„NAGY A BAJ” – NÉMET SEGÍTSÉGGEL MENT ÁT AZ EU-N PAKS II., DE MOST MINDEN KEZDŐDHET ELÖLRŐL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
2025.09.16.

Az EU Bírósága úgy döntött, hogy az Európai Bizottságnak újra meg kell vizsgálnia, hogy jogszerűen építteti-e a magyar kormány Paks II.-t az oroszokkal. Az előző vizsgálat idején a beruházás terve komoly német támogatást élvezett. Most hasonló segítségre aligha számíthat az Orbán-kormány.

Múlt csütörtökön az EU Bírósága másodfokon igazat adott az osztrák kormánynak, amely azért perelte be az Európai Bizottságot, mert engedélyezte a paksi atomerőmű bővítését. A luxemburgi bíróság döntésének következményei egyelőre beláthatatlanok, akár évekig is tarthat, mire egyértelműen kiderül, hogy mekkora az ítélet jelentősége. Ennek nyomán a magyar kormánynak ugyan nem kell leállítania az építkezést, de elvben még az is előfordulhat, hogy az oroszokkal kötött szerződést a most indult folyamat végén fel kell majd mondania.

Az előző osztrák kormány klímavédelmi minisztere, aki a pert elindította, azt mondta csütörtökön, hogy „a bírósági ítélet szertefoszlatta Orbán nukleáris álmait”. A magyar kormány ezt nem így látja. A bővítést intéző állami vállalatot felügyelő Szijjártó Péter külügyminiszter az építkezés felgyorsítását ígérte, míg Bóka János EU-ügyi miniszter közölte, hogy semmilyen jogi akadálya sincs az építkezés folytatásának. Bókának igaza van. Jogilag egyelőre nincs akadálya.

Ugyanakkor az építkezés engedélyezése körül keletkezett bizonytalanság még kockázatosabbá teszi a beruházást, mint amilyen eddig volt.

A csúszás már most is hatalmas, az eredeti terv szerint jövőre már működnie kellene az első új blokknak, 2027-ben pedig a másodiknak is. Ehhez képest csak az első blokk alapozása van meg, és számos fontos engedélye is hiányzik még. Nagyságrendileg eddig mintegy 500 milliárd forint ment el rá. Ha az Európai Bizottság a mostani ítélet nyomán visszavonná a hozzájárulását a beruházástól, akkor ezt a pénzt a magyar kormánynak lehetséges, hogy vissza kellene kérnie az építkezésben és előkészítésben résztvevő cégektől.

Ez a kockázat tovább nehezítheti az EU-s alvállalkozók bevonását, holott kulcsfontosságú munkák várnak rájuk. Az a furcsa helyzet alakult ki, hogy a 2010-es években a magyar kormány éppen azért ragaszkodott német és francia óriásvállalatok részvételéhez, hogy az EU-s nagyhatalmakat érdekeltté tegye a projekt brüsszeli engedélyezésében. Most viszont éppen az ő részvételüket nehezítheti a jogi bizonytalanság.

Az orosz bankok elleni szankciók már eddig is nehezítették az EU-s alvállalkozók (így a magyarok) munkáját a projekten. Ezen a problémán enyhített a Trump-kormány azzal, hogy kivette a paksi beruházást az amerikai szankciók egy része alól, de minden aggályt ez sem tudott eloszlatni. Most az aggályok sokasodnak. A beruházástól ugyan nem tiltotta el az EU a magyar kormányt, de érvényes engedélye sincs már rá. Sokmilliárdos megbízásokat nem lesz egyszerű adni a folytatásra így. Kulcskérdés, hogy milyen gyorsan és mit lép most az Európai Bizottság. De lássuk, miről is szól az ítélet pontosan...

ITT OLVASHATÓ