BOD PÉTER ÁKOS: MEDDIG TARTANAK KI A FORINT KÜLÖNÖS TÁMASZAI?

G7.HU / EKONOMI
Szerző: BOD PÉTER ÁKOS
2025.12.10.

Az utóbbi hetek, sőt hónapok visszatérő kérdése, hogy „miért ilyen erős a forint árfolyama?” Mitől van ez, és persze sokakat még inkább az izgat, meddig áll fenn az a szokatlan állapot, hogy a térség kis valutái között „a magyar forint a sztár”?

A kérdés akkor is jogos, ha a 380 és 390 forint között euróárfolyam „erőssége” nem feledteti el velünk, hogy amikor a közös európai fizetőeszköz megszületett, akkor úgy 240 forintot kellett adni egy euróért. Uniós taggá válásunk idején 250 volt az árfolyam. Onnan számolva a forint bő ötven százalékkal gyengült. Ugyanez nem mondható el a cseh fizetőeszközről. Az EU-ba történő belépés idején 31 cseh koronát kellett adni egy euróért, most 24 koronába kerül – az árfolyam tehát nem gyengült, hanem éppenséggel erősödött. Lengyel złotyból az uniós tagság kezdetén 4,7-et kellett adni, manapság az árfolyam 4,2.

Egyéb mutatók alapján is látszik a térségi különbség: a cseh tízéves állampapírok hozama 4,6 százalék, a lengyel tízéves állampapírok hozamszintje 5,2, ez nálunk inkább 7 százalék. A román lej esete már más. Lejből Románia uniós tagságának elnyerése évében 3,1-et kellett adni, most 5,1 lej az euró ára, ami a magyart meghaladó árfolyamromlás. A román tízéves állampapírok hozamszintje pedig 7,6 százalék.

Ha tehát a hosszabb múltra is visszapillantunk, akkor már egészen másként néz ki, hogy a térségi valuták esetében „erős” avagy „gyenge” az árfolyam...

ITT OLVASHATÓ