Szerző: F. SZABÓ KATA
2025.08.02.
A modellváltásnak nevezett folyamat 2019-ben kezdődött és viharos sebességgel halad, mára csupán öt állami fenntartású felsőoktatási intézmény maradt az országban. Valójában mi a modellváltás, mi a közös ezeknek az egyetemeknek a történetében?
Amikor modellváltásról beszélünk, a felsőoktatási rendszer több elemében is megváltozik, ezek közül a legmarkánsabb az intézmények irányításának, kormányzásának átalakulása. Ezzel párhuzamosan a közalkalmazottakból a munka törvénykönyve szerint foglalkoztatott munkavállalókká válnak a dolgozók. Kicsit később ehhez társult egy finanszírozási reform is, amelynek során hosszú távú, úgynevezett közfeladat finanszírozási szerződések keretében kezdték el dotálni az intézményeket. Ezzel párhuzamosan megváltozott az is, ahogy az állam az ágazatot irányítja: míg korábban, mint fenntartó, tudott közvetlenül is hatást gyakorolni az intézményekre, most már csak ágazatirányítóként, közvetett módon van erre lehetősége. Az új fenntartó, a közérdekű vagyonkezelő alapítvány (KEKVA), elméletileg független a kormányzattól, és annak a bürokratikus szerveitől.
Ezek a közös elemek, de mik a fő különbségek?
A modellváltás heterogén folyamat. A különböző intézmények különböző konstrukcióik szerint alakultak át.
A Corvinus például több szempontból is egyedülálló, mivel vele az állam nem kötött finanszírozási szerződést, saját vagyonnal rendelkezik, a modellváltáskor jelentős mennyiségű MOL és Richter részvényt, valamint nagy értékű ingatlanvagyont kapott. Kivétellé vált a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is, amely nem alapítványi konstrukcióban működik, egy részvénytársaság lett a fenntartója.
E két példa, amely leginkább kilóg, a többi intézmény működési kerete nagyjából hasonló. Ugyanakkor köztük is vannak különbségek egyrészt abban a tekintetben, hogy ki kapott önálló vagyonelemeket és ki nem. Másrészt abban, hogy pontosan milyen hatáskörmegosztás alakult ki az alapítvány és az intézmény különböző szervei között, illetve milyen menedzsmentstruktúrát alakított ki az alapítvány az intézményben ‒ rektori, kancellári vagy elnöki modellt.
Mitől függ, hogy ki jutott jelentős vagyonhoz, részvénycsomagokhoz és ingatlanokhoz a modellváltás során, és ki nem?
Kutatóként nincs rálátásunk annak részleteire, hogy ezek a kérdések hogyan dőltek el. Annyi látszik, hogy próbáltak olyan vagyonelemeket is adni az intézményeknek, amelyek valamilyen módon egyébként is kapcsolódtak hozzájuk. Az, hogy ezekkel hogyan gazdálkodnak, általában nem transzparens. Nagy publicitást kapott a kecskeméti Neumann János Egyetem esete, amely az Állami Számvevőszék jelentése szerint több mint 120 milliárd forintnyi, az államtól egyetemfejlesztésre kapott vagyont veszíthetett el az MNB alapítványokon keresztül. Mindez úgy történt, hogy az összeg befektetéséről szóló döntésre az egyetemnek nem is feltétlenül lehetett rálátása...
Mitől függ, hogy ki jutott jelentős vagyonhoz, részvénycsomagokhoz és ingatlanokhoz a modellváltás során, és ki nem?
Kutatóként nincs rálátásunk annak részleteire, hogy ezek a kérdések hogyan dőltek el. Annyi látszik, hogy próbáltak olyan vagyonelemeket is adni az intézményeknek, amelyek valamilyen módon egyébként is kapcsolódtak hozzájuk. Az, hogy ezekkel hogyan gazdálkodnak, általában nem transzparens. Nagy publicitást kapott a kecskeméti Neumann János Egyetem esete, amely az Állami Számvevőszék jelentése szerint több mint 120 milliárd forintnyi, az államtól egyetemfejlesztésre kapott vagyont veszíthetett el az MNB alapítványokon keresztül. Mindez úgy történt, hogy az összeg befektetéséről szóló döntésre az egyetemnek nem is feltétlenül lehetett rálátása...
