Szerző: BÁTONYI PÉTER
2025.09.04.
A Válasz Online-on korábban Zsuppán András kollégánk foglalkozott Hatvanpuszta ügyével, most Bátonyi Péter írását olvashatják, a cikksorozat a harmadik részében pedig az építkezés ügyét vezető közéleti témává emelő Hadházy Ákos képviselő mutatja majd be szakértők segítségével, mi történt valójában Hatvanpusztán.
Legalább tíz éve tudni lehet, mi zajlik a Fejér megyei Hatvanpusztán, igazán címlapra kívánkozó hír azonban csak most vált belőle. Azt is közel fél évtizede tudjuk, hogy amit a nádor építtetett, azt kései (nem is annyira közjogi, mint inkább tulajdonjogi értelemben vett) utódja lebontatta. Mit lehet erről még elmondani?
Legfőképp a magyar társadalom fókuszvesztésre való hajlamosságát modellezhetjük a történtek által. A fent említett évtizedes spét mellett ugyanis egyéb félreértések is tarkítják az eseménysort. Ezek közül most csak azokat emelném ki, amelyek az épületek műemlékiségével kapcsolatosak, ugyanis – mint az ma már köztudomású – az együttes egésze védelem alatt áll. És itt jutunk el a jelen írás gerincét képező paradoxonig: védettség van, műemlék nincs.
Pár nappal ezelőtt hazánk egyik önjelölt műemléki szakértő-influenszere kifejtette, hogy ami Hatvanpusztán történt, az a magyar műemlékvédelemben megszokott eljárás, ha ugyanis valami rossz állapotba került, azt annak rendje s módja szerint lebontják, majd szépen újjáépítik, és ezzel meg is mentették az értéket. Tehát rögzítsük: a tulajdonos, aki az influenszer szerint „kalapemelést érdemel tettéért”, úgy mentette meg a műemléket, hogy lebontotta. Aki pedig ezt nem így gondolja, az proli és pont...

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.