ÖNKORMÁNYZATI ELVONÁSOK: DÖNTÉS VAN, DE PÉNZ AZ ABLAKBAN

HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
205.11.14.

Az önkormányzatok működésére fel kell építeni egy új struktúrát, ahogy az 1990-ben, a rendszerváltáskor is történt. Így összegezte a Hírklikknek a jelenlegi helyzet ellentmondásait Péteri Gábor közpénzügyi kutató. Emlékezetes, a Kúria múlt heti döntése egyértelműen kimondta, hogy az állam törvénytelenül vont el jelentős pénzösszegeket, köztük a szolidaritási hozzájárulásokat az önkormányzatoktól, ugyanakkor a konkrét 800 milliárd forint visszafizetéséről még nincs jogerős döntés: minden érintett önkormányzatnak külön kell polgári peres úton érvényesítenie igényét. Maga a jogerős bírósági döntés tehát precedenst teremtett, de automatikus visszautalás nem történt, Budapest esetében például a fővárosi önkormányzat kártérítési pert indít a jogtalanul elvont összegek visszaszerzéséért. A Kúria döntése csak az eljárási utat nyitotta meg, a visszafizetés mértékét és időpontját a későbbi ítéletek, valamint az állammal szemben indított kártérítési perek határozzák meg.

Visszakaphatják-e valaha az önkormányzatok a kormánytól az elvett mintegy 800 milliárdot?

Nem ma kezdődött ez a konfliktus. 2017 óta évről-évre nőtt a kormányzat „étvágya”, azóta mindig szorítottak egyet-egyet az anyagi présen. Korábban is volt egy úgynevezett beszámítási rendszer, amikor az állami támogatások összegébe beszámították azt, ha egy településen bizonyos szint fölött termelődik az iparűzési adó, akkor azt az államtól járó támogatások kiutalásakor figyelembe vették. Ezt mindenki tudomásul is vette, de akkor kezdődtek a problémák, amikor az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás címén az elvonások mértéke annyira megnőtt, hogy jó néhány önkormányzatnál meghaladta az állami támogatások összegét. Ezzel megsértették az önkormányzati törvénynek azt a rendelkezését, amely kimondta, hogy az önkormányzatok maguk rendelkeznek a saját bevételeikkel. Budapest akkor „lázadt fel”, amikor az elvonások olyan mértéket öltöttek, amelyből úgy tűnt, a főváros finanszírozza az államot és nem fordítva. Van ennek egy másik oldala is. A szolidaritási hozzájárulásból elvont milliárdokat az egyes önkormányzatok közötti egyenlőtlenségek kiegyenlítésére kellene fordítani, de a költségvetési törvény ezeket a forrásokat már „más finanszírozási célok teljesítéséhez” rendelheti. Máig nem lehet tudni, hogy mondjuk 2025-ben a befolyó 360 milliárdból ki és mennyit kap. A Nemzetgazdasági Minisztérium arról nem ad számot, hogy a pénzt az önkormányzatok, vagy mások kapták-e meg...

ITT OLVASHATÓ