzsongun és Aljakszandr Lukasenka – is utaltak. Hangsúlyozta, hogy Magyarországnak NATO- és uniós tagállamként nincs helye egy ilyen társaságban.
Úgy vélte, Kína akkor is fontos kereskedelmi partner maradna, ha a magyar kormány képviselői nem vennének részt a rendezvényen. Szerinte mindez azt mutatja, hogy Magyarország kifelé tart a nyugati szövetségi rendszerből. A volt külügyi kabinetvezetőt a Válasz Online-on megjelent írásáról is kérdeztük, amelyben élesen bírálta a kormány külpolitikáját.
Kifogásolta, hogy a kabinet nem hajtja végre az Európai Bíróság ítéletét a menedékkérelmekkel kapcsolatos uniós jogharmonizációról. Ezzel kapcsolatban Bába Iván azt mondta: előfordulhat, hogy migránsok érkeznek, de a magyar idegenrendészeti hivatal és a kormányzati struktúrák feladata dönteni arról, ki kaphat menedékjogot. Hangsúlyozta, hogy a 12–14 ezer migráns beáramlásáról szóló állítás a társadalom félrevezetése, hiszen a feltételek pontosan szabályozzák, kiket lehet elutasítani, és az eljárás ezt a folyamatot képes kezelni. Úgy vélte, Magyarországot nem fenyegeti a tömeges migráció, mert a szociális rendszer nem vonzó, a magyar nyelv pedig komoly beilleszkedési akadály. A külpolitika legfontosabb kérdésének azt nevezte, milyen kapcsolatot tart fenn Magyarország az uniós partnereivel. Úgy látja, az ország elszigetelődött, ami a politikai és gazdasági jövő fő tétje. Szerinte a nemzetközi helyzetben kedvezőtlen, hogy romlott a viszony Csehországgal, Lengyelországgal, a balti államokkal és Ukrajnával. Példátlannak nevezte, hogy uniós szavazásokon Magyarország rendszerint egyedül marad a közös állásponttal szemben.
Bába Iván kijelentette: az EU nem elavult, hanem egyre inkább a szövetségi állam modellje felé halad, és ezt tudomásul kell venni. A magyar kormány azonban nem az integráció erősítését szolgálja, hanem kifelé mutató politikát folytat. Úgy fogalmazott, a kormány Brüsszelről közvetített képe félrevezető, hiszen Magyarország maga is részt vesz a döntéshozatalban, és a közös uniós döntések minden tagállamra kötelezőek. Gazdasági szempontból azt mondta: a kereskedelmi kapcsolatok természetesek, de a gazdasági semlegesség politikai tartalmat hordoz, és azt sugallja, hogy Magyarország távolodik szövetségi rendszereitől. Szerinte a mai világban, Magyarország helyzetében a semlegesség „nonszensz”. Ukrajna uniós csatlakozását illetően úgy vélte: előbb-utóbb taggá válik, ha a 26 tagállam ezt támogatja.
Magyarország frontális ellenállását kontraproduktívnak nevezte. Hozzátette: nehezen érthető, miért tesz az ország gesztusokat Oroszország felé, például amikor Szijjártó Péter a háború idején kitüntetést fogad el, miközben a balti államokhoz hasonló szövetségesek felé nem mutatunk lojalitást. Martonyi Jánosnak - külügyminisztersége idején – több vitája is volt Orbán Viktorral - Szijjártó Péter viszont fenntartás nélkül végrehajtja a miniszterelnök politikai iránymutatásait.
„Azt hiszem, hogy valójában az a kérdés, hogy a Nyugat felé fordul-e Magyarország, és megpróbálja megkeresni újra a helyét az Európai Unióban, vagy pedig elindul ebbe a keleti irányba. Ez lesz az igazi tétje a 2026-os választásoknak”
– fogalmazott Bába Iván.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.