NEM AZ A BAJ, HOGY SZARBAN VAGYUNK, HANEM, HOGY MEGTANULTUNK ÉLNI BENNE

TELEX
Szerző: NYILAS GERGELY
2025.09.26.

A független Oroszország első gazdasági miniszterének lassan védjegyévé válik a mondat, amellyel többször jellemezte az Ukrajna ellen indított háború után az orosz gazdasági-politikai helyzetet és a társadalmi hozzáállást: „Nem az a baj, hogy szarban vagyunk, hanem, hogy megtanultunk élni benne.”

Andrej Nyecsajev a múlt héten Budapesten járva beszélt magyar újságíróknak arról, szerinte meddig maradhat hatalmon Vlagyimir Putyin, hogyan hatottak az országra a nyugati szankciók, miért nem érzi veszélyben hatalmát a putyini rendszer, miért nem omlott össze a gazdaság, és hogy ő maga mikor kerülhet börtönbe a szavaiért. Lényegében bármikor.
Kényszer hozta a reformokat, nem az elméletbe vetett hit

„Most, hogy ennyiszer elmondták rólam, hogy antiputyinista vagyok, talán, jobb, ha inkább haza sem megyek” – viccelődött a 72 éves közgazdász. A Szovjetunió összeomlása után a fiatal reformátor csapat tagjaként, Borisz Jelcin orosz elnök bizalmát élvezve helyet kapott Jegor Gajdar kormányában, amelynek feladata a rendszerváltás után a piacgazdaság alapjainak oroszországi megteremtése volt. Ezek az alapok ma is megvannak, és az egyre nyomasztóbb állami túlsúly ellenére még mindig szerepet játszanak abban, hogy az orosz gazdaság nem omlott össze.

Nyecsajevet nevezik az orosz tőzsde atyjának is, neve egybeforrt az árak felszabadításával, amely nélkül egyrészt nincs piacgazdaság, másrészt viszont a Kreml történelmi kánonjában a szegénységet és bizonytalanságot hozó, gyűlölt '90-es évek szimbóluma lett.

„Persze, leginkább azt hallgatjuk, hogy mi mindent rosszul csináltunk, pedig csak a realitásokból indultunk ki, hiába csúfoltak minket Friedman-fiókáknak [Milton Friedman amerikai közgazdász, aki a stabilizációs politikával kapcsolatos munkájáért Nobel-díjas kapott – a szerző], a fiskális elmélethez való vonzódásunknak nem sok köze volt az elkerülhetetlen döntésekhez. A lakosságnál óriási mennyiségű, valójában fedezet nélküli pénz halmozódott fel, amit az áruhiány miatt nem is volt mire költeni. Az állam már nem kontrollálta a nagykereskedelmi árakat, sem a lakosság jövedelmét, így nem szabhatta meg a kiskereskedelmi árakat sem.”...

ITT OLVASHATÓ

LEGFRISSEBB HÍREK